HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 1

2 AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: Mesekert Természetközeli Óvoda Az óvoda székhelye: 5900 Orosháza, Bajnok u. 17. Alapítás éve: Az óvoda alapítója, fenntartója: Boldog Gyermek, Boldog Család Egyesület 5900 Orosháza, Thék Endre u. 20/c Az óvoda napi nyitva tartása: Egésznapos óvoda Az óvodába felvehető 1 csoport (maximálisan 25 fő) maximális gyermek létszám: Az óvoda feladata: Óvodai nevelés (3-7 évesek nevelése) Az óvoda tevékenységei és szakmai kódjai a tevékenységekben részesülő legmagasabb gyermek létszámmal: Alaptevékenységek: Óvodai nevelés, ellátás (3-7 éveseknek) 25 fő Az intézmény kiegészítő tevékenységei: Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Módszertani szakirányítás Minőségbiztosítási tevékenység Szakmai továbbképzések Honlap: info@mesekertovoda.hu 2

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ Helyzetkép... 5 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép... 7 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Dokumentumok, az óvónők tervezési feladatai Az óvoda kapcsolatai Együttműködés a családdal Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálati, kulturális intézményekkel V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematika jellegű tapasztalatszerzés Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE VII. GYERMEKVÉDELEM VIII. ZÁRADÉK IX. FELHASZNÁLT IRODALOM

4 I. BEVEZETŐ Az ifjúságot nevelni azt jelenti, a holnapot a mában, a szellemet az anyagban, a szellemi létet a földi életben ápolni... (Rudolf Steiner) Óvodánk programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (továbbiakban Alapprogram) és főleg az Epochális rendszerű Óvodai Nevelési Program alapján készült. A helyi sajátosságokat figyelembe véve, néphagyományőrző, természet közeli, családokkal együttműködő óvodai program. A 3-7 éves gyermekek életkori szükségleteihez igazodva alakítottunk: - vegyes életkorú csoportokat, ahol a gyermekek együtt nevelkednek, leképezve a családot; testvérek, rokonok, barátok együtt járhatnak; - rugalmas, folyamatos napirendet, amelynek keretében mindenki egyéni igénye, fejlődési üteme szerint élheti mindennapjait; a legtöbb időt a játékra fordítjuk; - kötetlen foglalkoztatási formát, ami biztosítja, hogy minden hozzánk járó gyermek érdeklődése, aktivitása, képességei szerint kapcsolódjon be a tevékenységekbe. Ezek az elemek alapot adnak ahhoz, hogy minden gyermek érzelmileg biztonságban érezze magát a közösségben, kibontakozhasson önállósága, önérvényesítése. Gyermekbarát nevelőmunkánkkal biztosítjuk annak lehetőségét, hogy az óvodánkba járó gyermekek felszabadultan élhetik óvodás éveiket. Életkoruknak, egyéniségüknek megfelelő területeken, tevékenységekben tapasztalatokat, élményeket, alkotó ismereteket szereznek, sikerélményekhez jutnak, harmonikusan fejlődnek. Pozitív érzelmekkel kezdhetik az iskolát. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. 4

5 c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 1. Helyzetkép Óvodánk Békés megye harmadik legnagyobb városában, a belváros szélén, csendes környéken helyezkedik el. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél családiasabb környezetben nevelkedjenek, ezért az óvodát egy kétszintes családi ház földszintjén alakítottuk ki 1 csoportszobával, ami kellőképpen tágas és világos, így biztosítva megfelelő játékteret és mozgáslehetőséget a gyermekeknek. A csoportszobán kívül az épületben található még: 1 irodahelyiség; 1 felnőtt és 1 gyereköltöző; 1 felnőtt és 1 gyermekmosdó, WC helyiség; 1 melegítő konyha, 1 raktárhelyiség. Berendezési tárgyaink újszerűek, s folyamatosan bővülnek. Előszeretettel használjuk a természetes anyagokat és a népi használati tárgyakat. A gyermekek mindennapi életéhez, játékához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Nagy hangsúlyt fektettünk az óvoda arculatához igazodó felszerelések beszerzésére, használatára. A sajátos tevékenységi rendszerünk megerősítéséhez szükséges eszköztárunkat amely jelenleg is jó színvonalú munkára ad lehetőséget folyamatosan tovább bővítjük. Udvarunk, folyamatos, tudatos fejlesztéssel vált alkalmassá a sokoldalú gyermeki tevékenységre: füves területek, homokozó, konyhakert, virágoskert, gyümölcsfák, cserjék segítségével a környező világ tevékeny felfedezésére, megszerettetésére. Igazi kis mesekertet alakítottunk ki. Az óvoda személyi feltételei a csoport számához mérten szerénynek mondható. Az egész napos nyitva tartásból eredően 2 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, és 1 fő szakképzett dajka vesz részt a gyerekek nevelésében. Az egészséges óvodai élet biztosítása érdekében lehetőségeinkhez mérten tiszta, higiénikus, biztonságos környezetet teremtünk. Az óvoda adottságai, szellemisége igazi óvodás éveket biztosít minden kisgyermeknek. 5

6 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép Gyermekképünk megfogalmazásánál abból az Alapprogram által megfogalmazott tényből indulunk ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy őket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Alapelvünk, hogy a gyermek egyedi és önálló személyiség, így ennek megfelelően érdeklődése, igényei, fejlődésének üteme sajátos személyiségéből fakadó. Célunk, hogy gyermekeink személyiségének kiteljesedését a belső késztetés, a tevékenységigény motiválja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ők is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelő egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelőmunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkező, jó problémamegoldó gyermekké váljanak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb és hatékonyabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. A kisgyermekek elsősorban biztonságra és szeretetre vágynak. Ha ezt megteremtjük számukra, akkor igényeiket, szükségleteiket különféle tevékenységi, tapasztalati formákban, kíváncsiságuktól, ösztöneiktől vezérelve kiegyensúlyozottan, saját maguk diktálta tempóban kielégítik. Ehhez a folyamathoz adunk teret, keretet, eszközt, közösséget, biztonságot és szeretetet, vagyis megteremtjük az optimális feltételeket, lehetőségeket az egészséges személyiségfejlődéshez. 6

7 Óvodásainkat olyan gyermekekké neveljük, akik érzelmileg gazdagok, kötődnek lakókörnyezetükhöz, településünkhöz, a környezetükben jól tájékozódnak, nyitottak, érdeklődőek, önmagukat és másokat értékelni tudók, elfogadók, együttműködők. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik az óvodában szerzett ismeretek, tapasztalatok által önálló gondolkodású, a világ dolgai felé forduló felnőttekké, őszinte, igaz emberekké válnak. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nem készítjük föl a gyerekeket az iskolára idő előtt iskolai szokások, magatartási módok, tudásanyagok begyakoroltatásával, hanem alkalmassá tesszük őket az iskolai életmódra. 2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Valljuk, hogy kisgyermekeket nevelni csak szeretetteljes, biztonságot sugárzó, családias légkörben lehetséges, így óvodánkban erre törekszünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy óvodánkat egy tágas családi házban alakítottuk ki. Nevelőmunkánkat a feltétel nélküli gyermekszeretet, a bizalom, a gyermeki jogok védelme, az örömteli óvodai mindennapok megteremtése, az együttműködés, a harmonikus légkör jellemzi. A kapcsolatok kialakításánál a kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre törekszünk, úgy a gyermekekkel, mint a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét, valamint a cselekvésbe ágyazott, tapasztalás útján történő, a felfedezés örömére épülő nevelési-, képességfejlesztési folyamatok szervezését. A vegyes életkorú csoportkialakítás következtében a gyerekek mindvégig ugyanazokkal a gyerektársakkal tartoznak egy csoportba, függetlenül attól, hogy hány évig járnak óvodánkba, így nem kell csoportot váltaniuk óvodai éveik alatt, és tartós baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki. Az óvodáskorú gyermekek magatartását érzelmeik befolyásolják. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a velük kapcsolatba kerülő felnőttekkel pozitív hatások, élmények érjék őket, hogy az óvodapedagógusokban és más óvodai dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjanak. Óvodánkban olyan pedagógusok dolgoznak, akikre a pedagógiai optimizmus, a gyermekek érdekeinek tiszteletben tartása, a megértő, együtt-érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező magatartás jellemzi. Ismerik a családok értékrendjét és a szülők véleményét az óvodai nevelésről, bevonják a szülőket az óvodai életbe, és szakmai támogatást adnak a családi neveléshez. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 7

8 Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 8

9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A nevelést tekintsük úgy, mint kiteljesedést és felemelkedést, nem pedig tudás felhalmozást, idomítást vagy kondicionálást. A gyermek segítségünkkel saját maga építi fel személyiségét. Hagyjuk szabadon megnyilvánulni, a lehető legkevesebb kényszerrel. 1. Az óvodai nevelés általános feladatai (C. Freinet) Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, differenciált személyiségfejlesztés, gyermekvédelem az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Gyermekvédelem Veszélyeztetettség fogalma: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, személyiség fejlődését veszélyezteti. A hátrányos helyzetű gyermeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Sajátos nevelési igényű gyermek a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, valamint pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek -. Gyermekvédelmi felelős az óvodavezető Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Feladatok: o Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását o Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvóintézkedésekre javaslatot tenni o A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni o A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni 9

10 o A differenciált fejlesztés, nevelés. A feltáró munka után az egyéni fejlesztő lapokon a hátrányok kompenzálására tervet készíteni, a felzárkóztatást megszervezni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni o A hátrányos helyzetű nehezebben szocializálódó, sajátos törődést igénylő (lassabban fejlődő, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, ill. kiemelkedő képességű) gyermekek befogadása, elfogadása nagymértékben függ az óvónő attitűdjétől. Az ilyen kisgyermekkel az óvónő látványosan játsszon együtt, érezze jól magát vele, majd óvatosan vigye be, s így lassan igazán be is fogadtassa őt a csoportba egészen addig, míg ez a helyzet fokozatosan önmagától természetessé nem válik. A gyermekek dicséretét örömünkkel is támasszuk alá. A feszültebb helyzeteket próbáljuk meg humorosan feloldani. A személyes bánásmód, illetve a gyerekek egymás közti kapcsolatai a sokféle helyzetben fejlesztik a nyitottságot, a kölcsönös kifejezőkészséget. Nagyon fontos, hogy gyermekeink toleránsak legyenek egymással és a hátrányos helyzetű gyerekekkel egyaránt. Tudjanak kompromisszumot kötni, bizonyos célok érdekében együttműködni o A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást o A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslattal elősegíteni o Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését o A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus és a szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta fokozott kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával Tevékenységek, amellyel e feladatok megoldhatók o Rendszeres családlátogatások, szülői értekezletek, ünnepélyek, fogadóórára való behívás o Gyermeki és szülői jogok bemutatása o Egyéni fejlesztési lapok vezetése az óvodapedagógus készíti a szakember útmutatásával, iránymutatásával o Szakellátás (gyógypedagógia, logopédia, fejlesztő pedagógia, pszichológus, terapeuta, szükség esetén gyógymasszőr) o Alapítvány működtetése a gyermekekért o Pályázatok o Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal 2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: 10

11 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban van, így minden adódó lehetőséget kihasználunk a mozgásra, s figyelünk arra, hogy lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel járó tevékenységet. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek el a szabad levegőn, hiszen a napfény, a víz a levegő az eső is edzi, erősíti őket, amire udvarunk optimális lehetőséget biztosít (napos, árnyékos, félárnyékos területek). Mindezt természetesen az időjárásnak megfelelő ruházatban. A természet szépségének élvezete, a szabad természetben való játék öröme, a mozgás szabadsága, a mozgást követő pihenés és nyugalom legbiztosabban vezeti el a gyermeket a természet szeretetéhez, védelméhez, és a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakulásához. Az óvónő tudatossága abban is megnyilvánul, hogy a séták, kirándulások alkalmával, gondosan megválassza a helyszíneket és felhívja a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. A játék, a kirándulások célját és ezzel együtt időtartamát a gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazítsuk. A szokásrendszer kialakításával azt kell elérni, hogy a tevékenységhez szükséges eszközök bármikor a gyermekek rendelkezésére álljanak és a tevékenységet magát ne korlátozzuk vagy szabályozzuk be. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása magában foglalja az étkezések körülményeinek biztosítását is. A helyes táplálkozási szokások kialakításánál a rendszeresség mellett az egészséges ételek fogyasztása is kiemelkedő jelentőségű. Óvodánk környezeti feltételei kedvezően befolyásolják a gyermekek egészséges életmódjának alakítását, érzelmi kötődésüket második otthonukhoz. A környezet alakításában a berendezés, felszerelés megóvásában, tisztaságának megőrzésében az óvónők, dajkák és a gyermekek is tevékenyen részt vesznek! Az együttmunkálkodás élménye és eredménye erősíti a szocializációt, a mi tudatot. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 11

12 Törekszik betartani az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásrendszerét (egészséges életvitel igényeinek alakítása). A gyermekek átélik a mozgás örömét, kialakul bennük a tudatosan irányított mozgás utáni vágy, a mozgásigény. Óvodáskor végére a gyermekek tudatában vannak a baleseti forrásoknak, ügyelnek önmaguk és mások testi épségére. Váljék a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás igénye. Szilárduljon meg az étkezés közbeni kulturált magatartás. Alakuljon ki az önállóság a vetkőzés és öltözködés területén. Törekedjenek környezetük esztétikus kialakítására, vigyázzanak rendjére és tisztaságára. Ismerjék meg a környezetünket és egészségünket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás). 12

13 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Óvodánkban az érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör megteremtését biztosítjuk. Ennek érdekében fejlesztjük a gyermek erkölcsi érzelmeit (szeretet, barátság, tisztelet), a gyermek erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, bátorság, stb.), intellektuális érzelmeit (kíváncsiság, felfedezés, stb.). Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népi művészeti alkotások nyújtotta élményekre építünk. Mindezeket a néphagyományőrzés és természetszeretet együttes hatásrendszerével tudatosan ébren tarjuk, fejlesztjük. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű szokás- és normarendszer megalapozása. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. Biztosítjuk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálását. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése a cél, melyben alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és a dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Ezáltal a reális én-kép, pozitív értékrend, a helyes viselkedés fejlődik. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai életet szervezünk, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat- és szabálytudatának) fejlődését. Közösségfejlesztő munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, saját érzéseink elmondása, mások érzéseinek elfogadása, meghallgatása jellemzi, így a gyermek örömteli optimizmusa fejlődik. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon 13

14 csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben. Fogadják el az egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Viselkedjenek tisztelettel a felnőttekkel és társaikkal szemben. Bizalommal forduljanak a velük foglalkozó felnőttekhez. Alakuljon ki szabálytudatuk és vállalják tetteik következményeit. Társas kapcsolataikban egyszerű konfliktusaikat legyenek képesek megoldani. Élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben, árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, hogy ez által alkalmassá váljanak a másokkal való együttműködésre. Értsék meg és tartsák tiszteletben társaik közötti különbözőségeket. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, bővítse szókincsüket, adjon lehetőséget metakommunikációs ismereteik bővítésére. Az óvodapedagógus és a gyermek párbeszéde a társalgási formákon túl alapvetően nyelvtani kategóriák kialakulását is elősegítik. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszédés kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek. Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat. 14

15 Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak Mutassanak érdeklődést az új és ismeretlen kifejezések iránt. A könyveket szívesen nézegessék, meséljenek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg. Alakuljon ki nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük. 15

16 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, s kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Személyisége, viselkedése, szakmaisága fontos feltétele az óvodai nevelésünknek. A gyermek szeretetszükségletét kielégíti, mellyel számára biztonságérzetet nyújt. Megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet töltünk be az együttnevelésben. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, attitűdjével hatást gyakorol a kisgyermekre. Nevelőmunkánk során a dajka és az óvodapedagógus tevékenységének összehangoltsága hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. 2. Tárgyi feltételek A helyi programunk megvalósításához szükséges tárgyi eszközöket szülők, lelkes támogatók és egyesületünk segítségével szereztük be. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Az óvoda kertje lehetővé teszi a gyerekek mozgás- és játékigényének kielégítését. A csoportszobában a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. Fontosnak tarjuk, hogy minél természet közelibb anyagokkal, tárgyakkal, játékokkal vegyük körül őket. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. 3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A folyamatos napirend zökkenőmentes megvalósítása feltételezi az óvónők által alaposan átgondolt, a gyermekekkel megtanított, betartott szokásrendszert. 16

17 A gyermekek pontosan tudják, mit kell tenniük, hogyan viselkedjenek, ha egy-egy tevékenységbe be akarnak kapcsolódni (étkezés, tanulás), vagy éppen be akarják fejezni azt (pl. étkezés előtt és után kezet mosnak). Az ésszerű szabályok megkönnyítik a higiéniai és együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet adnak a gyermekek számára, mert tudják mit várunk el tőlük. A szokásrendszer kialakítása zavartalanná, szinte önmagától működővé teszi a csoport életét. Kerüljük az értelmetlen, túlzottan aprólékos szabályozást. A mindent behatároltság megöli az önállóságot, a kezdeményezést, a gyermeki szabadságot. A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé teszi, hogy egyéni tempójuk, teljesítőképességük, saját igényük szerint végezzék a gyermekek a tevékenységet. Nem várakoznak, nem sietnek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Pozitívum még, hogy a gyermekek dönthetik el természetesen egy időegységen belül, hogy mikor kezdenek el vagy fejeznek be egy tevékenységet. A játszó gyermekeknek nem szükséges abbahagyniuk a játékot, ha behozzák a tízórait. Akkor étkeznek, ha kijátszották magukat. A napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenység idejét határozzuk meg, ami azért lényeges, mert a folyamatosság nem eredményezhet anarchiát. Magában kell hordoznia az állandóságot és a rugalmasságot, ami a gyermekeknek a kiegyensúlyozott biztonságot adja. Napirendi javaslat Az óvónő és a dajka közösen kezdik a napot, előkészítik tevékenységeiket, fogadják a gyerekeket A gyerekek megérkeznek, majd bekapcsolódnak a játékba A szabad játék ideje, illetve játékba integrált tanulás. Mozgásfejlesztés, választható tevékenységek Tízórai folyamatos, tisztálkodás,mese, Játék a szabad levegőn :30 Ebéd 12:30-13:00 Tisztálkodás, alváshoz készülődés 13:00-15:00 Pihenőidő 15:00-15:30 Uzsonna, tisztálkodás 15:30-16:00 Játék, gyerekek hazabocsátása Ez a napirend lehetővé teszi miután a folyamatos tevékenységeket egyszerre kevés gyermek végzi, hogy megfigyeljük, és pontosan tudjuk, melyik gyermek, milyen szinten végzi az önkiszolgáló munkát (pl.: öntés kancsóból, stb.), miben, hogyan segítsük őt önállóságának, az egészséges életmód (testápolás, öltözködés, étkezés) szokásainak megerősítésében, fejlődése érdekében, milyen feladataink vannak a gondozási folyamatban. Az önkiszolgáló munkák öntevékeny végzését nem kötjük életkorhoz, mindig az önállósulási törekvéstől függ. Óvodánkban vegyes életkorú csoport van, mert a fejlődésbeli egyéni különbségek jobban láthatók, egyértelműen észrevehetők. 17

18 Életszerűbb, családiasabb az ilyen összetétel, az új kicsik beilleszkedése hamarabb lezajlik, segítik a testvérek és a nagyobbak a kapcsolatteremtést. Lerövidül a beszoktatási idő, mert az újak egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják, utánozhatják a nagyobbak tevékenységét, így hamarabb megtanulják az óvodai életet. A kicsiket szeretettel, sok apró figyelmességgel váró nagyok, az óvónők mellett érzelmi támaszt, megkapaszkodási lehetőséget is nyújtanak. A csoportban tapasztalt szeretetteljes fogadtatás, meleg légkör, társas kapcsolatok fokozzák a kisebbek biztonságérzetét, fejlesztően hat rájuk. Egy csoportba kerülnek a testvérek, barátok, ismerősök. A nagyobb megéli az óvó, segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot a nagyban, és mindketten az összetartozás érzését. Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyermekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Megtanulnak alkalmazkodni, viselkedni heterogén életkorú közösségben, fokozódik a gyermekek empátiás képessége, természetesebben fogadják a másságot, különbözőséget. Lényegesen csökken a gyermekek között a konfliktusok száma, mert a más-más érettségi fokon álló gyermekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. Vegyes életkorú csoportban a gyermekeket ért hatások megsokszorozódnak. E csoport irányításánál az óvónőnek fokozott empátiás képességgel kell rendelkeznie, hisz egyszerre kell a 3-7 éves gyermek érzelemvilágába beleélnie magát. A csoportban az a fő elv, hogy a gyermekeket azonos jogok és kötelességek illetik meg. A nagy segíthet a kicsinek, ha akar s hogy akarjon, erre motiválhat a nevelő funkcióját érvényesítő óvónő, de a segítség ne legyen kötelező számára, ne végeztessen el vele olyan feladatot, ami a kisebb dolga lenne. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése erősödjön a gyermekek között Dokumentumok, az óvónők tervezési feladatai Kötelezően vezetendő dokumentumok: csoportnapló, fejlődési napló, felvételi és mulasztási napló. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző, így a fejlődés dinamikája egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználása. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkába. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához 18

19 tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A tanulási folyamat tervezése ciklusos és heti, melyet a csoportnaplóban rögzítünk. Csoportnapló tartalma: Gyermekek névsora és jele Napirend Hetirend Ciklusok, munkarend Felhasznált módszertani segédanyagok Gyermekek kötelező tűz- és balesetvédelmi tájékoztatása Szülői nyilatkozat házirend Ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Ne egy hétre, hanem a teljes ciklusra (3-4 hét) készüljön. Ismeri a gyermekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltségtartalmat, mely alapján elkészíti fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. Ciklusosan, azaz 3-4 hétre előre megtervezi az óvónő a környezet vagy matematika keretanyagát, a mesét vagy verset, az ének, dal vagy mondóka anyagát és a testnevelést. A heti tervezés azért fontos, hogy a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, az élethelyzet, a gyermekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot. Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvónő a tevékenységi formákat. A gyermek fejlődésének követése, a fejlődési napló A fejlődési napló dátumozott, tényfeltáró, helyzetelemző dokumentum, melyben az általuk meghatározott szempontsor alapján egyénenként külön-külön folyamatosan rögzítjük a gyermekről szerzett tapasztalatainkat, fejlesztő feladatokat tervezünk, melyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatra is. A fejlődési napló alkalmas a fejlődési folyamat követésére, a lemaradások, eredmények, egyénnek szóló feladatok meghatározására. Vezetése az óvónő számára rendszeresen, folyamatosan kötelező. A gyermekek körében elvégzett méréseket és az egyéni fejlesztési tervet a fejlődési naplóban kell dokumentálni. A fejlődési naplóban foglaltakat az óvónő feladata a szülőkkel megismertetni fogadóóra keretén belül. 19

20 A fejlődési napló szempontjai 1. Testi érettség, egészségi állapot, motoros képesség Fizikális adatok Motoros képességek 2. Szocializálódás jellemzői Önmagához való viszony Társakhoz való viszony 3. Érzelem, akarat Érzelmi hangulati jellemzők Akarati jellemzők Tevékenységhez való viszony Normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszony 4. Nyelvi kommunikációs képesség Beszédállapot Beszédértés Beszédtartalom, beszédkedv Artikulációs képesség Kommunikációs képesség 5. Értelmi képesség Megismerő folyamatok Figyelem Fogalmi háló alakulása és az ehhez kapcsolódó gondolkodási műveletek Gondolkodás Képzelet A fejlődési napló vezetésével el kell érni, hogy: az óvónő tudja, melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön, az egyes gyermekeknek tervezett feladat a gyermek ismeretében tudatos, pontos, képességfejlesztő legyen, az óvónő felelősséget érezzen, vállaljon minden gyermek, minden területen történő fejlődéséért 20