Bankügyletek. Banki tőkeszabályozás

Átírás

1 Bankügyletek Banki tőkeszabályozás

2 Banki tőkeszabályozás

3 Mennyiségi szabályozás Mennyiségi szabályozás Monetary targeting Mennyiségi jellemzők hitelállomány Változások Tőkepiacok fejlődése Dezintermediáció Globalizáció Globalizáció Szektorok közötti határok elmosódása Nemzetközi szabályok közötti arbitrázs Pénzügyi verseny Monetáris politika változása Nem a mennyiségre koncentrál Monetary targeting helyett Inflation targeting, illetve többes mandátumú rendszerek Szabálykövetés Függetlenség Infláció célkeresztben

4 Prudenciális szabályozás Előtérbe kerül a bankok kockázatalapú szabályozása Nem a hitelek mennyiségére, hanem a vállalt kockázathoz tartozó tőke nagyságára fókuszál Prudenciális szabályozás alatt a tőkére, mint tartalékok képzésére vonatkozó, a likviditással és az eszközök koncentrációjával, a kockázatvállalással kapcsolatos előírásokat értjük Hangsúly a bankok kockázatmenedzsmentjén van Kockázatok mérése Megfelelő kockázatkezelési eljárások Ennek megfelelő tőke a fizetőképesség megőrzése érdekében Nem a kockázatvállalás minimalizálása a célja BIS (Bank of International Settlement) Jegybankok nemzetközi szervezete Bankfelügyelet nemzetközi összehangolása Bázeli bizottság Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision BCBS (1975) Bázeli egyezmények Ajánlások, amelyek a tagok ültetnek át saját jogrendszerükbe Egységes sztenderdek nemzetközi eltérések versenytorzító hatásai ellen

5 Bázel I. Fókuszban a hitelkockáztatok A kockázatoknak megfelelő tőkemegfelelés TMM (tőkemegfelelési mutató) Számvitelileg számított tőke helyett szavatoló tőke fogalma A szavatoló tőke az esetleges veszteségek fedezésére bevonható tőke (lásd részletesen jegyzet 2. fejezet) Súlyozott 8%-os tőkemegfelelés Cooke-ráta (Peter Cooke a munkabizottság vezetője a BCBS-ben) TMM= szavatoló tőke/ kockázattal korrigált mérlegfőösszeg > = 8 % Elsősorban a hitelkockázatokra vonatkozik Novum a kockázatok figyelembevétele a tőkemegfelelésbe Kockázati súlyok Ordinális skála Nem a kockázatok pontos mérése Egyfajta ügyfélminősítés Különböző szereplőkhöz különböző mértékek 0,20,50,100 % A bűvös 8% kérdése

6 A szabályozás fejlődése Piaci kockázatok számbavétele Dezintermediáció Leányvállalatok hatása Barings Bank bukása 1995 Kereskedési könyv rendelet 1996 (Amandment 1996) piaci kockázatok VaR (Value at Risk) J. P. Morgan innováció 1994 Kockáztatott érték szórás alapján Gazdaságilag szükséges tőke A kockáztatott érték nem más mint a potenciális veszteség, amit a tőkének fedeznie kell, azaz a VaR közvetlenül a összekapcsolja a kockázatott a tőkével

7 Bázel II. Bázel II (2004) célok Kockázatok körének kiszélesítése Bankok aktív belső kockázatkezelésre ösztönzése Szabályozói tőkearbitrázs lehetőségének elkerülése Az ellenőrzés felügyeleti módszereinek egységesítése Banki transzparencia erősítése Piaci innovációra épül, szabályozói és best practice megoldások párbeszédén alapulva jön létre Három pillér Minimum tőkekövetelmény a hitel-, a piaci- és a működési kockázathoz kapcsolódóan Belső tőkeszámítás és annak felügyeleti ellenőrzése Piac fegyelmező ereje, közzétételi kötelezettségek

8 Bázel II. TMM = szavatoló tőke / (kockázattal korrigált mérlegfőösszeg + 12,5 x piaci és működési kockázatra képzett tőke) >= 0,08 (8%) Bankok kockázatkezelésre való ösztönzése Választható módszerek a kockázat számszerűsítésére Standard Belső minősítésen alapuló, felügyelet felé bizonyított (engedélyezett és rendszeresen felülvizsgált ) módszer a kockázatok számbavételére Kockázati jelentés Európai adaptáció - CRD Unió tőkemegfelelési direktívája 2006 Capital Requirements Directive 2007-es bevezetés a tagállamokban (Az USA-ban a nagy bankok lobbi tevékenysége miatt késett)

