A FORRÁS-FELHASZNÁLÁS DINAMIKÁJA A TERÜLETVÁLTÓ GÍMSZARVASNÁL EGY ERDÔ-MEZÔGAZDASÁG KOMPLEXBEN i
|
|
- Erika Siposné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FORRÁS-FELHASZNÁLÁS DINAMIKÁJA A TERÜLETVÁLTÓ GÍMSZARVASNÁL EGY ERDÔ-MEZÔGAZDASÁG KOMPLEXBEN i Szemethy László 1, Mátrai Katalin 1, Katona Krisztián 1 és Orosz Szilvia 2 1 Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2 Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék 2103 Gödöllô, Páter Károly utca 1. Bevezetés A gímszarvas táplálék- és élõhelyválasztásával összefüggõ kutatások hosszú ideje folynak Európában és hazánkban is. Az eredmények közül számos közismert és magyarázatuk is kézenfekvõnek tûnik. Így jól ismert, hogy a szarvasok nyár elején az erdõbõl a mezõgazdasági területekre váltanak ki, ahol zavartalan nyugalmat és bõséges táplálékot találnak, és sok vadászterületen nem elhanyagolható mezõgazdasági vadkárt okoznak. Az elõzõ években a Gemenc Rt. területén rádióadóval jelölt gímszarvasok egy része is ezt a területhasználatot követte. Télen az erdõben tartózkodtak (Hajósszentgyörgy térsége), nyár elején a szomszédos mezõgazdasági területre (Kerekmocsár) húzódtak ki (Szemethy és mtsai, 1998). Joggal feltételeztük magunk is, hogy a mozgáskörzet-váltás oka a mezõgazdasági kultúrák lényegesen jobb táplálékkínálata (Szemethy és mtsai, 1999). Eddigi eredményeink azonban azt mutatták, hogy a szarvas a mezõgazdaságban elsõsorban nem kultúrnövényekkel, hanem a kis kiterjedésû, nádasos foltok növényzetével táplálkozott (64%), de számottevõ volt a fásszárúak (kecskefûz) fogyasztása is (22%). A táplálékban 5%-nál nagyobb arányban lévõ növényfajokból összeállított erdei takarmánykeverék a nyersrost kivételével valamennyi összetevôjében felülmúlta a mezôgazdasági keveréket. Bár a mezõgazdasági növények emészthetõsége jobb volt, ezt az erdei fajok nagyobb táplálóanyag-tartalma ellensúlyozhatta (Mátrai és mtsai, 1999, Mátrai és Szemethy, 2000; Szemethy és mtsai, 2000). Az elõzetes adatok tehát nem támasztották alá azt a feltételezést, hogy a szarvasok tavaszi területváltásának oka a mezõgazdasági területek jobb táplálékkínálatában lenne keresendõ. E bevezetõ vizsgálat eredményeit azonban meg kellett erôsítenünk, mert nem lehet közömbös sem a vadbiológus, sem a gyakorlati szakember számára az, hogy a mezõgazdasági környezet nyújtotta feltételezett elõnyökért a rangsorrend elején álló, tehát legjobb tulajdonságú egyedek mennek-e ki, vagy egyesek csak kiszorulnak az erdõbõl (pl. a borjadzás miatt hirtelen megnõtt vadsûrûség, zavarás, stb. miatt). Mindezek következtében a vadkárelhárító vadászatok egy adott szarvasállomány legjobb képességû egyedeit fejezik-e le, vagy ésszerû, a gyengébbeket sújtó állományapasztást eredményeznek-e? Ezért az elõzetes vizsgálati eredményeinket meg kellett alapoznunk az erdei és a mezõgazdasági élõhelyek vegetációja, a szarvas táplálékválasztása és a táplálék minõségi jellemzõi közötti összefüggések idõbeni változásának feltárásával. i A kutatást az FVM Vadgazdálkodási Fôosztálya (60016/7/1996), az OTKA (T , T ) és a Gemenc Rt. támogatta. 9
2 Anyag és módszer A gímszarvas táplálékának mennyiségi és minõségi vizsgálatához kéthetenként friss hullatékmintákat gyûjtöttünk (1. táblázat) a szarvasok által intenzíven használt 480 hektáros erdei területrészen és a szomszédos, cca. 300 hektáros mezõgazdasági területen. Idõpont Erdõ Mezõgazdaság táblázat: A vizsgálati idõpontokban gyûjtött hullatékminták száma (n) az erdei és a mezõgazdasági élõhelyen Table 1. Number of feaces samples (n) collected in the forest and agriculture according to sampling time A mintákból minden egyes idõpontra és helyszínre jellemzõ homogenizált keveréket készítettünk (Anthony és Smith, 1974), majd az ebbõl vett almintát elemeztük mikroszövettanilag. A szarvas táplálékát a hullatékminták mikroszövettani vizsgálatával jellemeztük. Baumgarten és Martin (1939), Dusi (1949), Mátrai és mtsai (1986) és Mátrai és Kabai (1989) módszerét továbbfejlesztve, minden homogenizátumból 3grammot kivéve egy közös mintát képeztünk, amelyet fõzõpohárban, 20 %-os HNO 3 -mal 4 percig intenzív forralással roncsoltunk. Tárgylemezre glicerint cseppentettünk, amelybe egy csepp 0.2 %-os toluidinkék oldatot tettünk, amelybe szikehegynyi növényi fragmentet helyeztünk. Szisztematikusan végzett mikroszkópos elemzéssel 100 db epidermisz faji kategorizálását végeztük el mintánként. A növényfajok kedveltsége, ill. elkerülése vizsgálatához, a hullatékgyûjtéssel megegyezõ idõpontokban megbecsültük a vegetáció fajonkénti borítását az erdõben 10m 2 -es, a mezõgazdaságban 0.25 m 2 -es mintavételi területeken (n erdõ =17, n mezõ =13) A táplálék minõségi jellemzéséhez - ugyancsak mindenegyes felvételi idõpontban - begyûjtöttük a korábban szívesen fogyasztott növények kb. 300 gr-os mennyiségét, valamint a szarvas által az év júniusi vizsgálatban fogyasztott domináns fajokból szintén cca. 300 grammot (2. táblázat). A laboratóriumi vizsgálatokat (szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost) a hatályos magyar szabványnak megfelelõen végeztük el (Szemethy és mtsai, 2000). Az erdõtömbben és a szomszédosmezõgazdasági környezetben tartózkodó szarvasok táplálékösszetételét P 2 -próbával hasonlítottuk össze. Egyazon területen az egyes táplálékkategóriák fogyasztási arányát egymáshoz képest egyszempontos ANOVA segítségével jellemeztük. A két területen fogyasztott fajok számát, a táplálék diverzitását és egyenletességét Mann-Whitney u-teszttel hasonlítottuk össze. Az erdei és mezõgazdasági táplálék diverzitását Shannon- 10
3 Weaver index-szel (Pielou, 1966, egyenletességét a diverzitás és a fajszám (ln) hányadosa alapján becsültük (Margalef, 1958). Erdõ Mezõgazdaság Galagonya (Crateagus spp.) Lucerna (Medicago sativa) Fagyal (Ligustrum vulgare) Kecskefûz (Salix caprea) Ostorfa (Celtis spp.) Búza (Triticum aestivum) Akác (Robinia pseudo-acacia) Kukorica (Zea mays) Bodza (Sambucus spp.) Bodza (Sambucus spp.) Kökény (Prunus spinosa) Nád (Phragmites communis) Kukorica (Zea mays) Tarackbúza (Agropyron repens) 2. táblázat: A szarvas táplálék minõségi jellemzéséhez gyûjtött növényfajok az erdei és a mezõgazdasági élõhelyen Table 2. Plant species collected in the forest and agriculture to characterize the diet quality of red deer A szarvas júniusi területváltása nemcsak 2000-ben, hanem a korábbi években is bekövetkezett. A táplálékösszetétel megállapítását 1998-ban is elvégeztük (Szemethy és mtsai, 2000). Ezért a vizsgálat szempontjából rendkívül informatívnak tartottuk az és a év júniusában fogyasztott táplálék összehasonlítását (P 2 -próba) a táplálékválasztás idõbeli stabilitásának megállapítása érdekében. Preferencia-indexet (PI) számoltunk egy adott növényfajnak a szarvasok táplálékában és élõhelyükön való megjelenése közötti kapcsolat kifejezésére (Ivlev, 1961). A táplálék és az élõhely botanikai összetétele közötti különbségeket P 2 -próbával becsültük. Szignifikáns különbség esetén a növényfajok páronkénti összehasonlítását Bonferroni Z-teszttel végeztük (Byers és mtsai, 1984). Az erdei és a mezõgazdasági területen gyûjtött növények táplálóanyag-kínálatának összehasonlítását Mann-Whitney u-teszttel végeztük. A júniusi területváltás idõszakában az (n erdõ =6, n mezõgazdaság =6), (n erdõ =7, n mezõgazdaság =7) és a évben (n erdõ =7, n mezõgazdaság =8), a növények táplálóanyag-tartalma közötti különbségek kimutatásához egyszempontos ANOVA-t alkalmaztunk Tukey Kramer-féle post-hoc teszttel. Eredmények és értékelés A szarvas tápláléka erdei környezetben A szarvas lényegesen több fásszárú növényt (60-80%) fogyasztott június és november között (3. táblázat), mint egy- és kétszikûeket (p<0.001). Hasonlóan a fásszárú növények dominanciáját találta (Homolka, 1990) is a dél-morvaországi szarvasok egész éves táplálékában. A fásszárúak közül meghatározó volt az akác (40-70%) szerepe, amely meghaladta az összes többi faj fogyasztását (p<0.05). Ugyancsak az akác volt a legfontosabb táplálékalkotó az elõzõ 11
4 években ugyanitt, ill. a Gödöllõi dombvidéken végzett vizsgálatainkban is (Mátrai, 1996). Az ostorfa csak lombfakadása után, egy rövid idõszakban jelentõs táplálékalkotó (19%). A kökény koratavaszi jelentõsebb fogyasztása (32%) azzal magyarázható, hogy a korai fenofázisban tüskéi még puhák. Egyedül július közepén volt a fásszárúak és a kétszikûek aránya hasonló a táplálékban (30-40%), amikor a fekete pesztercébõl (Ballota nigra), a jó tápanyagellátottságú akácosok nyár közepén, helyenként tömegesen elõforduló növényébõl, 20%-ot találtunk a hullatékban. Növények Fásszárúak Egyszikûek Kétszikûek Akác (Robinia pseudo-acacia) Bodza (Sambucus spp.) Kökény (Prunus spinosa) Ostorfa (Celtis spp.) Peszterce (Ballota nigra) Lucerna (Medicago spp.) táblázat: A növények aránya (%) a szarvas táplálékában erdei környezetben Table 3. Plant composition (%) of red deer diet in the forested environment A fogyasztott növényfajok élõhelyielõfordulásával való összehasonlítás (PI) azt mutatta, hogy a szarvas a nyár legnagyobb részében lényegesen nagyobb arányban fogyasztotta a fásszárú növényeket (p<0.05) azok élõhelyi elõfordulásánál. A fásszárúak közül az akác kedveltsége (PI= ) messze meghaladta (p<0.05) a többi faj kedveltségét, amelyeket elõfordulási arányukban fogyasztott (4. táblázat). Kivételt képezett az ostorfa, amelyet május végén és július közepén egyáltalán nem fogyasztott, illetve július végén és augusztus közepén (PI=- 0.74) kifejezetten elkerült (p<0.05). Az akácnak - a többi fásszárúhoz viszonyított - ilyen magas preferenciája azért különösen feltûnõ, mert az akácosok cserjeszintjében csak 1% táplálékként elérhetõ akác volt. Az avarszintben az akáclevelek borítása csak a június végi 7%- ról emelkedik július közepére 20%-ra. Mégis azt feltételezzük, hogy az avarszintben lévõ akáclevelek is a táplálék részét képezhették. Ezt támasztja alá egy korábbi vizsgálatunk, amely a hasonlóan magas arányú akác mellett 8% rozsnok-félét talált a szarvas nyári (júliusaugusztus) táplálékában (Mátrai, 1996). A rozsnok fogyasztása szükségszerûen együtt jár a lehullott levelek fogyasztásával, mert a szarvast, az õznél lényegesen nagyobb szájmérete nem teszi alkalmassá ilyen finom válogatásra. 12
5 A fekete peszterce borítása még az akácosokban is 5% alatt maradt. Egyetlen mintavételi helyen nõtt a borítása 10%-ról (06.30.) szeptember végére 40%-ra, majd itt eltûnt az idõszak végére (11.22.), ezért kedveltsége, ill. elkerülése a preferencia-index alapján nem értelmezhetõ egyértelmûen. A növény jelentõségét a táplálékban elõforduló aránya reálisabban tükrözi. Preferencia-index (PI) Fásszárúak 0.32* * * 0.16 Egyszikûek Kétszikûek Akác (Robinia pseudo-acacia) 0.96* 0.95* 0.96* * 0.97* Bodza (Sambucus spp.) Kökény (Prunus spinosa) 0.94* Ostorfa (Celtis spp.) * 0.74* Peszterce (Ballota nigra) * Lucerna (Medicago spp.) táblázat: A forrás-felhasználás kapcsolata (PI) erdei környezetben (*=szignifikáns PI (p # 0.05)). Table 4. Relations of use-availability (PI) in forested environment (*=significant PI (p # 0.05)) A szarvas tápláléka mezõgazdasági környezetben A szarvas a mezõgazdasági környezetben is elsõsorban fásszárú növényeket (30-60%) fogyasztott (5. táblázat), melyek aránya lényegesen nagyobb volt (p<0.05), mint a kétszikû növényeké (p< 0.01). A fászárúak közül meghatározó volt a kecskefûz (Salix caprea), amely Dél-Morvaországban (Homolka, 1990) és Angliában is része volt a szarvas étrendjének (Hearney és Jennings, 1983). Az egyszikûek közül a szikes, üde rétek egyik társulásalkotó növénye, a réti csenkesz (Festuca pratensis) július végéig (12-34%), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens) csak június közepén volt jelentõs táplálékalkotó (19%). A kétszikûek közül a lucerna állandóan jelen volt a táplálékban (2-7%), de fogyasztása csak augusztus közepén haladta meg a 10%-ot (17%). A kultúrnövények szerepe a gímszarvas táplálékában a június közepétõl július végéig terjedõ idõszakban jelentéktelen és együttes arányuk csak augusztus közepén haladja meg némileg a 40%-ot (6. táblázat). Ekkor a szarvas számára a lucerna és a kukorica hasonló jelentõségû (17-16%), ezekhez képest a gabonafélék szemtermése kevésbé fontosnak tekinthetõ (8%). A teljes periódusban a szarvas lényegesen kiseebb mértékben fogyasztott kultúrnövényeket (p<0.001), mint a természetes vegetáció növényeit. 13
6 Növények Fásszárúak Egyszikûek Kétszikûek Kecskefûz (Salix caprea) Kökény (Prunus spinosa) Szeder-félék (Rubus spp.) Réti csenkesz (Festuca pratensis) Kukorica (Zea mays) Tarackbúza (Agropyron repens) Lucerna (Medicago spp.) Pasztinák (Pastinaca sativa) Vadkender (Ambrosia elatior) táblázat: A növények aránya (%) a szarvas táplálékában mezei környezetben Table 5. Plant composition (%) of red deer diet in the agriculture Kultúrnövények Lucerna (Medicago spp.) Kukorica levél (Zea mays) Kukorica szem (Zea mays) Búzaszem (Triticum aestivum) táblázat: Kultúrnövények (%) a szarvas táplálékában mezei környezetben Table 6. Cultivated plants (%) in red deer diet in the agriculture A szarvasok június végétõl jelentõsen elõnyben részesítették a fásszárú növényeket (PI= ) és elkerülték a lágyszárúakat azok élõhelyi elõfordulásához képest (P<0.05), míg a lucernát, csak elõfordulási arányában fogyasztották (7. táblázat). Azonos idõszakok táplálékának összehasonlítása erdei és mezõgazdasági környezet között A gímszarvas tápláléka jelentõsen eltért (p<0.001) az erdõben és a mezõgazdaságban a júniustól augusztus közepéig terjedõ idõszakban (8. táblázat). A mezõgazdaságban sokkal nagyobb (p<0.01) arányban fogyasztották az egyszikûeket (32%, ill. 5%), míg az erdõben (p<0.05) a fásszárúakat (74%, ill. 49%). A lágyszárú kétszikûek aránya (28%, ill. 16%) nem tért el jelentõsen a szarvasok két élõhelytípuson tapasztalt táplálékösszetételében (p>0.1). 14
