Integrált apróvadgazdálkodás

Átírás

1 A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora (Csányi 2000) A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994) A ragadozó gazdálkodás tudományos alapjai az előforduló ragadozó fajok és állományváltozásaik meghatározása a ragadozó fajok lehetséges hatásainak feltárása Kutatási programok az FVM, az OTKA, a KTM, a KAC és a Hubertus Kft. Támogatásával 1987 óta. Monitorozási lehetőségek Kérdőíves felmérés 1987óta 1997óta egységes rendszerben, minden ragadozó fajra kiterjedt 2001óta hivatalos NBmR projekt Országos terítékadatok Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása alapján Terepi felmérések 1997óta 2001től hivatalos NBmR projekt alapja 1

2 Egész évben vadászható vörösróka nyestkutya mosómedve Magyarország ragadozói Engedéllyel vagy szezonban vadászható aranysakál nyest közönséges görény borz (Menyét) Védett farkas vadmacska hiúz hermelin molnárgörény nyuszt vidra Vörösróka állománysűrűség (db/1000 ha) Magyarország Dunántúl Év 0 SD n 0 SD ,4 3, ,9 3, ,1 3, ,1 3, ,9 4, ,1 4, ,3 4, ,3 5, ,5 5, ,0 6, ,2 6, ,6 8, ,4 9, ,5 12, ,2 7, ,8 8, ,47 14, ,04 9, ,95 6, ,99 6, ,45 7, ,71 6, ,50 7, ,52 7, Vadgazda 7,76 mérnök 7, ,45 7,86 N ,6 4,8 4,7 5,5 6,5 6,4 5,6 6,7 7,57 7,31 7,28 6,89 6,56 Dunától keletre SD 2,7 4,0 4,6 4,1 4,7 4,8 4,4 5,8 15,58 6,56 8,14 7,12 7,70 N A vörösróka állományváltozásának lehetséges okai (2003) A róka állomány nagyjából a 12 egyed/1000 has állománysűrűségnél éri a lehetséges eltartó képességet. A Dunántúlon befejeződött a teljes országrészre kiterjedő veszettség elleni immunizálás, ma már csak kisebb gócokat kezelnek. A rendkívül kemény 2003as tél után a kisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszal a kölyöknevelés időszakában alig állt rendelkezésre táplálék. A rühösség terjedése. Faj Aranysakál Farkas Vörösróka Nyestkutya Mosómedve Hermelin Molnárgörény Menyét Közönséges görény Nyest Nyuszt Borz Vidra Vadmacska Honosság Faunaidegen Faunaidegen Elterjedési terület Foltszerű Stabil Foltszerű Foltszerű Állandó??? Állandó Állandó Állandó Csökkenő Állomány Esetleges Csökkenő Esetleges Esetleges Állandó??? Változó Állandó Csökkenő Kezelési cél Lokálisan a növekedés korlátozása Védelem Állománycsökkentés Állomány felszámolása Állomány felszámolása Védelem Védelem Lokálisan az állomány csökkentése Lokálisan az állomány csökkentése Állománycsökkentés Lokálisan az állomány csökkentése Lokálisan az állomány csökkentése Védelem Védelem Hiúz Foltszerű Esetleges Védelem Publikációk az egyes fajok elterjedéséről és állományhelyzetéről Ragadozó emlősök táplálék vizsgálati módszerei Szemethy L. és Heltai M Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon Vadbiológia, 5:117. (CIT: 8) Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs Effects of oral immunization against rabies on the red fox population in Hungary. Rabies Bulletin Europe, 23(3): (CIT: 4) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 7: (CIT: 6) Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: (CIT: 5) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények, 9: Heltai, M., Bíró, Zs. és Szemethy, L A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: (CIT: 1) Heltai, M., Szemethy, L. és Lehoczky, R A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között. Vadbiológia, 9: Heltai, M., Szűcs, E., Bíró, Zs. And Lehoczki, R The presence of the raccoon dog (Nyctereutes procyonides L., 1758) and the raccoon (Procyon lotor L., 1758) in Hungary between 1997 and Bulletin of Szent István University, 2003: Szabó, L., Heltai, M., Papp, K., Lanszki, J. és Szűcs, E Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: Heltai, M., Bíró, Zs. and Szemethy, L The changes of distribution and population density of wildcats Vadgazda Felismérnök silvestris Schreber, 1775 Integrált in Hungary apróvadgazdálkodás between Nature Conservation 62: Közvetlen megfigyelés Kiegészítő lehetőségek: automata fényképezőgépek kritikus pontok : átjárók, fészkek, műfészkek, váltók használatának ellenőrzésére, faunisztika. Zsákmányállat tetem/prédamaradvány vizsgálata Gyomortartalom vizsgálat Ürülék analízis 2

