VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY

Átírás

1 Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Ismertet, ajánlott tantervek és tantárgyak Gödöll

2 VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY A szakirány képviselje: Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Az opciók felelsei: Vadgazdálkodás: Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Halgazdálkodás: Dr. Váradi László, egyetemi docens Halgazdálkodási Tanszék Méhészet és méhbiológia: Dr. Bakonyi Gábor, egyetemi tanár Állattani és Ökológiai Tanszék A szakirány bemutatása A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány az agrármérnökképzésben a differenciált szakmai ismeretek megszerzésére biztosított lehetségek felhasználásával, az agrárágazat három speciális területén, elssorban a megújítható él természeti erforrásokkal való gazdálkodásban, bvebb tudást szerezni szándékozó hallgatók számára biztosít szervezett kereteket. Az egyes opciók tantárgyainak -%-a az opció f területébl kerül ki. A fennmaradó részben a másik területek alaptárgyai közül kell a hallgatóknak kurzusokat felvenni. A hallgatók e tárgyak teljesítésével egyrészt késbbi pályájuk és magánéletükben hasznosítható ismeretekhez, másrészt pedig egyébként költségesen beszerezhet igazolásokhoz jutnak. A szakirány teljesítésének feltétele, hogy a hallgatók az adott opciónak megfelel tantervben szerepl tárgyakat sikeresen elvégezzék és ezzel kreditet gyûjtsenek össze. Opciónként változó a szakmai gyakorlatokra vonatkozó elírás, illetve a szakirányú diplomamunka készítésének követelménye. A szakirányban résztvev háromtanszéken TDK dolgozatot készít hallgatók rendszeresen érnek el sikereket az egyetemi és országos diákköri konferenciákon. A diplomadolgozatokat rendszerint szakterületi záróvizsgabizottság eltt kell megvédeni. Megszerezhet igazolások A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány elvégzése a választott opciónak megfelelen az követelményeket teljesít hallgatók számára az alábbi igazolások megszerzését teszi lehetvé: Vadgazdálkodási opció: felsfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, az állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga (VB 4 B), horgászvizsga és hatósági halr igazolvány (HG 49 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben) Halgazdálkodási opció: a szakirány elvégézését igazoló betétlap, horgászmesteri-tógazda képesítés és állami horgászvizsga, hatósági halri igazolvány (HG 49 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben). Méhészeti és méhbiológiai opció: a szakirány elvégzését igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halr igazolvány (HG 49 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben), állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga (VB 4 B), méhész szakmunkás vizsga lehetsége.

3 A vadgazdálkodási opció céljai és követelményei A vadgazdálkodási opcióban folyó képzés célja a vadvédelem, a vadgazdálkodás, a vadászat és a ter mészetvédelem iránt érdeklõdõ hallgatók speciális képzési lehetõségének biztosítása a graduális oktatás keretei között. A képzés célja, hogy az opciót felvevõ hallgatók: Elsajátítsák a szakterülethez szorosan kapcsolódó elméleti és alkalmazott ökológiai és vad bio lógiai ismereteket. Megismerjék és alkalmazni tudják a természet- és vadvédelem, valamint a vadgazdálkodás új kuta tási eredményeit és gyakorlati technikai-technológiai ismereteit. Általános ismereteik legyenek a szakterületen jelentkezõ tervezési, fejlesztési, szervezési, igaz gatási és más feladatok ellátásának fõbb jellemzõirõl és követelményeirõl. Képzett partnerei legyenek a vadgazdálkodás környezetét képzõ mezõ-, erdõgazdálkodási és termé szetvédelmi szakembereknek