Vass Vilmos A kreatív tanterv
|
|
- Irén Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Vass Vilmos A kreatív tanterv Bevezető A tantervről az utóbbi évtizedekben monográfiák, elemzések, cikkek egész sora jelent meg. Számos jelző kapcsolható a tantervhez. A teljesség nélkül: alap, előíró, helyi, rejtett, deklarált, elért, teljesített, tanított. A legritkább esetben bukkan fel a címben szereplő szerkezet. Meglátásom szerint a tanterv és a kreativitás egymást nem kizáró fogalmak Ugyanakkor mindkét fogalom jelentősen megváltozott és gazdagodott az évek során. A tanterv tudatosan megtervezett curriculum. A curriculum műfaj elméleti kereteit Ralph Tyler 1949-ben megírt munkájában (A tanterv és a tanítás alapvető elvei) dolgozta ki. (Tyler, 1949) A Tylerracionálé jelentősen befolyásolta a tantervről való szakmai és közgondolkodást. Tyler a tananyag kiválasztásának forrásait és szűrőit az alábbiak szerint rendezte el. (lásd 1.sz. táblázat) TYLER-RACIONÁLÉ A tananyag kiválasztás forrásai (sources) A tananyag kiválasztás szűrői (screens) 1. A tanuló tanulási szükségletei, I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános érdeklődései, aspirációi stb. filozófiai (pl. a demokrácia). 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség iránt. 3. A szaktudományok képviselői által relevánsnak tartott tudás köre. II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek. 1. táblázat A Tyler-racionálé (Báthory, 2000) A tananyag kiválasztás forrásai esetében figyelmet érdemelnek a tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi, a szűrőknél a tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek. A közös többszörös a tanulásközpontú szemlélet, amely szorosan kötődik a tanulók kreativitásának erősítéséhez is. Ez azt is jelenti, hogy a tantervek kiemelten foglakoznak a kreativitás megjelenítésével. Nem elhanyagolható tényező a tanterv és a kreativitás fogalmi összefüggéseinek vizsgálatakor az sem, hogy a curriculum jelentése: program, tevékenységterv, folyamatterv. Maradjunk ez utóbbi jelentésnél. Nyilvánvaló, hogy egy fejlesztési folyamat kreatív. Számos olyan tevékenység (tanulói, tanári) jelenik meg
2 2 benne, amely az alkotásra helyezi a hangsúlyt. Tyler koncepciója hamar meghódította a tantervi világot. A curriculumelmélet műfaji fejlődésében két trend figyelhető meg. Az egyik egy technokrata, a közgazdasági szemléletre épülő követelmény-taxonómiákat helyezi az előtérbe. A másik egy rugalmasabb, a személyiségre figyelő tervezést, fejlesztést és értékelést hangsúlyozza.(perjés - Vass, 2008, 2009) A kreatív tanterv ez utóbbi folyamat egyik főszereplője. Mi a kreativitás? Mindennapjaink tele vannak kreativitással. Képzeljük el, hogy egy kiadós széllökés becsapja mögöttünk az ajtót. Lakáskulcsunk természetesen belül rekedt a zárban. Először kiráz minket a hideg. (viharos szél esetén ez nem csoda) Majd ezt követően másodpercek alatt különböző megoldások futnak át az agyunkon. A pótkulcs helyéről. Felhívjuk a családtagjainkat. Szerzünk egy drótot, amivel kinyithatjuk az ajtót. Bemászunk a hátsó ablakon. És még sorolhatnám. Hasonló helyzetek szinte mindennap adódnak. Leszakad egy gombunk, elszakad a cipőfűzőnk, elmosódik a színházi sminkünk. A pillanat tört része alatt a probléma megoldására számos kreatív ötlet jut az eszünkbe. Úgy tűnik, hogy a kellően stresszes helyzet, a frusztráció egy bizonyos foka ahhoz kell, hogy hatékonyan és kreatívan oldjuk meg a feladatokat. Egy jó ötlet ezek szerint a kreativitás előszobája. Vizsgáljunk meg néhány kreativitás fogalmat. Hebb szerint: A kreativitás képesség az új gondolatok létrehozására. De Bono a megoldások többféle változatának a feltárásában látja a kreativitás lényegét. Guilford meglátása: Divergens (különböző irányokban való) gondolkodás a problémamegoldásban. Mindegyik meghatározásban központi elem az új gondolat és a sokféle megoldás. Nem egyszerűen ötletelésről és találgatásról van szó. Nem is arról, hogy egy matematikai feladatnak csak egyféle megoldása lehet. Sőt ebben az esetben a versek elemzésében sem fontos tényező, hogy mit gondolt a költő. A Pedagógiai Lexikon az alábbiak szerint határozza meg a kreativitást: Az embernek az a képessége, hogy túllép a tanulással elsajátított tudásán, ahhoz viszonyítva újat fedez fel, eredeti produktumot hoz létre. 1 Az új felfedezése és az eredeti létrehozása valóban nagy lépéseket igényel a megszokott tanulási rutinokhoz képest. Ezek a nagy lépések azonban módszerekből és tevékenységekből építkeznek. Nézzünk erre egy példát.. Az ötletbörze módszere (brainstorming) meghódította az üzleti világot. Van rá példa, hogy egy délutáni acélipari szemináriumon 21 ezer ötlet vetődik fel. (De Bono, 2009) Vajon a 1 Pedagógiai Lexikon (szerk. Báthory Zoltán Falus Iván). Keraban Könyvkiadó, Budapest II. kötet (a szócikk szerzője Kalmár Magda)
