ÖSSZEGZÉS A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEGZÉS A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata"

Átírás

1 ÖSSZEGZÉS A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata A 6. alprojekt K+F tevékenysége a pedagógiai rendszerek bevezetésének folyamatát kutatta, és a kutatásra alapozva kifejlesztette a bevezetés feltételeit és folyamatát leíró jelen tanulmányt. A pedagógiai rendszerek implementációja, gyakorlatban történő bevezetése időigényes folyamat, melynek összefoglaló ábrázolását a tanulmány 1. sz. mellékletében található folyamatábra mutatja be. A folyamatábra tagolja az implementációs folyamatot, nagyobb egységekre (szakaszokra) és kisebb egységekre (lépésekre) bontva mutatja be pedagógiai rendszerek gyakorlatba történő bevezetésének intézményi feladatait. Az implementációs folyamat leírása 10 lépésben történik, melyek 3 fő szakaszba sorolhatók. 1. szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére Minimálisan fél évig tartó (a kísérleti kipróbálást megelőző tanévben elkezdődő) előkészítő periódus, amelynek során az intézmény felkészül a pedagógiai innovációra. 2. szakasz: Kipróbálás A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése Egy naptári évet átölelő ciklus, amely a kipróbálási tanévet megelőző tanév végén kezdődik, és a kipróbálás tanévének végén fejeződik be. Ebben a szakaszban kerül sor a kifejlesztett pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálására, a kísérleti bevezetésre és hatékonyság mérésre. 3. szakasz: Fenntartás: A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába. A kipróbálás tapasztalatainak összefoglalását követően addig tart, amíg a pedagógiai rendszer be nem épül. az intézmény pedagógiai gyakorlatába. E szakasz zárásával az implementációs folyamatot befejezettnek tekinthetjük. A tanulmányban részletesen kifejtjük a szakaszok és lépések célját, feladatait, és a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló határidőket. Megjelöljük, hogy hol vannak a döntési pontok és mik a döntési kritériumok, valamint azt, hogy ez a folyamat hogyan dokumentálható. A tanulmány tartalmazza az implementációs dokumentumsablonokat is. Dr. Dávid Mária

2 PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység 6. alprojekt A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK BEVEZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA Szerzők: Dr. Dávid Mária - Barcziné Horváth Márta Király Róbertné

3 6. alprojekt: A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeit és folyamatát leíró tanulmány Almunkacsoport-vezető: Dr. Dávid Mária Lektor: Bratinkáné Magyar Éva 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁT LEÍRÓ KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA RÖVID BEMUTATÁSA A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ ELMÉLETI HÁTTÉR A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁNAK GYAKORLATÁT FELTÁRÓ KUTATÓ MUNKA A kutatás célja, hipotézisei Kutatási minta Kutatási módszerek Kutatási eredmények - A pedagógiai rendszerek implementációjának tapasztalatai A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁT LEÍRÓ FEJLESZTŐ MUNKA BEMUTATÁSA A pedagógiai rendszerek implementációjának folyamatábrája Az implementációs folyamat lépéseinek specifikációja Első szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére (1. lépés) Komplex intézményi helyzetelemzés (2. lépés): Informálódás a pedagógiai rendszerről (3. lépés): A pedagógiai rendszer megismertetése a tantestülettel (4. lépés): Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Második szakasz: Kipróbálás. A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése (5. lépés): A kísérleti kipróbálásban részt vevők körének meghatározása (6. lépés): Felkészülés a kipróbálásra, testre szabás (7. lépés): A pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálása (8. lépés): A próbatanítások tapasztalatainak feldolgozása (9. lépés): Hatékonyságmérés értékelés Harmadik szakasz: Fenntartás. A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába (10. lépés): A pedagógiai rendszer beépülése az intézmény pedagógiai programjába Fenntartás működtetés az implementációs folyamat zárása IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

5 1. BEVEZETÉS. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓS FOLYAMATÁT LEÍRÓ KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA RÖVID BE- MUTATÁSA Ez a tanulmány egy pályázat keretében zajló átfogó kutatási és fejlesztési tevékenység része. A teljes projekt célja: elemezni és elősegíteni a pedagógiai rendszerek fejlesztését, azok közoktatásba való zökkenőmentes bevezetését, felmérni ennek jogi, gazdasági, minőségbiztosítási feltételeit, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési és oktatási sajátosságaira. A pályázathoz kapcsolódó önálló kutatás alapján a pályázó javaslatokat dolgoz ki a pedagógiai rendszerek akkreditációjára, fejlesztésükre, informatikai támogatásukra és alkalmazásuk üzleti modelljére. 1 Jelen tanulmány a pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeit és folyamatát írja le. Öszszegzi a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó korábbi kutatások eredményeit, kiemelten a HEFOP keretében fejlesztett programcsomagok, illetve a HEFOP A és B komponens keretében kifejlesztett, a sajátos nevelési igényű, HHH gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztését és együttnevelését támogató eszközrendszer bevezetésének tapasztalatait. Kiegészíti a korábbi kutatási eredményeket egy empirikus kutatással, amely az implementációs folyamat sajátosságainak feltárását célozza meg. Elemzi a pályázat 3. alprojektje keretében gyűjtött hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat a pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeire vonatkozóan. Az elemzések alapján kidolgozza a jelen pályázat 4. és 5. alprojekt eredményei alapján kifejtett pedagógiai rendszerek implementációjának feltételeit és folyamatát, továbbá a pedagógiai rendszerek minden oktatási-nevelési intézmény típusba való bevezetésének kritériumrendszerét, támogató rendszerét. A tanulmány felépítése 3 fő részre tagolható. Az elméleti áttekintés a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó szakirodalmi megközelítéseket foglalja össze. A pedagógiai rendszerek implementációs folyamatának gyakorlatát feltáró kutatások összegzése egy helyzetelemzést mutat a pedagógiai rendszerek implementációjának jelenlegi gyakorlatáról. A harmadik rész pedig a fejlesztő munka bemutatása, amely a pedagógiai rendszerek implemen- 1 TÁMOP /1 pályázati, Projektindító Dokumentum 5

