Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés"

Teréz Fodor
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése Magyarországra a 19. sz. végén került be Forgách Károly (Ghymes) Mai Magyorország A vadászterület jellege és az ott élő más fajok jellemzői határozzák meg szerepét: Területileg korlátozott előfordulás hegyvidékek A muflon jellemzően nem fő vadfaj Kertekben található az állomány jelentős része Vitatott helyzet természetvédelem A muflon igényei mennyire kielégíthetők A muflon és a bezoár kecske terjedése a mediterrán térségben (Masseti nyomán) A fejlődéstörténet kezdete 16 millió évvel ezelőtt Közép Ázsia 2 millió évvel ezelőtt Kínától Dél-Franciaországig terjedtek az argali-szerű vadjuhok. A klímaváltozások miatt kihaltak ezer évvel ezelőtt, a pleisztocénben argaliés muflonszerű vadjuhok egyaránt meghódították KisÁzsiából Európát, de a legutóbbi jégkorszakban kihaltak Muflon állomány és lelövés

jelentős része Vitatott helyzet természetvédelem A muflon igényei mennyire kielégíthetők A muflon és a bezoár kecske terjedése a mediterrán térségben (Masseti nyomán) A fejlődéstörténet kezdete 16

2 Populáció rekonstrukció Muflon jelentett állomány Muflon jelentett állomány Muflon lelövés Muflon lelövés Muflon lelövés H a s z n o s í t á s i a r á n y % % % % % % % % 5. 0 % 0. 0 %

0 % 3 0. 0 % 2 5. 0 % 2 0. 0 % 1 5. 0 % 1 0. 0 % 5. 0 % 0.

3 Muflon állomány területi eloszlás Muflon lelövés területi eloszlás Muflon kerti állomány Muflon kerti állomány Muflon kerti állomány

4 Külföldi vadászok jelentősége Környezeti igények Sikeres telepítések alapján Napos, meleg fekvésű dombok, hegyoldalak Száraz, homokos termőhelyű síkságok Csapadék < 800 mm Tartós hóborítás < 50 nap (NDK) Idősebb erdőket kedveli Messzire ellát Minimum ha területű tömb m tszf. Területváltás: alpesi környezet alacsonyabb előhegységek

Tartós hóborítás < 50 nap (NDK) Idősebb erdőket kedveli Messzire ellát Minimum 800-1200

5 Környezeti igények Abiotikus környezeti tényezők Éghajlat Mo. OK Domborzat szélvédett, napos, meleg délies lejtők köves és sziklás gerincek, ormok (jó kilátás) Talaj kötött, köves váztalajok, középkötött vályog Biotikus környezet Erdők: Min ha összefüggő erdőtömb Erdőtípusok: B, Gy-T, Cs-T száraz típusai (meszet kedvelő társulások cserjeszint) Korosztályok: 1/4 idős vagy tarvágás Hegy- és domboldalak cserjés, füves területei Táplálékválasztás és -igény Táplálékigény Korzika: Cserjefélék Csehszlovákia: Télen cserjék, de fő tápláléka egész évben az egy- és kétszikű flóra Szlovákia: 54% egyszikű, fásszárú 35% (cserje 7%, fenyő 4%) NDK: 2/3 egyszikű Következtetés Viszonylag homogén táplálék, főleg fűfélék DE jól alkalmazkodik sikeres telepítések Okok: testtömeg, bendő/recés térfogat aránya Fiziológiai adottságok Táplálékválasztás Szezonális alkalmazkodás Gödöllői dombvidék Tavasz-ősz: 5-15% (10%) egyszikű (fű); 40% kétszikű; 50% fásszárú Tél: 20% fűféle; 5% kétszikű; 80% fásszárú Domináns növények Tavasz: lucerna 30% - fűfélék 10% Nyár: lucerna 25%- fűfélék 15% ősz: lucerna 20%- fűfélék 5% Tél: fenyők 45%- fűfélék 20% Nem preferálta az egyszikűeket!!! Következtetések: Az év nagy részében vegyes táplálkozás Válogat az elérhető növények között Nem fűevő, csak ha NINCS JOBB! Muflon, szarvas és őz Közös táplálékfajok Tölgyek, akác, fenyők (csak tél) és lucerna (csak ősz), egyszikűek (csak ősz és tél) Egymástól nagyon eltérő fajok a táplálékban az élőhely eltérő részeit használják Táplálék-preferencia Kevés közös preferencia (szezonálisan) Kevés közös elkerülés (tölgy: mindig és egyszikűek: ősz) Versengés Muflon - szarvas: legkisebb tavasszal és nyáron; közepes ősszel és télen Muflon és őz: télen teljes kompetitorok, de a muflonok nincsenek mozgásukban korlátozva és a források szinte korlátlanok Muflon, szarvas és őz Takarmányozása táplálkozásbiológiája alapján Igénytelen, DE Késői az üzekedés, a kosok zsírtartalékai kicsik Vemhesség folyamán a táplálékkészlet csökken Vadföldek és vadlegelők Szabad terület: rozs, lucerna, édes csillagfürt, tak. repce, takarmány káposzta Rétek és legelők ápolása tavasszal borona + talajerő utánpótlás, kaszálás évente A terület %-a vadlegelő Legelés Viselkedés - Napi aktivitás Télen csaknem egész nap, máskor szünetekkel Táplálkozási csúcs hajnal, szürkület Nappali állat Játék Legelés, helyváltoztatás: óra Kérődzés: 7-10 óra A pihenő és búvóhelyek viszonylag közel: 1-2 km Fekvőhely: teknő Állandó elem, főleg fiataloknál A rangsor kialakulását segíti (későbbi rangsor?) Idősebbek is játszanak, de a viselkedés korral változik

3000 ha összefüggő erdőtömb Erdőtípusok: B, Gy-T, Cs-T száraz típusai (meszet kedvelő társulások cserjeszint) Korosztályok: 1/4 idős vagy tarvágás Hegy- és domboldalak cserjés, füves területei

6 Károkozása Kizárásos kisérletek Erdei kár Az összes erdei kár 2-4%-a Rágáskár Újulat és erdősítések csúcshajtás (ritkán), oldalhajtás főleg magas hóálláskor Hántáskár Alulról felfelé, ferdén (a szarvas függőlegesen) Természetvédelmi kár (feltételezés) Nyájállat Taposás Érzékeny gyepeken eróziót indít el. Kizárásos kísérletek Viselkedés társas magatartás (Náhlik András, NYME) Nyájállat A muflonok, és más nagyvad fajok elől elzárt területek növényzetében 5 év alatt beállt változások a rendkívüli vadsűrűségű fehérvárcsurgói területeken volt csak látványos. A csapatok összetétele évszakosan változik Az itteni egyik, löszös, eróziónak kitett mintaterületen a nagyvad kizárása lehetővé tette a növényzet gyors megtelepedését. A másik, sziklagyepes, de kis lejtésű területen a növényzet összetételében nem, csak a növényzet magasságában volt észlelhető különbség. Az egyik, meredek süttői mintaterület sziklagyepén a bekerítéssel meg lehetett akadályozni a folyton bekövetkező részleges eróziót, azonban a legelés illetve rágás elmaradása a gyep cserjésedését eredményezte, és jó néhány fafaj is megjelent. Ebből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a sziklagyep fennmaradását a nagyvad, illetve az élőhelyen leggyakrabban jelen lévő muflon biztosította. Viselkedés társas magatartás Vészhelyzetek A vezér állat határozza meg az irányt A vezér állat igyekszik a terepet átlátni helyezkedés Vezér kilövése pánik koordinálatlan mozgás Új vezér megtalálása több napos folyamat Október közepe Nyugtalanság, forgolódás, lábbal dobbantás Menekülés A vezér egyed határozza meg a csapat mozgását A rangsor verekedések során alakul ki Üzekedés Bármely egyed jelezhet veszélyt általában 6-10 db vegyes csapatban (néha db) Ha sok az idős anyajuh, akkor több kisebb csapat alakulhat ki Viselkedés - szaporodás Koscsapat 3-5 egyed Idősebb egyedek magányos v. 2-3 db együtt Többiek: Nyugtalanság, üzekedési harcok Üzekedő jerkék leválasztása és védelmezése Utódnevelés A bárány 2. naptól már játszik 5. naptól szilárd táplálékokat is fogyaszt 1. hónaptól önállóság Anyajuh védelme rászaladás Az anyajuhot a bárány magától hagyja el Kötődés a születési helyhez nincs elvándorlás Télen alacsonyabb helyekre húzódik

Kizárásos kísérletek Viselkedés társas magatartás (Náhlik András, NYME) Nyájállat A muflonok, és más nagyvad fajok elől elzárt területek növényzetében 5 év alatt beállt változások a rendkívüli

7 Állomány kezelése Az állomány populációbiológiai jellemzőinek összhangja Szarvméretek Szaporulat Kondíció Állománysűrűség Állomány szabályozása Szaporodási együttható: 70% az anyajuhok számához képest Sűrűségfüggés és élőhely hatása igazolt Születő bárányok ivararánya: 1:1 Ivarérettség Jerkék 2. évben Kosok 3. éves korukban A muflon szaporodási jellemzői (Náhlik András, NNYME) Szabad területi és kerti állomány összehasollítás (Náhlik A.) Év Paraméter 94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 Testhossz Övméret Marmagasság Nyakkörméret Testtömeg Születési arányszám (n) Újszülött elhullás (n) Bárány nyári elhullási arány (n) Bárány téli elhullási arány (n) 1.0 (21) 0.07 (73) 0 (82) 0.03 (62) 0.95 (19) 0.03 (61) 0 (88) 0.46 (50) 0.93 (14) 0.18 (51) 0.02 (50) 0.34 (35) 1.0 (10) 0.15 (33) 0.03 (36) 0.15 (33) 0.95 (19) 0.10 (43) 0.02 (50) 0.30 (39) 1.04 (28) 0.10 (22) 0 (17) 0.28 (35) Felnőtt elhullási arány Állománygyarapodás Hasznosítási arány Állománygyarapodás a hasznosítás után 1.09 (47) 0.21 (30) 0.03 (52) 0.11 (36) Zárttéri állomány Átlag 107,9 66,3 76,2 29,7 13,3 n = 11 Szórás 7,89 4,73 5,27 2,69 5,02 Szabadterületi állomány Átlag 110,0 69,5 84,5 35,9 20,0 n = 24 Szórás 6,51 4,76 5,36 4,27 1,94 Vemhesülései ráta Ikervehem gyakorisága (%) Felnevelt szaporulat aránya Zárttéri állomány 0,6 (n=8) 0 (n = 8) 0,57 (n = 45) Szabadterületi állomány 1,0 (n = 26) 8 (n = 26) 0,93 (n = 95) Állomány szabályozása Állománykezelési kor: 8 év Kiváló kosok a tenyészérettség határáig meghagyhatók: 12 év Optimális korösszetétel Kosok fiatal (2 év): 16%, középkorú (3-7 év): 66%, öreg (8+): 10% Juhok fiatal (2-3év): 44%, középkorú (4-7 év): 46%, öreg (8+): 18% Állomány kezelése válogató vadászat Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztető egyedek nincs kegyelem De: az ellés hónapig elhúzódik a különbségek csak decemberre egyenlítődnek ki (bárányok) Juhok, jerkék és bárányok válogatása: Testi fejlettség, egészségi állapot Kimélendők a szarvalt anyajuhok

éves korukban A muflon szaporodási jellemzői (Náhlik András, NNYME) Szabad területi és kerti állomány összehasollítás (Náhlik A.

8 Állomány kezelése válogató vadászat Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztető egyedek, szabálytalan vagy torz csigák nincs kegyelem Kosok válogatása Cél: hosszú, nagy körméretű, széles terpesztésű, esztétikusan csavart, egyenletesen barázdált csigák Kedvezőtlen környezet, egészségi állapot csigahossz és körméret romlik Sűrűségfüggés testtömeg csökken, kondíció romlik csigák növekedése csökken A szarv jellemzői A szarv a köztakaró módosult képlete Tülkösszarvúak (Bovidae) család jellemzője marhafélék, juhok, kecskék, antilopok Hámeredetű módosult bőrképlet csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa szarvcsap a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja kivülről elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlő borítja a szaruhüvely a fejbőr bő vérellátású kötőszövetéből képződik generatív gyűrű A szarv jellemzői A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik átmérője a szarv tövénél a szarv hossza is nő A szarv nem ágazik el, de csavarodhat A csavarodás annak a következménye, hogy a szarv nem szbályos kör, hanem lekerekített nem egyendő oldalú háromszög Nőivarban is lehet/van szarv muflonnál: 5-10% rendszerint kisebb, mint a hímeké

szarv jellemzői A szarv a köztakaró módosult képlete Tülkösszarvúak (Bovidae) család jellemzője marhafélék, juhok, kecskék, antilopok Hámeredetű módosult bőrképlet csontos alapja a homlokcsont üreges

Hasonló dokumentumok

Muflon. Muflon. Magyarországi állományok értékelése. A szarv jellemzõi. Mesterséges elterjedési terület

Muflon. Muflon. Magyarországi állományok értékelése. A szarv jellemzõi. Mesterséges elterjedési terület Muflon Muflon Populációbiológia és gazdálkodás Mesterséges elterjedési terület P Valószínûleg a háziasítás során került a Közel-keletrôl Korzikára és Szardíniára P Eredetileg a száraz, köves hegyvidékek