A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása"

Átírás

1 A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Mezei nyúl 1

2 Alapismeretek Élőhelyi problémák intenzív mezőgazdaság szerepe Változatos táplálkozás (15-40 faj/ terület) Mezei nyúl preferálja a vad növényeket a kultúrnövényekkel szemben (de búza, lucerna is jó) Fásszárúak is fontosak lehetnek télen Szegélyek szerepe, változatos élőhely-szerkezet (ld. fogoly-, túzok-élőhelyek) Kérdéskörök Mezei nyúl hatása az élőhelyre természetvédelem vadkár Élőhely hatása a mezei nyúl táplálkozására Étrend térbeli változatossága Étrend időbeli változatossága Étrend egyedi változatossága Élőhely hatása a mezei nyúl területhasználatára 2

3 Koprofágia és Cökotrófia, (Hirakawa, 2001) x friss táplálék, üres kör lágy hullaték, tele kör kemény hullaték Nyulak egész nap esznek és ürítenek Éjszaka: -friss táplálékot fogyasztanak - nem veszik fel a hullatékot Nappal: -újra-felveszik a hullatékot -gyomortartalom majdnem teljesen újracirkulálódik Nagyméretűként megmaradó táplálékdarabokat éjszakai kemény hullatékkal végleg kiürítik Katona, K., Biró, Zs., Hahn, I., Kertész, M. és Altbäcker, V Competition between European hare and European rabbit in a lowland area, Hungary: a longterm ecological study in the period of rabbit extinction. Folia Zoologica, 53(3): BUGAC 3

4 Mezei nyúl hatása az élőhelyre csekélyebb mint az üreginyúlé! Teljes borítás és főleg egyszikűek borítása megnőtt Kerített és rágott különbsége eltűnt Üreginyúl és mezeinyúl táplálék-összetétele Növényfajok aránya (%) Üreginyúl 1995 Mezeinyúl 1995 Mezeinyúl 1998 Ta Ny Ő Té Ta Ny Ő Té Ta Ny Ő Té Egyszikűek Kétszikűek Fásszárúak Juniperus communis Magok Azonosítatlan epidermisz Mindkét nyúlfaj táplálékában dominálnak az egyszikűek, főleg tavasszal és ősszel - Nyáron a kétszikűek, télen pedig a fásszárúak fogyasztása is jelentős - Változó mértékben, de mindkét nyúlfaj fogyasztja a borókát is 4

5 5

6 Mezei nyúl vadkár - Tiszapüspöki (Köteles és Bleier, 2008) Mezei nyúl vadkár napraforgóban Szegélyben nagyobb károsítás 6

7 Nyúlkár a gyümölcsösben - hántáskár Rödel H.G., Wölkl, W., Kilias, H Winter browsing of brown hares: evidence for diet breadth expansion. Mammalian Biology: 69(6):

8 Mezeinyúl hántási preferenciasor Katona, K., Biró, Zs., Szemethy, L., Demes, T. és Nyeste, M Spatial, temporal and individual variability in the autumn diet of brown hare, Lepus europaeus in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 56(1):

9 Táplálékalkotó aránya Élőhelyek és évek közötti jelentős változatosság 100% 80% 60% 40% 20% 0% Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Lakitelek Kultúrfaj Egyéb egyszikű Egyéb kétszikű Fásszárú Mag 9

10 ÖSSZ Táplálékalkotó aránya Táplálékalkotó arán Kultúrák átjárhatósága 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Kétszikű Egyszikű Kukorica Lucerna Búza 30% 20% 10% 0% Napraforgó Répa Lucerna Kukorica Tarló Szántó Nagy egyedi változatosság 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Búza Bodza Egyszikűek Kétszikűek Magok 10

11 medián az interkvartilis tartománnyal Élőhelyhasználat Tiszapüspöki (Vad és Biró, 2009) Mintaterületek: a: búza b: fasor c: repce d: napraforgó e: kukorica f: gyep g: vegyes Búzatábla használata az érés előrehaladtával csökken (március-áprilisban a leghasználtabb, júniusban a legkevésbé használt terület) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 március április május június július augusztus hónapok 11

12 medián az interkvartilis tartománnyal medián az interkvartilis tartománnyal medián az interkvartilis tartománnyal Napraforgó júniusban és júliusban a leghasználtabb 3,5 3 2,5 A AB 3,5 3 2,5 A A 2 1,5 1 B AB 2 1,5 1 B AB AB 0,5 0,5 0 május június július augusztus hónapok 0 búza gyep vegyes napraforgó kukorica területek Kukorica napraforgóhoz hasonló trend, de sokkal alacsonyabb hullatéksűrűség-értékekkel; júliusban és augusztusban ez a legkevésbé kedvelt terület 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 AB A AB B 0-0,5 május június július augusztus hónapok 12

13 Szegélyhasználat fontossága - Geszt (Buka és Biró, 2003) Gyakorlati javaslatok Változatos élőhely-szerkezet Szegélynövényzet Művelés-mentes foltok, gyepek Művelt területen belül búza, lucerna Szegélyeken bodza Nyár végi éhezés ellen: gyorsan kelő pillangósok vadföldi keverékek dinnye, tök természetes gyep- és gyomvegetáció 13

14 Üregi nyúl (Altbäcker Vilmos: Növényzet és növényevők közötti interakciók mechanizmusainak vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés, 2005) 14

15 Alacsony illóolajtartalmú borókabokrok rágottabbak 15

16 Laboratóriumi preferenciavizsgálatok 1. 2 boróka faj (Juniperus communis Stricta, J. virginiana Tripartita ) ágai közül választottak a naiv nyulak. A tesztben ismert hosszúságú és tömegű ágacskákat kínáltak fel, míg a minták összes hosszúsága kb. a felére nem csökkent. A kb. 1 órás teszt végeztével a kezdeti és végállapot különbségéből következtettek a fogyasztás mértékére 16

17 A teszt során a nyulak először a J. communisból ettek, ami azt sugallja, hogy a nyulak szagingerek alapján választanak (anyák viszont nem találkoztak borókával) Már első választásoknál mutatják későbbi preferenciákat Laboratóriumi preferenciavizsgálatok 2. A nőstényeket egyedileg helyezték el normál nyúlketrecekben, ad libitum laboratóriumi nyúltáppal és vízzel ellátva, egészen a vemhesség 15. napjáig. Ekkor az anyákat három csoportba osztották, szoptatási időszak végéig 3 különböző étrenden tartották. 1. Kontrol csoport: Ezen anyák étrendjét továbbra is egyedül a nyúltáp képezte. 2. Borókás csoport: A laboratóriumi táp mellé az előző napi fogyasztás 10 százalékának megfelelő mennyiségben szárított borókabogyót is kaptak. 3. Kakukkfüves csoport: a nyúltáp 10 százalékát szárított kakukkfűvel helyettesítették 17

18 a nőstényt naponta egyszer, 10 órakor engedték be az elletőládába Az ellés utáni 28. napi elválasztáskor a kisnyulakat egyedi, itatóval felszerelt ketrecekben helyezték el, s táplálékválasztásukat tesztelték. A szomszédos ketreceket nem láthatták Anya tápjából korábban nem ehettek A különböző étrenden tartott anyák kicsinyei között fellépő kezdeti különbség fokozatosan csökkent, majd néhány nap alatt eltűnt, mivel a kisnyulak egyre több tápot fogyasztottak. A három rendelkezésre álló élelem közül egyedül a labortáp képez önmagában is teljes értékű táplálékot. Valószínű, hogy ezt a kicsik pár nap táplálkozási tapasztalata alapján meg is tanulták. Ezekből való fogyasztás az egyes napokon Barna: borókás, kék: kakukkfüves, zöld: kontroll 18

19 Ha szagosított tápokat etetünk, hogy a tápérték hasonló legyen, a preferencia tovább megmarad borókára Borókával szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén Kakukkfű tanult preferencia viszont gyorsan eltűnik, mivel mérgező hatású, hasmenést okoz Kakukkfűvel szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén 19

20 6 hónappal az elválasztás után még mindig kimutatható volt a borókapreferencia Borókával szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén "túlbiztosított" tanulási folyamat különböző csatornák szerepe a borókapreferencia kialakulásában 20

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

A vadtakarmányozás értékelése

A vadtakarmányozás értékelése A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9.

ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9. TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9. Az őz z táplt plálkozásának jellemzői i alföldi, ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben Dr. Mátrai M Katalin, ny. egyetemi adjunktus Bleier Norbert,

Részletesebben

A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László

A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103, Gödöllô,

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon

Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 35-45, 2009 Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon Biró Zsolt, Roszik Ákos és Rízmajer Pál Szent

Részletesebben

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Táplálkozási viselkedés 24 órás táplálkozás 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Koprofágia, cökotrófia Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1 Koprofágia Ürülék(hullaték)-fogyasztás Más fajé vagy fajtársé Allokoprofágia:

Részletesebben

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Kiegészítő takarmányozás Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet (Téli) kiegészítő takarmányozás Photo: Norbert Bleier Photo: Norbert

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Jacobs szelektivitás index 10/15/2015 Erdei élőhelyek kezelése Növényevő nagyvad fajaink táplálkozása az erdei élőhelyeken. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Patások rágási preferenciái, cseres-tölgyesek,

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző

Részletesebben

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Változatlan elvek Hat hónapos kor után már indokolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert ekkor már az

Részletesebben

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN. Barta Tamás. Témavezetők:

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN. Barta Tamás. Témavezetők: Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN Barta Tamás Témavezetők: Prof. Dr. Gundel János C.Sc. Dr. Majzinger István Ph.D. DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 6 Issue 2 Gödöllı 2010 213 A MEZEI NYÚL KULTÚRNÖVÉNY FOGYASZTÁSÁNAK IDİBELI VÁLTOZÁSA INTENZÍV MEZİGAZDASÁGI

Részletesebben

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Természetszerű élőhely- és vadállomány-kezelés az ökoszisztémák védelmében Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem

Részletesebben

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013) Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes

Részletesebben

A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában

A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely

Részletesebben

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. május 31. 2300/6/2005. GYŐR 2005. augusztus Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN

VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN Novák Gergely és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI Előadó neve SZÁRMAZÁS, ELTERJEDÉS, DOMESZTIKÁCIÓ Nyúlszerű rágcsálók

Részletesebben

E-vitamin és a tüdőrák

E-vitamin és a tüdőrák E-vitamin és a tüdőrák Nagyobb mennyiségű E-vitamin fogyasztása felére csökkenti a tüdőrák kialakulásának valószínű Az E-vitamin vegyületeknek két fő csoportja létezik, a tokoferol és a tokotrienol. Mindkét

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN)

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) 1./ Fajtavizsgálat és minősítés 2./ Vetőmagvizsgálat és minősítés 3./ Őszi búza termesztése

Részletesebben

Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait!

Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait! Sharpen 330 EC Gyomirtó permetezőszer kalászosok, rizs, kukorica, napraforgó, zöldborsó, száraz borsó, lóbab, szója, dohány, lucerna, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, paradicsom, paprika, káposzta,

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

AZ ÜRGE (Spermophilus citellus) ÉTRENDJÉNEK VIZSGÁLATA LEGELT ÉS KASZÁLT GYEPTERÜLETEKEN

AZ ÜRGE (Spermophilus citellus) ÉTRENDJÉNEK VIZSGÁLATA LEGELT ÉS KASZÁLT GYEPTERÜLETEKEN Magyar Apróvad Közlemények 11. (2013) Hungarian Small Game Bulletin 11. (2013) AZ ÜRGE (Spermophilus citellus) ÉTRENDJÉNEK VIZSGÁLATA LEGELT ÉS KASZÁLT GYEPTERÜLETEKEN Győri-Koósz Barbara 1, Katona Krisztián

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Gazdálkodás a mezei nyúllal

Gazdálkodás a mezei nyúllal Az OMVK Fővárosi és Pest megyei Szervezete a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével együttműködve 2009. november 20-án Gödöllőn a hivatásos vadászok kötelező továbbképzése keretében szakmai

Részletesebben

Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés

Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése Magyarországra a 19. sz. végén került be Forgách Károly (Ghymes) Mai Magyorország 1903. A vadászterület jellege és az ott élő más fajok jellemzői határozzák

Részletesebben

Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak. Vadtakarmányozás

Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak. Vadtakarmányozás Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak Vadtakarmányozás Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére Dr. Heltai Miklós Gödöllő 2008. A tananyag javasolt

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Az őz táplálkozása hazánkban és azon túl Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Őz táplálékösszetétele Magyarországon 1 Őzbakok nyári

Részletesebben

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio

Részletesebben

Doktori értekezés. Katona Krisztián. Biológia doktori iskola, Etológia doktori program. Programvezető: Prof. Dr. Csányi Vilmos

Doktori értekezés. Katona Krisztián. Biológia doktori iskola, Etológia doktori program. Programvezető: Prof. Dr. Csányi Vilmos Az üreginyúl (Oryctolagus cuniculus) és a mezeinyúl (Lepus europeus) tér-időbeli előfordulása Bugacon: a növényevő-növényzet kapcsolatrendszer hosszútávú vizsgálata Doktori értekezés Katona Krisztián Biológia

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Baliné Seléndy Eszter Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár Alexandra Nagy

Részletesebben

Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak

Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak ECOPET Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak ECOPET A Farmina bemutatja új irányvonalát, az Ecopetet. Hat speciális terméket kínálunk az ember legjobb barátjának, hiszen etetésükkel kapcsolatosan számos

Részletesebben

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014) Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops

Részletesebben

Lazacfélék tenyésztése

Lazacfélék tenyésztése Lazacfélék tenyésztése Dr. Urbányi Béla egyetemi docens SZIE, MKK-KTI, Halgazdálkodási tanszék Termelési volumen Tonna (x1000) Évek Norvégia: lazac és pisztráng Termelés (tonna) Alkalmazottak száma a termelésben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése

A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése 1 A vadkár fogalma, értelmezése A vadkár: 75. (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas,

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

A korai kezelés és a korai táplálkozási tapasztalatok hatása a nyúl (Oryctolagus cuniculus) viselkedésének egyedfejlődésére

A korai kezelés és a korai táplálkozási tapasztalatok hatása a nyúl (Oryctolagus cuniculus) viselkedésének egyedfejlődésére Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program Vezető: Dr. Miklósi Ádám Csatádi Katalin A korai kezelés és a korai táplálkozási tapasztalatok

Részletesebben

MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ

MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes

Részletesebben

Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.

Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Lónya Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Life. High Premium A csúcsminőségű termékcsoport

Life. High Premium A csúcsminőségű termékcsoport Life High Premium A csúcsminőségű termékcsoport Tengerimalacok Mi az állatok tápláléka a természetben? Nyulak Gyógynövények Patkányok Bogarak Törpe Hörcsögök Bogarak Csincsillák Hörcsögök Bogarak Egerek

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM

AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM A TARTALOMBÓL: A víziszárnyasok töméses hizlalásának állatvédelmi kérdései Holstein-fríz állományok szaporasági

Részletesebben

AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

Növényevők táplálkozásának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

Növényevők táplálkozásának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Növényevők táplálkozásának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma 1 HOGYAN VIZSGÁLJUK? Mire vagyunk

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/

Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/ Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/503-323 madaraszimreovi@gmail.com www.karcagiovodak.hu OM 202329 Téli vadetetés NTP-KKI-B-15-0185 emberi erõforrás Támogatáskezelõ

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI 1 Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma

Részletesebben

2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail:

2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail: Name of publication Frequency Idojaras (Weather, in Orszagos Meteorologiai Szolgalat 1024 Budapest, Kitaibel Pal u. 1. 4-5/yr Idojaras felhavi elorejelzese Orszagos Meteorologiai Szolgalat Semi-monthly

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai 1. példány Budapest, 2014. május 30. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 2007. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 811 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben