A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban, 1980 2001"

Átírás

1 ELEMZÉSEK KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban, Budapest még ma is az ország gazdasági-társadalmi-közigazgatási központja. Az ebből következő jelentős munkaerővonzás mellett területi kiterjedése is nagy szerepet játszik abban, hogy igen jelentős a lakóhely és a munkahely közötti munkaerőmozgás, mind a városon belül, mind pedig a vidéki különösen az agglomerációba tartozó települések és a főváros között. Az ingázásról szóló kiadványok és publikációk egyetlen közigazgatási egységnek tekintik Budapestet, és a napi ingázás országos adatában nem szerepeltetik a budapesti munkaerőmozgás adatait. Mivel a jelen elemzés egyik célja a fővároson belüli napi munkaerőmozgás vizsgálata, az e témakörben történő elemzések módszerének megfelelően a kerületet tekintjük a lakóhely, illetve a munkahely településének. A napi munkaerőmozgás mérésének alapját így a kerületek közigazgatási határai adják annak megfelelően, hogy a budapesti foglalkoztatottaknak a lakóhelye ugyanabban a kerületben van-e, mint a munkahelyük, vagy sem. Ha a lakóhely és a munkahely azonos kerületben van, akkor azt a jelen elemzésben nem tekintjük munkaerőmozgásnak. Ugyanakkor összhangban az ingázással kapcsolatos kiadványok fogalmaival a Budapest közigazgatási határain kívülre, vidéki településre eljáró, illetve az onnan bejáró ingázónak számít. Ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló információkat elemezni és megfelelően szemléltetni tudjuk, különböző kerület- és településcsoportokat kellett képezni. A budapesti kerületek csoportosításánál a földrajzi fekvés (például az, hogy budai vagy pesti kerületről van-e szó) volt a szempont. Ennek megfelelően két budai és öt pesti kerületcsoportot képeztünk. (Nyilvánvaló, hogy egyes kerületcsoportokon belül is lehetnek különbségek, például a belső-pesti kerületek közül az V., és a dél-pesti kerületek közül a XXI. több szempontból eltérő jegyeket mutat az adott kerületcsoport többi tagjához képest.) A fentebb említetteken kívül főleg várostörténeti okok miatt célszerű összevont adatokat közölni a főváros azon részéről (az úgynevezett Kis-Budapestről), amely megközelítőleg az egyesítés előtti főváros területét foglalja magában (I III. és V XIV. kerület). Még ezt a területet is meg lehet bontani, a város szívét jelentő városmagra, melybe a Budán fekvő I. kerület is beletartozik (I., V IX. kerületek), és az egyéb kis-budapesti kerületekre (II., III., X XIV. kerületek). Sajátos jegyeket mutatnak az egyesítés előtti, nem a fővároshoz tartozó úgynevezett peremkerületek is (IV. és XV XXIII.).

2 116 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS A kerületek népessége, foglalkoztatottsága A munkaerőmozgás (ingázás) egyik jellegzetessége, hogy átalakítja, módosítja egy adott terület népességének napközbeni összetételét. Ezért érdemes röviden összefoglalni a főváros népességének, foglalkoztatottjainak a munkaerőmozgás által nem befolyásolt (a lakóhely alapján leírható) összetételét, ennek változásait. Budapest lakossága az első hivatalos, az népszámlálás óta eltelt időszakban a II. világháborús évek kivételével 1980-ig folyamatosan, és összességében rendkívüli mértékben gyarapodott oly módon, hogy 1980-ban a népességszáma a 2 milliót is meghaladta. A gyarapodást 1981-ben csökkenő tendencia váltotta fel, Budapest népességszáma azóta folyamatosan ezen belül a 90-es években egyre erősödő ütemben fogy és 1990 között 2,1 százalékos, a következő 11 évben közel 12 százalékos csökkenés következett be, úgy hogy február 1-jén 1 millió 778 ezer személy élt a fővárosban. (1981-től kezdődően ugyan a népességszám országosan is csökkent, de kisebb mértékben, mint a fővárosban.) (1. táblázat) 1990 és 2001 között a főváros kerületei közül három peremkerület (a XVI., a XVII. és a XXIII.) kivételével valamennyiben csökkent a népességszám. Legnagyobb arányú százalék közötti fogyás a városmaghoz tartozó I., V., VI. és VII. kerületben következett be. Ezeket a kerületeket korábban is csökkenés jellemezte, ez a négy kerület 1960 és 2001 között népességének mintegy felét veszítette el. Az egyes kerületek lakosságszámának növekedése, illetve csökkenése összefügg az adott kerület nagyságával, a történelmi városmaghoz való viszonyával, a közlekedési infrastruktúra fejlettségével és a települési formákkal. A modern nagyvárosok többségében így Budapesten is megtalálhatók a túlzsúfolt, ma már sok szempontból elavult belső városrészek és a lakóházakkal vegyesen telepített, gyárnegyedekből álló, a nagyvárosi színvonaltól elmaradó, de viszonylag rendezett övezetek. Ezek mellett jelentős területet ölelnek fel a villanegyedek és Budapestnek az a nagy kiterjedésű, családi házas, helyenként falusias, külterjes, hézagosan beépített övezete, amely a nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonlítva egyedi jellegű. A lakosságszám mérsékelt csökkenése főleg az utóbbi városrészekben, a peremkerületekben és a Kis-Budapesthez tartozó zöldövezetekben következett be. Nem véletlen, hogy olyan kerületekben, mint a Dél-Budához tartozó XXII., 1990 és 2001 között csak 1,4 százalékkal csökkent a népesség, tekintettel arra, hogy a városnak ebben a részében villanegyedek alakulnak, fejlődnek, ahová a lakosság tehetősebb rétegei inkább beköltöznek, letelepülnek. Egyes kedvezőbb fekvésű, családi házas övezetekből villanegyeddé alakuló kisebb térségeket magukba foglaló peremkerületek egy részében is nőtt, illetve mérsékeltebben csökkent a lakosság. A napi ingázást befolyásoló tényezők közé tartozik a foglalkoztatottak számának és népességen belüli hányadának alakulása. A népszámlálás adatai szerint a fővárosban élő foglalkoztatottak száma február 1-jén 746 ezer fő volt, 19 százalékkal kevesebb, mint 11 évvel korábban. A csökkenés jóval meghaladta a lakosságszámban bekövetkezett visszaesés mértékét, hiszen az említett időszakban a népesség csak 12 százalékkal csökkent. Az erőteljesebb csökkenés mögött feltehetően demográfiai jellegű, a népesség