6 tációjának javasolt folyamatának specifikációját fejti ki. A tanulmányt kiegészítő melléklet tartalmazza a pedagógiai rendszerek implementációjának folyamatábráját, és a specifikációban leírt dokumentumsablonokat. 2. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK IMPLEMENTÁCIÓJÁRA VONAT- KOZÓ ELMÉLETI HÁTTÉR Az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerét létrehozó és működtető országok komoly előnyhöz jutnak azokkal szemben, amelyek elhanyagolják ezt a területet. 2 A pedagógiai innovációk azt teszik lehetővé, hogy az oktatási rendszerek eredményesebben és hatékonyabban működjenek és gyorsabban fejlődjenek. Azonban hiába történik jelentős fejlesztés, ha annak a gyakorlatba történő beépítését nem sikerül megvalósítani, és az innovatív elképzelések nem vagy másként valósulnak meg, mint ami a fejlesztői alkotó elképzelés. Ugyanígy a fejlesztőknek is szükségük van a gyakorlati kipróbálásra ahhoz, hogy a pedagógiai innovációk ne szakadjanak el a valóságtól, és ténylegesen megvalósíthatók legyenek. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a kifejlesztett pedagógiai innovációk implementációja hogyan történik, és törekedni kell arra, hogy a gyakorló szakemberek számára minden segítséget megadjunk a sikeres implementációs folyamat végigvezetéséhez. A pedagógiai rendszerek implementációja alatt azt a folyamatot értjük, amelyben a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit a befogadó intézmény megismeri, kipróbálja és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. A mindennapi iskolai gyakorlat számára a legkézzelfoghatóbb pedagógiai innovációt a pedagógiai rendszerek bevezetése jelenti. A pedagógiai rendszer megnevezés kizárólag hazai szóhasználat, a közoktatási törvény által is alkalmazott fogalom, sajátos hungarikum. A magyarországi szakirodalmi gyakorlatban és a munkadokumentumokban a szerzők felváltva használják a pedagógiai rendszer kifejezés mellett vagy mögötte, zárójelben, mintegy értelmezési variánsként az oktatási program, 2 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, június (kézirat) 6

7 oktatási csomag kifejezést fogalmaz Havas Péter. 3 Magunk a fogalom használata során a Falus Iván által leírt definíciót használjuk, miszerint A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, melynek részei: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanulásitanítási egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei, pedagógusok felkészítési programjai, szakmai háttértámogatás. 4 A pedagógiai rendszer elemei (pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program (PR terve), a tanítási egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei) 5 kerülnek bevezetésre a pedagógiai innováció gyakorlatba történő beültetése során, és ezt a folyamatot a pedagógusok felkészítési programjai és szakmai háttértámogatás segítik. Az implementation angol kifejezés végrehajtás, kivitelezés, teljesítés 6 értelemben fordítható magyarra, és ezek a kifejezések sugallják, hogy valamilyen kitalált dolgot meg kell csinálni. Az idegen szavak szótárában az implementáció jelentése ehhez hasonlóan megvalósítás 7 értelemben jelenik meg. Informatikai szakkifejezésként ugyanígy egy algoritmus, architektúra, szabvány, modell, specifikáció vagy egyéb terv konkrét megvalósítása. 8 A pedagógiai gyakorlatban az implementáció kifejezést bevezetés, elterjesztés, harmonizáció, begyökereztetés értelemben használják. 9 Saját értelmezésünkben a pedagógiai rendszerek implementációja az a folyamat, amelyben a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit a befogadó intézmény megismeri, kipróbálja és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. A külföldi gyakorlat vizsgálatára öt olyan ország került kiválasztásra, amelyek a legnagyobb hatással vannak jelenleg is az európai/világszintű oktatásfejlesztési folyamatokra (USA, Nagy-Britannia, Hollandia), a magyar oktatásügyre (Németország), illetve a legered- 3.Gönczi Károly, Dr. Havas Péter, Dr. Pála Károly, Szénási László, Dr. Szüdi János, Váczy Zsuzsa Tanulmány a pedagógiai rendszerek fejlesztési munkafolyamatának kialakításáról TÁMOP /1 pályázat 5. alprojekt, oldal. 4 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 5 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 6 Országh-Magay: Angol-magyar kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, Vass Vilmos: A Nemzeti Alaptanterv implementációja. Budapest,

8 ményesebb európai közoktatást mondhatják magukénak (Finnország). 10 Az országtanulmányokból a pedagógiai rendszerek implementációjára vonatkozó részleteket emeljük be tanulmányunkba. A pedagógiai rendszer fogalma a nemzetközi gyakorlatban nem ismert, ezért a nemzetközi kitekintés csak a rendszer elemeinek bevezetését és gyakorlatát tudja felvillantani. A kaliforniai rendszer sarokkövét a tartalmi sztenderdek adják, kimeneti szabályozás történik, és a kerettantervek tartalmazzák a tananyagokkal szemben támasztott követelményeket. A tananyagokat kidolgozhatja a kiadó egy tantárgy egy vagy több évfolyamára is, ha azonban az anyag nem fog át legalább egy tanévet, akkor nem adhatja be akkreditációra. A szabályozás tehát az egész rendszerből a részek felé történik (a sztenderdek követelményeiből a modulok irányába). A programokat a kiadók dolgozzák ki. Az ő munkamenetük leírásai nem nyilvánosak. Annyit lehet tudni, hogy tantárgyi szakértők és pedagógiai szakértők bevonásával, fókuszcsoportok bevonásával dolgoznak, és mindig ki is próbálják az anyagot. Tantárgya válogatja, milyen eszközöket alkalmaznak. A pedagógusok számára a kiadó köteles továbbképzéseket tartani. 11 Az Egyesült Királyságban az iskolai és a tanári munka segítésének sokféle módja van. Ilyennek tekinthető, hogy bizonyos oktatási szinten egy adott tantárgyi vizsgához készül tananyagok és taneszközök együttese, amely segítő szolgáltatásokkal is kiegészül. A vizsgákat lebonyolító testületek ugyanis a vizsgaszervezésnél jóval szélesebb körben tevékenykednek. Kifejlesztik az adott vizsga letételéhez szükséges részletes tantervet és a hozzá kapcsolódó anyagokat, elősegítik az erre épülő tankönyvek írását, a tanárok számára az adott anyagokból felkészítő kurzusokat kínálnak, online vagy telefonos segítő szolgáltatást működtetnek. A tanártovábbképzés számára is kidolgoznak kurzusokat a vizsgáztató testületek, elsősorban a saját anyagaikhoz kapcsolódva, azok használatának elősegítésére. A rendszer a magyar gyakorlattól eltérő, mert kimeneti logikára épülve szerveződik és mindez piaci alapon történik. A tantervi tervezési folyamat végső felhasználói az iskolák. Ők vásárolják meg a vizsgáztató testületektől a tananyagokat, a kiadóktól a tanterveket és különböző szervektől (pl. egyete- 10 Kotschy Beáta: Összefoglaló tanulmány a pedagógiai rendszerek sajátosságairól. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 11 Kimmel Magdolna: Pedagógiai rendszerek az USA-ban: Kalifornia esete. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 8