3 3 pedagógiában mi a helyzet? Induljunk ki abból az állításból, hogy a kreativitást nem pusztán a génjeinkben hordozzuk. Kétségtelen tény, hogy az öröklött tényezőknek (ebben az esetben is) nagy jelentősége van. Meggyőződésem szerint azonban tervezhető, tanulható és fejleszthető. Egy kreatív tanterv ezt igazolja. Tanulmányomban két kérdésre keresem a választ: 1. Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben? 2. Milyen a kreatív tanterv? Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben? A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. A kreativitás fejlesztése alapvető feladat, amely a Nat-2007 közoktatásban betöltött szerepében, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeiben és legfontosabb céljaiban egyaránt megjelenik. Nevezetesen a kulcskompetenciák fejlesztésében, a kiemelt és műveltségterületi fejlesztési feladatokban részletesen is megfogalmazódik. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 2 A Nat-2007-ben az alábbi kilenc kulcskompetencia definícióját és struktúráját (ismeretek, képességek, attitűdök) találhatjuk: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony és önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2 Nemzeti alaptanterv Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest
4 4 Első megközelítésben a kreativitás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztésében jelenik meg erőteljesen. A kompetenciaterület meghatározása is ezt a gondolatot erősíti. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése (kiemelés V.V.) fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges attitűdök között nem meglepő, hogy felfedezhetjük a kreativitás erősítésében jelentős szerepet játszó nyitottságot, érdeklődést és fogékonyságot. A fentiek alapján azt is vélelmezhetnénk, hogy a kreativitás tanulásának és fejlesztésének terepe a Művészetek műveltségi terület. A zenei alkotóképesség és improvizáció, a dráma és a tánc és a vizuális kreativitás. Tantervi szempontból a helyzet ennél összetettebb. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás (kiemelés V.V.), a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése." A kulcskompetenciák szintjén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése magában foglalja a kreatív (kiemelés V.V) nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A digitális kompetencia területén az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs társadalom technológiája a kreativitást (kiemelés V.V.) és az innovációt. A szociális állampolgári kompetencia többek között az egyéni döntések kritikus és kreatív (kiemelés V.V.) elemzési képességének a fejlesztését igényli. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésében is jelentős szerepet játszik a kreativitás. A pozitív attitűdöt a kreativitás (kiemelés V.V.) és innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
5 5 kulcskompetenciájáról más esett szó. Közvetve a kreativitás tanulását és fejlesztését erősíti az idegen nyelvi kommunikációban megfogalmazott szövegalkotási képesség, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság attitűdje. Hasonló a helyzet a matematikai kulcskompetencia esetében is. Kiemelten szerepel a gondolkodásfejlesztés és a problémamegoldás képessége. A természettudományos kulcskompetencia definíciójában szerepel a változások megértésének a képessége és a kíváncsi attitűd. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. A kiemelt fejlesztési feladatok közül Az Énkép, önismeret kiemelten kezeli a személyiség befogadó-alkotó tevékenységét. A Környezettudatosságra nevelés kiemelt fejlesztési feladat alapvetően fontosnak tartja a kreatív gondolkodást. A tanulás tanításában előtérbe kerül a kreatív gondolkodás (kiemelés V.V.) fejlesztése. Közvetve a kreativitás tanulásának és fejlesztésének lehetősége megjelenik a Hon- és népismeret kiemelt fejlesztési feladatban, amikor a tanulók tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységével ismerkednek. A Magyar nyelv és irodalom alapelvei, céljai között a kreativitással kapcsolatban megfogalmazódik az, hogy egyrészt lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, másrészt etekintetben a műveltségi területnek meghatározó szerepe van. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatok között markánsan megjelenik a drámapedagógia: Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Az írásbeli szövegek alkotásában jelentős fejlesztési feladat a kreatív írás. Például a szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok, párbeszédek írása, dramatizálás mind, mind olyan feladatok, amelyek a kreativitás tanulását és fejlesztését segítik. Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak a kreatív történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok. A művek befogadásában alapvető az elsajátítás és kreativitás kettőségének megértése. A Matematika műveltségi terület alapelveiben és céljaiban érdemes felfigyelni az alkotótevékenység és a kreatív gondolkodásmód hangsúlyozására. A fejlesztési feladatok szerkezetében önállóan jelenik meg az alkotás és kreativitás. Például állítások, kérdések, saját gondolatok megfogalmazása, fogalmak és modellek alkotása. A motiváltsággal kapcsolatos fejlesztési feladatok között az én találtam ki élménye konkrétan is megfogalmazódik. Az Ember és társadalom műveltségi
6 6 terület fejlesztési feladatai között kiemelten szerepel rajzok, modellek, makettek, tárgymásolatok és egyéb tárgyak készítése. Események, történetek, jelenségek, mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Az Ember a természetben műveltségi terület alapelveiben és céljaiban markánsan megjelenik a kreatív ember formálásának az igénye. A fejlesztési feladatokban közvetve a problémamegoldás játszik főszerepet. Pontosabban a problémák kritikus felvetése, felismerése, megoldása és értékelése. A természettudományos megismerés egyik fontos fejlesztési feladata új kísérleti eszközök megismerése és kreatív használata. Megjelenik a kreativitás tanulásának és fejlesztésének feladata a Tájékozódás az élő és élettelen természetről című fejezetben is. A Földünk-környezetünk műveltségi terület fejlesztési feladataiban előtérbe kerülnek a szerepjátékok. Különös tekintettel a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatására, a személyes vélemények megvédésére. Ez utóbbi esetben a feladat összetett, a szerepjáték mellett fontos szerep jut az érvelésnek és a vitának is. A kreativitás tanulásának és fejlesztésének kincsesbányája a Művészetek műveltségi terület. Központi szerepet kap a művészi alkotás, az élményszerűség, a harmonikus személyiség kialakulása. A kreatív feladatok közül figyelmet érdemel az Ének-zene területén a tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása, az egyéni előadásmód fejlesztése, az önálló kezdeményezés erősítése. Fontos feladat a zenei fantázia fejlesztése, a rögtönzött dallamalkotás. A Dráma és tánc területén fontos szerepet kapnak az egyszerűbb ön- és társismeretei játékok. Előtérbe kerül az improvizáció (verbális, mozgásos). A Vizuális kultúra területén a kreativitás fejlesztése szempontjából fontos az önálló kérdések megfogalmazása. Figyelemre méltó, hogy a kreativitás önálló fejezetet kap. Ennek részei: az alkotóképesség, a problémamegoldás és az önismeret, önértékelés, önszabályozás. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. Érdekes fejlesztési feladatok az alábbiak: Vizuális megjelenítés (történetek, versek, kitalált dolgok, események) Bábok készítése, dramatizált történet eljátszása Események megfogalmazása (elképzelt, valós) Tárgyak létrehozása, átalakítása Asszociációs játékok Árnyjátékok Gondolatok, hangulatok, érzelmek kifejezése
7 7 A Mozgóképkultúra és médiaismeret területén is megjelenik az alkotóképesség fejlesztése. Jelesül az egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése, valamint az önportré, portré készítése feladatokban. Az Informatika műveltségi terület alapelvei és céljai között kiemelten szerepel a problémamegoldó gondolkodás. Ez több fejlesztési feladatban is megjelenik (módszerek és eszközök kiválasztása). Közvetve az alkotóképesség fejlesztése is szerepel a fejlesztési feladatok között. Például dokumentumok (rajzos-szöveges, multimédiás) létrehozása és átalakítása. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapelveiben és céljaiban kiemelt szerepet kap az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatokban önálló blokk a konstruálás, kivitelezés. Például egyszerű alapanyagok kialakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. A Testnevelés és sport műveltségi terület alapelvei és céljai között megjelenik az önkifejezés és az önmegvalósítás igénye, a pszichomotoros cselekvéseken keresztül a kreativitás fejlesztésének a feladata. A fejlesztési feladatokban figyelmet érdemelnek a koreografált játékok, a gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás tanulása és fejlesztése horizontális szempont a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáiban, kiemelt és műveltségi területi fejlesztési feladataiban egyaránt. Kiemelten szerepel az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai és a műveltségi területek alapelvei között. A fejlesztési feladatok tevékenységei változatos, sokszínű formában fejlesztik az alkotóképességet. Tantervelméleti szempontból a kreativitás ennek megfelelően kereszttanterv, ám érzékelhető a fenti példákból, hogy annál lényegesen több. Nem egyszerűen tantárgyközi tervezésről, fejlesztésről, értékelésről van szó, hanem ennél mélyebb, kompetenciaterületeken és fejlesztési feladatokon átívelő transzdiszciplináris személet következetes megjelenésének lehetünk tanúi. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az elemzett kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok némelyikében az alapelvek és célok szintjén markánsan megjeleni a teljes személyiségfejlesztés igénye. A Nat-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 3 Ennek egyik jelentős, meghatározó területe a kreativitás tanulása és fejlesztése. Ehhez professzionálisan 3 Nemzeti alaptanterv Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest
8 8 tervezett tanulási-tanítási folyamatok és tevékenységek kellenek. Más szóval a kreatív curriculum. Milyen a kreatív tanterv? Mindenekelőtt érdemes leszögezni: a kreatív tanterv kellő mértékben rugalmas. A flexibilitás e tantervi elve azt teszi lehetővé, hogy a tanulók és a pedagógusok is élvezzék és éljenek azzal a szabadsággal, amit a kreatív tanterv biztosít. Vonatkozik ez a tanulói tevékenységekre, a tanítási módszerekre, az eszközökre, az értékelésre. Mindenekelőtt azonban a tantervi térre és időre. Ez nem a tantárgyakra forgácsoltság és a 45 perces tanórák zárt világa. A kreatív tanterv felépítése és szerkezete az alábbiakban foglalható össze: Átfogó, globális célok, alapelvek Részletes célkitűzések (fejlesztendő kompetenciák, interdiszciplináris tartalmak) Tanulói tevékenységek Tanári feladatok Eszközök Értékelés Az átfogó, globális célok, alapelvek között egyértelműen szerepel a kreativitás tanulása és fejlesztése. A tanterv orientációs pontjáról van szó. A további szerkezeti elemeket ez tartja össze. A tantervi egymásra építettség (konzisztencia) legfontosabb ragasztóanyagáról van szó. Ugyanakkor fontos szempont, hogy már a globális célok között jelenjen meg a teljes személyiségfejlesztés. Ez egyrészt azért fontos, hogy jelezzük azt, hogy nem pusztán egy művészeti nevelésre fókuszáló tantervben gondolkodunk. Másrészt a szövegértési-alkotási és a matematikai kompetenciák fejlesztése a személyiség csak egy részét képezi. A problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése a részletes célok halmazát képezik. Ezek természetesen tovább bonthatók, ám célszerű önmérsékletet tanúsítanunk. A túlzottal operacionalizált célmeghatározások a tanterv rugalmasságát gyengítik. A fejlesztendő kompetenciák esetében bőséges a kínálat. A kreativitás (mint a Nemzeti alaptanterv esetében láthattuk) horizontális szempont. Mindegyik kulcskompetenciaterületen megjelenik. A kreatív tantervben nem a kompetenciák listázása
9 9 kerül az előtérbe, hanem a fejlesztéshez szükséges attitűdök. Az érdeklődés, a kíváncsiság, a motiváció, az akarat erősítése fontos célkitűzése a kreatív tantervnek. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott struktúrát is figyelembe véve (ismeret, képesség, attitűd), a kreatív tantervben a hangsúly az attitűdökön van. Milyen tantervi tartalom alkalmas arra, hogy az átfogó és a részletes célok megvalósuljanak? A kreatív tanterv számára ez nem kardinális kérdés. Legfeljebb annyiban, hogy nem tantárgyi tananyag világában járunk. A Tyler-racionálénak megfelelően a tananyag kiválasztásának szűrője a tanuló érdeklődése. Ebben az esetben a tantervi tartalom a kreativitás tanulásának és fejlesztésének az eszköze. (Vass, 2007) A tanuló érdeklődése szerint kiválasztott tantervi tartalom esetében felmerül a kérdés: Melyik fejlesztési szakaszról/szakaszokról van szó? A kreatív tanterv elsősorban a közoktatás bevezető és kezdő szakaszára fókuszál. Különös tekintettel az óvodai és az általános iskolai képzés közötti szakaszra. Ez nem véletlen, hiszen az óvodások (3-5 éves kor) 98%-a kreatív. 4 Ennek megfelelően a tananyag akár témanapok köré is összpontosulhat. Például: Kalózok, Óz a nagy varázsló, a Hősök napja, az Olimpiák. 5 Az angol Nemzeti tantervben az is az első két fejlesztési szakaszban a kreativitást fejlesztő témáknak számos példáját találunk: Egyszarvú a hóban, Az óriás szeme, Hátborzongató jegesmedve. 6 A kreatív tanterv összeállításakor - különösen a tanulói tevékenységek és a tanári feladatok megjelölésénél - hat stratégiát érdemes figyelembe venni: A gyermek megismerése Az osztályközösség kialakítása Az osztály struktúrájának létrehozása A diákok tanulásának az irányítása A tanulás értékelése A szüli kapcsolat építése 7 4 Az adat elhangzott Ken Robinson november 26-án Birminghamben tartott előadásán
10 10 A tanulói tevékenységek és a tanári feladatok kiválasztásánál jó kiindulási alap lehet a bevezető és kezdő fejlesztési szakasz általános jellemzőinek a figyelembe vétele. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén funkciójából fakadóan még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak a negyedik évfolyam végére már meghatározóak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. 8 A tanulásszervezésben előtérbe kerülnek a motiváló módszerek. A csoportmunka, a játék, a vita, a kutató-felfedező módszer és a projekt. (Báthory, 2000). Konkrét tanulói tevékenységeket tekintve például egyegy kitalált történet eljátszása, lerajzolása. A bábok elkészítése. A versek, dalok ritmusa alapján táncok, mozgások koreográfiájának megformálása, bemutatása. Zeneszerzés. Tárgyak elkészítése. Játékos mondókák írása. A példák vég nélkül sorolhatók. A tanár feladata a kreativitás tanulásának és fejlesztésének a segítése, irányítása. Hálás szerep, hiszen együtt lehet csodálkozni és örülni a tanulók ötleteinek, sikereinek. Biztosítani az fejlesztéshez szükséges eszközöket, anyagokat. A tanulók értékelése erőteljesen fejlesztő (formatív), azaz a tanulásuk érdekében történik. A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, melynek célja a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása. Előtérbe kerül a szöveges, személyre szabott értékelés. Az értékelő lap, az ellenőrzési lista, a portfolió, a tanulási napló, a tanulói önértékelés. (Brassói Hunya Vass, 2005; Fejlesztő értékelés, 2005; Lénárd Rapos, 2006) A kreatív tanterv szerkezeti elemei egymásra épülnek. Valóban programként, folyamat- és tevékenységtervként (curriculum) működnek. 8 Nemzeti alaptanterv Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest
11 11 A kreativitás tanulásának és fejlesztésének ideális szakasza az óvodáskor és a kisiskoláskor. A kreatív curriculum elsősorban erre a fejlesztési szakaszra fókuszál. Vétek lenne azonban lemondani a későbbi fejlesztésekről. A kulcskompetenciák megalapozásában, megerősítésében, az általános műveltség megszilárdításában és elmélyítésében a kreativitásnak jelentős szerepe van. Csíkszentmihályi Mihály gondolataival élve: Jó dolog, hihetetlenül jó, valami újat felfedezni. 9 A kreatív tanterv ezt az érzést segíti. 9 Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. Akadémiai Kidó, Budapest
12 12 Felhasznált irodalom Báthory Zoltán Falus Iván (főszerk.) (1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest. Brassói Sándor Hunya Márta Vass Vilmos: A fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Új Pedagógiai Szemle sz Csíkszentmihályi Mihály (2008): Kreativitás. Akadémiai Kiadó, Budapest. De Bono, E. (2009): A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest. Fejlesztő értékelés (2005). Országos közoktatási Intézet, Budapest. Lénárd Sándor Rapos Nóra (szerk.) (2006): Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. MAGTÁR 3. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Nemzeti alaptanterv Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest Perjés István Vass Vilmos: A curriculumelmélet műfaji fejlődése. Új Pedagógiai Szemle sz Perjés István Vass Vilmos (szerk.) (2009): A kompetenciák tantervesítése. AULA Kiadó, Budapest. Tyler, R. W. (1949): Basic Principles of Curriculum and Instruction. The University of Chicago Press, Chicago. Vass Vilmos: Az oktatás tartalma mint fejlesztési eszköz. Új Pedagógiai Szemle sz Internetes források (utolsó letöltés dátuma: ) (utolsó letöltés dátuma: )
13 13 (utolsó letöltés dátuma: )
A nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenTantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
RészletesebbenTanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József
Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével,
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenA hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban
A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna julim@de-efk.hu Multimédia az oktatásban 2009 Debrecen, 2009. június 25. Kompetencia A kompetencia
RészletesebbenA tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton
A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás
RészletesebbenA Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.
A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenKulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány
Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások
2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások Iskolánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 10%-os szabad órakeretet osztálytípusoktól függően osztja fel a tantárgyak
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenHelyi tanterv melléklete
Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak
Részletesebben2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenA Nemzeti alaptanterv. Kaposi József
A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás
RészletesebbenDrámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014
Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenKOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK
5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi
RészletesebbenKŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Felsős Szakmai Munkaközösségének 2013/2014. tanévi munkaterve
A SZÁZHALOMBATTAI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Felsős Szakmai Munkaközösségének 2013/2014. tanévi munkaterve Készítette: Élő Márta munkaközösség vezető Százhalombatta,2013-szeptember 15. Az iskola
RészletesebbenA kompetencia alapú oktatás 2009.
A kompetencia alapú oktatás 2009. Kompetencia alapú okt. Hunyadi Stratégia Hunyadi János J KözoktatK zoktatási Intézm zmény Stratégi giájának ismertetése, se, prezentálása Az előzmények (1) Miért tudunk
RészletesebbenA nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.
Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenAz OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009
Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának
RészletesebbenHavas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.
A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP-3.1.3 A program megvalósítása
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenÓra-megfigyelési szempontok
Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenVilágos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET
Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET 60. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2017. március 15-18. A projekt születése
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
Részletesebben2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet
Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
Részletesebben4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,
4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
RészletesebbenA pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c
A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenModul címe: Szent Iván éj
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele? A differenciálás szemlélete 1. Az oktatás tömegesedése heterogén gyerekcsoportok szociokulturális
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenTömbösített tanmenet 5.o
Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális
RészletesebbenMESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban
MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenMI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete
MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek
RészletesebbenTanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában
Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges
RészletesebbenNevel-e vállalkozókat a magyar iskola? A magyar közoktatás a PISA adatok tükrében
Nevel-e vállalkozókat a magyar iskola? A magyar közoktatás a PISA adatok tükrében Lannert Judit Magyar Közgazdasági Társaság 54. Közgazdász-vándorgyűlése, Kecskemét, 2016 1 Forrás: McKinsey survey, 2012-2013
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenSZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának célja Olyan pedagógus
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenPolgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT
Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenTANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK
TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett
RészletesebbenAz új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, 2012. február 15.
Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Szolnok, 2012. február 15. A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
RészletesebbenJózsef Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek
1. sz. melléklet Óratervek 1. Gimnázium reál-orientáció Történelem 2 1,5 3 3 Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv 3* 2,5* 3* 3* 2. idegen nyelv 2,5* 2* 3* 3* Matematika 3 3 3 3 * Informatika 1,5* 1*
RészletesebbenA TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenKÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenDömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2018.04.23 04.27. Beszámoló A témahét résztvevője: Iskolánk valamennyi tanulója. 130 fő tanuló 8 osztályból és 8 fő pedagógus valósította meg a témahét programjait. Időtartama:
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenA mérés tárgya, tartalma
A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenTANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita
TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenA kreatív tudás megalapozása kisiskolás korban
A kreativitás nem a zenéről és a művészetekről szól. Ez egy élettel kapcsolatos attitűd, egy olyan, amelyre mindenkinek szükséges van. (Guy Claxon) XXVI. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2018 A kreativitás fejlesztése
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenA vizuális kultúra új tantervi szabályozás legfontosabb jellemzői. Pallag Andrea Győr szeptember 29.
A vizuális kultúra új tantervi szabályozás legfontosabb jellemzői Pallag Andrea Győr 2012. szeptember 29. Háromszintű tartalmi szabályozás NAT kerettantervek helyi tanterv Az oktatásirányítás szabályozási
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenAkkreditált pedagógus továbbképzések
Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei
Részletesebben