A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER)

Átírás

1 A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Igazgatósága megvizsgálta a fontosabb (nézettségi és hallgatottsági adatok alapján) közszolgálati funkciót betöltő rádiós és televíziós magazinműsorokat, illetve közszolgálati műsorblokkokat (riportokat, összeállításokat) október 1. és december 31. között. Magazinműsornak tekinthetőek azok a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekkel kapcsolatos háttérműsorok, melyek az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági stb. kérdésekben vitára, beszélgetésre, kommentárra adnak lehetőséget. Míg a hírműsorok az események, történések, problémák rövid, tényszerű bemutatására törekednek, addig a magazinműsorokban több idő jut az eltérő nézetek, vélemények és azok mögöttes tartalmának bemutatására. A Műsorelemző osztály a politikai beállítottságú háttérműsorokat helyezte felmérésének fókuszába. Az elemzés célja egyrészt a politikusi és közszereplői megnyilvánulások, másrészt a magazinműsorok tájékoztatási gyakorlatának feltérképezése volt. A politikusi és közszereplői médiahasználat vizsgálatánál fontos szempont, hogy a szereplők milyen arányban és összefüggésben jelennek meg az egyes háttérműsorokban. Politikusnak tekintettük mindazokat, akik a kormány és kormánypártok tagjaiként, vezetőiként, a parlamenti ellenzék reprezentánsaiként, illetve a települési önkormányzatok választott (politikailag beazonosítható) tagjaiként tűntek fel a televíziók, valamint a rádiók információs műsoraiban. Szereplőként kezeltük a meghívott szakértőket, akik a felmerülő kérdések kapcsán fejtik ki véleményüket. A tanulmányban használt kategóriák, meghatározások megegyeznek a hírműsorokról készült tartalomelemzés definícióival, így a két kutatás eredményei összevethetők egymással. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a politikai magazinműsorokban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának pártatlanságának törvényi követelménye. A pártatlan, tárgyilagos, sokoldalú tájékoztatás megvalósulását, vagy ennek hiányát vizsgáltuk az elmúlt három hónapban. Vizsgálatunk nagy részében azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban

2 nyilatkoztak januárja óta külön figyelmet szentelünk a műsorokban másodlagos szereplőként megjelenő politikusoknak is. Másodlagos szereplő alatt azokat értjük, akiket a nyilatkozók említenek meg, önálló szereplőként nem jelennek meg. A Műsorelemző osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse áprilisától új szempontot emelt be a hír- és magazinműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók magazinműsoraiban. A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, ezért a százalékos megoszlások összege eltérhet a 100 százaléktól. Csak a három százaléknál nagyobb eltéréseket tekintjük emelkedésnek vagy csökkenésnek. A csekélyebb arányú differenciák elsősorban a véletlennek tudhatók be, és nem mutatnak semmilyen összefüggést a politikai élet vagy a műsorszerkesztési irányelvek változásával. A vizsgálat mintája A mintába a október 1. és december 31. között sugárzott valamennyi politikai tartalmú magazinműsor bekerült. Ezek a következők voltak: Magyar Rádió: Parlamenti ütköző, Magánhangzó, Időt kérek, Vasárnapi Újság, MTV: Este, Nap-kelte (benne Interjú; Kinn, padon; Kereszttűz), A szólás szabadsága, Lapozó Duna TV: Közbeszéd, RTL Klub: Házon kívül, TV2: Mokka, Napló Magyar ATV: Egyenes beszéd, Hír TV: Rájátszás, Péntek 8. Az elmúlt három hónapban 1904 magyar vonatkozású kül- és belpolitikai tudósítást dolgoztunk fel. A riportok, tudósítások, stúdióbeszélgetések megjelenési gyakoriságának értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyes adások milyen sűrűn és milyen időpontokban jelentkeznek. A reggeli időpontokban sugárzott műsorok közül 2

