A VEGETÁCIÓ JELLEMZÔI ÉS A SZARVAS TERÜLETHASZNÁLATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK EGY ALFÖLDI ERDÔSÉGBEN
|
|
- Zita Dobosné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VEGETÁCIÓ JELLEMZÔI ÉS A SZARVAS TERÜLETHASZNÁLATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK EGY ALFÖLDI ERDÔSÉGBEN Mátrai Katalin, Szemethy László, Tóth Péter, Katona Krisztián, és Székely János Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 1 Gödöllô, Páter K. u. 1. Bevezetés Az alföldi erdôk túlnyomó része telepített, elegyetlen fenyves és akácos, növényzetük rendszerint fajszegény, a cserjeszint gyér. Az ôshonos tölgyesek és a természetes homokpuszták -4 fa- és cserjefajból és 165- lágyszárú fajból álltak. Mára a fásszárúak száma 1--ra, a lágyszárúaké ra csökkent (Somogyi és mtsai, ). Az idegen fajok destabilizálják az ökoszisztémát (SAMAB, 1996), a vegetáció eredeti karaktere megváltozik és ez eddig még nem ismert hatást gyakorol a faunára, így a szarvas területhasználatára is. Magyarország nem elhanyagolható nagyságú területét borítják az ilyen típusú erdôk. Ezen erdôk aránya az Alföld további fásításával feltehetôen tovább nô. A kellô arányú erdôsültség elérése (1-15%, Csányi, 1999) esetén azonban, stabilan megjelenô szarvasállománnyal kell számolni, elkerülhetetlenül megjelenik a vadkár. Ezért az erdô- és vadgazdálkodás közös érdekének tekintjük, hogy a szarvas és kultúrerdôkkel jellemezhetô környezete közötti összefüggésekre átfogó választ adhassunk az erdôállomány, a cserjeszint, valamint a szarvas területhasználata közötti kapcsolatok vizsgálatával, azaz (1) vajon az erdôrészletek fôfafaja, elegyaránya és korosztálya meghatározza-e egyes cserjefajok megjelenését, eloszlását és ennek alapján () megbecsülhetôe elôre a szarvas területhasználata? Anyag és módszer A vizsgálatot a Hajósszentgyörgy térségében lévô összefüggô, kb. ha-os erdôtömb (részletes ismertetés: Mátrai és Szemethy, ) 48 ha-os mintaterületén végeztük. május 1. és november 15. között. Vegetáció-elemzés A cserjeszintet alkotó fásszárú növények m-en belüli borítását, 9 db É-D-i irányú transzekten, egymástól 4 m távolságban elhelyezett 1m -es mintaterületen becsültük meg (n=11). A mintaterület fôfafaját az adott erdôrészlet fôfafajával jellemeztük és erdôtípusként vettük figyelembe (ET). Erdôtípusok: akácos, fenyves, nyáras, és tölgyes (az erdei és fekete fenyô, hazai és nemesnyár, valamint tölgyfajok között nem tettünk különbséget). Az elegyarány- (EA%) és korosztályadatokat (AC) az erdôterv szolgáltatta. A következô korosztályokkal dolgoztunk: 1-5, 6-1, 11-, 1-, 1-4, 41-5 évek. Az állománnyal nem borított területeket (út, nyiladék, üres vágásterület, stb.) nem erdôsült -nek neveztük (NE). Vadbiológia 1 ()
2 A statisztikai elemzésbe csak azokat az erdôtípusokat vontuk be, amelyekben a mintaterületek száma korosztályonként $5 és a fásszárúak borítása a cserjeszintben $% volt (n=7). A % borítást el nem érô fásszárú növényeket mintaterületenként összevontuk és EGYÉB-nek neveztük. A borítási adatok varianciáját arcus sinus (arcsin) transzformációval stabilizáltuk. A táblázatok a transzformálatlan adatok átlagát és szórását mutatják. Az erdôtípusok korosztályok szerinti megoszlásában lévô különbségeket P -próbával vizsgáltuk. Két-szempontos varianciaanalízist (ETxAC) alkalmaztunk a varianciák fô forrásának kiderítésére,majd a statisztikailag nem jelentôs (P>.5) interakció után egy-szempontos varianciaanalízissel és Duncan-range teszttel, ill. páros t-teszttel számoltuk az erdôtípusok és korosztályok közötti különbségeket P<.5 valószínûségi szinten. Az állomány (ET, EA, AC) és a cserjeszint borítási adatai között lehetséges összefüggéseket korrelációs matrix-szal kerestük. A cserjeszint fásszárú növényeinek csoportosulását (cserjefoltok) cluster-analízissel vizsgáltuk a mintaterületeken becsült %-os borításuk alapján. A cserjefoltok helyes besorolási arányát diszkriminancia-analízissel ellenôriztük. A foltokon belül a fásszárú növényfajok borítása közötti különbségeket egy-szempontosvariancia-analízissel és Duncan-range teszttel számoltuk. A cserjefoltok térképi megjelenítését