és hatóságoknak. A képzés programja: Az opció ajánlott programját az. táblázat mutatja. Elírt szakmai gyakorlat: Kötelez szakmai gya korlat nincs, de a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék igyekszik segítséget adni, a megfelel szakmai munkahelyek megtalálásához. Szakirányú diplomamunka követelményei: vad biológiai és vadgazdálkodási diplomadolgozat készítése nem kötelez, de ajánlott. A halgazdálkodási opció céljai és követelményei A halgazdálkodás iránt érdekld hallgatók számára olyan többlet ismeretanyag nyújtása, amelyek a halgazdálkodási termelési gyakorlatban a kezd szakember számára szükségesek. Ennek megfelelen az opció különös figyelmet fordít: A halak szaporításának, mint a teljes termelés kiinduló pontjának a sokoldalú megismertetésére. Ezért a képzés során az alapozó tárgyakon kívül gazdag ismereteit nyújtja a különböz halfajok szaporítási technológiáinak. A gyakorlati ismeretekentúl,aképzéssoránmegismerika halak sajátos szaporodásbiológiai folyamatait is. A halgazdálkodási opció keretében lehetség van: Diákköri dolgozat, illetve halas témájú szakdolgozat korlátozott számú elfogadására. A legeredményesebb hallgatóknak esélye van tanulmányaik folytatására PhD képzés keretében. Különösen ez utóbbi esetben legalább egy idegen nyelv ismerete szükséges. A képzés programja: Az opció ajánlott programját az. táblázat mutatja. Elírt szakmai gyakorlat: A III. és IV. éveseknek a nyári kötelez szakmai gyakorlat keretein belül tógazdasági ivadék elnevelési gyakorlat. Az V. éveseknek az szi félévben lehalászási gyakorlaton való részvétel. Szakirányú diplomamunka követelményei: A diplomatervvel kapcsolatos követelmények megegyeznek a MKK elírásaival a következkkel kibvítve: a Halgazdálkodás opcióban meghirdetett tantárgyak lehallgatása és saját kísérletes munka végzése. Méhészet és méhbiológia opció céljai és követelményei A méhészeti ismeretek elsajátítására hazánkban csak alap- és középfokon van lehetség. Az opció célja a felsfokú képzés beindítása, hogy az országban kialakulhasson a méhész értelmiség. Az Állattani és Ökológiai Tanszék az országban az egyetlen tanszék, ahol a felsoktatásban, több tárgy keretében is folyik a méhészet oktatása. Itt mûködik az ország egyetlen tanméhese, ezért az oktatás gyakorlati feltételei is jórészt adottak. Az opció további erssége a Kisállat tenyésztési Kutatóintézet Méhészeti Osztályával meg lev,

4 gyümölcsöz kapcsolat. Az opció programja több cél egyidejû elérését tûzi a hallgatók elé: A méhészeti tárgyakat elvégz hallgatók olyan ismeretekhez jutnak, melyek lehetvé teszik saját méhészetükben önálló és eredményes munka végzését Kell gyakorlat megszerzése és a posztgraduális továbbképzés után szaktanácsadókká, igazságügyi szakértkké válhatnak. A gyakorlati ismeretek elsajátítását szolgálja, hogy a III. év utáni nyári szakmai gyakorlatot egy termel méhészetben kell elvégezni. A méhész szakma egyes területeinek gyakorlása képesítéshez kötött. Ez feltételezi a négy féléven át tartó gyakorlati képzést, illetve a vállalkozási és termékmarketing ismeretek oktatását. A képzés olyan, hogy a hallgatók már legkésbb IV. éves korukra alkalmasak saját kísérletek végzésére. Ez teszi lehetvé a TDK tevékenységet valamint a magas színvonalú diplomamunkák készítését, esélyt adva a külföldi részképzésbe illetve a PhD képzésbe való bekapcsolódáshoz. A képzés programja: A képzés ajánlott programját a. táblázat mutatja. Elírt szakmai gyakorlat: A nyári szakmai gyakor latokból legalább hetet az Állattani és Ökológiai Tanszék által elírt méhesben kell letölteni. Szakirányú diplomamunka követelményei: A diplomatervet méhészeti vagy méhbiológiai, illetve a szakirány másik opcióihoz kapcsolódó témából kell készíteni.