3 hétköznaponként a Nap-kelte (hétköznap 5:50-9:30; hétvégén 6:50-9:00) és a Mokka (7:00-9:00) műsorszámait elemeztük. A hétköznap esténként, illetve éjjel műsorra kerülő programok közül a következőket figyeltük: Parlamenti ütköző (18:00-18:15), Este (22 óra körül), Rájátszás (hétfőtől csütörtökig 20:00), Egyenes beszéd (hétköznapokon 19:20 körül), Magánhangzó (hétköznapokon: 12:00), Közbeszéd (hétköznapokon: 21:45). Kizárólag szombaton sugározták az Időt kérek műsorát (16:00-17:00). Mintánkba tartozott továbbá a vasárnaponként reggel műsorra kerülő Vasárnapi újság (6:00-8:25), az este látható A szólás szabadsága (21:00 körül), Napló (19:00), a pénteken látható Péntek 8 (20:00), a csütörtökön késő este közzétett Házon kívül (22:45 körül) és a szerdánként sugárzott Lapozó (22:00 után). A tartalmi jellegzetességek elemzésénél figyelembe kell venni az egyes műsorok terjedelmét is, hiszen ez nagyban befolyásolja, mekkora időt szánnak a szerkesztők egy-egy téma bemutatására és megtárgyalására. A három hónapra kiszámolt és összesített magyar vonatkozású műsoridőt az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat N=1904 A negyedév magazinműsorainak magyar vonatkozású műsoregységeinek száma és azok hossza műsoregységek összesen (másodperc) száma Naponta jelentkező műsorok Nap-kelte Mokka Este Rájátszás Közbeszéd Egyenes beszéd Magánhangzó Parlamenti ütköző Hetente jelentkező műsorok Vasárnapi újság Napló A szólás szabadsága Időt kérek Péntek Házon kívül Lapozó Összesen

4 AZ ELMÚLT HÁROM HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai magazinműsorok adatainak könnyebb értékelése érdekében a következőkben felsoroljuk a vizsgált negyedév fontosabb eseményeit. A történéseket időrendben közöljük, forrásként 2008 júliusától az MTI híradatbázisát használjuk október október 9.: Gyurcsány Ferenc megbeszélést kezdeményez a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán meghozandó intézkedésekről a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeivel, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőivel - közölte a kormányszóvivő. október 10.: Vas János kilépett az MDF parlamenti frakciójából és a továbbiakban független képviselőként dolgozik - közölte Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága ügyvezetője. október 13.: A kormány visszavonja a jövő évi adótörvény- és költségvetési javaslatot jelentette be Szili Katalin házelnök. október 13.: Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozik az MDFfrakcióhoz - közölte maga az érintett és Herényi Károly frakcióvezető. október 18.: Gyurcsány Ferenc szerint a Nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak egy beszélgetésre került volna sor a meghívottak körében, ennél azonban többet értek el: számos konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet a parlamenti pártok, a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek között. október 27.: Továbbra is ellenzéki képviselőként akar politizálni a Fidesz-frakcióból hétfőn kilépett Császár Antal. október 29.: A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya jóváhagyta Almássy Kornél kizárását, és elrendelte párttagságának törlését november november 1.: A szlovák rendőrség közlése szerint magyar állampolgárságú sérültjei is vannak a szombati dunaszerdahelyi futballmérkőzés során történt rendőri intézkedéseknek, de egyikük sincs életveszélyes állapotban - közölte honlapján az ORFK. 4

