ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1512/2009. (VII. 20.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1512/2009. (VII. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor u. 31.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 700-as Klub c. műsorszám március 29-ei adásának közzétételével megsértette az Rttv. 3. (3) és az 5. (2) bekezdésében foglaltakat. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület állampolgári bejelentése alapján a 891/2009. (IV. 22.) számú határozatával elrendelte az ATV által március 29-én sugárzott 700-as Klub c. műsor hatósági ellenőrzését. A Testület a vizsgálat során az alábbiakat tapasztalta: A 700-as Klub információs magazinműsor, mely az amerikai társadalom problémáit elemzi a keresztény hagyomány szemüvegén keresztül. A két műsorvezető - Terry Meeuwsen és Pat Robertson - a műsorban megjelenő hírek mindegyikét kommentálja. A beszámolók, riportok között a CBN belpolitikai hírei hangzanak el (CBN News). A vizsgált adás 23 óra 7 perctől kezdődött, és az alábbi összeállítások kerültek terítékre: 1. Obama elnök a Kongresszusba látogatott, hogy megnyerje a demokratákat a költségvetés elfogadásához. A költségvetési hiány az elemzők szerint az elkövetkező években a több billió dollárt is elérheti. 2. Emelkedik a vízszint Észak-Dakota megduzzadt folyóin (Bismarck, Fargo veszélyben). 3. Hillary Clinton kijelentette, hogy az USA részben felelős a Mexikóban kialakult drogháborúért.

2 4. Kína szerint egy új globális fizetőeszközt kellene bevezetni. Elemzők valószínűsítik, hogy a dollár gyengülése okozta bizalmatlanság szülte az ötletet, és nagyobb inflációra kell számítani a közeljövőben. 5. Texas állam oktatási hivatala hamarosan dönt arról, hogy engedélyezze-e az evolúciós elmélet megkérdőjelezését az iskolákban. Este 11 óra után (23 óra 19 perctől) a szomáliai menekültek problémái kerültek fókuszba. Pat Robertson a beszámoló bevezetőjeként az alábbiakat közölte: A háború sújtotta afrikai nemzet, Szomália gondjai most egy amerikai kisvárosban is felbukkantak. Tömegével özönlenek be a menekültek, és a várost mindkét oldalról kultúrsokk rázta meg. Az (Erick Stakelbeck által készített) összeállításban szóba került, hogy a Tennessee államban lévő Shelbyville lett a célpontja az Egyesült Államok kormánya által kivitelezett letelepítési akciónak. Ennek keretében kb szomáliai menekült került a 17 ezres kisvárosba. A riporter kiemelte, hogy Shelbyville lakói nem sokat tudnak Szomáliáról, az országról kizárólag az 1993-as összecsapás jut az eszükbe, amelyet amerikai katonák vívtak Mogadishuban iszlám dzsihádistákkal, és amely 18 amerikai életét követelte. A beszámoló a helyzet konfliktusos jellegét emelte ki. A riportban megszólalók többsége (újságíró, rendőr) a kulturális különbségekre koncentrált, amelyek kisebb-nagyobb feszültségekhez vezettek. A helyiek a bevándorlókat gorombának, tapintatlannak és követelőzőnek tartották. A boltokban történő alkudozást, az iskolában a női tanárokkal szembeni fenntartásokat emelték ki (nem beszélnek a női tanárokkal), végül utaltak a helyi rendőrségen végződött ügyekre. Megszólalt Abdirizak Hassan is, aki a nashville-i szomáliai közösség vezetője. Szerinte Tennessee államnak nincs olyan programja, amely segítené a szomáliaiak beilleszkedését, és többen közülük a visszatérést fontolgatják a hazájukba. A közösségi vezető hangsúlyozta, a szomáliaiak nem kaptak olyan munkát, amiből például a lakbért ki tudnák gazdálkodni. A külügyminisztérium munkatársa (Todd Pierce) ugyanakkor úgy látta, hogy a letelepítési program jó hatással van Amerika külhoni megítélésére. Összefoglalva elhangzott, hogy kb. 150 ezer szomáliai él az USA-ban, inkább nagyvárosokban (pl. Nashville, Minneapolis). A bevándorlókkal összefüggésben veszélyforrásként említették a bandatevékenységet, valamint azt, hogy egy tucat fiatal szomáliai tért már haza, és csatlakozott iszlám terrorcsoportokhoz. Később a beszámoló visszatért a helyi problémák taglalásához. A helyi baromfifeldolgozó (Tyson Shelbyville Complex) kínálta munkalehetőséggel éltek legtöbben a bevándorlók közül, ám miután a közelmúltban három nagyobb iparvállalat is bezárt, munkanélkülit hagyva maga után, a külföldről érkező munkavállalók nem keltettek szimpátiát a helyiekben. A riporter a tavalyi botránnyal zárta a beszámolót, amit az robbantott ki, hogy a munka ünnepe helyett egy muzulmán ünnepet tettek fizetett szabadnappá. Az összeállítást követően a műsorvezetők sajátos kommentárt fűztek az eseményekhez: Pat Robertson: Megszakad a szívem Shelbyville lakóiért. Kemény helyzet, hogy ilyen sok ember jön egy ilyen kisvárosba. Terry Meeuwsen: Szerintem, ha valaki egy másik országba érkezik, hogy újra kezdje az életét, akkor neki kell beilleszkednie, és nem hozhatja magával a saját országát. Pat Robertson: A muzulmánok azonban sajnos ezt nem teszik meg. Ragaszkodnak a tradíciókhoz, a lábmosóhoz, a viseletükhöz, meg minden ilyesmihez. Terry Meeuwsen: Lecserélik a munka ünnepét egy iszlám ünnepre!? 2

3 Pat Robertson: Ez nevetséges. Ha valaki az Egyesült Államokba jön, itt a hálaadás, a karácsony és a munka ünnepe az ünnep, ezek a szokások. Ezeket át lehet venni, hogyha nekünk emigrálnunk kellene, hogyha mi mennénk Szomáliába, akkor mi vennénk fel az ő szokásaikat. Terry Meeuwsen: Hidd el, hogy át kellene vennünk a szokásaikat, mert különben Pat Robertson: Mindegy, majd csak kialakul, mindenesetre a külügyminisztérium nemes dolgot tesz, és remélem, hogy sikeres lesz. (23:25:53-23:26:49) A riportot és a kommentárt követően egy fiatalember megtérésének története és a záró ima adott keretet a műsorszámnak. A fentiek alapján, a szomáliai bevándorlókról készített riport nem nevezhető elfogulatlannak, ugyanakkor nem tekinthető törvénysértőnek sem. Etikai szempontból kifogásolható, hogy a szomáliaiakkal kapcsolatban gyakorta általánosítottak, a bevándorló csoportot pejoratív és dehonesztáló kifejezésekkel jellemezték (goromba, követelőző, bűnözésre hajlamos, képtelen integrálódni stb.). A megszólalók között nem szerepeltek érintett bevándorlók, csak egy másik városban élő közösségi vezető, akinek angol mondatait feliratozták (azt sugallva, hogy nem tud érthetően angolul beszélni). Mindezek mellett a szomorú helyzet értelmezésekor más tényezőket is említettek, a kormány és Tennessee állam kritikájaként elhangzott, hogy a migránsok számára nem állnak rendelkezésre a betelepülést segítő programok, jövedelmük nem teszi lehetővé az elfogadható körülmények kialakítását. Az összeállítást követő műsorvezetői reakciók és kommentárok, a riporttal ellentétben nem csak etikai szempontból kifogásolhatóak. Pat Robertson a vallási toleranciát nélkülözve egyes moszlim szokásokat, tradíciókat, valamint az ahhoz való ragaszkodást nevetségesnek tüntette fel, így az ima előtti lábmosást és a hagyományos viseletet. A műsorvezető a fenti rituálékat tekintette az integráció elsődleges akadályának, továbbá társával egyetemben megkérdőjelezte az iszlám ünnepek létjogosultságát. Kevéssé megengedő felfogásukat azzal a példával legitimálták, hogy amennyiben ők emigrálnának, ugyanúgy kénytelenek lennének a mohamedán szokásokat követni. A fentiek miatt megállapítható, hogy a műsorszám készítői, így különösen a műsorvezetők, a tényeket figyelmen kívül hagyva sztereotip, intoleráns és kirekesztő módon közelítettek az iszlám valláshoz, illetve annak követőihez. Az előzőekre tekintettel a Testület úgy véli, hogy a konfliktus etnocentrista bemutatási módja sérthette a szomáliai betelepülőket, továbbá általában a moszlimokat. A fentiek alapján felmerült, hogy a műsorszolgáltató a műsoregység közreadásával megsértette az Rttv. 3. (3) bekezdését. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a 700-as Klub c. műsor egésze vallási nevelésre alkalmasnak minősül, ezért képernyőre kerülése előtt az Rttv. 5. (2) bekezdése szerint erre fel kellett volna hívni a nézők figyelmét. A műsor szerkesztési gyakorlata, szemléletmódja, a műsorvezetők szerepvállalása egyértelműen vallási tartalommal átitatott, a társadalmi, politikai, kulturális események, hírek kommentálása során a vallási meggyőződés erőteljesen szerepet játszik. A fentiek alapján felmerült az Rttv. 5. (2) bekezdésének sérelme is. 3

4 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület június 10-én kelt levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak június 25-én érkezett válaszlevelében tett eleget. A műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorvezető nem megkérdőjelezte az iszlám ünnepek létjogosultságát, hanem ismertette a Tysoon cégnél előfordult konkrét esetet. Az ATV úgy véli, hogy a Testület kiszakította környezetéből a műsorvezető kommentárját, hiszen Terry Meeuwsen megjegyzése nem szakítható el az előtte közölt összeállítástól, melyben az szerepelt, hogy a vitát az váltotta ki, hogy a munka ünnepe helyett egy muzulmán ünnepet tettek fizetett szabadnappá. A műsorszolgáltató szerint egyetlen olyan ország sincs, ahol az összes vallás ünnepnapja hivatalos ünnep lenne. A hivatalos ünnepek mindig igazodnak az adott nemzetek, kultúrkörök hagyományaihoz, ezért álláspontjuk szerint kizárt, hogy az erre történő rámutatás megvalósítaná bármely kisebbség megsértését. A műsorszolgáltató nyilatkozatában vitatta a Testület azon megállapítását, hogy vallási toleranciát nélkülözve egyes moszlim szokásokat, tradíciókat, valamint az ahhoz való ragaszkodást nevetségesnek tüntette fel, így az ima előtti lábmosást és a hagyományos viseletet. A Televízió szerint nem a muszlim vallás hagyományaival kapcsolatban hangzott el a nevetséges jelző, hanem a kialakult helyzetre vonatkozóan. Az ATV nem értett egyet azon kijelentéssel sem, hogy a műsorvezető a fenti rituálékat tekinti az integráció akadályának. A műsorvezető nem állította, hogy ezek lennének az integráció akadályai, hanem csupán rámutatott arra a közismert tényre, miszerint a muszlim vallásgyakorlat más vallásokhoz hasonlóan hordoz speciális megkülönböztető jegyeket. Köztudomású, hogy ezekhez mind Európában, mind az USA-ban a követőik ragaszkodnak, ez pedig önmagában vet fel beilleszkedési kérdéseket. A fentiek alapján a műsorszolgáltató úgy vélte, hogy nem áll meg, hogy az iszlám valláshoz sztereotip, intoleráns módon közelítettek volna. Ráadásul az egész műsorvezetői kommentár azzal zárult, hogy mindegy, majdcsak kialakul, mindenestre a külügyminisztérium nemes dolgot tesz A műsorvezető tehát kifejezte reményét a pozitív végkifejletben, ezért semmilyen módon sem vádolandó kirekesztéssel, intoleranciával. A műsorszolgáltató nyilatkozatában azt is előadta, hogy a 700-as Klub c. műsorszám az USAban is mint közéleti magazin, hírműsor kerül sugárzásra, amely elsősorban az egyes bel- és külpolitikai eseményeket konzervatív, keresztény szemszögből mutatja be, de semmiféle vallási vagy világnézeti nevelést nem céloz. A Televízió álláspontja szerint mindegyik ilyen jellegű műsornál áttűnik szerkesztőinek világnézeti beállítottsága is. A 700-as Klub c. műsor esetén egyértelműen diszkriminatív lenne, ha feltüntetnék, hogy melyik világnézeti felfogás alapján készült. A Televízió úgy ítélte meg, hogy a műsorszámuk a kitekintésével, azzal, hogy a legnagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező állam polgárainak a szemszögéből vizsgál az egész világot érintő, aktuális eseményeket, üdítő színfolt a Magyarországon sugárzott műsorpalettán. A műsorszámban elhangzott vélemények, hírértékelések objektíve is 4

5 érdemesek arra, hogy diszkriminatív hatósági megjelölés nélkül a magyar nézőkhöz eljussanak. A műsorszolgáltató álláspontja szerint az ORTT-nek az Rttv. 31. (1) bekezdésében részére előírt, a szólásszabadság védelme és biztosítása kötelezettségének teljesítéseként, ezt a műsorszámot védelmeznie kellene. A Testület álláspontja az Rttv. 3. (3) bekezdésének megsértésével kapcsolatban: Az Alkotmány 61. -a deklarálja a véleménynyilvánítás szabadságát. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog, mint a kommunikációs alapjogok ún. anyajoga szinte korlátozhatatlan alapjog. Kitüntetett szerepe miatt ugyanis igen kevés joggal szemben kell csak engednie. Az Alkotmány 61. -ának rendelkezése szerint: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Az Rttv. az Alkotmánnyal összhangban alapelvi szinten rögzíti a műsorszolgáltatás szabadságát. Eszerint a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. Az Rttv. a műsorszolgáltatás szabadságának előírását követően ugyanakkor alapelvei között szabályozza azokat a követelményeket is, amelyek a műsorszolgáltatás gyakorlásának ugyancsak alkotmányos jelentőségű korlátját jelentik. Így az Rttv. 3. (2) és (3) bekezdése is a műsorszolgáltatás szabadságának, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságának médiajogi határát jelöli ki oly módon, hogy a benne foglalt követelményeknek a műsorszolgáltató tevékenysége során mindvégig teljesülniük kell. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú határozatában - elutasítva a fenti rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt - is részletesen kifejtette, hogy az Rttv. 3. (2) és (3) bekezdései a véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságának egyik alkotmányos korlátozását jelentik. A 36/1994. (VI. 24.) számú AB határozat rögzíti ugyan, hogy a társadalomban megjelenő véleményeknek adott esetben a szélsőséges véleményeknek is teret kell engedni a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében, hisz ezek is valós, létező álláspontok. A megjelenés egyben módot adhat arra is, hogy ezek ellen még hatékonyabban lehessen fellépni, és adott esetben tőlük elhatárolódni. Mindazonáltal a törvény szövege egyértelmű, azaz kifejezetten tartalmazza az alkotmányos rend tiszteletben tartása, az emberi jogok védelme mellett azt a kitételt is, hogy műsorszolgáltatásban megjelenő tartalmak nem lehetnek alkalmasak a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Továbbá a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A fenti esetekben ugyanis megállapítható az Rttv. 3. (2) és (3) bekezdésének sérelme. 5

6 Az Alkotmánybíróság a 1006/B/2001. számú határozatában az Rttv. 3. (3) bekezdése kapcsán is leszögezte: A szabad véleménynyilvánítás a személyiség kifejezésének legközvetlenebb módja, ezért annak védelemben részesítése a demokrácia alapköve. A véleménynyilvánítási szabadság és az ezzel szorosan összefüggő sajtószabadság azonban nem korlátlan és nem korlátozhatatlan. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában az Rttv. 3. (3) bekezdése kapcsán kifejti, miszerint ennek a tilalomnak a médiajogban alapelvi szinten történő rögzítése, illetve az előírás megszegése esetére meghatározott szankciók alkalmazásának a kilátásba helyezése az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány értékrendjével, annak erősítésével összeegyeztethető, továbbá mások jogainak, a közösségek méltóságának a védelme érdekében szükségesnek tekinthető. A véleménynyilvánítási és a sajtószabadság (illetve az annak részét képező szerkesztési szabadság) nem abszolút érték, és nem terjed ki a jogsértő műsorok készítésére és sugárzására. A közérdekű kérdések vitája terén a szólásszabadság tág körű ugyan, viszont a közösségek és egyes tagjaik méltóságát durván sértő műsorok tilalma és szankcionálása ezeket is behatárolja. Azáltal, hogy a média a legszélesebb nyilvánosságot biztosítja a legkülönfélébb vélemények számára, és napjainkban ez képezi a legfontosabb információforrást, a szólásszabadság egyéb megnyilvánulási formáihoz képest a médiában megjelenő véleményeknek sokszoros a hatása, rendkívül nagy a befolyása az emberek gondolkodására, a közvélemény formálására. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság korábbi határozatában már megfogalmazta: általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. A média tehát alapvető jelentőségű a véleménypluralizmus megjelenítésében, a közösségi viták lefolytatásának egyik legfontosabb színtere, ezzel egyidejűleg azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy a személyeket, egyes társadalmi csoportokat (a kisebbségeket vagy adott esetben a többséget) sértő, kirekesztésre, diszkriminációra irányuló műsorszolgáltatásnak ugyanilyen súlyú negatív, beláthatatlanul káros hatása is lehet. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által védett személyhez fűződő jogok a törvény 75. (2) bekezdése alapján magánszemélyeket - és szűkebb körben jogi személyeket - illethetnek meg. Az Rttv. 3. (2) és (3) bekezdései a személyek mellett a közösségeket is védelem alá helyezik. A Ptk. 85. (1) bekezdése értelmében továbbá a személyhez fűződő jogokat - szűk kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni. Az Rttv. azonban lehetőséget ad arra, hogy a társadalmilag káros tartalmakat közvetítő műsorszolgáltatók ellen - esetleg erre irányuló egyéni panasz hiányában is - a médiahatóság fellépjen. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Rttv. közösségek védelmére irányuló 3. (3) bekezdése összhangban áll az Alkotmány és más alapvető törvények azonos tartalmú rendelkezéseivel, és nem korlátozza szükségtelenül vagy aránytalanul a véleménynyilvánítási és a sajtószabadságot. Az Rttv. 3. (3) bekezdése tehát az emberi méltóságnak és az Alkotmánybíróság gyakorlatában abból levezetett közösségek méltóságának védelmét teremti meg. A Fővárosi Bíróság is - a 24.K.30820/2004/5. sz. ítéletében, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 2.Ff /2004/7. számú ítéletével helyben hagyott {52/2004. (I.21.) sz. ORTT határozat kapcsán} - rámutatott arra, hogy az Rttv. 3. (3) bekezdésében foglaltakat, az Rttv. 3. (1) bekezdésében megfogalmazott szerkesztői szabadsággal, a szabad műsorszolgáltatással, 6

7 tágabb értelemben, a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve az információkhoz való jutás szabadságával összefüggésben értelmezi. A bíróság megállapította, hogy a (3) bekezdés valójában az (1) bekezdésben megfogalmazott szabad műsorszolgáltatás, szerkesztői szabadság, illetve a médiumokon keresztül gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság korlátját jelenti. A kifejtettek alapján a bíróság az Rttv. 3. (3) bekezdésében foglaltak megsértését alapjogi összefüggésben értelmezte, ezért a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási szabadsága korlátozásának a jogszerűségét a szükségesség-arányosság kritériumrendszerében vizsgálta. E szerint a véleménynyilvánítás alapjogára visszavezethető műsorszolgáltatási szabadság akkor kerülhet jogszerűen korlátozásra (szankcionálásra), ha egy másik alapjog védelme más módon nem érhető el. Ez adja a korlátozás szükségszerűségét. A korlátozás jogszerűségének azonban az is kritériuma, hogy arra arányos módon kerüljön sor: a szankcionálásban megnyilvánuló korlátozás akkor jogszerű, ha az elérni kívánt cél súlyához, fontosságához képest arányos. Annak megállapításához, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása jelen esetben szükségszerű, vagyis a műsorszolgáltató ténylegesen megsértette-e az Rttv. 3. (3) bekezdésében foglaltakat, azt kell tisztázni, hogy az ATV március 29-én sugárzott 700- as Klub c. műsorában elhangzottak minősíthetők-e az Rttv. 3. (3) bekezdésben megjelölt közösségek méltóságának megsértéseként. A Testület leszögezi, hogy a szomáliai bevándorlókról készített riport nem nevezhető elfogulatlannak, ugyanakkor nem tekinthető törvénysértőnek sem. A Testület úgy véli, hogy az Rttv. 3. (3) bekezdésének sérelmét a riportot követő műsorvezetői kommentárok alapozzák meg. A Testület nem vitatja a műsorszolgáltató azon kijelentését, hogy az összeállítás a Tysoon cégnél előfordult konkrét esetet ismertette. A Testület álláspontja szerint az iszlám ünnepek létjogosultságának megkérdőjelezése nem abban merült ki, hogy a műsorvezető kijelentette, hogy lecserélik a munka ünnepét egy iszlám ünnepre, hanem abban, hogy ezt nevetségesnek vélte. A Testület megítélése szerint a szövegkörnyezetből nem derül ki egyértelműen, hogy a muzulmán szokásokat vagy magát a kialakult helyzetet tekintette nevetségesnek a műsorvezető. A Testület azonban úgy látja, hogy bármelyik esetre is vonatkozik, mindenképpen sértő a muszlimokra nézve. A Testület álláspontja szerint a szomáliai bevándorlókkal szembeni intoleranciájukról adtak tanúbizonyságot a műsorvezetők, amikor a Shelbyville-i konfliktusos helyzet bemutatását követően együttérzésüket fejezték ki a város lakói iránt (Pat Robertson: Megszakad a szívem Shelbyville lakóiért. Kemény helyzet, hogy ilyen sok ember jön egy ilyen kisvárosba. ). Elhangzott ugyan az is, hogy amennyiben ők emigrálnának, ugyanúgy kénytelenek lennének a mohamedán szokásokat követni. Ebből a kijelentésből azonban az következik, hogy a beilleszkedés akadályának egyértelműen a vallási szokásokhoz való ragaszkodást tartják. A Testület azon az állásponton van, hogy az integráció nem teljes mértékben attól függ, hogy a bevándorlók szakítanak hagyományaikkal, vallási szokásaikkal, ugyanis identitásuk megőrzése mellett is konfliktusmentesen új életet kezdhetnek egy idegen országban. A műsorvezetői kommentár valóban azzal a végszóval zárult, hogy mindegy, majd csak kialakul, mindenesetre a külügyminisztérium nemes dolgot tesz, és remélem, hogy sikeres 7

8 lesz. A Testület azonban úgy véli, hogy ez a kijelentés is azt sugallja, hogy a műsorvezető sajnálkozását fejezte ki a bevándorlók miatt kialakult problémás helyzettel kapcsolatban. A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató kifogásolt műsora megsértette az Rttv. 3. (3) bekezdésében foglaltakat, hiszen a műsorvezetők sztereotip, intoleráns és kirekesztő módú megközelítései sérthették a szomáliai betelepülőket, továbbá általában a moszlimokat. Rttv. 3. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A Testület álláspontja az Rttv. 5. (2) bekezdésének megsértésével kapcsolatban: A Testület álláspontja szerint az Rttv. 5. (2) bekezdéséből következően egy műsorszámot abban az esetben is e jellegének (vallási vagy világnézeti nevelés) előzetes feltüntetésével lehet közzétenni, amennyiben a műsorszámot nem elsődlegesen vallási vagy világnézeti nevelés céljából teszi közzé a műsorszolgáltató, azonban a műsorszám tartalmi vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy az adott esetben alkalmas lehet a vallási, vagy világnézeti nevelésre. A műsorszolgáltató is elismerte, hogy a 700-as Klub c. műsor konzervatív, keresztény szemszögből mutatja be az egyes bel- és külpolitikai eseményeket, azonban hozzátette, hogy a műsornak nem célja a vallási nevelés. A Testület azonban úgy véli, hogy a szerkesztési gyakorlata, szemléletmódja, a műsorvezetők szerepvállalása egyértelműen vallási tartalommal átitatott, a társadalmi, politikai, kulturális események, hírek kommentálása során a vallási meggyőződés erőteljesen szerepet játszik, méghozzá olyan mértékben, hogy alkalmas a vallási, világnézeti nevelésre. Az Rttv. alapelvei között tárgyalt fenti törvényi előírás azt a követelményt is támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy amennyiben az adott műsorszám tartalmát tekintve alkalmas lehet a vallási, vagy világnézeti nevelésre, a műsorszolgáltatónak abban az esetben is e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató ezt elmulasztotta, a Testület megállapítja, hogy megsértette az Rttv. 5. (2) bekezdését. Rttv. 5. (2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. A Testület által alkalmazott szankció: A szankcionálás alapját az Rttv. 3. (3) és az 5. (2) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. 8

9 Az Rttv. 3. (3) és az 5. (2) bekezdésének sérelmét korábban nem észlelte a Testület az ATV Zrt. műsorszolgáltatásában, ezért a jelen esetben tapasztalt jogsértések miatt a Testület álláspontja szerint elegendő az Rttv (1) bekezdés a) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, július 20. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László elnök 9