9 Példa a vállalati hitelezési kockázat mérésére Veszteségek becslése múltbeli adatok alapján, statisztikai módszerekkel ügyfélminősítés, ügyletminősítés és fedezetértékelés adatai Standard módszer felügyeleti jóváhagyást nem igényel külső ügyfélminősítéshez, kötött paramétereken alapul Belső módszer Számszerűsítés bedőlési valószínűség (Probability of Default, PD): annak valószínűsége, hogy az ügyfél nemteljesítővé válik (minimum 3%) nemfizetéskori várható veszteség (Loss Given Default, LGD): a várható megtérüléssel (fedezetek érvényesítése révén, figyelembe véve az érvényesítés közvetlen és közvetett költségeit) csökkentett veszteség (alapmódszernél 50%) hitelkockázati kitettség (Exposure at Default, EAD): másképp nemteljesítéskori kockázati összeg, azaz az ügyfél fennálló tartozása lejárati és koncentrációs korrekciós tényezők (M,G) PD számszerűsítése alap módszer (kivéve háztartások esetében) PD, LGD és EAD mindegyikének számszerűsítése fejlett módszer Minősítési kategóriánként (legalább 6+2) és ügyfél típusonkénti különböző PD Ügyletenként megkülönböztetett LGD egy ügyfél mindig ua. PD-vel rendelkezik, de ügyletenként eltérő LGD-vel) EAD kihelyezés könyv szerinti értéke (céltartalék levonása után), mérlegen kívüli tételek esetében hitel-egyenértékesítési mutatóval számolva (fejlett módszernél saját mutató)

10 Kritikák és a válság Kritikák Strukturált pénzügyi termékek kockázatának (hitelek értékpapírosításának) kezelése Likviditási kockázatok kezelése Makroprodenciális szabályozás hiánya rendszerkockázatot jelentő bankok csordaszellem jelenségei stresszhelyzetek kezelése Banki működés prociklikussága Eredmény az intézmények által képzett tőke nem áll arányban az általuk vállalt kockázatokkal Válság A bankok egy része nem volt ellenálló a válságnak, miközben a tőkekövetelményeknek megfeleltek A hatásokra az intézményrendszer késve, és nem adekvát, eltérő módon reagált A bankok kimentése (Bail-out) és az okozott problémák nemzetközi szintetn jelentkezett

11 Tapasztalatok és válaszok Válság tapasztalatai Számos bank tőkéje bizonyult elégtelennek a veszteségek fedezésére, állami feltőkésítésre szorultak Bár legtöbb bank nem lett inszolvens, de az illikviditás általános jelenség volt, likviditási válság alakult ki A hitelezés visszaesett, ami reálgazdaságot jelentősen visszavetette, felmerült a credit crunch veszélye Bázel III. fő irányok Több és jobb tőke A tőkekövetelmények minőségi és mennyiségi megújítása Addicionális tőkekövetelmények A likviditási kockázatok kezelése A tőkeáttétel limitálása A kockázati elemek átgondolása (partner nem teljesítési kockázatok) Elfogadás 2010, bevezetés folyamatosan, több lépcsőben 2013 és 2019 között

12 Európai adaptáció Első válaszok CRD II és III CRD II 2009 bankközi piacon a kockázatvállalás mértékét korlátozza (valójában a wholesale bankingnek állít korlátot) értékpapírosításhoz fűződő kockázatkezelést szabályozza nagy bankcsoportok közös felügyelet irányába tett lépéseket Egyéb: szavatoló tőke, likviditás menedzsment CRD III 2010 CRD IV javadalmazási rendszerek kereskedéshez kapcsolt (piaci) kockázatok tőkekövetelménye értékpapírosítás kockázatai 2013 áprilisban fogadta el a parlament első olvasatban hatályba lépés január 1-től

13 Bázel III tőkekövetelmények Tőkeminőség részletesebb felbontása, tőkekövetelmények növelése több lépésben Alapvető tőke Tier 1: 6% ebből részvénytőke 4,5% (a korábbi 2%-ról) jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék addicionális alapvető tőke 1,5% Tier 2: 2% Biztonsági tőkevédelmi puffer +2,5% (alapvető tőke) Anticiklikus puffer 0-2,5% boom időszak szabályozó hatóság által előírva Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelményének lehetősége a jövőben

14 Határidők Bázel III Tőkeelem részvénytőke 3,50% 4,00% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% tőkevédelmi puffer 0,625% 1,25% 1,875% 2,50% Tier 1 4,50% 5,50% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% Tőke összesen 8,00% 8,00% 8,00% 8,625% 9,25% 9,875% 10,50% CRD IV Anticiklikus puffer 2016-tól 0-2,5% között, indokolt esetben lehet magasabb Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelményét tervezik 2016-tól 1-3,5% közötti érték Összes tőkekövetelmény elérheti, akár meg is haladhatja a 16,5%-ot!

