A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE"

Átírás

1 A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE: RADÁNY PÉTER KAPOSVÁRI EGYETEM 2008

2 A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Radány Péter III. évfolyam, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Pénzügy- és Közgazdaságtan Tanszék Konzulens: Geszti Szilárd egyetemi adjunktus Gál Veronika Alexandra Ph.D hallgató Összefoglalás Az Európai Unióhoz történő csatlakozás során a termelés gazdasági, társadalmi feltételrendszere jelentős átalakulást mutat. A magyar mezőgazdaságnak, ezen belül a vadgazdálkodásnak a külső környezete megváltozott. A termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások szűkösen állnak a gazdálkodók rendelkezésére, ezért használatukért, birtoklásukért jelenleg is kiélezett verseny folyik. A környezet (externáliák, internáliák) változásához történő gyors alkalmazkodás csak abban az esetben lehetséges, ha a gazdálkodók ismerik saját gazdaságuk helyzetét, versenytársaikat, és a kialakuló új gazdasági feltételrendszert. Az externáliák és internáliák ráfordításként, költségként jelennek meg a gazdálkodásban, számszerűsítésük nélkül nem lehet termelői oldalról termelési stratégiát, üzleti tervet létrehozni, és nem lehet a termelést fejleszteni, korszerűsíteni (Geszti et al. 2008). Elemzésemben a Tolna megyei vadásztársaságok költségeinek és bevételeinek gazdasági statisztikai vizsgálatára, ok-okozati összefüggéseinek feltárására került sor es vadászévet véve alapul. Választásom azért erre az esztendőre esett, mert ez a második teljes vadászév Európai Unióhoz való csatlakozásunk után, és erre az időszakra valószínűleg jobban alkalmazkodott Magyarország vadgazdálkodása a megváltozott feltételrendszerhez. Irodalmi áttekintés A világ élelmiszertermelésének alapja a mezőgazdaság. A mezőgazdaságra épülnek az ipari ágazatok, amelyek élelmiszert állítanak elő, vagy épp elosztják azt, és/vagy ellenőrzik. Ebben a láncolatban a meghatározó mégis az, hogy a mezőgazdaság milyen hatékonysággal hasznosítja erőforrásait és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket (Magda, 2002). A mezőgazdaság termelőerői közül a termőföldnek mint mennyiségileg abszolut korlátozott erőforrásnak meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. Magyarországon a termőfölddel való megfontolt gazdálkodás különösen fontos, mert a népsűrűség (109 fő/km 2 ) (Czuppon et al., 2004) a világátlagnak ötszöröse, az európainak pedig kétszerese. Viszonylag kis területen kell megtermelni a hazai lakosság szükségletét kielégítő termékeket úgy, hogy közben az egyre bővülő mezőgazdaságon kívüli termelő- és nem termelő tevékenységek számára is megfelelő nagyságú terület maradjon (Szücs, 1986). A termőföld védelme és a rajta folytatott hatékony gazdálkodás alapvető nemzetgazdasági érdek (Sarudi, 2003). A folyamatos fenntartható gazdálkodás érdekeit szem előtt tartva, az értékének megőrzése csak a környezet maximális védelme esetén valósulhat meg (Molnár, 1998).