3 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 117 öregedésével kapcsolatos okok húzódnak meg, de természetesen a foglalkoztatottak számának visszaesésében az 1990-es évtized társadalmi-gazdasági átalakulással kapcsolatos tényezői is szerepet játszottak. (2. táblázat) 1. táblázat A népesség és a foglalkoztatottak számának alakulása kerületek szerint, Kerület, kerületcsoport száma 2001-ben, fő A népesség az az létszám száma 2001-ben, fő A foglalkoztatottak az az létszám I ,1 74, ,0 74,2 II ,2 90, ,4 89,6 III ,5 88, ,0 81,0 XII ,1 80, ,7 77,6 Észak-budai kerületek ,0 85, ,6 82,0 XI ,7 82, ,1 75,3 XXII ,5 98, ,6 87,6 Dél-budai kerületek ,7 86, ,7 78,3 Buda együtt ,1 86, ,5 80,6 IV ,4 95, ,9 92,6 XIII ,2 87, ,9 80,1 Észak-pesti kerületek ,7 90, ,6 85,9 V ,7 65, ,7 61,3 VI ,0 74, ,1 76,3 VII ,4 77, ,6 73,5 VIII ,0 88, ,8 83,7 Belső-pesti kerületek ,6 78, ,2 75,6 X ,3 83, ,5 71,2 XIV ,5 86, ,0 77,5 Kelet-pesti (belső) kerületek ,9 85, ,2 74,7 XV ,6 89, ,0 77,1 XVI ,6 102, ,1 91,4 XVII ,1 110, ,9 100,6 XVIII ,3 98, ,0 86,5 XIX ,6 87, ,8 85,5 Kelet-pesti (külső) kerületek ,3 97, ,1 87,4 IX ,9 80, ,3 75,6 XX ,0 91, ,0 80,2 XXI ,6 89, ,4 80,0 XXIII ,7 107, ,4 95,9 Dél-pesti kerületek ,6 88, ,2 80,0 Pest együtt ,9 88, ,1 81,5 Budapest összesen ,3 88, ,5 81,3 A gazdasági aktivitás csökkenése a demográfiai összetételnek és a lakosság mozgási irányának megfelelően a belső kerületekben volt a legerősebb, például az V. kerületben a foglalkoztatottak száma több mint felére csökkent. Még azokban a kerületekben is, ahol némi népességnövekedés volt tapasztalható a XVII. kerület kivételével csökkent

4 118 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS a foglalkoztatottak száma. A fiatalabb lakossági összetételű peremkerületekben az as és 1990-es évtizedekben egyaránt kevésbé csökkent a foglalkoztatottak száma, mint Kis-Budapesten és különösen a központi fekvésű városmagot alkotó kerületekben. Ennek következtében a foglalkoztatottak aránya a peremkerületekben 1980 és 2001 között 34 százalékról 41 százalékra nőtt. Az ingázás jelentőségét majd abban is érzékelhetjük, hogy a más kerületekből, illetve vidékről bejárás révén a munkahely oldaláról tekintve az adatokat, ez utóbbi arány hogyan változik meg a belső kerületek javára. 2. táblázat A népesség és a foglalkoztatottak számának alakulása városrészek szerint, Kerület, kerületcsoport száma 2001-ben, fő A népesség az az létszám száma 2001-ben, fő A foglalkoztatottak az az létszám Budapest összesen ,3 88, ,5 81,3 Ebből: Városmag (I. V X.) ,6 78, ,8 75,5 Egyéb (II. III. X XIV.) ,2 85, ,6 78,6 Kis-Budapest együtt ,9 83, ,5 77,7 Peremkerületek (IV. XV XXIII.) ,3 95, ,8 86,8 A jelen dolgozat keretei nem engedik meg, hogy alaposabban foglalkozzunk a fővárosi kerületek és az agglomerációba tartozó települések lakosságának társadalmi összetételével, ezért a munkaerő-mozgási (ingázási) kapcsolatok jobb megértése érdekében csak néhány megállapítást (és adatot) közlünk a foglalkoztatottak, illetve az el- és bejárók legmagasabb iskolai végzettség és foglalkozás szerinti összetételéről. Országosan elmondható, hogy 1980-ban a foglalkoztatottak többsége még nem rendelkezett az általános iskolai szintet meghaladó végzettséggel, és azoknak az aránya sem volt elhanyagolható, akik az általános iskolai tanulmányaikat nem fejezték be. Az utóbbiak részben az idősebb korcsoportokba tartoztak, tankötelezettségük csak az általános (elemi) iskola 6. osztályára terjedt ki. Az idős generációhoz tartozók fokozatos inaktívvá válása is hozzájárult ahhoz, hogy azoknak a dolgozóknak a hányada, akik általános iskolai tanulmányaikat nem fejezték be, 2001-re már egészen minimális szintre, 1 százalék alá esett vissza. Növekedett ugyanakkor a középfokú szakmai végzettséggel (szakmunkásképző, szakiskola) rendelkezők, valamint az érettségizettek csoportja. Együttes részesedésük 1980-ban a foglalkoztatottak 38 százalékát, 1990-ben csaknem felét, 2001-ben több mint háromötödét alkotta. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzett foglalkoztatottak hányada 1980-ban még viszonylag szerény, 8 százalék volt, 1990-ben viszont már egynyolcaduk rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. A döntő fordulat itt is a rendszerváltozás után, az es évtizedben következett be: az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 2001-

