Heltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Heltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor. Bevezetés"

Átírás

1 A RAGADZÓGAZDÁLKDÁS ÉRTÉKELÉSE AZ ELMÚLT ÉVTIZED ADATAI ALAPJÁN Heltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Bevezetés A XX. század végére átalakult természetmegőrzési szemlélet keretei között különleges esetektől eltekintve pl. invazív fajok szigetekről való kiirtása (Kerbiriou és mtsai, 2004; rueta és Ramos, 2001) nem fogadják el egyes fajok kiirtásának gondolatát. A mezőgazdasági vagy vadgazdálkodási rendszerekben azonban egyes ragadozók jelenlétükkel, táplálkozásukkal gazdasági kárt okozhatnak a vadgazdálkodónak, az állattenyésztőnek, a lakosságnak és a természetvédelemnek egyaránt (Kruuk és Parish, 1985; Jędrzejewski és Jędrzejewska, 1992; Lanszki, 2002; Heltai, 2010). A károk csökkentése mérhető költségekkel jár, amelyek megtérülését a sikeres gazdálkodáshoz ismernünk kell. E célt szolgálja a vadgazdálkodásban az átgondolt, ökológiai és ökonómiai alapokra épülő ragadozógazdálkodás (Adkins, 2003; Kauhala, 2004; Csányi, 2007; Heltai, 2010; Reynolds és mtsai, 2010). A vadgazdálkodók leginkább az általánosan elterjedt, vadászható, szőrmés ragadozó fajokkal való gazdálkodás az érdeke és egyben lehetőségük is erre van (Heltai, 2010). Ezek a fajok, mint a vörös róka (Vulpes vulpes) és az európai borz (Meles meles) generalista és opportunista táplálkozási stratégiájukból adódóan (Neal és Cheeseman, 1996; Lanszki és mtsai, 2006) a kisemlősökről (pocok és egérfajok) könnyen tudnak váltani a számukra alternatív táplálékforrást jelentő mezei nyúlra (Lepus europaeus) és fácánra (Phasianus cholchicus) i Ez főként az apróvadas területeken okozhat jelentős gazdasági kárt (Heltai, 2010). Az apróvadállományra gyakorolt hatás csökkentésének egyik lehetősége a ragadozó állomány csökkentése, aminek hatékonyságát egy viszonyszám, a jellemzi (Szemethy és Heltai, 2000). Hazánkban a ragadozógyérítés gyakorlati hatékonyságát először az 1980as évek végén vizsgálták ebben a megközelítésben (Heltai és mtsai, 1992). Ekkor két kifejezetten apróvadas megyében (Békés, Szolnok) értékeltük a rendelkezésre álló adatokat. A borz ekkor még védett volt, így részletes elemzésre csak a róka esetében nyílt lehetőség. Békés megyében 1988ban a vadásztársaságok valamivel kevesebb mint 60%a, míg 1990ben 50%a teljesített az állomány csökkentéséhez kívánatos 2,0 fölött. Szolnok megyében nagyobb visszaesés mutatkozott. Itt 1988ban a 51

2 vadgazdálkodási egységek 57%a érte el a 2,0 rátát, míg 1990ben mindössze 20%uk. Egy évtizeddel később, a 2000es évek végén készült tanulmány három apróvadas vadásztársaság róka gyérítésének hatékonyságát vizsgálta. Az eredmények szerint a három társaság közül egy érte el a rókaállomány csökkentéséhez megfelelő rátát és ezen a területen becsülték a legalacsonyabb róka sűrűséget is (Heltai és mtsai, 2010). Általában elmondható, hogy az elmúlt évtizedek róka gyakorlata túlnyomórészt nem érte el az elégséges szintet, amelyet a folyamatosan növekvő állománybecslési és terítékadatok is mutatnak (Heltai, 2010). Vizsgálatunk céljaként a két legelterjedtebb és így legfontosabb ragadozóval, a rókával és a borzzal való gazdálkodás országos és vadgazdálkodási körzet szintű értékelését tűztük ki. Hipotézisünk szerint az apróvadas területeken erősebben gyérítik mind a rókát, mind a borzot, valamint az erősebb gyérítés alacsonyabb ragadozó állománysűrűséget és magasabb mezei nyúl terítéksűrűséget eredményez. 1. táblázat. A vizsgálatba bevont vadgazdálkodási egységek száma országosan, illetve körzetenként a két ragadozó esetén tíz éves időszakban összevonva Table 1. The aggregated number of analysed game management units for the two predators (red fox and european badger) analysed on country and game management region level in ten years long period Faj rszágos I/1. Szolnok I/7. Békés V/1. BakonyVértes V/2. Dunazug Anyag és módszer Az elemzéshez az rszágos Vadgazdálkodási Adattár rókára és borzra vonatkozó közötti vadgazdálkodási egységenkénti (VGE) becslési és teríték adatait használtuk fel. Az adatokat összevonva és anonim módon (az egyes adatsorok területi azonosítása nélkül) elemeztük. A teljes mintaszám mind a rókát, mind a borzot tekintve meghaladta a tízezres értéket (1. táblázat). Az elemzést mindkét ragadozó faj esetében a, az adott ragadozó becsült állománysűrűsége és a mezei nyúl hasznosítás sűrűségi értékei alapján végeztük. A korábbi vizsgálatok során mért adatokra támaszkodva hatékony rátának a rókánál az 1,5 (Heltai és mtsai, 2010), míg a borznál a 0,5 (Nagy és Heltai, 2014) értéket tekintettük. Az országos szint mellett két apróvadas (I/1. Szolnok és DélHeves, I/7. Békés) és két nagyvadas (V/1. BakonyVértes, V/2. Dunazug) körzet esetében végeztünk részletesebb elemzést. 52

