Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Átírás

1 Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem -Vadvilág Megőrzési Intézet

2 A vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete (79/2004. V. 4. FVM) alapján

3 Vtv. 75. (1) A vadkár fogalma A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, az őz, a mezei nyúl és a fácánáltal a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

4 Vtv. 75. (2) A vadkár megtérítésére az köteles: aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

5 Vtv. 75. (A) Avadászható állat által okozott kár A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni, azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

6 A vadászható állat által okozott kár (2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

7 2013. évi V.tv.LXXIV.Fejezet6:563. [A vadászhatóállatáltalokozottkárértvalófelelősség] (1) Avadászható állat által okozott kár megtérítéséért az avadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén akárokozás történt. Ha akárokozás nem vadászterületen történt, akárért az avadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületérőlavadkiváltott. (2) Avadászatra jogosult mentesül afelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlanok idézteelő. (3)Akártérítésikövetelésháromév alattévül el.

8 Vtv. 76. A vadászati kár A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által: mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban (vetéstől betakarításig), az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

9 Vtv. 77. A vad elpusztításával okozott kár Aki a vad elpusztításával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

10 Vtv. 78. A kár megelőzése (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles: a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

11 Vtv. 78. A kár megelőzése (2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel. (3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

12 Vtv. 78. A kár megelőzése (4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén -az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben a jogosulta létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja -köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

13 Vtv. 79. (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében: a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni; b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

14 Vtv. 79. (2) A föld használóját a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem járul hozzá a vadkárelhárításhoz szükséges létesítmények, berendezések felállításához, az ebből eredő kárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

15 AVtv.avadkártekintetében érintettfeleketmeghatározott feladatok szerinti együttműködésre kötelezte. Alegfontosabbfeladat: A vadkár megelőzésében a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása, amely avadászatra jogosult feladata. Ebben aföld (erdő) használója köteles közreműködni, de ezen kötelezettségének már azzal is eleget tesz, ha hozzájárul ahhoz, hogy a vadászatra jogosult a vadkárok elhárításához szükségeslétesítményeket, berendezéseket felállítsa. Mindkét félnek fontos feladata vadkár veszély esetén a másik fél értesítése. Ezt az erdősítés folyamatában célszerű megtenni az erdő használójának, hogy a vadászatra jogosult a szükséges intézkedéseket megtehesse.

16 Vtv. 80. (1) Ha az egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése. (2) Erre a vadászati hatóság kötelezi a jogosultat (a károsult kérelmére, erdészeti vagy term.védelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból) (4) Ha a jogosult nem tesz eleget vadállomány-szabályozási kötelezettségének a felügyelőség hatósági vadászatot rendelhet el.

17 Vtv. 81. (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől -folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. (2) Ha az érintettek között a kár közlésétől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár rendezéséről, és a károsult nem közvetlenül a bíróságtól kéri a kárrendezést, akkor további 8 napon belül a települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatása érdekében.

18 Vtv ) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által -a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (szakértő) végezheti, akit a jegyző 8 napon belül rendel ki. Vhr. 83. (1) Kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

19 Csak olyan szakértő vehető igénybe, aki: büntetlen előéletű, nincs eltiltva a Vtv-ben meghatározott szakértői tevékenység folytatásától, képesítése és egyéb személyi feltételek adottak.

20 Vtv. 81. (3) Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését -a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint (ez soha nem jelent meg!) -a kirendeléstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

21 Vtv. 81. (4) A jegyző -a szakértő vadkárbecslése alapján -az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. (5) Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres útonkérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

22 Vtv. 81. (6) A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás -ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeitis - költségeinek megfizetésére -eltérő megállapodás hiányában -a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

23 Vhr. 82. (1) A bekövetkezett kár 5%-ot meghaladó részét az összes keletkezett kár alapján kell számolni. (2) Mezőgazdaságban okozott vadkár: a vad táplálkozása, taposása, túrása, törése következtében, a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. Telepítések (szőlő, gyümölcsös) esetén a pótlás mértékének arányában kell a pénzértéket meghatározni.

24 (3) A mezőgazdasági vadkár bejelentési időszakok: őszi gabona okt. 1. -aug. 15. tavaszi gabona ápr aug. 1. kukorica ápr nov. 30. burgonya ápr. 15. okt. 15. napraforgó, szója ápr. 15. szept. 30. borsó márc. 1. aug. 30. szőlő, gyümölcs egész évben

25 Vhr. 83. (2) Erdőgazdálkodásban okozott vadkár: az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával (letörésével) a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes felújulás elmaradását okozó károsítás. Az erdő befejezése után 5 évig érvényesíthető (mi van a későbbi károkkal?). Csemetékre vegetációs időszakonként egyszer. Ez az éves fejlődésben való visszamaradást és az emiatt fellépő többletmunkákat ellentételezi. Azonban nem tér ki a jövőbeni hozamcsökkenés hatására.

26 Vhr. 83. (2) Erdőgazdálkodásban okozott vadkár: A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell alapul venni. Jelentős változás! 7/2010. FVM rendelet előtt: Pénzérték meghatározása az újraerdősítési költségekalapján. (A termés felszedését (újulat, felújítás!) szintén nem érinti a rendelet.)

27 Vhr. 83. (3) A szakértők listája a jegyzőnél. (4) A jegyző értesíti az érintett feleket a kárfelvétel időpontjáról -részvétel céljából. (5) Határidőn túli bejelentés esetén is le kell folytatni a kárbecslést. A késedelem miatti felmérési bizonytalanságot a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

28 Vhr. 84. (1) A kárbecslésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szakértő és felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, a megállapított kár mértékét, károsult kármegelőzési tevékenységét, vadkárátalány-fizetési megállapodás meglétét (ha van), + a felek a szakértő véleményére tett észrevételeit.

29 Vhr. 84. (2) Jegyzőkönyv minták (19. melléklet)! Mindenkinek alá kell írnia! A szakértő a jegyzőkönyvet átadja a jegyzőnek. A jegyző a leírtak alapján próbál egyezséget létrehozni, illetve megállapítja az egyezség hiányát.

30 A vadkár megítélésével kapcsolatos eljárás Avadon élő állatfajok által okozott kárral kapcsolatos eljárás lefolytatható: közvetlenül afelek között történő megállapodással, államigazgatási eljárás során: jegyző intézi, fontos aszereplő aszakértő! bírósági eljárás: hosszadalmas, a vadkárbecslő szakértő jegyzőkönyve alapján dönt a bíróság.

31 A vadászati hatóság egyéb feladatai és lehetőségei a vadkárok megelőzésében, mérséklésében 1.) A vadgazdálkodónak tervszerű vadgazdálkodást kell folytatnia. A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodás alatt a vadállomány és az élőhelyének védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységet kell érteni (lásd. Vtv. 40..). Avadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét a.) b.) c.) körzeti vadgazdálkodási terv hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv éves vadgazdálkodási terv készítésével és betartásával kell biztosítani.

32 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) Etv (3) Az erdészeti hatóság hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság és az erdőgazdálkodó kezdeményezésére határozhat a vadászatra jogosult terhére az erdővédelmi bírság megfizetéséről: Sikeres erdősítésben a vad a vezérhajtásokat 30%-ot meghaladó mértékben károsította (20-200ezer/ha), A természetes felújítást biztosító fafajok termését (T, B) a vad megeszi (100ezer/ha), Fadörzsöléssel, kéreghántással 0,1ha-t meghaladó területen a faegyedek 10%-ot meghaladó mértékben károsodtak (50ezer/ha).

33 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) Erdőgazdálkodási bírságfizetendő az erdőgazdálkodó által (de ez vadkár esetén áthárítható a vadászatra jogosultra): Az erdőfelújítás határidejének túllépése miatt (50ezer/ha) A befejezett erdősítés felülvizsgálatakor (öt éves revízió) az erdő fejlődése, fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest leromlott (100ezer/ha). Sok esetben a vadkár az ok, ami továbbszámlázható. Ismételten kiszabható bírságok. Az erdővédelmi esetében 3 éven belüli ismétlődés esetén duplázódnak az összegek.

34 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) Vhr. 4. (2) Avadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a(3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme avadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. (3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

35 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) A vadkárelhárító kerítések létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás kereteit (így ez áthárítható a vadászatra jogosultra!) Legfelsőbb Bíróság (BH ) határozata: A föld használóját és a vadászatra jogosultat egyaránt terheli a vadkár elhárítás kármegelőzési költsége, ezért ennek költségeit fele-fele arányban kell viselniük. a153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet hatálybalépése óta abírósági Határozatnak csak az erdei vadkáron kívül eső esetekben van jelentősége.

36 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) A vadászati hatóság dönt, hogy az erdősítés védelme érdekében vadállomány apasztás vagy más vadkár elhárítási módszer (pl.: kerítés) alkalmazandó. Nem minősül kerítésnek: 5 évet meg nem haladó, villanypásztor, 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés. Tehát itt alkalmazható az 50-50%-os megosztás a kerítés költségeinél!

37 Védett fajok évi LIII. törvény a természet védelméről Tvt. 74. (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről akártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója atőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

38 Védett fajok évi LIII. törvény a természet védelméről (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak atermészetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető. (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére aközöttük létrejött megállapodás az irányadó.

39 Tvt. 74. (4) Atermészetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha avédett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek; b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését; c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést. A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.