Kernel-módszerrel végeztük (Worton, 1989). A szarvas területhasználata A szarvasok területhasználatát db rádiós nyakörvvel jelölt tehén magterülete alapján (Szemethy és mtsai, 1999; Tóth és mtsai, 1, Tóth és Szemethy 1) jellemeztük úgy, hogy a magterületek hossztengelyei képezték a mintaterület határát. A szarvasok magterületét (6%-os Kernel) és teljes mozgáskörzetét (9%-os Kernel) a. és 1. évek május és október hónapok közötti lokalizációk (n=48) mutatták meg. A tehenek évrôl-évre stabilan tartják mozgáskörzetüket (Clutton-Brock és mtsai, 198; Szemethy és mtsai, 1998), ezért a év lokalizációs pontjait együtt kezeltük. A teheneket éves korukban jelöltük. Az 1. sz. szarvast 1997 decemberében, a. sz. szarvast 1995 novemberében jelöltük és azóta is követjük. A. sz. szarvast 1995 novemberében jelöltük és 1 novemberéig követtük. A befogási helyek távolsága: 1-= 6 m, 1-= 7 m és -= 18 m volt. Az erdôtípusok egyedi magterületek szerinti megoszlásában lévô különbségeket P -próbával vizsgáltuk. Ugyanezt a módszert alkalmaztuk az átlagos magterület és az azon kívüli terület erdôtípusok szerinti különbségei kimutatásánál. Ivlev-féle preferencia-indexet (PI) alkalmaztunk az egyes erdôtípusok kedveltségének kimutatására (Ivlev, 1961). A preferencia-indexek szignifikanciáját (P#.5) Bonferroni-féle Z-teszttel ellenôriztük (Byers és mtsai, 1984). Egyszempontos variancia-analízissel és Duncan-range teszttel becsültük meg a tehén magterülete közötti különbségeket az erdôtípusok, korosztályok és a cserjeszint fásszárú növényei alapján. A magterületek átlaga és az azokon kívüli terület jellemzôi közötti különbségeket páros t- teszttel becsültük. A statisztikai elemzéseket SPSS/PC+ v.5. programmal végeztük. Eredmények A vegetáció jellemzôi Jelentôs különbséget találtunk az erdôtípusok korosztályonkénti megoszlása között (P = , n=7, P<.1). Az erdô túlnyomó részét akácosok és fenyvesek uralták (44-44%). Elegyetlen akácosok fôleg a 11- éves (1%), az elegyes fenyvesek (%) a 1-4 éves Vadbiológia 1 ()
3 korosztályokban fordultak elô, a többi erdôtípus aránya (fôleg -4%) megoszlott a különbözô korosztályok között (1. ábra). 1. ábra: Az erdôtípusok korosztályok szerinti %-os megoszlása (P<.1) egy alföldi erdôben (n=7). A = elegyetlen akácosok, EA = elegyes akácosok, F = elegyetlen fenyvesek, EF = elegyes fenyvesek, NY = elegyetlen nyárasok, ENY = elegyes nyárasok, ET = elegyes tölgyesek. Figure 1. Percent occurrence of forest types according to age classes (p<.1) in a lowland forest (n=7), Hungary, 1. PBL = pure black locust, MBL = mixed black locust, PPI = pure pine, MPI = mixed pine, PPO = pure poplar, MPO = mixed poplar, MO = mixed oak. A cserjeszint domináns fásszárú növényei (átlagos borítás $%) az akác, bálványfa, ostorfa, galagonya és a bodza voltak (ld. 1. táblázat utolsó oszlopa). Tizenhárom fásszárú növényt soroltunk az EGYÉB kategóriába, úgy mint tölgy, szil, ámorfa, varjútövisbenge, kökény nyár, kôris, juhar, vadrózsa, fagyal, eper, dió és szederfajok. Az erdôtípusok, korosztályok, elegyarány és a fásszárú növények borítása között nem volt jelentôs összefüggés (r =.-.56), továbbá az erdôtípusok és a korosztályok közötti interakció sem volt szignifikáns (F,55 =1.11, P=.45). Egyetlen fásszárú cserjefajt sem találtunk, amely valamely erdôtípust, ill. korosztályt kizárólagosan jellemzett volna (1. táblázat). A cluster-analízis 7 cserjefoltot mutatott ki, amelyek közül 6 foltban 1-1 fásszárú fajnak lényegesen magasabb (P<.1) borítása volt a folton belül (45-85%), mint azon kívül (-9%). Az 1. cserjefoltban azonban nem volt egyetlen domináns fásszárú növény sem (1-8%), azonban ez a folt az erdôség területének 7%-át borította (. táblázat). A fásszárú fajok helyes besorolása az adott cserjefoltba 9.6% volt (P<.1). A cserjefoltok -5 kisebb területet elfoglalva, többé-kevésbé egyenletes eloszlásban fordultak elô a területen (. ábra az akácfolt kivételével, ahol n=). Vadbiológia 1 ()
4 1. táblázat. A domináns cserjefajok átlagos borítása ("SD) erdôtípusok és korosztályok szerint egy alföldi erdôben, Magyarországon. Az egy sorban lévô különbözô nagybetûk az egyes erdôtípusokon belül, a korosztályok közötti, a kisbetûk a különbözô erdôtípusok azonos korosztályai közötti szignifikáns különbséget mutatják (P<.5). Table 1. Mean percent cover ("SD) of dominant shrub species according to forest types and age classes in a lowland forest, Hungary, 1. Different capitals at the same row indicated a significant difference within forest type among age classes, and different lower cases indicated significant difference within age classes among forest types at P<.5. Erdôtípusok Elegyetlen akácosok Elegyes akácosok Elegyetlen E.tlen fenyvesek Elegyes fenyvesek nyáras Elegyes nyáras Elegyes tölgyes vizsg. Teljes terület n Összes borítás Akác Ostorfa Korosztályok Bálványfa Galagonya Bodza Egyéb 78 Aa 7 B 8 Ba B b (1.1) (17.6) (.9) (6.) (15) 19 A 6 ABa (7.4) (.5) 19 A (8.8) 1 B () Ba (.4) B (5.6) 1 BC (.6) () 15 9 a 6 (.8) (16.6) (19.9) (1.1) 7 (11.7) (4.1) 9 (1.) 1 A () () 5 a (5.6) 9 (15) 11 Ba (14.) 1 a 15 a (.7) (16.8) (8.5) (.6) 6 Ab (7.5) 9 A (16.) A () 4 A (.) 1 b (1) (.9) 9 a 4 6 a 59 (19.6) (16.9) (.9) (8.9) 1 B (1.) Ba (1.) 5 B (4.9) AB (.9) (4) 7 (11.) 1 () 5 (6.) (.5) (.) 9 (19) (.1) Ba 1 ABa b (.9) (14.5) (.8) (44.1) (.8) 1 a (.9) () a (1.) () a (.4) () a (.4) 19 A () 9 A (.) 1 (4.5) 8 Aa 41 B 5 b 59 b (6.9)(9.4) (7.5) (.6) B (.) 8 b (16.4) (.7) 4 (7.8) 5 A 8 A 5 B (14.9) (1.5)(8.8) b (.1) 1 Ab (.) () (5.) (.7) (7.7) (1) () (7.1) 1 b 1 a 1 1 b (19.7)(17.4) (.8) (1.6) B (.5) 1 Aa (.8) B (.9) Bb (.6) 1 (.) () 9 () 1 b (1.8) 4 (8.9) (9.1) 4 (.5) (11.8) (1) (6.7) () 9 (18.1) 1 (17.9) (1.) 9 5 b 1 b (16.5) (6.6) (17.5) (1.1) A vegetáció és a szarvas területhasználata A tehenek magterületében 1- sûrû, de különbözô domináns fásszárú növénnyel jellemezhetô cserjefolt volt (. ábra). Jelentôs (P<.5) különbségeket találtunk az egyes tehenek magterületét jellemzô vegetációban, azaz a fásszárú fajok borításában és az állományok jellemzôiben. Az 1. sz. tehén a fiatalabb (11- éves) állományokat kedvelte, amelyekben a bodza borítása lényegesen magasabb volt (16±.6% n=44), mint a többi tehén magterületében (-1%). A. sz. tehén magterületében a 1-4 éves, ostorfás cserjeszinttû (8±17.5% n=9) állományok uralkodtak. Az 1-es és es sz. tehén magterületében az állományok szinte elegyetlenek voltak (EA=9±15.6%, ill. 96±.4%), míg a. sz. szarvas az elegyes állományokat kedvelte (EA= 66±4.% n=). Az egyes erdôtípusok is különbözô (P<.1) arányban fordultak elô a tehenek magterületében, valamint jelentôs különbség volt az átlagos magterület és az azon kívüli erdôség között is (P =45.44, P<.1) az erdôtípusok megoszlásában, az elegyarányban és egyes cserjefajok borításában is (. táblázat). Vadbiológia 1 ()
5 . táblázat. A domináns cserjefajok átlagos borítása (±SD) a clusterekben (%). n=mintaterületek száma az egyes clusterekben. **=szignifikáns különbség (P<.1) a fásszárúak borításában a clusterek között. Table. Mean browse cover ("SD) of dominant species in the 7 clusters in the lowland forest, Hungary, 1. (n)=number of sampling plots in the clusters, **= significant difference (P<.1) of browse cover among clusters. Fásszárú Cserjefolt (n) fajok 1(19) (1) (19) 4(9) 5(5) 6() 7(16) Bálványfa 1 (.8) 1 (.4) () (.) 4 (8.) (.9) 46** (1.9) Akác (.7) (6.) 1 (1.5) 1 (1.1) 1 (.4) 87** (1.4) (.8) Ostorfa (5.1) (4.8) 7 (1.6) (1.7) 5**(1.7) 1 (.6) (1.7) Galagonya 8 (1.6) (4.8) 5 (5.) 85**(8.9) 9 (11.5) () (5.5) Bodza 1 (.) 1 (1.7) 47** (19.9) (.) 1 (1.8) () (1) Egyéb (4.) 5** (1.) (.8) (.8) 1 (.8) () (4.). ábra: A tehenek (1-) magterülete (sötétszürke) és teljes mozgáskörzete (világos szürke). és 1. május és október között, valamint a sûrû cserjefoltok (clusterek) egy alföldi erdôben. Figure. Hinds (1-) core area (dark shaded) and entire home ranges (slightly shaded) between May and October and 1, and browse clusters formed dense patches in the lowland forest, Hungary, 1. Vadbiológia 1 ()
6 . táblázat. A tehenek magterületei (1-) és az azokon kívüli terület átlagos jellemzôi (SD). Eltérô nagybetûk: szignifikáns különbség az egyedi magterületek között (P<.5), **= szignifikáns különbség a magterületek (átlag) és a külsô terület között (P<.1). Table. Mean ("SD) characteristics of forest stands within hinds (1-) core area and without core areas (outside area). Different capitals=significant difference (P<.5) among individuals, **=significant difference between mean core area of the hinds and outside core area (P<.1). Tehenek 1 Átlagos Külsô magterület terület mintaszám (n) Állományjellemzôk (Erdôtípusok megoszlása, %) A B C Kor 17 (7.4) A 1 (1.4) B 1 (16.) B 4 (14.8) ** 5 (1.7) Elegyarány (%) 9 (15.6) A 96 (.4) A 66 (4.) B 8 (.7) ** 75 (9.) Cserjeszint jellemzôi (%-os borítás) Összes fásszárú 4 (7.7) 44 (.) 4 (7.9) 4 (7.9) ** 9 (8.8) Akác (4.4) 1 (.) (.6) (.6) (1.4) Bálványfa (8.8) () 4 (11.9) (9.7) 4 (1.5) Ostorfa 9 (17.8) A 8 (17.4) B 9 (15.) A 11 (17.7) 8 (18.) Galagonya 7 (1) 7 (1.1) 15 (6.6) 1 (18.) 1 (17.7) Bodza 16 (.6) A 1 (.) B () 8 (18) ** (8.5) Egyéb 6 (14.) 6 (17.4) 4 (8.1) 6 (1.6) ** (8.6) Az elegyetlen nyárasokat és a fátlan területeket azonban mindegyik szarvas elkerülte (. ábra). Értékelés és következtetések Betelepített fajokból álló, az elmúlt 4-5 évtizedben telepített erdôtípusok állományjellemzôit és cserjeszintjét vizsgáltuk annak érdekében, hogy feltárjuk az összefüggéseket a vegetációkomponensek és a szarvas mozgáskörzet-választása között. Kíváncsiak voltunk arra is, megbecsülhetô-e elôre a szarvas területhasználata az állományokat leíró erdôtervi adatok alapján. Az alföldi erdôséget az egyhangúság jellemzi, ahol fôleg a fenyvesek és az akácosok (88%) különbözô korosztályai váltogatják egymást, az egyéb erdôtípusok aránya csekély. A domináns cserjék fôleg elegyetlen foltokat alkotnak, elôfordulásuk véletlenszerû. Ennek oka részben az, hogy az erdôgazdálkodás jelentôs erôfeszítéseket tesz a cserjeszint kiirtása érdekében, valamint az, hogy a nyolcvanas éveket megelôzôen a fenyvesek akáccal való elegyítése rutinszerû volt (Danszky, 196). Bár az akác -5 éves korában kikerült a fenyvesekbôl, a felverôdô tuskóés gyökérsarjak miatt, a fenyvesekben éppen úgy elôfordul az akác és az inkább az akácosok alatt megjelenô egyéb cserjefaj, mint magukban az akácosokban. Vadbiológia 1 ()
7 . ábra: Az erdôtípusok iránt mutatott egyedi kedveltség (PI), a rádióval jelölt tehenek (1-) mintavételi helyeken (n=11) becsült lokalizációs valószínûsége alapján. A. sz. tehén elegyes fenyvesek iránti preferenciája kivételével, valamennyi PI szignifikáns (P<.5) a Bonferroni-féle Z-teszt alapján. NE = fátlan terület, A= elegyetlen akácosok, EA = elegyes akácosok, F = elegyetlen fenyvesek, EF = elegyes fenyvesek, NY = elegyetlen nyárasok, ENY = elegyes nyárasok, ET = elegyes tölgyesek. Fig.. Individual preferences (PI) of radio-collared hinds (numbers 1 to ) for forest types based on localization probabilities for each sampling point. NF = non-forested area, PBL = pure black locust, MBL = mixed black locust, PPI = pure pine, MPI = mixed pine, PPO = pure poplar, MPO = mixed poplar, MO = mixed oak. All PI=s are significant (P<.5) except preference for mixed pine forest of deer no.. PI statistic based on Bonferroni-Z test. A szarvas számára megfelelô magterület legalább egyharmada sûrû cserjefoltból áll és valószínûleg ez a szarvas búvóhelye. A cserjefolt növény-összetétele nem befolyásolja a magterület megválasztását (. ábra). A magterület cserjeszintjének jellemzôi (faji összetétel, borítás) semmilyen összefüggésben nem voltak az állományjellemzôkkel (erdôtípus, korosztály, elegyarány). Ezzel szemben, a cserjeszint teljes borítása feltûnôen hasonlított egymáshoz (4-44%), jóllehet növényzetük más jellemzôiben jelentôsen különböztek. A cserjeszint a magterület táplálkozóhelyét sem befolyásolta, ugyanis a táplálék domináns növényei mind erdei, mind mezôgazdasági környezetben a fásszárú fajok, amelyek kiválasztását elsôsorban tápanyagtartalmuk határozza meg (Mátrai és Szemethy, ; Szemethy és mtsai, ; Mátrai és mtsai, ; Szemethy és mtsai, ). Mindezek miatt, az erdôterv állományjellemzô adatsorai nem alkalmasak a szarvas területhasználatának elôzetes becslésére. Szükséges lenne a cserjeszint faji összetételének és borításának adatszintû felvételére is. Ennek alapján a gazdálkodó elôre látná, hogy a cserjeszint megváltoztatásával (eltüntetésével) szarvasai mely területrészeket választják búvóhelyül, és befolyásolhatná a táplálkozóhelyek megválasztását. Ezáltal elkerülhetôvé válna, hogy a vad számára az erdôsítések jelentsék mozgáskörzetük egyetlen, hozzáférhetô táplálékforrását. Vadbiológia 1 ()
8 Eredményeink arra is alkalmasak, hogy a gazdálkodók idôben felkészülhessenek a szarvas táplálkozási és területhasználati viselkedésének sajátosságaira, a közeljövôben várható nagy kiterjedésû erdôsítések térségében is A gazdálkodóknak fenn kell tartani a sûrû cserjéseket a szarvasállomány nyugalmának biztosítására. Ezek nélkülözhetetlen búvóhelyek, menedéket nyújtanak a szinte folyamatos zavarástól (erdô-és/vagy vadgazdálkodási tevékenység, turizmus). Ugyanakkor feltétlenül indokoltnak tartjuk magas tápanyagtartalmú fásszárú növényekbôl álló táplálkozóhelyek kialakítását is az állományok belsejében - figyelemmel a szarvasfélék viselkedésének általános szabályára, mely szerint Ne menj messze a búvóhelytôl (Short és mtsai, 1977; Singer, 1979; Lyon és Yensen, 198; Borkowski és Furubayashi, 1998). Mindez elôsegítené a bölcs hasznosítást, az erdô- és vadgazdálkodás harmonikus kapcsolatát még a nem ôshonos fafajokból álló kultúrerdôkben is. Köszönetnyilvánítás A kutatást az FVM Vadgazdálkodási Fôosztálya (616/7/1996), az OTKA (T 447, T 58) és a Gemenc EVAG Rt. támogatta. Hivatkozások Borkowski, J. és Furubayashi, K Seasonal changes in number and habitat use of foraging sika deer at the high altitude of Tanzawa Mountains, Japan. Acta Theriologica 4: Byers, C. R., Steinhorst, R.K. and Krausman, P.R Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. J. Wildl. Manage., 48: Clutton-Brock, T. H., F. E. Guinness, and S. D. Albon The structure of social groups in hinds and stags. Pages: 176- in Red deer. Behavior and ecology of two sexes. Edinburgh University Press, Edinburgh. Csányi, S A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. Vadbiológia. 6: Danszky, I Duna-Tisza közi erdôgazdasági táj in Danszky I. (szerk.) VI. Nagyalföld erdôgazdasági tájcsoport. Franklin-nyomda, Budapest. Ivlev, V. S Experimental ecology of the feeding of fishes. Yale Univ. Press, New Haven Conn.. p. Lyon, L. J., and C. E. Jensen Management implications of elk and deer use of clear-cuts in Montana. Journal of Wildlife Management 44:5-6. Mátrai, Katalin és Szemethy, L.. A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különbözô élôhelyein. Vadbiológia. 7: 1-9. Mátrai, Katalin, Katona, K., Szemethy, L. és Orosz Sz.. A szarvas táplálékának mennyiségi és minôségi jellemzôi a vegetációs idôszak alatt egy alföldi erdôben. Vadbiológia. 9: 1-9. SAMAB (Southern Appalachian Man and the Biosphere) Nonnative invasive species. The Southern Appalachian Assessment Social-Cultural-Technical Report. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Southern Region, Atlanta. Vadbiológia 1 ()
9 Short, H. L., W. Evans, and E. L. Boeker The use of natural and modified pinyon pinejuniper woodlands by deer and elk. Journal of Wildlife Management 4: Singer, F. J Habitat dispersal and wildfire relationships of cervids in Glacier National Park, Montana. Journal of Wildlife Management 4: Somogyi, Z., Bartha, D. Barovics,A és Csóka, Gy.. Vegetáció és változatosság old. in Nemes, C. (szerk.). Erdô nélkül? L=Harmattan Kiadó, Budapest. Szemethy, L., M. Heltai, K. Mátrai and Z. Petô Home ranges and habitat selection of red deer (Cervus elaphus) on a lowland area. in: Proceedings of the IUGB XXIIIrd Congress, Lyons, France, 1-6 September P. Havet, E. Taran & J.c. Berthos eds. Gibier Fauna Sauvage Game Wildl., Special number, Part, Szemethy, L., Petô, Z., Bíró, Zs. és Heltai, M A gímszarvas területhûsége egy alföldi élôhelyen. Vadbiológia. 6: Szemethy, L., Mátrai, K., Orosz, Sz., Pölöskei, B. és Szaka Gy.. A gímszarvas táplálékválasztása erdei és mezôgazdasági élôhelyen tavasszal. Vadbiológia. 7: Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K. és Orosz, Sz. 1. A forrás-felhasználás dinamikája a területváltó gímszarvasnál egy erdô-mezôgazdasági komplexben. Vadbiológia. 8: 9-. Szemethy, L., Katalin Mátrai, Krisztián Katona and Szilvia Orosz.. Seasonal home range shift of red deer hinds, Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia zool. 5: Szemethy, L., Katalin Mátrai, Zsolt Bíró and Krisztián Katona.. Seasonal home range shift of red deer in a forest-agriculture area in southern Hungary. Acta Theriologica 48: Tóth P. és Szemethy, L. 1. A gímszarvas szezonális élôhelyhasználatának vizsgálata térinformatikai módszerrel. 1. Vadbiológia. 8: 1-. Tóth P., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 1. Red deer habitat suitability maps for management implications. International Conference on Forest Dynamics and Ungulate Herbivory. Davos, Switzerland -6 October, 1. Worton, B. J Kernel methods for estimating the utilization distribution in home range studies. Ecology 7: Summary Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary Many red deer (Cervus elaphus) inhabit nonnative Scots pine (Pinus sylvestris) and black locust (Robinia pseudoacacia) forested areas with impoverished shrub understory in the Hungarian Plains. Whilst nonnative plants can displace native plant species and alter wildlife habitat use, few studies have investigated the relationship between the characteristics of these forests and red deer resource use. The purpose of our study was to investigate whether forest type (main tree species), rate of the main tree species and age class for nonnative stands determine the typical distribution of certain browse species at shrub layer. Furthermore, whether red deer use the various forests could be predicted. We quantified the canopy cover Vadbiológia 1 ()
10 of understory browse between May-November, and evaluated the habitat use of radio collared hinds in the study area since No significant correlation could be drawn between the characteristics of forest stands and browse at shrub level according to forest types, rate of main tree species, age classes and canopy cover of the dominant browse species. The predominant browse species were black locust, tree of heaven (Ailanthus glandulosa), western hackberry (Celtis occidentalis), hawthorn (Crataegus monogyna), elder (Sambucus nigra), and rare browse species categorized as OTHERS. Each browse species formed separate patches, where its cover was significantly higher (range=45-85%) within the patch than outside (range=-9%) that made up 7% of the lowland forest. Hinds occupied habitats containing 1- browse clusters. Browse species coverage differed according to individual core areas for hinds, but the total browse cover (4%) was significantly higher within the core areas than outside (9%). We concluded that the characteristics of forest stands (type and age) do not predict the hiding and feeding behavior of deer in nonnative lowland stands because forest types do not have a characteristic shrub flora. Therefore, neither food choice nor hiding patches were related to overstory characteristics. Thus a detailed shrub description according to cover and distribution of species is necessary for forest and wildlife management. Vadbiológia 1 ()
A GÍMSZARVAS SZEZONÁLIS ÉLÔHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZERREL i
A GÍMSZARVAS SZEZONÁLIS ÉLÔHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZERREL i Tóth Péter és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter K. u.
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
RészletesebbenADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ. Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László
ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô,
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenA hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenA FORRÁS-FELHASZNÁLÁS DINAMIKÁJA A TERÜLETVÁLTÓ GÍMSZARVASNÁL EGY ERDÔ-MEZÔGAZDASÁG KOMPLEXBEN i
A FORRÁS-FELHASZNÁLÁS DINAMIKÁJA A TERÜLETVÁLTÓ GÍMSZARVASNÁL EGY ERDÔ-MEZÔGAZDASÁG KOMPLEXBEN i Szemethy László 1, Mátrai Katalin 1, Katona Krisztián 1 és Orosz Szilvia 2 1 Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenV A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII
V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK RÁGÁSPREFERENCIÁI, MINT A TÁPLÁLKOZÁSI IGÉNYEK INDIKÁTORAI Katona Krisztián, Kiss Márton, Bleier Norbert, Székely János,
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-
AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- HÁLÓZAT BEMUTATÁSA AZ ORSZÁGOS ERDÔÁLLOMÁNY- ADATTÁR ALAPJÁN PRESENTATION OF THE FOREST RESERVES NETWORK HUNGARY BASED ON THE HUNGARIAN FOREST RESOURCE DATABASE Bartha Dénes,
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis
Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés X. előadás
Költség (1000 Ft) Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás A hazai vadfajok állományainak alakulása. Az erdősültség szerepe a nagyvadfajok megjelenésében. Sűrűségfüggő hatások hazai nagyvadfajaink állományainál.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests
Nonparametric Tests Petra Petrovics Hypothesis Testing Parametric Tests Mean of a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test for Independence Analysis of Variance
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenA gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálata az erdei kár csökkentése céljából
A gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálata az erdei kár csökkentése céljából Náhlik András Tari Tamás Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Nonparametric Tests. Petra Petrovics.
Nonparametric Tests Petra Petrovics PhD Student Hypothesis Testing Parametric Tests Mean o a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test or Independence Analysis
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenStatistical Dependence
Statistical Dependence Petra Petrovics Statistical Dependence Deinition: Statistical dependence exists when the value o some variable is dependent upon or aected by the value o some other variable. Independent
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenGÍMSZARVAS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK SOPRONI-HEGYVIDÉKEN
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei GÍMSZARVAS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK JELLEMZŐI ÉS SZEREPÜK
RészletesebbenVADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN
VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN Novák Gergely és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100
RészletesebbenA MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA. Bleier Norbert és Szemethy László
A MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Bleier Norbert és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter Károly utca 1. Bevezetés A
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 1991 és 1999 között.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban
RészletesebbenRestoration and afforestation with Populus nigra in Hungary
DANUBEPARK 2.0 Restoration and afforestation with Populus nigra in Hungary (Basic results of a complex of gene conservation and sylviculture of Black Poplar since 1998) dr. Sándor BORDÁCS, dr. István BACH,
Részletesebbenpractices Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing 10 m wide fallow strips (4 parcels)
Name of treatment (Action C5 in HUKM10004 by KMNPD and MME) Goal of the treatment Description of treatment and management practices Treated area Maximum No. of sub-groups ha pcs. Type1. Extensive mosaic
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenNew Results of the Research on the Alder Phytophthora Disease in Hungarian Alder Stands
Acta Silv. Lign. Hung., Spec. Edition (2007) 209-213 New Results of the Research on the Alder Phytophthora Disease in Hungarian Alder Stands András KOLTAY * Hungarian Forest Research Institute, Department
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenHAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés
Tájökológiai Lapok 11 (2): 223-228. (2013) 223 HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS KATONA Krisztián, HAJDU Márk, FARKAS Attila, SZEMETHY László Szent István Egyetem, Vadvilág
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1321 0.2.2 Species name Myotis emarginatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name csonkafülű denevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenLehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.
Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás
Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás A nagyvadfajok táplálkozása mezőgazdasági területeken. A mezőgazdasági terület, mint élőhely a nagyvadfajok számára. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem,
RészletesebbenA siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel
4. évfolyam 1. szám 2014 159 169. oldal A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel Molnár Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenTudományos Ismeretterjesztő Társulat
Sample letter number 5. International Culture Festival PO Box 34467 Harrogate HG 45 67F Sonnenbergstraße 11a CH-6005 Luzern Re: Festival May 19, 2009 Dear Ms Atkinson, We are two students from Switzerland
RészletesebbenSupplementary materials to: Whole-mount single molecule FISH method for zebrafish embryo
Supplementary materials to: Whole-mount single molecule FISH method for zebrafish embryo Yuma Oka and Thomas N. Sato Supplementary Figure S1. Whole-mount smfish with and without the methanol pretreatment.
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4067 0.2.2 Species name Echium russicum 0.2.3 Alternative species Echium maculatum scientific name 0.2.4 Common name piros kígyószisz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenHomoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány
4. évfolyam 1. szám 2014 63 72. oldal Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány Rédei Károly 1, Rásó János 1, Keserű Zsolt 1 és Juhász János 2 1 NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet,
RészletesebbenA GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY VADASKERTBEN ÉS
A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY VADASKERTBEN ÉS KÖRNYÉKÉN Mátrai Katalin, Katona Krisztián, Sonkoly Krisztina, Bleier Norbert, Schally Gergely, Szabó László, Galló Judit és Szemethy László
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN
1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)
A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés
RészletesebbenFORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2
FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1084 0.2.2 Species name Osmoderma eremita 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name remetebogár 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenTÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL
TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb
RészletesebbenSzívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása
Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Összefoglalás A szívkatéter egy olyan intravaszkuláris katéter, amelyet a szívbe vezetnek, ültetnek be diagnosztikus vagy terápiás célból. A katéterek felvezetés/eltávolítás
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenA borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2006) 91(1): 43 55. A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében KOZÁK LAJOS 1 és HELTAI MIKLÓS 2 1 Debreceni Egyetem, Természetvédelmi Állattani
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenPOPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN
Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
RészletesebbenV A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII
V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII VADFÖLDEK HASZNÁLATA ÉS A VADFÖLDI NÖVÉNYZET FOGYASZTÁSA VALKÓN Molnár György, Szemethy László és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Vadvilág
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok
Hipotézis vizsgálatok Hipotézisvizsgálat Hipotézis: az alapsokaság paramétereire vagy az alapsokaság eloszlására vonatkozó feltevés. Hipotézis ellenőrzés: az a statisztikai módszer, amelynek segítségével
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenTDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR
Részletesebbenldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9.
TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9. Az őz z táplt plálkozásának jellemzői i alföldi, ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben Dr. Mátrai M Katalin, ny. egyetemi adjunktus Bleier Norbert,
RészletesebbenA Föld ökológiai lábnyomának és biokapacitásának összehasonlítása és jelenlegi helyzete. Kivonat
Nyárádi Imre-István, Balog Adalbert A Föld ökológiai lábnyomának és biokapacitásának összehasonlítása és jelenlegi helyzete Nyárádi Imre-István, Balog Adalbert Sapientia EMTE, Műszaki és Humántudományok
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenESZR változási jegyzék
ESZR változási jegyzék Verzió: 2.4.7 Verzió dátuma: 2017. február 9. Hivatkozás Fakitermelés 2952, 2956 Ütemszám Új fejlesztések Leírás Az erdőrészlet leíró lapokon és a fakitermelés folyamatán végig a
RészletesebbenThomas Bach President of the International Olympic Committee. Thomas Bach a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke
Thomas Bach President of the International Olympic Committee Château de Vidy C.P. 356 CH-1007 Lausanne Switzerland Subject: Land use guarantee Additional venue Dear Mr. President, The Municipality of Budapest
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
Részletesebben