A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai CZIRÁKYNÉ TÓTH EDIT INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK KL TAGOZAT 2007/ PÉCS

2 Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás elvi, politikai, ideológiai dimenziókban pozitív tartalmú volt, de anyagi egzisztenciális és szociális téren jobbára negatív következményekkel járt: növekedett a társadalom legalsó és legfelső rétege közötti távolság. Az ifjúság nem külön társadalmi réteg, a társadalom minden rétegének, osztályának van ifjúsága, ezért a társadalmi szerkezetben történő bármilyen változás őrájuk is hatással van. A kor jellemzői, mellyel a fiatalok szembesülnek, melynek részesei: Az ifjúkori iskolázás felértékelődött, az iskoláztatási idő meghosszabbodott, elfogadottá vált a magasabb végzettség megszerzésének nélkülözhetetlensége a sikeres jövő érdekében. A munkanélküliség: leértékelődött az alapiskolai és a szakmunkásvégzettség, másfél millió munkahely megszűnt, a fiataloknak nagyon nehéz a munkaerőpiacra való belépés még magasabb szintű iskolák befejezése után is. Mindezek következményeként kitolódott a fiataloknak a szülőkről való leválása, az önállósodása, családalapítása. A különböző rétegek egymáshoz viszonyított helyzete merevvé vált, a mobilitás csökkent (a munkanélküliek gyerekei munkanélküliek, az értelmiségiek gyerekei értelmiségiek stb. lesznek). A társadalom adott szerkezete az új generációkban újratermelődik. Sem a családok, sem az oktatás nem tudja egyedül áttörni ezeket a korlátokat. Csökken annak a fiatalnak az esélye a tanulásra, a kiemelkedésre, akit a szülei nem tudnak anyagilag támogatni. Individualizáció: az önmegvalósítás, a személyes képességek kibontakoztatása, az Éld meg az életedet szlogen a kultúrában magával hozta az élményközpontúság előretörését. A fiatalság lakmuszpapírként szívja magába az adott társadalom sokszor még csak latensen jelenlévő tulajdonságait, és kendőzetlenül mutatja fel a felnőtt társadalomban kialakult ellentmondásokat. Ez ad egyetemes

3 jelentőséget az ifjúságról szóló kutatásoknak. 1 Többféle kutatás is folyt az ifjúságról a rendszerváltozás után, melyek eredményei jól felhasználhatók e dolgozat során: Pl. Ifjúság2000, Ifjúság2004 (Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda), World Internet Project (WIP) 2004 (Magyarország 2001 óta vesz részt benne), MTA Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja, Inex Stúdió, Szonda Ipsos szabadidős vizsgálata, Culture Score(TM) (2004 dec febr.) médiafogyasztás felmérése. Az emberek, így a fiatalok kulturális tevékenysége is a szabad időre esik. Minél fiatalabb a vizsgált személy, annál több szabad idővel rendelkezik. Hét közben ezt az időt az ifjak 73%-a otthon vagy a barátjánál tölti, csak 1,5%- uk megy el kocsmába, kávéházba vagy kulturális intézménybe. A fiatalok 57%-a még a hétvégén is az otthonában tartózkodik. Minél fiatalabb korcsoportba tartoznak a kérdezettek, életvitelükben annál meghatározóbb a barátokkal töltött idő. A községekben élők között vannak a legtöbben, akik nem rendelkeznek barátokkal ( zártság ). A fiatalok művelődési tevékenységének struktúrája olyan, mint egy lejtő, mely sok vonatkozásban meredek. A kulturális tevékenységek súlya és mértéke az alábbi dimenziókban következetesen csökken: a magasabb iskolai végzettségtől az alacsonyabb felé, a szülők magasabb iskolai végzettségétől az alacsonyabb felé, Budapesttől a városokon át a falusi közösségek felé, a tizenévesektől a már felnőtt fiatalok felé. A fiatalok nagy része a kultúrának ugyanabban a körében marad, mint amit gyermekkorában megtapasztalt. Az értelmiségi szülők gyermekei járnak tovább iskolába, ők tartoznak a magasabb kultúra (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás stb.) hívei közé, ők gyakorolják a rekreáció (nyaralás, kirándulás) szervezett formáit, ők ülnek a komputer előtt és használják az internetet. A szegényebb, kevesebb iskolát végzett szülők gyermekei maguk is kevesebb iskolát végeznek, vidéken községekben élnek, esetleg munkanélküliek számukra a kultúrából is kevesebb jut, azt fogyasztják, amit találnak (művelődési házak, helyi diszkók, 1 Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2006.

4 bálok, mulatságok). A legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják, korosztálytól függetlenül meghaladja a 70%-ot az art-mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha nem látogatók aránya. Valamennyi társadalmi réteg ifjú nemzedéke kedveli a viszonylag passzív, szórakoztató időtöltést (pl. televíziózás). 2 A magyar fiatalok (főként a évesek) jelentős időt (hétköznap 2,3 óra, hétvégén 3,6 óra) fordítanak tévénézésre a szabad idejükből, a tizenévesek negyede még a leckéjét is a tévé előtt írja. A fiatalok televíziózása az idősebbekéhez képest mégis visszafogottnak tekinthető. A tizenévesek döntően az akciófilmeket, az idősebbek inkább a szex- és horrorfilmeket szeretik. Az Ifjúság2004 szerint a legkedveltebb adó az RTL Klub, majd a TV2 volt, a dobogó aljára az m1 került. A fiatalok elsősorban a sportműsorokat, a talk shaw-kat, a sorozatokat kedvelik. Az alacsony végzettségűek sokkal inkább nézik a sorozatokat, a felsőoktatásban tanulók pedig a híradót és a politikai vitaműsorokat. Az egyéni sportra, rekreációra a fiatalok kevés időt fordítanak, az egészség-megőrzési technikáknak az életmódba való beépítése nagyon kezdetleges. Csökkent a fiatalok vágya az igényes társasági, közösségi szabadidős tevékenységekre. Az ötletszerű, egyéni elhatározást tükröző bandázás a jellemző. 3 Az Ifjúság2004 felmérés és a WIP 2004-es adatai alapján: az olvasáskutatók szerint az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent az olvasással töltött idő, a fiatalok több mint negyede nem olvasott el egyetlen könyvet sem az elmúlt évben. A könyvolvasók átlag több mint 10 könyvet fogyasztanak el egy év alatt. A négy évvel korábbi felméréshez képest csökkenés tapasztalható. A kérdezettek fele soha nem forgat a kezében szépirodalmat, negyede legalább havonta olvas a kötelezőn kívüli szépirodalmat. A évesek olvasnak ma a legtöbb könyvet 2 Vitányi I.: i. m. 267 p. 3 Bauer Béla: A fiatalok művelődési szokásai. In: Új Ifjúsági Szemle, sz.

5 Magyarországon. A nyomtatott sajtó hanyatlása általános jelenség, ám a fiatalok 3/4-e rendszeresen olvas napilapokat (helyi, országos és bulvár), kétharmaduk hetilapokat is szokott forgatni. Itt egyértelmű az internet jelentette konkurencia. Zene: a fiatalok hallgatnak a legtöbbet és a leggyakrabban zenét, ők leginkább a populáris stílust részesítik előnyben a komolyzenével és a népzenével szemben. A pop, az elektronikus és a rock a legnépszerűbb a kérdezettek körében. Hetedük a népzenét, klasszikus zenét, klasszikus tánczenét is kedveli. A huszonévesek szeretik a jazzt. A mai ifjak egy mp3 megosztás-letöltés és hordozható lejátszó uralta világban szocializálódnak, ahol a jó zene könnyen és gyorsan beszerezhető - részben illegálisan. Rádióhallgatás: a WIP 2004-es vizsgálatából kiderül, hogy a magyarok naponta kb. két órát rádióznak, főként háttértevékenységként, s ez a tevékenység a fiatalokra (15-29 évesek) kevésbé jellemző. Telefonálás: a évesek 2/3-a naponta használja a telefont, rájuk a szabadidős beszélgetések jellemzőek. A médiumok fontosságának megítélésében a fiatalok előbbre helyezték a könyveket, magazinokat a tv-vel, rádióval szemben, s sokkal fontosabbnak tekintik az internetet, mint az idősebbek. 4 Számítógép, internet: hazánk csak a vezetékes és a mobiltelefonok terén tudott lépést tartani a fejlettebb országokkal, a háztartások számítógépés internet-ellátottságának területén nagy a lemaradásunk. A felnövekvő generációk beleszületnek a digitális korba. Ők azok, akik elsőként képesek elsajátítani az új technikai eszközök használatát, ez nem megterhelő számukra, s a mindennapokban használják is ezeket. Ez a mindennapos használat nagymértékben átalakítja az információszerzésiinformációfogyasztási és kommunikációs szokásaikat. Ők a digitális őslakosok (Marc Prensky szavaival). A fiatal korcsoportok egyre korábban és egyre erősebb kötődésekkel válnak az információs társadalom tagjaivá. A mintába került fiatalok 70%-a használ számítógépet, s 59%-uk szokott

6 internetezni, 3/4-ük hetente. Legtöbben az iskolában és otthon interneteznek. A fiatalabbtól az idősebb kor, a várostól a községek felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya. Az internethasználat a munkanélküli, ill. az inaktív fiatalokra kevésbé jellemző, s ők az internetkávéházban veszik igénybe a szolgáltatást. A leggyakoribb tevékenység a tájékozódás-információgyűjtés, s az ezés. A fiatalok ötöde hetente chatel, ill. letölt valamit. Legritkábban használják az on-line vásárlást. 5 Milyen veszélyeket látnak a szülők az internethasználattal kapcsolatban? szexuális bűnözők terjedése helytelen eszmék terjedése visszaszorítja a kreativitást, elsatnyítja a közösségben való létezéshez szükséges készségeket mozgásszegény életmód egészségügyi problémák digitális szenvedélybetegség A technológiai fejlődés kikerülhetetlen, meg kell keresni a valós veszélyforrásokat, azok tágabb összefüggéseit, s a problémákra megoldást találni. 6 Ahhoz, hogy Magyarországon minden fiatal egyenlő eséllyel férhessen hozzá a kulturális javakhoz, az egész társadalom összefogására, benne a társadalom intézményrendszerének, tehát a politikának átgondolt tevékenységére van szükség. 7 4 Székely Levente: A jövő médiafogyasztói. In: Új Ifjúsági Szemle, sz. 5 Székely Levente: Másvilág. In: Új Ifjúsági Szemle, sz. 6 Rab Árpád-Székely Levente: Változó ifjúság az információs társadalomban. In: Ifjúságsegítés Probléma vagy lehetőség az ifjúság /Nagy Ádám szerk., Bp. Szeged, Belvedere-Palócvilág-Új Mandátum, Vitányi I.: i. m. 275 p.

7 Felhasznált irodalom Bauer Béla: A fiatalok művelődési szokásai. In: Új Ifjúsági Szemle, sz. Gábor Kálmán-Kabai Imre-Matiscsák Attila: Információs társadalom és az ifjúság. Szeged, Belvedere, Rab Árpád-Székely Levente: Változó ifjúság az információs társadalomban. In: Ifjúságsegítés Probléma vagy lehetőség az ifjúság /Nagy Ádám szerk., Bp. Szeged, Belvedere Palócvilág - Új Mandátum, Somlai Péter (szerk.): Új ifjúság. Bp., Napvilág K., [2007.] Székely Levente: A jövő médiafogyasztói. In: Új Ifjúsági Szemle, sz. Székely Levente: Másvilág. In: Új Ifjúsági Szemle, sz. Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2006.