3 Az adatok értékeléséhez varianciaanalízist (ANVA) TukeyKramer féle post hoc próbával, valamint lineáris regressziót alkalmaztunk (Reiczigel és mtsai, 2010). Lineáris regresszió esetén a mezei nyúl terítéksűrűség adatait egy évvel visszafelé csúsztattuk. Ennek oka az, hogy a ragadozó gyérítés hatása a zsákmány állományán leghamarabb valószinűleg a következő évben válik érzékelhetővé (Csányi, 2007; Heltai, 2010). Második elemzési módszerünk a ráták csoportosításán alapult. Ehhez első lépésként kiszámítottuk az átlagos (± szórás) országos értékét a teljes vizsgálati időszakra (róka: 1,15 ± 1,26; borz: 0,19 ± 0,38), majd a hatékonynak tekintett értékeket figyelembe véve mindkét ragadozó esetében három csoportot alakítottunk ki (országos átlag alatti és azzal egyenlő = A ; országos átlagot meghaladó, de az 1,5 illetve 0,5 rátánál alacsonyabb = B ; 1,5 illetve 0,5 rátával egyenlő és azt meghaladó = C ). A csoportokhoz hozzárendeltük az ugyanazon vadgazdálkodási egységhez tartozó becsült ragadozó sűrűséget (egyed/1000 hektár) és mezei nyúl terítéksűrűséget (egyed/1000 hektár). A csoportok összehasonlítását országosan és körzetenként is elvégeztük, valamint a csoportokon belül kapott értékeik alapján összevetettük az egyes körzeteket. A statisztikai elemzéshez Dunnféle post hoc próbával kombinált KruskalWallis tesztet alkalmaztunk (Reiczigel és mtsai, 2010). Eredmények rszágos elemzés Az elmúlt évtized adatai alapján a róka rátája hullámzó, de nagyságrendileg állandó volt (0,70,9). A borz rátát növekvő trend jellemzi és között rátája megkétszereződött (0,10 0,21). Ugyanebben az időszakban a mezei nyúl terítéksűrűségében a hullámzó értékek mellett enyhe csökkenés figyelhető meg (1. ábra). A mezei nyúl terítéksűrűsége sem a róka (ANVA: F = 3,668; p = 0,097; df = [1;7]; n = 9; Lineáris regresszió: r = 0,578), sem a borz rátával nem mutatott szignifikáns kapcsolatot (ANVA: F = 2,663; p = 0,147; df = [1;7]; n = 9; Lineáris regresszió: r = 0,524). Apró és nagyvadas körzetek ragadozógazdálkodásának összehasonlítása A kiválasztott körzetek elemzése során a két nagyvadas körzet között a vizsgált mutatókban a TukeyKramer post hoc teszt nem igazolt szignifikáns különbséget (V/1. v V/2.: p 0,05). Az apróvadas körzetek esetében a mezei nyúl terítéksűrűség (I/1. v I/7.: p< 0,01) és a borz (I/1. v I/7.: p< 0,001) igazolhatóan magasabb volt a békési körzetben (I/7.). A nagyvadassal szemben az apróvadas körzetekben szignifikánsan magasabb mezei nyúl terítéksűrűséget és róka rátát tapasztaltunk. A borz csak a békési körzet 53