5 november 3.: Ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két egymással szemben lévő nagycsécsi családi házra; a támadásban egy 43 éves férfi, valamint egy 40 éves nő a helyszínen életét vesztette. november 13.: Egyértelműen sikeresnek értékelte a gazdasági csúcsot Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Veres János pénzügyminiszter szerint a tanácskozás megerősítette azt a kormányzati szándékot, hogy folytatni kell a strukturális reformokat. november 15.: Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a révkomáromi kormányfői találkozó után. november 18.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Molnár Csabát, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárát kérte fel közlekedési miniszternek. november 19.: Azonnali tanácskozásra hívott össze a kisebbségi ombudsman magyarországi vezető roma politikusokat és közéleti személyiségeket a kedd éjjel Pécsett történt kézigránátos kettős gyilkosság és az utóbbi időkben romák ellen elkövetett támadások miatti helyzet elemzésére. november 29.: Mintegy 30 szakszervezet csatlakozott ahhoz a demonstrációhoz, amelyet szombaton tartottak a kormány közszférát érintő, tervezett megszorító intézkedései ellen Budapesten december december 6.: Egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotására kérte fel a szlovák államfőt Sólyom László Érsekújváron a két köztársasági elnök találkozója utáni sajtóértekezleten. december 8.: Nem választotta meg az Országgyűlés Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntésnek nevezte Sólyom László köztársasági elnök a Parlament ezen cselekedetét. december 10.: Az RDSZSZ a repülőteret üzemeltető Budapest Airport átalakításának teljes felfüggesztését, és egy új kollektív szerződés aláírását követelte, majd sztrájkot hirdetett. december 11.: Munkabeszüntetést terveznek a BKV sztrájkba lépő szakszervezetei, ha december 15-ig nem sikerül megegyezni a cég vezetőségével. 5

6 december 13.: Vasárnap éjféltől határozatlan ideig folytatódik a vasutassztrájk jelentette be Gaskó István, a VDSZSZ elnöke. december 15.: Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvényt. december 17.: Elmarad a BKV zömében buszos szakszervezetei által csütörtökre időzített félnapos munkabeszüntetés - jelentette be Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. december 19.: Nem tartanak általános sztrájkot január 12-én a közszférában dolgozók, mert a kormány megállapodott a szakszervezetekkel. december 22.: Nem indulhat a januári ferencvárosi időközi országgyűlési választáson az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt jelöltje sem, miután több mint hamis, nem az Állami Nyomdában készült ajánlószelvényt találtak az általuk leadott cédulák között. 6

7 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 32,6 százaléka a parlamenti politikum prominensei közül került ki. A kormányzatot a szereplők 16,3, a parlamenti ellenzéket 16,3, az egyéb szereplőket 67,4 százalék képviselte. A naponta jelentkező magazinműsorok jóval többször szerepeltették a politikum képviselőit, mint hetente jelentkező társaik (36,6 vs. 18,4) (6/a-b. ábra). A napi magazinműsorokban a kormányzat szereplései 49,5, a parlamenti ellenzéké 49,3, a független képviselőké 1,2 százalékot tett ki (7/a. ábra). A heti periodicitással jelentkező magazinműsorok esetében a kormányoldal 48,1, a parlamenti ellenzék 51,5, a függetlenek a 0,4 százalékát birtokolták az összes szereplésnek (8/a. ábra). A naponta megjelenő magazinműsorokban a kormány a beszédidő 48,2, az ellenzék 50,8, a független képviselők pedig 0,9 százalékát tudhatták magukénak (12/a. ábra). A kormány és az ellenzék megoszlása csak minimális eltéréseket mutatott az egyes hónapok között. A hetente jelentkező háttérműsorokban mindhárom hónapban az ellenzék nyilatkozhatott hosszabban a kormányzatnál, a vizsgált periódus végén azonban a kormány prominensei felzárkóztak vetélytársaik mellé (39,0 vs. 42,0 vs. 46,5) (13/a. ábra). A leghosszabban megszólaló politikus Veres János volt, akit Gyurcsány Ferenc követett (6. táblázat). Az ellenzék részéről Herényi Károly megszólalásai voltak meghatározóak. A magazinműsorokban a leggyakrabban Gyurcsány Ferenc tűnt fel, a második helyen Orbán Viktor szerepelt (10. táblázat). A civil szereplők közül Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelenhetett meg a legtöbbször a háttérműsorokban. 7