9 mektől) a tanártovábbképző kurzusokat. A tantervi implementáció, az egyes tantárgyak, oktatási szintek esetében a tanítás vizsgálata az OFSTED (Wales-ben az Estyn) feladata. A tanárok külön felkészítése nem jellemző, de felkészülhetnek a vizsgákra a korábbi tesztkérdések, ill. a helyszíni ellenőrzésre az OFSTED kritériumainak segítségével. 12 Hollandiában a programokat részben a tantervfejlesztő intézmények, részben a kiadók dolgozzák ki. Hangsúlyozzák, hogy csak kipróbált és tesztelt anyagokat hoznak nyilvánosságra, illetve a legtöbb esetben biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. Erre nézve nehéz adatot találni, de egyes kiemelt programok nagyon népszerűek. Az Oktatási Felügyelőség feladata, hogy az iskolák hatékony működését és színvonalát ellenőrizzék, így a tanulási rendszerek beválásának ellenőrzése inkább maga az iskola vagy az iskola működését felügyelő iskolaszék feladata. A Felügyelőség arra buzdítja az oktatási intézményeket, hogy maguk alakítsanak ki értékelési és minőségbiztosítási rendszert, amelybe természetesen a programok értékelése is beletartozik, így ha ez a rendszer megbízható, a Felügyelőség elfogadja az eredményeit. 13 Németországban az innovációs programoknak megrendelője, kivitelezője, terve, felelőse van. Az iskolakísérletek, modellek az interneten, központi szerveren megjeleníthetők, tehát hozzáférhetők és ez elősegíti a tájékozódást, információgyűjtést. Alapítványok (magánszemélyek) által fenntartott pedagógiai intézetek is kidolgozhatnak innovációs programokat. A pedagógiai rendszerek vizsgálata a minőségfejlesztési kritériumoknak megfelelően folyamatosan történik. A mérések elősegítik az önreflektálást, a tökéletesedést. A tanárok felkészítése szemináriumokon, hospitálásokkal, work-shopok segítségével történik. A pedagógusképzőkhöz rendszerint kapcsolódik kutatóintézet, kutatási projekt, amelybe a tanár szakosok bevonhatók, illetve az eredményeket első kézből ismerik meg. 14 A pedagógiai rendszerek bevezetésének nemzetközi gyakorlatát áttekintve megállapítható, hogy az új anyagok, programok bevezetését szinte mindenütt valamilyen beválás vizsgálat követi. Finnországban például pályáztatással választják ki azt a külső szakembert vagy testületet, amelyik a beválás vizsgálatát végzi. Németországban folyamatos kontroll kí- 12 Falus Iván: A tartalmi szabályozás néhány sajátossága, változása és a pedagógiai program (rendszer) működése az Egyesült Királyságban. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 13 Major Éva: Oktatási rendszer, program- és tantervfejlesztés Hollandiában. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 14 Vincze Beatrix: Az oktatási program (pedagógiai rendszer) Németországban. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 9

10 séri a bevezetést, fontosnak tartják a külső elemzőket-értékelőket. Hollandiában és Nagy- Britanniában a kötelező minőségellenőrzés, illetve a folyamatos iskolaértékelés feladata, hogy a felmerülő problémákra fényt derítsen. Az USA-ban a beválás vizsgálata is rendkívül szervezetten történik. Az Oktatási Törvény értelmében a kiadóknak kötelességük az általuk készített anyagok beválását vizsgálni, és javításukra terveket készíteni. E célból pedig, a helyi oktatási hatóságok engedélyével meglátogathatnak olyan tanulócsoportokat, ahol az ő tananyagaikat használják, és ott teszteléssel és megfigyeléssel adatokat gyűjthetnek. A kiadóknak az általuk gyűjtött anyagokat kérésre a helyi oktatási hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Az egyes országtanulmányok szűkszavúan szólnak a pedagógusok felkészítéséről az új programok bevezetése kapcsán. Szükséges elemnek tartják a tanártovábbképzéseket is, és a tanárokat segítő tanári kézikönyveket is. Egy német kutató felhívja a figyelmet az implementációs űrre, amely a nem megfelelő felkészítés következménye, s amely döntő hatással lehet az innováció megvalósításának eredményességére. Felhívja a figyelmet arra a hibára, ha az iskola, mint szervezet sajátos működését nem ismerik, és nem megfelelő beavatkozási stratégiát választanak. Problémát jelenthet, ha nem számolnak az implementáció során keletkező konfliktusokkal, a különböző, sokszor ellentétes vagy széttartó szükségletekkel, vagy figyelmen kívül hagyják a krónikus időhiányt. Ahhoz, hogy eredményes legyen a fejlesztés, meg kell nyerni a pedagógusokat és az iskola egészét. Közös értelmezési mezőt, közös mentális modellt kell kialakítani. Az innovációra való nyitottság, a reflektív önelemzés és értékelés következményeként jelentkező megújulási készség, a kutatói attitűd a fejlesztésekben való részvétel és a továbbképzések során megerősödhet. Különösen fontos az a finn gondolat, amely elsősorban az önálló és kreatív munkát várja el gyakorló hallgatóitól, s nem engedélyezi semmiféle tanári kézikönyv használatát. A továbbképzések általában szabadon választhatók az iskola érdekeinek vagy a tanár érdeklődésének megfelelően. De az USA-ban találtunk olyan gyakorlatot is, amely kötelezi az iskolákat és tanáraikat, hogy iskolafejlesztési programban vegyenek részt, ha az iskola vizsgaeredményei nem érik el a tervezett éves fejlődési szintet. Más megközelítés a holland gyakorlat, ahol 2008-tól azok a tanárok, akik saját szakmai fejlődésük érdekében vállalják, hogy vagy magasabb szintű diplomát szereznek, vagy szak- 10