5 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 119 ben megközelítette a foglalkoztatottak egyötödét (18 százalék), az érettségizettek és a diplomások együttesen pedig már a foglalkoztatottak többségét alkották. A foglalkoztatottak iskolai végzettségének emelkedése és foglalkozási struktúrájának változása egymásra ható folyamatok eredményeként alakult ki. A magasabb iskolai végzettségűek kvalifikáltabb munkákat képesek elvállalni, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkaerőpiacon is többnyire a magasabb ismereteket igénylő munkákra van szükség. Budapesten a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele már 1980-ban is jóval magasabb volt az országos átlagnál, például 1980-ban a felsőfokú végzettségűek aránya országosan 8,1 százalék, Budapesten 15,7 százalék volt. Ezek a különbségek 2001-re is megmaradtak (18,3, illetve 29,8 százalék), sőt némileg még nőttek is, annak ellenére, hogy 1990 és 2001 között jelentős kitelepedés történt Budapestről, mely főleg a magasabb státusú társadalmi rétegekben zajlott. Budapest nagyvárosi jellegét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettsége városrészenként, kerületenként jelentősen különbözik egymástól. Hagyományosan nagy különbség van a Budán, illetve Pesten lakó foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében. Három olyan budai kerület van, ahol 2001-ben 50 százalék felett volt a felsőfokú végzettségűek aránya (I., II., XII.). Jellemző, hogy a jelentős lakótelepi népességgel rendelkező III. és XI. kerületben ennél jóval alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek hányada (30 és 41 százalék), Budafokon (XXII.) pedig hagyományosan alacsony volt a diplomások aránya (28 százalék). Pesten és főleg a pesti peremkerületekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya már jóval alacsonyabb, ez alól a magas iskolázottsági szinttel rendelkező V. kerület (43 százalék) kivételnek számít. Néhány pesti kerületben viszont az átlaghoz képest gyorsabban nőtt a diplomások aránya, például a XIV. kerületben 1990-ben 23 százalék, 2001-ben pedig már 35 százalék volt ez a mutató. Az 1990-es években már egyes kedvező fekvésű és adottságú pesti kerületekben is megindult a magasabb státusú rétegek beköltözése, melynek eredményeképpen jelentősen nőtt a diplomások aránya. Az egyes budapesti kerületek és városrészek eltérő társadalmi összetétele a foglalkozással kapcsolatos adatok alapján is igazolható. A népszámlálás szerint a hegyvidéki társasház-, villaövezetben (XII. kerület), az erdős-dombos északnyugat-budai részen (II. kerület) és a nagyrészt újjáépített belbudai területen (I. kerület) 79 százalék körüli a szellemi foglalkozásúak aránya, a XI. kerületben pedig 67 százalék. Ugyanakkor Pesten, főleg a külső városrészekben, vannak olyan kerületek (X., XXI., XXIII.), ahol az ott lakó szellemi foglalkozásúak aránya az 50 százalékot sem érte el. A pesti oldalon csupán az V. kerületben tapasztalható a szellemi foglalkozásúak arányát illetően kiugróan magas érték (71 százalék). A budai és a pesti kerületek tehát lakóik foglalkozása szerinti polarizálódtak, Budán egyértelmű a szellemi foglalkozásúak túlreprezentáltsága, a pesti oldalon viszont még mindig jelentős a fizikai foglalkozásúak aránya. (A budai kerületek sem egyformák, itt is megfigyelhető bizonyos rétegződés, az I., a II. és a XII. kerületben inkább a magasabb státusú szellemi foglalkozásúak laknak.) A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettsége, foglalkozási összetétele nemcsak a lakóhely oldaláról mutat jellegzetes sűrűsödési pontokat, hanem a munkahely

