Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Átírás

1 Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája A gímszarvas táplálkozása hazánkban Dr Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Előbélben fermentálók Valódi kérődzők (előbélben fermentálók): párosujjú patások (tevefélék,zsiráfok,szarvasfélék, szarvasmarhafélék ill kenguruk, kolobuszmajmok) - erjesztőkamra = többüregű gyomor - kérődzés aprítás, feltárás magasabb rosttartalom = durvább táplálék több aprózódás hosszabb emésztés (4-5 nap) Az összetett gyomor részei: bendő (rumen) recés (reticulum) százrétű vagy leveles (omasum) oltógyomor (abomasum) 1

2 Kérődzők morfofiziológiai csoportosítása (Hofmann, 1983) - Koncentrátum válogatók - Átmeneti táplálkozásúak - Legelő típusúak Physical characteristics of rumen contents in four large ruminants of different feeding type, the addax (Addax nasomaculatus), bison (Bison bison), red deer (Cervus elaphus) and moose (Alces alces) Marcus Clauss, Julia Fritz, Dorothee Bayer, Kaarlo Nygren, Sven Hammer, Jean-Michel Hatt, Karl-Heinz Südekum, Jürgen Hummel Comparative Biochemistry and Physiology, Part A 152 (2009) növényevő faj bendő-recés nyálkahártyája, gyomortartalom rétegzettsége összehasonlítva Sörényes mendesz-antilop (addax) Amerikai bölény Gímszarvas Jávorszarvas A bendőtartalomban a méret szerinti rétegzettségben nem volt fajok közti eltérés Jávorszarvas bendőtartalma viszkózusabb volt, és nem volt eltérés a nedvességtartalomban a bendő felső és alsó részén (többi fajnál volt) Azaz papillázottág eltérő kell legyen Jávorszarvas bendőjében a papillák mérete hasonló fent-középen és lent, többinél nem Jávorszarvasnál a recésgyomor választja szét a táplálékrészeket, többinél már a bendő is 2

3 Sörényes Amerikai bölény Gímszarvas Jávorszarvas mendesz-antilop (Addax) bendőnyálkahártyája (felső, középső, alsó fal) Jávorszarvasnál a recésgyomor választja szét a táplálékrészecskéket, többinél már a bendő is Átlagos (±SD) részecskeméret (MPS) a dorsális rumenben a ventralis rumenben a reticulumban és az omasumban Reticulorumenhez képest a levelesgyomorban jóval kisebb részecskék vannak Addaxnál jóval finomabbak az ott levő részecskék,mint a többi fajnál Gímszarvasnál folyamatos csökkenés dorsális rumentől a levelesgyomorig Gímszarvasnál ált több részecske az úszó rétegben, mint többi fajnál (nem minden esetben) Úszó rétegben nagyobb szemcseméretek, mint a leülepedett rétegben 3

4 The influence of adaptation of rumen microflora on in vitro digestion of different forages by sheep and red deer Iain J Gordon; F Javier Perez-Barberia; Paloma Cuartas Canadian Journal of Zoology; Nov 2002; 80: skót juh és 3 gímszarvas bendőfisztulázva Lucerna, fű és csarab táplálék tisztán és keverékben etetve napig 12 nap után kivéve a gyomorfolyadék in vitro emésztési kísérletek minden táplálékon Legjobban emészthető a lucerna, majd a fű, majd a csarab Rosszabb minőségű rontja az emésztési hatékonyságot (keverékek) Gímszarvas rosszabbul emésztett, ha három alkotó nem azonos mértékben keverve (D- EQ), hanem egymás után adva (D-SEQ), juh nem Gím jobban emésztette a lucernát, juh a rosszabb minőségűeket Jó minőségű táplálék hatására a rossz minőségűt is jobban emésztő folyadék termelődött, de a nagyon rosszat már nem! (ritka, de jó táplálékot is eszik ehet majd gyakori rosszabb táplálékot is) 4

5 A látszat csal? A látszat csal? 5

6 SZIE VMI kutatások Szemethy, L, Mátrai, K, Katona, K és Orosz, Sz 2003 Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, 52(3): Szemethy, L, Mátrai, K, Biró, Zs és Katona, K 2003 Seasonal home range shift of red deer in a forest-agriculture area in southern Hungary Acta Theriologica, 48: Mátrai, K, Szemethy, L, Tóth, P, Katona, K és Székely, J 2004 Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary Journal of Wildlife Management, 68: Katona, K,,Kiss, M, Bleier, N, Székely, J, Nyeste, M, Kovács, V, Terhes, A, Fodor, Á, Olajos, T, Rasztovits, E, Szemethy, L 2013 Ungulate browsing shapes climate change impacts on forest biodiversity in Hungary Biodiversity and Conservation, 22(5): Emésztésmorfológia és területhasználat Ivari szegregáció két nem térbeli elkülönülése tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék 6

7 Gímszarvas területhasználata Hajóson rádiótelemetria, Gímszarvas mozgáskörzetének magterületén dús cserjeszintű foltok 7

8 Előfordulások száma (db) Gímszarvas tehenek lokalizációs pontjainak eloszlása a hajósi mezőgazdaságban ( ) elk pref pref pref elk preferencia elkerülés Távolság az erdőtől (m) c 2 -illeszkedés-teszt: df=6, χ2=27352, p<0005 Gímszarvas területhasználata Segesden rádiótelemetria,

9 0:30 2:30 4:30 6:30 8:30 10:30 12:30 14:30 16:30 18:30 20:30 22:30 Elmozdulás (km) ± SD Nappali és éjszakai elmozdulások jellemzése, Hajós ,5 Napkelte Napnyugta 1,2 0,9 0,6 0, Átlag Idő (Wilcoxon páros előjel-teszt n1, n2=6, z=-1,57, ns) Napi mozgáskörzet méretek, Hajós km Egyetlen nap a gímszarvas az éves mozgáskörzetének 10-12%-át használja 9

10 Átlagos mozgáskörzet méret (ha) A gímszarvas éves és napi mozgáskörzet méretének összehasonlítása két élőhelyen 1400 * * * HAJÓS SEGESD Éves, mag Napi, mag Éves, teljes Napi, teljes Mann-Whitney U-teszt: n1=6, n2=5, ns Hullatékanalízis 10

11 Május 1 Május 31 Június 16 Július 29 Július 16 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 31 Szeptember 16 Szeptember 30 Október 31 November 15 Táplálékalkotó aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HAJÓS ERDŐ 2000 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag NÖVÉNYEK NÖVÉNYCSOPORTOK ÉS NÖVÉNYFAJOK ARÁNYA %) Hajós, erdő Mintaszám (n) Fászárúak Akác (Robinia pseudoacacia) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Fekete bodza (Sambucus nigra) Kökény (Prunus spinosa) Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) Egyéb (8 faj) Kétszikűek Fekete peszterce (Ballota nigra) Lucerna-félék (Medicago spp) Egyéb (8 faj) Egyszikűek (8 faj) Magvak

12 Táplálékalkotó aránya Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Április Május Június Szeptember December Február Május Július 2003 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag 2004 Fajok április május június szeptember december Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd n Egyszikűek Erdei Mezőgazdasági Kétszikűek Aranyvessző Fekete peszterce Füzike Ligetszépe Lucerna Egyéb kétszikű Fásszárúak Akác Bodza Fenyő Fűz Galagonya Gyertyán Kökény Nyár Ostorfa Som Szeder Tölgy Segesd, erdő 2003 Hajós korábbi adatokkal összevetve Varjútövis benge Egyéb kéreg Magvak

13 Növénycsoport (%) A növénycsoportok szezonális változása a szarvas táplálékában Hajóson (H), Imre-hegyen (IH), Babaton (B) és Segesden (S) Tavasz Nyár Ősz Tél Fásszárúak H Egyszikűek H Kétszikűek H Fásszárúak IH Egyszikűek IH Kétszikűek IH Fásszárúak B Egyszikűek B Kétszikűek B Fásszárúak S Egyszikűek S Kétszikűek S Fajok 2004 május n 8 Egyszikűek 5 Kétszikűek 5 Repce 2 Veronika 1 Egyéb kétszikű 2 Fásszárúak 90 Akác 4 Bodza 1 Csertölgy 2 Éger 2 Fűz 69 Galagonya 2 Segesd, mezőgazdaság 2004 Hajós korábbi adatokkal összevetve Kocsányos tölgy 7 Kőris 1 Szeder 2 13

14 Május 31 Június 29 Július 16 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 31 Szeptember 16 Szeptember 30 Október 31 Táplálékalkotó aránya 100% 90% HAJÓS MEZŐGAZDASÁG % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Akác (Robinia pseudoacacia) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Fagyal (Ligustrum vulgare) Fekete bodza (Sambucus nigra) Kecskefűz (Salix caprea) Kökény (Prunus spinosa) Kőrisfélék (Fraxinus spp) Lepényfa (Gleditsia triacanthos) Szederfélék (Rubus spp) Azonosítatlan fásszárúak Kétszikűek Egyszikűek Magvak Hajós, mezőgazdaság 2000 fásszárú fajok 14

15 NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Kétszikűek Fehér mécsvirág (Melandrium album) Galaj-félék (Galium spp) Kender (Cannabis sativa) Lucerna-félék (Medicago spp) Libatop-félék (Chenopodium spp) Ökörfarkkóró-félék (Phleum spp) Parlagfű (Ambrosia elatior ) Pasztinák (Pastinaca sativa) Pitypang-félék (Taraxacum spp) Tisztesfű-félék (Stachys spp) Ürömfélék (Artemisia spp) Zörgőfű-félék (Crepis spp) Azonosítatlan kétszikűek Egyszikűek Magvak Hajós, mezőgazdaság lágyszárú kétszikű fajok NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Kétszikűek Egyszikűek Búza-félék (Triticum spp) Csomós ebír (Dactylis glomerata) Fehér tippan (Agrostis alba) Hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) Kukorica (Zea mays) Perje-félék (Poa spp) Réti csenkesz (Festuca pratensis) Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) Rozsfélék (Secale spp) Sásfélék (Carex spp) Szálkaperje-félék (Brachypodium spp) Tarackbúza (Agropyron repens) Azonosítatlan egyszikűek Magvak Búza-félék (Triticum spp) Kukorica (Zea mays) Lepényfa (Gleditsia triacanthos) Azonosítatlan magvak Hajós, mezőgazdaság 2000 egyszikű fajok 15

16 A hajósi mezőgazdasági terület 16

17 Táplálékalkotó aránya Táplálékösszetétel jellemzői erdő-mezőgazdaság ERDŐ MEZŐGAZDASÁG DIVERZITÁS (021) (2) EGYENLETESSÉG (008) (012) FAJSZÁM (06) (12) A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Június16 Június 29 Július 18 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 30 Szeptember Szeptember Október Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb 17

18 Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu Nmka Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu Nmka Tápanyagok aránya a táplálékban (g/100 g szárazanyag) A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége Erdő Mezőgazdaság NÖVÉNY/ KEVERÉK TÁPLÁLÓ-ANYAG g/100 g sza ERDŐ MEZŐGAZDASÁG Celtis occidentalis Pinus spp Prunus spinosa Robinia pseudoacacia Sambucus nigra Agropyron repens Carex spp NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF 175 Festuca spp NYR 221 Medicago sativa Phragmites communis Salix caprea Triticum aestivum NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF Az élőhelyre jellemző táplálék keverék NYR NYZS H NMKA

19 Táplálék fehérje/rost aránya (x1 tengely - pontozott), 15 1 Y = X+42E-05X 2 R = 08037, p< Magas tápértékű növények fogyasztása (%) (x2 tengely - vonalas) 05 Y = 80(1-e -( X) ) R = 08516, p< Egyedi változatosság Mátrai, K és Kabai, P 1989 Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat in Hungary Acta Theriologica 34(15): Gödöllői dombvidék (főleg tölgyes ill8-10 éves fenyőültetvények 20 gímszarvas, 21 őz gyomorminta, fenyőültetvényből november-február időszakban gyűjtve Táplálékban: főleg fásszárúak és sok fenyő (27-35%) (prolinban gazdag nyál szarvasoknál tanninhoz kötődik ehető a fenyő is, Austin et al, 1989) 19

20 Két faj között kb 28%-os táplálékátfedés DE fenyves területen 47,8% homogén élőhely kisebb választási lehetőség Fenyő fontosabb volt az őznek (mindegyik egybecsoportosítva a fenyvesben) Emellett fontos a szeder, sajmeggy Őzek máshol a foltosan elhelyezkedő nagy kínálatú táplálékot fogyasztották (pl akác) Gímszarvasnak ilyen mértékben nem kellett egy kis folthoz kötődnie 20