Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Átírás

1 Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásra és vadföldgazdálkodásra.

2 Vadtakarmányozás vad fajaink érdekében végzett, szabadterületi takarmányozás, melynek célja lehet: i.: az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon; ii.: magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; iii.: az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra; iv.: egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; v.: az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről. A vad takarmányozásához nem szükséges takarmánytermesztés vagy vadföld-gazdálkodás.

3 Vadtakarmány-termesztés az adott helynek és növénynek legjobban megfelelő agrotechnikával, a vad számára kedvező takarmánynövények termesztése, melynek feletetése történhet lábon vagy aratás és tárolás után későbbi kiszállítással is. A tenyészidőszakban a vadtól védem, hozzáférést csak lábon történő etetés során engedek. A termesztés célja alapvetően gazdasági jellegű: egy egységre vetített legkevesebb költséggel, a lehető legjobb termésátlagok elérése.

4 Vadföldgazdálkodás A vad számára kedvező, több célra kialakított (búvóhely, szaporodó hely, táplálék forrás) mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra létrehozása rövidebb (egy év vagy kevesebb) vagy hosszabb (több év) időszakra. A takarmány termesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, a környezeti terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. Fontos szempont a lehető legnagyobb változatosság kialakítása.

5 Vadföldgazdálkodás vagy vadtakarmány termesztés?

6 Zab szenázs készítés Gyulaj

7

8

9 Élőhelyfejlesztés Hosszú távú, nagyobb területet érintő, egységes koncepció szerint előtervezett beavatkozás rendszer, egy valamilyen szinten veszélyeztetett faj vagy fajcsoport érdekében, mely magában foglalja: i.: az alkalmazott termesztési /mezőgazdasági és erdészeti/ technológiák részleges vagy teljes megváltoztatását; ii.: új élőhelyek kialakítását; iii.: korábban degradálódott élőhelyek állapotának javítását, helyreállítását. iv: végső soron a diverzitás növelését.

10 A vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás szükségessége Az intenzív erdő- és mezőgazdálkodás csökkenti a területek változatosságát, a táplálékkínálatot, ezért növeli a vadkárérzékenységet A kultúrterületek érzékenyebbé válnak a vad károsítására; Egyes időszakokban a vad számára felesleges táplálékbőség, majd szinte átmenet nélkül táplálékhiány A kerítésekkel védett területeken kívül a vadsűrűség relatíve növekszik; Az elmúlt évtizedben kialakult új földtulajdonosi struktúra magában hordozza a vadkárra való fokozott érzékenységet.

11 Vadtakarmányozási lehetőségek Takarmányozás a vadászterületen. Takarmányozás vadaskertekben. Takarmányozás az intenzív vadtenyésztés során.

12 A vadtakarmányozás legfontosabb jellemzői Az alkalmazott takarmányok és azok értékelése megegyezik az általános ismeretekkel, de nagyobb jelentősége van a: tömegtakarmányoknak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeknek különbségek vannak: az alkalmazott technológiákban etetési módszerekben a kijuttatott takarmány egyes egyedek életében való jelentőségében

13 A vadtakarmányozás céljai az állomány átsegítése táplálék-szűk időszakokon; magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; az állomány felkészítése a táplálék-szűk időszakokra; egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása;

14 A vadtakarmányozás céljai az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről; a vad helyhez kötése; vadmegfigyelés és a vadászat sikerének növelése; vadbefogás; gyógyszeres kezelés.

15 A vadtakarmányozás tervezése intenzív technológiák a tervezése megegyezik az állattenyésztés során tanultakkal adott fajú, korosztályú és termelési viszonyú egyedek tápanyag és takarmányigényének ismerete alapján A vadaskertekben és a szabad vadászterületeken a tervezés szempontjai megegyeznek különbség a begyűjthető adatok pontosságában a kijuttatott takarmány a természetes módon fogyasztott tápanyagok kiegészítője milyen fajú és mennyiségű vad milyen a természetes táplálékforrások eloszlása a területen A tervezés során kell eldönteni: vásárolt, vagy saját termesztésű takarmány?

