Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Családi körülmények 2 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek 3 A szülők iskolázottsága 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Családi körülmények 2 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek 3 A szülők iskolázottsága 3"

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Családi körülmények 2 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek 3 A szülők iskolázottsága 3 A válaszadó iskolai végzettsége 4 Tanulási tervek 4 Idegen nyelv-ismeret 5 Gazdasági státusz 5 A munkahely elvesztésének lehetősége 6 Munkanélküliség 6 4. Számítógép és Internet; hozzáférés 7 Számítógép-használat 7 Internet-használat 7 5. Életmód 10 Dohányzás 10 Alkoholfogyasztás 10 Sport, aktív sportolás, sportolási lehetőségek 11 Szervezeti tagság Szubjektív vélemények 11 Az ifjúság legégetőbb problémái 11 Személyes elképzelések az elkövetkezendő 5 évben 12 Személyes élet tervek megvalósulási esélyei Szabadidő Kulturális fogyasztás 15 Egyes kulturális lehetőségek igénybevételi gyakoriságai 15 Napilapok olvasási szokásai 16 Heti-, havi lapok, magazinok olvasási szokásai 16 Szépirodalmi és egyéb nem tankönyv jellegű mű olvasása 16 Televíziózás 17 Műsorfajták 18 Táblajegyzék 19 1

2 BARANYA IFJÚSÁGÁÉRT KHT. AZ IFJÚSÁG ÉS A BARANYA MEGYEI KUTATÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 1. Bevezetés A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet szeptemberében a áért Kht. megbízásából ifjúság kutatást végzett 9 kistérségében év közötti fiatal népesség körében. A kutatás azon részeit, amely megegyezett a i kutatás és a MOBILITÁS kutatási Iroda kutatócsoportja által készített kutatással összehasonlítottuk. Ez a tanulmány a két kutatás összehasonlító elemzését tartalmazza. 2. Családi körülmények Már az 2000 vizsgálat jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de vélhetően ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Négy év elteltével országos szinten - a tendencia további kikristályosodását rögzíthetjük. -ben a éves korosztály közel héttizede nőtlen vagy hajadon, 17 százalékuk él házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. Az 2000 adataihoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. A válaszadók családi állapotát az alábbi táblázat szemlélteti: 1. Mi az Ön jelenlegi családi állapota? A válaszadó családi állapota szerinti megoszlás nőtlen/hajadon 81 76,6 házas/élettárssal együtt élő 17,4 20,5 elvált 1,5 2,7 Bár kiugró eltérések nem mutatkoznak, de azt érdemes megemlíteni, hogy a 2

3 i fiatalok között alacsonyabb arányban találhatók egyedülállók, mint az országban általában. 2. Hány gyermeke van? A válaszadó gyermekeinek száma szerinti megoszlás nincs gyermeke 79,7 72,4 egy gyermeke van 12,2 14,3 két gyermeke van 5,5 8,2 három gyermeke 1,8 2,8 van négy gyermeke van 0,4 0,9 öt gyermeke van 0,1 0,6 A i fiatalok körében magasabb arányban találunk olyanokat, akiknek már van gyermekük, mint az kutatás országos mintájában. 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek A éves fiatalok élethelyzetének jelentős változása, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékkal nőtt a éves korcsoport részvétele az iskolai képzésekben. A. évi nagymintás felvétel eredményei alapján megállapítható, hogy az expanzió az utóbbi években elsősorban a évesek korcsoportját érintette ben 34, -ben 40 százaléka járt iskolába a teljes sokaságnak. A szülők iskolázottsága 3. A szülők iskolai végzettsége. Apa Anya nem végezte el a 8 osztályt sem 2,1 3,3 3,2 4,6 8 általános 13,6 17,3 22,9 27,4 szakmunkásképző, szakiskola 41,7 46,4 24,6 33,2 szakközépiskola 11,1 10,3 14,3 8,9 gimnázium 6,4 6,6 15,2 11,9 technikum 6,3 4,1 3 1,4 főiskola 6,6 3,7 10,1 6,1 egyetem 5,6 1,3 3,8 1,8 Ph.D. fokozat 0,3 0,0 0,1 0,0 A i fiatalok szüleinek végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat, mint az országos átlag. Az adatai szerint országosan magasabb a diplomás háttérrel 3

4 rendelkezők aránya, ezzel szemben megyében pedig jóval nagyobb arányban találhatunk olyan fiatalokat, akiknek szülei legfeljebb csak 8 általános iskolai osztályt végeztek el. A válaszadó iskolai végzettsége 4. A válaszadó iskolai végzettsége. nem végezte el a 8 osztályt sem 2,1 2,9 8 általános 9,3 41,7 szakmunkásképző, szakiskola 24 29,8 szakközépiskola 18,9 8,0 gimnázium 14,4 11,9 technikum 5,4 2,2 főiskola 14,7 2,5 egyetem 8,8 1,0 Ph.D. fokozat 0,2 0,0 A éves baranyai fiatalok mintegy 45 százaléka legfeljebb általános iskolai képesítéssel rendelkezik, közel 30 százalékuk rendelkezik szakmunkásképzős, szakiskolai végzettséggel, mintegy negyedük szerzett valamilyen szakközépiskolai, gimnáziumi, illetve technikumi középfokú végzettséget, valamivel több mint 3 százalékuk felsőfokú oklevelet. Ezek az arányok, hasonlóan a szülők végzettségéhez, szintén arról árulkodnak, hogy a megyében a helyzet kedvezőtlenebb a megszerzett végzettség tekintetében, mint az országos átlag. Igen szembetűnő a különbség a felsőfokú diplomával rendelkezők esetében, hiszen míg az országban a kérdezett fiataloknak közel egynegyede (23,5 százalék) rendelkezett a kérdezés időpontjában diplomával, addig megyében a fiataloknak csupán 3,5 százaléka. Tanulási tervek 5. Tanulási tervek, azok között, akik szeretnének továbbtanulni. szakmát tanulna 13,9 26,6 érettségizni szeretne 18,7 19,6 másik szakmát tanulna 9,9 13,8 technikumban tanulna 3,8 3,7 posztszekunderi képzésen venne részt 4,4 2,1 munkaerő-piaci képzésen venne részt 2,0 4,2 főiskolán, egyetemen tanulna 45,6 26,1 Ph.D., DLA képzésen venne részt 4,3 2,4 nyelvet tanulna 33,1 33,1 Számítástechnikai ismereteket tanulna 13,5 16,0 tanfolyamon venne részt 14,3 19,7 4

5 A tanulásra vonatkozó terveket illetően több szempontból is jelentős eltérést tapasztalhatunk a i és az országos átlag között. megyében a legtöbben (33,1 százalék) nyelvet szeretnének tanulni. Ez az arány pontosan ugyanannyi, mint az országos átlag, de az válaszadói körében nem ez a legnépszerűbb terv, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatása (45,6 százalék). A ieknek mindössze 26,1 százaléka tervezi ugyanezt. Körülbelül ennyien, 26,6 százaléknyian szeretnének szakmát tanulni a iek, míg az felmérésben megkérdezetteknek mindössze 13,9 százaléka nyilatkozott így. Idegen nyelv-ismeret Saját bevallásuk szerint a megyében megkérdezettek 45,7 százalék beszél valamilyen idegen nyelvet a kérdés nem csak oklevéllel elismert nyelvismeretre vonatkozott. Az adatai szerint az országos átlag ennél kedvezőbb: 61,1 százalék. Érdekes megvizsgálni azt is, hogy ez a nyelvismeret hány nyelvre vonatkozik. A többség egyetlen idegen nyelvet sem beszél; a megkérdezettek 34,2 százaléka egy, 10,7 százaléka kettő, míg nem egészen 1% három idegen nyelv ismeretéről számolt be. Az adatai szerint országosan a fiataloknak mintegy 39 százalék nem beszél semmilyen idegen nyelvet sem. 38 százalék egy, 19 százalék pedig két idegen nyelven beszél, 3 százalék három nyelven is tud, tehát országosan kicsit jobban boldogulnak az idegen nyelvekkel a fiatalok, mint a iek. Gazdasági státusz A éves fiatalokat gazdasági aktivitás/inaktivitás szempontjából nem egyszerű kategóriákba sorolni. Ennek az egyik oka, hogy a fiatalok egy nem jelentéktelen része alkalmazkodván a mai viszonyokhoz egyidejűleg különböző tevékenységeket folytat, például a tanulás mellett dolgozik, vagy fordítva. Így nem egyszerű eldönteni, hogy mit is tekintsünk főtevékenységnek és mit melléktevékenységnek. Országos szinten megnőtt a dolgozó tanuló ifjúsági csoport markáns társadalmi jelenléte, ezért érdemes őket úgy önálló csoportként kezelni és tevékenységeik alapján az aktív és tanuló elnevezést használjuk. E köztes kategória kialakításával a fiatalokat országos szinten - az alábbi csoportokba soroltuk: foglalkoztatott mintegy kétötödük, tanul szintén mintegy kétötödük (38 százalék), aktív és tanul 5, munkanélküli 7 százalékuk, gazdaságilag inaktív egytizedük. 6. A válaszadó gazdasági státusza. Státusz Dolgozik (gazdaságilag aktív) Tanul Tevékenység teljes munkaidős állásban van, dolgozik (alkalmazott, saját vállalkozásban dolgozik, 36,8 32,0 segítő családtag, szellemi szabadfoglalkozású) részmunkaidős állásban van, dolgozik (alkalmazott, saját vállalkozásban dolgozik, 2,5 2,8 segítő családtag, szellemi szabadfoglalkozású) alkalmi munkákból, megbízásokból él 2,3 4,8 külföldön dolgozik 0,2 0,0 általános iskolás 1,1 1,5 szakmunkásképzős, szakiskolás 4,7 9,5 5

6 Gazdaságilag inaktív szakközépiskolás 9 9,7 4 osztályos gimnáziumba jár 5,8 4,9 5 osztályos gimnáziumba jár 0,6 1,0 6 osztályos gimnáziumba jár 0,9 0,8 8 osztályos gimnáziumba jár 0,6 0,4 technikumba jár 1,3 0,4 főiskolás 8,1 2,7 egyetemista 5,6 4,0 doktori képzés, Ph.D-re jár 0,2 0,0 posztgraduális képzésre jár 0,2 0,1 posztszekunderi (felsőfokú, diplomát nem adó szak-) képzésre 0,9 0,4 egyéb tanfolyamot végez, nem iskolarendszerben tanul 1,6 0,3 GYES-en, GYED-en, GYET-en van 7 10,3 háztartásbeli 0,5 1,1 eltartott, otthon van 0,8 3,8 rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos 0,6 0,6 szociális segélyezett 0,5 1,2 munkanélküli járadékos 2,2 2,9 jövedelempótlós, közhasznú foglalkoztatott 0,3 1,4 munkanélküli, járadék nélkül 4,8 2,5 egyéb 0,7 0,6 megyében nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik már teljes munkaidős állásban dolgoznak, mint az országban. Ezen kívül további lényeges különbség, hogy a i fiatalok közel kétszer akkora arányban járnak szakmunkásképző iskolába (9,5 százalék), mint az országos átlag (4,7 százalék). A i fiatalok 6,7 százaléka jár jelenleg felsőoktatási intézménybe szemben az országos 13,7 százalékos aránnyal. A munkahely elvesztésének lehetősége Összességében majdnem minden második megkérdezett tart attól, hogy elveszti munkahelyét, illetve tanulmányai végén nem tud majd elhelyezkedni. Az adatai szerint országosan a fiataloknak 39 százaléka fél ugyanettől. Munkanélküliség A megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka megtapasztalta már élete során hosszabbrövidebb ideig a munkanélküliség élményét. Az adatai alapján a fiataloknak kicsit kisebb aránya, 34 százalék volt már regisztrált vagy regisztrálatlan munkanélküli az országban. Mint az alábbi ábrából látszik, a i válaszadók 80 százaléka egy évig vagy ennél rövidebb ideig volt munka nélkül. A leghosszabb említett időtartam 96 hónap, míg a legrövidebb 2 hét volt. Az kutatás eredményeinek tanulsága szerint a valaha munkanélküliséget megtapasztalt fiatalok közül 37 százalék 3-6 hónap közötti időszakban volt munkanélküli, további 24 százalékuk kevesebb, mint 3 hónapig, további 23 százalék pedig 7 hónap és 1 év közötti időszakig volt munkanélküli. 6

7 4. Számítógép és Internet; hozzáférés Számítógép-használat 7. Van-e otthon (abban háztartásban, ahol él) személyi számítógép? nincs 42,8 52 van 57,2 48 A fiatalokat magukba foglaló háztartások személyi számítógéppel való ellátottsága megyében 9 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Míg Baranyában csaknem minden második fiatal otthonában van személyi számítógép addig országosan a éves fiatalok háztartásainak 57,2 százalékában. 8. Használ-e Ön számítógépet? nem 29,9 37,1 igen 70,1 62,9 Baranyában a fiatalok csaknem kétharmada (657 fő, 62,9 százalék) használ számítógépet valamilyen gyakorisággal. Ez közel hét százalékponttal magasabb az országos átlag esetében, hiszen az kutatás adatai szerint a fiatalok 70,1 százaléka mondható, országosan, számítógép-használónak. 9. Van-e otthon (ebben a háztartásban, ahol lakik) internet-hozzáférésük? (százalék azok között, akiknek van személyi számítógépük) nincs 57 69,8 van 43 30,2 Otthoni internet hozzáféréssel a személyi számítógéppel rendelkező baranyai háztartások 30,2 százaléka rendelkezik, míg országosan a személyi számítógéppel rendelkező háztartások 43 százalékában található internet hozzáférés. Ebből következik, hogy a i, számítógéppel rendelkező fiatalok közül többen nem rendelkeznek otthonukban internet hozzáféréssel (69,8 százalék), mint az az országos átlag (57 százalék) esetében tapasztalható. Internet-használat Soha nem látott mértékű megosztottság alakult ki a. év végére a magyar társadalmon belül a modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel való ellátottság és ezek használata tekintetében. Míg az országos, teljes lakosságot érintő adatfelvételek eredményei azt mutatják, hogy -ben gyakorlatilag megállt az információs társadalom fejlődése Magyarországon, addig bizonyos korosztályokban Európai Uniós léptékben is kiemelkedő változások és eredmények tapasztalhatók. Mindez azt jelenti, hogy egy ambivalens folyamat indult el Magyarországon. Míg az internet és a számítógépek új felhasználóinak számában alig történik számottevő változás (az idősebb generációk nem képesek bekapcsolódni), addig a régi felhasználók (a digitális környezetben szocializálódott fiatalok) digitális 7

8 kultúrája, illetve digitális írástudása minőségi elmozdulást mutat. Megfigyelhető a technológiaváltás (pl. nagy sávszélességű hálózatok használata iskolában, otthon), az internet egyéni erőforrásokat növelő szolgáltatásai, alkalmazásai felé történő elmozdulás (pl. a tranzakciós szolgáltatások használata). Mindez arra hívja fel a szakemberek és a döntéshozók figyelmét, hogy a digitális megosztottság nem hogy csökkenne, inkább tovább mélyül hazánkban. A World Internet Project (WIP). év végi adatai szerint a személyi számítógépekkel rendelkező magyar háztartások aránya mindössze 1 százalékponttal (31 százalékról 32 százalékra) bővült egy év alatt, míg az otthoni internethasználat 2 százalékponttal (12 százalékról 14 százalékra). Ezzel szemben csak fiatalokra koncentráló kutatás eredményei azt mutatják, hogy a személyi számítógéppel bíró háztartások aránya 57 százalék, míg az internetet otthonról is elérni képes ugyanezen háztartások aránya eléri a 24 százalékot. 10. Milyen gyakran szokott Ön internetezni? soha 15,4 49 havonta egyszer vagy ritkábban 12 7,8 havonta többször 9,6 5,9 hetente egyszer 14,6 11,5 hetente többször 21,9 13 naponta, naponta többször 26,5 12,8 Valamivel több, mint minden második i fiatal (51 százalék) szokott valamilyen gyakorisággal internetezni több, mint egyharmaduk (37,3 százalék) legalább heti gyakorisággal. A legtöbbet internetezők hetente többször is használják a rendszer adta lehetőségeket (13 százalék). Az országos minta esetében elmondható, hogy a megkérdezettek 84,6 százaléka használja bizonyos rendszerességgel az internetet. A -es kutatás adatainak tanulsága szerint országos viszonylatban a fiatalok 15,4 százaléka nem használja soha az internetet, míg ez az arány a i fiatalok esetében lényegesen magasabb: 49 százalékukat teszi ki. A i fiatalok a következő sorrendet állították fel az internet használat szerint: leginkább iskolában, egyetemen (45,1 százalék), egyéb helyen (28,1 százalék), otthon (26 százalék), könyvtárban (14,2 százalék), teleházban (11,2 százalék), Internet kávézóban (10,7 százalék), munkahelyen (10 százalék) használtak már internetet. Az országos átlagban némiképp változik a sorrend: a leggyakrabban említett helyszín, hasonlóan a i adatokhoz valamilyen oktatási intézmény (54,7 százalék), ám a legkevésbé használt helyszín a teleház (5,6 százalék). 11. Hol szokott internetet használni? iskola, egyetem 54,7 45,1 egyéb hely* 28,1 otthon 43,4 26,0 könyvtár 18,6 14,2 teleház 5,6 11,2 Internet kávézó 16,2 10,7 8

9 munkahely 25,2 10,0 * Az kutatás kérdőívében nem szerepelt ez a kategória. A leggyakrabban internetezésre használt helyszín összesítése némileg változtat a fenti sorrenden. Minden számba vehető helyet beszámítva megyében a legtöbben (30,4 százalék) valamilyen oktatási intézményt említettek, mit az általuk leggyakrabban használt internetezési helyszínt, jelentős arányban voltak azok, akik otthonukban (22,5 százalék), illetve egyéb, általunk fel nem sorolt helyen interneteznek (22,2 százalék). A legkevésbé használt helyszínek a könyvtár (6 százalék) és a speciálisan erre a célra létesített Internet kávézó (4,8 százalék). Az országos adatai szerint, csakúgy, mint Baranyában a leggyakrabban említett internetezési helyszín az iskola (32,7 százalék). Otthonukban, országos átlagban többen interneteznek a fiatalok (31,2 százalék), mint Baranyában. A legkevésbé használt hely országosan a teleház, melyet a fiatalok 2,5 százaléka, míg Baranyában 7,2 százaléka vesz igénybe, így ezen a területen ez a negyedik leggyakoribb helyszín. 12. Hol szokott Ön a leggyakrabban internetezni? iskola, egyetem 32,7 30,4 otthon 31,2 22,5 egyéb hely* 22,2 teleház 2,5 7,2 munkahely 14,8 6,9 könyvtár 6,3 6,0 Internet kávézó 6,5 4,8 * Az kutatás kérdőívében nem szerepelt ez a kategória. Felmértük, mire és milyen gyakorisággal használják a fiatalok az Internetet. A tevékenységet felajánlott alternatívák segítségével, a gyakoriságot nevesített skála segítségével vizsgáltuk. 13. A gyakorisági értékek megoszlása, százalék (1=naponta, naponta többször... 6=soha) naponta, naponta többször hetente többször hetente egyszer havonta többször havonta egyszer vagy ritkábban soha tevékenység ezni 19,6 17,2 16,9 17,3 13,9 13,6 9,4 8,5 13,3 9,4 26,9 34,0 tájékozódni 17,4 15,6 15,6 11,0 14,5 16,1 9 10,5 13,4 12,5 30,2 34,3 tanulás, munka 15,3 18,1 18,7 15,4 16,7 15,0 14,1 16,4 15,3 11,0 19,8 24,1 hobbi 11,7 16,8 17,6 15,2 17,1 17,6 14,7 15,2 15,7 14,6 23,2 20,6 chat 5,9 16,2 7,7 9,0 6,9 10,9 7,1 7,7 13,8 10,2 58,6 46,0 játék, stb. letöltés 5,7 15,4 7,2 8,8 7,5 10,6 8,3 7,7 13,1 12,1 58,1 45,4 online 0,7 10,9 0,9 1,6 1 0,8 1,8 1,7 5,4 3,3 90,1 81,7 9

10 vásárlás A i fiatalok gyakrabban használják az Internetet kikapcsolódásra, tájékozódásra, tanulással, munkavégzéssel kapcsolatban vagy levelezésre ( ), mint chat-elésre, játékok, zenék, filmek letöltésére. Igen ritkán veszik igénybe online vásárlás vagy banki ügyek intézése céljából. Néhány érdekes adatot azonban érdemes kiemelni az országos eredményekkel való összehasonlításkor. Online vásárlásra a i fiatalok 10,9 százaléka használja napi rendszerességgel az internetet, míg ez az országos átlagban csupán a megkérdezettek 0,7 százalékát teszi ki. Játékok és egyéb szórakoztató anyagok letöltésére is többen használják a i fiatalok közül az internetet (15,4 százalék), mint az országosan tapasztalt átlag (5,7 százalék). A fiatalok országos átlagban 26,9 százalékos arányban nem használják soha az internetet levelezésre ( ), míg a i fiatalok 34 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 5. Életmód Dohányzás Az országos eloszláshoz képest a baranyai fiatalok között több a dohányzó. Baranyában a fiatalok fele, míg országosan 40 százalékuk dohányzik. A naponta cigarettázók aránya ma Magyarországon 32%, Baranyában ennek az értéknek másfélszerese. 14. A dohányzás, illetve annak gyakorisága. naponta 32,0 46,0 heti néhány alkalommal 5,0 3,8 ritkábban, mint hetente 3,0 0,8 nem dohányzik 60,0 49,4 A dohányzó fiatalok Baranyában átlagosan ugyanannyi szálat szívnak el, mint azt az országos adatok mutatják. Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás terén, a dohányzáshoz hasonlóan, a baranyai helyzet kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A felmérést megelőző egy év során a baranyai fiatalok közel háromnegyede fogyasztott alkoholt valamilyen gyakorisággal. 6 százalékot tesz ki azok aránya, akik naponta vagy majdnem minden nap szoktak inni. A napi gyakorisággal alkoholt fogyasztók országos aránya 2,4 százalék. 15. Körülbelül milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? minden nap 0,9 2,7 majdnem minden nap 1,5 3,3 heti egy alkalommal (hétvégén) 12,4 15,5 havonta néhányszor 12,6 12,1 10

11 havonta egyszer 12,7 8,2 ritkábban, mint havonta 34,9 30,9 egyszer sem az 1 év alatt 24,0 26,8 nem válaszolt 0,9 0,5 Sport, aktív sportolás, sportolási lehetőségek A i fiatalok kevésbé aktív sportolók, mint az országos átlag. A megyében minden második fiatal sportol, míg országosan az arányuk 59 százalék. 16. Sportol-e (valamilyen) rendszerességgel? sportol 59,0 51,4 nem sportol 41,0 48,6 Szervezeti tagság A baranyai fiatalok valamivel több, mint egytizede 11,6 százalékuk tagja valamilyen szervezetnek, szervezeti tagok országos aránya 15 százalék. 6. Szubjektív vélemények A jövőképet befolyásolhatja a személyes elképzelések dimenziója. Az kutatásban a kérdésre választ adó fiatalok 90 százaléka számolt be valamilyen kialakult, konkrét elképzeléséről jövőbeni céljait illetően. Az elképzelés-struktúra tetején az iskolai életpálya sikeres különböző szintű befejezése áll. Ezt jelzi, hogy több, ide kapcsolódó válaszlehetőség is a véleményrangsor előkelő helyén szerepel. A második legfontosabb személyes elképzelés a házépítés, a lakásvásárlás, vagyis a lakáshoz jutás. Két válasz együttes elemzése alapján a évesek közel 25 százaléka jelezte ilyen irányú szándékát. Minden korábbi adattal és hipotézissel ellentétben fontos tényező a családalapítás. A kérdésre választ adó majd minden ötödik fiatal egyértelműen kijelenti, hogy a következő öt éven belül szeretne családot alapítani. A megvalósítani kívánt célok sorrendjében 2000-ben is a harmadik helyen állt a családalapítás. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyermekvállalás 2000 óta négy helyet csúszott vissza. Míg az 2000-ben minden hatodik esetben merült fel a gyermek vállalása és felnevelése, most már csak minden kilencedikben. Hasonlóan 2000-hez, az említések megoszlási szerkezete, illetve fontossági sorrendje között egyértelmű különbségek érzékelhetők az egyes életkori csoportokat tekintve. Nyilvánvalóan a éves korosztály tanulni, szakmát és diplomát szerezni szeretne a legnagyobb valószínűséggel. A évesek esetében felértékelődnek a materiális szempontok, az elhelyezkedés, a lakás- és autóvásárlás, valamint a családalapítás. Az életkor előrehaladtával ez utóbbi szempont, kiegészülve a gyermekvállalással, egyre fontosabbá válik. A évesek személyes életterv-szerkezetét tehát azon szempontok dominálják, amelyek az önálló életvitel megteremtését készítik elő. A gyermekvállalási kedv érdemi növekedése a férfiaknál 27, míg a nőknél 25 éves korban válik látványossá. Az ifjúság legégetőbb problémái Az 2000 vizsgálat talán legérdekesebb tapasztalata az volt, ahogyan a fiatalok az őket érintő legfontosabb társadalmi-gazdasági folyamatokat és problémákat 11

12 rangsorolták. Az e kérdés által kimutatott társadalmi feszültség-potenciált a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony keresetek és a lakáshelyzet említési sorrendje, és ezen elemeknek a többi tényezőtől való feltűnő távolsága jelezte. Négy év alatt lényeges változás történt a problémaérzékelésben. Napjainkban a évesek számára minden kétséget kizáróan a drogok elterjedése jelenti a legfontosabb feszültségforrást. Korábban a kábítószerkérdés az említések sorrendje alapján képezett rangsor ötödik helyén helyezkedett el. Fontos változás, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb ügy közé. A korábban abszolút elsőséget élvező alapproblémák, mint a munkanélküliség, a pénztelenség, a lakásügy háttérbe szorultak. A munkanélküliség említési gyakorisága több mint a felére csökkent. A pénztelenség és a lakásprobléma a lista hetedik és kilencedik helyére csúszott. Szerepüket olyan tényezők vették át, amelyek közvetve vagy közvetlenül mégiscsak kapcsolódnak az alapvető társadalmi problémákhoz, így rájuk adott egyfajta válaszokként értékelhetjük. A kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság erősítik a deviáns magatartásformák kialakulását. A fiatalokkal kapcsolatos problémák fontosságának megítélése országos és i szinten más és más súlyt kapnak. Országos eloszlásban a drogok terjedése a legkiemelkedőbbnek tekinthető probléma, a megkérdezett fiatalok 41 százaléka említette. A baranyai fiatalok közül viszont csak 30 százalék szerint ez a legégetőbb probléma. Az országos eloszlás szerint 18 százalék említette a munkanélküliséget, mint legfőbb problémát, míg Baranyában 41 százalékkal ez áll az első helyen. 17. A legégetőbb problémák. drog elterjedése 41,0 30,6 munkanélküliség 18,0 41,9 alkohol elterjedése 17,0 22,6 céltalanság 16,0 23,6 bűnözés 16,0 19,0 lakásprobléma 14,0 17,0 család válsága 8,0 5,1 Személyes elképzelések az elkövetkezendő 5 évben A személyes élettervek mind a két vizsgált csoportban közel egyenlő intenzitással jelentkeztek. Egyedül a munkahellyel kapcsolatos tervek fontossága az, ami országos szinten kevesebb fiatal számára fogalmazódik meg egyáltalán célként. Jelentős különbségeket találunk még a tanulással kapcsolatos elképzelések esetében: országos átlagban a fiatalok 16 százalékának célja iskolája sikeres befejezése, míg ez a baranyai fiatalok körében csupán 7,8 százalék; a diploma megszerzése az kutatás során válaszadók 15 százalékának elérendő cél a következő öt évben, a megyében élő fiatalok csupán 9,4 százalékának. 18. Az elkövetkezendő öt évben megvalósítandó célok. 12

13 lakásépítés 24,0 26,0 családalapítás 19,0 19,3 iskola sikeres befejezése 16,0 7,8 elhelyezkedés 15,0 32,8 diploma megszerzése 15,0 9,4 továbbtanulás 14,0 15,9 autóvásárlás 13,0 10,7 több pénz, anyagiak 12,0 7,7 gyermekvállalás 11,0 6,0 Személyes élet tervek megvalósulási esélyei Az élettervek megvalósulásának esélyeit tekintve optimizmust közvetítenek az empirikus adatok. A baranyai válaszadók 45, míg az országos átlag szerint a fiatalok 48 százaléka inkább, vagy túlnyomó mértékben elégedett, csupán 15 százalékuk elégedetlen a jövőbeni tervek megvalósítási esélyeit illetően országosan, Baranyában az arányuk 16 százalék. 19. Hogyan ítéli meg személyes életterveinek megvalósulási esélyeit? egyértelműen borúlátó 4,4 4,2 inkább borúlátó 12,3 10,6 részben bizakodó 38,1 37,6 inkább bizakodó 26,0 34,2 egyértelműen bizakodó 16,8 13,4 7. Szabadidő Az vizsgálat adatai egy átlagos hétköznapra vetítve azt mutatják, hogy a éves fiatalok mintegy 12 százaléka maximum egy óra, 47 százaléka 1 3 óra, 27 százaléka 4 6 óra szabadidővel rendelkezik, míg hat óránál több szabadidővel mintegy 8 százalékuk bír. A éves korosztály mintegy 5 százaléka azt állítja, hogy nem rendelkezik szabadidővel. Az életkori dimenziót figyelembe véve kitűnik, hogy minél idősebb a kérdezett, annál valószínűbb, hogy szabadideje rendkívül lecsökken. A évesek közel kettő, a évesek mintegy öt, míg a évesek közül nyolc százalék tartozik azok közé, akiknek tevékenysége egy átlagos hétköznap egyáltalán nem enged szabadidőt. Az adatok arra utalnak, hogy a szabadidő eltöltésének tekintetében fontos az állandó lakhely szerinti település típusa. Maximum egy óra szabadidővel rendelkezik a fővárosiak 15, a székhelyen lakók mintegy 10, az egyéb városokban lakók 13, a 13

14 községekben élők mintegy 12 százaléka. A hat óránál több szabadidővel rendelkezők között a budapestiek aránya mintegy 5 százalék, a székhelyen, városban és községben élő fiataloké mintegy 9 százalék. A fentiek alapján megállapítható, hogy egy átlagos hétköznapra vonatkoztatva a kötetlenül felhasználható szabadidőben való eltérések a gazdasági aktivitás és a korcsoport dimenziói mentén tapasztalhatóak leginkább. A hétvégéken a pihenéssel, illetve szórakozással eltölthető szabadidő alakulása lényeges eltéréseket mutat a hétközihez képest. A fiatalok 23 százalékának csak néhány órája marad a hétvégén arra, hogy szabadon gazdálkodjon az idejével, míg 24 százalékuk fél napot tölt el saját belátása szerint kötetlenül. Egy teljes nappal a fiatalok 25, míg az egész hétvégével 23 százaléka gazdálkodik, három százalékuk pedig nem rendelkezik szabadidővel még a hétvégén sem. A kötetlenül eltölthető szabadidő mértékét hasonlóan a hétköznaphoz alapvetően befolyásolja az életkor; minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál több a szabadidő, amellyel rendelkeznek. Az egész hétvégével szabadon rendelkezők aránya a évesek között közel egyharmados, a évesek között egynegyedes arányú, míg a éves korosztálynál ez az arány csupán 17 százalék 20. Mennyi szabadideje marad egy átlagos hétköznap? nincs szabadideje 5,0 6,9 maximum 1 óra 12,0 7,8 1-3 óra 47,0 37,2 4-6 óra 27,0 26,9 több, mint 6 óra 8,0 21,2 Egy átlagos hétköznapon a i fiatalok közel kétharmada (64,1 százalék) a munka, tanulás, közlekedés, háztartási és ház körüli munkák, illetve alvással eltöltött időt leszámítva legalább egy óra szabadidővel rendelkezik. Az országos adatokhoz képest, a szabadidővel nem rendelkezők aránya, a maximum 1 órával rendelkezők, illetve a napi 4-6 órával rendelkezők között gyakorlatilag nincs különbség megyében. A több mint 6 óra szabadidővel rendelkezők aránya az adatai szerint 8 százalék, míg megyében 21,2 százalék. Itt fontos megjegyeznünk, hogy ez a jelentős különbség valószínűleg a szabadidő fogalmának eltérő értelmezéséből adódik. 21. Mennyi szabadideje marad egy átlagos hétvégén? nincs szabadideje 3 3,3 néhány óra 23 16,4 kb. fél nap 24 19,8 az egyik nap 25 21,6 lényegében az egész hétvége 23 38,9 Egy átlagos hétvégét alapul véve a i fiatalok 60,4 százaléka legalább az egyik napot az alváson kívül tetszése szerint pihenéssel vagy szórakozással töltheti. Az országos adatokhoz képest, a szabadidővel nem rendelkezők aránya között gyakorlatilag nincs különbség, míg az egész hétvégéjükkel szabadon gazdálkodók aránya között lényes eltérés tapasztalható: a i i fiatalok 38,9 százalékának szabad az egész 14

15 hétvégéje, míg az országos adatok szerint a fiatalok mindössze 23 százalékának. A hétvégén rendelkezésre álló szabadidő szempontjából a i fiatalok 16,4 százalékának, csak néhány órája marad a hétvégén arra, hogy szabadon gazdálkodjon az idejével, míg az adatai szerint 23 százalékának. megyében a fiatalok 19,8 százaléka fél napot tölt el saját belátása szerint kötetlenül, míg országosan ez az arány 24 százalék, egy teljes nappal pedig 21,6, illetve országosan 25 százalékuk rendelkezik egy átlagos hétvégén. 8. Kulturális fogyasztás A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága 2000-hez képest tovább nőtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elitkultúra intézményeinek 1 használatában formális. Különösen feltűnő ebben az esetben Budapest és a községek ellentéte, mely lakóhelyek éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek az 2000 adataihoz hasonlóan élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó évesek inkább a művelődési házakba járást, a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik előnyben. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. E feltűnő aránytalanság a kulturális intézményekbe járás intenzitásbeli különbségével párosul ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, a községekben lakóknál pedig az arány nem éri el az egytizedet. - ben a fővárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek csupán 6 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbség volt regisztrálható: a budapesti fiatalok közel háromnegyede volt két hónapon belül moziban, a községekben lakó fiataloknak viszont csak egyharmada; -ben, a multiplex elterjedésével tovább nőtt a különbség, a fővárosban élő fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élő társaik. Tovább nyílt tehát a kulturális olló, ami még inkább erősítheti a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenségeket. Egyes kulturális lehetőségek igénybevételi gyakoriságai megyében minden egyes kulturális helyszín látogatása elmarad az országos átlagtól. 22. Milyen gyakran látogatja az alábbi kulturális tereket? (százalék) naponta hetente többször hetente havonta többször havonta ritkábban soha Hangverseny 1,8 --,2 0,1 0,3 0,1 0,5 0,8 1,8 2,0 17,3 13,2 78,1 83,8 Könyvesbolt 1,2 0,1 1,2 0,6 4,6 3,0 7,3 3,6 17,5 14,3 33,9 24,3 34,3 54,1 Könyvtár 2,2 1,2 3,2 1,5 6,6 3,7 6,9 5,5 11,3 11,1 27,5 19,2 42,4 57,8 Mozi 0,6 0,3 0,5 0,7 2,6 1,3 9 3,5 21,9 16,6 38,8 34,2 26,6 43,4 1 Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek. 15

16 (multiplex) múzeum, 1,1 0,3 0,2 0,3 0,6 0,3 2,2 0,9 9 3,9 44,3 24,5 42,6 69,8 stb. Színház 1,1 -- 0,2 -- 0,2 0,5 1,1 0,7 6,4 4,5 48,4 23,9 42,8 70,4 Napilapok olvasási szokásai A napilapok olvasási gyakorisága az országos átlag feletti megyében. A fiatalok 44,8 százaléka olvas naponta napilapokat, míg országos arányuk csak 38,8 százalék. 23. Milyen gyakran szokott napilapokat olvasni? naponta 38,8 44,8 hetente többször 17,6 13,2 hetente 11,9 11,0 havonta 5,0 3,7 ritkábban, mint havonta 6,5 6,1 soha 20,2 21,2 Heti-, havi lapok, magazinok olvasási szokásai A hetilapok olvasási gyakoriságainak megoszlása terén kicsit kedvezőtlenebb a helyzet, 32 százalék soha nem olvas hetilapokat Baranyában, míg országosan 27 százalék tartozik ebbe a kategóriába. 24. Milyen gyakran szokott havi lapokat, magazinokat olvasni? naponta 3,8 4,6 hetente többször 16,4 12,2 hetente 27,4 26,2 havonta 16,4 19,3 ritkábban, mint havonta 9,5 5,9 soha 26,6 31,8 Szépirodalmi és egyéb nem tankönyv jellegű mű olvasása A baranyai fiatalok könyvolvasási gyakorisága elmarad az országos átlagtól. 43 százalékuk egyet sem olvasott az elmúlt évben (a kötelező iskolai olvasmányokon kívül), míg országosan csak 27 százalék tartozik az egy könyvet sem olvasók közé. 25. Milyen gyakran olvasott könyvet az elmúlt évben? egyet sem 27,4 43,1 1-5 között 41,4 38, között 13,8 7,1 több, mint 10 17,4 8,0 Baranyában átlagosan 3,94 könyvet olvastak el az elmúlt egy naptári év alatt, míg az 16

17 országos átlag 8,7 könyv volt. Televíziózás 26. TV nézési átlagos időtartalma (perc). Hétközben 135,6 132,5 Hétvégén 215,6 176,9 Egy átlagos hétköznapon a baranyai fiatalok az országos átlagtól eltérően némiképp kevesebb televíziót néznek: országosan 135,6 percet, míg Baranyában 132,5 percet tévéznek. A hétvégi televíziósást elemezve hasonló tendencia látszik kibontakozni: az országos átlagosan többet (215,6 percet) néznek a fiatalok televíziót, mint megyében (176,9 perc). 17

18 Műsorfajták 27. A gyakorisági értékek megoszlása. (1=soha... 5=naponta) műsor 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös híradó 5,3 9,3 7,7 3,6 5,6 5, ,5 55,5 65,6 kultúra 22 39, , ,6 24,7 16,7 5,3 6,0 politika 51,6 69,9 21,2 14,0 11,7 6,9 12,4 5,2 3,1 1,8 sorozat 31,4 31,7 14,3 6,4 8 5,3 19,8 12,7 26,5 43,4 sport 19,4 31,4 17,5 12,3 15,8 14,9 26,9 22,3 20,5 17,7 természet 11,8 24,2 16,8 11,7 19,5 18,9 34,7 26,4 17,4 17,3 talkshow 28,7 48,9 18,7 12,7 16,3 11,1 25,9 14,3 10,3 11,7 vetélkedő 13,1 34,6 14,5 10,9 14,6 14,9 35,7 21,6 22,1 17,0 A baranyai fiatalok gyakrabban néznek híradót, különösen, pedig tv sorozatokat, mint átlagosan az országban élő fiatalok az kutatás adatai alapján. A legnagyobb különbségeket a nem nézett TV műsorok között a talkshow-k, a vetélkedők és a természetfilmek között találjuk, ezek azok a műsortípusok, amelyeket a baranyai fiatalok jóval kisebb arányban néznek, mint az országos átlag esetében. 18

19 Táblajegyzék 1. MI AZ ÖN JELENLEGI CSALÁDI ÁLLAPOTA? HÁNY GYERMEKE VAN? A SZÜLŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A VÁLASZADÓ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE TANULÁSI TERVEK, AZOK KÖZÖTT, AKIK SZERETNÉNEK TOVÁBBTANULNI A VÁLASZADÓ GAZDASÁGI STÁTUSZA VAN-E OTTHON (ABBAN HÁZTARTÁSBAN, AHOL ÉL) SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP? HASZNÁL-E ÖN SZÁMÍTÓGÉPET? VAN-E OTTHON (EBBEN A HÁZTARTÁSBAN, AHOL LAKIK) INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK? (SZÁZALÉK AZOK KÖZÖTT, AKIKNEK VAN SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÜK) MILYEN GYAKRAN SZOKOTT ÖN INTERNETEZNI? HOL SZOKOTT INTERNETET HASZNÁLNI? HOL SZOKOTT ÖN A LEGGYAKRABBAN INTERNETEZNI? A GYAKORISÁGI ÉRTÉKEK MEGOSZLÁSA, SZÁZALÉK (1=NAPONTA, NAPONTA TÖBBSZÖR... 6=SOHA) A DOHÁNYZÁS, ILLETVE ANNAK GYAKORISÁGA KÖRÜLBELÜL MILYEN GYAKRAN FOGYASZTOTT ÖN ALKOHOLT AZ ELMÚLT ÉVBEN? SPORTOL-E (VALAMILYEN) RENDSZERESSÉGGEL? A LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁK AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÖT ÉVBEN MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOK HOGYAN ÍTÉLI MEG SZEMÉLYES ÉLETTERVEINEK MEGVALÓSULÁSI ESÉLYEIT? MENNYI SZABADIDEJE MARAD EGY ÁTLAGOS HÉTKÖZNAP? MENNYI SZABADIDEJE MARAD EGY ÁTLAGOS HÉTVÉGÉN? MILYEN GYAKRAN LÁTOGATJA AZ ALÁBBI KULTURÁLIS TEREKET? (SZÁZALÉK) MILYEN GYAKRAN SZOKOTT NAPILAPOKAT OLVASNI? MILYEN GYAKRAN SZOKOTT HAVILAPOKAT, MAGAZINOKAT OLVASNI? MILYEN GYAKRAN OLVASOTT KÖNYVET AZ ELMÚLT ÉVBEN? TV NÉZÉSI ÁTLAGOS IDŐTARTALMA (PERC) A GYAKORISÁGI ÉRTÉKEK MEGOSZLÁSA. (1=SOHA... 5=NAPONTA)

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született. Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Az ifjúság helyzete Baranya megyében - 2005

Az ifjúság helyzete Baranya megyében - 2005 Az ifjúság helyzete Baranya megyében - 2005 1. Bevezetés A 2001 évi népszámlálás 1 adatai szerint Baranya megye teljes népessége 407.448 fő volt. Jelen tanulmányunk szempontjából releváns népesség nem

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Személyi-foglalkozási adatlap

Személyi-foglalkozási adatlap Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Erdélyi Magyar Adatbank Vannak-e Önnek olyan személyes elképzelései, amelyeket a következő öt évben szeretne megvalósítani? igen 72.8% nem 27.2% igen nem 1. ábra.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban

Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom

Részletesebben

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31. A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.

Részletesebben

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Használói elégedettségvizsgálat 2015. Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat

Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat A televíziók akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlatának megítélése, online-linked közvélemény-kutatás, 2014. augusztus NMHH 2014. szeptember

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A 2011. MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Gyermekek és nagyszülők AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon 2001 februárjában a gyermekként összeírt személyek száma 3 millió 212 ezer volt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint 1990 elején. A gyermek családi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN GENERÁCIÓK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN INFOKOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA, ÉRTÉKREND, BIZTONSÁGKERESÉSI STRATÉGIÁK PROJEKT ZÁRÓ WORKSHOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 PROGRAM SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőívre kerülő kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőívre kerülő kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőívre kerülő kérdések és válaszlehetőségek 1. Neme: férfi nő 2. Születési ideje: év hónap nap 3.1. Állampolgársága: magyar magyar és külföldi, mégpedig: magyar,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben