Erdei élőhelyek kezelése

Átírás

1 Jacobs szelektivitás index 10/15/2015 Erdei élőhelyek kezelése Növényevő nagyvad fajaink táplálkozása az erdei élőhelyeken. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Patások rágási preferenciái, cseres-tölgyesek, Mátra, 2014 június Kedvelt Elkerült Forrás: Fehér, Á., Katona, K., Szemethy. L. Táplálékkínálat-táplálékválasztás-vadsűrűség kapcsolatrendszere két oldalról szabályozható Rágási kedveltségi sorrend alapján tölgyekről a rágási nyomást le lehet venni Kőrisek, gyertyán, juharok főleg, de egyéb cserjefajok is mind fontosak a válogató fogyasztásban 1

2 Növénykínálat (kg/ha) nincs adat 10/15/ kg/ha táplálék a cserjeszintben Vágásos üzemmódban is lehet! tél tavasz nyár ősz nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány Katona, K., Szemethy, L., Nyeste, M., Fodor, Á., Székely, J., Bleier, N., Kovács, V., Olajos, T., Terhes, A., Demes, T A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Természetvédelmi Közlemények, 13: Táplálékban dús cserjeszint Fotó: Katona Krisztián 2

3 Táplálékhiány a cserjeszintben gyapjaslepke rágás után Fotó: Katona Krisztián Táplálékhiány a cserjeszintben bozótirtás után Fotó: Katona Krisztián 3

4 Mi alapján választ táplálékot a növényevő? Genetikailag kódolt tartományban választ - Növényi legyen (mit jelent, pl. idegenhonos új faj vagy egy kidőlt fatörzs táplálék-e?) - Mezei pocok vagy egy darab kő sosem táplálék Kémiai ingerek szerepe alapvető a tanulásban - Először kóstolás, majd ezek után szaglással - De már anyaméhben vér útján, ill. szoptatáskor (anyatejjel) is kap kémiai információt - Szociális tanulás (gidatárs szájszaga ) Többszintű táplálékválasztás - Táplálkozófolt -> növénytípus -> falat Ragadozómentes folt keresése ( landscape of fear ) Növénytípus elérhetősége - Amiből sok van a mozgáskörzeten belül - Növényegyedek száma, mérete, biomasszája Növénytípus hozzáférhetősége - Amit könnyű megszerezni - Cserje-, lágyszárú vagy avarszintben - Hosszú hajtások, nagy levelek - Mechanikai védelem hiánya (tüske, holtfa, kerítés) Falat tápláló-, ásványi- és méreganyag tartalma - Magas fehérje/rost arány (de kevés rost is kell!) - Magas cukortartalom - Alacsony tannintartalom (de kevés tannin is kell!) Fotók: Bleier Norbert Növényevők: lehetőségek és kényszerek Zöld növényi táplálékot fogyasztanak - Tápláléklánc alsó szintje - Primer fogyasztók Növényi sejtfal felépítése Növényi táplálék könnyebben elérhető, de kisebb E-tartalmú Fehérjetartalom korlátozott, nehezen hozzáférhető Középső lamella Elsődleges sejtfal Pektin Rostos sejtfalak - Cellulózemésztéshez emlősöknek nincsen enzime! - Szimbionta mikroorganizmusok segítik: kérődzők talajból veszik fel először Plazma membrán Oldott fehérje Cellulóz mikrorost Hemicellulóz Készítette: Mariana Ruiz Villarreal Minden növényevő mást ehet és mást eszik! 4

5 Előbélben fermentálók (Valódi kérődzők) Párosujú patások (szarvas-, szarvasmarha- és tevefélék, zsiráfok), kenguruk, kolobuszmajmok az előbélben fermentálnak Négyüregű kérődző gyomor - A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot Kérődzés - Alapos táplálékfeltárás akár 4-5 nap alatt Négyüregű gyomor Bendő (Rumen) Recésgyomor (Reticulum) Százrétű/leveles gyomor (Omasum) Oltógyomor (Abomasum) Az előbélben fermentálás előnyei Az előbélben fermentálás nagyon hatékony az utóbélben fermentáláshoz (páratlan ujjú patások, pl. lovak) képest: - A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot - Maguk a mikroorganizmusok is megemésztődnek az oltógyomorban karbohidrátok,fehérjék felszívódnak a középbélben - A bendőben a mikroorganizmusok rengeteg növényi alkaloidát képesek méregteleníteni Őz gyomortartalom Fotó: Barta Tamás - Kevesebb, de jobb minőségű táplálékforrás esetén előny 5

6 A Kérődzők morfofiziológiai csoportosítása Kérődző fajok forrásfelosztása: - Hofmann, R.R Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system. Oecologia 78: Eltérő emésztőszervrendszeri anatómiai háttér - Eltérő emésztésfiziológiai háttér Koncentrátum-válogató átmeneti táplálkozású legelő típus Jávorsz. EURÓPAI KÉRŐDZŐK TÁPLÁLKOZÁSI TÍPUSAI Koncentrátum-válogatók Átmeneti típusúak Fűfogyasztók / legelők Bendő (pl. őz) őz (őz) Táplálkozási ritmus Zerge Gímsz. Kecske Rén Kőszáli kecske Dám Eu. bölény pl. gím (zerge) (gím) (marha) Marha Muflon Őstulok Juh - Eltérő kényszerek - Eltérő lehetőségek Példa - Az őz emésztésmorfológiai jellemzői Koncentrátum válogató faj - Válogatós - De nem finnyás, hanem alkalmazkodó! Relatív nagyobb szájméret - Válogatásra alkalmas Relatív nagyobb nyálmirigyek - Fültőmirigy 3x nagyobb legelőkénél - Fásszárúak mérgei ellen? Kicsi bendő és recésgyomor a testmérethez képest - Kis tárolókapacitás Sűrűbb, egyenletes rumenpapillázottság - Nagyobb felület, gyorsabb zsírsav felszívás Kevés cellulózbontó mikroorganizmus - A rostok emésztése nem hatékony Gyorsan továbbítódik a tápanyag Nagyméretű nyálmirigyek Gyors tápanyag-továbbítás Magas fermentációs ráta (keményítőbontó baktériumok) ALACSONY ROSTTARTALMÚ TÁPLÁLÉK Széles RR átjáró Vékony oszlopok Kicsi oltógyomor Nagy máj Nagyméretű recésgyomor, alacsony retikuláris taréjokkal Bendő egyszerű, kicsi, egyenletesen papillázott Kicsi százrétű gyomor kevés laminával Rövid bélcső (testhossz szerese) Terjedelmes hátsó fermentációs tartály (vakbél+végbél elülső zsákja) Hofmann, R.R Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system. Oecologia 78:

7 Emésztésmorfológia és területhasználat Ivari szegregáció két nem térbeli elkülönülése tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék Kukoricaimádó gímszarvasok? Fotó: Bleier Norbert 7

8 Táplálékalkotó aránya Május 1. Május 31. Június 16. Július 29. Július 16. Július 31. Augusztus 15. Augusztus 31. Szeptember 16. Szeptember 30. Október 31. November /15/2015 Hullatékanalízis Fotó: Katona Krisztián HAJÓS ERDŐ 2000 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag 8

9 Táplálékalkotó aránya Táplálékalkotó aránya Május 31. Június 29. Július 16. Július 31. Augusztus 15. Augusztus 31. Szeptember 16. Szeptember 30. Október /15/2015 Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, Április Május Június Szeptember December Február Május Július 2003 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag HAJÓS MEZŐGAZDASÁG Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag 9

10 Táplálékalkotó aránya 10/15/2015 A hajósi mezőgazdasági terület Fotó: Katona Krisztián A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen Június16. Június 29. Július 18. Július 31. Augusztus 15. Augusztus 30. Szeptember Szeptember Október Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb 10

11 Tápanyagok aránya a táplálékban (g/100 g szárazanyag) Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu N.m.k.a. Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu N.m.k.a. 10/15/ A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége Erdő Mezőgazdaság Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K., Orosz, Sz Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, 52(3): Őz válogató táplálkozása erdei élőhelyen, télen Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf old. 11

12 Őz válogató táplálkozása mezei élőhelyen, télen Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf old. Az őz tápláléka mezőgazdasági területen, nyáron (Forrás: Mátrai, K. et al.) Módszer - 77 hullatékminta erdőfolttal rendelkező ill. tisztán mezőgazdasági területen gyűjtve: gabona betakarítása előtt (F1) ( ) betakarítása után (F2) ( ) 12

13 Betakarítás előtt: Erdős foltban főleg fásszárúak a táplálékban Mezőgazdasági foltban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: Erdős foltban kiegyenlítettebb lesz az étrend, sokkal több gyümölcs fogyasztva Mezőgazdasági foltban lágyszárú fogyasztás csökken, kukoricatermésé nő Betakarítás után a mezőgazdasági foltból nem mentek az erdős foltba! Erdős foltban főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) a táplálékban Mezőgazdasági foltban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék 13

14 3 Nagy egyedi változatosság az őz nyári táplálkozásában - Eltérő mozgáskörzetek, eltérő kínálat - Eltérő aktuális igények - Eltérő táplálékválasztási preferenciák 4 Szeder sok egyednél kiemelkedő jelentőségű táplálék Cserjésedő csatornapartok, fasorok biztosíthatják a bodzát, akácot is Ezek mind nagy biomasszát adó, magas fehérjetartalmú táplálékot jelentenek az őznek 14

15 Őz táplálkozása, összefoglalás Télen nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat (takarékoskodni kell az energiával) Fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják Nyáron szélesebb táplálékbázis, de a mozgáskörzet, és a foltválasztás itt is meghatározza az egyedi választási lehetőségeket Vaddisznó tápláléka (Gazdag F. 2002: Adatok a vaddisznó táplálkozásáról. Vadbiológia, 9: ) Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek A táplálék összetétel diverzitása gyenge 2-3 faj adja %-át (búza 75%, majd kukorica 8) Állati eredetű gyakori (5), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg) 15

16 Vaddisznó tápláléka Európában (Schley L., Roper T.J. 2003: Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe, with particular reference to consumption of agricultural crops. Mammal Review, 33(1): ) 21 vizsgálat alapján Mindenevő, de növényi >> állati 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! Legalább egy E-dús alkotó Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő) Miért nincs felújulás? A vaddisznó az univerzális ok? Komplex rendszer! 16

17 Muflon táplálkozása (Forrás: Mátrai, K.) A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%) 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje A muflon táplálékát a vadászterület kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg. A muflon jelentős mennyiségű (50-8) fásszárú növényt is fogyasztott, pedig bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására. Nem obligát, hanem változó fűfogyasztó a muflon A muflon szezonális tápláléka ( 5 %), Gödöllői dombvidék, 1993 ÉVSZAK NÖVÉNYEK Fásszárúak összesen Tavasz Nyár Ősz Tél Fenyő Meggy-félék Tölgy Lepényfa Akác Juhar Fűz Szeder Egyéb fásszárú (fagyal, bodza) Kétszikűek összesen Lucerna Aranyvessző Libatop Peszterce Egyéb kétszikű Fűfélék összesen

18 Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18) Gím, dám és muflon a Gödöllői dombvidéken október - novemberben nem a fő növénycsoportok mentén különült el Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén Fásszárúakat (hajtást, kérget) gyakran elkerüli, avarból a lomblevél fogyasztás viszont jelentős lehet Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18) Növényfaj gím dám muflon akác, bodza 32 (26,1) 15 (20,2) 18 (20,8) fenyő 0 (0,3) 20 (29,9) 11 (14,8) tölgy 20 (28,9) 1 (3,7) 6 (9,6) kökény 8 (10,6) 1 (1,5) 10 (17,8) szeder 5 (7,0) 11 (21,9) 5 (8,5) Egyéb fás 5 (4,1) 6 (11,8) 8 (9,4) lucerna 18 (21,6) 13 (23,2) 21 (33,2) Egyéb kétszikű 8 (9,0) 18 (20,2) 11 (11,9) Egyszikűek 5 (6,5) 15 (21,9) 11 (16,6) 18

19 Élőhelyfejlesztés=vadföld+etető? Indikátor növényfaj Fotó: Mátrai Katalin Fotó: Katona Krisztián Fotó: Mátrai Katalin 19

20 Táplálékalkotók aránya (db) Táplálékalkotók aránya (db) Táplálékalkotók aránya Táplálékalkotók aránya Táplálékalkotók aránya (db) Táplálékalkotók aránya (db) 10/15/2015 Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy tavasz ősz Pósai művelt Pósai gyep Erika Körtés Dél gyepfajok: zöld, piros csíkozott: minden egyéb nyár 8 Kapitánysarok Nyakasrét Dél Vöröstölgyes Nimkó Kelet Körtés Dél gyepfajok: világoszöld, repce: sötétzöld, piros csíkozott: minden egyéb tél 10 8 Szűzföld Nimkó Nyugat Cserfekvés Kelet Erika Körtés Dél kukorica: sárga, rozs: barna, piros csíkozott: minden egyéb Kapitánysarok Nyakasrét Dél gyep: zöld, piros csíkozott: minden egyéb Nagy Csigás-lapos Vöröstölgyes Pósai gyep Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó egyéb rozs május Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1 Tuskós egyéb rozs Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1 július 20

21 Táplálékalkotó aránya Törköly aránya a hullatékban (db) Gólyás Szentpáli Simonles Gólyás Szentpáli Simonles Gólyás Szentpáli Simonles 10/15/2015 Kukoricaszilázs takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Valkó január vége február közepe február vége kukorica egyéb Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, december 13., Hajós egyéb törköly Minta sorszáma Katona, K., Gál-Bélteki, A., Terhes, A. Bartucz, K., Szemethy, L., How important is supplementary feed in the winter diet of red deer? A test in Hungary. Wildlife Biology, 20(6):

22 Változatos élőhely - Minden egyed optimálisan válogathat Erdőben - Lékek kialakítása - Átalakító üzemmód szálalóerdő felé - Változatos fásszárú kínálat, nagy biomassza kis helyen Nyílt területeken - Erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel - Kisebb mozaikszerűen elhelyezett vadföldek, tápanyagdús kétszikűekkel (lucerna, herék, keverékek) Élőhely-fejlesztési, vadföld-gazdálkodási javaslatok Fotó: U.S. Department of Agriculture, Natural Resources Conservation Service Erdei vadkár elleni védekezés A gím, őz komoly vadkárokat okozhat (ha pl. beül a felújításba ) Élőhely-fejlesztés szerepe - A helyileg is változatos növényzet biztosíthatja, hogy ne a főfafajt rágja (rágáspreferenciák figyelembe vétele!) Szagos repellens anyagok ált. nem működnek jól - Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél Hanem genetikailag öröklött Van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés - A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is Landscape of fear -Sok zavarás a foltban ( hunting for fear ) -Ragadozóelkerülés miatt máshol fog táplálkozni 22

23 Vadtakarmányozási javaslatok Cél meghatározása - Miért etessünk? Szükséges-e? Elérhető-e a cél? (trófeajavítás, jobb téli túlélés, elterelés) Mennyiségi takarmányozás? - Inkább az élőhely-fejlesztés segíthet - Fiziológiai alkalmazkodás is van (gím: éjszakai hypometabolizmus, kisebb E igény; őz: télen nagyobb mennyiségű RR és vakbél-tartalom rossz táplálékból) Kiegészítő takarmányozás? - Mit kell kiegészíteni, mennyivel? - Eljut-e minden egyedhez? (biztos nem!) - Nagyobb-e a haszon, mint a kár? (pl. paraziták, tejsavmérgezés, gombatoxinok veszélye, orvvadászat, megtérül-e) Mit etessünk? - Biológiai igények alapján kell dönteni! - Lombszilázsok, lucernaszenázs - Rostosabbat nem eszi vs. E dústól bendőacidózis Etetők elhelyezése -Szétszórtan többet, védett helyen (mozgáskörzet méret, territorialitás vs. csoportképzés, ragadozóveszély ) Versengés más fajokkal - Szelektív őzetető 23