15 Bázel III likviditás szabályozás Globálisan elfogadott likviditási standard Kidolgozás alatt, 2013-ban jelent meg az új munkaverzió Minimum likviditási standard Stressz helyzet túlélése Rövid távú likviditási követelmény: liquidity coverage ratio (LCR) 30 napra elegendő jó minőségű likvid eszközzel rendelkezzen a bank a nettó pénzkiáramlás fedezetére Hosszabb távú likviditási követelmény: Net Stable Funding Requirement (NSFR) 1 évre stabil forrásokkal rendelkezzen a bank a források elapadása esetén

16 Példa az LCR LCR=jó minőségű likvid eszközök / nettó pénzkiáramlások a következő 30 napban >100% Jó minőségű eszköz, ami a piacon veszteség és késedelem nélkül eladható» Alacsony kockázatú, alacsony durationű, nem inflációfüggő, alacsony átváltási kockázatú devizában, értékelési problémáknak nincs kitéve, alacsony korrelációjú a kockázatos eszközökkel, aktívan kereskedett, megfelelő piacon jegyzett papír, alacsony volatilitással, válságos időkben keresett papír» A végleges felsorolás és definíció még hátravan Nettó pénzáramlás» A lakossági betétek egy részének kivétele» A fedezetlen bankközi finanszírozás és értékpapír finanszírozás egy részének kiesése» A repo és swap piac jelentős beszűkülése, a fedezeti követelmények emelkedése» 3 fokozattal való minősítésvesztés finanszírozási hatása» Ügyfeleknek nyújtott garantált hitelkeretek lehívása» Reputáció megőrzése miatt szükségessé váló adósságpapír visszavásárlások Nyitott kérdések az eszközök meghatározásában és a pénzáramlást illetően is Nem kell mindig megfelelni a követelménynek, de átlépése esetén helyreállítási tervet kell benyújtani a felügyeletnek Határidők ig folyamatosan, több lépcsőben Bázel III 60% 70% 80% 90% 100% EU terv 60% 70% 80% 100%

17 Stressztesztek Válság óta elterjedt elemzési keret Alacsony valószínűségű, kedvezőtlen makro és piaci feltételek bekövetkezése esetén Hogyan érinti a bank likviditását? Milyen veszteségekkel kell számolnia (tőke)? Hogyan esik vissza a hitelezés? Korlátozottan használhatók Egyszerűsítés Bankok és piacok egymásra hatása hiányos Bankok reakciójával nem számol, múltbeli idősorokon alapuló elemzés

18 Bázel III. hatásai A megfelelés lehetőségei Tőkeszerzés Mérlegleépítés Gazdaságra gyakorolt hatás a kettő közötti megoszlástól függ Árnyék bankrendszerre gyakorolt hatás kérdéses Gazdasági veszteség A hosszú távú hatásokat tekintve globálisan 1pp tőkekövetelmény növekedés 0,09%- os GDP csökkenést eredményez a steady state pálya kibocsátási szintjében A likviditási ráta (NFSR) előírásai további 0,08%-os csökkenést okoznak Az output volatilitása jelentősen csökken, nemcsak a kontraciklikus tőkepuffernek köszönhetően A becslések az eurozónára jósolják a legnagyobb visszaesést (pl 6 pp tőkeküvetelmény és kedvezőtlen NFSR hatás miatt az euróövezeti kibocsátás közel 1%-os kibocsátási szintcsökkenését eredményezi) (Angelini et al 2011, Fed Staff Report no. 485, BASEL III: Long-Term Impact on Economic Performance and Fluctuations) Ugyanakkor a pénzügyi válságok valószínűségének csökkenése pozitív hatással lehet, amelyek hosszú távon meghaladhatják az előbbi veszteséget. (BIS 2010, An assessment of the long-term economic impact of stronger capital and liquidity requirements)