ÖSSZEGZÉS A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata
|
|
- Zita Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÖSSZEGZÉS A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata A 6. alprojekt K+F tevékenysége a pedagógiai rendszerek bevezetésének folyamatát kutatta, és a kutatásra alapozva kifejlesztette a bevezetés feltételeit és folyamatát leíró jelen tanulmányt. A pedagógiai rendszerek implementációja, gyakorlatban történő bevezetése időigényes folyamat, melynek összefoglaló ábrázolását a tanulmány 1. sz. mellékletében található folyamatábra mutatja be. A folyamatábra tagolja az implementációs folyamatot, nagyobb egységekre (szakaszokra) és kisebb egységekre (lépésekre) bontva mutatja be pedagógiai rendszerek gyakorlatba történő bevezetésének intézményi feladatait. Az implementációs folyamat leírása 10 lépésben történik, melyek 3 fő szakaszba sorolhatók. 1. szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére Minimálisan fél évig tartó (a kísérleti kipróbálást megelőző tanévben elkezdődő) előkészítő periódus, amelynek során az intézmény felkészül a pedagógiai innovációra. 2. szakasz: Kipróbálás A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése Egy naptári évet átölelő ciklus, amely a kipróbálási tanévet megelőző tanév végén kezdődik, és a kipróbálás tanévének végén fejeződik be. Ebben a szakaszban kerül sor a kifejlesztett pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálására, a kísérleti bevezetésre és hatékonyság mérésre. 3. szakasz: Fenntartás: A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába. A kipróbálás tapasztalatainak összefoglalását követően addig tart, amíg a pedagógiai rendszer be nem épül. az intézmény pedagógiai gyakorlatába. E szakasz zárásával az implementációs folyamatot befejezettnek tekinthetjük. A tanulmányban részletesen kifejtjük a szakaszok és lépések célját, feladatait, és a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló határidőket. Megjelöljük, hogy hol vannak a döntési pontok és mik a döntési kritériumok, valamint azt, hogy ez a folyamat hogyan dokumentálható. A tanulmány tartalmazza az implementációs dokumentumsablonokat is. Dr. Dávid Mária
2 PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység 6. alprojekt A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK BEVEZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA Szerzők: Dr. Dávid Mária - Barcziné Horváth Márta Király Róbertné
3 6. alprojekt: A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeit és folyamatát leíró tanulmány Almunkacsoport-vezető: Dr. Dávid Mária Lektor: Bratinkáné Magyar Éva 3
4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁT LEÍRÓ KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA RÖVID BEMUTATÁSA A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ ELMÉLETI HÁTTÉR A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁNAK GYAKORLATÁT FELTÁRÓ KUTATÓ MUNKA A kutatás célja, hipotézisei Kutatási minta Kutatási módszerek Kutatási eredmények - A pedagógiai rendszerek implementációjának tapasztalatai A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁT LEÍRÓ FEJLESZTŐ MUNKA BEMUTATÁSA A pedagógiai rendszerek implementációjának folyamatábrája Az implementációs folyamat lépéseinek specifikációja Első szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére (1. lépés) Komplex intézményi helyzetelemzés (2. lépés): Informálódás a pedagógiai rendszerről (3. lépés): A pedagógiai rendszer megismertetése a tantestülettel (4. lépés): Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Második szakasz: Kipróbálás. A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése (5. lépés): A kísérleti kipróbálásban részt vevők körének meghatározása (6. lépés): Felkészülés a kipróbálásra, testre szabás (7. lépés): A pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálása (8. lépés): A próbatanítások tapasztalatainak feldolgozása (9. lépés): Hatékonyságmérés értékelés Harmadik szakasz: Fenntartás. A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába (10. lépés): A pedagógiai rendszer beépülése az intézmény pedagógiai programjába Fenntartás működtetés az implementációs folyamat zárása IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK
5 1. BEVEZETÉS. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁT LEÍRÓ KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA RÖVID BE- MUTATÁSA Ez a tanulmány egy pályázat keretében zajló átfogó kutatási és fejlesztési tevékenység része. A teljes projekt célja: elemezni és elősegíteni a pedagógiai rendszerek fejlesztését, azok közoktatásba való zökkenőmentes bevezetését, felmérni ennek jogi, gazdasági, minőségbiztosítási feltételeit, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési és oktatási sajátosságaira. A pályázathoz kapcsolódó önálló kutatás alapján a pályázó javaslatokat dolgoz ki a pedagógiai rendszerek akkreditációjára, fejlesztésükre, informatikai támogatásukra és alkalmazásuk üzleti modelljére. 1 Jelen tanulmány a pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeit és folyamatát írja le. Öszszegzi a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó korábbi kutatások eredményeit, kiemelten a HEFOP keretében fejlesztett programcsomagok, illetve a HEFOP A és B komponens keretében kifejlesztett, a sajátos nevelési igényű, HHH gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztését és együttnevelését támogató eszközrendszer bevezetésének tapasztalatait. Kiegészíti a korábbi kutatási eredményeket egy empirikus kutatással, amely az implementációs folyamat sajátosságainak feltárását célozza meg. Elemzi a pályázat 3. alprojektje keretében gyűjtött hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat a pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeire vonatkozóan. Az elemzések alapján kidolgozza a jelen pályázat 4. és 5. alprojekt eredményei alapján kifejtett pedagógiai rendszerek implementációjának feltételeit és folyamatát, továbbá a pedagógiai rendszerek minden oktatási-nevelési intézmény típusba való bevezetésének kritériumrendszerét, támogató rendszerét. A tanulmány felépítése 3 fő részre tagolható. Az elméleti áttekintés a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó szakirodalmi megközelítéseket foglalja össze. A pedagógiai rendszerek implementációs folyamatának gyakorlatát feltáró kutatások összegzése egy helyzetelemzést mutat a pedagógiai rendszerek implementációjának jelenlegi gyakorlatáról. A harmadik rész pedig a fejlesztő munka bemutatása, amely a pedagógiai rendszerek implemen- 1 TÁMOP /1 pályázati, Projektindító Dokumentum 5
6 tációjának javasolt folyamatának specifikációját fejti ki. A tanulmányt kiegészítő melléklet tartalmazza a pedagógiai rendszerek implementációjának folyamatábráját, és a specifikációban leírt dokumentumsablonokat. 2. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁRA VONAT- KOZÓ ELMÉLETI HÁTTÉR Az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerét létrehozó és működtető országok komoly előnyhöz jutnak azokkal szemben, amelyek elhanyagolják ezt a területet. 2 A pedagógiai innovációk azt teszik lehetővé, hogy az oktatási rendszerek eredményesebben és hatékonyabban működjenek és gyorsabban fejlődjenek. Azonban hiába történik jelentős fejlesztés, ha annak a gyakorlatba történő beépítését nem sikerül megvalósítani, és az innovatív elképzelések nem vagy másként valósulnak meg, mint ami a fejlesztői alkotó elképzelés. Ugyanígy a fejlesztőknek is szükségük van a gyakorlati kipróbálásra ahhoz, hogy a pedagógiai innovációk ne szakadjanak el a valóságtól, és ténylegesen megvalósíthatók legyenek. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a kifejlesztett pedagógiai innovációk implementációja hogyan történik, és törekedni kell arra, hogy a gyakorló szakemberek számára minden segítséget megadjunk a sikeres implementációs folyamat végigvezetéséhez. A pedagógiai rendszerek implementációja alatt azt a folyamatot értjük, amelyben a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit a befogadó intézmény megismeri, kipróbálja és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. A mindennapi iskolai gyakorlat számára a legkézzelfoghatóbb pedagógiai innovációt a pedagógiai rendszerek bevezetése jelenti. A pedagógiai rendszer megnevezés kizárólag hazai szóhasználat, a közoktatási törvény által is alkalmazott fogalom, sajátos hungarikum. A magyarországi szakirodalmi gyakorlatban és a munkadokumentumokban a szerzők felváltva használják a pedagógiai rendszer kifejezés mellett vagy mögötte, zárójelben, mintegy értelmezési variánsként az oktatási program, 2 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, június (kézirat) 6
7 oktatási csomag kifejezést fogalmaz Havas Péter. 3 Magunk a fogalom használata során a Falus Iván által leírt definíciót használjuk, miszerint A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, melynek részei: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanulásitanítási egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei, pedagógusok felkészítési programjai, szakmai háttértámogatás. 4 A pedagógiai rendszer elemei (pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program (PR terve), a tanítási egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei) 5 kerülnek bevezetésre a pedagógiai innováció gyakorlatba történő beültetése során, és ezt a folyamatot a pedagógusok felkészítési programjai és szakmai háttértámogatás segítik. Az implementation angol kifejezés végrehajtás, kivitelezés, teljesítés 6 értelemben fordítható magyarra, és ezek a kifejezések sugallják, hogy valamilyen kitalált dolgot meg kell csinálni. Az idegen szavak szótárában az implementáció jelentése ehhez hasonlóan megvalósítás 7 értelemben jelenik meg. Informatikai szakkifejezésként ugyanígy egy algoritmus, architektúra, szabvány, modell, specifikáció vagy egyéb terv konkrét megvalósítása. 8 A pedagógiai gyakorlatban az implementáció kifejezést bevezetés, elterjesztés, harmonizáció, begyökereztetés értelemben használják. 9 Saját értelmezésünkben a pedagógiai rendszerek implementációja az a folyamat, amelyben a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit a befogadó intézmény megismeri, kipróbálja és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. A külföldi gyakorlat vizsgálatára öt olyan ország került kiválasztásra, amelyek a legnagyobb hatással vannak jelenleg is az európai/világszintű oktatásfejlesztési folyamatokra (USA, Nagy-Britannia, Hollandia), a magyar oktatásügyre (Németország), illetve a legered- 3.Gönczi Károly, Dr. Havas Péter, Dr. Pála Károly, Szénási László, Dr. Szüdi János, Váczy Zsuzsa Tanulmány a pedagógiai rendszerek fejlesztési munkafolyamatának kialakításáról TÁMOP /1 pályázat 5. alprojekt, oldal. 4 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 5 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 6 Országh-Magay: Angol-magyar kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, Vass Vilmos: A Nemzeti Alaptanterv implementációja. Budapest,
8 ményesebb európai közoktatást mondhatják magukénak (Finnország). 10 Az országtanulmányokból a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó részleteket emeljük be tanulmányunkba. A pedagógiai rendszer fogalma a nemzetközi gyakorlatban nem ismert, ezért a nemzetközi kitekintés csak a rendszer elemeinek bevezetését és gyakorlatát tudja felvillantani. A kaliforniai rendszer sarokkövét a tartalmi sztenderdek adják, kimeneti szabályozás történik, és a kerettantervek tartalmazzák a tananyagokkal szemben támasztott követelményeket. A tananyagokat kidolgozhatja a kiadó egy tantárgy egy vagy több évfolyamára is, ha azonban az anyag nem fog át legalább egy tanévet, akkor nem adhatja be akkreditációra. A szabályozás tehát az egész rendszerből a részek felé történik (a sztenderdek követelményeiből a modulok irányába). A programokat a kiadók dolgozzák ki. Az ő munkamenetük leírásai nem nyilvánosak. Annyit lehet tudni, hogy tantárgyi szakértők és pedagógiai szakértők bevonásával, fókuszcsoportok bevonásával dolgoznak, és mindig ki is próbálják az anyagot. Tantárgya válogatja, milyen eszközöket alkalmaznak. A pedagógusok számára a kiadó köteles továbbképzéseket tartani. 11 Az Egyesült Királyságban az iskolai és a tanári munka segítésének sokféle módja van. Ilyennek tekinthető, hogy bizonyos oktatási szinten egy adott tantárgyi vizsgához készül tananyagok és taneszközök együttese, amely segítő szolgáltatásokkal is kiegészül. A vizsgákat lebonyolító testületek ugyanis a vizsgaszervezésnél jóval szélesebb körben tevékenykednek. Kifejlesztik az adott vizsga letételéhez szükséges részletes tantervet és a hozzá kapcsolódó anyagokat, elősegítik az erre épülő tankönyvek írását, a tanárok számára az adott anyagokból felkészítő kurzusokat kínálnak, online vagy telefonos segítő szolgáltatást működtetnek. A tanártovábbképzés számára is kidolgoznak kurzusokat a vizsgáztató testületek, elsősorban a saját anyagaikhoz kapcsolódva, azok használatának elősegítésére. A rendszer a magyar gyakorlattól eltérő, mert kimeneti logikára épülve szerveződik és mindez piaci alapon történik. A tantervi tervezési folyamat végső felhasználói az iskolák. Ők vásárolják meg a vizsgáztató testületektől a tananyagokat, a kiadóktól a tanterveket és különböző szervektől (pl. egyete- 10 Kotschy Beáta: Összefoglaló tanulmány a pedagógiai rendszerek sajátosságairól. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 11 Kimmel Magdolna: Pedagógiai rendszerek az USA-ban: Kalifornia esete. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 8
9 mektől) a tanártovábbképző kurzusokat. A tantervi implementáció, az egyes tantárgyak, oktatási szintek esetében a tanítás vizsgálata az OFSTED (Wales-ben az Estyn) feladata. A tanárok külön felkészítése nem jellemző, de felkészülhetnek a vizsgákra a korábbi tesztkérdések, ill. a helyszíni ellenőrzésre az OFSTED kritériumainak segítségével. 12 Hollandiában a programokat részben a tantervfejlesztő intézmények, részben a kiadók dolgozzák ki. Hangsúlyozzák, hogy csak kipróbált és tesztelt anyagokat hoznak nyilvánosságra, illetve a legtöbb esetben biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. Erre nézve nehéz adatot találni, de egyes kiemelt programok nagyon népszerűek. Az Oktatási Felügyelőség feladata, hogy az iskolák hatékony működését és színvonalát ellenőrizzék, így a tanulási rendszerek beválásának ellenőrzése inkább maga az iskola vagy az iskola működését felügyelő iskolaszék feladata. A Felügyelőség arra buzdítja az oktatási intézményeket, hogy maguk alakítsanak ki értékelési és minőségbiztosítási rendszert, amelybe természetesen a programok értékelése is beletartozik, így ha ez a rendszer megbízható, a Felügyelőség elfogadja az eredményeit. 13 Németországban az innovációs programoknak megrendelője, kivitelezője, terve, felelőse van. Az iskolakísérletek, modellek az interneten, központi szerveren megjeleníthetők, tehát hozzáférhetők és ez elősegíti a tájékozódást, információgyűjtést. Alapítványok (magánszemélyek) által fenntartott pedagógiai intézetek is kidolgozhatnak innovációs programokat. A pedagógiai rendszerek vizsgálata a minőségfejlesztési kritériumoknak megfelelően folyamatosan történik. A mérések elősegítik az önreflektálást, a tökéletesedést. A tanárok felkészítése szemináriumokon, hospitálásokkal, work-shopok segítségével történik. A pedagógusképzőkhöz rendszerint kapcsolódik kutatóintézet, kutatási projekt, amelybe a tanár szakosok bevonhatók, illetve az eredményeket első kézből ismerik meg. 14 A pedagógiai rendszerek bevezetésének nemzetközi gyakorlatát áttekintve megállapítható, hogy az új anyagok, programok bevezetését szinte mindenütt valamilyen beválás vizsgálat követi. Finnországban például pályáztatással választják ki azt a külső szakembert vagy testületet, amelyik a beválás vizsgálatát végzi. Németországban folyamatos kontroll kí- 12 Falus Iván: A tartalmi szabályozás néhány sajátossága, változása és a pedagógiai program (rendszer) működése az Egyesült Királyságban. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 13 Major Éva: Oktatási rendszer, program- és tantervfejlesztés Hollandiában. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 14 Vincze Beatrix: Az oktatási program (pedagógiai rendszer) Németországban. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 9
10 séri a bevezetést, fontosnak tartják a külső elemzőket-értékelőket. Hollandiában és Nagy- Britanniában a kötelező minőségellenőrzés, illetve a folyamatos iskolaértékelés feladata, hogy a felmerülő problémákra fényt derítsen. Az USA-ban a beválás vizsgálata is rendkívül szervezetten történik. Az Oktatási Törvény értelmében a kiadóknak kötelességük az általuk készített anyagok beválását vizsgálni, és javításukra terveket készíteni. E célból pedig, a helyi oktatási hatóságok engedélyével meglátogathatnak olyan tanulócsoportokat, ahol az ő tananyagaikat használják, és ott teszteléssel és megfigyeléssel adatokat gyűjthetnek. A kiadóknak az általuk gyűjtött anyagokat kérésre a helyi oktatási hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Az egyes országtanulmányok szűkszavúan szólnak a pedagógusok felkészítéséről az új programok bevezetése kapcsán. Szükséges elemnek tartják a tanártovábbképzéseket is, és a tanárokat segítő tanári kézikönyveket is. Egy német kutató felhívja a figyelmet az implementációs űrre, amely a nem megfelelő felkészítés következménye, s amely döntő hatással lehet az innováció megvalósításának eredményességére. Felhívja a figyelmet arra a hibára, ha az iskola, mint szervezet sajátos működését nem ismerik, és nem megfelelő beavatkozási stratégiát választanak. Problémát jelenthet, ha nem számolnak az implementáció során keletkező konfliktusokkal, a különböző, sokszor ellentétes vagy széttartó szükségletekkel, vagy figyelmen kívül hagyják a krónikus időhiányt. Ahhoz, hogy eredményes legyen a fejlesztés, meg kell nyerni a pedagógusokat és az iskola egészét. Közös értelmezési mezőt, közös mentális modellt kell kialakítani. Az innovációra való nyitottság, a reflektív önelemzés és értékelés következményeként jelentkező megújulási készség, a kutatói attitűd a fejlesztésekben való részvétel és a továbbképzések során megerősödhet. Különösen fontos az a finn gondolat, amely elsősorban az önálló és kreatív munkát várja el gyakorló hallgatóitól, s nem engedélyezi semmiféle tanári kézikönyv használatát. A továbbképzések általában szabadon választhatók az iskola érdekeinek vagy a tanár érdeklődésének megfelelően. De az USA-ban találtunk olyan gyakorlatot is, amely kötelezi az iskolákat és tanáraikat, hogy iskolafejlesztési programban vegyenek részt, ha az iskola vizsgaeredményei nem érik el a tervezett éves fejlődési szintet. Más megközelítés a holland gyakorlat, ahol 2008-tól azok a tanárok, akik saját szakmai fejlődésük érdekében vállalják, hogy vagy magasabb szintű diplomát szereznek, vagy szak- 10
11 tárgyi ismereteiket bővítik (tanári pályájuk során egyszer), megpályázhatnak egy ún. tanári szakmai fejlődési ösztöndíjat, amely 3 évig jelentős órakedvezményt és tanulási költségeket biztosít számukra. A finn, holland és az amerikai példa összehasonlítása alapján két, egymástól igen eltérő pedagóguskép rajzolódik ki. Nem lehet bizton állítani, hogy a tanárok értelmes, gondolkodó, kreatív alkotó emberek mindannyian, de azt sem, hogy elsősorban végrehajtók, akiket be kell tanítani a szakemberek által létrehozott programok és anyagok pontos, az előírások szerinti megvalósítására. Hinni kell a fejleszthetőségükben, s a szükségleteiknek megfelelő differenciált segítséget kell számukra nyújtani. 15 A vizsgált országok gyakorlatának áttekintése alapján elmondható, hogy nemzetközi vonatkozásban a pedagógiai rendszer fogalmát nem használják. Az implementációs folyamat vizsgálatánál ezért csak az egyes elemek bevezetésének tapasztalatait összegezhettük. A pedagógiai rendszer elemeinek fejlesztése és implementációja nem egységes a nemzetközi gyakorlatban. A fejlesztés zömében a kimeneti követelményekhez igazodva történik, a tantervfejlesztő intézmények vagy kiadók révén. Az mindenütt megfigyelhető, hogy az implementációt valamilyen beválás vizsgálat követi. A folyamatos minőségbiztosítás így valósul meg. A pedagógusok és az iskolaszervezet felkészítését alapvetően fontosnak tartják a hatékony implementációhoz, de ennek megvalósítási módjai eltérőek. Jó példát találtunk arra, hogy a pedagógusok szakmai fejlődését ösztöndíjjal, órakedvezménnyel intézményesen lehetővé teszik. A háttértanulmányok négy hazai pedagógiai rendszer leírását tartalmazzák, az ÉKP (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program), az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) és a Waldorf iskolák programjáét, illetve a kompetenciaalapú 6 programcsomagét. Tekintettel arra, hogy a kompetenciaalapú programcsomagok implementációjának tapasztalatait a tanulmány kutatási fejezetében részletezzük, az elméleti részben csak az előző 3 rendszer gyakorlati bevezetésére térünk ki. A Waldorf-pedagógia bevezetése a mai oktatási rendszerben több szintű lehet. Alapítható Waldorf-iskola, átvehetők módszerek eszközök, vagy azok részelemei. Az egyes szintek eltérő bevezetési feltételekhez kötöttek. Az alapításhoz a Magyar Waldorf Szövetséghez kell 15 Kotschy Beáta: Összefoglaló tanulmány a pedagógiai rendszerek sajátosságairól. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 11
12 fordulni a névhasználat engedélyezéséért, amely személyes találkozót szervez, és részletesen tájékoztatja a kezdeményezés képviselőit az előtte álló feladatokról, munkákról. Vizsgálja a kezdeményezés érettségét, és tájékozódik a személyi, tárgyi feltételekről. Az alapításhoz a hatályos törvényeknek kell megfelelni, de ezen túl a személyi feltételeknél döntő fontosságú, hogy rendelkezik-e a kezdeményezés Waldorf-pedagógussal, van-e kapcsolata ún. alapító tanácsadótanárral vagy több éve működő Waldorf-iskolával. Ha nincs, az MWSZ segít ilyen kapcsolatokat találni. Ha nem rendelkezik az intézmény képzett szakemberekkel, akkor a képzést el kell kezdeniük. Az alapítás után a tanácsadó tanár, több éves gyakorlattal rendelkező Waldorf-pedagógus, kíséri segítő figyelemmel az iskolában folyó szakmai munkát. A Waldorf-módszerek, eszközök bevezetése: Amennyiben egy iskola helyi tantervében hivatkozásként a Waldorf vagy Rudolf Steiner neveket kívánja szerepeltetni, szintén az MWSZ-től kell erre engedélyt kérnie. Pontosan meg kell jelölnie, hogy mely módszert vagy eszközt kívánja alkalmazni, s ehhez adottak-e a feltételei, rendelkezik-e megfelelő mélységű ismeretekkel az adott területen. Ajánlott ebben az esetben is egy továbbképzés elvégzése vagy egy mentortanár támogató kísérése a bevezetési szakaszban. A Waldorf-módszerek, eszközi elemeinek bevezetése bárki számára hozzáférhető, s az iskolák, képzések is nyitottak minden pedagógus számára. Bárki alkalmazhat részelemeket a saját pedagógiai munkájához, ennek bejelentési kötelezettsége nincsen. Magyarországon jelenleg is működnek Waldorfpedagógiai képzések több intézményben, van speciális óvó- és tanítóképzésük, vannak tanárképzési és tanár-továbbképzési programjaik A Waldorf-pedagógia helye az adott oktatási rendszerben TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 12
13 Az ÉKP programjának bevezetése: A program kidolgozásához, kipróbálásához és fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az 1985-ben alapított kísérleti iskolának 11 évig a fejlesztő Zsolnai József volt az igazgatója. A törökbálinti iskolában 1989-ben a Művelődési Minisztérium közreműködésével jött létre a Képességfejlesztés Országos Központja, az országos érdeklődés és a rendszeres innovációs tevékenység eredményeként, és ez mintegy innovációs központ működött hivatalosan is. A központban a pedagógiai alternatívára felkészítő pedagógus-továbbképzéseket szerveztek. Megismertették az érdeklődőkkel az új taneszközöket és módszertani újításokat. Emellett kialakították az ÉKP-iskolák hálózatát, melyek az ország különböző régióiban helyezkedtek el, és amellett, hogy lehetővé tették térségükben a program megismerését a pedagógusok és a lakosság számára, autonóm fejlesztési központként is működtek. A program az 1995/96-os tanévben érte el csúcspontját, ekkor összesen 104 iskolában tanítottak az ÉKP alapján. Ezt követően megfigyelhető a programot követő iskolahálózat viszszaszorulása, amiben jelentős szerepe volt a NAT elfogadásának és a kerettanterv bevezetésének, ami egyfajta alkalmazkodási kényszert jelentett az oktatási-nevelési intézmények számára. Ennek következtében a 2001/2002-es tanévben már csak 40 iskola vállalta, hogy az ÉKP program szellemében végzi oktató-nevelő munkáját. 17 Az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) egy 1988-ban alapított intézmény, Magyarország első alapítványi iskolája. Egy pedagóguscsapat kezdeményezte, és öt nagyvállalat, valamint Budapest Főváros Tanácsa és a Művelődési Minisztérium közös alapítványa hozta létre. Az iskola a Művelődési Minisztérium alapítványi formában működő kísérleti iskolája lett. Az AKG iskolakoncepciójának elemei kezdetben az akkori magyar iskolarendszer kritikájából alakultak ki. Az alapítók célja egy önálló programmal rendelkező, egységes, az államigazgatástól független, önigazgató iskola létrehozása volt, amit egy új finanszírozási rendszerrel és programmal akartak megalapozni. Az alapítók 2 évet kaptak a felkészülésre és a tervezésre. Az AKG pedagógiai programját folyamatosan felülvizsgálták és továbbfejlesztették, 17 Virág Irén: A pedagógusképzés és a pedagógusképző intézmények szerepe a Waldorf, Zsolnai-ÉKP és az AKG pedagógiai programok/rendszerek fejlesztésében és bevezetésében. Javaslatok megfogalmazása a pedagógiai rendszerek specifikációjához. TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 13
14 utoljára 2009-ben korrigálták. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium programjában is ragaszkodik a 20. század elejének reformpedagógiai irányzataihoz. Az alternatív az intézmény értelmezésében azt jelenti, hogy a szuverenitást, az autonómiát, az egyediséget alapelvnek tekintve érdemi alternatívákat kíván nyújtani tanítványainak, ennek érdekében gimnázium és szakközépiskola egyszerre, a diákok önálló programokat választhatnak, és indulhatnak különböző irányokba. Az AKG programja igen összetett feladatkört ró a tanáraira, ezért rendkívül fontos a felkészülés az AKG-ban folyó munkára, amely próbaidő és továbbképzés formájában történik. Az AKG pedagógusai folyamatosan fejlesztői és kipróbálói szerepben vannak. A pedagógiai rendszerek hazai előzményei a rendszerfejlesztés elindítása és irányítása szempontjából két csoportra oszthatók. A 80-as évekre jellemző, hogy elsősorban 1 1 kutatófejlesztő és a hozzá kapcsolódó szakmai csoport munkája nyomán jöttek létre az új programok. Sajátos helyet foglal el az iskolafejlesztések sorában a reformpedagógiai vagy a személyközpontú iskolák kialakítása, amelyek adott pedagógiai rendszer adaptív átvételére vállalkoztak, ahol az alapítás igénye egyrészt gyakorló pedagógusok, másrészt civilek (elsősorban szülők) együttműködésében született meg. Az implementációs folyamat segítése ezekben az esetekben a pedagógiai innovációt végző szakmai teameknél maradt, akik képzésekkel, hospitálási lehetőségek biztosításával, tanácsadással segítették a pedagógiai rendszerük bevezetését vállaló intézményeket. A 90-es évek decentralizációs törekvései lehetővé tették az alternatív tankönyvpiac kialakulását. Ekkor jelentek meg az első próbálkozások a tankönyvkiadók önálló fejlesztéseire (pl. Apáczai Kiadó tankönyvcsaládja), és a taneszközök szakmai ellenőrzése, az akkreditáltatás ekkortól indul el. A SuliNova megalakulásával ismét központi irányítás alá került az oktatásfejlesztés ügye. A kompetencia alapú oktatás programcsomagjainak kidolgozása kiemelt szakemberek bevonásával történt, s az elkészült produktumok alkalmazása nem igényel a gyakorló pedagógusoktól különösebb innovatív képességet. A hangsúly az alapos felkészítésen van, amely javíthatja az alkalmazás sikerességét, de negatívan hathat a valóban kreatív, kutató-fejlesztői attitűddel rendelkező pedagógusokra. Ennek elkerülése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a felkészítések során a pedagógusok azt is megtanulják, hogy az implementáció során hogyan igazíthatják a pedagógiai rendszer elemeit a tanulói szükségletekhez, és hogy 14
15 saját kreatív gondolataikkal hogyan fejleszthetik tovább az adott PR-t a pedagógiai koncepcióval összhangban. Jelenleg nincs forrás az egyéni fejlesztések finanszírozására. 18 A különböző programok adaptációjának nemzetközi és hazai tanulságait figyelembe vesszük az implementációs folyamat modelljének kidolgozásakor és a specifikáció leírásakor. A hazai és nemzetközi gyakorlatban az implementáció több típusa ismert attól függően, hogy hogyan történt a fejlesztés, ki a fejlesztési és/vagy implementációs folyamat kezdeményezője, 19 illetve hogy milyen a pedagógiai innováció finanszírozási rendszere A hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok alapján az implementáció alábbi változatait láttuk megvalósulni a gyakorlatban: Oktatáspolitikai döntésből következő implementáció: (pld. NAT bevezetés) 2021 Jellemzője, hogy központi döntés következtében a bevezetés kötelező, a helyi viszonyokhoz való alakításban ad mozgásteret az intézményeknek. Központi szervezet és/vagy pályázat által elkészített implementáció: (SuliNovafejlesztések, HEFOP, TÁMOP pályázatok) Jellemzője: A bevezetés nem kötelező, de az anyagi finanszírozás erősen érdekeltté teszi az intézményeket a bevezetésben. A választható pedagógiai rendszerek kínálatát a pályázat keretei megszabják. Belső iskolafejlesztések eredményeiből adódó implementáció: (AKG) Jellemzője: a pedagógiai rendszer fejlesztése is az intézmény feladata, a fejlesztés és implementáció együttesen zajlik. Az oktatási piacon szabadon fellelhető pedagógiai rendszerek implementációja: kutatócsoportok, taneszközgyártók, helyi kezdeményezések által kifejlesztett pedagógiai rendszerek bevezetése, illetve hazai vagy nemzetközi jó gyakorlatok adaptációja. A fenti kezdeményezéseket vagy pályázatokkal, vagy központi megrendeléssel szokták támogatni, kivételt képeznek a gyártó cégek által kezdeményezett, profittal kecsegtető fejlesz- 18 Kotschy Beáta: A hazai pedagógiai rendszerek elméleti és gyakorlati alapjai, előzményei TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 19 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 20 Vass Vilmos: A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata és implementációja 21 Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja ÚPSZ 1995/ old. 15
16 tések. A támogatásnak általában a nemzeti alaptantervekhez való illeszkedés az előfeltétele, és ez általában a jóváhagyás, akkreditáció egyik lényeges kritériuma is. 22 A pedagógiai rendszerek implementációs folyamatának leírására vonatkozóan nem találtunk olyan szakmai anyagot, amely a pedagógiai innováció bevezetésének folyamatát szekventálná, és az egyes lépések megvalósításának hogyanját írná le. Azok a munkák, ame- 23, 24, 25 lyek az intézményi implementáció gyakorlati megvalósulását hivatottak elősegíteni, színvonalas szakmai anyagok, de lényegesen tágabban közelítik meg a kérdést, bemutatják az elméleti hátteret, a kompetenciaalapú oktatás és integráció kérdéseit, sok jó tanáccsal látják el az integráló pedagógusokat, de nem konkretizálják időben és a folyamat előrehaladtában az intézményi feladatokat. Ebből a szempontból a jelen tanulmány hiánypótlónak tekinthető. A közoktatás egészét érintő legátfogóbb hazai implementációs folyamat a NAT implementációja, és a kompetenciaalapú képzési programok bevezetése volt. A Nemzeti alaptanterv első fogalmazványa már 1990-ben elkészült, majd több változatot követően 1995-ben megjelent a NAT, és a kihirdetését 3 éves felkészülési szakasz követte. 26 A NAT implementációjáról azt írja Sári Lajos, hogy: a magyar közoktatás történetében először kerültek abba a helyzetbe az iskolák, hogy számolva a tágabb és szűkebb társadalmi környezet igényeivel, maguk döntenek arról, milyen pedagógiai program mentén szerveződjenek. A pedagógiai program ebből a szempontból nem más, mint önmeghatározás, értékválasztás és céltételezés. Ez az önmeghatározás feltételezi a dialógust és kooperációt. A programalkotás lehetősége (persze van, akinek kényszere) soha nem látott energiákat szabadított fel, melyek már most is pedagógiai programokban és tantervekben öltöttek testet. 27 Ebben az implementációs folyamatban tehát leginkább a helyi pedagógiai programok megalkotása volt a fő feladat, a közoktatási 22 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 23 Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő) Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Adaptációs kézikönyv.. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak.educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest Szöllősi Zsuzsa szerk. Kézikönyv a kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséhez. CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. HEFOP projekt Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja című tanulmányára is hivatkozni. ÚPSZ 1995/ old. 27 Sári Lajos: A NAT implementációjáról 16
17 intézményekben, nem kész rendszerek átvétele. A központi támogatások is erre az innovatív feladatra ösztönözték az iskolákat az alábbi intézkedésekkel: az OKI tantervi kínálata mellett megjelentek írásos formában a KOMA és a minisztérium közös tantervpályázatán nyertes iskolák tantervei, megérkezett az iskolákhoz az úgynevezett "NAT-pénz", folyik a pedagógiai programokat véleményező szakértők felkészítése, a Soros Alapítvány Önfejlesztő iskolák programjában dolgozó iskolák munkája ösztönzőleg hat a térség más iskolái számára, jelentős pénz áll az iskolák rendelkezésére ahhoz, hogy olyan továbbképzéseken vegyenek részt a kollégák, amelyek segítik a helyi programalkotást, a KOMA, minisztériumi támogatással, pályázatot írt ki a tantestületek számára önképzési programokra, a regionális NAT-napok közvetlen konzultációs fórumot teremtenek az iskolák, az önkormányzatok és a minisztérium között, hozzájárulnak a szülők tájékoztatásához. 28 A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatának ütemezése, a bevezetés és implementáció módja azt is jelzi, hogy az iskolák szempontjából elkülönül egy előkészítő-fejlesztő szakasz, amelyben a kerettantervi minták, oktatási programok, programcsomagok és a helyi tantervek, tantárgyi programok összeillesztése, azaz az átvétel, összeállítás, készítés feladatai jelentkeznek. A cél a szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése. Ezt követően kezdődik egy kipróbáló-értékelő szakasz, amelyben az intézmények a helyi tantervüket diagnosztizálják, a hatékonyságát és beválását vizsgálják. 29 A NAT implementációs tervének legkidolgozottabb területe a továbbképzési rendszer volt, amely magába foglalta a képzők kiválasztását és kiképzését, a képzésbe bevonandó célcsoportok kijelölését, a különböző érdekeltségű csoportok számára szükségesnek tartott tanfolyamok részletes tematikáját is. 30 Hasonlóan nagy teret szentelt az implementációs terv a NAT bevezetéséhez szükséges központi tankönyv-, tanterv-, és taneszköz-fejlesztési beruhá- 28 Sári Lajos: A NAT implementációjáról 29 Vass Vilmos: A nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és implementációja 30 Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja ÚPSZ 1995/ old. 17
18 zásoknak, a közoktatási információs rendszer kiépítésének és a NAT implementációhoz elengedhetetlenül szükséges értékelési és vizsgaközpontok felállításának. A kilencvenes évek második felétől az Országos Közoktatási Intézet vált az állami minőségbiztosítás fő intézményévé, rá hárult a legfőbb felelősség az implementáció segítéséért, amely az alábbi tevékenységekben valósult meg: Megteremtették a választható tantervek kínálatát, kialakították a tanterveket az iskolákhoz eljuttató csatornákat, felkészítették a pedagógusokat a helyi tantervkészítés folyamatára; a fenntartókat pedig a pedagógiai program elfogadásával kapcsolatos feladatokra végétől megindult a tantervi adatbank feltöltése. Az OKI szerződést kötött a felkért tantervfejlesztőkkel komplett iskolai tantervek és műveltségterületenkénti/tantárgyak szerinti tantervek elkészítésére. 32 Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztés és implementáció szétválásának praktikus oka, hogy nem minden tantestület alkalmas pedagógiai innováció létrehozására. A fejlesztés jelentős szellemi tőkét igényel, amellyel bizonyos intézmények rendelkeznek, mások pedig nem. A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok implementációs folyamatában már az volt megfigyelhető, hogy szétvált a fejlesztői és alkalmazói feladat. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP 3.1. intézkedés célja, hogy elősegítse a közoktatás tartalmának és módszereinek megújulását, megteremtse a kompetenciaalapú oktatásra való átállás alapjait. A központi programban megvalósítandó feladatokat a SuliNova Kht., az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. konzorciumi együttműködéssel végezte. A 3.1. intézkedés logikai szerkezete az volt, hogy a program a fejlesztést, a program a tesztelést, a program a bevezetést, a program pedig a terjesztést és a támogató környezet kialakítását célozta meg. 33 Kidolgozásra került a programfejlesztés algoritmusa folyamatábra, 34 amely előkészítő, fejlesztő és tesztelési szakaszokra osztja a fejlesztési folyamatot. A tesztelési szakaszon belül jelenik meg a kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagok implementációs folyamata, mely a következő szakaszokat különíti el: a kipróbálási folyamat megtervezése: (Ütemterv készítése), kipróbáló isko- 31 Vágó Irén: Az implementáció stratégiája 32 Vass Vilmos: A NAT felülvizsgálata és implementációja 33 Expanzió Humán Tanácsadó: A HEFOP 3.1. intézkedés értékelése, Budapest, december 34 A programfejlesztés algoritmusa, (kézirat) 18
19 lákkal való kapcsolat kiépítése, a kipróbáló iskolák pedagógusainak szakmai felkészítése, a programcsomagok tesztelése, a kipróbálási eredmények rögzítése, pontos dokumentálása. A kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetésének támogatására kézikönyv is született, amely elsősorban a pályázati projektek lebonyolításának kézikönyve, de tartalmazza az implementációhoz kapcsolódó legfontosabb intézkedési feladatokat is. 35 A pedagógiai rendszerek implementációjának hazai gyakorlatában a harmadik nagy vonulat volt a HEFOP központi program A és B komponense, amelyben képzéseket dolgoztak ki és szolgáltattak az integrációs pályázatok nyerteseinek. Az intézmények integrációs céljainak az elérése érdekében olyan szakmai, módszertani kiadványok is születtek, amelyek segítették az intézmények attitűdváltozását, az integráció/inklúzió gyakorlati megvalósítását. 36 Nagy hangsúlyt helyeztek a tantestületi gondolkodás alakítására, a tanári együttműködések segítésére, a horizontális kapcsolatok segítő kiépítésére, a jó gyakorlatok megtanulására, a (külső) szakmai támogató rendszer rugalmas, intézményi igényekhez illeszkedő megrendelésére, a munkaközösségi tevékenység célirányos gazdagítására, a szervezet fejlesztésére, a vezetői elkötelezettség kialakítására. 37 A gyakorlati alkalmazást olyan kiadvány is segítette, amely fogyatékossági területenként haladva, a kompetenciaalapú programcsomagokat alkalmazni kívánó integráló pedagógusok számára adaptációs mátrixban összegezte a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és a kompetenciaterülethez készült kiadványokat, azok elérési helyét. 38 Nahalka István 39 már a programfejlesztés kezdetén felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógiai rendszerek fejlesztőinek foglalkozniuk kell a felhasználók számára nyújtott szolgál- 35 Szöllősi Zsuzsa szerk. Kézikönyv a kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséhez. CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. HEFOP projekt oldal 36 Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest, Nahalka István: Az oktatási programcsomagokról Útmutató elsősorban az oktatási programcsomagok fejlesztésében résztvevő szakmai munkacsoportok számára, munkaanyag,
20 tatásokkal, támogatással. Az implementáció során az alábbi támogatási formák fontosságát hangsúlyozza: Fórumot kell teremteni arra, hogy a programcsomag használói feltehessék kérdéseiket, s azokra válaszokat kapjanak. A gyakorlatban kiderülő hibákat sürgősen javítani kell, s erre fel is kell hívni az alkalmazók figyelmét. Az alkalmazás során a gyakorlatban felmerült jó ötletek, új megoldások gyűjtése és közkinccsé tétele az alkalmazók körében. Szükséges a programcsomag alkalmazása során kapott értékelési eredmények publikálása, legalább a felhasználók számára való rendelkezésre bocsátása. Az alkalmazó pedagógusok tanítási terveinek (tanmenetek, tématervek, óravázlatok) véleményezése. Óralátogatások, megbeszélések, értékelések. Közvetlen, személyes konzultációk. Átfogó vizsgálatok szervezése, vagyis tapasztalatok gyűjtése és értékelési folyamatok eredményei alapján elemzés készítése. Információszolgáltatás, hírek a programcsomag alkalmazásáról, továbbfejlesztéséről, más programcsomagok kapcsolatáról, viszonyáról A programcsomag alkalmazásával összefüggésben fontos oktatási, oktatáspolitikai információk. Minden programcsomagnak kell, hogy legyen egy saját honlapja, amely gazdag informálódási és kapcsolattartási lehetőségeket biztosít A szolgáltatás, a karbantartás amíg a programcsomag él állandó költségeket igényel a fent leírt feladatokkal összefüggésben. 40 A pedagógiai rendszerek beválását meghatározó minőségi tényezők három területen mutatkoznak meg markánsan: a pedagógiai rendszerek minősége, az alkalmazás szabályozottsága, monitoringja és feltételei. Az alkalmazás feltételei közül kiemelhető a támogató környezet létrehozása, amely az implementációt végző intézményhez képest lehet belső 40 Nahalka István: Az oktatási programcsomagokról Útmutató elsősorban az oktatási programcsomagok fejlesztésében résztvevő szakmai munkacsoportok számára, munkaanyag,
MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI RENDSZER
A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József 2014 Pedagógiai rendszer: Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban Hol érhető tetten? Az elmúlt 50 év innovációs folyamataiban(iskolakísérletek, alternatív iskolai
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenA SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN
A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.
RészletesebbenMódszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez
Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenSajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenThan Károly Ökoiskola Budapest
Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001
RészletesebbenInnovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:
Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket
RészletesebbenIntézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján
Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenUniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8
RészletesebbenAktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.
Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenTájékoztató a református szaktanácsadó rendszerről. Budapest, január 21.
Tájékoztató a református szaktanácsadó rendszerről Budapest, 2016. január 21. A feladat 2011. évi CXC. törvény 19. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenA TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ KERBER
RészletesebbenHelyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.
2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.
RészletesebbenAZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 2017. Preambulum Jelen szabályzat célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. előírásának,
RészletesebbenDr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése
Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. május 10. 1. Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény tervezési
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenI. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója
I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,
RészletesebbenTÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.
TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív
RészletesebbenKörkép oktatási fejlesztések jelene és jövője
Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063
TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK
A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV (2017)
Intézmény neve: Dr. Mester György Általános Iskola Elek OM azonosító: 201335 Intézmény vezető: Intézményvezető oktatási azonosítója: Intézkedési tervneve/azonosítója:t2013350012017aint Intézkedési terv
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen
RészletesebbenAZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA VARGA ZOLTÁN Mit nevezünk egész napos iskolának? Iskolaszervezési mód A 16 óráig tartó
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenA pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489
Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános
RészletesebbenDr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése
Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. április 6. Fejleszthető területek: 1. Az önértékelés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.14. A teljes tantestületet
RészletesebbenPEDAGÓGIAI RENDSZEREK
PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenGyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés.
TÁMOP..-08/- 009-005 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetésének segítése Tatabánya közoktatási intézményeiben Mit nyújt a pályázat? alkalmazásképes tudást motivált kat egyéni tanulási
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenA SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ
A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat 2017 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87. ) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
RészletesebbenCselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók
1 A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.03.01 2012.10.31. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. A projekt végrehajtásának előkészítése, szakmai megvalósítók
RészletesebbenAz OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában
Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenSZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM
SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenCselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához
A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenOM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenINNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)
INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4/08/ A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon
TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon Projektindító nap - Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenIPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.
Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és
RészletesebbenPEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenDigitális kompetencia fejlesztés
Digitális kompetencia fejlesztés Könczöl Tamás elearning Igazgatóság Közoktatási Igazgatóság igazgató mb. igazgató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1 Digitális kompetencia fejlesztés - előzmények
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a
RészletesebbenAZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT KOMPLEX ALAPPROGRAM ORSZÁGOS PEDAGÓGUSKÉPZŐ ÉS - TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT ÜGYRENDJE
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT KOMPLEX ALAPPROGRAM ORSZÁGOS PEDAGÓGUSKÉPZŐ ÉS - TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT ÜGYRENDJE 2017 Preambulum A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (a
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenPápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére Beszámoló a TÁMOP-3.1.4. Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben című pályázatról (Munkácsy Mihály Általános Iskola
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenGöd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben
Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenA teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
RészletesebbenAz ENI-projekt félidőben
Az ENI-projekt félidőben Az egész napos iskola projekt keretében zajló fejlesztések, a hátránykompenzáció lehetőségei, a jelenlegi iskolai gyakorlat Kőpatakiné Mészáros Mária, Réti Mónika, Mayer József,
RészletesebbenA projekt bemutatása. Új Széchenyi terv. Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP /
Pályázat címe: A projekt bemutatása Új Széchenyi terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.6-11/2-2011-0017 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenMérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.
Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk
RészletesebbenAdatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.
Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége
RészletesebbenÓvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenA ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)
A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenA HATÉKONY PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI
A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A HATÉKONY PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI Varga Attila
RészletesebbenEljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz
Eljárásrend a TÁMOP-3.3.8-2/12-2012-0092 számú pályázathoz Tartalom: I. Az eljárásrend hatálya II. A projekt általános jellemzői III. A projektmenedzsment tagjai, feladatai, felelősségek, IV. A projektben
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.
TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.
RészletesebbenFOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
Részletesebben