5 . táblázat: A vadgazdálkodási opció tantárgyai Felels: Dr. Csányi Sándor Kód Név Tárgyfelels K. félév. félév. félév 8. félév E GY E GY E GY E GY E GY VB B Vadbiológia Csányi Sándor VB 4 B Vadászat és vadgazdálkodás Heltay István VB B Vadegészségtan* Ákoshegyi Imre ÁL 8 B Általános halbiológia és -rendszertan Kiss István VB B Vadmadarak és emlsök állattani jellemzése Szemethy László VB B A vadállatok viselkedése Szemethy László HG 4 B Halgazdaságtan II. Horváth László VB 49 B Szakmai jogszabályok és igazgatás Csányi Sándor VB 4 B Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Heltai Miklós HG 49 B Halászat- és horgászati alapismeretek Váradi László HG B Halgazdaságtan I. Horváth László HG 48 B Halszaporítás és ivadéknevelés Szabó Tamás VB B Trófeabírálat Szabó Zoltán VB 8 B Populációbecslések és monitoring Csányi Sándor és Szemethy László 4 VB 4 B Vadászatszervezés, vadászetika Heltay István Összesen: * A. félévben alternatív tárgyként felvehet: VB 8 B Ragadozó madarak ökológiája Tóth László Megszerezhet igazolások: állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, felsfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halr igazolvány

6 . táblázat: A halgazdálkodási opció tantárgyai Felels: Dr. Váradi László Kód Név Tárgyfelels K. félév. félév. félév 8. félév E GY E GY E GY E GY E GY HG 49 B Halászat- és horgászati alapismeretek Váradi László HG B Halgazdaságtan I. Horváth László ÁL 8 B Általános halbiológia és -rendszertan Kiss István VB B Vadbiológia Csányi Sándor HG B Halfajaink elterjedése és monitoringja Keresztessy Katalin HG 4 B Halgazdaságtan II. Horváth László TK B Halélettan Mézes Miklós VB B Vadmadarak és emlsök állattani jellemzése Szemethy László HG 48 B Halszaporítás és ivadéknevelés Szabó Tamás HG 49 B Halgenetika Váradi László VB 4 B Vadászat és vadgazdálkodás Heltay István VB 49 B Szakmai jogszabályok és igazgatás Csányi Sándor VB 4 B Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Heltai Miklós VB 8 B Populációbecslések és monitoring Csányi Sándor és Szemethy László 4 TR 48 B Akvakultúra Pekli József Összesen: Megszerezhet igazolások: horgászvizsga és hatósági halr igazolvány, állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, a szakirány elvégzését igazoló betétlap

7 . táblázat: A méhészeti és méhbiológiai opció tantárgyai Felels: Dr. Bakonyi Gábor Kód Név Tárgyfelels K E G. félév. félév. félév 8. félév Y E GY E GY E GY E GY ÁL B Méhek biológiája Sárospataki Miklós ÁL 8 B Általános halbiológia és -rendszertan Kiss István HG B Halgazdaságtan I. Horváth László VB B Vadbiológia Csányi Sándor ÁL B Méhészet technológiája Szalainé Mátrai Enik és Molnár Józsefné ÁL 4 B Rovarökológia Bakonyi Gábor ÁL B Méhlegel és megporzás Szelényi Gábor AM 4 B Termék marketing Lehota József ÁL B Méhek betegségei és kártevi Szelényi Gábor HG 49 B Halászat- és horgászati alapismeretek Váradi László VB 4 B Vadászat és vadgazdálkodás Heltay István VB 49 B Szakmai jogszabályok és igazgatás Csányi Sándor VB 4 B Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Heltai Miklós ÁL 4 B A mézel méh tenyésztése Szalainé Mátrai Enik és Molnár Józsefné ÁL B Vadméhek tenyésztése és hasznosítása Sárospataki Miklós Összesen: 4 9 Megszerezhet igazolások: a szakirány elvégzését igazoló betétlap, horgászvizsga, állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, méhész szakmunkás vizsga lehetsége

8 Vadgazdálkodási tantárgyak VB B: Vadbiológia A vadbiológia helye és kapcsolatai. A fontosabb vadfajok elterjedése és helyzete. Populációbiológiai alapfogalmak. Populációdinamika, sûrûségfüggés, modellezés. A környezeti tényezk szerepe a fajok elterjedésében. Az élhely tényezi és a niche. Biodiverzitás. Táplálkozásbiológia. Vadfajok közötti kölcsönhatások. Versengés és ragadozó életmód. A genetikai ismeretek a vadgazdálkodásban. VB 4 B: Vadászat és vadgazdálkodás A vad élhelye. Vadászati ökológia. Vadászható nagyvadfajok jellemzése. Szelekció és trófeabírálat. Vad betegségek. Vadászható apróvadfajok jellemzése. Természetvédelem és vadászat. Vadászfegyverek. Ballisztika, távcsövek, kések. Vadászkutyák. Vadászatszervezés (Vadászati Szabályzat). Egyéni vadá szati módok, társas vadászati módok. A magyar vadászat jogi rendje. Vadásztársaságok, mint egyesü letek. Lövészet gyakorlás és vizsga, valamint tanvadászat. VB B: Vadegészségtan Állategészségügyi alapfogalmak. Hazai vadászterületek állategészségügyi, higiéniai feladatai. Vadászható állatfajok leggyakoribb betegségei. Mérgezések. Zoonozisok. Prevenció. Zárttéri apróvadtenyésztés és a nagyvadtenyésztés állategészségügyi rendje. Élvad befogás, szállítás és forgalmazás állategészségügyi szabályai. Lttvad szállításának és forgalmazásának állategészségügyi szabályai. Aktuális jogszabályok. VB B: Trófeabírálat A trófeakultusz története, trófeakiállítások és a trófeabírálat kezdetei. A trófea fogalma és a trófeaként kezelt testrészek biológiai funkciói. A trófeabírálat vadászati-vadgazdálkodási szerepe és jogszabályi háttere. A gímszarvas, a dámszarvas, az z agancsának, a muflon csigájának és a vaddisznó agyarának jellemzi és bírálata. Egyéb trófeaként számon tartott testrészek és bírálatuk. A trófeák kikészítésével és kiállításával kapcsolatos legfontosabb fogások és szabályok. VB 8 B: Ragadozó madarak ökológiája A tárgy célja a vágómadár alakúak, a sólyomalakúak és a bagolyalakúak rendjének részletes jellemzése. Kialakulásuk, evolúciójuk, embrionális fejlõdésük bemutatása, ill. rendszertani, anatómiai, ökológiai jellemzésük. A kurzus kiemelten foglalkozik az egyes fajok elsõsorban a vágómadár- ill. sólyomalakúak vonatkozásában terepen való felismerését, továbbá a kor és ivar meghatározását segítõ bélyegek ismertetésével, a szabadon repülõ és a kézben tartott (befogott) madaraknál egyaránt. VB B: Vadmadarak és emlsök állattani jellemzése A tárgy a vadgazdálkodási szakirány tárgyainak zoológiai alapozását szolgálja, az Állattan c. tárgy 8ismereteit bvíti ki a vadgazdálkodás, a vadbiológia szempontjából szükséges speciális ismeretekkel és példákkal. A madarak és az emlsök általános jellemzése után, a vadgazdálkodás szempontjából fontos fajok szervezettani, élettani és etológiai sajátosságainak bemutatása következik. Az eladásokat gyakorlati (boncolás, fajfelismerés) foglalkozások egészítik ki. VB B: A vadállatok viselkedése A tárgy célja a viselkedéskutatás különböz irányainak, szempontjainak, az állati viselkedés alapvet jelenségeinek, törvényszerûségeinek, a viselkedés evolúciós-ökológiai kapcsolatainak valamint gazdasági hatásainak megismertetése. A tárgy elssorban a vadgazdálkodási szakirányhoz kötdik, de ajánlható minden érdekldnek. VB 8 B: A populációbecslések és monitoring A becsléssel kapcsolatos matematikai-statisztikai fogalmak. A legfontosabb populációs paraméterek és a köztük lév összefüggések. Becslések megbízhatósága. A vadállományok terepi felmérésének

9 szükségessége, céljai és lehetséges módszerei. A kor-, a szaporulat- és kondícióbecslés. Az ivar meghatározása küls bélyegek alapján és tetemeken. Szaporulat becslése. Kondícióbecslés. Térképészeti ismeretek a vadgazdálkodásban. GIS a vadbiológiában. Élhelytérképezés és tipizálás. A vadfajokra utaló nyomok, jelek felismerése a terepen. Vadbefogás módszerei. A vadállatok megjelölése, a rádiótelemetria alkalmazása. Ragadozó és növényev vadfajok táplálékának meghatározása. VB 49 B: Szakmai jogszabályok és igazgatás A vadászati jog Európában és Magyarországon a középkortól napjainkig. A vadászati jog és irányítás mai hasonlóságai és különbségei Európában. A vadgazdálkodást/vadászatot, halászatot szabályzó hazai törvények és a legfontosabb rendeletek elírásai és következményei. Az els és másodfokú hatósági munka a vadgaz dálkodás és vadászat irányításában. A vadgazdálkodás, halászat és a természetvédelem kapcsolata. A hazánk által is aláírt nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatása a vadgazdálkodásra, vadászatra és halászatra. Méhészettel kapcsolatos jogszabályok. VB 4 B: Vadászatszervezés, vadászetika A vadászat szerepe és feladata. Vadászati módok kialakulása, a vadászetika. Vadászati módok csoportosítása. Eszközök használata a vadászatban és azok etikai összefüggései. A vadász kapcsolata a vaddal és vadásztársaival. Irott és íratlan vadászati szabályok. A vad kezelése. Tiszteletadás a vadnak. Öltözködés és felszerelés. Vadászirodalom. Híres magyar vadászok és vadgazdálkodási szakemberek. Hagyományos vadászati módok. Vadkereskedelem és a bérvadászat alakulása, jelentsége. A vadászat és a vadhús európai és hazai piaca. VB 4 B: Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés A tárgy célja a vadgazdálkodáshoz kapcsolodó speciális takarmányozási, takarmánytermesztési ismereteken túl a célzott vadföldgazdálkodási és a vad élhelyén végzett élhelyfejlesztési beavatkozási lehetségek megismertetése. A tárgy komplex egységben kezeli a vadgazdálkodási, takarmányozási és növénytermesztési ismereteket, kitér azok eltér érdekekbl származó ellentmondásaira. Halgazdálkodási tantárgyak HG B: Halgazdaságtan I. A halastavi haltenyésztés hidrobiológiai alapjai. Energetikai szintek. Állóvizi ökoszisztémák és társulások. A plankton és a benton. Folyóvizi szinttájak. Hidrofizikai és kémiai alapok. Éllény ismeret. A halastavakban fontos algák, egysejtûek, kerekes férgek, alsóbbrendû rákok rendszertana, ökológiája, populáció dinamikája. A legfontosabb tenyésztett halfajok biológiája. HG B: Halaink elterjedése és monitoringja Természetes vizeink jellemzése, a legfontosabb paraméterek mérése. A különböz típusú vizekben, illetve szakaszokon él halfajok és azok ökológiai igényei, populációbiológiai-kormeghatározása és növekedés vizsgálata. HG 49 B: Halászati-horgászati alapismeretek A résztvevk megismerkedhetnek a tradicionális és a legújabb módszereken alapuló halászati/horgászati/állományszabályozási módszerekkel természetes vizeken és haltermel üzemekben. Az órák egyrészét küls halászati, horgászati szakértk és versenyzk tartják kötetlen beszélgetés és gyakorlati bemutatók formájában. HG 4 B: Halgazdaságtan II. A pontyfaj eredete, kialakulása, migrációja. A nemesponty eredete, domesztikációja, fontosabb fajtái. A pikkelytípusok kialakulása, öröklése. Pontytenyésztés a világon. Tenyésztési technológiák. A középeurópai tavi pontytenyésztés módszere. Teljes üzem, részüzem. Három éves üzemforma. A tavi pontytenyésztés éves ciklusa: korosztály szerinti különbségek. A tenyészszezon és a teleltetés teendi. Tóelkészítés, árasztás, tápanyagpótlás, kihelyezés. Kondicionáló és szoktató etetés.

10 Kiegészít takarmányozás. Próbahalászat, termésbecslés, oxigénpótlás. Az szi lehalászás. A teleltetés teendi. HG 48 B: Halszaporítás és ivadéknevelés Szaporodásbiológiai alapok. Gametogenezis. Gonadfejldés. A szaporodás neuroendokrin szabályozása. A szaporodás és a környezet. A természetszerû és keltetházi szaporítás alapelvei. Fajonkénti szaporítási technológiák. A tavi ivadéknevelés technológiája. Tóelkészítés és planktonszelekció. A végleges táplálkozás kialakulása. HG 49 B: Halgenetika A mendeli genetika a halaknál. A pikkelyzet örökldése a pontynál. Mennyiségi tulajdonságok genetikája. Értékmérk. Populációgenetika. Természetesvízi halállományok és tenyésztett állományok genetikai diverzitása. Génsodródás és fixálódás. Evolúciógenetika.Gén,kromoszóma és genommutációk. Genommanipulációk és gazdasági hasznosításuk. A tri- és tetraploidok elállítása és tenyésztési jelentsége. ÁL 8 B: Általános halbiológia és rendszertan A tárgy keretében áttekintésre kerül a halak származása, az egyes csoportok törzsfejldése és a késbbiekben említésre kerül taxonok fontosabb jellemzje. Részletesen bemutatásra kerül valamennyi szervrendszer morfológiája, anatómiája és mûködése, összehasonlítva különböz taxonok jellegzetességeit is. Így bemutatásra kerül a kültakaró és származékainak, a mozgás aktív és passzív szervrendszerének, az emésztés, légzés, keringés, kiválasztás szervrendszereinek, az idegrendszer, az érzékszervek, a belselválasztású mirigyek rendszerének felépítése és mûködése. Hazai halfajaink rendszertani besorolása, az adott rendszertani kategóriák ismertetése, halhatározás alapjai, a halak evolúciója. TK B: Halélettan A tárgy az élettan tárgykörén belül azokkal a speciális problémákkal foglalkozik, amelyek a halak mint poikiloterm szervezetek esetében speciális jelentséggel bír. Ezen belül külön kiemeli az emésztésélettani valamint a szaporodás neurohormonális szabályozásával összefügg kérdéseket. TR 48 B: Akvakultúra Azakvakultúra fogalma,területei.állati ésnövényi akvakultúrák. Vízinövény tenyésztés és gyûjtés. Kagyló, béka, csiga és ráktenyésztés. Trópusi halak akvakultúrája. Tengeri halászat és eszközei. Az akvakultúrák jelentsége a humán táplálkozásban. Halliszt. Méhészeti és méhbiológiai tantárgyak ÁL B: Méhészet technológiája A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a méhészetben használt fontosabb technológiákkal. Ennek megfelelen a tananyag a következket tartalmazza:a méhészet története. Méhcsaládok betelelése. A méhcsalád életfeltételeinek fizikája. A keretes méhlakások kialakulása. Magyarországon a leggyakrabban használt fekv és rakodókaptárak, valamint méheskocsik. Egyéb méhészeti felszerelések. Méhcsaládok tavaszi felkészítése. Méhcsaládok vándoroltatása. Méhcsaládok kezelése, mézeltetés, lépesméz termelés. Egyéb méhészeti termékek termelése. A méz összetétele és feldolgozása. ÁL B: Méhek betegségei és kártevi A tárgy megismerteti a hallgatókkal a méheket veszélyeztet betegségeket illetve kártevket, valamint a méhegészségüggyel kapcsolatos elírásokat és jogszabályokat. Ennek megfelelen a tananyag tartalmazza a kifejlett méhek valamint a fiasítás fertz és nem fertz betegségeit, illetve a méhek kártevinek leírsát és az ellenük való védekezés lehetségeit.. A tárgy keretében ismertetésre kerülnek a méhészetre vonatkozó jogszabályok és állategészségügyi elírások.

11 ÁL 4 B: A mézel méh tenyésztése A tárgy közvetíti a hallgatók számára a háziméh tenyésztésével illetve az anyaneveléssel kapcsolatos fontosabb ismereteket. A tananyag a következket tartalmazza: Tenyésztési program Magyarországon. Mézel méh teljesítményvizsgálati kódex. Állattenyésztési törvény és az idevonatkozó rendeletek. A tenyésztés történeti áttekintése. Genetikai alapfogalmak. Örökldési sajátosságok. A mézel méh szaporodásbiológiája. Tenyésztési cél és eljárások. Tenyészkiválasztási szempontok. A méhanya és a hereméh anatómiája, biológiája és fiziológiája. A mesterséges termékenyítés alapjai, mûszerei, mûveletei. ÁL B: Méhek biológiája A tárgy oktatási célja, hogy átfogó képet adjon a hallgatóknak egy, biológiai, ökológiai és gazdasági szempontból is igen fontos rovarcsoportról, a méhekrl (Apoidea családsorozat). A tárgy oktatása az szi szemeszterben, összesen X óra eladásban valósul meg. A tárgy fontos ismereteket ad a háziméh, vagy egyéb, gazdasági szempontból fontos méhfajok tenyésztéséhez szükséges alaptudás elsajátításához, illetve az ehhez kapcsolódó természetvédelmi ismeretek ártálásához. ÁL 4 B: Rovarökológia A tárgy elssorban a növényvédelmi képzéshez kíván alapozó ismereteket nyújtani. Be kívánja mutatni a rovarpopulációk struktúrájának és a populációdinamikájának alapvet törvényszerûségeit. A gyakorlatok segítségével különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatók a vizsgálati módszereket is elsajátítsák, és egyszerû kísérletek beállításától a kiértékelésig minden feladat-fázist önállóan végezzenek el. A tárgy tananyaga kisebb mértékben kapcsolódik egyéb diszciplínák alapozásához is, a következk szerint: növénytermesztés (megporzás), halászat (vízirovarok, ragadozó életmód ökológiája), higiéne (parazita és parazitoid rovarok), természetvédelem (monitorozás rovarokkal). ÁL B Méhlegel és megporzás A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a magyarországi méhlegel legfontosabb növényeivel, és a velük kapcsolatos termelési lehetségekkel. A méhlegelt alkotó termesztett és vadon él növények számos lehetséget kínálnak a méhészeti bevételek növelésére. Azonban a gazdaságos termelés egyik alapfeltétele a méhlegel növényeinek, illetve az azok mézelését befolyásoló tényezk ismerete. A méhlegel optimális kihasználásához ismerni kell a várható termékek körét, a növények mézelési tulajdonságait, virágzásuk idejét, nektártermelésüket, nektárjuk cukorértékét, a megtermelt méz jellemzit, a virágpor- és propolisztermelés lehetségeit, a termékek piaci megítélését. ÁL B: Vadméhek tenyésztése és hasznosítása A tárgy oktatási célja, hogy megismertesse a hallgatókat a vadméhek (nem Apis méhek) gazdasági jelentségével, felhasználhatóságával, illetve tenyésztésük lehetségeivel. A vadon él méhek mint elsdleges beporzó szervezetek, fontos szerepet növénytermesztésben is a terméshozam növelésével. Manapság világszerta fként Bombus, Megahile és Osmia fajok tenyésztésével illetve hasznosításávalpróbálkoznak.ezek a módszerek, különösen bio mivoltukmiatt,mindenképpen fontos részét kell hogy képezzék a modern mezgazdasági termelésnek és így az agrármérnökök tudásanyagának is. AM 4 B: Termék marketing A tantárgy az agrármarketing alapismeretekre épülve a legfontosabb méhészeti termékek marketingrendszerét elemzi a termék, az árképzés, az értékesítési csatorna, és az eladás ösztönzés mixe alapján. Ennek keretében elssorban a hazai marketing rendszerre koncentrál a nemzetközi vonatkozások, fejldési tendenciák a fontosabb kapcsolódási pontokon jelennek meg. Az egyes termékek és felhasználási irányaik sajátosságai miatt a fontosabb termékek és termékcsoportok marketingje külön kerül tárgyalásra.

12 A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány tantárgyai A szakirány képviselje: Dr. Csányi Sándor Kód VB B VB 4 B VB B VB B VB 49 B VB 4 B VB B VB B VB 8 B VB 4 B HG B ÁL 8 B HG 49 B HG 4 B HG 48 B Név Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Vadegészségtan Trófeabírálat Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadászatszervezés, vadászetika Vadmadarak és emlsök állattani jellemzése A vadállatok viselkedése Populációbecslések és monitoring Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Halgazdaságtan I. Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan II. Halszaporítás és ivadéknevelés A vadgazdálkodási opció tantárgyai Felels: Dr. Csányi Sándor Tárgyfelels Csányi Sándor Heltay István Ákoshegyi Imre Szabó Zoltán Csányi Sándor Heltay István Szemethy László Szemethy László Csányi Sándor és Szemethy László Heltai Miklós Horváth László Kiss István Váradi László Horváth László Szabó Tamás K 4 E 4 GY O Sz Tárgykód t t t t 4 t t 9 48 F VB 8 B Ragadozó madarak ökológiája Tóth László Megszerezhet igazolások: vadászvizsga, felsfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halr igazolvány Kód VB B VB 4 B VB 49 B VB B VB 8 B VB 4 B HG B HG B ÁL 8 B HG 49 B HG 4 B TK B HG 49 B HG 48 B TR 48 B Név Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadmadarak és emlsök állattani jellemzése Populációbecslések és monitoring Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Halgazdaságtan I. Halfajaink elterjedése és monitoringja Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan II. Halélettan Halgenetika Halszaporítás és ivadéknevelés Akvakultúra A halgazdálkodási opció tantárgyai Felels: Dr. Váradi László Tárgyfelels Csányi Sándor Heltay István Csányi Sándor Szemethy László Csányi Sándor és Szemethy László Heltai Miklós Horváth László Keresztessy Katalin Kiss István Váradi László Horváth László Mézes Miklós Váradi László Szabó Tamás Pekli József K 4 E GY O Sz Tárgykód t 4 t t t t 48 F 8 Megszerezhet igazolások: horgászvizsga, vadászvizsga, szakirány elvégzését iagazoló betétlap, hatósági halr igazolvány, vadászvizsga ÁL B ÁL 4 B ÁL B ÁL B ÁL B ÁL B ÁL 4 B AM 4 B VB B VB 4 B VB 49 B VB 4 B ÁL 8 B HG 49 B HG B Méhek biológiája Rovarökológia Méhlegel és megporzás Méhészet technológiája Méhek betegségei és kártevi Vadméhek tenyésztése és hasznosítása A mézel méh tenyésztése Termék marketing Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadföldgazdálkodás és élhelyfejlesztés Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan I. A méhészeti és méhbiológiai opció tantárgyai Felels: Dr. Bakonyi Gábor Sárospataki Miklós Bakonyi Gábor Szelényi Gábor Szalainé Mátrai Enikó és Molnár Józsefné Szelényi Gábor Sárospataki Miklós Szalainé Mátrai Enikó és Molnár Józsefné Lehota József Csányi Sándor Heltay István Csányi Sándor Heltai Miklós Kiss István Váradi László Horváth László K E GY 48 O Sz t t t t t t F 8 8 Megszerezhet igazolások: vadászvizsga, betétlap, horgászvizsga és méhész szakmunkás vizsga lehetsége