A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései"

Adrián Takács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

2 Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak.

Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok

3 A kifizetett mezőgazdasági vadkár Európa néhány országában Reimoser& Putman2011 Horvátország Krusak& Krapinec (2010) A vad által okozott teljes becsült kár (mg-i, erdei, gépj.) (0,5-3 /ha). A legfőbb károsító a vaddisznó (95%) és a gím. Hollandia van Wieren & Groot Bruinderink (2010) Alacsony kifizetett kompenzáció a vaddisznó és gím mg-i károkozásáért (25-53 e között). Finnország Ruusila & Kojola (2010) 2006-ban a kifizetett kompenzáció (mg-i és erdei kár) 0,26 millió. A legfőbb károsítók a jávorszarvas és a fehérfarkú szarvas. Lengyelország Wawrzyniak et al. (2010) ban a vadásztársaságok ha mg-i vadkárt (gímszarvas és vaddisznó) fizettek ki a földtulajdonosoknak. Franciaország Maillard et al. (2010) Nagy-Britannia Putman (2010) Olaszország Apollonio et al. (2010) 2004/05-ben a vadászok 21,5 millió vadkárt fizettek ki. A vaddisznó okozta a kár 87%-át, a gím a kár 10%-át. Nincs nemzeti statisztika. Becslés Angliára: 6,56. A kár 90%-át a vaddisznó okozza, kb. több mint 10 millió értékben. Szlovákia Findo& Skuban (2010) Szlovénia Adamic&Jerina (2010) Svájc Imesch-Bebié et al. (2010) között évente átlag 130 e mg-i vadkárt (vaddisznó és gímszarvas) fizettek ben ez az érték már 320 e volt között a vaddisznó által okozott mg-i kár évente átlag volt. Országos statisztika csak a vaddisznóra van 2003-ra, ez 1 millió.

Finnország Ruusila & Kojola (2010) 2006-ban a kifizetett kompenzáció (mg-i és erdei kár) 0,26 millió. A legfőbb károsítók a jávorszarvas és a fehérfarkú szarvas. Lengyelország Wawrzyniak et al.

4 Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak. A mezőgazdasági vadkár zömét a vaddisznónak tulajdonítják. A vadkár összefüggést mutat a nagyvad populációdinamikájával, elsősorban a vaddisznóéval.

vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak.

5 A kifizetett mezőgazdasági vadkár alakulása Magyarországon évi gabona árakra korrigálva vadkár gímszarvas lelövés vaddisznó lelövés lelövés (db.) vadkár (ezer HUF)

lelövés vaddisznó lelövés 4000000 3500000 3000000 lelövés (db.

6 Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak. A mezőgazdasági vadkár zömét a vaddisznónak tulajdonítják. A vadkár összefüggést mutat a nagyvad populációdinamikájával, elsősorban a vaddisznóéval. A vadkár mértéke, beleértve a mezőgazdasági vadkárt is, nem kizárólag a vadállomány sűrűségének a függvénye és akkor még mindig ott van a kérdés, hogy bizonyos mértékű legelés/rágás/taposás valójában milyen mértékű terméskiesést/forintosított összeget jelent

alkalmasak. A mezőgazdasági vadkár zömét a vaddisznónak tulajdonítják. A vadkár összefüggést mutat a nagyvad populációdinamikájával, elsősorban a vaddisznóéval.

7 A vadkár hatása A tejes érésű vagy érett gabonában a taposási vagy legelési kár nagyobb, mint a vetésekben, repcében, lucernában, ahol a legelés hatása kompenzálódik (Putman, 1989; Doney, 1999).

8 A vadkár hatása A vadkár nagyságát elsősorban a mezőgazdasági táj szerkezete határozza meg. Pl. az erdő (búvóhely) távolsága, alternatív táplálkozó helyek megléte, stb. (Putman &Kjellander,2002). Putman, R.J. and Kjellander, P. (2002) Deerdamagetocereals: economicsignificanceand predisposingfactors. In: Conservation& conflict Mammalsand farming inbritain. (eds. Tattersall, F. & Manley, W..) LinneanSociety OccasionalPublications:

J. and Kjellander, P. (2002) Deerdamagetocereals: economicsignificanceand predisposingfactors.

9 A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján kukorica villanypásztor fix kerítés

10 A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján

11 A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján Kukorica villanypásztorral és gabona Kerítés Kukorica

12 A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján Napraforgó és gabona vegyesen (kerítetlen) Kerítés Kukorica Kukorica, napraforgó, repce és gabona vegyesen Kukorica

13 Kutatásunk célja (TÁMOP A-11/1/KONV projekt klíma projekt döntéstámogatási rendszere) Zala megyére olyan döntéstámogatási rendszer kidolgozása, amely alapján a földhasználó eldöntheti, hogy milyen kultúrát művel és ahhoz milyen védekezési módot kell alkalmaznia. Ehhez: meglévő adatbázisokat dolgozunk fel, új adatbázist hoztunk létre a gazdálkodóktól történő adatbekéréssel, a projekt más résztémáinak klíma előrejelzéseit használtuk, összefüggéseket kerestünk a mezőgazdasági vadkáradatok és az arra feltételezhetően ható tényezők között.

alapján a földhasználó eldöntheti, hogy milyen kultúrát művel és ahhoz milyen védekezési módot kell alkalmaznia.

14 Felhasznált adatbázisok - Zala-megye vadászatra jogosultjai által kitöltött kérdőív bekövetkezett vadkár ha-ban megadva, kultúránkénti és vadfajonkénti bontásban - Zala-megye erdőállomány adatai erdősültségi adatok - Zalaerdő Zrt.- Bánokszentgyörgyi Erdészetének vadkár adatbázisa (a megye területének 6,3%-a) helyrajzi szám alapján azonosítható károsított táblák, kultúránkénti azonosíthatóság, károsítás mértéke, táblanagyság, erdőtől mért legkisebb távolság és erdővel való érintkezés nagysága - Országos Vadászati Adattár vadászatra jogosultanként bekövetkezett vadkár HUF megadva - Központi Statisztikai Hivatal megyei vetésterületek kultúránként, gabona árak és infláció változásának alakulása - TÁMOP A-11/1/KONV projekt klíma adatbázisa Klimatikus tényezők

- Bánokszentgyörgyi Erdészetének vadkár adatbázisa (a megye területének 6,3%-a) helyrajzi szám alapján azonosítható károsított táblák, kultúránkénti azonosíthatóság, károsítás mértéke,

15 Előrejelzett klímaadatok 3 ciklusra A klíma adatok 4 ciklusra vannak megadva: (2025) (2055) (2085)

16 A kifizetett mezőgazdasági vadkár alakulása a Pálfai aszályindex változásának függvényében Az index egy mezőgazdasági év aszályerősségét egyetlen számértékkel jellemzi, amely számérték a terméshozamok csökkenésével szoros összefüggést mutat. Kifizetett vadkár [Ft] y = 24832x R² = 0.50 PAI0-az aszályindex alapértéke ( C/100 mm), tiv-viii-a levegő középhőmérséklete az április-augusztusi időszakban ( C), PX-VIII-az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm) 11 hónap Pálfai-féle aszályindex

Kifizetett vadkár [Ft] 450000 400000 350000 300000 y = 24832x + 218431 R² = 0.

17 A vadkár alakulása az erdősültség függvényében Kultúránkénti bontás, 5 év átlagában, figyelembe véve a vetésterületek változását Vadkár [%] y = 0.003x R² = Erdősültség [%]

a vetésterületek változását 9 8 7 6 Vadkár [%] 5 4 3 2

18 A kukoricában okozott vadkár várható nagysága a tábla erdőtől való távolságának és a tábla méretének függvényében RMS = 8,72 Korrekciós szorzószámok Repce: 0,31 Búza: 0,41

19 és néhány javaslat A vadászatra jogosultak adatközlési körét ki kellene bővíteni: az adatokat táblánként javasoljuk közölni, megjelölve helyrajzi számot, táblanagyságot, a kultúrát, a vadkár területarányát (mindezt átalány esetén is!)és a kifizetett összeget. Törekedni kell az adatközlés teljessé tételére, kerüljenek be a statisztikába a jelenleg barterügyletek vagy pausal szerződések miatt kimaradt vadkár adatok is. Ki kell dolgozni az országos döntéstámogatási rendszert, amely az előző két pontban részletezett adatok feldolgozásával, mezőgazdasági táblákra lekérdezhetően, tartalmazza a kultúránként valószínűsíthető vadkárt. A vadkár felvételeket pontosabbá kell tenni, ehhez vitás esetekben eddig nem alkalmazott technika kipróbálása is indokolt. A vad károsításának következményét, annak pénzbeli hatását pontosítani kell. Az országosan kiépített döntéstámogatási rendszer eredményeit figyelembe lehet venni a növénykultúra megválasztásakor és a jogalkotó ilyen döntése esetén akár a kármegosztás mértékének megállapításakor is.

Törekedni kell az adatközlés teljessé tételére, kerüljenek be a statisztikába a jelenleg barterügyletek vagy pausal szerződések miatt kimaradt vadkár adatok is.

20 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés