NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezıkövesd Mezıcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2012 Készítette: Kozák Gábor munkaerı-piaci elemzı Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap:

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERİ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 8 4. A MUNKAERİ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN A KÖVETKEZİ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZİ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI A MUNKAERİ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA MÁRCIUS VÉGÉN ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK 21 TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FİBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevı szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4. sz. melléklet: A felmérésben résztvevı szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRET, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT KÉRDİÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDİÍV (2012. Q2) 3

4 1. BEVEZETÉS áprilisában huszonnyolcadik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentısebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelızı három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkezı három-, illetve tizenkét hónap munkaerı-gazdálkodási terveirıl. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körő információkhoz jussunk a munkaerıpiac várható folyamatairól. A Negyedéves Munkaerı-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevık országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenő saját adatgyőjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthetı, négy kérdést tartalmazó kérdıívet juttatnak el. A kérdıív elsı három kérdése a létszámmozgásra, a negyedik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerı-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban a kérdıív negyedik kérdése átalakult, ugyanis míg korábban a válaszadó szervezetnél jellemzı atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról (ezenfelül az eszközzel foglalkoztatott létszámról) győjtöttünk információt, addig most arra kérdeztünk rá, hogy a munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele április között zajlott. A kérdıíven a munkáltatók a március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Ebben a negyedévben a kérdıív szerkezete is megváltozott, melynek eredményeképp az adatközlı munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal késıbbre tervezett mutatói élesebben elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkezı adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,3%-os (ez a közfoglalkoztatás keretében 4,2%-os), míg egy év távlatában 0,9%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban elıbb röviden bemutatjuk a megye munkaerı-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERİ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerı-felmérése szerint I. negyedévében országosan a éves népességbıl a gazdaságilag aktívak száma 4.295,4 ezer fıt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 73,0 ezer fıvel több, az aktivitási arány pedig 56,0%, amely 1,1%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelıttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.791,3 ezer fı volt, mely 58,8 ezer fıvel, 1,6%-kal nıtt az elmúlt év azonos idıszakához képest, míg a munkanélküliek száma 14,3 ezer fıvel, 504,1 ezer fıre emelkedett, így arányuk 11,7% lett, 0,1 százalékponttal magasabb az elızı évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.371,2 ezer fı volt, 89,0 ezer fıvel mérséklıdött elsı negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Megnevezés I. negyedév Magyarország Változás I. negyedévhez I. %-ban, illetve negyedév ezer fıben %-pontban Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás I. negyedévhez ezer fıben %-ban, illetve %-pontban Foglalkoztatottak ezer fı 3 791,3 58,8 1,6 209,8-3,7-1,7 Munkanélküliek ezer fı 504,1 14,3 2,9 50,7 1,7 3,4 Gazdaságilag aktívak ezer fı 4 295,4 73,0 1,7 260,5-2,0-0,8 Gazdaságilag inaktívak ezer fı 3 371,2-89,0-2,6 250,2-3,5-1, éves népesség ezer fı 7 666,6-15,9-0,2 510,6-5,5-1,1 Aktivitási arány % 56,0-1,1 51,0-0,1 Foglalkoztatási ráta % 49,5-0,9 41,1 - -0,3 Munkanélküliségi ráta % 11,7-0,1 19,4-0,8 *A KSH éves népesség körében végzett munkaerı-felmérése alapján A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelzı országos mutatókhoz képest továbbra is jelentıs Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 51,0%-a volt jelen a munkaerıpiacon, s mindössze 41,1%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 19,4% volt, ami a megyék ragsorában a második legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezıtlenebb az országos arányszámoktól. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltsége április végén regisztrált álláskeresıt tartott nyilván. A regisztrált állástalanok száma ebben a hónapban is jelentıs (4306 fıs, 6,1%-os) csökkenést mutatott. Éves összehasonlításban még ettıl is nagyobb mértékő változás következett be, idén áprilisban 6156 fıvel (8,5%-kal) a tavalyi létszámszint alá süllyedt a kirendeltségekkel kapcsolatot tartó állástalanok száma. Az álláskeresık számában tapasztalt csökkenést a múlt havival lényegében azonos beáramlás és ennek volumenét (5061 fı) jelentısen meghaladó intenzív kiáramlás (9367 fı), ezen belül is döntıen a közfoglalkoztatási programokba történı létszámfelvétel, valamint az egyéb elhelyezkedések bıvülése eredményezte. 5

6 A belépık létszámában a múlt hónaphoz képest 42 fıs, míg éves összehasonlításban 465 fıs csökkenés volt megfigyelhetı. A beáramlók között változatlanul domináns azok részaránya, akik nem elıször szerepelnek az álláskeresı-nyilvántartásban (93%, 4719 fı), míg a munkaügyi nyilvántartási rendszerbe elsı alkalommal belépı állástalanoké 7% (342 fı). A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január április fı jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. A megyében a regiszterbe belépık legtöbbje (80%-a; 4070 fı) változatlanul munkaviszonyának - leggyakrabban közfoglalkoztatási jogviszonyának - megszőnése miatt kérte kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba történı belépés második leggyakrabban elıforduló oka továbbra is a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszőnése volt (552 fı, 11%), míg az egyéb okból regisztrációt kérık részaránya csekély. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma április végén 7614 fıt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresıi kör egészében tapasztalttól mérsékeltebb, 4,3%-os (346 fıs) apadást mutatott. Éves összevetésben a fiatal pályakezdık létszáma 8,4%-kal (591 fıvel) több lett. Országosan a megyeitıl kissé nagyobb, 6,7%-os volt a havi csökkenés üteme, a fiatal pályakezdık hónap végi zárólétszáma fıt tett ki. Az egy évvel korábbi állapothoz képest országosan kisebb, (6,1%-os, 3129 fıs) emelkedés történt. A megyében nyilvántartott pályakezdı álláskeresık az összes regisztrált álláskeresı 11,5%-át tették ki, országosan ugyanez az arány 0,1%-ponttal 9,8%-ra csökkent, s továbbra is jóval alacsonyabb a megyei arányszámtól. Ebben a hónapban a múlt havitól kevesebb, összesen 648 fiatal pályakezdı jelentkezett be munkaügyi kirendeltségeinkre, míg 994-en kerültek ki - elhelyezkedés, együttmőködés hiánya, vagy egyéb okból - a nyilvántartásból, a múlt havitól 36 fıvel, a tavaly áprilisitól pedig 85 fıvel kevesebben. 6

7 A pályakezdı álláskeresık legnagyobb hányada (44%-a) szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozásokban pl. segédmunkásként, lakás-, ill. intézménytakarítóként, konyhai kisegítıként, különféle ırzési munkakörben stb. remél munkát találni. A betanított munkát keresık legtöbbje összeszerelıként szeretne elhelyezkedni. A középfokú szakképesítéső pályakezdı ügyfeleink legnagyobb számban a kereskedelemben és vendéglátóiparban keresnek állást. Sokuk dolgozna fémés villamosipari területen, az építıiparban, szolgáltatási területen, különféle irodai, adminisztratív, illetve ügyintézıi munkakörökben, illetve technikusi foglalkozásokban. A diplomások fıként mőszaki, informatikai, oktatói, pedagógusi, illetve gazdálkodási jellegő pozíciókban helyezkednének el. Tavaly áprilishoz képest idén egy körzet, a tiszaújvárosi kivételével - valamennyi körzetben kevesebb álláskeresıt tartottak nyilván kirendeltségeink. A legnagyobb arányban a putnoki (23,9%, 339 fı), a gönci (22,5%, 335 fı), a sárospataki (20,1, 678), a szikszói (19,7%, 593 fı), az encsi (18,3%, 755 fı) és a mezıcsáti (17,9%, 352 fı) körzetekben csökkent létszámuk. Az edelényi és a szerencsi körzetben 15,7 illetve 11,7%-kal (782, illetve 651 fıvel) maradt az elızı évi létszámszint alatt az álláskeresık száma, míg a többi térségben ettıl mérsékeltebb csökkenés ment végbe. A létszámfogyás hasonlóan a regiszterbıl történı kiáramlás volumenéhez - lényegében a közfoglalkoztatás tavalyitól eltérı ütemével és mértékével magyarázható. A kivételt jelentı tiszaújvárosi körzetben kismértékő, 3%-os (67 fıs) létszámnövekedés volt kimutatható. A nyilvántartott álláskeresık létszáma alapján számított munkanélküliségi arány B.-A.-Z. megyében 1,5%-ponttal 22,8%-ra mérséklıdött, az országos arány 0,8%-ponttal 12,5%-ra. Az országos és a megyei mutató közti olló változatlanul számottevı, 10,3%-pontos különbséget mutat. Az egyes megyei körzetek közti területi különbségek jelentısek. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezıkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 14,4-17,3% közötti. A többi körzetben meghaladja a megyei átlagot, közülük pedig, Ózd, Edelény, Encs, illetve Szikszó és Gönc térségében a 30, illetve a 40%-ot is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaügyi kirendeltségei áprilisban összesen 3863 fı felvételére vonatkozó új munkaerıigény-bejelentést fogadtak, s az elızı hónap végérıl még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 8262 álláshelyre közvetíthettek. Áprilisban az elızı hónaphoz képest 3489 fıvel (47%-kal) mérséklıdött az újonnan jelzett álláshelyek száma. A változás a támogatási igénnyel társuló munkaerı-igények 3643 fıs csökkenésébıl fakadt, ezen belül is fıként a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaalkalmakéból, melyet a normál munkaerı-kereslet 154 fıs növekedése mérsékelt. Országosan áprilisban 42 ezer új álláslehetıséget jelentettek be a foglalkoztatók, ami márciushoz képest 30%-kal mérséklıdött. Ebbıl megyénk részesedése az egyik legmagasabb, a hónap folyamán újonnan keletkezett és jelzett munkaalkalmak 9%-át megyénk kirendeltségei vették nyilvántartásba. 7

8 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén mőködı foglalkoztatók közül összesen 1492 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen az elmúlt negyedévi munkaerı-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkezı (2012. április június közötti, illetve márciusra vonatkozó) vonatkozó létszám terveikrıl. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdıívünkre 1172 szervezet, a megkeresett munkáltatók 78,6%-a válaszolt. A felmérésben résztvevı szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fı % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,2 Középvállalkozás , ,2 Nagyvállalkozás 28 2, ,6 ÖSSZESEN , ,0 A kutatás-módszertan megalapozottságának erısítése érdekében - az elmúlt negyedévtıl - több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevı munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntıen annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nıtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb elırejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 52,8% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 32,3%-a a kis-, 12,5%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fı feletti létszámú nagyvállalatok 2,4%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma fı volt. Ez a szám a KSH adatai alapján I-IV. negyedévben a megyében alkalmazásban állók létszámának 1 36,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellıen informatívnak tekinthetı. 1 A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 8

9 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása 2 szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Építıipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombizt. Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a kereskedelem, gépjármőjavítás; illetve a mezıgazdaság ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az oktatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az egyéb nem anyagi szolgáltatás; és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, az építıipari és a szállítás, raktározás ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevı eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészrıl tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészrıl viszont a kényszerőség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttmőködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be kereskedelemmel, mezıgazdasággal foglalkozó munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevı mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is meghaladja, miközben ez az arány az országban (9,1%- ponttal) alacsonyabb. A mérésben közremőködı munkáltatók több mint fele három körzet, a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ (29,9%), a Kazincbarcikai (13,3%), valamint az Ózdi (9,0) Kirendeltség munkaerı-piaci körzetéhez tartozik. 2 Az egyes nemzetgazdasági ágak összevonásával, nevének rövidítésével kapcsolatos leírás a módszertani összefoglalóban található. 9

10 4. A MUNKAERİ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsısorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektıl, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével A KÖVETKEZİ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Jelmagyarázat: Miskolc Növekedés: 10% felett Mezıkövesd Tiszaújváros Mezıcsát 5-10% között 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 10% felett március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fı volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredıjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 1,3%-kal emelkedik (országosan is hasonló mértékő, 1,4%-os növekedés várható). Mindez 3,2%-os létszám-felvétellel és 2,0%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 5,2%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1574 fıs létszámfelvétel és 958 fıs létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2532 fı munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerı-piaci folyamatok hatásaként március 31-én összesen fı foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevı szervezeteknél, ami a március 31-ei bázisadathoz képest 1,3%-os (616 fıs) emelkedést jelent. 10

11 A be- és kilépık létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a legjelentısebb: Sárospatak (188 fı; 8,6%); Miskolc (131 fı; 1,0%); Mezıkövesd (121 fı; 4,8%); Kazincbarcika (108 fı; 1,5%); Szerencs (56 fı; 2,9%); Sátoraljaújhely (50 fı; 1,4%) és Mezıcsát (30 fı; 3,5%) körzete. A gönci körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 6,7%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 17 fıs létszámbıvülést jelent csupán. Öt kirendeltség (Encs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok) területén június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben két kirendeltség (Tiszaújváros, Ózd) területérıl negatív mérleget jeleztek, a prognózis ezekben a térségekben a foglalkoztatottak számában összesen 170 fıs csökkenést vetít elıre. Vállalati méret szerint is különbözıek az elırejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bıvülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 10,8%-kal (266 fıvel) emelkedik a létszám az elkövetkezı három hónap során. İket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,3%-os (279 fıs) bıvítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a középvállatok esetén prognosztizálható 316 fıvel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 2,2% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai ellentétes elıjelőek, a vállalati terveik szerint 245 fıvel csökken a félév végéig a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, I. negyedévi felmérés során a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások is azonos irányú, de nagyobb arányú (12,5%, 4,5% és 3,8%-os) bıvüléssel számoltak. A nagyvállalkozások esetében ugyanakkor éppen ellentétes irányú elmozdulást figyelhetı meg, mivel egy éve a nagyvállalkozások 3,7%-os felvételt terveztek. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelzı szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 32 5, , , ,0 Kisvállalkozás 41 10, , , ,0 Középvállalkozás 21 14, , , ,0 Nagyvállalkozás 12 42,9 6 21, , ,0 ÖSSZESEN 106 9, , , ,0 A vállalkozások 63,1%-a három hónapon belül stagnálással, 27,8%-uk növekedéssel számol, és mindösszesen 9,0%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínősíti, hogy ebben a negyedévben mérsékelt (az elmúlt év azonos idıszakához hasonló mértékő) elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos idıszakában készült felmérésben ezek az arányok a következıképpen alakultak: a vállalkozások 62,5%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 26,9% növekedést, 10,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. 11

12 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerı-leépítés, munkaerı- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatások -5,2-1,3-1,5-2,2-0,8-2,7-2,0-3,0-1,4-0,9-1,8-1,9-1,2-0,3-2,7-1,9-1,1-0,7-2,1 5,3 4,0 3,0 1,5 2,4 0,2 3,5 2,7 3,4 1,5 4,9 2,9 1,5 0,0 1,3 1,3 4,7 4,6 3,2 0,9 0,8 1,3 0,2 2,8 2,1 9,8 7,9 6,5 6,4 8,5 9,0 6,9 12,5 23,6 22,7-10,0-5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív elırejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan átlagot (1,3%-ot) meghaladó létszámnövekedést eredményez - a mintában kis létszámmal reprezentált - az információ, kommunikáció (22,7%); valamint az építıipar (9,8%); az egyéb szolgáltatások (6,9%); továbbá a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4,9%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményezı egyenleget - mindösszesen kettı - az oktatás (-1,9%); illetve a közigazgatás (-0,3%) területén tevékenykedı válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredıje a legmagasabb a pék, édesipari termék-gyártó (67 fı); a szakképzettséget nem igénylı munkakörök, nevezetesen az egyéb, máshova nem sorolható egyszerő szolgáltatások (ugyancsak 67 fı); valamint az egyéb egyszerő építıipari foglalkozási (60 fı) csoport(ok)ban. Szintén pozitív (de már csak 20 fıt meghaladó) létszámmozgás várható az épületvillamossági szerelı, villanyszerelı; az intézményi takarító és kisegítı; lakatos; bolti eladó; a cipıgyártó gép kezelıje és gyártósor mellett dolgozó; valamint az egyéb takarító és kisegítı foglalkozási csoportok esetében is. A be- és kilépık egyenlege (lásd zárójeles adatok) alapján az egyéb termék-összeszerelı (-216 fı); az egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelı (-37 fı); az általános iskolai tanár, tanító (-21 fı); és a bútorasztalos (-14 fı) munkakörökben várható a belépı létszámot jelentısen meghaladó kiáramlás. 12

13 4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZİ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 5899 fıt (10,8%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszám fıt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredıjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 4,2%-kal emelkedik. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 246 fıs növekedést jelent az idıszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 1144 fı várható felvétele és 898 fı elbocsátása révén fog kialakulni. A március 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 19,4%-os felvétel és 15,2%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 34,6%-át, mintegy 2042 fıt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás KIRENDELTSÉGI KÖRZETENKÉNT Kilépık Belépık Létszámváltozás fı Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezıkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezıcsát -400 munkaügyi körzet A be- és kilépı közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévı közfoglalkoztatottak száma 6 körzetben (Miskolc, Tiszaújváros, Sárospatak, Kazincbarcika, Edelény és Putnok) fog együttvéve 342 fıvel emelkedni, 5 körzetben (Szerencs, Sátoraljaújhely, Ózd, Encs, Szikszó) összesen 102 fıs létszámcsökkenés várható, míg 2 kirendeltség (Tokaj és Gönc) körzetében stagnálás várható. Vállalati méret szerint tekintve mindegyik csoportban növekvı egyenleg alakult ki. A legnagyobb arányú bıvülésre a középvállalkozás köréhez tartozó válaszadóknál lehet számítani, esetükben ugyanis a változás mértéke 9,7%, mely 151 fı többletfoglalkoztatást jelent. A nagyvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés összesen 47 fıt jelent. A kis-, és mikro vállalkozásoknál mérsékeltebb, 28 és 20 fıs bıvülés várható. 3 Mezıkövesd és Mezıcsát körzetébıl nem volt olyan kérdıív kitöltı ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult. 13

14 5. A MUNKAERİ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés idıpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl - nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (különösen, hogy a közfoglalkoztatás keretében történı foglalkoztatás az éves ütemezés következtében ez év végén befejezıdik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendı, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Szikszó Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szerencs Miskolc Tokaj Jelmagyarázat: 10% felett Mezıkövesd Tiszaújváros Mezıcsát 5-10% között 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 10% felett A kérdıívünket kitöltı munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-i bázis idıszaki létszámhoz képest március végére 0,9%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés hasonló mértékő növekedést (0,8%) prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 437 fıs munkahely-bıvülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások elıremutatóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetébıl, tizenegy kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékő növekedést. Legnagyobb létszámbıvülést a miskolci (268 fı); a sátoraljaújhelyi (115 fı), a sárospataki (83 fı); a kazincbarcikai (70 fı) és a mezıkövesdi (56 fı) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. A fennmaradó 6 körzetben átlag 17 fıs emelkedést jeleztek a megkérdezettek. 14

15 A munkáltatói elırejelzések alapján négy körzetben alakult ki létszámcsökkenés március végére vonatkozóan, ezek Tiszaújváros (-210 fı; feldolgozóipar, közigazgatás), Putnok (-32 fı; feldolgozóipar), Edelény (-9 fı; kereskedelem, gépjármőjavítás, építıipar) és Encs (-7 fı; kereskedelem, gépjármőjavítás) körzetébıl, illetve a jelzett tevékenységek területén. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a 10 fı alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az elırejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 619 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 12,2%-kal, 299 fıvel lesz több egy év múlva. Ehhez képest jóval kisebb mértékő és létszámvonzatú növekedésre lehet számítani a kis- és a középvállalati kategóriába tartozók körében. Az elıbbi csoportban 0,9%-os (78 fıs), az utóbbiban 1,1%-os (163 fıs) növekedés várható. A nagyvállalkozások erre az idıtávra is létszámcsökkenést jeleztek (-0,4%, -103 fı). A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelzı szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 32 5, , , ,0 Kisvállalkozás 41 10, , , ,0 Középvállalkozás 21 14, , , ,0 Nagyvállalkozás 12 42,9 6 21, , ,0 ÖSSZESEN 106 9, , , ,0 A vállalkozások 63,1%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 27,8%-uk növekedést, 9,0%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos idıszakában készült mérésben ezek az arányok a következıképpen alakultak: a vállalkozások 56,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 31,2% növekedést, 12,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkezı 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékő (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (128 fı, 0,6%); az építıipar (67 fı, 3,6%); a kereskedelem, gépjármőjavítás (66 fı, 1,4%); illetve a mezıgazdaság (53 fı, 2,2%) területén tevékenykedı szervezeteknél. Létszámcsökkenést I. negyedévének végére a közigazgatás (-31fı, -1,3%); az oktatás (-26 fı, -1,0%); és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-7fı, -0,8%) területén tevékenykedı munkáltatók jeleztek. 15

16 6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA Kérdıívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerı-piaci témakörben. Ebben a negyedévben, egy új kérdéssel arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következı negyedévben milyen atipikus foglalkoztatási formát alkalmazna? igen talán nem fı Részmunkaidıs foglalkoztatás Távmunka Bedolgozói munkaviszony Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (egyszerő foglalkoztatási forma) Hat. idejő szerz. történı fogl. / állami tám. létrejövı hat. idejő munkaviszony Munkaerıkölcsönzés Önfoglalkoztatás Megbízási szerzıdés A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdıívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 67,2%-a. A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évrıl-évre kicserélıdik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhetı jelzéseket tartalmaznak. A fenti táblázatból jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejő szerzıdéssel történı foglalkoztatás vagy állami támogatással létrejövı határozott idejő munkavégzés (53,4%); az alkalmi vagy szezonális (32,4%); valamint a részmunkaidıs foglalkoztatás (26,4%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát elınyben részesítık száma nagyságrendekkel alacsonyabb. A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói munkaviszony, az önfoglalkoztatás, és a munkaerı-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot is meghaladja. 16

17 Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága /vagy éppen elutasítása a jövıben még jelentısen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidıs (44,3%), az alkalmi vagy szezonális (40,4%), a megbízási (35,9%), valamint a határozott idejő szerzıdéssel történı foglalkoztatás (35,1%) bizonytalan válaszadóinak jelentıs, illetve a nem válaszolók közel 1/3-os arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentısebb különbség a határozott idejő szerzıdéssel történı foglalkoztatás vagy állami támogatással létrejövı határozott idejő munkavégzés (10,1%-ponttal); és az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (4,9%-ponttal) nagyobb megyei preferáltságát mutatja. 17

18 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésrıl A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely közepétıl kezdıdıen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerı-felmérésrıl A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyőjtését. A magyar munkaerı-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedı reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet; a tıkejövedelmükbıl élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. 18

19 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. Pályakezdı álláskeresı: a 25. életévét - felsıfokú végzettségő személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezı, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskeresı, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthetı pályakezdı álláskeresınek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetıleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. elızetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvő változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következı területeket fedik le: 19

20 Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése betőjele (rövidített változat) A mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat mezıgazdaság B bányászat, kıfejtés C feldolgozóipar ipar D villamosenergia-, gáz-, hıellátás, légkondicionálás E vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés F építıipar G kereskedelem, gépjármőjavítás H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I szállítás, raktározás J információ, kommunikáció K pénzügyi, biztosítási tevékenység L ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások M szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység N adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás közigazgatás P oktatás oktatás Q humán-egészségügyi, szociális ellátás humán-egészségügyi, szociális ellátás R mővészet, szórakoztatás, szabadidı egyéb szolgáltatás (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, S számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) egyéb szolgáltatások T háztartás munkaadói tevékenysége, termék elıállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U területen kívüli szervezet 20

21 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDİÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye/Ország válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fı fı fı % fı fı % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,1 Encsi Kirendeltség , ,6 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,0 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,4 Mezıkövesdi Kirendeltség , ,2 Ózdi Kirendeltség , ,2 Sárospataki Kirendeltség , ,8 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,1 Szerencsi Kirendeltség , ,8 Edelényi Kirendeltség , ,6 Szikszói Kirendeltség , ,1 Tokaji Kirendeltség , ,3 Putnoki Kirendeltség , ,4 Gönci Kirendeltség , ,9 Mezıcsáti Kirendeltség , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9 Magyarország , ,8 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet Vállalati méret válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fı fı fı % fı fı % Mikrovállalkozás , ,2 Kisvállalkozás , ,9 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9

22 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói elırejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fı fı fı % fı fı % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat , ,2 Bányászat, kıfejtés , ,8 Feldolgozóipar , ,6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazd , ,8 Építıipar , ,6 Kereskedelem, gépjármőjavítás , ,4 Szállítás, raktározás , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,6 Információ, kommunikáció , ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,3 Ingatlanügyletek , ,5 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,8 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás , ,3 Oktatás , ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı , ,0 Egyéb szolgáltatás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9

23 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói elırejelzések alapján - a 15 fınél nagyobb pozitív egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépı Kilépı Egyenleg belépı-kilépı fı Pék, édesiparitermék-gyártó Egyéb, máshova nem sorolható egyszerő szolgáltatás Egyéb egyszerő építıipari foglalkozású Kımőves Épületvillamossági szerelı, villanyszerelı Intézményi takarító és kisegítı Lakatos Bolti eladó Cipıgyártó gép kezelıje és gyártósor mellett dolgo Egyéb takarító és kisegítı Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemeten Egyszerő ipari foglalkozású Szılı-, gyümölcstermesztı Egyszerő mezıgazdasági foglalkozású Vezeték- és csıhálózat-szerelı (víz, gáz, főtés) Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Forgácsoló Mezıgazdasági, erdıgazdasági, növényvédı gép kezel Vezetı eladó számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , , , , ,9 Encsi Kirendeltség 12 1,9 18 4,8 6 4,1 0 0,0 36 3,1 Kazincbarcikai Kirendeltség 93 15, , ,6 4 14, ,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség 34 5,5 22 5,8 13 8,8 3 10,7 72 6,1 Mezıkövesdi Kirendeltség 14 2,3 25 6,6 10 6,8 1 3,6 50 4,3 Ózdi Kirendeltség 60 9,7 32 8,5 10 6,8 4 14, ,0 Sárospataki Kirendeltség 23 3,7 27 7, ,2 0 0,0 65 5,5 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 29 4,7 28 7,4 11 7,5 3 10,7 71 6,1 Szerencsi Kirendeltség 42 6,8 23 6,1 11 7,5 1 3,6 77 6,6 Edelényi Kirendeltség 15 2,4 31 8,2 9 6,1 0 0,0 55 4,7 Szikszói Kirendeltség 7 1,1 9 2,4 5 3,4 0 0,0 21 1,8 Tokaji Kirendeltség 18 2,9 12 3,2 0 0,0 0 0,0 30 2,6 Putnoki Kirendeltség 19 3,1 5 1,3 3 2,0 0 0,0 27 2,3 Gönci Kirendeltség 19 3,1 9 2,4 1 0,7 0 0,0 29 2,5 Mezıcsáti Kirendeltség 11 1,8 11 2,9 5 3,4 0 0,0 27 2,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0

24 6. számú melléklet A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betőjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fı % A Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,1 B Bányászat, kıfejtés ,3 C Feldolgozóipar ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás ,3 E Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,0 F Építıipar ,9 G Kereskedelem, gépjármőjavítás ,1 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 I Szállítás, raktározás ,6 J Információ, kommunikáció ,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 L Ingatlanügyletek ,0 M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,3 O Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosít ,2 P Oktatás ,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 R Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,5 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,5 A-U ÖSSZESEN ,4 * A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-IV. negyedév A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FİBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 7. számú melléklet Ágazat betőjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN fı % fı % fı % fı % fı % A Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 174 7, , , , ,0 B Bányászat, kıfejtés 0 0,0 71 0,8 61 0,4 0 0, ,3 C Feldolgozóipar , , , , ,1 D Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás 3 0,1 34 0,4 0 0,0 0 0,0 37 0,1 E Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 29 1, , , , ,3 F Építıipar , , ,0 0 0, ,8 G Kereskedelem, gépjármőjavítás , , , , ,5 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 100 4, , , , ,0 I Szállítás, raktározás 206 8, , ,0 0 0, ,4 J Információ, kommunikáció 20 0,8 68 0, ,9 0 0, ,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0,5 85 1,0 62 0,4 0 0, ,3 L Ingatlanügyletek 76 3, , ,4 0 0, ,9 M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 166 6, ,6 97 0,7 0 0, ,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 91 3, , , , ,8 O Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosít 48 2, , , , ,8 P Oktatás 25 1, , , , ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 42 1, , , , ,6 R Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 20 0,8 27 0,3 95 0,6 0 0, ,3 S-T-U Egyéb szolgáltatások 105 4, , ,4 0 0, ,9 A-U ÖSSZESEN (fı, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fı, sor %) 5,0 17,2 30,2 47,6 100,0