7 Preferencia-index (PI) Fásszárúak * 0.7* 0.71* 0.63* Lágyszárúak * -0.41* -0.32* Kukorica (Zea mays) Búza (Triticum aestivum) Lucerna (Medicago spp.) táblázat: A forrás-felhasználás kapcsolata (PI) a növénycsoportok és a kultúrnövények alapján mezõgazdasági környezetben (*=szignifikáns PI (p # 0.05)) Table 7. Relations of use-availability (PI) of plant groups and cultivated plants in the agriculture (*=significant PI (p # 0.05)) Növények / élõhely E E MG E MG E MG E MG E MG Fásszárúak Egyszikûek Kétszikûek Magvak táblázat: Növénycsoportok (%) a szarvas táplálékában erdei és mezõgazdasági környezetben (E = erdõ, MG = mezõgazdaság) Table 8. Plant groups (%) of red deer diet in the forest and agriculture (E = forest, MG = agriculture) Ugyanakkor a szarvas mindkét élõhelytípusban sokféle növényt fogyasztott (13-14 faj) (9. táblázat). Nem találtunk azonban jelentõs különbséget a fogyasztott fajok száma (p>0.1), a táplálék diverzitása (p>0.1) és egyenletessége között sem (p=1.0). A szarvas tápláléka a júniusi területváltás idején az erdei és a mezõgazdasági környezetben A júniusi területváltás idõszakában a szarvas 1998-ban és 2000-ben az erdei és a mezei környezetben is feltûnõen hasonló arányban fogyasztotta (p>0.1) a fásszárú, egy- és kétszikû növényeket (10. táblázat). A szarvas táplálékválasztásában, hasonlóan területváltásához (Szemethy és mtsai, 1999), nagyon konzervatív. 15
8 A növényzet táplálóanyag tartalma az erdei és a mezõgazdasági területen A szarvas által az erdei és a mezõgazdasági területeken fogyasztott növények szárazanyag- és nyersfehérje-tartalmában nincs statisztikai úton bizonyítható különbség (p>0.05). A mezõgazdasági területen fogyasztott növények nyersrost-tartalma azonban április végén, májusban és június elején szignifikáns mértékben nagyobbnak bizonyult (p<0.01) az erdei növények nyersrost-tartalmánál (11. táblázat). Az elõzõ évek (Mátrai és Szemethy, 1999; Szemethy és mtsai, 2000) vizsgálati eredményei, illetve az erdei és a mezõgazdasági területen dominánsan fogyasztott növényekbõl 1998-ban összeállított keverékek nyersrost-tartalma szintén a mezõgazdasági területen fogyasztott növények nagyobb nyersrost-tartalmát mutatták (a évben több olyan növényfaj is megjelent nagyobb arányban a gímszarvas táplálékában, amit a korábbi évek tapasztalatai alapján nem vettünk be a gyüjtött fajok közé, ezért az aktuálisan fogyasztott fajok arányában nem tudtunk mesterséges keveréket összeállítani). Megnevezés Erdõ (n=6) Mezõgazdaság (n=5) Fajszám 13 (4.1) 14 (2.5) Diverzitás ( ) ( ) Egyenletesség ( ) ( ) 9. táblázat: A táplálék fajszáma, diverzitása és egyeletessége erdei és mezõgazdasági élõhelyen (0 ± SD) Table 9. The number of plant species, diversity and evenness of red deer diet in the forest and agriculture (0 ± SD) Növénycsoport Erdõ Mezõgazdaság Fásszárúak Egyszikûek Kétszikûek táblázat: Növénycsoportok (%) a szarvas táplálékában erdei és mezõgazdasági élõhelyen, 1998 és 2000 júniusban Table 10. Plant groups (%) in forest and field diet of red deer, June, 1998 and 2000 A táplálóanyag-tartalom a júniusi területváltás idõszakában Az év és az év során gyûjtött növényminták táplálóanyag-tartalma (szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost) között nem volt statisztikailag igazolható különbség sem az erdei, sem pedig a mezõgazdasági területen (p>0.05) ben azonban az erdei területen gyûjtött növényminták nyersfehérje-tartalma jelentõsen (p<0.05) meghaladta az év erdei növényeinek nyersfehérje-tartalmát (12 táblázat), amikor a táplálékban a magas fehérjetartalmú (22%) akác a táplálék közel 40%-át alkotta. 16
9 Táplálékalkotók E MG E MG E MG E MG E MG E MG Mintaszám Szárazanyag Nyersfehérje Nyersrost a 20b 13a 23b 13a 21b 13a 23b táblázat: Szárazanyag-, nyersfehérje- és nyersrosttartalom (%) az erdei és a mezõgazdasági környezet növényeiben (E = erdõ, MG = mezõgazdaság, eltérõ kisbetûk=szignifikáns különbség (p # 0.05) a területek között.. Table 11. Dry matter, crude protein, and crude fiber content (%) in the plants of the forest and agricultural environments (E = forest, MG = agriculture, different letters =significant differences (p # 0.05) between areas) Táplálék-alkotók E MG E MG E MG Mintaszám Szárazanyag Nyersfehérje Nyersrost táblázat: Szárazanyag- és nyersfehérje-tartalom (%) az erdei és a mezõgazdasági környezet növényeiben, júniusban, (E = erdõ, MG = mezõgazdaság). Table 12. Dry matter and crude protein content (%) in the plants of the forest and agricultural environments, June, (E = forest, MG = agriculture) Következtetések A szarvas táplálékát elsõsorban a fásszárú növények fogyasztása jellemezte mind az erdei, mind a mezõgazdasági környezetben. A fásszárúak közül az erdõben az akác fogyasztása messze meghaladta a többi fásszárú növény fogyasztását, a mezõgazdaságban a kecskefûz volt a domináns faj. Korábbi vizsgálataink is azt igazolták (Mátrai, 1996), hogy az akácnak ilyen mértékben való megjelenése a táplálékban független a 2 méter magasságig hozzáférhetõ akác elõfordulási arányától az erdõben, ill. a kecskefûz elõfordulási arányától a mezõgazdasági környezetben. A két szomszédos élõhelytípusban tapasztalt táplálékválasztás ugyanakkor azt is jelzi, hogy a szarvas, a fásszárúak dominanciája mellett, plasztikusan alkalmazkodik a környezet kínálatához. A szarvas ilyen fajta növényválasztása alátámasztja Hofmann (1985) megállapítását, aki szerint a gímszarvas "átmeneti fogyasztó" a "fûevõk" és a "koncentrátumválogatók" között. A szarvasok egy része június elején hagyja el az erdei környezetet és kihúzódik a szomszédos mezõgazdaságba. Meglepõ eredmény, hogy ez a váltás nem a kultúrnövé- 17
10 nyek fogyasztása céljábóltörténik, mert ezek aránya a táplálékban igen alacsony. Fogyasztásuk csak a nyár második felében emelkedik, ami egybe eshet a kukorica csövesedésével. Már az júniusában, a jelenlegivel megegyezõ mezõgazdasági területen, a szarvasok által fogyasztott növények tápanyagvizsgálata is azt mutatta, hogy ezt a kihúzódást a táplálék minõségi jellemzõi nem magyarázzák (Szemethy és mtsai, 2000). A gímszarvasok táplálékösszetétele nagy stabilitást mutatott az évek között, a fásszárúak, egyés kétszikûek aránya szinte teljesen állandó volt az egyes élõhelytípusokban. Az eltérés egy növénycsoporton belül sem haladta meg a 10%-ot. Mindez azt mutatja, hogy a gímszarvas területváltását kis valószínûséggel befolyásolta a táplálékkínálat mennyiségi arányainak idõbeli megváltozása. A táplálék mennyiségi jellemzõihez hasonlóan, a minõségi jellemzõk is ugyanazt a tendenciát tükrözték: 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben a mezõgazdasági területeken fogyasztott növények nyersrost-tartalma - tendenciáját tekintve - nagyobbnak bizonyult az erdei növények nyersrosttartalmánál. Nagy (1980) kutatásaiban kimutatta, hogy az egyes kérõdzõ fajok a könnyen emészthetõ szénhidrátokat (cukrok, keményítõk) pár óra alatt, míg a nagy rosttartalmú anyagokat csak igen lassan, néhány nap alatt bontották le. Kérõdzõk esetében tehát a táplálék rosttartalmának növekedésével csökken a bélcsatornán való áthaladási sebesség, ennek következtében csökken a napi felvett takarmány mennyisége is. Túl magas rosttartalmú táplálék fogyasztása esetén tehát kevesebb táplálékot és energiát tud felvenni a gímszarvas. Továbbá a táplálék rosttartalma a többi táplálóanyag emészthetõségét csökkenti vadon élõ kérõdzõkben (Bea és mtsai, 1979). A mezõgazdasági területen fogyasztott nagyobb rosttartalmú növények tehát egyrészt strukturális hatást és a bendõben zajló ecetsavképzõdés miatt energiát biztosítanak a gímszarvas számára, másrészt azonban a táplálékfelvételre és az emésztési folyamatokra negatív hatással lehetnek. Mindezek alapján megalapozottan állíthatjuk, hogy eredményeink nem utalnak arra, hogy a mezõgazdasági táplálék jobb minõsége okozhatná a gímszarvasok szezonális területváltását. Hivatkozások Anthony, R.G. Smith, N.S Comparison of rumen and fecal analysis to describe deer diets. J. Wildl. Manage., 38: Baumgartner, L.L., Martin, A.C Plant histology as an aid in squirrel food-habits studies to describe deer diets. J. Wildl. Manage., 3: Bea, D.H, Welch, J. G., Smits, A. M Forage intake and rumination by sheep. J. Anim. Sci., 49: Byers, C.R., Steinhorst, R.K. and Krausman, P.R Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. J. Wildl. Manage., 48: Dusi, J.L Methods for determination of food habits by plant microtechniques and histology and their application to cottontail rabbit food habits. J. Wildl. Manage., 13: Hearney, A.W., Jennings, T.J Annual foods of the Red deer (Cervus elaphus) and the Roe deer (Capreolus capreolus) in the east of England. J. Zool. (Lond.). 201: Hofmann, R. R Digestive physiology of the deer: Their morphophysiological specialisation and adaptation. The Royal Soc. N. Z. Bull., 22:
11 Homolka, M Food of Cervus elaphus in the course of the year in the mixed forest habitat of the Drahanská vrchovina Highlands. Folia Zool., 39: 1-13 Ivlev, V.S Experimental ecology of the feeding of fishes. Yale Univ. Press, New Haven Conn. 302 pp. Margalef, R Information theory in ecology. Gen. Syst., 3: Mátrai, Katalin, A. Koltay, S. Tóth, G. Vizi Key based on leaf epidermal anatomy for food habit studies of herbivores. Acta Bot. Hung., 23: Mátrai, Katalin, P. Kabai Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat in Hungary. Acta theriol., 34: Mátrai, Katalin A cserjeszint fásszárú növényzetének szerepe a gímszarvas nyári (július-augusztus) táplálékában. Vadbiológia, 5: Mátrai, Katalin, és L. Szemethy A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különbözõ élõhelyein. Vadbiológia, 7: 1-9 Mátrai, Katalin, Sz. Orosz, L. Szemethy, M. Mézes, B. Pölöskei, and G. Szaka Does the diet composition and nutrient content affect the spring habitat change of red deer? Abstracts of the 2 nd International Wildlife Management Congress. 28 June - 2 July Gödöllõ, Hungary. p. 75. Nagy, G A kérõdzõk takarmányában lévõ rosttartalom fontossága. Vadbiológiai Kutatás 25:12-14 Pielou, E.C The measurement of diversity in different types of biological collections. J. Theoret. Biol., 13: Szemethy, L., M. Heltai, K. Mátrai and Z. Petõ Home ranges and habitat selection of red deer (Cervus elaphus) on a lowland area. in: Proceedings of the IUGB XXIIIrd Congress, Lyons, France, 1-6 September P. Havet, E. Taran & J.C. Berthos eds. Gibier Fauna Sauvage Game Wildl., Special number, Part 2, Szemethy, L., Ritter, D., Heltai, M., Bíró, Zs. and Petõ, Z The effects of large scale habitat use of red deer (Cervus elaphus) on game management in Hungary. Abstracts of the 2 nd International Wildlife Management Congress. 28 June - 2 July Gödöllõ, Hungary. p Szemethy, L., K. Mátrai, Sz. Orosz, B. Pölöskei és G. Szaka A gímszarvas táplálékválasztása erdei és mezõgazdasági élõhelyen tavasszal. Vadbiológia, 7: Summary Use-availability dynamic of the habitat-shifting red deer in a forest-agriculture complex Habitat of one third of 31 radio tracked red deer (Cervus elaphus) had been shifted home ranges from a large forest block to the surrounding agricultural fields from June to November. Our previous investigations showed that nutrint content of forest diet significantly exceeded field diet in all chemical components (except crude fiber) in June. We wanted to verify these results compairing the forest and field habitat and red deer diet based on an intensive sampling during a longer period. Botanical composition of diet was estimated by microhystological analyses of homogenized faeces according to sampling time collected parallel in the forest and 19
12 field. Fresh plant species as known previously to be eaten by red deer were also collected in the same time and analyzed for crude protein, crude fiber, and dry matter content. Red deer consumed significantly more browses in the forest (60-80%) and in the field (30-60%) than forbs (p<0.01). Black-locust (Robinia pseudo-acacia) was the dominant browse species in the forest diet (40-70%) and goat willow (Salix caprea) in the field (40-60%) except the middle of June when grasses dominated the field diet (57%). The role of agricultural plants was negligible from June to August (<10%) and its proportion was more than 40% in the middle of August only. Alfalfa was consumed in the proportion of occurence, while the other herbaceous plants were avoided in the field. Browses were fairly preferred diet components both in the forest and field (p<0.05). Field plants did not exceed the forest ones in dry matter and crude protein content either in summer period 2000, or in June 1998, 1999, and 2000 when deer shifted home ranges. Crude fiber content was higher in the field plants at the beginning of period therefore red deer could obtain less amount of food and energy due to the increasing of food passage rate. Based on these results we conclude that deer home range shift could not have been explained either by plant species of better nutritive values or plant selection. 20
A VEGETÁCIÓ JELLEMZÔI ÉS A SZARVAS TERÜLETHASZNÁLATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK EGY ALFÖLDI ERDÔSÉGBEN
A VEGETÁCIÓ JELLEMZÔI ÉS A SZARVAS TERÜLETHASZNÁLATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK EGY ALFÖLDI ERDÔSÉGBEN Mátrai Katalin, Szemethy László, Tóth Péter, Katona Krisztián, és Székely János Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás
Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás A nagyvadfajok táplálkozása mezőgazdasági területeken. A mezőgazdasági terület, mint élőhely a nagyvadfajok számára. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem,
RészletesebbenNövényevő vadfajok táplálkozásbiológiája
Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája A gímszarvas táplálkozása hazánkban Dr Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Előbélben fermentálók Valódi kérődzők (előbélben fermentálók):
RészletesebbenA MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László
A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103, Gödöllô,
RészletesebbenA GÍMSZARVAS SZEZONÁLIS ÉLÔHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZERREL i
A GÍMSZARVAS SZEZONÁLIS ÉLÔHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZERREL i Tóth Péter és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter K. u.
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenEgyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN. Barta Tamás. Témavezetők:
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN Barta Tamás Témavezetők: Prof. Dr. Gundel János C.Sc. Dr. Majzinger István Ph.D. DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ. Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László
ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô,
RészletesebbenA vadtakarmányozás értékelése
A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
Részletesebbenldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9.
TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9. Az őz z táplt plálkozásának jellemzői i alföldi, ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben Dr. Mátrai M Katalin, ny. egyetemi adjunktus Bleier Norbert,
RészletesebbenPARADICSOMTÖRKÖLY BÁLASZILÁZS TAKARMÁNY ETETÉSI HASZNOSULÁSA
PARADICSOMTÖRKÖLY BÁLASZILÁZS TAKARMÁNY ETETÉSI HASZNOSULÁSA VADASKERTI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Fernye Csaba, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia)
Részletesebbenpractices Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing 10 m wide fallow strips (4 parcels)
Name of treatment (Action C5 in HUKM10004 by KMNPD and MME) Goal of the treatment Description of treatment and management practices Treated area Maximum No. of sub-groups ha pcs. Type1. Extensive mosaic
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY VADASKERTBEN ÉS
A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY VADASKERTBEN ÉS KÖRNYÉKÉN Mátrai Katalin, Katona Krisztián, Sonkoly Krisztina, Bleier Norbert, Schally Gergely, Szabó László, Galló Judit és Szemethy László
RészletesebbenA MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA. Bleier Norbert és Szemethy László
A MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Bleier Norbert és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter Károly utca 1. Bevezetés A
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenA mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása
A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Mezei nyúl 1 Alapismeretek Élőhelyi problémák intenzív mezőgazdaság szerepe Változatos táplálkozás
RészletesebbenVADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN
VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN Novák Gergely és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100
RészletesebbenV A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII
V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK RÁGÁSPREFERENCIÁI, MINT A TÁPLÁLKOZÁSI IGÉNYEK INDIKÁTORAI Katona Krisztián, Kiss Márton, Bleier Norbert, Székely János,
RészletesebbenBelső konzulens: Szemethy László Tanszékvezető: Dr. Csányi Sándor
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Területváltás és a gímszarvas táplálkozásának jellegzetességei egy erdő-mezőgazdaság élőhelyegyüttesben
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenAz élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 35-45, 2009 Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon Biró Zsolt, Roszik Ákos és Rízmajer Pál Szent
RészletesebbenA hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Jacobs szelektivitás index 10/15/2015 Erdei élőhelyek kezelése Növényevő nagyvad fajaink táplálkozása az erdei élőhelyeken. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Patások rágási preferenciái, cseres-tölgyesek,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenVadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)
A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Legfontosabb növényevő nagyvadfajaink táplálkozása Dr Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.