16 Takarmány előállítás és tárolás művelhető terület művelést befolyásoló környezeti tényezők talaj típusa tápanyag-ellátottság terület kitettsége éghajlati és mikroklimatikus viszonyok alkalmazott mezőgazdasági technológia

17 téli szálastakarmány előállítása a vadászterület természetes takarmány termő területei Tisztások Nyiladékok Árterületek Védgátak Takarmány előállítás és tárolás Villanypászták kaszálhatók és a széna helyben, vagy a központi telephelyen tárolható területek növényösszetételét ellenőrizni kell.a kaszálások során magas tarló hagyása szükséges.

18 Takarmány előállítás és tárolás Tárolásra, kijuttatásra mindenképpen szükség van. Ha a biztonságos kijuttatás nem biztosítható, akkor az etetőhelyekhez közel is ki kell alakítani tárolási lehetőségeket nagyvadetetők tároló padlással bekerített részeken létrehozott silódombok, szénakazlak. A tárolás két elkülönülő helyszínen takarmány fogadása és a nagyobb mennyiség tárolása a telephelyen szemes takarmányok szellős tárolása, átrakása tárolás az etetőkben

19 Takarmány előállítás és tárolás Az etetők minősége, zártsága határozza meg, hogy mennyi idő telhet el a kihelyezés és az elfogyasztás között tapasztalati úton határozható meg inkább kevesebb takarmány kerüljön az etetőkbe Az etetők környékét rendben kell tartani hulladékot eltakarítani etetőt kitakarítani, fertőzés veszély esetén áthelyezni.

20 Még a takarmányozás megkezdése előtt Van elég pénzünk, hogy az etetést az egész téli időszak folyamán folytatni tudjuk? A beszállító készlete (ha vásároljuk a takarmányt), vagy a saját készlet elég lesz a takarmányozási periódus végéig? Van megfelelő tárolási és szállítási kapacitásunk? A szállító járművek szélsőséges időjárási viszonyok között is meg tudják közelíteni az etetőket?

21 A vadföldgazdálkodás feladatai Napjaink vadgazdálkodásában a vadföldgazdálkodással egyszerre kell megoldani: A vadtakarmánytermesztést A valós vadföldgazdálkodást Az élőhely fejlesztését

22 A vadföldgazdálkodás céljai Egész évben, vagy az év nagy részében táplálkozó, búvó és szaporodó hely biztosítása A hiányzó természet közeli élőhelyek részleges pótlása Kiegészítő táplálékforrás; Helyhez kötés Veszélyeztetett területekről való elvonás Vadmegfigyelés Egyéb feladatok Befogás Gyógyszeres kezelés

23 A vadföldgazdálkodás feltételei jól megválasztott magasles-hálózat jól vezetett és karbantartott cserkészutak Takarmánytermesztés Vadállományunk és annak igényeinek ismerete Az élő és termőhely ismerete

24 Tervezési szempontok mindenütt indokolt, de magas erdősültség, intenzív mezőgazdálkodás esetén mindenképpen. Vadfaj(ok) Terület környezeti viszonyai A legjobb táperőben lévő területek, nem javasolt: fagyzug É-i kitettség rossz vízgazdálkodás De kérdés, hogy mi jut erre a célra? Sokáig parlagon levő területek hasznosításának előnyei Erdők, csenderesek, nádasok, szomszédsága Megközelítés

25 Tervezési szempontok Termőhely növényfaj igényei Hozam regenerálódás; Váltó közelsége; Vadföld terület Méret Eloszlás Erdőterülethez viszonyított arány

26 Példa: Uzsai erdészet (Bakony D-i része Pölöskei 2002), ha vadgazdálkodásra alkalmas 90 %-os erdősültség A terület 1,4% vadföld 38 helyen összesen 153 ha 0,2-40 ha Nyiladék, tisztás, villanypászta: 0,3-1 haos vadföldek. Átlagosan 8 AK értékű területeken (0.3-14) Bikák 42%-át bőgésben vadföldön lőtték

