Eszköz oldali ügyletek

Átírás

1 Bankjog - Tőkepiaci alaptan Eszköz oldali ügyletek Hitelügyletek Befektetések 2014 ősz MsC képzés 1

2 Hpt. céljai : hitelintézeti rendszer működőképességének, hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása ésszerű kockázatvállalás megfelelő tartalékképzés meghatározása a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása Állam szerepevállalása szabályozás felügyelet közvetlen részvétel Prudenciális szabályok Hitelezési kockázatvállalás szabályozása Befektetések, tulajdonszerzés korlátozása Tőkemegfelelés Tartalékképzés 2

3 A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Személyi és tárgyi feltételek A pénzügyi szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei: a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás, f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, g) áttekinthető szervezeti felépítés 3

4 A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie: az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére, a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére, működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében, likviditása mérésére és kezelésére. 4

5 A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie! A fentiek teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket. Univerzális bankrendszer következménye: Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell. 5

6 A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Kockázatkezelési követelmények Belső szabályzat Monitoring a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is, a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának végrehajtását, a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját. 6

7 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Általános tartalékképzés A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet (jelenleg MNB) az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka. Hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. 7

8 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Kockázati céltartalék képzése A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel. 8

9 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek fix mértékű tőkefenntartási puffer, melyet a pénzügyi intézmény a minimális tőkeelőíráson és a pénzügyi szektor felügyelete (MNB) által esetlegesen előírt többlettőke követelményen túl köteles képezni. Mértéke a teljes kockázati kitettség 2,5 százaléka. A hitelintézetek január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére, melynek mértéke január 1-jétől kezdődően kell, hogy a 2,5 százalékos mértéket elérje. 9

10 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek anticiklikus tőkepuffer, célja, hogy a hitelintézet a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzon fel ahhoz, hogy egy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. Ezt az anticiklikus tőkepuffer rátát az intézményeknek a minimális tőkekövetelményen, az MNB által esetlegesen előírt többlettőke-követelményen és a tőkefenntartási pufferen felül kell képeznie. Mértékét az MNB határozza meg és az a teljes kockázati kitettség 2,5 százalékában került maximalizálásra. Az anticiklikus tőkepuffert legkésőbb január 1- jétől kötelesek a hitelintézetek képezni; 10

11 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Rendszerkockázati tőkepuffer rendszerkockázati tőkepuffer, melynek az alkalmazása azonban a hazai felügyeleti szerv, az MNB döntésén alapul. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi, mértékét és az érintettek kitettségének körét az MNB határozza meg. 11

12 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Pótlólagos tőkepuffer pótlólagos tőkepuffer - egyes hitelintézetek számára kötelezővé tehető, melyek különös kockázatot jelentenek az európai, illetve nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Magyarországon az MNB határozza meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és ezen túlmenően a rájuk alkalmazandó pótlólagos tőkepuffer mértékét is, mely a teljes kockázati kitettség 2 százalékban került maximalizálásra. Ezen hitelintézetek január 1-jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére 12

13 A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Eszközök minősítése A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására. 13

14 A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázati besorolás súlyozás sztenderd módszer A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. 14

15 Hitelezési kockázatvállalás prudenciális szabályainak összefoglalása Saját tőke, szavatoló tőke fogalmai Tőkemegfelelés Tartalékképzés, tőkepufferek Belső, kockázatkezelési eljárási rend, kockázat értékelése, súlyozás Nagyhitel szabályok 10%, 25%, 8x Befektetések korlátozása ingatlan, 100%-os szabály Befektetési szabályok Maximum a szavatoló tőke nagysága Gazdasági társaság 15%, 51% Másik pénzintézet 15% 15

16 Fontos fogalmak voltak (!): Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% 16

17 A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázatvállalás csak írásban Belső szabályzat Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x 10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. - 8% Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a summa max. szav. tőke 60% 17

18 A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázatvállalás csak írásban Összefoglalva egy oldalon! Belső szabályzatok készítése (hitelezési és kockázatéertékelési) Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x 10%), súlyozásmérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a, összes tőkerészesedés a szav. tőke max. 60%-a Ingatlanszerzés korlátozása nem a működéshez kapcsolódó ingatlanok összértéke szav.tőke max. 5%-a 100%-os szabály (összes befektetés a bank szavatolótőkéjét nem haladhatja meg) 18

19 Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult stb.) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék 19

20 20

21 21

22 Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz ) 22

23 Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása Deviza és futamidő konverzió Pénz nzügyi rendszer helye és s szerepe Háztartási jövedelmek Export árbevétel Vállalatok Import kif. Külföld Hitelfelvétel Kiadások Állami költségvetés Pénzügyi rendszer Kiadás Háztartások Adók Hitelezés 23

24 A hazai tőkepiaci szabályozás főbb állomásai így a következők voltak: 1991: az első átfogónak tekinthető értékpapír és tőzsde kodifikáció; 1996: az uniós jogharmonizációhoz és az első öt év privatizációs hullámában felvetett kérdésekhez kapcsolódó értékpapírtörvény; 2001: az átszerkesztett, átnevezett és nemzetközi szabályozási trendeket magában foglaló tőkepiaci törvény /2001. évi CXX. törvény (Tpt.); 2007: az újra átnevezett és átszerkesztett, hatályos befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló évi CXXXVIII. Törvény; 2014: Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. Tv (Kbfk). 24

25 Tőkepiaci jog Befektetési tevékenys kenység Tpt. / Bszt. Két alapvető tevékenységi tipus: pénzügyi szolgáltató befektetési szolgáltató Meghatározza a tőkekövetelményt személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: PSZÁF Befektetési szolgáltatások - I ügynöki bizományosi saját számlás kereskedelmi portfolió kezelés üzletszerű, rendszeres jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz Kiegészitő Befektetési szolgáltatások értékpapir leltétkezelés értékpapir letétiőrzés tanácsadás Corpfin, M&A befektetési tanácsadás értékpapir forgalomba hozatal megszervezése befektetési hitel nyújtása értékpapir-számla vezetés ügyfélszámla vezetés Átruházható értékpapir pénzügyi határidős ügylet határidős kamatlábszerződés kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) ezekre opció 25

26 Tőkepiaci jog A tőkepiaci jogszabályok legfontosabb fogalmai és intézményei: a befektetési vállalkozó a befektetési szolgáltatók tevékenysége és annak korlátai minimális tőkekövetelmények a befektetési szolgáltatók vonatkozásában a befektetési szolgáltatók tevékenységének engedélyezése a befektetési szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások 26

27 Tőkepiaci jog Egy befektetési szolgáltatók tevékenységét két alapvető korlát befolyásolja: - Egyrészt befektetési szolgáltatást, főszabályként csak befektetési vállalkozás és hitelintézet nyújthat; - Másrészt a befektetési vállalkozás főszabályként csak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet 27

28 Tőkepiaci jog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz ) 28

29 Tőkepiaci jog Az MNB az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Az MNB az engedélyt: határozott időre, feltételhez kötötten, korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja 29

30 Tőkepiaci jog Kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül az Tpt. szerint: értékpapír-letétkezelés értékpapír-letéti őrzés tőkeszerkezettel kapcsolatos, vállalkozások egyesülésével, szétválásával illetve tulajdonosi és szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése befektetési tanácsadás befektetési hitel nyújtása értékpapír-számla vezetés ügyfél-számla vezetés 30

31 Tőkepiaci jog A befektetők védelme a befektetővédelem célja a BEVA feladata (kártalanítás) a biztosított és nem biztosított befektetési szolgáltatások köre (szerződés) a biztosítás mértéke (max 20e EUR) BEVA jogállása és forrásai (szolgáltatói befizetések, egyszeri és éves díjak) 31