4 ben (0,23) haladta meg igazolhatóan a nagyvadas területek (0,11; 0,9) értékét (I/ 1. v V/1.: p 0,05; I/1. v V/2.: p 0,05; I/7. v V/1.: p< 0,01; I/7. v V/2.: p< 0,001). A lineáris regresszió módszere a körzetek szintjén nem mutatott szignifikáns kapcsolatot az egyes ragadozók rátái és a mezei nyúl terítéksűrűsége között. 1. ábra. A vizsgált ragadozó fajok rátája és a mezei nyúl terítéksűrűsége 2004 és 2013 között Figure 1. Control efficiency of the studied predator species and the hunting bag density of the brown hare between 2004 and 2013 A ragadozó ráták csoportosításán alapuló elemzés A róka esetében országos szinten a csoportonként kapott átlagos ráták között szignifikáns különbség volt (Dunnteszt: p < 0,001; A < B < C). A róka sűrűséget (A > B > C) és a mezei nyúl terítéksűrűséget (A < B < C) vizsgálva szintén szignifikáns különbség mutatkozott a csoportok között. A négy körzetben a róka az országos átlag alatti csoporton belül (A) egyedül a két nagyvadas körzetben volt egyező mértékű (V/1. v V/2.: p 0,05). Az országos átlag és 1,5 közötti rátát elérő csoport (B) esetében szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk, míg az 1,5 rátával egyenlő vagy azt meghaladó kategóriában (C) szintén csak a két nagyvadas körzet értékei voltak statisztikailag azonosak (V/1. v V/2.: p 0,05). Az apróvadas körzetek rátája akár az A, akár a C csoportot tekintve magasabb volt a nagyvadas területek értékeinél. A róka sűrűséget vizsgálva az A kategóriában az V/1. nagyvadas körzet értéke (9,80 egyed/1000 ha) szignifikánsan meghaladta a két apróvadas körzet értékét (I/1.: 8,21; I/7.: 8,87 egyed/1000 ha), más esetben kü 54

5 lönbség nem volt kimutatható. A B kategóriában szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk. Az 1,5 rátával egyenlő vagy azt meghaladó csoportban kizárólag a két apróvadas körzet (I/1.: 5,31; I/7.: 4,83 egyed/1000 ha) között mutatkozott igazolható eltérés (p<0,01). A mezei nyúl terítéksűrűség az országos átlag alatti csoporton belül az apróvadas körzetekben szignifikánsan magasabb volt a nagyvadas értékeknél (p<0,001). A másik két csoport esetében is hasonló eredményt kaptunk azzal a különbséggel, hogy itt a két apróvadas körzet (I/1. < I/7.) is szignifikánsan különbözött egymástól (B és C: I/1. v I/7.: p < 0,001). 2. ábra. A rókagazdálkodás mutatóinak alakulása a vizsgált apróvadas körzetekben (A = országos átlag ; B = országos átlag < < 1,5; C = 1,5 ) Figure 2. The change of the red fox management indicator values in the studied small game management regions (A = countrywide mean rate rate; B = countrywide mean rate < rate < 1.5; C = 1.5 rate) Az egyes körzeteken belül a rókagazdálkodási mutatókat csoportonként szintén összehasonlítottuk. Az I/1. apróvadas körzetben tapasztalt róka három kategóriája szignifikánsan (p< 0,001) különbözött egymástól (A < B < C). A róka sűrűségben szintén kimutatható volt az eltérés mindhárom összevetés e setén (A > B > C). A mezei nyúl terítéksűrűség az A és C (p< 0,001), illetve a B és C (p < 0,05) kategóriát tekintve különbözött, értéke a C csoportban volt a legmagasabb (2. ábra). Az I/7. apróvadas körzetben a róka mindhárom kategóriája szignifikánsan (p< 0,001) eltérő értékeket mutatott (A < B < C). A róka sűrűség az A és a B csoportban azonos volt. A legalacso 55