1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi
RészletesebbenApróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai
Apróvadfajok Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás III. előadás Mezei nyúl, fácán, fogoly Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Gazdasági és vadászati jelentőség Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenAGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM
AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM A TARTALOMBÓL: A víziszárnyasok töméses hizlalásának állatvédelmi kérdései Holstein-fríz állományok szaporasági
RészletesebbenA vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján
A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján Sonkoly Krisztina Lehoczki Róbert Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenHAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés
Tájökológiai Lapok 11 (2): 223-228. (2013) 223 HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS KATONA Krisztián, HAJDU Márk, FARKAS Attila, SZEMETHY László Szent István Egyetem, Vadvilág
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenHuman-Wildlife. Conflicts * mezőgazd. A mezőgazdas. A vadvilág fogalma, jelentése. Hazai eltérések. Ember-Vad konfliktusok
Human-Wildlife Conflicts * A mezőgazdas gazdasági gi vadkár Bleier Norbert 21 SZIE VMI A vadvilág fogalma, jelentése Vad: azok az állatok, amelyek viselkedését és mozgását az ember nem kontrollálja* (kivéve:
RészletesebbenAZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenSzent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak. Vadtakarmányozás
Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak Vadtakarmányozás Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére Dr. Heltai Miklós Gödöllő 2008. A tananyag javasolt
Részletesebbenfogyasztói ATTITŰDÖk Az ALmApIACon CONSUmER ATTITUDE TO APPLE
The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing FELFÖLDI János, APÁTI Ferenc, SZABÓ Viktor, NÁBRÁDI András Debreceni Egyetem, Agrár- és műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A takarmányok emészthetősége Emészthetőnek a táplálóanyagoknak azt a részét nevezzük, amely az emésztőtraktusban
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenHoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3
A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE
Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI
RészletesebbenGÍMSZARVAS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK SOPRONI-HEGYVIDÉKEN
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei GÍMSZARVAS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK JELLEMZŐI ÉS SZEREPÜK
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 1991 és 1999 között.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenAgroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok
Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenA gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálata az erdei kár csökkentése céljából
A gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálata az erdei kár csökkentése céljából Náhlik András Tari Tamás Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenDr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
RészletesebbenAz intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai
Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás
RészletesebbenRezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
RészletesebbenSupplementary Table 1. Cystometric parameters in sham-operated wild type and Trpv4 -/- rats during saline infusion and
WT sham Trpv4 -/- sham Saline 10µM GSK1016709A P value Saline 10µM GSK1016709A P value Number 10 10 8 8 Intercontractile interval (sec) 143 (102 155) 98.4 (71.4 148) 0.01 96 (92 121) 109 (95 123) 0.3 Voided
RészletesebbenV A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII
V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII VADFÖLDEK HASZNÁLATA ÉS A VADFÖLDI NÖVÉNYZET FOGYASZTÁSA VALKÓN Molnár György, Szemethy László és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Vadvilág
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 149 AZ OLASZPERJE SZILÁZSOK LÁTSZÓLAGOS EMÉSZTHETİSÉGE, BENDİBELI FEHÉRJE
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenSkills Development at the National University of Public Service
Skills Development at the National University of Public Service Presented by Ágnes Jenei National University of Public Service Faculty of Public Administration Public Ethics and Communication 13. 12. 2013
RészletesebbenTörök K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére.
Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. KLÍMA-21 FÜZETEK 61: pp. 108-113. 1 Időjárási fluktuációk hatása
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Kiegészítő takarmányozás Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Vadetetés Hagyomány?
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenBihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, december
Közzététel: 2009. február 12. Sorszám: 22. Következik: 2009. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2008. december Az agrár termelőiár-szintje 2008. decemberben 22,6%-kal mérséklődött
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenAZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek
RészletesebbenA TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE
A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok
RészletesebbenNövényevők táplálkozásának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI
Növényevők táplálkozásának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma 1 HOGYAN VIZSGÁLJUK? Mire vagyunk
RészletesebbenNÖVENDÉKNYULAK TESTÖSSZETÉTELÉNEK BECSLÉSE TOBEC MÓDSZERREL
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár NÖVENDÉKNYULAK TESTÖSSZETÉTELÉNEK BECSLÉSE TOBEC MÓDSZERREL MILISITS G., SZENDRŐ ZS., MIHÁLOVICS GY., LÉVAI A., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I. Kaposvári Egyetem,
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Részletesebben