Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN)"

Béla Papp
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN) Takarmánynövény alapok Mezőgazdasági Mérnök szak (BSc) III. Gyakorlata szeptember 18.

2 Agroökológia A növénytermesztés és az állattenyésztés viszonya alomanyag takarmány Növénytermesztés Állattenyésztés szervestrágya A növénytermesztés állítja elő az állatok takarmányát

3 A takarmánytermesztés volumene Az állattenyésztés termelési költségeinek jelentős része (60-70 %) takarmányozással kapcsolatos; A szántó %-a (2,4-2,8 millió ha) takarmánytermesztéssel foglalt; 1,1 millió ha gyepterület természetes takarmányforrásként szolgál; A mezőgazdaság és az élelmiszeipar melléktermékeinek zöme (4-5 millió t/év) takarmányként hasznosítható

4 Takarmánygazdálkodás A takarmányok: termesztése vásárlása betakarítása tartósítása tárolása etetésre történő előkészítése föletetése

5 Takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája Takarmánymérleg: adott állatállomány meghatározott időszakra szóló takarmányigényének és fedezetének összevetése Az állattenyésztés és a takarmánygazdálkodás összehangolásában rövid távon és hosszú távon követendő eljárást különböztetünk meg. Rövid távon vitathatatlanul a takarmányellátást kell az állatok igényeihez igazítani. Hosszú távon a gazdaság termelési iránya a meghatározó.

6 Mit eszik meg az állat? A növényi eredetű táplálékokat a növénytermesztési ágazat allítja elő A gyepekkel a gyepgazdálkodás, a többivel a szántóföldi növénytermesztés foglalkozik Szinte minden termény megetethető az állatokkal A növénytermesztés minden ága szolgáltat ilyen-olyan takarmányt

7 Gabonafélék Magyarország gabonatermésének felhasználása 7,1 11,8 21,1 10,8 export élelmiszer takarmány vetőmag ipar 48,2

8 Gyökér- és gumós növények Főterményként: burgonya (takarmány fajták, D típus), csicsóka, takarmányrépa, takarmány sárgarépa, tarlórépa Melléktermékek: leveles répafej, nedves és száraz répaszelet

9 Olaj- és ipari növények Főtermékként: olajtartalmú magok (napraforgó, kender), repce zölden etetve Melléktermék: extrahált napraforgódara

10 Hüvelyesek Főtermény: emberi és állati fogyasztásra Melléktermékek: pl. borsó szalmája takarmány értékű

11 Takarmánynövények Ezek szinte kizárólag takarmányozási céllal Elhanyagolt, mert... bonyolult a kivitelezése nincs ára, belső elszámolás csökken az állatállomány

12 Takarmányozási alapfogalmak Terimés (tömeg) takarmány Koncentrált (abrak) takarmány Széna, szalma, szilázs, szenázs tartósítás a nagy víztartalmú zöldtömegben kedvezőek a föltételek a különböző káros mikrobiális folyamatokhoz Etethetőség (antinutritív anyagok, laxáns hatás, stb.) Energia, fehérje, rost

13 Előzetes becslés Számosállat: 500 kg élősúly 1 db 500 kg-os tehén igénye évente: 4,2 t szárazanyag, MJ NE, 0,475 t nyers fehérje Komplex állat: egy anyaállat a hozzá tartozó különböző korcsoportú és hasznosítási irányú állatokkal együtt Pl. egy komplex tehén igénye (függ a technológiától!) évente: 1,57 t széna, 9,7 t szilázs A komplex állat bonyolultabb, mint a számos állat, de pontosabb Legpontosabb: takarmányozási napok alapján! - éves átlagos állatlétszám korcsoportonként - adott korcsoport egy egyedének napi/éves fogyasztása - az egyes korcsoportok éves igényének összege

14 A kérődzők éves takarmányigénye Kérődzők évi szilázsszükséglet évi szénaszükséglet t m 3 t m 3 tehén 600kg 8,0 11,5 2,0 14,3 növendék 400kg 6,2 9,0 0,7 5,0 300kg 5,1 7,5 0,5 3,6 200kg 3,4 5,0 0,3 2,3 anyajuh 0,9 1,5 0,1 0,8 növendékjuh 0,6 1,0 0,1 0,8

15 A brojler csirke takarmányigénye A brojler élete során megeszik: 0,8-1 kg indító-, 1,5-2 kg nevelő- és 1-1,5 kg befejező tápot (összesen: 3,3-4,5 kg táp) brojler tápok szárazanyag % ME MJ/kg nyers fehérje % indító 86 13,4 23 nevelő 86 13,4 20 befejező 86 13,4 18

16 A sertés tápanyagigénye A hízósertések napi tápanyagszükséglete a hizlalási időszak közepén 28 MJ és 350 g nyersfehérje. Közepes és átlagos napi 2,5 kg-os abraktakarmány és 1-2 kg zöldtakarmány felvételéből indulunk ki.

17 Régen hogy ment ez? Kisüzem, nagyobb diverzítás Tartósításnak kisebb jelentősőge, kevesebb lehetőség zöld futószalag jelentősége nagyobb, mindig friss takarmány áll rendelkezésre a vegetációs időszakban Munkaszervezési problémák kiküszöbölhetőek, mert kisüzem Legeltetés jelentősége nagyobb

18 Most hogy van? Nagyüzem, monodiéta, tartósítás A nagyüzemek munkaszervezése csak egyszerűbb megoldásokat enged meg Monodietikus táplálás: egész évben kiegyenlített termelés A takarmányok tartósítása előtérbe kerül, hogy zavartalanul rendelkezésre álljanak az év egészében azonos minőségben

19 Milyen igények jelentkeznek? Szálas kérődző Siló kérődző Fehérje abrakfogyasztó Stb.

20 A takarmánytermesztés jelentősége A takarmányozáson keresztül történő hasznosulás bonyolultan, az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető Optimalizálási cél: takarmányozási költségek minimalizálása úgy, hogy az állattenyésztés jövedelemhez való hozzájárulása maximumban legyen

A takarmanyok termesztése ma Kultúra neve bevetett terület [ha] átlagosan 2004 2005 2006 ha % Szója 26883 30812 35250 30982 0,69 Borsó 21457 19065 18503 19675 0,44 - ebből takarmány 13019 12369 11954

21 A takarmanyok termesztése ma Kultúra neve bevetett terület [ha] átlagosan ha % Szója ,69 Borsó ,44 - ebből takarmány ,28 Bab ,02 Lóbab ,005 Egyéb száraz hüvelyes ,02 Lucernaszéna ,27 Silókukorica ,91 - ebből fővetésben ,75 Csalamádé ,06 Nem zöldség másodvetés ,21 Összesen ,61

22 Csoportosítás Hüvelyesek: borsó, szója, bab, lencse, lóbab, csillagfürt, csicseriborsó, szegletes lednek, homoki bab, mungóbab, földimogyoró Pillangós szálasok: lucerna, vörös here, baltacím, tarka koronafürt, fehérvirágú somkóró, bíborhere, görögszéna, nyúlszapuka, perzsa here (fonák here), fehér és lódi here, tavaszi takarmánybükköny, szöszös bükköny, pannon bükköny, szarvaskerep Tavaszi vetésűek: zabos bükköny, tavaszi takarmányrepce, réparepce, facélia, szudánifű, muhar Nyári másodvetésűek: másodvetésű olajretek, másodvetésű fehér mustár Őszi vetésű áttelelő keverék zöldtakarmányok Csalamádék: kukorica és cirokfélék Lédús takarmányok: takarmányrépa, takarmány sárgarépa, takarmánytök, takarmánykáposzta, tarlórépa Silótakarmányok: silókukorica, silócirok

23 Fontos ezek közül Ami előjön a félév során: Hüvelyesek (szója, borsó) fehérjeföldolgozás Pillangósok (lucerna, vöröshere) szénakészítés Szilázs (kukorica) silózás Csalamádék, keverékek, lédús takarmányok

24 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Takarmánykészítés gépei

Takarmánykészítés gépei Agroökológia A növénytermesztés és az állattenyésztés viszonya alomanyag takarmány Növénytermesztés Állattenyésztés szervestrágya A növénytermesztés állítja elő az állatok takarmányát