6 nyabb róka sűrűséget az 1,5 rátát meghaladó csoportban tapasztaltuk (2. ábra). A mezei nyúl terítéksűrűség csak a két szélső csoport (A < C) esetében volt eltérő (p < 0,001). Az V/1. nagyvadas körzetben az országos átlag alatti róka szignifikánsan alacsonyabb értéket (0,46) mutatott a B és C csoportnál (p < 0,001). A B és C egymástól nem különbözött. A róka sűrűség elemzése során szintén ezt az eredményt kaptuk. A mezei nyúl terítéksűrűségben csak a két szélső csoport (A < C) tért el (p < 0,05). Az V/2. nagyvadas körzet róka rátáját vizsgálva az országos átlag alatti csoport szignifikánsan alacsonyabb értéket (0,42) mutatott a másik kettő csoportnál (p< 0,001). A B és C csoport nagyságrendileg egyező volt. A róka sűrűség és a mezei nyúl terítéksűrűség esetében szignifikáns különbség nem volt kimutatható a csoportok között. A mintaszámok csoportonkénti eloszlását tekintve éles különbség mutatkozott az apróvadas és nagyvadas körzetek között (2. táblázat). Előbbiben az 1,5 értéket meghaladó csoporton belül található a vadgazdálkodási egységek több mint fele, míg az utóbbiban ez az arány 10% alatt van. 2. táblázat. A vadgazdálkodási egységek ragadozó kategóriák szerinti eloszlása a vizsgált időszakban (A = országos átlag ; B = országos átlag < < 1,5 vagy 0,5; C = 1,5 vagy 0,5, n = mintaszám, n% = mintaszám aránya) Table 2. Distribution of game management units based on the predator hunting rate categories during the studied period (A = countrywide mean rate rate; B = countrywide mean rate < rate < 1.5 or 0.5; C = 1.5 or 0.5 rate, n = sample size, n% = sample ratio) Elemzési szint A B C A B C n n% n n% n n% n n% n n% n n% rszágos , , , , , ,9 I/1 Szolnok , , , , ,7 83 9,5 I/7 Békés , , , , , ,7 V/1 Bakony ,4 40 6,8 28 4, , ,5 38 6,5 V/2 Dunazug ,7 9 5,4 15 8, , ,3 10 6,0 Az adatok statisztikai értékelése során borz esetében országos szinten a csoportonként kapott áltagos ráták között (A < B < C) szignifikáns a különbség (Dunnteszt: p< 0,001). A borz sűrűségben szintén szignifikáns az el 56

7 térés, azonban az értékek fordított trendet mutatnak (A > B > C). A mezei nyúl terítéksűrűség az A és a B csoport között nem különbözött szignifikánsan (p 0,05), a 0,5 rátát meghaladó csoport azonban kimutathatóan meghaladta ezek értékét (p < 0,001). A körzetek összehasonlítása során a borz országos átlag alatti csoportján (A) belül a nagyvadas körzetek értékei meghaladták (p<0,001) az apróvadasokét. Az országos átlag és a 0,5 közötti csoportban (B) szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk, míg a 0,5 fölötti kategóriában (C) csak az I/7. apróvadas (1,02) és a V/1. nagyvadas (0,68) körzet értékei voltak statisztikailag eltérőek (p<0,01). A borz sűrűséget vizsgálva az A és a B csoportokban sem a két apróvadas, sem a két nagyvadas körzet között nem volt szignifikáns a különbség. Ugyanitt mindkét nagyvadas körzet borz sűrűsége kimutathatóan meghaladta a két apróvadas körzet értékeit. A 0,5 rátát meghaladó csoport elemzése során az I/7. és az V/2., valamint az V/1. és az V/2. körzetek között nem volt igazolható az eltéré A mezei nyúl terítéksűrűség mindhárom csoportban az apróvadas körzeteken belül magasabb volt, mint a nagyvadas körzetek értékei (p < 0,001). Az egyes körzeteken belül a borzgazdálkodási mutatók csoportonkénti összehasonlításából az alábbi eredményeket kaptuk. Az I/1. apróvadas körzetben a borz három kategóriája szignifikánsan különbözött egymástól, a legmagasabb érték a C a csoportban mutatkozott (1,01). A borz sűrűségben az A és a B csoport nem különbözött (3. ábra), míg a C csoport értéke (1,31 egyed/1000 ha) mindkettőnél szignifikánsan alacsonyabb volt (p< 0,001). A mezei nyúl terítéksűrűségét tekintve nem mutatkozott szignifikáns különbség a csoportok között. Az I/7. apróvadas körzetet vizsgálva a borz mindhárom kategóriája (A < B < C) szignifikánsan eltért egymástól (p< 0,001). A borz sűrűségében csak a B (2,61 egyed/1000 ha) és a C csoport (1,81 egyed/1000 ha) között volt statisztikailag kimutatható az eltérés (p < 0,01). A mezei nyúl terítéksűrűsége az A és a C (p < 0,01), valamint a B és a C (p < 0,05) csoport között tért el szignifikánsan, itt a C csoport rendelkezett a legmagasabb értékkel (57,56 egyed/1000 ha). Az V/1. nagyvadas körzetben a borz mindhárom kategóriája (A < B < C) szignifikánsan eltért egymástól. A 0,5 rátát meghaladó csoport a borz sűrűséget tekintve szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatott a másik kettő kategóriánál (A v C: p< 0,001; B v C: p< 0,05). Az A és a B csoport között nem kaptunk szignifikáns különbséget. A mezei nyúl terítéksűrűség csak az A (0,58 egyed/1000 ha) és a B csoport (0,96 egyed/1000 ha) összevetésekor tért el (p < 0,01). Az V/2. nagyvadas körzet borz rátájában az országos átlag alatti csoport szignifikánsan alacsonyabb értéket (0,05) mutatott a másik kettő csoportnál (A v B: p < 0,001; A v C: p < 0,001). A B (0,29) és C csoport (0,76) közötti látszólag jelentős eltérést a statisztikai elemzés nem támasztotta alá. A borz sű 57

8 rűségben és a mezei nyúl terítéksűrűségben a kategóriák között különbség nem volt kimutatható. 3. ábra. A borz vadászati mutatóinak alakulása a vizsgált apróvadas körzetekben (A = országos átlag ; B = országos átlag < < 0,5; C = 0,5 ) Figure 3. The change of the badger management indicator values in the studied small game management regions (A = countrywide mean rate rate; B = countrywide mean rate < rate < 0.5; C = 0.5 rate) A mintaszám eloszlása a csoportokon belüli az országos átlag alatt gyérítő területek dominanciáját mutatta (2. táblázat). 0,5 értéket meghaladó rátát a vadgazdálkodási egységek 10%a sem érte el, ez alól a Békési körzet jelent kivételt (19,7%). Következtetések Eredményeink alapján legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az apróvadas körzetek vadgazdálkodási egységei a korábban tapasztaltaknál erősebb ragadozó gyérítést végeznek, munkájuk hatékonyabbá vált. A Vadvilág Megőrzési Intézet 23 é ve dolgozta ki a Vadgazdálkodási körzetek meghatározása és minta vadgazdálkodási tervek kidolgozása c. témát a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával (Heltai és mtsai, 1992). Ebben a rókagazdálkodás a jelen vizsgálathoz hasonlóan Békés és JászNagykunSzolnok megye adatai alapján került értékelésre. Akkori eredményeink szerint a rókasűrűség korlátozásához szükséges gyérí 58

9 tési rátát a társaságok több mint fele nem érte el, továbbá a gyérítés Békés megyében lényegesen intenzívebb volt, mint JászNagykunSzolnok megye területén, ahol 1990ben ez a mutató a területeknek csak 20%án volt megfelelő mértékű. Mostani eredményeink szerint a vizsgált apróvadas körzeteket alkotó vadgazdálkodási egységek 40%a végzi a gyérítést 2,0 és több mint fele 1,5 felett, míg az országos átlag alatt, vagy azzal egyező mértékben a vadászterületeknek csak 3035%a teljesít (2. táblázat). Bár ez azt jelenti, hogy háromból egy apróvadas vadgazdálkodási egység róka tevékenysége még mindig teljes mértékben elégtelen, de a többség már nagyobb erőfeszítést tesz és ennek eredménye is van. Kétségtelen az is, hogy az adatok minden esetben a vadgazdálkodási jelentésekből származnak. A jövőben szükség lenne annak ellenőrzésére és igazolására, hogy a vadgazdálkodási egységek becsléseinek trendje és pontossága milyen mértékű. 3. táblázat. A gyérítés kapcsolata a ragadozók sűrűségével és a mezei nyúl teríték sűrűségével ( = rszágos átlag, = pozitív kapcsolat, = negatív kapcsolat, = szignifikáns, n = nem szignifikáns, fekete cella = nem vizsgált kapcsolat) Table 3. The relationship among the predator hunting rate and the two other predator management indicators ( = Countrywide mean hunting rate, = positive relation, = negativ relation, = significant, n = non significant, black cell = not studied relation) Sűrűségi mutatók sűrűség sűrűség Mezei nyúl terítéksűrűség 1,5 Apróvadas körzetek Nagyvadas körzetek I/1 I/7 V/1 V/2 0,5 n n 1,5 0,5 n n 1,5 0,5 n 1,5 n 0,5 Az elemzés azt mutatta, hogy ahol a róka meghaladta az 1,5 értéket, ott a róka becsült állománysűrűsége alacsonyabb, a mezei nyúl hasznosítása pedig magasabb, mint az országos átlag alatti rátát mutató csoport esetén tapasztalt értékek (3. táblázat). Egy alföldi vizsgálat során az 1,5 feletti mellett 4,64 illetve 5,70 egyed/1000 hektár rókasűrűséget mértek szemben a 1,0 alatti rátával, amelyhez 10,50 egyed/1000 hektár sűrűség tartozott (Heltai és mtsai, 2010). Ebben a vizsgálatban ezzel nagyságrendileg egyező értékeket kap n n n n n n n n 59

10 tunk (2. ábra). Tehát a 1,5 felett már hatékonynak tekinthető és úgy tűnik, hogy valóban képes a rókaállományt csökkenteni, vagy legalábbis a lacsonyabb szinten tartani. Úgy gondoljuk, az sem véletlen, hogy ezeken a területeken a mezei nyúl hasznosítása magasabb. Azaz vélhetően a róka, mezei nyúlra gyakorolt hatása is kisebb (Adkins, 2003; Kauhala, 2004). Ezek alapján az apróvadas területeken továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk a rókaállomány csökkentését. A hatékonyság növelésére az új eszközök (például: hattyúnyak csapda, visszatartó kábeles csapda, testszorító csapda) használata, valamint kiemelten a kotorékozás kínál lehetőséget. Az eredmények alapján az apróvadas területek helyzetén valamelyest könnyítene, ha legalább a szomszédos nagyvadas vadgazdálkodási egységek rókagyérítése intenzívebbé válna. A vizsgálatba vont nagyvadas területek 87%a (2. táblázat) átlagosan 0,45os rátát ért el, azaz ezeken a területeken a róka szaporodása és állományváltozása gyakorlatilag csak az élőhelyek minőségétől függ (Heltai és mtsai, 2010). Ezekből a vadgazdálkodási egységekből a telítődés miatt szétszóródó egyedek, feltölthetik az apróvadas területeken megüresedett helyeket (Csányi, 2007; Heltai, 2010). Ez a folyamat jelentősen ronthatja az erősebb ragadozó gyérítés hatékonyságát és megtérülését. További gondot jelent az erdősítések következtében fellépő nagyvadterjeszkedés, amely az apróvadas területek vegyesvadassá, esetleg nagyvadassá válását okozhatja. Az apróvadas jelleg megőrzése az érintett vadgazdálkodási egységek együttműködésével valósulhat meg, azaz körzeti vagy tájegységi szintű gazdálkodásra van szükség. A rókához képest a borz gyérítése kevésbé mutatható ki a mezei nyúl gazdálkodás eredményességében (3. táblázat). Érdemes megemlíteni, hogy a 0,5 rátát teljesítő vadgazdálkodási egységeket trendszinten mind az öt esetben (országos és négy körzeti szint) alacsonyabb borzsűrűség jellemezte, mint az országos átlag alatti gyérítést folytatókat. Statisztikailag az eltérések közül 3/5 azaz 60% igazolható, tehát az állományszabályozás szempontjából a 0,5 valóban megfelelő lehet, ahogy azt a borz szaporodásbiológiai adatai is jelzik (Nagy és Heltai, 2014). E feltételezés megerősítésére a jövőben további terepi ellenőrzési és populációmodellezési vizsgálatok szükségesek. A borz gyérítésével kapcsolatos tapasztalataink szerint elsősorban a testszorító csapdák lehetnek megfelelően hatékonyak. Eredményeink alapján megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: az apróvadas körzetek gazdálkodói jobban figyelnek a rókára, vadászati nyomásuk erősebb, amely feltételezhetően képes a róka állományát és hatását mérsékelni; az apróvadas körzetek róka rátájának átlaga már olyan, ami nagytérségi szinten is feltételezi a róka állomány szabályozhatóságát; a két általánosan elterjedt, közönséges ragadozó közül a róka hatása tűnik a jelentősebbnek; 60

11 a borz terítékére vonatkozó statisztikai adatok nem mutatnak egyértelmű kapcsolatot a mezei nyúl hasznosításával; az apróvadas területeken elsősorban a rókának lehet hatása a mezei nyúllal történő gazdálkodásra; ahol a róka magasabb, ott a rókaállomány becsült sűrűsége alacsonyabb, ugyanezeken a területeken a mezei nyúl terítéksűrűsége pedig magasabb; azok a területek, amelyek jelentős erőfeszítéseket tesznek a róka szabályozása érdekében, nemcsak elérik, de általában jelentősen meghaladják a 1,5es rátát. Summary The evaluation of predator management in Hungary based on hunting bag and density data of the past decade Predators have a significant role in ecosystems, and they can cause significant damages to different economic sector Damage reduction demands physical and financial expense To a successful management we should recognize the payoff of these expense A predator management based on ecological and economic foundations can help to achieve this goal. In our study we have evaluated the current management of red fox and European badger on a countrywide, and game management region level. ur analysis was based on data from the National Game Management Database (estimated population and hunting bag sizes of game management units, ). ur findings suggest that in case of red fox the control was more powerful in small game regions than in big game region In those areas where the red fox control was more intense we have found lower red fox density and higher brown hare hunting bag density. Based on this, we infer that red fox control with high hunting rate (1.5 <) can be recoverable. Hivatkozások Adkins, J. P Experimental predator removal: A response in small mammal communities and relations to duck nest succes The School of Renewable Natural Resources, B.S. Louisiana State University Csányi, S Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Heltai, M Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest 61

12 Heltai, M., Pusztai, P. és Szemethy, L Békés és JászNagykunSzolnok megye ragadozógazdálkodásának értékelése, I. Keletmagyarországi Hal és Vadgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia (poszter összefoglaló), pp.: Heltai, M., Szabó, L. és Csenki, F A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadgazdálkodási területen. Vadbiológia, 14: 7178 Jędrzejewski, W. és Jędrzejewska, B Foraging and diet of the red fox Vulpes vulpes in relation to variable food resources in Biatowieza National Park, Poland. Ecography, 15: Kauhala, K Removal of mediumsized predators and the breeding success of ducks in Finland. Folia Zoologica, 53: Krebiriou, C., Pascal, M., Le Viol, I. és Garoche, J Consequences of the Norwegian rat (Rattus norvegicus) eradication on the terrestrial avifauna of Trielen Island (Iroise Natural Reserve, Brittany). Revued Ecologie, 59: Kruuk, H. és Parish, T Food, Food Availability and Weight of Badgers (Meles meles) in Relation to Agricultural Change Journal of Applied Ecology, 22: Lanszki, J Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozásökológiája. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. Lanszki, J., Heltai, M. és Szabó, L Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84: Nagy, A. és Heltai, M Előzetes eredmények az Eurázsiai borz hazai szaporodási adatairól. Vadbiológia, 16: Neal, E. és Cheeseman, C Badger T and AD Poyser Ltd. London, 271 pp. rueta, J. F. és Ramos, Y. A Methods to control and eradicate nonnative terrestrial vertebrate specie Nature and environment 118. Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats (Bern Convention), Council of Europe Publishing, Brussels, 64 pp. Reiczigel, J., Harnos, A. és Solymosi, N Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi, 462 pp. Reynolds, J. C., Stoate, C., Brockless, M. H., Aebischer, N. J. & Tapper, S. C The consequences of predator control for brown hares (Lepus europaeus) on UK farmland European Journal of Wildlife Research, 56: Szemethy, L. és Heltai, M Ragadozógazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1:

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján

A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján Sonkoly Krisztina Lehoczki Róbert Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Nyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos

Nyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1352 0.2.2 Species name Canis lupus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name farkas 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében

A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2006) 91(1): 43 55. A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében KOZÁK LAJOS 1 és HELTAI MIKLÓS 2 1 Debreceni Egyetem, Természetvédelmi Állattani

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációdinamikájára Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 362 372, 2015 Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Keller

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

törvény három szintre tagolódó vadgazdálkodási tervezési rendszert vezetett be [2; ll].

törvény három szintre tagolódó vadgazdálkodási tervezési rendszert vezetett be [2; ll]. VAD GAZDÁLKODÁSI TÁJAK ÉS TÁJEGYSÉGEK KIJELÖLÉSE (JAVASLAT) Bevezetés Magyarországon a tervszerű vadgazdálkodásnak sok évtizedes hagyományai vannak [l; 3; 14; 18; 21; 26; 27] és a nagyobb térségekben és

Részletesebben

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július A foglalkoztatók az illetékes kirendeltségeken 2012. július hónap folyamán összesen 37,9 ezer

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában

A csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek

Részletesebben

A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására

A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására Barna Róbert Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Informatika Tanszék, Kaposvár ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A támogatott munkaerıigények domináltak januárban Az év elsı hónapjában több mint három ezer

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Korreláció és lineáris regresszió

Korreláció és lineáris regresszió Korreláció és lineáris regresszió Két folytonos változó közötti összefüggés vizsgálata Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika és Statisztika I. előadás 2016.11.02.

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós

Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós Tudományos közlemények: 1. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) 2. Szemethy L.,

Részletesebben

DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude

DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude Absztrakt DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN Korrupciós, vagy csak hála Corruption or just gratitude Doktori kutatás keretében 238 fős mintavétellel empirikus felmérést végeztünk a rendőrség hivatásos

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Róka, a hasznos dúvad

Róka, a hasznos dúvad Róka, a hasznos dúvad Mészáros Orsolya vadgazda mérnöki szak, I.évfolyam Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Tartalom Bevezetés és célok ismertetése 3 Módszer és felhasznált anyagok 3 Eredmények

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A511 1.3 Species name Falco cherrug 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name kerecsensólyom 1.6

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom Statisztika I., 5. alkalom Számos t-próba versus variancia analízis Kreativitás vizsgálata -nık -férfiak ->kétmintás t-próba I. Fajú hiba=α Kreativitás vizsgálata -informatikusok -építészek -színészek

Részletesebben

A róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek

A róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat

Részletesebben

Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához

Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához Bácsné Bába Éva Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban*

Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Keller Tamás, a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. kutatója E-mail: keller@tarki.hu A szerző elemzésében a vallásosságot a vallásgyakorlattal definiálja

Részletesebben

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte. Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2093 0.2.2 Species name Pulsatilla grandis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name leánykökörcsin 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A Present Perfect Tense magyar megfelelői

A Present Perfect Tense magyar megfelelői - 105 - Donga György A Present Perfect Tense magyar megfelelői Szövegelemzés közben egyik hallgatómnak szeget ütött a fejében, hogy egyik olvasmányunk két mondatát, egy jelen idejű és egy múlt idejű mondatot

Részletesebben

Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban

Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban Acta Agraria Kaposváriensis (2005) Vol 9 No 1, 51-58 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

ADATOK A LŐTT ŐZEK TESTTÖMEGÉNEK IVAR ÉS KOR SZERINTI JELLEMZŐIRŐL A

ADATOK A LŐTT ŐZEK TESTTÖMEGÉNEK IVAR ÉS KOR SZERINTI JELLEMZŐIRŐL A ADATOK A LŐTT ŐZEK TESTTÖMEGÉNEK IVAR ÉS KOR SZERINTI JELLEMZŐIRŐL A VADGAZDÁLKODÁSI STATISZTIKÁK ALAPJÁN Csányi Sándor, Kovács Imre, Tóth Kornélia és Szemethy László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM

AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM A TARTALOMBÓL: A víziszárnyasok töméses hizlalásának állatvédelmi kérdései Holstein-fríz állományok szaporasági

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell Példa STATISZTIKA Egy gazdálkodó k kukorica hibrid termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a hibridek termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek)

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) I. OPM Austrian Financial Administration in Hungary (osztrák pénzügyigazgatás) 2 II. Currency:

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

H0 hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik)

H0 hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik) 5.4: 3 különböző talpat hasonlítunk egymáshoz Varianciaanalízis. hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik) hipotézis: Létezik olyan μi, amely nem egyenlő a többivel (Van

Részletesebben

Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016

Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016 Gyakorlat 8 1xANOVA Dr. Nyéki Lajos 2016 A probléma leírása Azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a család jövedelmének a tanulók szövegértés teszten elért tanulmányi eredményeire. A minta 59 iskola adatait

Részletesebben

SOFI State of the Future Index

SOFI State of the Future Index SOFI State of the Future Index http://www.millenniumproject.org/millennium/sofi.html BARTHA ZOLTÁN, SZITA KLÁRA MTA IX.O. SJTB JTAB ÜLÉS 2015.02.13. Főbb kérdések Mit takar a SOFI Módszertan Eredmények

Részletesebben