3 Ragadozók hullatéka/ürüléke Balról jobbra: vidra, hermelin, Integrált nyest, apróvadgazdálkodás nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2 Farkas Dénes, Vörösróka Abádszalók kotorék gyomor tavasz nyár ősz tél m.nyúl 55,87* 19,19 1,91 m.pocok 0,05 22,39 46,98 25,02 23,83 fácán 13,13 11,92 22,87 5,39 11,81 rovar 0,13 növény 15,2 29,8 0,73 *: 8090%a néhány napos és párhetes. 3

4 % A vörösróka évszakos kisemlős és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%) Kisemlősök Nyúlalakúak Fácán 00 tavasz+nyár 00 ősz 02 tavasz 02 nyár+ősz Publikációk az egyes fajok táplálkozásáról Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: (CIT: 4) Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: (CIT: 1) Szabó, Á., Heltai, M. és Lanszky, J A hiúz és a farkas táplálékösszetétele Magyarországon. Vadbiológia, 8: (CIT: 1) Lanszky, L. and Heltai, M Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Mammalian BiologyZeitschrift für Säugetierkunde, 67(3): (Impact faktor: 0.302) (CIT: 3) Heltai, M. és Lanszki, J Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: (CIT: 1) Bíró, Zs., Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M. and Randi, E Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology, London. 266: (CIT: 2) Lanszki, J., Heltai, M. and Szabó, L Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84(11): (CIT: 2) Lanszki, J. and Heltai, M Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72(1): Lanszki, J. and Heltai, M Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica 56(1): Az elterjedési és táplálkozás vizsgálatok alapján Elsődleges fontosságú ragadozó fajok Róka Borz Kóbor állatok Másodlagos fontosságú ragadozó fajok től függő Célzott vizsgálatok alapján meghatározható A ragadozógazdálkodás értékelése A hatékonyság egyszerű mérése: a gyérítési ráta A teríték és a törzsállomány nagyságának hányados Teríték: a vadászterület nyilvántartásából Törzsállomány: kotorékbecslésből Év 2005 A gyérítési ráta állománysűrűség (db/1000 ha) , terítéksűrűség (db/1000 ha) gyérítési ráta ,86 0,86 0,82 0,83 4

5 A jelenlegi es gyérítési ráta elégségese a rókaállomány csökkentéséhez? Szaporulat: öt kölyök/szuka Ivararány: 1 : 1 feltételezve, hogy minden szuka szaporít késő tavaszra a rókaállomány 3.5szeresére nő A róka létszám szinten tartásához a növekményt kellene eltávolítani. Ez a tavaszi állomány mintegy 70 %a, ami 2,5 ös gyérítési rátát jelent. A rókagyérítés hatékonysága rossz. A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi mintegy négyszerese lenne! A gyérítés időpontja A szőrme szezon négy hónapja alatt ugyanannyi róka kerül terítékre, mint az év másik nyolc hónapjában. A vadászati nyomás tehát télen kétszer akkora, mint az év egyéb időszakában. A rókaállomány válasza az őszitéli gyérítésre A nem szaporító inaktív szukák bekapcsolódása a szaporodásba. Magasabb utódszám. Jobb felnevelési arány. Az átlagosnál több süldő róka kora nyáron. A róka gyérítés időzítése Kampányszerű beavatkozások A létszám apasztás lanyhulása esetén a rókapopuláció létszáma szinte egyik évről a másikra ugrásszerűen megnő és helyre áll az eredeti állapot. Sikeres szabályozás csak folyamatos, intenzív munkával érhető el. Nincs értelme a kampányszerű gyérítési akcióknak, hiszen ha az intenzitás magas szintje nem tartható fent akkor az erre fordított energia, idő és költség csak kidobott pénz. 5

6 Csoport Fegyverre alapozott Kotorék ismeretére alapozott Csapdára alapozott Kémiai anyagokra alapozott Mód Lesvadászat Hívás Hajtás éjszakai reflektoros Ugrasztás Füstölés Kiásás Ládacsapda Élő csali használata lábfogó vas Csapóvas Hurok Horog Verem Ölőcsapda Alkalmazási Lehetőség Engedéllyel A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható Vonatkozó jogszabály 1996/LV. tv /LV. tv. 1996/LV. tv /LV. tv /LV. tv. 1996/LV. tv. 1996/LV. tv i módosítás után 2000/11 FVM vhr. 1996/LV. tv i módosítás után Mérgezés fogamzás gátlás rendezetlen ládacsapda ugrasztás kiásás füstölés kilövés Módszerek Publikációk a ragadozó gyérítés értékeléséről Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4: (CIT: 2) Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények Hungarian Small Game Bulletin, 5: (CIT: 3) Szemethy, L., Bíró, Zs., and Heltai, M Problems of predator management in Hungary. Pages in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. (CIT: 1) Értékelés a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, a használt módszerek egysíkúak a gyérítés időszaka nem megfelelő Változtatni kell Általános javaslatok Az alkalmazott módszerekben a gyérítés időszakában a gazdálkodók képzésében A gazdálkodók érdekeltségében szemléletben eszközrendszerben Jogszabályban Kötelező kilövéseket kell előírni A kilövések nagyságrendjének, pontos mennyiségét előre meg kell adni kiszámítható (Az OVA által gyűjtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal ) Az adatgyűjtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése. az adatgyűjtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni Egységes koncepción alapuló, nagy területet érintő, hosszú távú terveket kell készíteni 6

7 Általános javaslatok Bővíteni kell a vadgazdálkodók ragadozókra és ragadozógazdálkodásra vonatkozó ismereteit. A képzéseket kötelezővé, vagy támogatottá kell tenni. Folytatni kell a már eddig is jelentős ismeretterjesztő tevékenységet. Meg kell oldani a lakott területek megjelenő fajok kezelésének nehézségeit. További részletes, gyakorlati célú ökológiai kutatások folytatása szükséges. Javaslatok az eszközök esetében a kotorékebek tartási és idomítási kötelezettsége hivatásos állomány külön engedély nélkül használhatna lámpát tavaszi és nyári időszakban (((élő csalik és ölőcsapdák alkalmazása))) Adott helyeken a ragadozók kártevőnek minősítése Fogamzásgátlás??? Javaslatok az ellenőrzésre a gyérítendő mennyiséget hatóságilag kell előírni és annak kilövését ellenőrizni érdekeltség/szankcionálás megteremtése korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát, vagy csökkenteni a terítéket a kötelezően előírt teríték után kifizetendő lődíjak összegét a társaságoknak előre, az éves tervek leadásával egy időben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba. Publikációk a ragadozógazdálkodás lehetőségeiről Szemethy, L. és Heltai, M Ragadozógazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: (CIT: 3) Heltai, M. és Szemethy, L A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: (CIT: 4) Szemethy, L. és Heltai, M Ragadozógazdálkodási stratégia a jövő lehetőségei. Magyar Apróvad KözleményekHungarian Small Game Bulletin, 6: Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: (CIT: 1) Szemethy, L. és Heltai, M Gazdálkodás a ragadozókkal. In: Heltay, I. és Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest. pp (CIT: 1) Ragadozógazdálkodási stratégia Egységes tanulmány az FVM részére kutatási zárójelentés részeként 2003ban Kitér a problémákra, az egyes fajok helyzetére, lehetséges hatásaira, a gazdálkodás értékelésére és a változtatási lehetőségekre A tanulmány legfontosabb elemeinek publikálása (Heltai és munkatársai 2004) A tanulmány bemutatása az OMVK Természetvédelmi Bizottságában (2004) A tanulmány bemutatása ismeretterjesztő előadásokon Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban 7

8 A ragadozó gazdálkodás jól meghatározott cél érdekében történik, megbízható ismereteken nyugszik, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenőrzött, gazdaságilag (ökonómiailag) értékelhető. A ragadozó gazdálkodás Védett fajok esetében fajvédelmi tervekkel megalapozott, tudatos, élőhely minőségére ható, az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenység. Célja: a védett préda fajok állományainak növelése vagy stabilizálása. Ragadozó gazdálkodás A cél meghatározása Vadászható fajok esetében jól meghatározott cél, számszerűsíthető cél, a lehető legnagyobb terület, megfelelő alapadatokon nyugvó, előre tervezett, Eredményességében ellenőrzött, a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az annak eredményeképpen megjelenő plusz bevétel összegét. Alapja egy hosszú távú gazdálkodási terv. A ragadozók teljes kiirtása nem cél természet és állatvédők, ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és eltakarító szerep, a teljes kiirtás valószínűleg nem lenne gazdaságos, mert túl nagyok lennének a költségei. Tényleges célok lehetnek prém megszerzése, apróvad védelme, e két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs. A célnak számszerűsíthetőnek kell lennie. Az alapállapot objektív felmérése és adatgyűjtés Sikeres gazdálkodás megbízható, objektív módszerekkel gyűjtött adatokon nyugszik a faj populációdinamikájának ismerete Hol lehet a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve beavatkozni Róka fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök elpusztítása A megüresedő helyekre bevándorlással válaszol a rókaállomány (bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb sűrűségű állományok is élnek) összehangoltság! mennyi és milyen ragadozó van a területen mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. Koterékok számának és a lakottság arányának ismerete A vörösróka állománybecslése A kotorékok számának becslése télvégén teljes kotorékszámlálás lehetséges? A kotorékásásra alkalmas területek ellenőrzése a télvégén megfelelő élőhelyi adottságok esetén Kotorékbecslés A lakottság ellenőrzése az utódnevelési időszakban Törzsállomány: lakott kotorékok száma X 2 8

9 Populációdinamikai adatok gyűjtése Szaporulatbecslés Kölyökszám a kotorékban Placentahegek számlálása Szaporító/nem szaporító szukák aránya Kondíció becslés Korbecslés Mortalitás becslése Az állomány szinten tartáshoz a szaporulatnak/állománynövekménynek megfelelő mennyiséget kell eltávolítani. Mortalitás s okai Betegségek Vadászat A ragadozók hatása Táplálkozás vizsgálatok Vizuális megfigyelések Zsákmánymaradványok megkeresése Gyomortartalom vizsgálat Hullaték analízis Ragadozó elvonási kísérletek Mennyit, mikor, hogyan? Mennyi rókát kell eltávolítani? A gyűjtött adatok alapján: A törzsállomány nagysága = kotorékszám 2 A szaporulat = kotorékszám az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat A nyári állomány nagysága a kettő összege: Nyári állomány = kotorékszám (2 + az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat) Szinten tartás esetén az elérendő teríték a szaporulat nagyságával egyezik meg. 9

10 Mennyit, mikor, hogyan? Mennyit, mikor, hogyan? Mikor kell a gyérítést végezni? A védendő vadfaj számára legkedvezőbb időszakban pl. fácán utónevelés, kibocsátás előtt és a ragadozó számára legkedvezőtlenebb időben pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején Optimális megoldás, ha a kettő jól egybeesik Hogyan történjék a gyérítés? A terület adottságainak és lehetőségeinek legjobban megfelel és leghatékonyabb módszerek A ragadozó sűrűségével növekvő hatékonyságságra képes módszerek (ilyen pl. csapdázás.) A hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt hanem költséghatékonyságot is jelent! A drágább olcsóbb is lehet Egy drága, de hosszú ideig jól működő csapdapark, vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül. Csoport Fegyverre alapozott Kotorék ismeretére alapozott Csapdára alapozott Kémiai anyagokra alapozott Mód Lesvadászat Hívás Hajtás éjszakai reflektoros Ugrasztás Füstölés Kiásás Ládacsapda Élő csali használata lábfogó vas Csapóvas Hurok Horog Verem Ölőcsapda Alkalmazási Lehetőség Engedéllyel A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható Vonatkozó jogszabály 1996/LV. tv /LV. tv. 1996/LV. tv /LV. tv /LV. tv. 1996/LV. tv. 1996/LV. tv i módosítás után 2000/11 FVM vhr. 1996/LV. tv i módosítás után Mérgezés fogamzás gátlás rendezetlen Az eredmények értékelése Ellenőrzés Elértüke a kívánt hatást? Lecsökkente a ragadozóállomány az elviselhető szintre? Csökkente a károkozás, érezhetően növekedette az apróvad terítéke? Ráfordításhaszon számítások Megértee a gyérítés? Erőteljesebb gyérítés kelle? Arányban álle a ráfordítás az eredménnyel? Nem rontjae a kevesebb ráfordítás a nyereségességet? Megválaszolásukhoz a ragadozógyérítés költségeit és az ennek tulajdoníthatóan megnövekedett bevételt is ismernünk kell. Néhány gyakorlati tanács: Mióta tudjuk, hogy így kéne? Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szükséges. Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. A gyérítés súlypontja: január 1 június 30. Az élőhely fejlesztés is védelem! Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:

11 Van értelme? Megéri? Tényleg lehet hatékonyabban? A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadászterületen A kotorékbecslés adatai Abádszalók Jászárokszállás Karcag Bejárt útvo nal (km) 74,080 53,060 75,450 Bejárt terüle t (ha) Megtalált kotoré k (db) Becsült kotoré k (db) Becsült törzsállo mány (db) A kotorékbecslés adatai A vizsgált szukák reprodukciós adatai Abádszalók Jászárokszállás Karcag nagysága (ha) Kotorék sűrűség (db/1000 ha) 2,32 2,85 5,25 Törzsállomány sűrűség (db/1000 ha) 4, Abádszalók Jászárokszállá s Karcag mintaszám Szaporító szuka Átlagos szaporula t 6,43 6,04 9,18 Szórás 2,81 2,11 2,48 11

12 Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%a 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) A teríték éven belüli eloszlása Szaporító szukák I. II. Növekmény I. II. Teríték Teríték összesen Teríték szezonban (novfebr) Db % Teríték szezonon kívül (márcokt) Db % Abádszalók Abádszalók Jászárokszállás Jászárokszállás Karcag Karcag A gyérítési ráta alakulása A tesztelt csapdák hatékonysága Abádszalók Jászárokszállá s Karcag Állománysűrű ség (db/1000 ha) Terítéksűrűsé g (db/1000 ha) Gyérítési ráta 2,66 1,73 0,80 Csapdázási periódus Összes róka CSÉ Róka kan Róka szuka Róka kölyök Róka/100cs é 8,5 6,9 8,6 8 Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata Három vadászidény a teljes vadászterületen. Összesen 290 ismert fogás Róka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld, nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) Róka 93 % A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata Humánus elpusztítás követelményei 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás A hibaszázalék átlag 8,3 % Hibás fogások okai 12

13 Következtetések A ragadozó gazdálkodás értékelése A 2.5es gyérítési ráta elérhető A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok alapján: a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenhet. Az ölőcsapa értékelése Hatékony Szelektív Vadgazda mérnök Kíméletesen öl 13