3 A mezőgazdaság, élelmiszertermelés, természetvédelem, környezetvédelem között számos konfliktus volt az elmúlt időszakban és valószínűleg a következő periódus sem lesz problémamentes (Geszti et al 2008.). A konfliktusok elsősorban az eltérő emberi érdekekből (pl. anyagi) a természet kizsákmányolásából, tönkretételéből, és a természet eredeti állapotban történő fenntartásából fakadnak. A vadvilág és az emberek közötti negatív kapcsolatokról számos jelentés készült szerte a világon (Spiecker 1969). A jelentősebb problémák a szakirodalom szerint: a vadállományról domesztikált állatokra terjedő betegségek, a ragadozók támadásai (Oli et al. 1994, Packer and Birks 1999), és a vadállomány erdőkben, növényi kultúrákban okozott kártételei voltak (Reimoser and Gossow 1996, Reimoser and Reimoser 1997). Sajnálatos módon az egyik legnagyobb közös probléma az emlősök (az egértől az elefántig) által okozott kár a mezőgazdasági termelésben, amely széleskörűen mindenkit érint (Singleton and Petch 1994, Naughton-Treves 1998). A gond eredete az, hogy a vadak élőhelye és a mezőgazdaság, erdőgazdaság által hasznosított terület szinte megegyezik. A vadállomány azt a táplálékot részesíti előnyben, amelyik számára táplálkozástani szempontból optimális. Ebből következően kárt tesz a kultúrnövények vegetációjában, ami hozam és bevétel kiesést okoz a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban (Geszti et al. 2008). A vadállomány kártétele a növénytermesztés mellett gazdasági szempontból érinti a vadgazdálkodást is, mivel törvény a vad által okozott kár megtérítésére a vadászatra jogosultat kötelezi (Magyarországon). A kár jelentős költséget jelent a vadgazdálkodást végző gazdasági egységek számára és sok esetben szinte a legnagyobb hatással van a pénzügyi eredményükre. A kiadások mellett azonban bevételei is vannak a vadgazdálkodásnak, amelyek kompenzálhatják a kiadásokat. Ezt a tényt alapul véve szükség van a vadgazdálkodás folyamatos ökonómia (költség, bevétel) értékelésére, mert a gazdálkodás fejlesztésének szükséges és elégséges feltétele (Geszti et al.2008). Európában gazdasági szempontból legfontosabb nagyvadfajok a különböző szarvasfélék és a vaddisznó (Sus Crofa). Ökonómiai szerepükkel számos hazai és nemzetközi kutatás foglalkozott. Az Egyesült Királyságban szarvasfélék és a vaddisznó gazdasági jelentőségét vizsgálták (Wilson 2003, Wilson 2005), Svájcban, Luxemburgban főleg a vaddisznó kártétele állt a gazdasági jellegű kutatások középpontjában (Geisser-Reyer 2004, Schley 2000). Magyarországon az ökonómiai kutatások elsősorban a gímszarvasra (Cervus Elaphus Hippelaphus) és a vaddisznóra (Sus Crofa) irányultak. Ennek oka az, hogy Magyarországon őshonos világhírű trófeákat produkáló szarvasállomány található (Mátrai-Szemethy 2000), a kárpát-medencei fauna elemeiként ökológiai értékük is jelentős. Testméretüket tekintve fokozott hatással lehetnek természetes élőhelyeikre és előfordulásuk adott területen esetenként természetvédelmi, mezőgazdasági, és erdőgazdasági érdekeket is sérthetnek (Tóth-Szemethy ). Magyarországon ebből következően jelentős kutatás folyik a gímszarvas- vaddisznó populáció nagyságának minőségi összetételével (Kőhalmy 2002, Godó-Bognár 2002, Fatalin 1988, Csányi 2005, Sugár 2003) élőhelyi, táplálkozási szokásaival (Szemethy et al. 2003) és mindezek gazdasági (bevétel, kiadás, jövedelem) összefüggéseivel (Szemethy-Bleier 2004, Bleier et al. 2006) kapcsolatban. A vadgazdálkodás ökonómiai értékelése meglehetősen összetett feladat. A probléma a vadállomány létszámának meghatározásából (pl. váltóvadas terület), a vadak időszakonkénti élőhely-váltásából és a gazdasági adatok gyűjtésének és elemzésének sokrétűségéből adódik. Tovább nehezíti a feladatot, hogy gazdasági adatok polifaktoriálisak, ebből következően a ceteris palibus (egy tényező változik a többi változatlan) vizsgálat során az eredmények nem minden esetben tükrözik a valódi összefüggéseket (Geszti et al.2008).. Ennek ellenére mindenképpen vizsgálni kell a biológia, ökológia, mezőgazdaság és vadgazdálkodás összefüggéseit, mert ökonómiai elemzés nélkül a felsorolt területek között lévő ellentétek miatt

4 az amúgy is ingatag egyensúly (ha van egyáltalán) felbomlik és a vesztes nyilvánvalóan Magyarország vadállománya lesz. Tolna megye leírása Tolna megye Magyarországon a Dél-Dunántúli régióban a Balatontól (tó) délre, délkeletre található. Domborzatát nagy részben dombság (legmagasabb pont 593 m; Dobogó) típus jellemzi, de a Duna ártere folyami hordalékkal feltöltött síkság. Színes faunájú, a galéria erdőkre jellemző élővilág található itt (Gemenci erdő). A löszhordalékon kiváló termőképességű földek alakultak ki. A dombos vidéken szántók, erdők, kisebb részben szőlők terülnek el. A térség legelterjedtebb erdői lombhullatóak, zömmel tölgyesek. Vízrajzilag kedvező fekvésű, főbb folyói Duna, Sió és a Kapos, emellett számos egyéb kisebb vízhozamú patak csörgedezik a dombok völgyében (pl. Koppány). A megye földterülete hektár (ha), amelyből ha szántó, a fennmaradó rész erdő, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, nádas, és halastó területe adja (KSH., 2003). A vadállománynak kedvezhet, hogy a megye népsűrűsége az országos átlag alatt van (64,3 fő/km 2 ). A Magyarországon élő 85 emlősfaj közül 68 él, vagy élt Tolnában (Lanszky-Purger 2001). Vadgazdálkodási szempontból a megye egészére nézve a nagyvad játssza a gazdaságilag meghatározott szerepet, de a megye egyes területei kimondottan apróvadas jellegűek. Fontosabb nagyvadfajok a gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus), a dám (Dama d. dama), az őz (Capreolus c. capreolus) és a vaddisznó (Sus crofa). 1. ábra Tolna megye domborzati térképe (Forrás:

5 A vadgazdálkodás és a vadászati jog Magyarországon Magyarországon a vad az állam tulajdona, a vadászati jog a földtulajdonhoz kötött. A földtulajdonosok vagy saját maguk hasznosítják vadászati jogukat (vadásznak, vadgazdálkodást folytatnak), vagy földterületüket (vadgazdálkodási szempontból) haszonbérletbe adják profitorientált vállalkozásoknak (pl. Kft., RT) és nonprofit szervezeteknek (pl. vadásztársaságoknak)(geszti et al. 2008). A vadgazdálkodást az állam törvények segítségével szabályozza, irányítja (pl. kilövési tervek, vadászható fajok). A vadgazdálkodást végzőknek azonban önállóan, különösebb állami segítség nélkül kell a gazdálkodás során felmerülő költséget (munkabér, vadkár) fedezniük. A költségek fedezetére különböző (pénzügyi) módszerek, eszközök állnak a vadásztársaságok, RT- k részére. Ilyen bevételi eszközök pl. bérvadásztatás, tagdíj, amelyek aránya társaságonként különbözik. A vizsgált üzemek Az elemzésben részvett vadgazdálkodási szervezetek számát az 1. táblázat mutatja be. A vizsgált üzemek száma (db) és aránya (%) 1. táblázat Vizsgált év Vadásztársaságok, Földtulajdonosok közössége Százalékos arányuk az összes vadásztársaság viszonylatában (%) ,5 (Forrás: FVM, Szekszárd (2008), Saját gyűjtés) Tolna megyében zömmel non- profit jelleggel (földtulajdonon alapuló vadásztársaságok), kisebb részben pedig profitorientáltan (Gyulaj Zrt. vadászterületei, illetve Gemenc Zrt.) működő gazdasági egységek folytatnak vadgazdálkodást. A profitorientált, illetve non-profit szervezeteknek eltérő szabályoknak kell megfelelniük, különböző nyilvántartásokat kell vezetniük és a számviteli törvény is mást ír elő a két gazdasági forma számára. A gazdasági elemzés csak akkor jöhet létre, ha az adatgyűjtés, feldolgozás, értékelés ugyanolyan módszerrel történik (Szakály et al., 1994). Az eltérő gazdasági cél (profitorientált, nonprofit) következtében és a vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek számának túlsúlya miatt vizsgálatunk célja a Tolna megyében működő non profit gazdasági egységek ökonómiai elemzése, és az eredmények összefüggéseinek feltérképezése volt. Adatgyűjtés, adatelemzés Az adatok gyűjtése 2008 februárjában történt meg. Ekkor már a gazdálkodók kezében vannak az előző év letisztult adatai (tracking kutatás) (Veres, 2000), mivel Magyarországon a vadgazdálkodási év március 1-től február 28-ig tart. Az adatgyűjtés a vadásztársaságok által kitöltött vadgazdálkodási jelentésre támaszkodott. Ennek oka, hogy a vadásztársaságoknak minden gazdasági év végén vadgazdálkodási jelentést kell készíteni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) részére, és a vadásztársaságok az elemzéshez szükséges gazdasági adatokkal csak az FVM által megadott formában rendelkeztek (csoportosítás, forma, mértékegység). A gazdálkodó egységek ezt követően azonosítókódot kaptak (adatvédelem) és az elemzésben már csak kódolva vettek részt (Geszti et al., 2008). Az adatok a Microsoft Excel

6 program segítségével kerültek feldolgozásra, majd a kapott eredményeket és az alapadatokat összegeztük. Az elemzés során a vadásztársaságok adataiból határoztam meg az adott mutatókat, majd ezekből súlyozott átlag számítására került sor. Ezt követően a vizsgált mutatókból számított súlyozott átlagokat határoztam meg. Az elemzésben különböző nagyságú vadásztársaságok vettek részt. Az eltéréseket páronkénti T-próbával, és szignifikancia vizsgálattal igazoltuk. Az kutatás középpontjában a vadgazdálkodás bevételei, kiadásai álltak, amely során elemeztük az egyes költség- és bevétel tényezők arányát az összköltségen belül, és a jövedelmi viszonyokat. Eredmények, értékelésük A vadásztársaságok gazdasági eredményeit jelentősen befolyásolja az egy gazdasági év (vadászati év: március 1. február 28.) alatt elért bevételek összessége. A bevételek (2. táblázat) a vizsgált évek viszonylatában fajlagosan (egy vadásztársaságra viszonyítva) 1000 Euróban vannak meghatározva. A Forintról Euróra történő átváltást 253 Ft-os középárfolyamon számoltam. A bevételi források nagyobb része árbevétel, amelyek hazai, külföldi bérlelövésből, élő és lőtt vad illetve egyéb érékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából tevődik össze. A bevételek kisebb része pályázatokból, támogatásokból, tagdíjból származik (2. táblázat). A vadásztársaságok bevételei és a bevételek szerkezete ( ) 2. táblázat Vadásztársaságok bevételei 1000 Euró % Bérlelövés 9,83 40,60 Szolgáltatás 0,40 1,65 Élő vad érétkesítés 0,86 3,55 Lőtt vad értékesítés 6,63 27,38 Egyéb bevétel 5,39 22,26 Pályázati bevétel, támogatás 1,10 4,54 Bevételek összesen 24,21 100,00 (Forrás: FVM Szekszárd, Saját adatgyűjtés, (2008)) A vizsgált időtartam ( ) alatt a legnagyobb bevételi forrás (értékben, arányban) a bérlelövésből származik, és jelentős hatással van az összbevételre (p<0,05). A lőtt vad értékesítésből származó bevételek (vadhús kg x egységár) a vadgazdák második legfontosabb bevételi forrása. A lőtt vad értékesítés és a bérvadásztatás bevétele között nincs szignifikáns kapcsolat, ezért az ok-okozati összefüggések feltárása érdekében a vadásztársaságok vezetőivel mélyinterjú (kvalitatív kutatási módszer) készítésére került sor. Bérvadásztatáskor a siker érdekében vadászterületek jelentős része le van zárva, ilyenkor a vadásztársaság tagjai nem vadászhatnak a lezárt területeken. Ilyen esetben kizárólag a bérvadászok (kísérettel) vadásznak a területen nagy trófeaértékű vadak elejtése érdekében (pl. gímszarvas bika, vadkan, őzbak stb.) és csak azt ejtik el, amiért fizetnek. Ebben az esetben a

7 vadelejtések száma jelentősen csökken, így a lőtt vad értékesítés is. A másik oka a fordított arányosságnak az, hogy ha az előre leszerződött bérvadásztatásból befolyt a tervezett bevétel, akkor a vadásztársaságok nincsenek rászorulva a vadállomány további (nem előre leszerződött, ad hoc) bérvadászat útján történő értékesítésére. Abban az esetben, ha a bérvadásztatásból származó bevétel elmarad a tervezettől, akkor a hiányzó bevételt a vadásztársaság lőtt vad értékesítésből próbálja pótolni. A 2. táblázatban látható, hogy a vizsgált időszakban az egyéb bevételek értékben és arányban is jelentősen befolyásolják az összbevételt (p<0,05). Az egyéb bevétel (tagdíj, vagyonértékesítés, Áfa visszaigénylés, betéti kamat) a bevételi források majd negyedét teszik ki. Az interjú alatt kiderült, hogy az egyéb bevételi oldal évről évre változhat a bérlelövésből származó bevételek függvényében. Ha többletköltségek jelentkeznek, vagy nem úgy sikerül a bérvadásztatás, ahogy a vadásztársaság eltervezte, akkor az egyéb bevételek értékét növelik meg (pl. tagdíjemelés) (Geszti et al., 2008). Az átlagok közötti eltérés statisztikailag igazolt (p<0,05). Az egyéb bevétel és az összbevétel kapcsolatából arra lehetne következtetni, hogy minél nagyobb az összbevétel akkor annál nagyobb az egyéb bevétel nagysága is, azonban az elemzés ezt a feltevést nem támasztja alá. Az egyéb bevételnek a vadásztársaságok gazdálkodásában kiegyenlítő, puffer jellege van (Geszti et al., 2008). A vadgazdálkodásból eredő bevételeket (pl. bérvadásztatás, lőtt vad értékesítés) a gazdasági környezeten kívül számos olyan paraméter (externália) is befolyásol (pl. időjárás, szaporulat, vadlétszám), amelyet a vadásztársaságok csak kismértékben, vagy egyáltalán nem tudnak befolyásolni. Ezek a tényezők kihatnak a bevételek nagyságára és jelentős ingadozásokhoz vezetnek a gazdálkodásban. A bevételek csökkenésének következtében a felmerülő állandó és változó költségek fedezete egyes esetben nem áll a vadásztársaságok rendelkezésére, ezért más úgynevezett egyéb bevételekből kell a hiányt pótolni. A vadásztársaságok önálló gazdálkodási egységek tehát saját maguk döntenek arról, hogy milyen forrást használnak a költségek kiegyenlítésére (Geszti et al., 2008). A vizsgált évben az egyéb bevétel legnagyobb része tagdíjból származott (~75%), így a vadásztársaságok tagjai saját maguk finanszírozták a felmerülő költségek bizonyos részét. A pályázatokból, támogatásokból származó bevétel is befolyásolja a vadásztársaságok gazdasági helyzetét. A támogatások nem alanyi jogon járnak, hanem pályázat útján nyerhetők, így nem minden vadásztársaság részesült támogatásban. Tolna megyében átlagosan vadásztársaságok 35%-nak sikerült pályázat útján bevételhez jutni. Összegezve, a bevételek elemzése megmutatta a vizsgált időszakban melyik bevételi tényezők voltak a legjelentősebbek, milyen kapcsolatban vannak az összbevétellel, esetlegesen milyen források igénybevételével lehetne növelni a vadásztársaságok bevételi oldalát. Az ok-okozati kapcsolatok feltárása érdekében mindenképpen szükség van költségelemzésre, mert a bevételek változása mögött sok esetben költség eredetű összefüggés található. A vadásztársaságok gazdasági eredményeit jelentősen befolyásolja a bevételek mellett az egy gazdasági év (vadászati év: március 1. február 30.) alatt elért költségek összessége. A költségek (3. táblázat) a vizsgált évek viszonylatában fajlagosan (egy vadásztársaságra viszonyítva) 1000 euróban vannak meghatározva (3. táblázat). A vadgazdálkodás második (a munkabérektől alig lemaradva) legjelentősebb költségösszetevője mind értékében, mind arányában a vadgazdálkodás költsége volt a es vadászidényben. A vadgazdálkodás költsége főleg a vadföldművelésből, vadetetésből (szóró, nyalósó) tevődik össze. A vizsgált időszakban 29,31%-ot tett ki a vadgazdálkodás költsége.

8 3. táblázat A vadásztársaságok költségszerkezete ( ) Vadásztársaságok költsége 1000 Euró % Munkabér + járulékok 7,60 30,31 Vadgazdálkodási költség 7,33 29,23 Vadkár (mezei) 3,08 12,28 Vadkár (erdei) 0,56 2,23 Egyéb költség 6,5 25,92 Költségek összesen 25,07 100,00 (Forrás: FVM Szekszárd, Saját adatgyűjtés, (2008)) A vadásztársaságok a bérlelövés árait a nemzetközi verseny (pl. Afrikával) miatt nem tudták növelni, így az ÁFA emelkedése miatt a bevételeik csökkentek. A bevétel csökkenés miatt költségcsökkentést kellett végrehajtaniuk, amely a vadgazdálkodás költségét érintette a legjelentősebben. A vadgazdálkodás nem elhanyagolható költsége a vadak által erdei és mezei kultúrákban okozott kártétel, amelyet a vadásztársaságoknak kell megtéríteni az erdőtulajdonosok (erdei vadkár) és szántóföldi növénytermesztők (mezei vadkár) számára. A vadkár bejelentése szubjektív, a megítélt vadkár nem minden esetben reális (Barna et al. 2007). A vadkár olyan tényező, amellyel a vadgazdálkodást végző szervezetnek nem áll módjában a költségvetés elkészítésekor pontos becsléssel számolni. Ez annak tudható be, hogy akár ugyanakkora területen bekövetkező károkozás a közgazdasági viszonyok függvényében jelentős eltéréseket mutat. Gondolok itt arra, hogy évről évre óriási mértékben képes ingadozni a megtermelt gabonafélék felvásárlási ára, tehát ugyanakkora mennyiségű gabonafélében bekövetkező károkozás pénzben kifejezve jelentős eltérést mutathat. Az ezzel való pontos számolás a költségvetés készítésekor nem, vagy csak nagyon nehezen megvalósítható. A vadkár az egyik legfontosabb externália a vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, és a szántóföldi növénytermesztés számára, és egyben a legnagyobb konfliktus forrás a különféle a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodók esetében. Az összes gazdálkodó számára a vadgazdálkodást kivéve - a vad a károkozása miatt a szükséges rossz, amelynek létszámát gyéríteni kell, mert kevesebb vad, kevesebb vadkárt okoz (Geszti et al 2008). Ebből következően óriás nyomás helyeződik a vadgazdálkodást szabályozó állami szervezetek irányában a kilövési tervek folyamatos növelése érdekében, amelyet az EU is támogat. A másik oldalról megközelítve a vadállomány a nemzetörökség része, nemzeti kincsünk (pl. világhírű Gemenci gímszarvas), létszámát, minőségét szabályozni kell, de csak bizonyos mértékig. A vadkár csökkentése mindenkinek célja, viszont ennek érdekében össze kell fogni az érintetteknek az ökológustól, a növénytermesztőig, mert egyoldalú törekvésekkel a problémamegoldás szinte lehetetlen. A vadkár az a legfontosabb költségtényező, amelyik a lehetőséget biztosít a vadgazdálkodás számára a költséghatékonyság növelésére és az összköltség csökkentésére, viszont a legnagyobb odafigyelést igényli a költségtényezők esetében. A gazdálkodás során felmerülnek olyan általános ráfordítások (egyéb költségek), amelyek nem sorolhatóak a vadgazdálkodási, a munkabér jellegű költségekhez és nem köthetőek a vadállomány által okozott kártételekhez sem. Az egyéb költség a vadásztársaságok összköltségét szignifikánsan befolyásolja, arányban (22-26 %) és értékben (6,5 ezer euró) is

9 jelentős nagyságot képvisel. Összetétele szinte minden vadásztársaság esetében eltérést mutat. Nagyságát mindenképpen csökkenteni kell csak minden vadásztársaság számára egyöntetű javaslat tétele a társaságok közt lévő nagymértékű differencia miatt szinte lehetetlen) (Geszti et al. 2008). Összegezve az elemzés megmutatta melyek a legjelentősebb költségtényezők Tolna megye vadgazdálkodásában, melyik milyen arányban vesz részt az összköltség kialakításában, hol van lehetőség a csökkentésre. Azonban felmerül a kérdés kell-e, lehet-e (pl. externáliák), vagy egyáltalán akarnak-e a vadásztársaságok költséget csökkenteni? A költségek és a bevételek együtt határozzák meg a vadásztársaságok gazdálkodásának színvonalát, ezért mindenképpen szükség van a két tényező együttes vizsgálatára is. Minden vállalkozásnak alapvető célja a nyereség elérése, a költségvetés pozitívvá tétele. A vadásztársaságok non-profit szervezetek, tehát nem elsőrendű céljuk a profit maximalizálása. A felmerült költségeket mindenképpen fedezniük kell a különféle bevételi forrásokból és államilag szabályozott (vad az állam tulajdona) vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatniuk (Geszti et al., 2008). 2. ábra A Tolna megyei vadásztársaságok gazdasági eredménye Költség Bevétel 1000 Euró ,07 24, /2007 A Tolna megyei vadásztársaságok gazdasági eredménye ( ) Az összbevételnek hosszú távon meg kell haladnia az összköltséget, mert a vadállomány minőségi összetételének, létszámának, élőhelyének fenntartása a megváltozott (mesterséges) ökológiai környezetben egyre növekvő ráfordítással jár. A kapott eredményt alátámasztja a Vadgazdálkodási Adattár Tolna megyére vonatkozó költség- és jövedelem elemzése is, annak ellenére, hogy vizsgálatukba a profitorientált (pl. Kft., Rt.) vállalkozások gazdasági adatait is belevonták. Az összköltség szignifikánsan (p<0,05) befolyásolta a bevételek nagyságát, mert szinte egyenesen arányosan változott a két mutató a vizsgált időszakban. A vadásztársaságok, mint gazdasági egységek önállóan döntenek, hogy a költségszint változást, milyen bevételi forrásból, hogyan egyenlítik ki. Abban az esetben, ha a tervezett bevételek realizálódtak (hazai, külföldi bérlelövés) növelték a vadgazdálkodás ráfordítását, ha nem csökkentették a vadgazdálkodási költséget és a hiányt egyéb bevételi forrásokból fedezték (pl. tagdíj, vaddisznóhajtás, tárgyieszköz értékesítés).

10 A vizsgált időszakban volt olyan társaság, amely pozitív eredménnyel zárta az évet, volt, amelyik negatívan. Ebből következően nem feltétlenül jelent problémát egy egy év negatív eredménye, mert sok esetben nem látunk bele a vadgazdálkodást végzők fejébe. A vadgazdálkodásban lehet, hogy a ma befektetett tőke csak sok év elteltével fog megtérülni egy aranyérmes gímbika, őzbak, dámbika stb. személyében. A messzemenő konzekvenciák levonásához tehát további vizsgálatok szükségesek, mivel a vadgazdálkodást csak hosszabb idő függvényében lehet pontosan megítélni. Összegezve az elemzés megmutatta, hogy a Tolna megyei vadásztársaságok milyen gazdasági helyzetben vannak, melyek a legfontosabb (értékben, arányban) költség és bevételi tényezők, milyen hatással vannak az externáliák a gazdasági paraméterek kialakulására. A év megmutatta, hogy a nagymértékű kiadásnövekedést a Tolna megyei vadásztársaságok nem minden esetben tudták kompenzálni, de felmerül a kérdés, hogy egy következő nagy kiadásokkal járó gazdasági év milyen mértékben viseli meg Tolna megye vadgazdálkodását. Irodalomjegyzék: 1. Barna R., Honfi V., Varga Gy., Major A. (2007): A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a Sefag Zrt. területén. Acta Oeconomica Kaposvariensis. 1/2008, Kaposvár p. 2. Bleier N. (2004): A mezőgazdasági vadkár áttekintő értékelése Somogy megyében. Szakdolgozat, Gödöllő p. 3. Bleier N., Szemethy L., Katona K., (2006): Mezőgazdasági vadkár. Nimród, 7/2006. Budapest p. 4. Csányi S. (szerk.) (2005): Vadgazdálkodási adattár Gödöllő. 5. Czuppon V., Kovács B. (2004): Barangolás Somogy megyében - statisztikai módszerek alkalmazása Somogy megye területi elemzésében. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, március (CD kiadvány) 6. Fatalin Gy. (1988): Romlik a gímszarvasállomány minősége. Nimród, 1/1988. Budapest p. 7. Godó N., Bognár G. (2002): Szarvasállományunk története. Nimród, 9/2002. Budapest p. 8. Geisser, H., Reyer, H. U. (2004): Efficacy hunting, feeding and fancing to reduce crop Damage by wild boars. Journal of Wildlife Management 68(4): p. 9. Lanszky, J., Puger, J. J. (2001): Somogy megye emlős (Mammalia) faunája p. Cit in: Ábrahám, L. (szerk): Somogy megye Fauna katalógusa. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. 10. KSH. (2004): Somogy megye statisztikai évkönyve 2003.

11 11. Kőhalmy T. (2002): Túlszaporodott-e a vaddisznó állományunk az ezredfordulóra? Nimród, 6/2002. Budapest p. 12. Geszti Sz.; Sebestyén J. (2007): A Somogy megyei vadásztársaságok bevétel és költségelemzése. Gazdálkodás, 51. évfolyam. 5. szám p. 13. Magda S. (2002): A mezőgazdasági termelés erőforrásainak hatékony hasznosítása. Gazdálkodás, XLVI. évf. 4. sz. különkiadás, p. 14. Mátrai K., Szemethy L. (2000): A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különböző élőhelyein. Vadbiológia, évf p. 15. Szemethy L., Mátrai K., Orosz Sz., Pölöskei B., Szaka Gy. (2000): A Gímszarvas táplálékválasztása erdei és mezőgazdasági élőhelyen tavasszal. Vadbiológia, évf p. 16. Molnár T. (1998): Vidékfejlesztési politikánk az EU csatlakozás tükrében. XL. Georgikon Napok. Keszthely, szeptember p. 17. Naughton-Treves, L. (1998): Predicting patterns of crop damage by wildlife around Kibale National Park. Uganda. Conservation Biology 12: p. 18. Oli, M. K., Taylor, I. R. and Rogers, M. E. (1994): Snow Leopard (Panthera unica) predation of livestock: an assessment of local perceptions in the Annapurna Conservation Area, Nepal. Biological Conservation 68: p. 19. Geszti Sz.(2004): Árak Árrendszer. In: Kalmár S. (szerk.) Üzemgazdaságtan, Egyetemi jegyzet. Kaposvári Egyetem Állattudmányi Kar p. 20. Packer, J. J. and Birks, J. D. S. (1999): An Assessment of British farmers and Gamekeepers experiences attitudes and practices in relation to the European polecat (Mustella putorius). Mammal Review 29: p. 21. Reimoser, F. and GossoW, H. (1996): Impact of ungulates on forest vegetation and it is dependence ont he silvicultural system. Forest Ecology and Managemnt 88: p. 22. Reimoser, F. and Reimoser, S. (1997): Wildschaden und Wildnutzen zur objektiven Beurteilung des Einflusses von Schalenwild auf die Waldvegetation. Zeitschrift für Jagdwissenschaft 43: p. 23. Sarudi Cs (2003): Térség és Vidékfejlesztés, Agroinform Kiadó, Budapest 24. Schley, L. (2000): The Badger Meles meles and the Wild Boar Sus crofa: Distribution and Damage to Agricultural Crops in Luxemburg. D.Phil. Thesis University of Sussex 25. Singleton, G. R. and Petch, D. E. (1994): A review of the biology and management of rodent pests sin southeast Asia. Australian Centre for International Agricultural Research Technical Reports 30: 65. p.

12 26. Spiecker, D. (1969): Verlauf und Ausbreitung der Schweinepest (Pestis suum) in der Eifel in den Jahren 1963 und Zeitschrift für Jagdwissenschaft 15: p. 27. Sugár L. (2003): A szarvasállomány csökkentéséről. Nimród 6/2003 Budapest p. 28. Szakály Z., Széles Gy., Szily B., Szakály S. (1994): Consumption frequency of milk products in Hungary. Znan. Prak. Poljopr. Technol. (Research and Practice in Agriculture and Food Technology) Osijek, Rujan 24 (1) p. 29. Szemethy L., Bleier N., (2004): Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? Nimród, 5/2004. Budapest p. 30. Szemethy L., Mátrai K., Katona K., Bíró Zsolt., Orosz Sz., (2004): A gímszarvas területhasználatának és táplálkozásának egyes kérdései. Vadgazda 3. évf. 7. szám. Budapest p. 31. Szücs I. (1986): A földhasználat makroökonómiai rendszere. Közgazdasági Szemle, XXXIII. évf. 12. szám p. 32. Tóth P., Szemethy L. (2000): A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon. Vadbiológia, évf p. 33. Veres Z. (2000): Marketingkutatás Light. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 34. Wilson, C. J. (2003): Current and Future Deer Management Options. Report on behalf of Defra European Wildlife Division p. 35. Wilson, C. J. (2005): Feral wild Boar in England. Report on behalf of Defra European Wildlife Division p.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet je: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora Témavezet k: DR. SUGÁR

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET APRÓVAD-GAZDÁLKODÁS (VADGAZDA MÉRNÖK BSc. SZAKOS HALLGATÓKNAK) DR. MAJZINGER ISTVÁN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2008. 3. kiadás

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓHOZ NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL

Részletesebben

A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre

A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre Dr. Molnár László egyetemi adjunktus Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciája

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról A 2009.06.07. óta hatályos szöveg Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. (2) bekezdésének e) pontjában

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában Nagykálló Város Önkormányzata Polgármesterétől 4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7. (42) 263-101 Fax: 42/263-309 4321 Nagykálló Pf. 4. E-mail. polgarmester@nagykallo.hu Ügyiratszám: 3316-3/2011.közp. Ügyintéző:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

w k / i Ri IT íti R k

w k / i Ri IT íti R k w k / i Ri IT íti R k AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENTIFIC JOURNAL ON AGRICULTURAL ECONOM1CS A TARTALOM BÓL TERULETFEJLESZTESI TÁMOGATÁSOK ALAKULASA 2005-2006 KÖZÖTT (M. e.: Mrd Ft) MEGNEVEZÉS

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35.

SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35. SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35. ÜZLETI JELENTÉS a kft. 2013. évi tevékenységéről Szekszárd, 2014. április 30.

Részletesebben

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu SZEMÉLYI ADATOK Dr. Bányai Orsolya 52/512-700/74808 banyai.orsolya@law.unideb.hu Születési dátum 1982.06.11. Állampolgárság Magyar SZAKMAI TAPASZTALAT 2014-2008-2014 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd

Részletesebben

ERDÉSZETI ISMERETEK. Az erdő és s a vad kapcsolata. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

ERDÉSZETI ISMERETEK. Az erdő és s a vad kapcsolata. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet ERDÉSZETI ISMERETEK Az erdő és s a vad kapcsolata Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató Bevezető Az erdő a legmagasabb

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej

Részletesebben

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé SZÁMA: KGY./ELŐT-./2009. - T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK 2009. május hó 20.

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Írta: Puskás Lajos Sopron 2008. Doktori

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI INTÉZET ZÁRSZÁMADÁSA. Szöveges indoklás. Gödöllő 2006. április 25.

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI INTÉZET ZÁRSZÁMADÁSA. Szöveges indoklás. Gödöllő 2006. április 25. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI INTÉZET ZÁRSZÁMADÁSA 2005 Szöveges indoklás Gödöllő 2006. április 25. 2 1. Feladatkör, szakmai tevékenység 1.1 Intézmény neve:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított

Részletesebben

A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár kiegészítő melléklete

A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár kiegészítő melléklete A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár kiegészítő melléklete 2014 1 Bevezető: Alapadatok: A Pénztár a jogszabályok alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A Pénztár könyvvizsgálói feladatainak ellátásáért felelős

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN

By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can

Részletesebben

VADÁSZATI POLITIKA ÉS ÖKONÓMIA

VADÁSZATI POLITIKA ÉS ÖKONÓMIA VADÁSZATI POLITIKA ÉS ÖKONÓMIA tantárgyi segédlet Összeállította: Schiberna Endre Sopron 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ágazati politikák, a vadvédelmi vadgazdálkodási vadászati politika helye és kapcsolódása....

Részletesebben

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A konferencia címe: Vaddisznó-gazdálkodásunk idõszerû kérdései Helyszíne és idõpontja: Nemzeti Ménesbirtok

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Gödöllő. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Gödöllő. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉGÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Bene

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/ SZIKORA PÉTER - VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés: Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink

Részletesebben

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti emzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Hunalpa Nyugdíjpénztár

Hunalpa Nyugdíjpénztár Hunalpa Nyugdíjpénztár 2013. évi üzleti év Éves beszámoló Kiegészítő melléklete 1 I. A nyugdíjpénztár bemutatása A nyugdíjpénztár alapismérvei NÉV: Hunalpa (Magyar Közforgalmi Pilóták) Önkéntes Nyugdíjpénztára

Részletesebben

Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek!

Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek! 1 Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek! Az önkormányzati törvény szerint a képviselı-testületnek kötelessége, hogy egy évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást hívjon össze, ahol

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április JELENTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3093-025/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560124

Részletesebben

Ártéri felszínformák modellezése Gemencen

Ártéri felszínformák modellezése Gemencen Nagy Attila Ph.D. hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., 72/503-600/4480, nagya@gamma.ttk.pte.hu Az elmúlt években az árvizek gyakoribbá válásával az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Egyszerű többség Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának háromnegyedéves

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege A változat Adószám: 14419250-2-09 Cégbíróság: Debreceni Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 09-09-015413 ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés-szervezési Nonprofit Közhasznú Kft 4030 Debrecen, Fokos utca 12 Egyszerűsített

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül Belső konzulens:

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. december Számvevői Iroda lktatószám: V-3019-14/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2013.01.01. 2013.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Kiegészítő életbiztosítás kötelező gépjármű-felelősség- vagy casco biztosításhoz

Kiegészítő életbiztosítás kötelező gépjármű-felelősség- vagy casco biztosításhoz www.allianz.hu Élet- és utasbiztosítások Kiegészítő életbiztosítás kötelező gépjármű-felelősség- vagy casco biztosításhoz Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek 1 / 19 Tartalomjegyzék Ügyfél-tájékoztató

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL Csorvási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelösségü Társaság 5920 Csorvás, Rákóczi u. 37/a Tel./Fax: 66 258 042 Tel.: 66 258 077 E-mail:szolg.kht@freemail.hu A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI

Részletesebben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben NÉV: Szőke Angéla Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Csantavériné Botgál Tünde Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék programvezető: DR. SZÉLES GYULA az MTA doktora témavezető: DR.

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Földügyi és Térinformatikai Főosztály A szakigazgatás földmérési és térinformatikai feladatai

Földügyi és Térinformatikai Főosztály A szakigazgatás földmérési és térinformatikai feladatai Földügyi és Térinformatikai Főosztály A szakigazgatás földmérési és térinformatikai feladatai Dr. Papp Bálint főosztályvezető Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja, Budapest, 2014. március 20. A

Részletesebben