27 Sorszám Vadföld neve Terület nagyság (ha) 1. Babari-vadföld Vetett növény Rozs Rozs Zab Tervezett növény Rozs Rozs Zab 2. Körúti-vezeték alja 1 Rozs Rozs 3. Vöröstói-vadföld 0,4 Rozs Rozs 4. Putri-vadföld 1 Rozs Rozs 5. Kavicsbányai-vadföld 0,2 Rozs Rozs 6. Billegei-vadföld 2 2 Zab Rozs Zab Rozs 7. Hidegvölgyi-vadföld 1 Rozs Rozs 8. Irtásmajori-vadföld 1,5 1 1 Zab Rozs Vadlegelő Zab Rozs Vadlegelő 9. Szittyói-vadföld 1,5 Rozs Rozs 10. Tapolca-28-as-vadföld Rozs Zab Vadlegelő Rozs Zab Vadlegelő 11. Határúti-vadföld 2,5 Rozs Rozs

28 12. Körtés-vadföld 4 1,5 4 7,5 Rozs Zab Rozs Vadlegelő Rozs Zab Rozs Vadlegelő 13. Kanászház-vadföld 2 Rozs Rozs 14. Lesencevölgyi-vadföld 1 Rozs Rozs 15. Tűzkődombi-vadföld 3 2 Rozs Vadlegelő Rozs Vadleglő 16. Ligeti-vadföld 2 Rozs Rozs 17. Szénafűi-vadföld 2 2 Rozs Vadlegelő Rozs Vadlegelő 18. Hidegvölgyi, Nyirád 69-es 0,4 Rozs Rozs 19. Nyírkúti-vadföld 1,3 Rozs Rozs 20. Borhordóúti-vadföld 1 Rozs Rozs 21. Darvastói-vadföld 2 Rozs Zab 22. Tinókútlapi-vadföld 2 Rozs Rozs 23. Csúnyavölgyi-vadföld Nyirádi mezőszél 1 1 Rozs Rozs Vadlegelő Rozs Lucerna+fű Zab Rozs Vadlegelő Tritikálé Fűkever.+luc.

29 26. Halasdögkúti-vadföld 0,8 0, Holterdei-vadföld 0,5 0,5 Zab Szántás Rozs Rozs Zab Zab Tritikálé Rozs Rozs Zab 28. Újdörögdi vezeték alja 0,5 Rozs Rozs 29. Ódörögdi lucernás 18 Lucerna Lucerna 30. Pisztrángtelepi-vadföld 1 Rozs Rozs 31. Ódörögdi lucernás II. 3 Új telepítés Lucerna 32. Kerekbokori-vadföld Kerekbokori-vadföld II. 0,5 0,1 34. Hosszúréti-vadföld 0,5 2,5 Zab Rozs Vadlegelő csicsóka Zab Rozs Zab Rozs Vadlegelő Csicsóka Zab Rozs 35. Padoki-vadföld 0,5 Rozs Rozs 36. Kétútközi-nyiladék 0,5 Rozs Rozs 37. Ódörögdi gyümölcsös 40 Nincs műv. Nincs műv. 38. Cserároki-vadföld 0,4 Rozs Rozs

30

31 Rozs: Július végén, augusztus elején vetik műtrágyaszóróval Előtte 3-4 héttel szántás, magágykészítés tárcsával Növényvédelem nincs. Nagy mennyiségű zöldet ad, vadlegelőnek kiváló. Zab: Tavasszal, március elejétől vetik műtrágyaszóróval Növényvédelem nincs monokultúrát jól bírja Vetéskor kombinált műtrágya Nagy zöld tömeget ad, kiváló vadlegelő, szarvas és disznó is kedveli Télen kifagy. Csicsóka: Őszi és tavaszi telepítés Ha sok a szarvas nem tud megerősödni, mert 1-2 leveles korban megeszik Újratelepítéséről nem kell gondoskodni, kiirthatatlan.

32 Lucerna: Magasabb aranykorona értékű (10-14) vadföldeken telepítik tavasszal Évi 3 x kaszálva nagy mennyiségű szénát ad, amely fedezi a téli szálastakarmány szükségletet. a kiöregedett táblákat újratelepítik Kisbálázva tárolják, mert így könnyebb a téli kihordás. Tavasszal a sarjadó lucernát gyakran védeni kell a nagy szarvasrudliktól, Rétek, vadlegelők: Évente tisztító kaszálás, nyiladékokon kétszeri szártépőzés. A legelőket az erdőn kívüli területeken a juhászat is hasznosítja,

33 1999. % % % Éves bika teríték 42 db 39 db 48 db Bőgésben 17 db 40 % 26 db 66 % 33 db 68 % Bőgésben vadföldön 17 db 40 % 23 db 58 % 14 db 30 %

34 Növény Vadföld terület (ha) Éves műv. Költség (Ft) Egyéb kiadások Rozs + zab Vetőmag Lucerna 3 x kaszálva Kisbálánként 45 Ft + behordás Vadlegelő Egyéb 40,8 - Összesen: 153, Ft Csak a bikavadásztatásból kb. 15 millió éves bevétel!!

35 Az eredményesség legfontosabb okai sok magasles és sózó a cserkelő úthálózaton kívüli nyugalom a vadföldek mozaikos elhelyezkedése A vadföldek helyválasztása: Vadforgókban tradicionális bőgőhelyeken. A területtől függ, hogy milyen arányban kell vadföldet művelni!

36 Nyomsűrűség a sózók és dagonyák környékén a hajósszentgyörgyi erdőben, október Nyomsűrűség (db/m2) Sózó Dagonya Kontroll

37 Vadnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek sózóinál és dagonyáinál, okt-dec.

38 A vadföldgazdálkodás szerkezete függ: Vadsűrűség természetes táplálékkészlet fajspecifikus igények a térség erdősítései, mezőgazdasági kultúrái Vadkár a vadállomány állapota (kondíciós paraméterek, szaporulat trendje! tárolási lehetőségek, költségek általános recept nincs

39 Növényféleségek aránya (%) nagyvadas jellegű területeken Pillangósok (lucerna, herefélék, baltacim, szarvaskerep, nyúlszapuka) 50-60% Kukorica vagy szudánifű (silózásra) 20-30% Gabonafélék (rozs, zab) 20-30% Gyök-gumósok (takarmányrépa, csicsóka) és takarmánykáposzta 5-10% Aprómagvak (cukorcirok, köles, napraforgó) 3-5% Természetes táplálékforrást nyújtó vadlegelők (rétek, kaszálók, nyiladékok) 2%

40 Egy adott terület vadföldgazdálkodásának értékelése A kínált táplálék a vadfajnak megfelelőe? A kínálat a vadföldön csak a táplálékigény kielégítésére, vagy másra is megfelelő-e? A kínálat időben megfelelő-e? A kínálat térben megfelelő-e?

41

42

43

44 Gímszarvas

45 (Téli) kiegészítő takarmányozás Photo: Norbert Bleier Photo: Norbert Bleier Photo: Norbert Bleier

46 Általános emésztésmorfológia legfontosabb tanulságai azonos minőségű táplálékból a nagyobb állat egységnyi testtömegre vonatkoztatva kevesebb táplálékot igényel nagyobb testű állat gyengébb minőségű táplálékból ugyanannyi tápanyaghoz juthat mint a kisebb testtömegű állat jobb minőségűből nagyobb állat rostosabb táplálékot ehet

47 HAJÓS ERDŐ 2000

48 Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben,

49 HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000

50

51 Gímszarvas mozgáskörzetének magterületén dús cserjeszintű foltok

52 Gímnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek környékén

53 Gímhullaték sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldeken

54 Cserjeszint kínálat szezonális menyisége kg/ha Növénykínálat (kg/ha) tél tavasz nyár ősz nincs adat nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány

55 Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy tavasz ősz Táplálékalkotók aránya (db) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Pósai művelt Pósai gyep Erika Körtés Dél Táplálékalkotók aránya (db) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Kapitánysarok Nyakasrét Dél Vöröstölgyes Nimkó Kelet Körtés Dél gyepfajok: zöld, piros csíkozott: minden egyéb gyepfajok: világoszöld, repce: sötétzöld, piros csíkozott: minden egyéb nyár tél Táplálékalkotók aránya (db) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Szűzföld Nimkó Nyugat Cserfekvés Kelet Erika Körtés Dél kukorica: sárga, rozs: barna, piros csíkozott: minden egyéb Táplálékalkotók aránya (d 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Kapitánysarok Nyakasrét Dél gyep: zöld, piros csíkozott: minden egyéb Nagy Csigás-lapos Vöröstölgyes Pósai gyep

56 Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó Táplálékalkotók aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% egyéb rozs május Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1 Tuskós 2 Táplálékalkotók aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% egyéb rozs július Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1

57 Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Hajóssztgy. Táplálékalkotó aránya 100% 80% 60% 40% 20% almatörköly egyéb 0% November vége December közepe December vége

58 Takarmány jelenléte az etetőtől különböző távolságokban talált mintákban Kiegészítő takarmány jelenléte Nincs Van Távolság az etetőtől (m) Gímhullaték makroszkópos Gímgyomor makroszkópos Gímhullaték mikroszkópos Gímyomor mikroszkópos

59 Kiegészítő takarmányozás hatásai Nem minden állat használja a vadföldet, etetőt, csak akinek mozgáskörzete beleesik (gím: 1200 ha, őz: 200 ha, vaddisznó: néhány ezer ha) Ezen egyedek sem biztos, hogy folyamatosan (pl. ha elegendő természetes táplálék van) Általában: Kiegészítő táplálék nem növeli testtömeget, szaporodóképességet Agancsminőséget növelheti, de ez függ környezettől (pl. ásványi anyagoktól) Túlélést növelheti, de csak időben elkezdve, jó minőséget, Elegendő mennyiséget adva Vadkárcsökkentő hatása ellentmondásos

60 ÖSSZEGZÉS Természetes táplálék az alapvető -> élőhelyfejlesztés (cserjeszint!) Mozaikos élőhely Minőségi vadtakarmányozás, új lehetőségek (lombszilázsok, paradicsomtörköly) Mozaikos, változatos vadföldművelés (sávok és keverékek) Szomszédos területek között együttműködés, nagyobb léptékben összehangolt vadgazdálkodás

61 Őz, muflon, dám, vaddisznó

62 ŐZ

63 Őzbakok mozgáskörzet méretei Tiszapüspöki,

64 Őzek élőhelyhasználata

65 Őz táplálkozása I. válogatós, pákosztos - koncentrátum válogató kis szájméret válogatásra alkalmas kicsi bendő és recésgyomor kevés mikroorganizmus rostok emésztése nem hatékony gyorsan továbbítódik a tápanyag az oltógyomor és az utóbél hosszabb NYÁRON VÁLOGAT. ÉS TÉLEN?

66 Erdei Őz táplálkozása télen II. Gödöllői dombvidék Erdősültség:60-70% Erdőállomány: tölgyesek, cseresek, akácosok és fenyvesek K-ÉK-i határa mentén lucerna- és gabonatáblák Mezei Magyarország D-DK-i részén fás vegetáció: fasorok erdősültség 1%-os nagytáblás, intenzív művelésű mezőgazdálkodás Átmeneti alföldi terület: Duna-Tisza középső és a Nagyalföld D-i része erdősültsége 10%-os erdők kisebb foltokban a mezőgazdasági táblák mérete kisebb

67 Őz táplálkozása télen III. Erdei élőhely

68 Őz táplálkozása télen IV. Átmeneti élőhely

69 Őz táplálkozása télen V. Mezei élőhely

70 Őz táplálkozása télen VI. Következtetés Nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják télen az őznek takarékoskodni kell energiájával Nem engedheti meg magának a keresés luxusát

71 Őz táplálkozása télen VII. Következtetés Télen gazdaságtalan egy-egy ízletesebb növény felkutatása A táplálék nagy részét alkotó növények minősége azonban alapvetően befolyásolja az adott élőhely őzállománya minőségét is Az erdei élőhely őzei: kisebbek voltak minden testméretükben rosszabb kondíciójuk volt

72 Őz táplálkozása nyáron, Tiszapüspöki (Mátrai Katalin) 77 hullatékminta erdei és a mezőgazdasági területeken gyűjtve gabona betakarítása előtt (F1) ( ) betakarítása után (F2) ( ),

73 Betakarítás előtt: Erdőben főleg fásszárúak, Mg-ban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: Erdőben kiegyenlítettebb lesz Mg-ban lágyszárú csökken, gyümölcs nő Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!!

74 Őz táplálkozása Tényleg pákosztos?? helybe kell vinni a jóminőségű, könnyen emészthető, tápanyagdús növényeket pár 100 m2-es mozaikszerűen elhelyezett vadföldeken, földdarabokon termeszteni erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel pl. akác, bodza, kőrisfélék

75 MUFLON

76 Muflon I. Emésztési sajátosságok: tipikus fűevő ( szarvasmarhafélék családja, juh alakú) nagy bendő-recés térfogat, oltógyomor kicsi durvább rostú, ill. magasabb rosttartalmú táplálékot is hasznosítani tudja bendőben sok mikroba más vadfaj számára kevésbé alkalmas táplálékot is emészteni tudja a gyomor- és bélműködés lassú lassan halad át a táplálék az emésztőcsatornán magas fokú táplálékkihasználás ( 90%) Élőhely-igény: Mediterrán származás->délies kitettségű, meleg, sziklás, köves, jó kilátást és ezért idejében való menekülést nyújtó hegyes vidékhez és gyér növényzethez alkalmazkodott

77 Muflon II. A kitettség fontossága A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek A muflonok mindkét évben intenzíven használták a táblát A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%) 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje A muflonok nem hagyták ott 2000-ben a kedvező kitettségű élőhelyfoltot a teljes vizsgálati területen (400 ha) a délies fekvésű térségekben az egész év folyamán lényegesen magasabb volt a muflonok száma, mint a többi fekvésben.

78 A muflon szezonális tápláléka ( 5 %), Gödöllői dombvidék, 1993 ÉVSZAK NÖVÉNYEK Fásszárúak összesen Tavasz Nyár Ősz Tél Fenyő Meggy-félék Tölgy Lepényfa Akác Juhar Fűz Szeder Egyéb fásszárú (fagyal, bodza) Kétszikűek összesen Lucerna Aranyvessző Libatop Peszterce Egyéb kétszikű Fűfélék összesen

79 Muflon III. Táplálékösszetétel A muflon táplálékát a vadászterület kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg a muflon jelentős mennyiségű (50-80%) fásszárú növényt is fogyaszt fenyőfélék (erdei és fekete fenyő), a tölgyek és az akác, tavasszal a meggyfélék (kései meggy) muflonnak bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására.

80 A muflon táplálékösszetétele a Bodonyi vadaskertben Táplálékalkotó aránya (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Termés Fásszárú Kétszikű Egyszikű Kukorica mag Kukorica Paradicsom 1. etető 2. etető 3. etető 1. etető 2. etető 3. etető 1. etető 2. etető 3. etető

81 DÁMSZARVAS

82 Dámszarvas táplálkozása I. Fűevés felé helyeződő átmeneti táplálkozású Gímszarvashoz képest: kisebb bendő a testtömeghez képest -> kevesebb füvet kéne ennie DE Nagyobb metszőfog ív a testtömeghez képest -> mindez kevéssé szelektív táplálkozást tesz lehetővé (legelés)

83 Dámszarvas táplálkozása II. (Mátrai, 1994). Gödöllői dombvidék, október-november 12 gím, 20 dám, 20 muflon hullaték összetétele Növényfaj gím dám muflon akác, bodza 32 (26,1) 15 (20,2) 18 (20,8) fenyő 0 (0,3) 20 (29,9) 11 (14,8) tölgy 20 (28,9) 1 (3,7) 6 (9,6) kökény 8 (10,6) 1 (1,5) 10 (17,8) szeder 5 (7,0) 11 (21,9) 5 (8,5) Egyéb fás 5 (4,1) 6 (11,8) 8 (9,4) lucerna 18 (21,6) 13 (23,2) 21 (33,2) Egyéb kétszikű 8 (9,0) 18 (20,2) 11 (11,9) Egyszikűek 5 (6,5) 15 (21,9) 11 (16,6)

84 Dámszarvas táplálkozása III. (Mátrai, 1994) Tehát a 3 faj nem a fő növénycsoportok mentén különült el Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén Anglia, USA: dám fűevő (25-90%), de ezek főleg gyepes területek, kertek, mezőgazdasági területek

85 A dámszarvas táplálékösszetétele a Bodonyi vadaskertben Táplálékalkotó aránya (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Termés Fásszárú Kétszikű Egyszikű Kukorica mag Kukorica Paradicsom 1. etető 2. etető 3. etető 1. etető 2. etető 3. etető 1. etető 2. etető 3. etető

86 VADDISZNÓ

87 Vaddisznó I. Emésztésmorfológiai sajátságok: mindenevő bélcsatornája a növényevőkénél rövidebb, a ragadozókénál hosszabb gyomra együregű, összetett vakbele fejlett benne bizonyos szintű baktériumos cellulózbontásos emésztés folyik Élőhely-igény: Eredetileg vizes, mocsaras élőhelyekhez kötődött Jelenleg erdő- és nagytáblás mezőgazdasági területeken Nappali pihenőhely sokszor kukorica és napraforgó táblában

88 Vaddisznó tápláléka I.

89 Vaddisznó tápláléka II. (Gazdag, 2002) Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek A táplálék összetétel diverzitása gyenge 2-3 faj adja %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg)

90 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok kitekintés (Ballari és Barrios-García (2014) ) 36 korábbi publikációt feldolgozó áttekintése a növényi táplálékok fölénye egyértelmű a vaddisznó étrendjében (az egyedek 99%-a fogyasztja mintegy 93% ill. 87% arányban) ahol betelepítették (Dél- és Észak- Amerika, Ausztrália, Új-Zéland), ott az állati eredetű táplálékok aránya magasabb (1-16% vs. 2-33%)

91 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok kitekintés (Ballari és Barrios-García (2014) ) a növényi anyagok között a föld feletti lágyszárú részek és levelek rendszeres, ill. a termések, magok időszakos fogyasztása egyértelmű a föld alatti részek (módosult raktározó szárak, gyökerek) fogyasztásának jelentősége változó a természetes elterjedési területein a mezőgazdasági növények, míg a betelepítési régióban a veszélyeztetett állatfajok fogyasztása kiemelendő

92 Budapest és Valkó

93 Budapest tömegszázalék

94 Budapest gyakoriság

95 Budapest 2013 relatív gyakoriság

96 Budapest legfontosabb táplálékforrások tömegszázalék gyakoriság relatív gyakoriság 10%-os fontosságú 5%-os fontosságú 1. pázsit egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér 2. egyszikű növény/bojtos gyökér makk makk makk makk 3. makk kukorica kukorica kukorica kukorica

97 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok Budapest-Valkó Budapest Budapest Valkó 2013 Valkó Hím felnőtt Hím malac Hím süldő Nőivarú felnőtt Nőivarú malac Nőivarú süldő Ismeretlen 17 ismeretlen ivarú és korú; 3 nőivarú és 2 hím ismeretlen 2 ismeretlen ivarú korú; és korú süldő és 1 malac ismeretlen ivarú Hím Nőivarú Felnőtt Süldő/malac Mindösszesen Ismeretlen 4 ismeretlen gyűjtési évszámú, ivarú és korú

98 A gyomortartalom átlagos tömege

99 Budapest vs. Valkó A budapesti és a valkói minták átlagos összetétele jelentős eltéréseket mutatott Szignifikáns eltérést találtunk a budapesti és a valkói táplálékösszetételek összátlaga között Az ivarok között Budapesten és Valkón is kimutatható volt a szignifikáns étrendbeli eltérés. Ugyancsak elkülönült a felnőttek és a süldők/malacok táplálékösszetétele is

100 Budapest vs. Valkó

101 Budapest vs. Valkó A makk aránya mindkét periódusban mindkét helyszínen meghatározó volt (Budapesten ez átlagosan 22±32% ill. 55.5±48.5%, míg Valkón 71.5±37.5% ill. 34±35% volt) Kiemelkedő volt még a kukorica fogyasztása (Budapesten 19.5±33% ill. 31±47.5%, Valkón pedig 16±32.5% ill. 24±34.5%.) Egyszikűek fogyasztását Valkón nem tapasztaltuk, míg Budapesten ez 17±26.5% ill. 0.2±0.85%-ot mutatott. Budapesten megjelent a pázsit (telepített gyep) fogyasztása is 11±30% ill. 4.5±16.5%-ban. Gyümölcsfogyasztás Valkón nem fordult elő, míg Budapesten ez 4±16.5% ill. 0.2±0.85%-ot képviselt. Az étrendet minden esetben a növényi alkotók dominálták (Budapesten 76.5±31% ill. 92.5±27.5%, míg Valkón 94.5±19.5% ill. 98.5±3%).

102 Budapest vs. Valkó Budapesten ezek között megjelentek az egyszikűek gyökerei, fűcsomók, herefélék és repkény hajtásai és gyökerei, tölgy- és fűzfalevél és egyéb száraz falevelek, kukorica, ringlószilva és cseresznye magja, gesztenye és tölgymakk. Valkón pedig a kukorica, a búzaszem, a csíkos napraforgó, a galagonyamag és a tölgymakk. Az állati eredetű táplálék Budapesten 2±8.5% ill. 0.01±0.05%-ot, míg Valkón 2±7% ill. 1.5±3%-ot tett ki.

103 Budapest vs. Valkó A budapesti mintákból elsősorban hernyók, giliszták és puhatestűek (csigák) kerültek elő. Emellett előfordult még a makkormányos lárvája, rovarbáb, kitines szárny, százlábú és két alkalommal fehér házi nyúl gereznája is. Utóbbi ember által kidobott állati tetem lehetett, a gerezna már férges volt az egyik esetben. Hasonlóan szemétből származhatott a több esetben előkerült kenyérmaradék, vagy épp az alufólia, fólia maradványok is. A Valkóiakban gilisztákat nem találtunk, de előfordultak bennük hernyók (pl. nagy farontó lepkéé), a kukoricabogár és a lószúnyog lárvái, és előkerült fácánszárny és láb is. Budapesten az egyedek 36.5 ill. 7.5%-ánál, míg Valkón a 46.5 ill. 40%-ánál találtunk valamilyen állati eredetű maradványt a gyomorban.

104

105 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok - következtetések A főbb táplálékalkotók tekintetében a vaddisznó táplálkozása állandónak tekinthető A legfontosabb közös jellegzetességei a táplálkozásnak a kevés táplálékalkotó, a főleg növényi táplálék fogyasztása a kevés állati mellett, és ilyen a makk kedveltsége is Az ivarok és korosztályok táplálék összetétele jelentős eltéréseket mutatott.

106 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok - következtetések A felnőtt kocák több makkot ettek, mint a kanok, illetve a felnőttek makkfogyasztása magasabb volt a fiatalokénál mindkét helyszínen. A kukorica fogyasztás mindkét helyen a kanoknál volt gyakoribb és nagyobb arányú. Budapesten a fiatalok között gyakoribb volt a kukoricafogyasztás és annak mértéke is magasabb volt. Az állati eredetű táplálék jellemzően nem volt fontosabb a fiatalok esetén, bár erre a fejlődő szervezet igényei miatt számítottunk.

107 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok - következtetések A fő táplálékok között a makk, mint természetes táplálék a felnőtt kocák számára a legfontosabb, őket jobban szabályozhatja, míg a mesterségesen biztosított fontos takarmány a kukorica a fiataloknak (azok között is a hímivarúaknak) lehet fontos, ami a túlélési esélyeiket is jelentősen növelheti. A városi és az erdei egyedek táplálékösszetétele különbözött. A makk és a kukorica mindkét helyen fontos táplálékalkotó volt, de az egyszikű (köztük a pázsit) és a gyümölcs is csak Budapesten jelent meg a táplálékban. A szemétként, hulladékként kidobott anyagok ritkán kerültek elő, azaz a kukázás, illegális hulladéklerakók használata egyelőre minimálisnak tekinthető.

108 Táplálkozásbiológiai vizsgálatok - következtetések Elsősorban a természetes táplálékok elérhetősége biztosítja a városi túlélést is. A vaddisznó táplálkozási stratégiája a városban a természetes élőhelyhez hasonló, de új természetes táplálékforrásokat talál. A szemét egy további még ki nem használt lehetőség. Feltételezhetően nem a táplálékbőség vonzza be, hanem terjeszkedés során, vagy véletlenül kerül be a belterületre, ahol ez a stratégia biztosítja a túlélést és a megtelepedést. A gyomortartalom tömegében nincs különbség a városi és természetes élőhelyek között, azaz megfelelő mennyiségű táplálékot is tud így fogyasztani.