11 tárgyi ismereteiket bővítik (tanári pályájuk során egyszer), megpályázhatnak egy ún. tanári szakmai fejlődési ösztöndíjat, amely 3 évig jelentős órakedvezményt és tanulási költségeket biztosít számukra. A finn, holland és az amerikai példa összehasonlítása alapján két, egymástól igen eltérő pedagóguskép rajzolódik ki. Nem lehet bizton állítani, hogy a tanárok értelmes, gondolkodó, kreatív alkotó emberek mindannyian, de azt sem, hogy elsősorban végrehajtók, akiket be kell tanítani a szakemberek által létrehozott programok és anyagok pontos, az előírások szerinti megvalósítására. Hinni kell a fejleszthetőségükben, s a szükségleteiknek megfelelő differenciált segítséget kell számukra nyújtani. 15 A vizsgált országok gyakorlatának áttekintése alapján elmondható, hogy nemzetközi vonatkozásban a pedagógiai rendszer fogalmát nem használják. Az implementációs folyamat vizsgálatánál ezért csak az egyes elemek bevezetésének tapasztalatait összegezhettük. A pedagógiai rendszer elemeinek fejlesztése és implementációja nem egységes a nemzetközi gyakorlatban. A fejlesztés zömében a kimeneti követelményekhez igazodva történik, a tantervfejlesztő intézmények vagy kiadók révén. Az mindenütt megfigyelhető, hogy az implementációt valamilyen beválás vizsgálat követi. A folyamatos minőségbiztosítás így valósul meg. A pedagógusok és az iskolaszervezet felkészítését alapvetően fontosnak tartják a hatékony implementációhoz, de ennek megvalósítási módjai eltérőek. Jó példát találtunk arra, hogy a pedagógusok szakmai fejlődését ösztöndíjjal, órakedvezménnyel intézményesen lehetővé teszik. A háttértanulmányok négy hazai pedagógiai rendszer leírását tartalmazzák, az ÉKP (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program), az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) és a Waldorf iskolák programjáét, illetve a kompetenciaalapú 6 programcsomagét. Tekintettel arra, hogy a kompetenciaalapú programcsomagok implementációjának tapasztalatait a tanulmány kutatási fejezetében részletezzük, az elméleti részben csak az előző 3 rendszer gyakorlati bevezetésére térünk ki. A Waldorf-pedagógia bevezetése a mai oktatási rendszerben több szintű lehet. Alapítható Waldorf-iskola, átvehetők módszerek eszközök, vagy azok részelemei. Az egyes szintek eltérő bevezetési feltételekhez kötöttek. Az alapításhoz a Magyar Waldorf Szövetséghez kell 15 Kotschy Beáta: Összefoglaló tanulmány a pedagógiai rendszerek sajátosságairól. TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt. 11

12 fordulni a névhasználat engedélyezéséért, amely személyes találkozót szervez, és részletesen tájékoztatja a kezdeményezés képviselőit az előtte álló feladatokról, munkákról. Vizsgálja a kezdeményezés érettségét, és tájékozódik a személyi, tárgyi feltételekről. Az alapításhoz a hatályos törvényeknek kell megfelelni, de ezen túl a személyi feltételeknél döntő fontosságú, hogy rendelkezik-e a kezdeményezés Waldorf-pedagógussal, van-e kapcsolata ún. alapító tanácsadótanárral vagy több éve működő Waldorf-iskolával. Ha nincs, az MWSZ segít ilyen kapcsolatokat találni. Ha nem rendelkezik az intézmény képzett szakemberekkel, akkor a képzést el kell kezdeniük. Az alapítás után a tanácsadó tanár, több éves gyakorlattal rendelkező Waldorf-pedagógus, kíséri segítő figyelemmel az iskolában folyó szakmai munkát. A Waldorf-módszerek, eszközök bevezetése: Amennyiben egy iskola helyi tantervében hivatkozásként a Waldorf vagy Rudolf Steiner neveket kívánja szerepeltetni, szintén az MWSZ-től kell erre engedélyt kérnie. Pontosan meg kell jelölnie, hogy mely módszert vagy eszközt kívánja alkalmazni, s ehhez adottak-e a feltételei, rendelkezik-e megfelelő mélységű ismeretekkel az adott területen. Ajánlott ebben az esetben is egy továbbképzés elvégzése vagy egy mentortanár támogató kísérése a bevezetési szakaszban. A Waldorf-módszerek, eszközi elemeinek bevezetése bárki számára hozzáférhető, s az iskolák, képzések is nyitottak minden pedagógus számára. Bárki alkalmazhat részelemeket a saját pedagógiai munkájához, ennek bejelentési kötelezettsége nincsen. Magyarországon jelenleg is működnek Waldorfpedagógiai képzések több intézményben, van speciális óvó- és tanítóképzésük, vannak tanárképzési és tanár-továbbképzési programjaik A Waldorf-pedagógia helye az adott oktatási rendszerben TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 12

13 Az ÉKP programjának bevezetése: A program kidolgozásához, kipróbálásához és fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az 1985-ben alapított kísérleti iskolának 11 évig a fejlesztő Zsolnai József volt az igazgatója. A törökbálinti iskolában 1989-ben a Művelődési Minisztérium közreműködésével jött létre a Képességfejlesztés Országos Központja, az országos érdeklődés és a rendszeres innovációs tevékenység eredményeként, és ez mintegy innovációs központ működött hivatalosan is. A központban a pedagógiai alternatívára felkészítő pedagógus-továbbképzéseket szerveztek. Megismertették az érdeklődőkkel az új taneszközöket és módszertani újításokat. Emellett kialakították az ÉKP-iskolák hálózatát, melyek az ország különböző régióiban helyezkedtek el, és amellett, hogy lehetővé tették térségükben a program megismerését a pedagógusok és a lakosság számára, autonóm fejlesztési központként is működtek. A program az 1995/96-os tanévben érte el csúcspontját, ekkor összesen 104 iskolában tanítottak az ÉKP alapján. Ezt követően megfigyelhető a programot követő iskolahálózat viszszaszorulása, amiben jelentős szerepe volt a NAT elfogadásának és a kerettanterv bevezetésének, ami egyfajta alkalmazkodási kényszert jelentett az oktatási-nevelési intézmények számára. Ennek következtében a 2001/2002-es tanévben már csak 40 iskola vállalta, hogy az ÉKP program szellemében végzi oktató-nevelő munkáját. 17 Az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) egy 1988-ban alapított intézmény, Magyarország első alapítványi iskolája. Egy pedagóguscsapat kezdeményezte, és öt nagyvállalat, valamint Budapest Főváros Tanácsa és a Művelődési Minisztérium közös alapítványa hozta létre. Az iskola a Művelődési Minisztérium alapítványi formában működő kísérleti iskolája lett. Az AKG iskolakoncepciójának elemei kezdetben az akkori magyar iskolarendszer kritikájából alakultak ki. Az alapítók célja egy önálló programmal rendelkező, egységes, az államigazgatástól független, önigazgató iskola létrehozása volt, amit egy új finanszírozási rendszerrel és programmal akartak megalapozni. Az alapítók 2 évet kaptak a felkészülésre és a tervezésre. Az AKG pedagógiai programját folyamatosan felülvizsgálták és továbbfejlesztették, 17 Virág Irén: A pedagógusképzés és a pedagógusképző intézmények szerepe a Waldorf, Zsolnai-ÉKP és az AKG pedagógiai programok/rendszerek fejlesztésében és bevezetésében. Javaslatok megfogalmazása a pedagógiai rendszerek specifikációjához. TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 13

14 utoljára 2009-ben korrigálták. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium programjában is ragaszkodik a 20. század elejének reformpedagógiai irányzataihoz. Az alternatív az intézmény értelmezésében azt jelenti, hogy a szuverenitást, az autonómiát, az egyediséget alapelvnek tekintve érdemi alternatívákat kíván nyújtani tanítványainak, ennek érdekében gimnázium és szakközépiskola egyszerre, a diákok önálló programokat választhatnak, és indulhatnak különböző irányokba. Az AKG programja igen összetett feladatkört ró a tanáraira, ezért rendkívül fontos a felkészülés az AKG-ban folyó munkára, amely próbaidő és továbbképzés formájában történik. Az AKG pedagógusai folyamatosan fejlesztői és kipróbálói szerepben vannak. A pedagógiai rendszerek hazai előzményei a rendszerfejlesztés elindítása és irányítása szempontjából két csoportra oszthatók. A 80-as évekre jellemző, hogy elsősorban 1 1 kutatófejlesztő és a hozzá kapcsolódó szakmai csoport munkája nyomán jöttek létre az új programok. Sajátos helyet foglal el az iskolafejlesztések sorában a reformpedagógiai vagy a személyközpontú iskolák kialakítása, amelyek adott pedagógiai rendszer adaptív átvételére vállalkoztak, ahol az alapítás igénye egyrészt gyakorló pedagógusok, másrészt civilek (elsősorban szülők) együttműködésében született meg. Az implementációs folyamat segítése ezekben az esetekben a pedagógiai innovációt végző szakmai teameknél maradt, akik képzésekkel, hospitálási lehetőségek biztosításával, tanácsadással segítették a pedagógiai rendszerük bevezetését vállaló intézményeket. A 90-es évek decentralizációs törekvései lehetővé tették az alternatív tankönyvpiac kialakulását. Ekkor jelentek meg az első próbálkozások a tankönyvkiadók önálló fejlesztéseire (pl. Apáczai Kiadó tankönyvcsaládja), és a taneszközök szakmai ellenőrzése, az akkreditáltatás ekkortól indul el. A SuliNova megalakulásával ismét központi irányítás alá került az oktatásfejlesztés ügye. A kompetencia alapú oktatás programcsomagjainak kidolgozása kiemelt szakemberek bevonásával történt, s az elkészült produktumok alkalmazása nem igényel a gyakorló pedagógusoktól különösebb innovatív képességet. A hangsúly az alapos felkészítésen van, amely javíthatja az alkalmazás sikerességét, de negatívan hathat a valóban kreatív, kutató-fejlesztői attitűddel rendelkező pedagógusokra. Ennek elkerülése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a felkészítések során a pedagógusok azt is megtanulják, hogy az implementáció során hogyan igazíthatják a pedagógiai rendszer elemeit a tanulói szükségletekhez, és hogy 14

15 saját kreatív gondolataikkal hogyan fejleszthetik tovább az adott PR-t a pedagógiai koncepcióval összhangban. Jelenleg nincs forrás az egyéni fejlesztések finanszírozására. 18 A különböző programok adaptációjának nemzetközi és hazai tanulságait figyelembe vesszük az implementációs folyamat modelljének kidolgozásakor és a specifikáció leírásakor. A hazai és nemzetközi gyakorlatban az implementáció több típusa ismert attól függően, hogy hogyan történt a fejlesztés, ki a fejlesztési és/vagy implementációs folyamat kezdeményezője, 19 illetve hogy milyen a pedagógiai innováció finanszírozási rendszere A hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok alapján az implementáció alábbi változatait láttuk megvalósulni a gyakorlatban: Oktatáspolitikai döntésből következő implementáció: (pld. NAT bevezetés) 2021 Jellemzője, hogy központi döntés következtében a bevezetés kötelező, a helyi viszonyokhoz való alakításban ad mozgásteret az intézményeknek. Központi szervezet és/vagy pályázat által elkészített implementáció: (SuliNovafejlesztések, HEFOP, TÁMOP pályázatok) Jellemzője: A bevezetés nem kötelező, de az anyagi finanszírozás erősen érdekeltté teszi az intézményeket a bevezetésben. A választható pedagógiai rendszerek kínálatát a pályázat keretei megszabják. Belső iskolafejlesztések eredményeiből adódó implementáció: (AKG) Jellemzője: a pedagógiai rendszer fejlesztése is az intézmény feladata, a fejlesztés és implementáció együttesen zajlik. Az oktatási piacon szabadon fellelhető pedagógiai rendszerek implementációja: kutatócsoportok, taneszközgyártók, helyi kezdeményezések által kifejlesztett pedagógiai rendszerek bevezetése, illetve hazai vagy nemzetközi jó gyakorlatok adaptációja. A fenti kezdeményezéseket vagy pályázatokkal, vagy központi megrendeléssel szokták támogatni, kivételt képeznek a gyártó cégek által kezdeményezett, profittal kecsegtető fejlesz- 18 Kotschy Beáta: A hazai pedagógiai rendszerek elméleti és gyakorlati alapjai, előzményei TÁMOP /1 pályázat 3. alprojekt 19 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 20 Vass Vilmos: A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata és implementációja 21 Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja ÚPSZ 1995/ old. 15

16 tések. A támogatásnak általában a nemzeti alaptantervekhez való illeszkedés az előfeltétele, és ez általában a jóváhagyás, akkreditáció egyik lényeges kritériuma is. 22 A pedagógiai rendszerek implementációs folyamatának leírására vonatkozóan nem találtunk olyan szakmai anyagot, amely a pedagógiai innováció bevezetésének folyamatát szekventálná, és az egyes lépések megvalósításának hogyanját írná le. Azok a munkák, ame- 23, 24, 25 lyek az intézményi implementáció gyakorlati megvalósulását hivatottak elősegíteni, színvonalas szakmai anyagok, de lényegesen tágabban közelítik meg a kérdést, bemutatják az elméleti hátteret, a kompetenciaalapú oktatás és integráció kérdéseit, sok jó tanáccsal látják el az integráló pedagógusokat, de nem konkretizálják időben és a folyamat előrehaladtában az intézményi feladatokat. Ebből a szempontból a jelen tanulmány hiánypótlónak tekinthető. A közoktatás egészét érintő legátfogóbb hazai implementációs folyamat a NAT implementációja, és a kompetenciaalapú képzési programok bevezetése volt. A Nemzeti alaptanterv első fogalmazványa már 1990-ben elkészült, majd több változatot követően 1995-ben megjelent a NAT, és a kihirdetését 3 éves felkészülési szakasz követte. 26 A NAT implementációjáról azt írja Sári Lajos, hogy: a magyar közoktatás történetében először kerültek abba a helyzetbe az iskolák, hogy számolva a tágabb és szűkebb társadalmi környezet igényeivel, maguk döntenek arról, milyen pedagógiai program mentén szerveződjenek. A pedagógiai program ebből a szempontból nem más, mint önmeghatározás, értékválasztás és céltételezés. Ez az önmeghatározás feltételezi a dialógust és kooperációt. A programalkotás lehetősége (persze van, akinek kényszere) soha nem látott energiákat szabadított fel, melyek már most is pedagógiai programokban és tantervekben öltöttek testet. 27 Ebben az implementációs folyamatban tehát leginkább a helyi pedagógiai programok megalkotása volt a fő feladat, a közoktatási 22 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP /1 pályázat 4. alprojekt 23 Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő) Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Adaptációs kézikönyv.. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak.educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest Szöllősi Zsuzsa szerk. Kézikönyv a kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséhez. CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. HEFOP projekt Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja című tanulmányára is hivatkozni. ÚPSZ 1995/ old. 27 Sári Lajos: A NAT implementációjáról 16

17 intézményekben, nem kész rendszerek átvétele. A központi támogatások is erre az innovatív feladatra ösztönözték az iskolákat az alábbi intézkedésekkel: az OKI tantervi kínálata mellett megjelentek írásos formában a KOMA és a minisztérium közös tantervpályázatán nyertes iskolák tantervei, megérkezett az iskolákhoz az úgynevezett "NAT-pénz", folyik a pedagógiai programokat véleményező szakértők felkészítése, a Soros Alapítvány Önfejlesztő iskolák programjában dolgozó iskolák munkája ösztönzőleg hat a térség más iskolái számára, jelentős pénz áll az iskolák rendelkezésére ahhoz, hogy olyan továbbképzéseken vegyenek részt a kollégák, amelyek segítik a helyi programalkotást, a KOMA, minisztériumi támogatással, pályázatot írt ki a tantestületek számára önképzési programokra, a regionális NAT-napok közvetlen konzultációs fórumot teremtenek az iskolák, az önkormányzatok és a minisztérium között, hozzájárulnak a szülők tájékoztatásához. 28 A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatának ütemezése, a bevezetés és implementáció módja azt is jelzi, hogy az iskolák szempontjából elkülönül egy előkészítő-fejlesztő szakasz, amelyben a kerettantervi minták, oktatási programok, programcsomagok és a helyi tantervek, tantárgyi programok összeillesztése, azaz az átvétel, összeállítás, készítés feladatai jelentkeznek. A cél a szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése. Ezt követően kezdődik egy kipróbáló-értékelő szakasz, amelyben az intézmények a helyi tantervüket diagnosztizálják, a hatékonyságát és beválását vizsgálják. 29 A NAT implementációs tervének legkidolgozottabb területe a továbbképzési rendszer volt, amely magába foglalta a képzők kiválasztását és kiképzését, a képzésbe bevonandó célcsoportok kijelölését, a különböző érdekeltségű csoportok számára szükségesnek tartott tanfolyamok részletes tematikáját is. 30 Hasonlóan nagy teret szentelt az implementációs terv a NAT bevezetéséhez szükséges központi tankönyv-, tanterv-, és taneszköz-fejlesztési beruhá- 28 Sári Lajos: A NAT implementációjáról 29 Vass Vilmos: A nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és implementációja 30 Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat A Nemzeti alaptanterv implementációja ÚPSZ 1995/ old. 17

18 zásoknak, a közoktatási információs rendszer kiépítésének és a NAT implementációhoz elengedhetetlenül szükséges értékelési és vizsgaközpontok felállításának. A kilencvenes évek második felétől az Országos Közoktatási Intézet vált az állami minőségbiztosítás fő intézményévé, rá hárult a legfőbb felelősség az implementáció segítéséért, amely az alábbi tevékenységekben valósult meg: Megteremtették a választható tantervek kínálatát, kialakították a tanterveket az iskolákhoz eljuttató csatornákat, felkészítették a pedagógusokat a helyi tantervkészítés folyamatára; a fenntartókat pedig a pedagógiai program elfogadásával kapcsolatos feladatokra végétől megindult a tantervi adatbank feltöltése. Az OKI szerződést kötött a felkért tantervfejlesztőkkel komplett iskolai tantervek és műveltségterületenkénti/tantárgyak szerinti tantervek elkészítésére. 32 Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztés és implementáció szétválásának praktikus oka, hogy nem minden tantestület alkalmas pedagógiai innováció létrehozására. A fejlesztés jelentős szellemi tőkét igényel, amellyel bizonyos intézmények rendelkeznek, mások pedig nem. A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok implementációs folyamatában már az volt megfigyelhető, hogy szétvált a fejlesztői és alkalmazói feladat. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP 3.1. intézkedés célja, hogy elősegítse a közoktatás tartalmának és módszereinek megújulását, megteremtse a kompetenciaalapú oktatásra való átállás alapjait. A központi programban megvalósítandó feladatokat a SuliNova Kht., az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. konzorciumi együttműködéssel végezte. A 3.1. intézkedés logikai szerkezete az volt, hogy a program a fejlesztést, a program a tesztelést, a program a bevezetést, a program pedig a terjesztést és a támogató környezet kialakítását célozta meg. 33 Kidolgozásra került a programfejlesztés algoritmusa folyamatábra, 34 amely előkészítő, fejlesztő és tesztelési szakaszokra osztja a fejlesztési folyamatot. A tesztelési szakaszon belül jelenik meg a kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagok implementációs folyamata, mely a következő szakaszokat különíti el: a kipróbálási folyamat megtervezése: (Ütemterv készítése), kipróbáló isko- 31 Vágó Irén: Az implementáció stratégiája 32 Vass Vilmos: A NAT felülvizsgálata és implementációja 33 Expanzió Humán Tanácsadó: A HEFOP 3.1. intézkedés értékelése, Budapest, december 34 A programfejlesztés algoritmusa, (kézirat) 18

19 lákkal való kapcsolat kiépítése, a kipróbáló iskolák pedagógusainak szakmai felkészítése, a programcsomagok tesztelése, a kipróbálási eredmények rögzítése, pontos dokumentálása. A kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetésének támogatására kézikönyv is született, amely elsősorban a pályázati projektek lebonyolításának kézikönyve, de tartalmazza az implementációhoz kapcsolódó legfontosabb intézkedési feladatokat is. 35 A pedagógiai rendszerek implementációjának hazai gyakorlatában a harmadik nagy vonulat volt a HEFOP központi program A és B komponense, amelyben képzéseket dolgoztak ki és szolgáltattak az integrációs pályázatok nyerteseinek. Az intézmények integrációs céljainak az elérése érdekében olyan szakmai, módszertani kiadványok is születtek, amelyek segítették az intézmények attitűdváltozását, az integráció/inklúzió gyakorlati megvalósítását. 36 Nagy hangsúlyt helyeztek a tantestületi gondolkodás alakítására, a tanári együttműködések segítésére, a horizontális kapcsolatok segítő kiépítésére, a jó gyakorlatok megtanulására, a (külső) szakmai támogató rendszer rugalmas, intézményi igényekhez illeszkedő megrendelésére, a munkaközösségi tevékenység célirányos gazdagítására, a szervezet fejlesztésére, a vezetői elkötelezettség kialakítására. 37 A gyakorlati alkalmazást olyan kiadvány is segítette, amely fogyatékossági területenként haladva, a kompetenciaalapú programcsomagokat alkalmazni kívánó integráló pedagógusok számára adaptációs mátrixban összegezte a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és a kompetenciaterülethez készült kiadványokat, azok elérési helyét. 38 Nahalka István 39 már a programfejlesztés kezdetén felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógiai rendszerek fejlesztőinek foglalkozniuk kell a felhasználók számára nyújtott szolgál- 35 Szöllősi Zsuzsa szerk. Kézikönyv a kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséhez. CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. HEFOP projekt oldal 36 Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest, Nahalka István: Az oktatási programcsomagokról Útmutató elsősorban az oktatási programcsomagok fejlesztésében résztvevő szakmai munkacsoportok számára, munkaanyag,

20 tatásokkal, támogatással. Az implementáció során az alábbi támogatási formák fontosságát hangsúlyozza: Fórumot kell teremteni arra, hogy a programcsomag használói feltehessék kérdéseiket, s azokra válaszokat kapjanak. A gyakorlatban kiderülő hibákat sürgősen javítani kell, s erre fel is kell hívni az alkalmazók figyelmét. Az alkalmazás során a gyakorlatban felmerült jó ötletek, új megoldások gyűjtése és közkinccsé tétele az alkalmazók körében. Szükséges a programcsomag alkalmazása során kapott értékelési eredmények publikálása, legalább a felhasználók számára való rendelkezésre bocsátása. Az alkalmazó pedagógusok tanítási terveinek (tanmenetek, tématervek, óravázlatok) véleményezése. Óralátogatások, megbeszélések, értékelések. Közvetlen, személyes konzultációk. Átfogó vizsgálatok szervezése, vagyis tapasztalatok gyűjtése és értékelési folyamatok eredményei alapján elemzés készítése. Információszolgáltatás, hírek a programcsomag alkalmazásáról, továbbfejlesztéséről, más programcsomagok kapcsolatáról, viszonyáról A programcsomag alkalmazásával összefüggésben fontos oktatási, oktatáspolitikai információk. Minden programcsomagnak kell, hogy legyen egy saját honlapja, amely gazdag informálódási és kapcsolattartási lehetőségeket biztosít A szolgáltatás, a karbantartás amíg a programcsomag él állandó költségeket igényel a fent leírt feladatokkal összefüggésben. 40 A pedagógiai rendszerek beválását meghatározó minőségi tényezők három területen mutatkoznak meg markánsan: a pedagógiai rendszerek minősége, az alkalmazás szabályozottsága, monitoringja és feltételei. Az alkalmazás feltételei közül kiemelhető a támogató környezet létrehozása, amely az implementációt végző intézményhez képest lehet belső 40 Nahalka István: Az oktatási programcsomagokról Útmutató elsősorban az oktatási programcsomagok fejlesztésében résztvevő szakmai munkacsoportok számára, munkaanyag,

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA VARGA ZOLTÁN Mit nevezünk egész napos iskolának? Iskolaszervezési mód A 16 óráig tartó

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés.

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés. TÁMOP..-08/- 009-005 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetésének segítése Tatabánya közoktatási intézményeiben Mit nyújt a pályázat? alkalmazásképes tudást motivált kat egyéni tanulási

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Oktatási Hivatal Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Tájékoztató az intézményvezetői portfólió készítéséhez

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók 1 A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.03.01 2012.10.31. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. A projekt végrehajtásának előkészítése, szakmai megvalósítók

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt neve: Képzésekkel

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A megújuló szaktanácsadás jellemzői A tantárgygondozó szaktanácsadás feladatai PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A megújuló szaktanácsadás jellemzői A tantárgygondozó szaktanácsadás feladatai PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A megújuló szaktanácsadás jellemzői A tantárgygondozó szaktanácsadás feladatai Tartalom Miért? szükséges a szaktanácsadás Mit? csinál a szaktanácsadó Hogyan? történik a szaktanácsadói támogatás Miért?

Részletesebben

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére Beszámoló a TÁMOP-3.1.4. Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben című pályázatról (Munkácsy Mihály Általános Iskola

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Budapest, 2008. március 26. Felsőoktatás-fejlesztési célok az ÚMFTben Versenyképesség és foglalkoztathatóság Társadalmi megújulás TÁMOP A felsőoktatás minőségének

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

REFERENCIA INTÉZMÉNYI CÉLJAI

REFERENCIA INTÉZMÉNYI CÉLJAI (96) 516-050 Fax: (96) 516-054 E-mail: vuksuli@vuksuli.sulinet.hu Weblap: http://www.vuksuli.sulinet.hu Németh Péter projektmenedzser REFERENCIA INTÉZMÉNYI CÉLJAI CÉLJAINK SIKERKRITÉRIUM ÉRTÉKELÉS PERIÓDUSA

Részletesebben

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Digitális kompetencia fejlesztés

Digitális kompetencia fejlesztés Digitális kompetencia fejlesztés Könczöl Tamás elearning Igazgatóság Közoktatási Igazgatóság igazgató mb. igazgató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1 Digitális kompetencia fejlesztés - előzmények

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés 4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Újfehértó Város Önkormányzata TÁMOP- 3.1.4-08/2-2009-0093 A kompetencia alapú oktatás innovatív lehetőségeinek megteremtése Újfehértón PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 2010. JANUÁR 22. Készítette: Pappné

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet. ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22.

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22. Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail Állampolgárság ZÁGON BERTALANNÉ zsofru@t-online.hu magyar Születési idő 1947. 05. 12. MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2005- Munkáltató neve és címe Egyéni

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

A TESZTELÉSTŐL A SZOLGÁLTATÁSIG

A TESZTELÉSTŐL A SZOLGÁLTATÁSIG BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye A TESZTELÉSTŐL A SZOLGÁLTATÁSIG Egy intézmény fejlődési útja a referencia-intézményi szolgáltatásig Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

Magyarmecskei KARÖLTVE Program adaptálása

Magyarmecskei KARÖLTVE Program adaptálása Magyarmecskei KARÖLTVE Program adaptálása A TÁMOP 3.3.3 pályázat keretében 2010. márciusától elindult a Magyarmecskei Általános Iskola és Óvoda KARÖLTVE programjának adaptálása. A munkában feladatot vállaló

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2015. 09.24-től A szabályzat és az önértékelés jogi alapja 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0582 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Új horizont projekt A projekt összegző adatai: - A projekt megvalósításának kezdete: 2012. május 1. -

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

című kiemelt uniós projekt eredményei

című kiemelt uniós projekt eredményei A TÁMOP 3.1.5/12 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA című kiemelt uniós projekt eredményei 2015. október 27. TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA Ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyünk végbe, nem csupán

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben