Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
|
|
- Erik Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl gazdálkodásra fordított költségek alacsonyak kicsi vadkárt okoz ökológiai - természetvédelmi jelentőség a parlagi sas táplálékának 29 %-a mezei nyúl (Kovács 2005) szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac Katona és mtsai. 2004). A mezei nyúl jelentősége A mezei nyúl állomány nagysága és terítéke csökken. kedvezőtlen időjárás betegségek egyéb rajtunk kívülálló okok semmittevés tenyésztés - gazdálkodás 1
2 Elterjedése A mezei nyúl jelentősége A gazdálkodás megalapozása a kutatás. Biró Zs., Szemethy L., Katona K. és Kelemen J Mezei nyúl gazdálkodási modell fejlesztése. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FVM zárójelentés. Kelemen J. (szerk.) Program a mezei nyúl védelmére Magyarországon. FVM zárójelentés. Károly Róbert F őiskola, Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Tanszék, Gyöngyös. Kovács Gy. és Heltay I Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Nagy E. (szerk.) A vadgazdálkodás időszerű kérdései 5. Mezei nyúl. Dénes Natúr Műhely, Százhalombatta. Alkalmazásuk nincs. általában rosszul, elavult szemlélettel gazdálkodunk. Fogképlete: Táplálkozás Sokféle növény Cellulózbontás a vakbélben Cökotrófia 2
3 Szaporodás Szaporulat becslése 3
4 Az átlagos szaporulat alakulása Csongrádon között. Kormeghatározás 4
5 A mezei nyúl gazdálkodás A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 40 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció nagyságának ciklikus változásai elfedik. A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 haos küszöbértéket. A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása között az OVA adatai alapján. A mezei nyúl gazdálkodás a mezei nyúl r stratégiát követő faj a lehető legtöbb utódot hozza létre Egy szaporodási időszakban egy felnőtt nőstény 3-4 szaporodási ciklus 9-13 nyúlfi/év A következő szaporodási időszakra 1-2 fiatal marad meg Elhullási okok: éhezés, betegségek, ragadozók A mezei nyúl gazdálkodás A vadgazdálkodók a csökkenő tendenciát általában nem észlelik a mezei nyúl állomány nagysága hosszú 7-11 év alatt ciklikusan változik a vadgazdálkodók a több évtizedes állománycsökkenési trend jelentőségét alulértékelik a néhány évig tartó növekedést pedig túlbecsülik. A maximumok mindig csökkennek, a minimumok mélyülnek A hasznosítási arány kezdetben 40 % 1970-től kezdve 20% és 33% között ingadozik hibás, elavult gazdálkodás - hasznosítás átlag stratégiával A mezei nyúl gazdálkodás A gazdálkodás célja: lehető legnagyobb hasznosítás kompenzáló mortalitás a nyulat nem lehet kamrázni hiába korlátozzuk a hasznosítást változatlan környezeti feltételek mellett nem lesz nagyobb a törzsállomány a felesleg mindenképpen elpusztul. nemcsak a túlhasznosítás, de az alulhasznosítás is káros. 5
6 A mezei nyúl gazdálkodás A hasznosítási arány: az aktuális állapotához mérten a lehető legnagyobb a törzsállományt nem veszélyeztető a jelenlegi gyakorlat erre alkalmatlan tavaszi állománybecslés? - éjszakai sávos, reflektoros becslés drága? A mezei nyúl gazdálkodás Legnagyobb hiba: kései (decemberi) vadászatból eredő relatív túlhasznosítás A mezei nyúl r-stratégista viselkedéséből az is következik, hogy hiába határozzuk meg a lehető legkörültekintőbben a vadászati szezon elején a hasznosítható mennyiséget Kompenzáló mortalitás Európában mindenütt a vadászati idény előrehozását és a decemberi, de különösen a januári nyúlvadászat megtiltását javasolják A téli élőnyúl befogás a fenti okok miatt mindenképpen káros a törzsállományt veszélyeztető relatív túlhasznosítás A mezei nyúl gazdálkodás A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult: állandó hasznosítási ráta az alkalmazkodó hasznosítás helyett februári tervezés augusztusi-szeptemberi helyett 2004-től: minden év szeptember 30-ig módosítani lehet az éves tervek hasznosítási irányszámait a hasznosítás tervezésénél a (10-30 %-os) sebzési arányt figyelmen kívül hagyják A mezei nyúl gazdálkodás az r-stratégista fajok helyzete passzív védelemmel nem javítható a környezet kedvezőbbé válására gyors állománynövekedéssel válaszolnak minden olyan beavatkozás, ami csökkenti az elhullást növeli a nyúlállomány nagyságát: élőhely-fejlesztés kiegészítő takarmányozás ragadozó gyérítés betegségek elleni védekezés. A mezei nyúl gazdálkodás Többszörös élőhely-vesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi 1999b). A gazdálkodók tudják az élőhely-fejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból, nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem végzik el. 6
7 A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző vizsgálati területen között. Élőhely-preferencia a geszti Toldi Vt. területén Élőhely-preferencia a hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. területén A kultúrnövények aránya a mezei nyúl táplálékában A mezei nyúl térbeli megoszlása az egyes kultúrák között az őszi reflektoros állománybecslés alkalmával 7
8 Az ürülékbogyók eloszlása a különböző élőhelyek között a geszti Toldi Vt. területén A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén. 8
9 A mezei nyúl gazdálkodás A ragadozók, elsősorban a róka létszáma folyamatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál, az egerészölyv és a barna rétihéja létszáma is (Heltai 2004). A mezei nyúl gazdálkodás A tularémia helyenként súlyos problémát jelenthet. Még mindig gyakorlat az előszűrés és a pozitív állatok visszaeresztése. Nem használ a probléma agyonhallgatása sem. A róka és a borz populáció-sűrűségének alakulása Magyarországon között. A tularémiával fertőzött mezei nyulak arányának alakulása között öt megye adatai alapján. (Forrás: Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat) A mezei nyúl aránya egyes ragadozó madarak fiókáinak és a róka táplálékában Nem csak a tularémia petevezető-gyulladás a beteg anyanyulak nem termékenyülnek csökken az átlagos szaporulat Csökken a hasznosítható mennyiség az anyanyulak petevezetője: vörös és nem mozgatható a petefészken A betegség sűrűségfüggő Ha sok ilyen nyulat találnak a vadászat során - csökkenteni kell a mezei nyúl állomány sűrűségét 9
10 Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros vagy sávos állománybecslés tavasz elején 10
11 A reflektoros létszámbecslés számításmenete A területen több vonalat jelölünk ki, melyeket legalább 3 egymás után következő éjszaka végigjárunk. A kezdési pont minden éjszaka megfordul, hogy minden szakaszon legyen korai időpontban elvégzett számlálás és késői is. A vonalak belátott területei nem fedhetik át egymást, vagy ilyen esetben azokat a részeket le kell vonni a teljes belátott területből. A teljes belátott területnek legalább a teljes terület 10 %-át le kell fednie! A sűrűség kiszámolása 1. Mintaterület nagysága (ha) = útvonalak hossza (m) * belátott távolság (m)/ Ezen a területen láttunk x db nyulat. 3. Populáció-sűrűség a mintaterületen (egyed/ha) = látott nyulak száma (db)/mintaterület nagysága (ha) 4. Egyedszám a teljes területen (db) = populáció-sűrűség a mintaterületen (db/ha)* a teljes terület nagysága (ha) Jászárokszállás őszi becslés Jászárokszállás becslési útvonalak. Úthossz (km) terület (ha) nyúlszá m (db) Nettó terület (ha) Pop. sûrûség (db/100 ha) 1.nap BAL JOBB nap BAL JOBB nap BAL JOBB átlag szórás N A sáv és a rugalmas sáv Abádszalók becslési eredmények között 11
12 A reflektoros becslés és a vadgazdálkodók becslése közti eltérés. Hely Év Adattári becsült létszám Biharkereszt es Reflektoros létszámbecsl és A reflektoros módszer többletbecslése (%) Forrás Dávid, Apaj Kompolt Csongrád A hasznosítható mennyiséget legjobban az r befolyásolja. Ha a fiatal/öreg arány 0,8 alá esik, akkor a hasznosítható mennyiség már negatív lesz! Az r meghatározása egy korai, a vadászati szezon elején rendezett nagyterítékű vadászat során történik! Problémák a modellben: -a vadászat során nem minden nyulat lőnek le, sokszor válogatnak a nagyobb nyulak javára -nem látják a kis nyulakat a nagy takarás miatt -nincs nagy teríték pontatlanabb lesz a becslés Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején a növekmény becslése: fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell) - nem korai a vadászat a kisnyulak egy részénél már nincs meg a Stroh-jegy, ami alapján a korhatározást javasolják. -a Stroh-jegy kitapintása, megtalálása bizonytalan lehet, különösen későbbi vadászatokon jobb lenne a szemlencse száraztömege, de az több munkát és felszerelést igényel. Számítás K-H modell H=N 0 *{S 1 *S 2 *(1+r)-1} H: a hasznosítható mennyiség N 0 : a tavaszi törzsállomány (éjszakai reflektoros becslés alapján) S 1 : a nyulak nyári túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.7) S 2 : a nyulak téli túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.8) r: a fiatal-öreg arány (próbavadászaton Stroh-jegy alapján). A modell feltételei: 1. N 0 =N 1, azaz a következő évi törzsállomány megegyezik az előző évivel. 2. A próbavadászaton a minta elég nagy és reprezentatív. 12
13 2004 Stroh-jegy Szemlencse száraztömeg Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak. Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején a növekmény becslése: fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell) a szaporulat becslése (méhlepényhegek alapján) + a nyári elhullás becslése (második állománybecslés a vadászat előtt; SZIE Vadbiol. modell) Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak. A vadászati szezonban az idő előrehaladtával a fiatal/öreg arány csökken, azaz minél később hasznosítunk annál kisebb lesz majd eltűnik a hasznosítható mennyiség Számolás SZIE Vadbiológia modell N pő =N 0 +(N 0 *ivararány*átlag szaporulat) N pő = őszi lehetséges populáció-nagyság N 0 =tavaszi törzsállomány D NY =N pő -N ő D NY = nyári elhullás N ő = őszi becsült állománynagyság D T =N ő -N 1 D T = téli elhullás N 1 = Következő tavaszi becsült állomány 13
14 A nyári elhullás alakulása különböző élőhelyeken 2002-ben A nyári elhullás kiszámolása A fiatal és a felnőtt nyulak átlagos nyári elhullása több terület értéke alapján Tavaszi állománynagyság (egyed) 348 Ivararány (bak:nőstény) 50:50% Átlagos szaporulat felnőtt nőstényenként (egyed) 8 Potenciális őszi állománynagyság (egyed) 1740 Őszi állománynagyság (egyed) 757 Nyári elhullás (egyed) 983 Nyári elhullás (%) 56,5 A nyári elhullás (Dny) és az elhullási arány az őszi lehetséges maximális populáció-nagysághoz viszonyítva (Dny/max. populáció). 14
15 A két modell összehasonlítás A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. ) Az élőnyúl-befogás aránya a terítékhez és a becsléshez képest között. (Forrás: OVA) És amit még tehetünk Élőhelygazdálkodás vadföldgazdálkodás Vadtakarmányozás Ragadozó gazdálkodás Tenyésztés? A fiatal-öreg arány és a hasznosítható mennyiség alakulása a vadászat időpontja szerint. Apaj, 2001 (Szemethy és mtsai 2004). 15
16 UMVP Információk: FVM, NFÜ. Három prioritás tengely I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása Az ÉTT-k területi aránya (Összes vadföld, vadlegelő 2004-ben: 63,991 0,68%!!) Kategória Terület (1000 ha) Arány (%) Mintaterület 179,4 1,9 Kiemelten fontos 1 883,2 20,2 Fontos 936,4 10,1 Tervezett 294,4 3,2 Összesen 3 293,4 35,4 Magyarország 9 300,8 100 CL 1650 Apróvadkeverék Menedék, táplálék, fészkelőhely Jól vadásztaható több éves keverék az egyéves fajok után következő tavasszal 14 évelő növény fácán, mezei nyúl és fogoly számára is alkalmas 16
17 CL 1650 Apróvadkeverék Tenyésztés? nyílt alföldi mezőgazdasági területekre való Vetésidő áprilistól augusztus közepéig vetőmagmennyiség 20 kg/ha Vetést megelőzően 300 kg/ha komplex műtrágyát igényel Ápolása nem szükséges, első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni. Összetétele: pohánka, édes csillagfürt, pitypang, szarvaskerep Leo, wesztfáliai fodroskel, évelőrozs, napraforgó, mályva, őszi takarmányrépa, inkarnáthere, tavaszi búza, fehérvirágú somkóró, vöröshere Namaro, Lucerna Europe, svédhere, takarmányrepce Akela, csomós ebír, fehérhere Haifa, Olajlen Taurus CL 1300 Őz és nyúl keverék Apróvadnak és nagyvadnak is Nyúl, őz, fogoly A keverék fehérjében és vitaminokban, alkaloidákban gazdag, gyógyhatású elemeket is tartalmaz Vetésidő április közepétől szeptemberig Tenyésztés? Próbálkozások a a XIX. sz. második felétől Franciaország Sok próbálkozás -kevés siker nem szaporítható? Karanténozás is gond! Magyarországon nincs eredményes tenyészet Franciaország, olaszország CL 1300 Őz és nyúl keverék vetőmagmennyiség kg/ha Vetést megelőzően nem, de ezt követően minden tavasszal 400 kg PK trágya Erős gyomosodás esetén már az első évben néhány héttel a vetést követően magas tarlóval kaszálni kell A 2. évtől csekély legelés esetén augusztusnál nem hamarabb kaszálni kell. Összetétele: vöröshere Namaro, lucerna Europe, vad kömény, cickafark, körömvirág, inkarnáthere, mezei katáng, sárga takarmányrépa, westfáliai fodroskel, sárgarépa, baltacim, pohánka, zab, petrezselyem, ánizs, édeskömény, mályva, édes csillagfürt, svédhere, pitypang, széleslevelű utifű, szarvaskerep, Tenyésztés? Telep: Félénk nyugalom, búvóhely kell neki Reggeli, délelőtti napsütés jó. Talaj száraz Nem szereti a szelet uralkodó szélirány! Más állatfaj még a telep közelében sem tartható! Biztonságos kerítés földbe süllyeszteni ragadozók 17
18 Ketrec: Szaporító és nevelő Lábakon állnak, drótsodrony aljzat + műanyag/deszka lap az ellető doboznál Szaporító elkülönítve egy ellető és egy befogó rész + pihenő-etető tér Másik típusnál csak egy búvóhely van a padozattól cm magasan egy deszkalap bebújhatnak alá a kisnyulak Az aljzat 15*15 mm-es, az oldalfal 10*10 mm-es drótsodrony A búvóhely egy lappal lezárható a többi résztől ide nyílnak az ajtók befogás Önetető oldalt, ami kívülről feltölthető. Itató szopókás/nyílt vízfelszínű Tenyésztés? Tenyésztés? Tartás technológia: Monogám párok, vagy hárem Hárem: 1 : 2, 1 : 3, de sokan az 1:5 ivararányt próbálták alkalmazni Ekkor kevesebb apaállatot kell tartani olcsóbb A mezei nyúlnál nem sikeres a hárem tartás. Nevelő növendékek Kifutóval, vagy anélkül Mindig van búvóhely egyben befogó is Tenyésztés? Francia vizsgálatok évente 4-5 alom, 5,9-7,3 kisnyúl/anya Első alom 1 kisnyúl Későbbiek átl. 2,5 kisnyúl Elhullás elválasztásig >50 % A tenyészpárok 4 éves korokig tarthatók tenyészetben Olasz tapasztalok hónaposan párbaállítás Első évben 6,4 alom/év % nem fial Választás 26 naposan minél hosszabb szoptatás legyen Tenyésztés: Törzsanyag egy évnél fiatalabb befogott állatok Strohjegy Jobb azonban az eredmény, ha zárt térből származó 6-8, vagy 2 hónapos egyedeket állítunk be. Mindennapos gondozás mellett eltűrik az embert, bár a megfogást nem szeretik. Párosítani kell a szaporodási időszak előtt (dec. közepe aug. vége). A fiatal nőstények első párzásának ideje a születési idő függvénye Ellések január vége október közepe Tenyésztés? Tenyésztés? Takarmányozás: Az újszülöttek már egyhetes koruktól fogyasztanak az anyjuk takarmányából. Választás után táp + tömegtakarmány Zöldtakarmány vagy Szalma és széna keverék + víz ad libitum 18
19 Tenyésztés? Takarmányozás Táp adagolás: 200g/nap nyersrost tartalom min. 13 %, de inkább 17 %! Táp vitamin és ásványi anyag Optimális fehérjetartalom: 16 % Sok zöldség, gyümölcs, friss zöld! Este etessünk a mezei nyúl éjszaka aktív Etetés rendszeres legyen kevesebb stressz! kevesebb elhullás + jobb szaporodás Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére Kormányzati eszközök Alternatív földhasznosítás Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vett mez őgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismertetett programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel.) Élőhely-fejlesztési támogatások A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távra célirányosan célszer ű meghatározni a tervezett élőhely-fejlesztéseket. A hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekb ől származtatott hasznosítástervezést alkalmazását kellene előírni. Tenyésztés? Egy pártól átl. 32 utód lehet a tenyésztési ideje alatt megéri? Kihelyezés? Visszavadászás? Túlélés? 6 hónapos nyulak 20 %-a marad meg a vadászati szezonig! Jobb a túlélés, ha egy utónevelőbe helyezik ki őket és a vadászat is védett, ellenőrzött területen történik. Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére Hatósági eszközök A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. Ehhez meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. Törekedni kell a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek elterjesztésére. Erre a gazdálkodókat ösztönözni kell. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről, amelyek tananyagából vizsgázni kell. Szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. A mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése fontos az Országos Vadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése. Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000). Becsülni kell és jelenteni a róka állománysűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni a tularémiával. Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és a fertőződés megelőzésének lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). 19
20 Oktatás -kutatás Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát kell elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására. A gazdálkodókat ösztönözni kell a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. az ezekben résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.) Az új tudományos eredményeket minden szinten be kell építeni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása. Célszerű lenne célzott továbbképzéseket szervezni nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is. További kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén. 20
Gazdálkodás a mezei nyúllal
Az OMVK Fővárosi és Pest megyei Szervezete a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével együttműködve 2009. november 20-án Gödöllőn a hivatásos vadászok kötelező továbbképzése keretében szakmai
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenVadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
RészletesebbenSEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás
SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás
RészletesebbenAJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)
2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.
RészletesebbenROZS (Secale cereale)
ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenJelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett
RészletesebbenA vaddisznó elterjedése
A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul Eurázsiai-elterjedés Észak- és Dél-Amerikába betelepítették
RészletesebbenTerepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.
Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Lónya Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenPRESENT CIRCUMSTANCES OF BROWN HARE MANAGEMENT AND REQUIRED IMPROVEMENTS. By: KELEMEN, JÓZSEF SZEMETHY, LÁSZLÓ BÍRÓ, ZSOLT
PRESENT CIRCUMSTANCES OF BROWN HARE MANAGEMENT AND REQUIRED IMPROVEMENTS By: KELEMEN, JÓZSEF SZEMETHY, LÁSZLÓ BÍRÓ, ZSOLT Following Hungary s accession to the EU, probably a significant proportion of agricultural
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben6. FEJEZET. A nyúl felnevelése
6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az
RészletesebbenHírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2014. X. szám Aktuális teendők 1. Az őzagancsok bemutatási határideje: október 30! A Vtv. szerint a
RészletesebbenVAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY
Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Ismertet, ajánlott tantervek és tantárgyak Gödöll VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY
RészletesebbenVadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenTalajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
RészletesebbenÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét
Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros
RészletesebbenA ragadozómadarak versenygalambokra gyakorolt hatásának felmérése
A ragadozómadarak versenygalambokra gyakorolt hatásának felmérése Tisztelt Kitöltő! Az alábbi felmérés a ragadozómadarak és a tenyésztett házigalambok, valamint tenyésztőik közötti kapcsolat jellemzőit
RészletesebbenA sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek
A sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek Dr. Voszka István 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről
RészletesebbenBALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata
TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN - A különböző korcsoportú sertések elhelyezésének,
RészletesebbenEgy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45
Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. év FŐLAP - A GAZDÁLKODÓ ADATAI. Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a gazdálkodó adataitól) E-mail cím:
GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ év FŐLAP - A GAZDÁLKODÓ ADATAI Név: 2 Cégforma: Cím (helység, irányítószám közterület neve, száma): 5 Telefonszám: MVH által kiadott ügyfél-azonosító: E-mail cím: Kapcsolattartó adatai
RészletesebbenBÉRVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK
BÉRVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Érvényes: 2011. április 15 2012. április 14. a VADEX Mezõföldi Erdõ- és Vadgazdálkodási Zrt. vadászterületein Vadászterületek: Fehérvárcsurgó, Tímár, Vál, Soponya, Vért, Báránd,
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
Részletesebben5. Munkapiac és munkanélküliség. Munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája
5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése
RészletesebbenVárosi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.
Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy
RészletesebbenINTENZÍV GRUBBER KARAT
INTENZÍV GRUBBER KARAT 2 Tarlómegmunkálás napjainkban A tarlómegmunkálás célja az utóbbi években sok helyen megváltozott. Korábban főként a gyomnövények elleni védekezésül és talajlazításként szolgált.
Részletesebben143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások
143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenPillangós takarmánynövények kísérleti módszertan PILLANGÓS NÖVÉNYEK
PILLANGÓS NÖVÉNYEK TARTALOMJEGYZÉK. Bevezetés... 2. Általános rész... 2. Bejelentés kezdeményezése... 2.2 Bejelentés elfogadása... 6 2. Vizsgálat szüneteltetése, megszűnése, bejelentések visszavonása,
RészletesebbenMagyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN I. - Az állatok viselkedésének
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenHírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2009. VIII. szám Aktuális teendők 1. A végrehajtási rendelet szerint a társas vadászatok ütemtervét
RészletesebbenKomposztálás a közfoglalkoztatásban
Komposztálás a közfoglalkoztatásban Az önkormányzatok különleges komposztálási technológiával bővíthetik közfoglalkoztatási programjaikat. A Compastor által kínált lehetőség értékteremtő, költséghatékony
RészletesebbenHírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2008. XII. szám Aktuális teendők Mint azt a napokban már egy körlevélben is jeleztük, ahhoz, hogy az
Részletesebbentermesztéstechnológia III.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai
RészletesebbenA NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA
A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA TERMÉSSZABÁLYOZÁS GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZVETLEN MÓDSZEREK Gyeptörés Gyeptelepítés felülvetés KÖZVETETT MÓDSZEREK Gyomirtás, gyomszabályozás
RészletesebbenVörös róka (Vulpes vulpes)
Vörös róka (Vulpes vulpes) Felismerés jegyei: Legismertebb, legelterjedtebb ragadozónk. Testméretekben ivari dimorfizmus mutatható ki, a kan tömeg 13-14 %-kal nagyobb a szukáénál. Testén a vöröses szín
RészletesebbenE N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest
ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Mészáros Ferencné ENGEDÉLYSZÁM: 492/2005. TÁRGY: TITUS MTG ikercsomagolású gyomirtó permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye OLDALAK SZÁMA: 3 E N G
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenMichel Lepertel takarmányozási szakértő. Tel.: +33 2.33.59.22.56 Fax: +33 2.33.90.11.44 50 800 VILLEDIEU LES POELES Email : dietalim@orange.
Michel Lepertel takarmányozási szakértő Tel.: +33 2.33.59.22.56 Fax: +33 2.33.90.11.44 50 800 VILLEDIEU LES POELES Email : dietalim@orange.fr A nyereséges ÉS fenntartható állattenyésztés REÁLIS lehetőség,
RészletesebbenJELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében
- 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai
RészletesebbenL OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE 1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN II. - A pecsenyekacsa és a kacsa törzsállományainak
RészletesebbenBudapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)
RészletesebbenA 2015/2016.tanév munkaterve, fő feladatai, programja
Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola 5100 Jászberény, Szent István körút 22. Tel./Fax: 57/501-720 OM: 036045 2015/2016.tanév Iktatószám: A 2015/2016.tanév munkaterve, fő feladatai,
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról. Emlékházban elvégzett kertészeti munkák és jövőbeli tervek
BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról 2015. április vége óta vezetem a Dr. Szalai Miklós Emlékházat mint tájgondnok. Ez a munkakör számos szakmai kihívás és feladat elé
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői
RészletesebbenA 2014-2015. évi Közfoglalkoztatási programok megvalósulásáról
Hajdúhadház Város Önkormányzata Beszámoló A 2014-2015. évi Közfoglalkoztatási programok megvalósulásáról Készítette: Molnár Balázs 2015.04.16. 2014. évi Közfoglalkoztatás 2014. év folyamán Hajdúhadházi
RészletesebbenA mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György
A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
1 Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cegléd INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 T a r t a l o m j e g y z é k 3 4 11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Iskolai
RészletesebbenPrincipal Plus Principal Plus Gold
DuPont Principal Plus Principal Plus Gold A kukorica eredményes gyomirtására, változó talaj-, csapadék- és gyomnövény viszonyok között is. az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az
Részletesebben59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás
RészletesebbenÁRJEGYZÉK VADÁSZAT. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28.
ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28. Kedves Vadásztársunk! A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Veszprémtől északra, a Bakony keleti vonulatában
RészletesebbenFöldhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára
Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenRészletes takarmányozástan yakorlat A házinyúl takarmányozása Tenyésznyulak takarmányozása Változó fiziolóiai meterhelés Változó táplálóanya szüksélet Tenyésztáp ez sem mindi tudja követni a yors változásokat
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenHortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan
RészletesebbenPedagógiai Program 2013
Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenI. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17
Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenÖSSZESÍTŐ ADATLAP. Közhasznú alapítvány. A kérelmező szervezet székhelye: 5 6 0 0 Békéscsaba (irányítószám, helység)
Ügyiratszám 1 : Érkezett 1 : ÖSSZESÍTŐ ADATLAP 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület Békéscsabai
RészletesebbenBEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I.
BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Növénytermesztés tényezői Fény
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség Megyei Igazgatóság / Megyei Labdarúgó Szövetség / BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI U-19 KOROSZTÁLYÚ BAJNOKSÁG korosztályú férfi ifjúsági nagypályás labdarúgó bajnokság versenykiírása
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés
RészletesebbenKIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A Tel: 96/242-611 96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu Beszámolót készítette: Boros Imréné intézményvezető
RészletesebbenNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. / gazdálkodási évtıl
GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ / gazdálkodási évtıl Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási intézkedésében résztvevık és a Natura 2000, valamint a Kedvezıtlen Adottságú Területekre
RészletesebbenÁrnyas Óvoda Veresegyház SZAKMAI MUNKATERV
Árnyas Óvoda Veresegyház SZAKMAI MUNKATERV 2014-2015 nevelési év Székhely: 2112, Veresegyház, Árnyas u. 1.sz. OM azonosító: 200689 Készítette: Puskásné Gazdag Mónika óvodavezető Véleményezte és elfogadta:
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenA vasút felépítményi tartórendszere és az ágyazat kölcsönhatásai.
A vasút eléítményi tartórendszere és az ágyazat kölcsönhatásai. Dr. Mihalik András Nagyváradi Egyetem Éítészmérnöki Tanszék. A szerző tanulmányában egy általános kéet kíván bemutatni az egyik legérdekesebb
RészletesebbenDiákönkormányzat és Művészeti Iskola DÖK Intézményvezetői pályázatok értékelése Javaslattétel
ETYEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL H-2091 Etyek, Körpince köz 4. Telefon: 06-22/353-633; 06-22/353-698 Fax: 06-22/353-655 E-mail: titkarsagetyek@fibermail.hu Ügyiratszám: 860-32/2009 Ügyintéző: Palotai
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenGazdálkodás az őz ökológiájának ismeretében
TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9. Gazdálkodás az őz ökológiájának ismeretében Prof. Dr. Csányi Sándor VadVilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia) Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő www.vmi.info.hu
RészletesebbenA magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai
A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 2012. március 6. Témák: Az állategészségügyi
RészletesebbenTelepülési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel.
Kiadás kelte MAGYAR SZABVÁNY MSZ 21976-1 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Investigation of municipal wastes, Sampling Hivatkozási szám: MSZ 21976-1:2005 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
RészletesebbenRÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016.
RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016. Répcelak Város a Települési környezetvédelmi program - Felülvizsgálat 2016. 2 Bevezetés Répcelak Város a 2005 során
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
Részletesebben2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*
22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenA termékkísérő szolgáltatások szervezeti helye az iparvállalatokon belül
A VÁLLALATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A termékkísérő szolgáltatások szervezeti helye az iparvállalatokon belül Az utóbbi időben az iparvállalatok egyre több olyan szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek, amelyek
RészletesebbenÁllatkísérletek Elmélete és Gyakorlata B kurzus
Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata B kurzus Core modul 4/4 Laboratóriumi rágcsálók tartása, gondozása, tenyésztése és regisztrációja Dr. Jánossy Tamás egyetemi docens Sebészeti Műtéttani Intézet SZTE
RészletesebbenJAVASLAT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV TARTALMÁRA
JAVASLAT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV TARTALMÁRA 1 Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2/2015. utasítása A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi Tervéről 2 1. Bevezetés Tab Város Önkormányzata,
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás
Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Táplálkozási viselkedés 24 órás táplálkozás 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Kultivátoros művelés A tökéletes munkához tartozik az
Részletesebbenbe/sfphpm01-03044/2015/mksz
A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Óbudai Kézilabda Sportiskola Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve ÓKSI SE Gazdálkodási formakód 521 Bajnoki osztály: Gyermekbajnokság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG
MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat
Részletesebben1991. évi XI. törvény. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről. Az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai
1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1. (1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi,
Részletesebben