A vadtakarmányozás értékelése

Átírás

1 A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

2 Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása. (Kőhalmy) Vadföld-gazdálkodás: a vad számára kedvező, több célra kialakított mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra, rövidebb vagy hosszabb időszakra. A takarmánytermesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, környezeti terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. Legnagyobb változatosság kialakítása.

3 Fogalmak Vadtakarmányozás: vad fajaink érdekében végzett, szabadterületi takarmányozás, melynek célja lehet: az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon; magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra; egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; az állomány elvonása a potenciálisan vadkárérveszélyes területekről. A vadtakarmányozáshoz nem szükséges takarmánytermesztés vagy vadföldgazdálkodás.

4 Fogalmak Vadtakarmány-termesztés: legjobb agrotechnika a vad számára kedvező takarmánynövény feletetés lábon vagy későbbi kiszállítással tenyészidőszakban a vadtól védem gazdasági jellegű cél: legkevesebb költség, legjobb termésátlag

5 Egy kis ökonómia a vadgazdálkodás nyereségessége romlik a vadgazdálkodási költség a legnagyobb kiadás (ide tartozik a vadtakarmányozás is)

6 Biológiai alapok Mit esznek a vadfajaink? őz: friss hajtások, rügyek, gyümölcsök, magok szarvas: fásszárúak hajtásai, kétszikűek mezei nyúl: sokféle egy- és kétszikű magas fehérje és víztartalom könnyű emészthetőség kevés kultúrnövény

7 A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző vizsgálati területen között. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Táplálékalkotó aránya (db) Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek Fenyő Kökény Szeder Bodza Vadrozs Búza Búzamag

8 Mennyire használják a mg-i táblák belsejét? (A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva.) Átlagos ürülék bogyószám (db Távolság a táblaszegélytől (m) Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök az apró- és a nagyvadfajok is a táblaszegélyeket részesítik előnyben, a táblák belsejét elkerülik

9 A növénycsoportok szezonális változása a szarvas táplálékában Hajóson (H), Imre-hegyen (IH) és Babaton (B) 90 Növénycsoport (%) Tavasz Nyár Ősz Tél Fásszárúak H Egyszikűek H Kétszikűek H Fásszárúak IH Egyszikűek IH Kétszikűek IH Fásszárúak B Egyszikűek B Kétszikűek B minden élőhelyen és évszakban a fásszárúak dominálnak

10 A gímszarvas erdei táplálékának nyersfehérje/nyersrost aránya (xxx) és a magas tápértékű növények fogyasztása ( ) Hajósszentgyörgyön a vegetációs periódus alatt. a szarvasnak legalább annyi fehérjét kell fogyasztania, mint rostot ezt a magas fehérjetartalmú növények (növényi részek) fokozódó kiválogatásával éri el

11 A gímszarvas kultúrnövény-fogyasztása (%) a mezőgazdasági területen 100 Táplálékalkotók (%) Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb a kultúrnövények aránya még mg. területen is alacsony

12 Felvett tápanyag (g/10kg) Gímszarvas táplálékának minõsége két élőhelyen Hajós 1998 június erdõ mezõgazdaság Nyersfehérje Nyerzsír Nyersrost Nyershamu az erdei táplálék magasabb fehérje és alacsonyabb rosttartalma miatt kedvezőbb a mg-inál

13 A vadtakarmányozás, vadföldművelés hatékonyságának értékelése

14 A vadföldre érdemes növényfajok "népszerűsége" A növényt használó gazdálkodók (db) Búza Rozs Zab Kukorica Repce Napraforgó Cirok Szója Csicsóka Vadlegelő Növény rendkívül kevés féle takarmánynövényt használnak többnyire egyszikűek többnyire monokultúrában, kevés a kétszikű és az évelő mennyire felel ez meg a céloknak?

15

16 A rádió-telemetriás lokalizációs pontok eloszlása a különböző élőhelyi foltok között a vadföldek használtsága elmarad a várttól

17 A hullatéksűrűség az egyes mintaterületeken a vadföldek használata változékony, csak a legjobbak képesek koncentrálni a vadat a táplálék elfogyása után gyorsan elhagyják a vadföldet

18 A sózók, a dagonyák és kontroll területek körül található nyomsűrűség alakulása a sózók és a dagonyák jelentősen emelik a vadföld látogatottságát ezek nélkül a vadföldek nem különböznek lényegesen a cserjésektől

19 Hullaték-sűrűség a vadföldeken és a kontroll területeken 25,00 az őszi gabonával bevetett vadföldek használata tél elejéig magasabb, tavasszal nincs különbség a természetes növényzetű területektől db/1000m 2 db/1000m 2 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00-10,00 IV.05. IV.26. V.10. V.25. VI.15. VI.29. VII.20. IV.05. IV.26. V.10. V.25. VI.15. VI.29. VII.20. X.03. XI.05. XI.21. XII.10. I.11. II.13. II.29. III.26. X.03. XI.05. XI.21. XII.10. I.11. II.13. II.29. III.26 Vadföldek Kontroll területek Cinegés Szent Páli Tuskós Gólyás Széles nyiladék Kontroll Terület1 Kontroll Terület2 Kontroll Terület3

20 Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken (2007. tavasz, nyár) a táplálék napi fogyása a vadföldeken tavasszal-nyáron változékony, de ált. alacsony az elfogyasztott táplálékot a vadföldet használó egyedek számával kell elosztani

21 Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken (2007 ősz, tél) ősszel-télen a fogyasztás magasabb, de ekkor több egyed látogatja, ezért itt is az egy egyedre jutó mennyiséget kellene számolni

22 Hullatéksűrűség az egyes etetőhelyek körül (almatörköly: Lugozi, Kukulla, kukorica szilázs: Tinósi, Kismajor) őz vaddisznó gímszarvas Átlagos hullatéksűrűség (db/100m) nincs adat nincs adat Lugozi Kukulla Tinósi Kismajor Erdő a használtság (az etetőn eltöltött idő) változékony, de ált. magasabb, mint az erdőben az etetőt legnagyobb arányban a szarvas használja

23 Kihelyezett takarmány jelenléte a Tinósi etetőhelyen gyűjtött hullatékokban (makroszkópos vizsgálat eredményei) Megvizsgált hullatékok száma (db) Nincs benne takarmány Van benne takarmány 0 Gím, nov.22. Gím, febr. 12. Vaddisznó nem minden a vadföldön megjelenő egyed fogyaszt a takarmányból, hanem csak a kisebbség

24 Kihelyezett törkölytakarmány jelenléte a Lugozi etetőhelyen gyűjtött gímszarvas hullatékokban , és én (mikroszkópos vizsgálat eredményei). Törköly aránya a hullatékban (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minta sorszáma egyéb törköly Törköly aránya a hullatékban (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minta sorszáma egyéb törköly 100% Törköly aránya a hullatékban (db) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% egyéb törköly a takarmány aránya alacsony, < 10% 10% 0% Minta sorszáma

25 Összefoglalva a vadföldek és etetőhelyek csak a legjobb kezelés mellett és csak időszakosan gyűjtik össze a vadat a takarmány aránya alacsony a táplálékban a vadfölgazdálkodás, vadtakarmányozás jelenlegi gyakorlata nem hatékony

26 Mennyire fontos a termeszetes erdei táplálék?

27 A vizsgálati területek Sefag Rt. Nagyatádi és. Zselici Erdészete Gemenc Rt. Hajósi és Szekszárdi Erdészete Egererdő Rt. Felsőtárkányi Erdészete

28 Mekkora a természetes takarmánykínálat?

29 Kínálat szezonális eloszlása hajtás db tél tavasz nyár ősz Kínálat (hajtás db/100 mintavételi terület) Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány a vad főként a fásszárúak fiatal hajtásait fogyasztja, az erdő cserjeszintje a táplálékkínálat meghatározója egyes erdészeti beavatkozások elszgényítik a cserjeszintet

30 Kínálat szezonális eloszlása kg/ha Növénykínálat (kg/ha) tél tavasz nyár ősz nincs adat nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány a cserjeszintben, ha van, a fogyasztható biomassza mennyisége magas lehet

31 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Hajós tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger fehér nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

32 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Gemenc tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fenyő galagonya gyertyán tölgy kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

33 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Segesd tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

34 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Zselic tél tavasz nyár ősz Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb

35 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Rágási preferenciák - Felsőtárkány Rágottsági arány akác bodza bükk ezüsthárs fagyal fenyő galagonya gyertyán kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy kökény kőris mezei juhar mézgás éger nyár ostorfa szeder vadrózsa veresgyűrű som zöld juhar Egyéb tél tavasz nyár ősz

36 Rágottság szezonális eloszlása 0,6 0,5 tél tavasz nyár ősz Teljes rágottsági arány 0,4 0,3 0,2 0,1 0 nincs adat nincs adat Hajós 03 Hajós 04 Gemenc 04 Segesd 03 Segesd 04 Zselic 04 Felsőtárkány 03 vannak kedvelt és kevésbé fogyasztott fajok megfelelő kínálat és fajválaszték mellett a rágottság ( vadkár ) alacsony a vad-eltartóképesség magas

37 Miért takarmányozunk? gazdasági nyereség növelésére jelentős és növekvő költségek hatékonyság? célok a vadászat megkönnyítése az állomány átsegítése a táplálékhiányos időszakokon az állomány minőségének (trófeaminőség) javítása a vadkár csökkentése különböző célok különböző időzítés és különböző takarmányok

38 Mikor és hogyan takarmányozzunk? a vadászat megkönnyítése a vadászati idényben, csak a vadászat idejére szorítkozik (pl. bőgésre megnyitott kukorica) az adott vadfaj számára vonzó, de a vadászatot nem zavaró módon különböző fajok különböző idények és igények (pl. őz vaddisznó - gím)

39 Mikor és hogyan takarmányozzunk? az állomány átsegítése a táplálékhiányos időszakokon mikor van a táplálékhiány ált. télen, de mg. területen aratás után is mire van szüksége a vadnak más-más igény nyáron, ősszel és télen nyáron fehérje + víz ősszel-télen + energia takarmányváltás szoktató etetéssel

40 Mikor és hogyan takarmányozzunk? az állomány minőségének (trófeaminőség) javítása a trófea felépítéséhez szükséges anyagok energia, fehérje, ásványi anyagok trófea építése idején és azt megelőzően az adott területen hiányzó tápanyagok pótlása biztos, hogy jó a német v. osztrák viszonyokra kidolgozott csodatáp? külön, célzottan a trófeás vadra (öreg bika, remete kan elkülönül a csoporttól, ált. nem látogatja az etetőket

41 Mikor és hogyan takarmányozzunk? a vadkár csökkentése elterelő etetés a vadkár jelentkezése előtt és alatt (tavasz nyár -ősz) a károsított növénnyel vagy annál jobbal az érzékeny területtől távol

42 Jók-e az állattenyésztésből átvett módszerek? háziállatok a legkevésbé válogatós, mindenevő vagy igénytelen fűevő fajok (disznó - mindenevő, szarvasmarha, juh, kecske legelő, fűevő) a háziállat kevesebbet mozog, kevesebb veszély fenyegeti, többet táplálkozik rosszabb minőségű táplálék is elég vadállatok könnyen emészthető (rostban szegény) táplálékot igényelnek nagyobb energiaigény veszélyesebb élet több és jobb takarmány kell (pl. kutya napi 0,5-0,6 kg kutyatáp farkas napi 2-3 kg hús) a háziállatoknak készült takarmány a vadnak általában nem elég

43 A korszerű takarmányozás alapjai a cél pontos megjelölése a biológiai alapok tisztázása szakítás a hibás gyakorlattal az eredményesség mérése gazdaságosság

44 Javaslatok a természetes táplálékbázis megbecsülése, védelme sokféle (pl. gyepkeverékek) könnyen emészthető (alacsony rosttartalmú réti széna nem jó), magas fehérje- és energiatartalmú (főleg kétszikűek: pillangósok, repce), rágócserjés (akác, bodza, szeder, pusztaszil stb.) szétszórtan (nem egy nagy vadföld hanem kis vadföldek etetők mozaikja) rendszeresen takarmányváltás mindig fokozatosan fejlesztés, kutatás kell

45 Köszönetnyilvánítás A terepi felvételezésekben résztvevő minden munkatárs és szakdolgozó Gemenc Zrt. Sefag Zrt. Egererdő Zrt. Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (73028/2002)