6 120 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS oldaláról is, ennek bemutatásához azonban meg kell ismerni az egyes kerületek napi munkaerőmozgásának jellemzőit. A fővárosi kerületekben lakó és dolgozó foglalkoztatottak napi ingázásának mértéke A munkahelyek és ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak száma a fővárosban 1990 óta (az ország más térségeihez hasonlóan) számottevően csökkent, és ez az ingázók létszámára is mérséklően hatott elején Budapest gazdasága összesen 856 ezer fő számára nyújtott munkalehetőséget, 232 ezerrel, 21 százalékkal kevesebb dolgozónak, mint 1990-ben. A fővárosi munkahelyekre vidékről naponta bejáró munkavállalók száma ennél lényegesen kisebb mértékben, 11 százalékkal esett vissza, így a budapesti foglalkoztatotti létszámon belüli súlyuk emelkedett. Budapestről is viszonylag sokan járnak el más településekre dolgozni, de jóval kevesebben, mint vidékről a fővárosba februárjában összesen 65 ezer budapesti lakóhelyű munkavállaló ingázott naponta vidéki munkahelyére, a főváros oldaláról nézve a dolgozók ingázási egyenlege 110 ezer fős többlettel zárult. A Budapesten lakó foglalkoztatottak közül 1990-ben 68 százalék, 2001-ban 63 százalék dolgozott lakókerületén kívül. (Eljárókon azokat értjük, akik nem a lakóhelyükkel azonos kerületben, hanem Budapest valamely más kerületében vagy a fővároson kívüli települések valamelyikén dolgoznak.) Budapesten tehát a kerületen kívüli munkaerőmozgás mértéke abszolút számban és arányaiban is csökkent. A csökkenés mögött az 1990-es évek munkaerő-piaci helyzetének a megváltozása áll, a munkahelyeket koncentráló nagyipari munkáltatók egy része megszűnt, a szolgáltatásban munkát találó dolgozók egy része pedig képes volt lakóhelye közelében is munkát találni. Elképzelhető, hogy a budapesti közlekedés nehézségei miatt a lakosságnál egyre inkább szempontként jelentkezik, hogy olyan munkahelyen dolgozzon, amely könnyen elérhető, hogy az utazásra fordított idő a tűrési határ alatt legyen. A továbbiakban gyakran használunk két olyan fogalmat, amelyek értelmezése e tanulmány keretei között (és a népszámlálás anyagaiban általában) eltér a köznyelvi tartalomtól. Helyben lakókon azokat a személyeket értjük, akik az adott (a szóban forgó) kerületben vagy településen laknak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak. Helyben dolgozókon azokat a személyeket értjük, akik az adott (a szóban forgó) kerületben vagy településen dolgoznak, függetlenül attól, hogy hol laknak. A kettő kombinációjából áll elő a helyben lakók és dolgozók fogalma. Ők azok a személyek, akik az adott kerületben vagy településen laknak és dolgoznak. A kerületek döntő többségében kisebb-nagyobb mértékben csökkent az eljárók aránya, de nem véletlen, hogy a hajdan munkáskerületeknek nevezett Újpesten (IV. kerület) kisebb, Csepelen (XXI. kerület) pedig nagyobb mértékben nőtt az eljárók aránya. A csepeli helyzetet jól mutatják az évtizedekkel korábbi adatok ben alig egyharmad volt azoknak az aránya, akik Csepelről más kerületbe vagy vidékre jártak dolgozni. Az volt a fénykor, amikor a Csepel Vas- és Fémművekben több tízezer ember

7 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 121 dolgozott, és így a kerületben lakók könnyen találtak saját kerületükben munkát ban már 40 százalék, majd 1990-ben 51 százalék volt az eljárók aránya re ez a mutató 60 százalékra emelkedett. Közben a Csepelre (XXI. kerület) bejárók aránya egyre csökkent, tekintettel arra, hogy a kerület munkaerővonzó képessége jelentősen visszaesett. A budapesti kerületek munkaerőmozgásának mértéke és eredménye, 1990, táblázat Kerület, kerületcsoport ben, fő Eljáró Bejáró Helyben dolgozó a helyben lakók ben, fő a helyben dolgozók ben, fő a helyben lakók I ,9 70, ,6 83, ,3 180,8 II ,6 61, ,8 65, ,8 111,4 III ,8 60, ,9 52, ,4 82,7 XII ,0 62, ,4 70, ,0 127,2 Észak-Buda ,9 61, ,6 64, ,5 107,3 XI ,0 59, ,6 67, ,0 125,6 XXII ,6 61, ,9 46, ,8 71,5 Dél-Buda ,4 59, ,4 63, ,8 110,8 Buda ,0 61, ,3 64, ,6 107,3 IV ,7 63, ,7 49, ,1 73,5 XIII ,3 61, ,8 75, ,6 160,2 Észak-Pest ,1 62, ,4 67, ,2 117,1 V ,2 58, ,8 93, ,8 614,4 VI ,1 64, ,0 81, ,3 197,5 VII ,3 69, ,9 78, ,9 141,0 VIII ,9 62, ,9 77, ,0 166,5 Belső-Pest ,4 64, ,8 83, ,4 221,4 X ,3 60, ,7 74, ,6 154,1 XIV ,4 64, ,7 68, ,7 113,7 Kelet- (belső-) Pest ,4 62, ,9 71, ,5 130,5 XV ,9 66, ,3 51, ,8 68,7 XVI ,0 63, ,8 45, ,1 66,4 XVII ,0 64, ,6 32, ,8 52,2 XVIII ,2 61, ,1 48, ,7 75,6 XIX ,6 71, ,4 52, ,1 60,4 Kelet- (külső-) Pest ,6 65, ,7 46, ,8 65,2 IX ,1 66, ,9 82, ,6 191,9 XX ,7 66, ,0 52, ,0 69,3 XXI ,3 60, ,1 42, ,7 69,4 XXIII , , ,1 Dél-Pest ,7 63, ,7 65, ,9 103,9 Pest ,9 63, ,7 69, ,0 117,3 Budapest ,2 63, ,2 67, ,5 114,8

8 122 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS

9 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 123 A bejárók (munkahely) oldaláról vizsgálva a jelenséget (bejárókon az egyes kerületekbe a többi kerületből és a vidékről bejárókat értjük) megállapítható, hogy a budapesti kerületekben dolgozó foglalkoztatottak között a bejárók aránya szintén visszaesett. Ez a visszaesés elsősorban a Budapest területén lakó, de más kerületekből bejárók tekintetében következett be, mint később meglátjuk, a vidékről bejárók jelentősége inkább nőtt. A kerületek között 1990-hez képest a munkaerő-nyereség, illetve -veszteség alakulásában nem következett be alapvető változás, a munkaerőt kibocsátó, illetve befogadó kerületek a II. kerület kivételével ugyanazok voltak. A munkaerő-veszteség, illetve -nyereség mértéke azonban jelentősen változott. A munkaerő-nyereség és -veszteség kerületenként 1990 és 2001 között a következőképpen alakult: A veszteség tovább nőtt: mérséklődött: A veszteségből nyereség lett: A nyereség tovább nőtt: mérséklődött: A nyereségből veszteség lett: XXII., IV., XX., XXI., III., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. II. I. XII., XI., XIII., VI., XIV., V., VII., VIII., X., IX., Az évtizedekkel korábban hagyományosan jelentős munkaerőt befogadó kerületekben a munkaerő-veszteség is tovább nőtt az 1990-es évtizedben (például IV., XXI. kerületek) vagy a munkaerő-nyereségük mérséklődött (például V., X. kerületek). A kerületek közötti munkaerőmozgás intenzitására olyan infrastrukturális fejlesztések is hatással voltak, mint például a metróvonalak vagy a Duna-hidak építése. Nyilvánvaló, hogy a Duna alatt az 1970-es évtizedben már működő metró is elősegítette a budai és a pesti városrész közötti napi munkaerőmozgás erősödését. Jelentős különbség van Kis-Budapest kerületei és a peremkerületek között. A III. kivételével valamennyi munkaerő-nyereséggel rendelkező kerület Kis-Budapesthez tartozik, ugyanakkor azon kerületek többsége, amelyeknek munkaerő-vesztesége volt, peremkerület. Kis-Budapesten belül a városmaghoz tartozó kerületek összességében a munkaerő-nyereség mérséklődött, viszont az azon kívüli kerületek együttesében a munkaerőnyereség nőtt. Ez utóbbiak esetében szerepet játszik a budai oldal egészének azon jellegzetessége, hogy az 1990-es évtizedben nőtt e térség munkaerővonzó képessége, amíg korábban ez a terület munkaerő-veszteséggel számolhatott. Az iskolai végzettség szerinti adatok is azt mutatják, hogy Budapesten a kerületen kívüli munkaerőmozgás csökkent. A csökkenés mértéke azonban iskolai végzettségenként eltért egymástól: az alsófokú végzettségűek körében az eljárók aránya a helyben lakók között 1990-ben 61 százalék, 2001-ben 55 százalék volt, ugyanez a mutató a felsőfokú végzettségűek között 76 százalékról 66 százalékra változott. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a felsőfokú végzettségűek még 2001-ben is kevésbé találtak munkahelyet saját kerületükben, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők.

10 124 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS A budapesti városrészek munkaerőmozgásának mértéke, 1990, táblázat Városrész ben, fő Eljáró Bejáró Helyben dolgozó a helyben lakók ben, fő a helyben dolgozók ben, fő a helyben lakók Budapest ,2 63, ,2 67, ,5 114,8 Ebből: Városmag (I. V IX.) ,7 65, ,0 83, ,3 211,9 Egyéb (II. III. X XIV.) ,8 61, ,1 68, ,4 122,6 Kis-Budapest ,9 62, ,3 74, ,2 147,5 Peremkerületek (IV. XV XXIII.) ,1 64, ,7 47, ,1 68,6 A bejárók között a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya annak ellenére, hogy 1990 és 2001 között ebben a körben is növekedés következett be alacsonyabb volt, mint az eljárók között. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a vidékről bejárók iskolai végzettségi színvonala alacsonyabb volt, mint a fővárosban lakóké. Így a Budapesten dolgozók iskolai végzettsége valamivel kedvezőtlenebb a Budapesten lakókénál. Az előzőekből következik, hogy a felsőfokú végzettségűek körében a főváros munkaerő-nyeresége (109 százalék), sokkal alacsonyabb, mint például az alsófokú iskolai végzettséggel rendelkezők között (120 százalék). A munkaerőmozgás intenzitása a szellemi foglalkozásúak körében erőteljesebb, mint a fizikai foglalkozásúak között. Míg az előbbiek esetében az eljárók aránya 2001-ben 65 százalék, az utóbbiak körében 57 százalék volt. A szellemi foglalkozásúak intenzívebb eljárása összefüggésben van a kerületekben lakó foglalkoztatottak foglalkozás szerinti összetételével, amely ahogy fentebb láttuk igen eltérő képet mutat. A szellemi foglalkozásúak jelentős része lakóhely szerint mindössze néhány kerületben koncentrálódik, és ezekben a kerületekben természetszerűen nincs annyi szellemi munkaerőt foglalkoztató munkahely. Ennek megfelelően az eljáró foglalkoztatottak közül a szellemi dolgozók azokból a kerületekből járnak el nagyobb mértékben dolgozni, amelyekben a helyben lakó foglalkoztatottakon belül nagy a szellemi foglalkozásúak hányada (például az I., II., XII. kerületek). A peremkerületek túlnyomó részében viszont az eljárók körében jelentős a fizikai foglalkozásúak aránya. A bejárók között valamivel magasabb a fizikai foglalkozásúak aránya, mint az eljárók körében. Ez az eltérés a vidékről bejárók foglalkozási összetételével hozható összefüggésbe, akik között a fizikai foglalkozásúak lényegesen nagyobb súllyal szerepelnek, mint a Budapesten lakó és dolgozók között. A vidékről bejáró fizikai dolgozók tehát bizonyos fokig ellensúlyozzák a fővárosban lakó szellemi foglalkozásúak magas számát. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a vidékről bejárók között vannak a fővárosból kiköltözött magas státusú rétegek is.

11 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 125 A szellemi és fizikai foglalkozásúak lakóhely és munkahely közötti mozgásának különbözőségéből adódik, hogy a fizikai foglalkozásúak körében Budapesten a munkaerő-nyereség nagyobb volt (117 százalék), mint a szellemi foglalkozásúak között (113 százalék). A munkaerő-nyereség, illetve -veszteség mértéke kerületenként és városrészenként jelentősen eltért egymástól. Kerületcsoport A helyben lakók és a helyben dolgozók megoszlása kerületcsoportok és a tevékenység jellege szerint, 2001 Helyben lakó foglalkoztatottak Helyben dolgozó 5. táblázat (százalék) A helyben dolgozók a helyben lakó foglalkoztatottak szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai összesen összesen összesen foglalkozású foglalkozású foglalkozású Észak-budai kerületek 18,0 22,0 12,5 16,8 19,5 13,2 107,3 100,6 123,9 Dél-budai kerületek 10,8 11,9 9,2 10,4 10,7 9,9 110,8 102,3 126,1 Buda együtt 28,8 33,8 21,6 27,2 30,3 23,1 108,6 101,2 124,8 Észak-pesti kerületek 12,9 12,3 13,8 13,2 12,9 13,6 117,1 118,6 115,2 Belső-pesti kerületek 11,6 11,4 11,9 22,3 25,0 18,7 221,4 248,6 184,8 Kelet-pesti belső kerületek 11,3 11,1 11,7 12,9 11,8 14,3 130,5 120,9 143,3 Kelet-pesti külső kerületek 22,7 20,5 25,8 12,9 10,0 16,8 65,2 55,0 76,6 Dél-pesti kerületek 12,7 11,0 15,2 11,5 10,1 13,5 103,9 103,9 104,0 Pest együtt 71,2 66,2 78,3 72,8 69,7 76,9 117,3 119,2 115,1 Budapest összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 114,8 113,1 117,1 A budai oldalra az volt a jellemző, hogy a fizikai foglalkozásúaknál a munkaerőnyereség mértéke nagyobb, illetve a munkaerő-veszteség mérsékeltebb volt, mint a szellemi foglalkozásúaknál. Mivel a budai kerületek többségében jelentős volt a szellemi foglalkozású helyben lakók aránya, így az e kerületekben meglevő fizikai munkahelyek egy részét csak külső forrásból tudták betölteni. Ugyanakkor ezeknek a kerületeknek a többségében a szellemi munkahelyek száma valamivel kisebb volt, mint az ott lakó szellemi foglalkozásúaké. Kivéve az I. és XI. kerületet, melyekben mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúakat tekintve munkaerő-nyereség volt. Ez érthető is, hiszen az I. kerület a főváros fontos kulturális és kormányzati központja, a XI. kerület pedig Budapest egyik legnagyobb munkahelyeket és lakóhelyeket koncentráló kerülete. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 1990-hez képest a szellemi foglalkozásúakat tekintve jelentősen megnőtt Buda munkaerő-megtartó képessége, hiszen a szellemi foglalkozásúak körében a munkaerő-nyereség mértéke 2001-ben már minimális volt (101 százalék). A szellemi foglalkozásúak néhány kerületcsoportban nemcsak lakóhelyük, hanem munkahelyük szerint is koncentrálódnak. A fővárosban dolgozó szellemi foglalkozásúak egynegyede a belső-pesti kerületekben, 30 százaléka pedig a budai oldalon talált munkát. A Budapesten dolgozó fizikai foglalkozásúaknak viszont egyetlen kerületcsoportban sincs olyan magas arányuk, mint amekkorát a szellemi foglalkozásúaknál tapasztaltunk.

12 126 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS Tehát míg a szellemi dolgozók szempontjából a budai oldalnak és a belső-pesti területcsoportnak meghatározó jelentősége van, addig a fizikai foglalkozásúakat egyetlen kerületcsoport sem tömöríti hasonlóan magas számban és arányban. A XXII. kerületet kivéve a budai oldalról más kerületbe eljáró szellemi foglalkozásúaknak több mint egyharmada a pesti oldal belső-pesti kerületeiben dolgozott. Eszerint azok a szellemi tevékenységet végző eljárók, akik a szellemi foglalkozásúakat lakóhely szerint leginkább tömörítő budai oldal négy kerületének valamelyikében laknak, munkahely szerint is koncentrálódnak vagy a budai oldal valamelyik más kerületében, vagy a belső-pesti kerületekben. Ezek az adatok nagyrészt igazolják a városszociológusoknak azokat a megfigyeléseit, melyek szerint a nagyvárosok belső részeiből az előnyösebb helyzetben levő társadalmi csoportok a külső villanegyedek felé vándorolnak, továbbá, hogy létrejönnek olyan városrészek, ahol hasonló foglalkozású, anyagi helyzetű, kultúrájú emberek élnek. A hasonló helyzetű rétegeknek egy része nemcsak lakóhely szerint, hanem munkahely szerint is koncentrálódik, így az ilyen módon létrejött igen homogén lakóterületek és munkahelyi körzetek erősítik a szegregációt, gátolják az egyes társadalmi rétegek közötti közeledést. A peremkerületek egy részében (IV; XV XIX; XX; XXI.) a szellemi és fizikai foglalkozásúak körében egyaránt munkaerő-veszteség volt, azzal a különbséggel, hogy a fizikai foglalkozásúak között a munkaerő-veszteség mértéke mérsékeltebb volt. Ebben szerepet játszottak a környékbeli településekről bejáró fizikai foglalkozású dolgozók is. A budapesten lakó és dolgozó foglalkoztatottak napi munkaerőmozgásának iránya A fővárosi kerületek közötti munkaerőmozgás Annak vizsgálata, hogy honnan hová történik a napi ingázás, megmutatja, hogy az egyes területek itt a budapesti kerületek között milyen szoros a kapcsolat. Az ingázás irányának ismerete a közlekedés fejlesztésének, a vonzáskörzetek megállapításának és egyéb területfejlesztési koncepciók kialakításának igen fontos előfeltétele. A főváros kerületei esetében is az lenne az ideális, ha mind a 23-at megvizsgálnánk abból a szempontból, hogy mely kerületekkel és milyen vidéki településekkel vannak kapcsolatban. Erre azonban terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk. Ezért a következőkben csak néhány nagyobb területen próbáljuk feltárni a munkaerőmozgás jellemzőit. Ugyanakkor a munkaerőmozgás részletes területi vizsgálatával példát szeretnénk mutatni arra vonatkozóan, hogy a népszámlálási adatok a teljeskörűségükből adódóan mennyire alkalmasak még olyan információk közlésére is, hogy például a Budapesten lakó foglalkoztatottak közül naponta hányan lépik át a Duna vonalát. A statisztikai jellegű információk világában nagyon ritka az olyan adat, mely nem reprezentatív, hanem teljes körű felvételből származik. A népszámlálások adatforrásai ilyen jellegűek ben a Budapesten lakó és más fővárosi kerületbe eljáró foglalkoztatottak negyede Budán, háromnegyede Pesten dolgozott hez képest 4 százalékponttal nőtt a Budán dolgozók aránya. (Ha az adatokat nézzük, akkor a növekedés több mint 7 százalékpont). Nőtt a budai oldal munkaerő-megtartó képessége, 1990-ben a

13 NAPI MUNKAERŐMOZGÁS 127 Budán lakók közel 30 százaléka maradt a budai oldalon dolgozni, 2001-re ez az arány egyharmadra változott. A Pesten lakók körében nőtt a budai munkahelyek vonzereje, ugyanis 1990-ben 18 százalékuk, 2001-ben 22 százalékuk dolgozott Budán. A budapesti kerületcsoportok közötti munkaerőmozgás, 1990, táblázat Lakóhely (kerületcsoport) Buda kerületcsoport A más kerületbe eljárók munkahelye Délpesti Összesen Összesen az összesen Pest Északbudai Délbudai Északpesti Belsőpesti Kelet- (belső-) pesti kerületcsoport Kelet- (külső-) pesti 1990 Észak-budai 29,0 18,7 10,4 71,0 12,6 38,8 9,5 3,3 6,8 Dél-budai 30,3 18,7 11,6 69,7 8,0 37,4 10,4 3,3 10,6 Buda együtt 29,5 18,7 10,8 70,5 11,0 38,3 9,8 3,3 8,1 Észak-pesti 21,3 14,9 6,4 78,7 13,4 37,2 13,7 7,3 7,2 Belső-pesti 23,7 14,8 8,9 76,3 12,5 32,3 14,7 5,2 11,6 Kelet- (belső-) pesti 18,3 11,4 7,0 81,7 12,4 39,1 10,4 10,0 9,8 Kelet- (külső-) pesti 12,9 7,7 5,1 87,1 12,3 29,8 24,6 8,7 11,8 Dél-pesti 18,3 9,2 9,0 81,7 7,6 32,1 12,7 7,5 21,8 Pest együtt 18,1 11,1 7,0 81,9 11,8 33,4 16,6 7,8 12,3 Budapest 21,4 13,3 8,1 78,6 11,5 34,8 14,6 6,5 11, Észak-budai 32,6 21,3 11,3 67,4 14,9 32,2 9,6 3,8 6,8 Dél-budai 33,7 22,3 11,5 66,3 10,7 30,7 9,8 4,2 10,8 Buda együtt 33,0 21,6 11,4 67,0 13,4 31,6 9,7 4,0 8,2 Észak-pesti 25,9 18,4 7,5 74,1 14,1 30,3 13,0 9,3 7,3 Belső-pesti 27,5 17,7 9,8 72,5 14,0 27,8 13,7 6,4 10,6 Kelet- (belső-) pesti 23,4 15,3 8,1 76,6 14,3 31,8 9,2 11,9 9,3 Kelet- (külső-) pesti 17,2 10,7 6,4 82,8 13,6 25,0 21,6 11,0 11,7 Dél-pesti 22,2 11,4 10,8 77,8 10,1 26,8 12,1 8,8 20,0 Pest együtt 22,3 14,1 8,2 77,7 13,3 27,8 15,1 9,7 11,9 Budapest 25,2 16,2 9,1 74,8 13,3 28,8 13,7 8,1 10,9 Egyértelműen csökkent a belső-pesti kerületek (V VIII.) munkaerővonzó képessége ben a Budán lakók 38 százaléka, a Pesten lakók 33 százaléka dolgozott a város szívében re ezek az arányok 32, illetve 28 százalékra változtak. (Ha az 1970-es adatokat nézzük, még egyértelműbb a csökkenés, ugyanis akkor a fentebb jelzett mutatók 42, illetve 36 százalékot tettek ki.) A változások ellenére a belső-pesti kerületek jelentősége továbbra is igen nagy, mivel a kerületcsoportok között ezekben a kerületekben dolgoznak a legtöbben. A budai és pesti városrészen belül és a Duna-part két oldala között közlekedők száma 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak számának csökkenése következményeként

14 128 KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS visszaesett, de a fő arányok csak némileg változtak ben a munkavégzés céljából Budáról Pestre, illetve Pestről Budára naponta átkelők száma több mint 200 ezer fő volt, az pedig a Budapesten lakó foglalkoztatottak 22 százaléka re a Dunán átkelők száma 140 ezerre csökkent, és arányuk is 18 százalékra esett vissza. Az adatok részletes vizsgálatából megállapítható, hogy Budára legnagyobb arányban a belső kerületekből és a XIII. kerületből jártak át dolgozni (az V. kerületből eljárók 30, a XIII. kerületből az eljárók 26, a VI. és VII. kerületből az eljárók százaléka). Az ellenkező irányba Budáról Pestre történő utazás a XI. és a III. kerület eljárói között fordult elő a legnagyobb gyakorisággal (mindkét kerületből 61 százalék). Tehát a két városrész kapcsolatában nem meglepő módon a Duna mellett fekvő kerületek nagyobb szerepet kaptak, mint azok, amelyek a Dunától távolabb helyezkednek el. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a pesti peremkerületek és a budai városrész kapcsolata kifejezetten erősödött. Természetesen ennek ellenére megállapítható, hogy a belső-pesti kerületek és a budai kerületek közötti munkaerőmozgás továbbra is jóval erősebb, mint ami a budai és a pesti peremkerületek kapcsolatát jellemzi. A budapesti városrészek közötti munkaerőmozgás, 1990, táblázat Lakóhely (városrész) Budapest Munkahely (városrész) Kis-Budapest peremkerületek összesen együtt városmag egyéb 1990 Városmag (I. V IX.) 100,0 88,0 43,3 44,7 12,0 Egyéb ( II. III. X XIV.) 100,0 88,1 49,8 38,3 11,9 Kis-Budapest együtt 100,0 88,1 47,9 40,2 11,9 Peremkerületek (IV. XV XXIII.) 100,0 83,4 40,6 42,8 16,6 Budapest összesen 100,0 86,3 45,1 41,2 13, Városmag (I. V IX.) 100,0 86,9 38,4 48,5 13,1 Egyéb ( II. III. X XIV.) 100,0 87,0 43,0 44,0 13,0 Kis-Budapest együtt 100,0 87,0 41,7 45,3 13,0 Peremkerületek (IV. XV XXIII.) 100,0 80,8 34,9 46,0 19,2 Budapest összesen 100,0 84,4 38,8 45,6 15,6 Sajátos helyzetben van a budai oldalon a XXII. kerület (Budafok, Nagytétény). Kapcsolata a vidéki településekkel főleg Érddel nagyon erős, a pesti kerületekkel pedig gyenge. Ezen még a déli Duna-hidak felépítése sem igen változtatott. A peremkerületek és a Kis-Budapest közötti napi munkaerőmozgásban is némi elmozdulás tapasztalható. Valamelyest nőtt a peremkerületek munkaerővonzó és -megtartó képessége, ugyanis ebből a térségből 2001-ben kevesebben járnak be Kis-Budapesten belül a városmagba dolgozni, mint 1990-ben, ugyanakkor a peremkerületekben lakók és dolgozók aránya nőtt. Ennek ellenére a peremkerületekben lakók és más kerületekben dolgozók többsége még 2001-ben is Kis-Budapest valamelyik kerületében talált munkát. A tanulmányt folyóiratunk májusi számában folytatjuk.

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A foglalkoztatottak napi ingázásának jelentôsége a migrációs folyamatokban*

A foglalkoztatottak napi ingázásának jelentôsége a migrációs folyamatokban* A foglalkoztatottak napi ingázásának jelentôsége a migrációs folyamatokban* Dr. Lakatos Miklós, a KSH szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu Váradi Rita, a KSH főtanácsosa E-mail: Rita.Varadi@ksh.hu

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85 Tisztelt Ügyfelek! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény rendelkezései alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Duna House Barométer. 02. szám. 2011 július + kitekintés: Debrecen

Duna House Barométer. 02. szám. 2011 július + kitekintés: Debrecen Duna House Barométer 02. szám 2011 július + kitekintés: Debrecen Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és Keresletindex Lakásár adatok - Július Érdeklődés a kerületek iránt Kitekintés: Debreceni

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben