Szervezési közlemények

Átírás

1 254 GYÓGYSZERÉSZET 22. évfolyam 7 szám Szervezési közlemények Gjógyszerészet i8 A gyógyszertári szolgáltatás" hozzáférhetöségének elemzése a fövárosban VITKÓCZY MARGIT Az V ötéves tervidőszak fejlesztési tervében hangsúlyt kapott az ellátottsági viszonyok területi különbségeinek rnér séklése; ez egészségpolitilcánlcnak is központi kérdése. A szerző afővárosban 975 óta foglalkozott a hozzáférhetőség arányositásával, ill. a rneglevő állapot vizsgálatával.. A területi elernző munka első é' második fázisában kerületenként ill. belső és külső kerületi megoszlásban végezte vizsgálatait jigyelernbe véve a demográfiai viszonyoknak az ellátandó terület nagyságának és benépesültség mértékének dialektikus egységét Tekintettel arra, hogy a népsűrűség nencsak a kerületek között, haneni az egyes kerü- leteken belüli településrészek között is jelentősen eltér, a szélsőséges adatok egybe olvasztása számottevő torzulást eredményez Ennek kiküszöbölése érdekében a területi elemző munka harmadik fázisában vizsgálatait a kerülethatárokon belül folytatta olyképpen, hogy a benépesültség szempontjából r elative homogénnek tekinthető körzeteket képezett.. Adatait a népsűrűségi tartományokba sorolt körzetek átlagadataihoz viszonyította, igy a hozzáférhetőséget településtípusonként, differenciáltan vizsgálhatta. Ez; megbízható alapot nyújt az arányosítást célzó hálóza~fejlesztési döntésekhez. * Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepciójában kiemelt hangsúlyt kapott az ellátottsági viszonyok területi különbségeinek mérséklése Ez egészségpolitikánknak is központi kérdése. Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott "Fejlesztési szervezési és működési irányelvek" ez irányú feladatainkat az alábbiakban jelölik meg: - Csökkenteni kell az azonos típusú településeken levő különbségeket mind az intézmények száma, technikai színvonala, mind pedig a működés színvonala tekintetében - Törekedni kell arra, hogy - szétaprózottság helyett - kevesebb helyen, gazdaságos néretű és hatékonyságú egységek alakuljanak ki. Elsősorban a meglévő intézmények teljesítőképességét kell növelni - \-Iegalapozottabban kell figyelenbe venni a tényleges szükségletek társadalmi fontosságának sorrendjét - \Ieg kell szüntetni az önzést, a túlértékelt sze- élyi vagy intéznényi tekintélyt kielégítő döntéseket - l\iegfelelő döntés csak inegfelelő döntés-előkészítés nyoinán születhet Ennek első és alapvető lépése az adott helyzet részletes feltárása és elem.zése Az ágazati irányelveket a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja magáévá tette és ennek megfelelően fővárosban 975 óta foglalkozunk behatóbban a hozzáférhetőség arányosításával, illetve ennek első lépéseként a meglevő állapot vizsgálatával, M:ielőtt azonban enől a munkáról beszámolnék, néhányfővárosi sajátosságra hívom fel a figyelmet.. Ismeretes, hogy a századfordulón megerősődő ipar a fővárosban koncentrálódott. Ennek következtében az 900-as évektől kezdődően az ország népességének olyan jelentős hányada települt a fővárosba, amelyre egész Európában kevés példa akad.. Budapest - az ország lakosságához képest - arányta~anul nagyra duzzadt. 950-ben a fővároshoz csatoltak 7 Pest megyei várost és 6 nagyközséget - ezzel területe két- és félszeres~re, népessége másfélszeresére, a kerületek száma 4-ről 22-re nőtt A városhoz csatolt községek -értelemszerűen- az urbanizáció jóval alacsonyabb fokán álltak Ez nem kis gondot jelent még ma is a közellátásban, lakásépítésben, kommunális és kulturális ellátásban Az ellátandó népesség számbavételekor figyelembe kell venni, hogy a főváros nappali népessége mintegy OOO fővel több a lakónépességnél. (Az agglomerációs övezetből naponta több nint 80 ezren ingáznak" különböző főváosi munkahelyakre.) A gyógyszerellátás szervezésekor 960-ig elsősorban a népesség tömegére kellett koncentrálnunk, a 60-as évektől kezdve viszont a népesség eloszlása lett a mérvadó Jelentősen csökkent ugyanis a népesség növekedési üteme; ennek hátterében 3 tényező áll: - csökkent a város népességfelvevő kapacitása; ~ kinerületek a nezőgazdaság nunkaerő-forrás tartalékai; - a kormány intézkedéseket tett a főváosi ipai decentralizálására Eljutottunk az urbanizáció azon fükára, amikor a további növekedéssel együttjáró előnyöket a város üzemeltetési" és fenntartási költségeinek hátányai már meghaladnák (99-re a lakosság száma - demográfiai prognózis alapján -, átmeneti emelkedés után, a jelenlegi szintre fog csökkenni.) A lakosság területen belüli átcsoportosulása elsősorban a lakótelepi építkezésekkel hozható összefüggésbe. Ezt. az I. táblázat mutatja be. (Csillag jelzi a, legnagyobb lakótelepekkel rendelkező kerti leteket.) M:int látható, ezekben a kerületekben volt a legjelentősebb a lakosságszám növekedése. Közel 50%-os növekedés tapasztalható a III., XI, XIV. és XVIII. kerületben, míg a XV kerület lakosságszáma megduplázódott. Tartós csökkenés elsősorban a nagy népsűrűségű városmagra jellemző, míg átmeneti csökkenés a szanálásokkal kapcsolatos Globálisan tekintve: 6 év alatt a belterületi lakosság részaránya 6%-kal csökkent - a külterületé ugyanennyivel növekedett,j

2 ~- 0, július GYÓGYSZERÉSZEr 255.t lakos<;ág 976. évi számának alakulása az 960. évi bázi<jhoz képe'jt - külső és belső kerületi bontá'iiban táblázat J{e ület Népesség (000 fő) 960 I 976 I. L Változás az 960. évi bázishoz képest számban (000 fő} százalékban növekedés csökkenés növekedés csökkenés l 45, 44,2-2,0 v fi 7,G.54,6 VI 93,4 77,8 0 VII 8, 7 04,3 '3 ~ VIII 36,6 20,3 IX 89,0 98,8 XIII 43,5 45,5 XIV.* 23,8 78,8 ÖssZEosen 87, i 824,3 l(iilönbség - 3,0-9,2-5,6-6, 7-4,4-2,l - 6,3 -,9 9,8 -,0-2,0 " -,4-55,0-44,4-66,8 60,2 8,2 7,4 6,6 0,8. w 2 Il 94; 0.5,0 III.* 7,i 08,3 IV 78,3 7,5 x 65,9 7,9 XI' 6,G 72,2 XII 63,8 82, XV * 59,7 6,8 ~ XVI.5,6 G9,5 x vrr 40,2 55,0 XVIII.* 65,7 96,8 XIX 64,9 6,0 xx 97,4 05, 7 XXI * 58,0 80,9 XXII. 37,f:i 50,0 965,5 246,7 ICülönbség 0,9 -,6-36,6-5, ,8-8,7 6,0-9, - 55,G - 4 i. 7-8,3-28,7-57, - 95,6-7,9-34,7-4,8-36,8-3, - 47, ,9 - G,0 8,3-8,5-22,9-39,5-2,4-33,0-29,9 0,7 30,2 l,l 28,2 29, J\Iindössze 783;2 207,0 Különbség A 60-as évektől hálózatfejlesztési tevékenységünk elsősorban ana irányult, hogy lépést tartsunk a lakosság területi átrendeződésével Ilyen mértékű mozgás mellett a már kialakult arányok szinten tatása is igen aktív hálózatfejlesztési tevékenységet igényel.. Feladatunk azonban - mint láttuk - ennél sokkal több Nehézséget jelent az is, hogy az új telepek lakossága a város majdllem minden ré- 358, 70,9 20, 4,0 287,8 6, széről tevődik össze - így az elhagyott területeken alig érzékelhető a lakosságszám csökkenése. A gyógyszerellátás iránti új igények az épülő lakásszám ismeretében jól tervezhetők, de az igények - hibás megitélés e8etében is - spontán jelentkeznek Ezeket tehát csak rangsoro!nunk kell. A gyógyszerellátás túlbiztosítását azonban minden esetben nekünk kell feltárnunk, hiszen anyagi és

3 GYÓGYSZEREsZET 22. évfolyam 7. szám személyi erőink szétforgácsolása előbb-utóbb az ellátás csődjéhez vezet.. Területi elemző munkánk célja tehát az azonos típusú településeken mutatkozó relatív ellátatlanság, illetve relatív túlbiztosítás feltárása, és ezáltal az arányosítást célzó hálózatfejlesztési döntések megalapozása. Az elemző munkát 3fázisban végeztük el:. kerületenként: 2. külső és belső területi megoszlásban; 3. a népsűrűség nagysága alapján elhatárolt kerületrészenként. A kerületekre alapozott elemzésből egyértelműen megállapítható, hogy ez a feldolgozási rendszer csak ott alkalmazható, ahol viszonylag egyenletes a népesség eloszlása - így elsősorban a belterület V, VI, VU, és VIII. kerületeiben.. A város belső szerkezete és funkcionális tagozódása azonban rendkívül sokszínű, mert a modem városrészek mellett túlzsúfolt és elavult belső városrészek, lakóházakkal vegyesen telepített gyárnegyedek és villanegyedek, helyenként falusias jellegű települések tarkítják a fővárost. A gyógyszer hozzáférhetőségére jellernz{, mutatók külső és belső területi boúá~ban (976 év) [, táblázat Nyitva Gy.-táak tartás Egy gy tárra jutó Vény Népesség Terület Népsfuűség szána XII. 3. szán I-Cerület I egy XII 3 0 ezer lakó lakosra lakosi a terület népesség km' 000 fő!üűü fő/ knz egység óza/ hét km2 000 fő db/ év I 3,4 44,2 3,0 ö 8,0 0,57 7,4 3fi,9 v 2,59 54,6 2,l 3 8,7 0,20 4,2 48,8 VI. 2,38 7 7,8 32,7 9 70,2 0,2G s,n 33,i %l P VII 2,0 04,3 49,7 0 52,2 0,2 0,4 32,6 VIII 6,82 20,3 7,6 7 78,3 0,40 7, 30,8 IX 2,53 98,8 7,9 3 72,5 0,96 7,6 27,5 XIII. 3,44 45,5 0,8 7 70,4 0,79 8,6 24,8 XIV. 8,6 78,8 9,9 32,4,65 lg,3 7, : 6,43 824,3 3, ,0 0,64 8,6 28,4 I 36,34 05,0 2,9 9 55,9 4,04,7 20,8 III. 39,70 08,3 2,i 8 45,4 4,9fi 3,5 i,0 - IV 8,82 7,5 3,8 9 7 fl,4-2,09 7,9 2G,5 x 32,50 7,9 2,2 8 72,9 4,0H 9,0 7",8 Xl 33,47 72,2 5,2 4 49,9 2,39 2,3 20,5 XII. 2f:i,66 82, 3, i 48, i 3,8,7 20,2 _. xv. 2(:i,95 6,8 4,3 8 44,2 3,37 4,6 5, :<: '" XVI 33,50 69,5 2, ; 74,2 4, 79 9,9 7,() xvn 54,36 55,0,0 5 58,9 0,87,0.5,6 XVIII 39,0 96,8 2,5 GG,3 3,56 8,8 7,5 XlX 9,38 6,0 6,5 8 i 7,I, i i,g 22,8 xx 53,03 05,7 2,0 2 5i,5 4,42 8,8 i',8 XXI 2.5,öH 80,9 3,2 6 50,0 4,28 3,5 8,2 XXII. 34,25 50,0,5 5 70,2 6,85 0,0 6,l. ' : 463, , 7 2,7 Ili 58, 3,96 0,6 8,8 \findössze: 525,5 20 il,o 3, ,8 2,47 9, 7 22,6! 4 'j, ~! "./'"

4 978. július GYÓGYSZERÉSZET 257 A kerületek nagyobb részét tehát nem lehet homogén egységként kezelni, Számottevő torzulást eredményez ugyanis, ha az eltérő tejepülésrészek szélsőséges adatait egybeolvasztjuk Igy pl a Xl kerület belterületi részén km 2 -enként 3 ezer lakos él, míg külterületén csupán 600 fő Ugyanakkor a kerület átlagos népsűrűsége A kül- é.s belterület szerinti feldolgozás már jobban megközelíti a valóságot és jól kiegészíti a körzetenkénti elemzést, TorzJtó hatással azonban itt is számolnunk kell, mivel egyes kerületekben egyaránt van kül- és belterület, Jelentős különbségekről adnak számot a lakosságra és gyógyszertárakra vetített ellátási muta- A gyógyszertárak százalékos területi nwgoszlác;a ( ) III. táblázat tók Elgondolkoztató az egy lakosia jutó éves vényszám alakulása, mely a IL táblázat utolsó oszlopából olvasható le, A belterületen átlag 28, míg a peremkerületekben 9 db vény jut egy lakosra. Ebből az adatból nem következik egyértelműen, hogy enynyire szélsőséges lenne alakosság gyógyszer fogyasztása,, Az eltérésnek komplex oka van. Az aránytalanságban döntő szerepük van a fő közlekedési csomópontok közelében elhelyezkedő gyógyszertáraknak, melyek főleg átmenő" forgalmat bonyolítanak le; fő feladatuk nem a helyi igények kielégítése,, A belterületen hosszabb a 0 ezer lakosra jutó heti nyitva tartási idő, és kisebb az egy gyógyszer- IV. táblázat A fővárof! népességének százalékos területi tnegoszlása ( ) J<:e ület / 960 / 970 VIU l, december 3 96 Kerület 949 ÉVEK I 2,5 2,5 2,9 2,5 2,6 2,8 I, 2,0 2,4 2,3 2, V, 6,8 6,6 6,3 6,7 5,7 6, V, 3,3 3,7 3,2 2,6 VI 7,6 7' 7 5,5 5,0 4,4 4,2 VI 5,2 5,0 4,5 3,8 $ "' VII VIII IX 0,4 9,9 8,4 5,9 5,3 0,8 0,3 9,3 8,8 8,8 5,4 5,5 5,0 5, 5,7 4, 7 8,0 6, 2l "' VII VIIL IX. 7,2 8,8 5,9 6,7 6,0 5,0 7,9 6,9 5,8 5,2 5,5 4,8 XIII, 7,2 7,3 7,6 8,0 7,5 8,0 XIU 8,2 7,9 7,6 7,0 XIV 4,3 4,4 5,0 5,9 6, 5,2 XIV 5,8 6,4. 7,0 8,6 J 55,0 54,2 50,0 47,9 46,l 45, 46,4 45,2 43,0 39,7 IL 4,7 4,8 3,8 4,2 4,4 4,2 IL 5,0 5,3 5,3 5, III IV, x 4,0 4,0 4,6 5, 4,8 3,8 4,7 4,8 5,5 4,6 4,8 4,2 2,5 2,5 2,9 2,9 3,5 3,8 lii IV x 4,2 4,4 4,0 4,3 4,0 5,2 4,3 4, 3,5 3,8 3, 7 3,5 XI XlI 4,7 4,8.5,0 5, 5,3 6,5 2,2 2,2 2,5 2,5 3,0 3,3 XL xu 5,5 3,.5 6,0 7,8 8,3 3,8 4,0 4,0 o '3 :-'i xv XVI 2,8 2,9 3,4 3,4 3,5 3,8 2,5 2,6 2,9 2,9 3,0 3,3 $ :-'i '" XV, XVI 3,6 2,9 3,4 3,2 5,6 3,0 3,2 3,4 XVII XVIU,8,8 2, 2, 2,2 2,3 2,5 2,5 3,0 3,4 4,4 5,2 XVII xvrn 2,2 3,7 2,3 2,5 2, i 3,9 4,ö 4,7 XIX 3,6 3,7 4,2 4,2 4,0 3,8 XIX 4,0 3,6 3,4 2,9 xx 5,4 5,5 5,9 5,9 5, 7 5,6 xx 5,6 5,7 5,5 5, XXI =n 2,2 2,2 2,5 2,9 3, 2,8,4,5, 7 2,9 2,2 2,3 XXI =n 2,9 2, 3,3 3,6 3,9 2, 2, 2,4 -- / 45,o / 45,8 / 5o,o / 52, / 53,9 / 54,9 53,6 54,8.57,0 60,3 ;J Mindössze 00% Budapest mindössze 00%

5 258 GYÓGYSZERÉSZET 22 évfolyam 7 szám tárra jut6 ellátási körzet - tehát kedvezőbb a hozzáférhetőség. Ezt nemcsak a belterület lakói, hanem az ott dolgozók és ott megfordulók is igénybe veszik. A hivatal- és intézménynegyedek, a bevásárlóközpontok jelentősen megnövelik a nappali népességet. Végül kétségtelenül magasabb az elöregedett belterületi népesség gyógyszerfogyasztása is. A hozzáférhetőség elvét - településtípusonként - differenciáltan kell értelmeznünk: nem szabad csak a Jakosságszámból kiindulnunk; ilyen hibát követtünk el annak idején a József Attila lakótelep esetében. Mivel a fővárosban egy gyószertána átlagosan 0 ezer Jakos jut, ezért a 22 ezer lakost számláló telepen 2 gyógyszertárt létesítettünk, melyek közül az egyik mind a mai napig kihasználatlan; kapacitásához képest jelentéktelen forgalmat bonyolít le.. A hibát ott követtük el, hogy nem vettük figyelembe a lakótelep népességsűrítő hatását.. Minél sűrűbben lakott ugyanis egy település, annál inkább nyilik lehetőség arra, hogy számban kevesebb, teljesítményben nagyobb gyógyszertáual biztosítsunk az ellátást - a hozzáférhetőség sérelme nélkül. Míg a lakosság 40%-a él a belterületen, gyógyszertáraink 45%-át üzemeltetjük itt.. 96 belteiületi gyógyszertár közül 25 annak ellenére kis forgalmú, hogy a nagy népsűrűségű területeken kis forgalmú gyógyszertáraknak tulajdonképpen nincs létjogosultságuk. A 40%-os belterületi lakosságmegoszláshoz mintegy %-os gyógyszer tár-negoszlási arány lenne optimális. (III. és IV táblázatok.) Így a nagy kiterjedésű kisebb, népsűrűségű külső területek lakosságának kedvezőbb elérhetőségi szintet biztosíthatnának. Szándékosan említek a külső területek esetében hozzáférhetőség helyett. elérhetőséget,.. Ebbe.. a. fo, galomba ugyanis mái közlekedési eszköz potenciális igénybevételét is beleértem. A kis népsűrűségű területek lakói részére ugyanis nem a szolgáltató egységek vég nélküli decentrnlizálása révén kell biztosítani a kedvező hozzáféhetőséget, hanem kulturált, jó közlekedéssel: minél jobb a közlekedés szubjektíve annál kisebbre zsugorodik a terület.. Gyógyszertáhálózatunktól nemcsak a kedvező hozzáféíhetőséget, hanen a korszerű szakmai színvonalat és a hatékony működést is el kell várnunk Utóbbi elvárások személyi és tárgyi feltételei viszont csak bizonyos nagyságrend feletti gyógyszertárakban biztosíthatók A körzeti mélységű vizsgálat lehetőségét az 970. évi népszámlálás feldolgozási rendszere tette lehetővé, A fővárosi tervező szervek ugyanis - a népszámlálást megelőzően városrendezési körzetet határoztak meg - a terület beépítettsége, funkcionális jellege, illetve városfejlesztési elképzelések alapján. Az egyes városrendezési körzeteken belül alakították ki azután a számlálókörzeteket.. Az január -i népszámlálás adatait városrendezési körzetek szerint vonták össze Ezeket az adatokat a Statisztikai Hivatai' Buda: pest Városi Igazgatósága 976. évig továbbvezette. A gyógyszerellátás területi elemzése szükségessé tette a 450 körzet - kellő áttekintést biztosító - összevonását. E célból - mint az a V. táblázaton is látható - 8 népsűrűségi tartományt határoztam meg. Az első tatomány népsűrűsége km 2 -ként 0-000, míg a 8. tartomány lakosságszáma meghaladja a 30 ezer főt. Ezután kiszámítottam a körzetek népsűrűségét, és a k:apott szám nagysága alapján azokat a megfelelő népsűrűségi tartományba soroltam be. Íly módon a 22 kerületen belül 9 - a népsűrűség szempontjából relatíve homogén - körzetet alakítottam ki. A munka térképmellékletét keiületenként készítettem el Ehhez a Kartográfiai Vállalat :20 OOO méretarányú négyszelvényes munkatérképét használtam fel. A nyolc népsűrűségi tartomány megkülönböztetésére 8-féle színt alkalmaztam úgy, hogy minden kerület térképén V túblá,!at Népsűrűségi tartományokba rendezett kerületrés'zek ö;:;szesitett adatai ( 970. év) Népsűrűségi ta tományok Kerületr észek (közetek) területe lakossága 976. évi forgal0n szá- Gyogy So szán 000 íő/km2 szer- 000 db vény ma km' % 000 fő % tárak mill Ft % % ,9 46,6 38,7,9 0,8 0,0 23 0,0 2, ,9 2,9 94,4 4,ö 9 40,5 2,5 28 2, i,:' J ,3 2,6 405,4 9, ,9 l I,5 586) 2, ,8 7,0 277,8 3,4 3 38,0 8, , ,2 4,2 27,0 3, 32 2 I,5 3, f:i645 4, ,3 3,3 2il,6 3,l ,4 5, , i ,6 2,5 305,5 4, , 8, ' i ,2,9 406,5 9,5 4; 50, 30, , ,2 J 00,0 207,0 00, ,4 00,0 46 8i9 00,0

6 978. júliws GYÓGYSZERÉSZET 259 A_ lakaaan területek levonása után képzeu összehasonlító adatok (976) VI táblázat Terület km 2 Népsűrűség 000 fő/km2 Egy gy. tána. jutó terület, km 2 Keület összes lakatláll lakott összes lakott összes lakott te. te te. te' alapján alapján alapján alapján El 0 I. 3,4-3,4 v. 2,59-2,59 VI 2,38-2,38 VII 2,0-2,0 ~ VIII. 6,82 2,88 3,94 IX 2,53-2,53 XIU 3,44,6,83 XIV. 8,6-8,6 Ősszesun 6,43 4,49 56,94 3,0 Azonos 0,57 Azonos 2, Azonos 0,20 Azonos 32,7 Azonos 0,2(j ~4.zonos 49,7 Azonos 0,2 Azonos 7,6 30,5 0,40 0,23 7,9 Azonos 0,96 Azonos 0,8 2,3 0,79 0, io 9,9 Azonos,65 Azonos Ātlagosan Athgosan 3,4 4,5 0,64 0,59 u 36,34 6,87 9,47 III 39,70,63 28,07 IV 8,82 9,95 8,87 x 32,50 22,4 0,09 XI 33,4i,66 2,8 XII 26,66 3,93 2,73 El xv. 26,95 3,6 3,79 '" :<: XVI 33,.50 0,76 22,74 x vrl 54,3í5 33,86 20,50 XVIU 39,0 8,0 2,09 ' XIX 9,38,5 8,23 xx. 53,03 40, 2,92 XXI 25,66 lű,33 9,33 XXII. 34,25 20,58 3,(j 7 463, ,4 223,3 Mindösze 525,5 244,90 280,25 2,9 5,4 4,04 2,6 2,7 3,9 4,96 3,5 3,8 8, 2,09 0,99 2,2 7, 4,06,2(-i 5,2 7,9 2,39 l,ciű 3, 6,5 3,8,82 4,3 8,5 3,37,72 2, 3, 4,79 3,25,0 2,7 0,87 4,0 2,.5 4,6 3,56,92 6,5 7,4,7,03 2,0 8,2 4,42 J,08 3,2 8, 7 4,28,5(),5 3,7 0,85 2,73 Atlagosan Atlagosan 2,7 5,6 3,96,9 Átlagosan Átlagosan 3,9 7,4 2,47,32 - azonos színezéssel jelöltem az azonos népsűrűségi tartományba eső kerületrészeket. Ugyancsak színmegjelölést alkalmaztam a kis, közép- és nagy forgalmú gyógyszertárak megkülönböztetésére.. A térkép már önmagában, minden. számítás nélkül is jól szemlélteti a túlbiztosított, ill. elégtelen ellátást Az egyes tartományok átlagadataihoz való viszonyítással azonban településtípusonként - tehát differenciáltam - mutathatók ki azok a kritikus területek, amelyekre a hálózatfejlesztés során fokozott figyelmet kell fordítanunk Az elemzés váratlan megállapítása az, hogy a főváros területének csaknem a fele lakatlan. Az. tartomány 245 km 2 -nyi területén a lakosságnak mindössze 2%-a él Kiemelkedő jelentőségű a 3. tartomány, mivel itt-bár 'riszonylag kis népsűrűség mellett - mégis a lakosság 20%-a él. Adatait érdemes egybevetni a legnagyobb népsűrűségű 8. tartományéval: itt is a lakosság 20%-a él de, a 3 négyzetkilométerrel ellentétben midössze 0 km' nyi területen. Ennek ellenére gyógyszertáraink eloszlásában nincs különbség: a 3 tartományban a

7 260 GYÓGYSZERÉSZET 22 évfolyam 7 szám gyógyszertárak 20%-át, a 8-ban 22%-át üzemeltetjük Az egyaránt 20%-nyi lakosság gyógyszerfogyasztása" az a 3. tartományban 2%-os, a 8- ban viszont 29%-os. Az eltérés ana utal, hogy a 3. tartomány lakói gyógyszerük jelentős részét nem a lakóhelyükön szerzik be; a lakosság eloszlásával arányos gyógyszerfogyasztás csak az 5.. és 6.. tartományban tapasztalható. A V l. táblázat a lakatlan területek módosító hatását mutatja be, mely értelemszei űen elsősorban a külterületen érvényesül A lakatlan területek levonása után a külterület átlagos népsűrűsége 5600, az összes terület alapján számított 2700-zal szemben Az egy gyógyszertárra jutó átlagos ellátási körzet is a felére csökken: 4 km 2 helyett 2 km 2 lesz.. Legszembetűnőbb változás a XVIL kerületben tapasztalható, ahol az átlagos ellátási körzetet a lakatlan tbiületek km 2 -ről 4 km 2 -re módosítják. Területi elemző munkám az első olyan kezdeményezés, amely a gyógyszer hozzáférhetőségét - a közigazgatási határoktól függetlenül - az egyes kerületrészek benépesültségi fokával összefüggésben vizsgálja. A térképeket technikai okokból nem közölhetem. Remélem azonban, hogy a munka lényegéről a részletek bővebb kifejtése, illetve szemléltető térképek nélkül is sikerült kellő áttekintést nyújtanom. IRODALOM Az egészségügy fejlesztési szervezési és működési irányelvei, különös tekintettel az v ötéves tervre Egészségügyi l\iinisztériun, Budapest (975). - 2 Az Egészségügyi J\!Iiniszter 9/976 (VII. 23) EüM számú rendelete a beruhá.zások rendjéről szóló 34/974 (VIII 6 ) l\t szánú rendelet végrehajtásáról. 2. mel léklet II., tartalmi előírások. - 3, Budapest főváros Tanácsa területfejlesztési politikájának eredményei (950~9 70) :B""őv. Tanácsa \T B. terv- és közgazdasági főosztálya (970). - 4 Budapest statisztikai évkönyve (975) Budapest statisztikai zsebkönyve (976) - 6. A Statisztikai_ I-Ii_vatal Budape_st Városi lgazgató- -ságától beszerzett adatok A nagyar népgazdaság fejlődésének területi probléinái. Szerkesztő dr Enyedi György Akadéniai lciadó, Budapest (976) - 8. A regioná.lis elemzések módszerei. Szerkesztő: Kulcsár Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest (976) ~ 9. Thur 0.: l\ódszextani útnutató kiskereskcdehni területi hálózatfejlejsztési tervek elkészítéséhez l{ereskedelmi l\iunkaés Üzemszervezési Intézet. Budapest (974). - 0 Roniány P. Tufagyarország egionális fejlesztéséről Valóság 2, (975). - Magyarország denográ.fiai helyzetének fejlődése a felszabadulás óta. -Dcnográfia XVJII, 2-3 (975) i'v\.. B r K o Il : Auau3 UolmynHocmu anmeqnix ycy2" e cmoauqe BeH2puu B KOHuenu pa3bhihti nnattosoro neptto.n.a V-oi n5rnerk no.n.qepkhbaetc5 YMeHbllieHHe repph'roprranb HhIX pacxo)l{):lehhtí B YCJJOBH5IX o6cjjy)l{hbahrr.h, q'j'o 5IBJJReTCTI. TaKme netttpanbhhim sorrpocom settrepckotí nonhrttkh 3,;pasooxpaHeHH5I. B coorsetcibhh e 0pac.JieBblMH nptthijjhtamtt B sehrepckotí crojittlle e 975 rona 3aHHMaIOTC5I KaK nepnooqepe.llhotí 33/:{aqetí C03,[{aHHeM nponopllhoh3jibhocth.n.o CTYilHOCIH YCJIYf H nepbbim warom 3f0f0 - H3CTOHil{etí CifIYal.{HH H3YqeHHeM B nepsotí sopotí ípa3ax eppophajibhoi attajih3hpyrow;etí pa60tbi HCCJie,.0BaHHH npobo)lhjihcb Ha YpOBHe pai0hob, H B pacnpe,n:ejiehhh no BHYTpeHHHM H BHellIHHM patíottam lccne,a:osarenh crpemhjihch K.l:{HaJieKTqe CI{OMY e,r:i:hhctby 8 IIO,!J;XO,[{e K,[{eMorpa4JttqecKHM YCJJO BHHM, BCJIHqJt:HOtí o6cjiy)l{hbaemotí 06.JiaCTll H crenehh ttacejiehhocth YqttrbIBaR, qto HaceJieHHOCTh sechma pa3- JIHqHa He TOJibKO 8 OfHOlileHHH pa3hb!x patíohob, a T3IOi\e BHYTPH patíohob 8 OfHOIIIeHHH OT):{eJibHhIX nocenehhh - CITJiaBJJeHtte KpatíHHX ){ahhbix npttb0,.ht l( 3HaqTeJib HOMY HCKameHHIO pe3yilbtatob B HHiepecc HCKJJJOqeHlHI BbIIIIeYKa33HHOtí ahom3jihh B IpeTbetí cpa3e epproptta.jibhotí 3H3JIH3HpYIOil{etí paőoihl 3yqeHHH npoaojl)f{3jjhch BHYTpH rpahhu patíohob rakhm o6pa30m, ljto e JQqf(H 3peHH5I HaceneHHOCTH o6pa30bajjh OIHOCHTeJibHO fomotehhbie yqactkh Cpasttetttte e cpe.n.httmh nahhhimh yqacikob npn:qttcnett HhIX!{ 30H3M pa3jihqhotí HaCeJlCHHOCIH OTKpbIBaeT B03- M0)f(HOCib AJI.H.UH$cjJepeHilHPOBaHHOfO HCCJie)lOBaHH5I AOCTJ-'TIHOCIH YCJIYI" no THTiaM TIO\e.netttttí. 3 0 CJY)f(HT Hal(C)f(HOtí OCHOBOi AJI.5 BhiffOllieHHR pellichhtí no pa3bht'hio antetjhoi certt npecne.n.yiolllhx nenb co3.n.atthti rrponop UHOHaJibHOCTH Tu:. V i t k ó ez y: An analysis of the "availability" of pharnaceutical services in the Hungarian Capital ln thc Vth fiveyearplan peroid, the decrease of differences between the levei of health services at different districts gained enhanced attention. The author's Pharmacy Centre also perforned studies to deternine the present state of affairs and to proceed with propor- tionalization of the pharmaceutical services At first whole districts were considered, then they have been divided to smaller units with respect to the density of population not only in the large districts, but also in inore homogenous urban areas, since major differences may occur in population density in different area.s of the same district. For this aim, more homogenous areal units have been formed within each district with respect to population density. Reference to the average data of ai"eas classified according to population density rendered possible the differenciated examination of the availability of the pharnaceutical services accoding to types of inhabited areas. This study secul'ed reliable -base for decisions ained at tbc proportializatoin of the network of conununity pharnacies \: Vitkóezy: der phartnazeutischen rischen H auptsta,dt Analyse der Zugiinglichkeit" Dienstleistungen in der ungalm Zcitraun des \T ~Fünfjahrpalns grosses Gevácht wurde gelegt auf die Ausgleichung <les Niveaus der pharnazeutischen Dienst.leistungen in <len verschiedenen Bezirken. Auch das Apothekenzentrum der Verfasserein studierte zuerst die gegebene Situation und die l\öglich ~keiten der Proportionalisierung des Apothekennetzes Zuniichst die Verhiiltnissen ganzc Bezirke wurden bcstirnnt, dann wurden kleinere aus den Gesichtspunkt der Dichte der Bevölkerung als honogen betrachtbare Gebiete gebildet, \Veil in verschiedenen Teilen dessclben Bezirken erhebliche Unterschiede Z\vischen der Diehte der Bevölkerung gefunden \Vorden sind. ln Bezug auf die Durchschnitsdaten der aus diesem I-Iinsicht homogenen Area.s konnte die Zugiinglichkeit der pharmazeutischen Dienste besser beurteilt \''erden. Das Studium bietete einc zuverlassige Base für die Proportionalisierung der Verteilung der Apotheken des Apotheken netzes (Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja Ellenőrzési és Szervezési osztály, 077 Budapest, Dob u. JOJ) Érkezett: 977. VIIL 24.