8 A MAGAZINMŰSOROK TÉMÁI 2005 szeptemberétől bevezettük a politikai hír- és magazinműsorok napirend-vizsgálatát. Ennek lényege, hogy a műsoregységek témáinak nyitott változót szentelünk a kódolók nem különböző kategóriákból választanak, hanem röviden összefoglalják, hogy milyen témákat érintettek a műsoregységben. A metodikai változtatás célja kettős, egyrészt a hírekben felvetődött kérdéskörök leírása pontosabb képet fest, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a kurrens problémákat nyomon kövessük. (A régi módszerrel pl. képtelenek voltunk az aktuális skandalumokat külön-külön beazonosítani, kizárólag a politikai botrányok tematikai súlyáról referálhattunk - ami bizonyos esetekben, főleg rövidebb periódusokat vizsgálva, nem tekinthető elégségesnek). A magazinműsorok elemzése során regisztrált témákat a könnyebb feldolgozhatóság érdekében 16 témakörbe csoportosítottuk: országgyűlési választások: az egyes politikai pártok kampánya, a választás technikai lebonyolítása stb. a kormány működése: kormányzati támogatás a gazdaságnak, kormányintézkedések az oktatásban, egészségügyben, kultúrában stb. belpolitikai ügyek: az Országgyűlés, köztársasági elnök tevékenysége stb. pártpolitika: pártok belső ügyei gazdasági szféra: infláció, árak alakulása, az ország általános gazdasági, egyes gazdasági ágazatok állapota, gyárbezárások stb. szociális szféra: egészségügy, nyugdíjasok, kisebbségek helyzete, környezetvédelem stb. külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, magyar vonatkozású külpolitikai események, ENSZ, NATO stb. Európai Unió: külpolitikai és gazdasági kapcsolat az Unióval, az uniós intézmények működése stb. államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése önkormányzatok működése oktatási szféra: oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb. érdekvédelem, civil szféra: sztrájk, nem politikai megmozdulás stb. 8

9 belpolitikai botrányok: államigazgatási szervek botránya, Kulcsár-ügy, önkormányzatok botrányai stb. nem politikai botrányok: élelmiszer botrányok, gazdasági, kulturális botrányok stb. egyházak, kultúra, média: hitélet, kulturális események, média események stb. rendvédelmi szervek működése: rendőrség, tűzoltóság, honvédség helyzete, tevékenysége bűnözés: bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb. baleset, természeti katasztrófa: ipari-, természeti katasztrófák, közúti balesetek, háztartási balesetek, betegségek terjedése stb. megemlékezések, ünnepnapok, híres emberek halála, kitüntetések bulvár: érdekességek, szenzációk információs híradások: értesítés útlezárásokról, műsorváltozásról stb. A magazinműsorok az elmúlt három hónapban a gazdasági szféra eseményeire koncentráltak, a témakör aránya októberben meghaladta az 50 százalékot (54,2) (2. táblázat). A témacsoporton belül mindhárom hónapban a legfontosabb napirendi pontnak a pénzügyi válság történései számítottak (lásd 11/a-c. táblázat). Az Amerikai Egyesült Államokban kezdődő krízis világválsággá terebélyesedett, így hazánk sem vonhatta ki magát hatása alól. A recesszió következményeként az ország költségvetési tervezetét is vissza kellett vonni, a vállalatok közül többen főként az autóiparban felfüggesztették termelésüket, és elbocsátották dolgozóik egy részét. Decemberben a sztrájkok következményeként a háttérműsorok sokat foglalkoztak a MÁV és a Budapest Airport tevékenységével. A gazdasági szféra előfordulását a kormány működésének témaköre követte (36,9), részesedése novemberben érte el csúcspontját (41,7). A kabinet gazdaságpolitikai intézkedéseivel foglalkoztak az interjúk jelentős többségében, mivel a közvéleményt leginkább az izgatta, hogy milyen kormányzati lépéseket terveznek a válság tompítására (lásd 11/a-c. táblázat). A harmadik helyen a pártpolitika eseményeit találtuk, ami a műsoregységek több mint negyedében fordult elő (25,5) - a negyedév folyamán a kormány és a Fidesz viszonyával foglalkozó műsoregységek megjelenése számított meghatározónak (lásd 11/a-c. táblázat). A belpolitikai ügyek csak a negyedik helyet érték el (18,5), arányuk nem változott jelentősen az egyes hónapok között. A kérdéskörön belül a hírműsorok szerkesztői elsősorban az október 18-án megrendezett Nemzeti és a november 13-i Gazdasági csúccsal foglalkoztak, amelyen az ország vezető politikai, gazdasági és tudományos szakértői próbáltak megoldást keresni a válságból való kilábalásra. A belpolitikai botrányok 9

10 részesedése nem érte el a tíz százalékot (7,6). Októberben a legnagyobb érdeklődést az UD Zrt. lehallgatási ügye váltotta ki, novemberben pedig a romák ellen elkövetett bűncselekmények kapcsán sokszor került napirendre a rasszizmus témája. Az ősz utolsó hónapjában a külpolitika témaköre ért el kiugró eredményt, részesedése októberhez képest négyszeresére emelkedett (6,9 vs. 25,5). A jelenség hátterében a november elsején a Dunaszerdahely és a Slovan Bratislava meccsén a magyar szurkolókkal szemben végrehajtott rendőrattak, továbbá az incidens diplomáciai következményei álltak (lásd 12. táblázat). A civil szféra aktivitása decemberben volt a legmagasabb (20,1). A folyamat egyértelműen a sztrájkhullám következménye volt. A hónap közepén először a ferihegyi repülőtér dolgozói kezdtek sztrájkba a kollektív szerződés megváltoztatása ellen, majd a VDSZSZ fordult a munkabeszüntetés eszközéhez 2007-ben megfogalmazott céljai elérése érdekében. A magazinműsorokban leggyakrabban előfordult témákat a Mellékletben tüntettük fel (11/a-c. táblázat). 2. táblázat N=1904 A magazinműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy műsoregység több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya gazdasági szféra 54,2 39,5 39,7 44,9 a kormány működése 35,6 41,7 32,5 36,9 pártpolitika 29,3 24,0 22,5 25,5 belpolitikai ügyek 19,7 17,7 18,1 18,5 külpolitika 6,9 25,5 9,0 14,0 civil szféra 7,8 9,9 20,1 12,0 szociális szféra 6,5 9,0 8,7 8,0 belpolitikai botrány 8,8 6,5 7,4 7,6 egyházak, kultúra, média 6,6 6,6 8,9 7,2 bűnözés 3,2 7,8 3,7 4,9 megemlékezések, ünnepnapok 3,7 3,3 5,5 4,1 önkormányzatok működése 3,0 3,5 5,0 3,7 nem politikai botrányok 2,6 3,6 5,2 3,7 Európai Unió 4,0 2,6 3,3 3,3 bulvár hírek 2,7 2,1 4,1 2,9 baleset, természeti katasztrófa 3,6 2,1 1,8 2,6 rendvédelmi szervek helyzete 2,6 1,4 2,0 2,0 oktatási szféra 1,6 2,0 1,5 1,7 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése 0,9 0,5 1,7 0,9 információs híradások 0,1 0,3 0,2 10

11 A témaköröket megvizsgáltuk a véleményt nyilvánító felek szempontjából is (3. táblázat). (Ebben az esetben azt vettük figyelembe, ha a szereplő élőszóban nyilvánított véleményt.) Az egyes tematikai csoportokon belüli felbukkanási arányok elemzésénél a két parlamenti pólus mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is regisztráltuk. A háttérműsorok aktorai nyilatkozataikat legsűrűbben a gazdasági szféra (41,9), a kormány működésének (30,6) és a pártpolitika témakörének (19,3) szentelték. Az adminisztráció nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. A parlamenti oppozíció öt kérdéskörben kapott nagyobb teret véleményének kifejtésére, mint a kormánypárti politikusok. Mindegyik párt kiemelten foglalkozott a gazdasági válsággal és az arra adott kormányzati válaszokkal. Az MDF-ből októberben kizárták Almássy Kornélt, majd távozott Vas János is, így kérdésessé vált parlamenti frakciójuk megmaradása, ennek következtében a párt leginkább belső ügyeire koncentrált. Az egyéb szereplők is a gazdasági válság kérdéskörét érintették a leggyakrabban nyilatkozataikban. 3/a. táblázat N=4237 A kormányoldal, az ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy élőszóbeli nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányoldal ellenzék "egyéb szereplők" nyilatkozatok aránya gazdasági szféra 15,3 16,1 68,7 41,9 a kormány működése 24,2 28,5 47,2 30,6 pártpolitika 23,4 48,3 28,3 19,3 belpolitikai ügyek 16,3 23,8 59,9 15,2 külpolitika 18,0 12,0 7 12,4 szociális szféra 5,5 2,3 92,2 11,2 civil szféra 7,2 4,4 88,4 10,2 belpolitikai botrány 12,8 12,8 74,5 6,5 egyházak, kultúra, média 3,7 2,2 94,1 6,3 bűnözés 7,9 6,1 86,0 5,1 megemlékezések, ünnepnapok 7,0 9,0 84,0 4,7 bulvár hírek 7,1 5,1 87,8 4,6 önkormányzatok működése 8,0 6,5 85,5 3,3 nem politikai botrányok 5,7 2,1 92,2 3,3 baleset, természeti katasztrófa 4,9 95,1 2,9 Európai Unió 12,3 11,3 76,4 2,5 oktatási szféra 4,2 1,1 94,7 2,2 rendvédelmi szervek helyzete 14,5 12,0 73,5 2,0 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése 12,5 15,6 71,9 0,8 információs híradások 10 0,1 11

12 3/b. táblázat N=740 Az öt leggyakrabban előforduló téma a kormány tagjainak nyilatkozataiban esetszám a tőzsde helyzete, gazdasági válság ,8 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 96 13,0 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 55 7,4 a költségvetés helyzete 36 4,9 a kormány és az ellenzéki pártok viszonya, ellentétei 29 3,9 3/c. táblázat N=441 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MSZP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 53 12,0 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 38 8,6 a költségvetés helyzete 33 7,5 a kormány és az ellenzéki pártok viszonya, ellentétei 32 7,3 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 27 6,1 3/d. táblázat N=317 Az öt leggyakrabban előforduló téma az SZDSZ parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 40 12,6 a költségvetés helyzete 35 11,0 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 30 9,5 a kormány és az ellenzéki pártok viszonya, ellentétei 29 9,1 az MSZP és a SZDSZ ellentétei, viszonyuk 23 7,3 3/e. táblázat N=747 Az öt leggyakrabban előforduló téma a Fidesz parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk ,9 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései ,8 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 65 8,7 a költségvetés helyzete 47 6,3 a kormány és az ellenzéki pártok viszonya, ellentétei 39 5,2 3/f. táblázat N=129 Az öt leggyakrabban előforduló téma a KDNP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 19 14,7 a kormány és az ellenzéki pártok viszonya, ellentétei 16 12,4 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 13 10,1 a költségvetés helyzete 11 8,5 a kormány és a KDNP ellentétei, viszonyuk 7 5,4 12

13 3/g. táblázat N=225 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám az MDF ügyei 30 13,3 a költségvetés helyzete 27 12,0 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 24 10,7 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 18 8,0 a kormány adópolitikája 16 7,1 3/h. táblázat N=5231 Az öt leggyakrabban előforduló téma az egyéb szereplők nyilatkozataiban esetszám a tőzsde helyzete, gazdasági válság ,3 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 326 6,2 sztrájk, szakszervezeti tüntetés 137 2,6 szociális problémák 124 2,4 érdekességek, szenzációk 121 2,3 A műsoregységek tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású tudósítások, stúdióbeszélgetések milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról. Az analízis adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált periódusban az eredményekhez képest (316 eset; 17) háromszor több kudarcról számoltak be (976 eset; 52). A kudarcról tudósító műsoregységek aránya a vizsgált periódusban folyamatosan emelkedett (49, 51, 55). A sikerek alakulásánál is ugyanezt a tendenciát tapasztaltuk (12, 17, 22). A fiaskók 30 százaléka a kormányzat, 14 százaléka az ellenzék, 56 százaléka egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A kabinet részesedése folyamatosan csökkent, decemberben arányuk nem érte el a 25 százalékot. Az oppozíció eredménytelenségeinek prezentálása novemberben jelentősen visszaesett (14 vs. 10), az év utolsó hónapjában azonban nyolc százalékos emelkedést regisztráltunk (10 vs. 18). Az ellenzék sikertelenségeinek felét a Fidesz eredménytelenségei adták (135 esetből 69 eset), az SZDSZ (28 eset) és az MDF (31 eset) részesedése közel megegyezett. A naponta jelentkező magazinműsorok esetében a kormányzat kudarcainak prezentálása a Rájátszásban volt a legmagasabb (61,8). Az ellenzék eredménytelenségei az Egyenes beszédben kapták a legnagyobb nyilvánosságot (41,6). Az egyéb intézményeken belül a vállalatok, vállalkozások könyvelhették el a legtöbb sikertelenséget (544 esetből 149 eset), a második helyen a külföldi szereplők álltak (108 eset). A vizsgált periódusban a sikerről tudósító műsoregységekben is folyamatosan csökkent a kabinet részesedése, arányuk októberben érte el legmagasabb számarányát (45). 13

14 Az ellenzék részesedése decemberben tetőzött (11). A kormányoldal eredményeire leginkább a Parlamenti ütköző (78,6) és az Egyenes beszéd (81,1), míg az ellenzékére a Rájátszás (41,7) koncentrált a napi rendszerességgel jelentkező háttérműsorok közül. A civil szereplőkön belül elsősorban a kultúra, tudomány, művészet prominenseinek tevékenységét koronázta siker (158 esetből 23 eset). 1. ábra N=1904 A sikerről és kudarcról szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) kudarc október kudarc november kudarc december kudarc összesen kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc október kudarc november kudarc december kudarc összesen siker október siker november siker december siker összesen 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker október siker november siker december siker összesen A magazinműsorok majd fele (47,7) számolt be valamilyen ellentétről. A vizsgált periódusban a két politikai oldal pengeváltásai domináltak (32,9), részesedésüket csak decemberben haladták meg a civil szereplők konfliktusai (27,5 vs. 30,5), ami egyértelműen a sztrájkok következménye volt. Novemberben a kormány és az egyéb 14

15 szereplők véleménykülönbségei kaptak nagy nyilvánosságot (30,2), aminek a kiváltó oka a dunaszerdahelyi rendőrroham és a Szlovákiával kialakuló feszült viszony volt. Az ellenzéki pártok közti viszályok aránya novemberben jelentősen csökkent (9,2 vs. 1,8), majd decemberben a költségvetési vitában képviselt politikájuk miatt újra számottevően emelkedett (6,9). Az együttműködésekről tudósító műsoregységek aránya 13 százalék volt. A legnagyobb nyilvánosságot az egyéb szereplők kooperációi kapták (32,0). A kormány és az ellenzéki pártok együttműködéseinek gyakorisága látványosan nőtt novemberben (15,8 vs. 35,7), majd az emelkedés decemberben is folytatódott (38,0) - a kormányzat egyes költségvetési intézkedéseit az SZDSZ és az MDF is támogatta. 2. ábra N=1904 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 5 konfliktus október konfliktus november konfliktus december konfliktus összesen kormánykormány kormány-ellenzék kormány-"egyéb" ellenzék-ellenzék ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb" kormány-ellenzék- "egyéb" konfliktus október 0,3 37,1 23,2 9,2 3,2 21,6 5,4 konfliktus november 0,6 33,2 30,2 1,8 5,7 22,4 6,0 konfliktus december 0,8 27,5 25,2 6,9 5,7 30,5 3,4 konfliktus összesen 0,6 32,9 26,3 5,8 4,8 24,4 5,1 15

16 együttműködés október együttműködés november együttműködés december együttműködés összesen kormánykormány kormányellenzék kormány- "egyéb" ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb" ellenzékellenzék kormányellenzék-"egyéb" együttműködés október 15,8 4 1,1 9,5 33,7 együttműködés november 3,6 35,7 23,8 3,6 3,6 28,6 1,2 együttműködés december 1,4 38,0 19,7 1,4 4,2 33,8 1,4 együttműködés összesen 1,6 28,8 28,8 2,0 6,0 32,0 0,8 16

17 A MAGAZINMŰSOROK TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte. Ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. A vizsgált három hónapban a szereplők 23 százaléka fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra). A bírálatok 62 százaléka a politikai élet szereplőit célozta. Az előző vizsgálathoz képest a kormány részesedése csökkent (48 vs. 45), az ellenzék prezentációja ezzel szemben nem változott (17 vs. 17). Az oppozíció részéről a fiataldemokraták tevékenységét illették a legtöbbször negatív jelzőkkel (152 eset). Az egyéb szereplők kategóriáján belül a legtöbb aggályt a külföldi aktorok tevékenységével (133 eset) kapcsolatban támasztották, akiket a vállalatok, vállalkozások követtek (109 eset). 3. ábra N=6141 A magazinműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A parlamenti szereplők megjelenéseik 39 százalékában kifogásolták valamely intézmény működését, változást az előző vizsgálathoz képest nem regisztráltunk (39) (4. ábra). A politikusok által megfogalmazott bírálatok közel negyedét a kormányzatnak címezték (22), az ellenzéket megjelenéseik tíz százalékában említették negatív színezettel. A leggyakrabban a kormány tevékenységét illették elmarasztaló jelzőkkel (396 eset). A pártok közül a Fidesz több mint kétszer annyi bírálatot kapott, mint a második MSZP (117 eset vs. 49 eset). Az első 17

18 három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó politikus Orbán Viktor (65 eset), Varga Mihály (34 eset) és Gyurcsány Ferenc (30 eset) volt. 4. ábra N=2004 A politikusok által megfogalmazott bírálatok megoszlása (szerepléseik százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik több mint ötödében (783 eset) kifogásolták valamely intézmény működését. A nevesített szereplők közül a legtöbb bírálatot a szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek reprezentánsai fogalmazták meg (4. táblázat), akik főként a kormány tevékenységét kritizálták, de a pártkötődés nélküli szakértők is sokszor jellemezték negatívan a kabinet munkáját. Az ellenzék tevékenységét a politológusok, alkotmányjogászok kritizálták a legnagyobb arányban. 18

19 4. táblázat A bírálatokat megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplők (a bírálatok címzettjeinek arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék szakszervezetek, érdekképviseletek pártkötődés nélküli szakértő politológusok, alkotmányjogászok civil szféra szerveződése vállalat, vállalkozás, bank, biztosító egyéb intézmény A szereplések hat százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányt pozitívan minősítő véleménynyilvánítások aránya több mint tíz százalékkal csökkent (35 vs. 23), az ellenzéket érintőek (13 vs. 15) az előzőekkel ellentétben emelkedtek a III. negyedévhez képest. A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Herényi Károly volt, aki 13 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamely intézmény tevékenységével kapcsolatban. 5. ábra N=6141 A magazinműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések "egyéb intézmény" tevékenységének elismerése ellenzék kormányzat tevékenységének elismerése

20 A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a szemben álló politikai erők médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe vesszük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok nevét, véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 32,6 százaléka a parlamenti politikum prominensei közül került ki. A kormányzatot a szereplők 16,3, a parlamenti ellenzéket 16,3, az egyéb szereplőket 67,4 százalék képviselte. A naponta jelentkező magazinműsoroknál a szereplők 36,6 százaléka került ki a hatalmi szféra aktorai közül, amely közel hat százalékos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest (30,7) (6/a. ábra). Októberben és novemberben a politikai szféra részesedése nem változott (37,4 ill. 37,5), majd decemberben jelentős csökkenést tapasztaltunk (34,3). A politikusok a legnagyobb nyilvánosságot most is a Parlamenti ütköző (77,2) műsoraiban kapták, decemberben a megjelenések több mint 80 százalékát birtokolták (81,0). Az összes szereplés tekintetében a Magánhangzó (86,0) adásaiban az egyéb szereplők aránya meghaladta a 90 százalékot. (Megjegyezzük, a műsorszám fő jellegzetessége, hogy civil szereplőket, szakértőket kérdez a közélet fontos eseményeiről.) 20