Bevezetés. Vadászható fajok által okozott egyéb károk és megítélésük. Válasz a Vadászati törvényben

Átírás

1 Bevezetés Vadászható fajok által okozott egyéb károk és megítélésük A vadászat zavaró, a túlhasznosítás káros lehetőleg ne legyen vadászat Egyes fajok túlszaporodnak károkat okoznak lehetőleg vadásszanak minél többet. társadalmi elvárás: a vadász vigyázzon minél jobban a természeti értékekre, vadásszon minél kevesebbet egyes gazdálkodási ágazatok elvárása: vadásszon minél többet, hogy a károk minimalizálhatók legyenek. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.). Alapvetés P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége VTv. Vadkártérítési rendszerének alapjai a vadászható fajok értékes természeti erőforrások, állományaikkal gazdálkodni kell; a gazdálkodási feladatokat az állam, mint a vad tulajdonosa szigorú feltételek mellett adja át a vadászatra jogosultnak; sikeres gazdálkodás esetén a gazdálkodás bevételt jelent a vadászatra jogosultnak; a vadászatra jogosulthoz kerülő bevétel az alapja a vad által okozott károk megtérítésének; a vad közös természeti erőforrásunk, amely fennmaradásához mindenkinek hozzá kell járulnia, ezért a mezőgazdasági és erdőgazdasági károk esetében is önrészt határoz meg a károsult számára, Hogyan alkalmazható a fenti logika nem hagyományos (erdei és mezőgazdasági kártétel esetén? a kárt vadászterületen egy közönséges ragadozó faj okozza: róka, sakál háziállatban, vagy borz terményben okozott kártétele; ha közúti baleset történik: autó-vad baleset közúton, különösen, ha a baleset a kerítéssel védett autópályán, gyorsforgalmi úton történik; ha belterületen történik a kártétel. Válasz a Vadászati törvényben A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni.. 1

2 Polgár Törvénykönyv (2013. évi V. törvény PTK.) Hatályban: től. 6:519. -aszerint: [A felelősség általános szabálya]: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A Ptkmeghatározása természetesen nem vonatkozik/vonatkozhat a vadkárra kártelepítés 6:563. -aszerint [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]: (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Kérdések amikre válaszolni kellene tudni Ki és milyen vizsgálatok, adatok, információk alapján dönti el, hogy egy adott vadfaj, adott egyede honnan, hová váltott? Mit jelent a vadgazdálkodásban az, hogy ellenőrzési kör? Ki, milyen ismeretek alapján, hogyan fog erről dönteni? Mit jelent a vadgazdálkodásban az, hogy elháríthatatlan ok? Ki, milyen ismeretek alapján, hogyan fog erről dönteni? Az autó-vad baleset ehhez képest egyszerűbbnek tűnik 6:535. ) [A veszélyes üzemi felelősség]: (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Az autóvezetés és a vad is veszélyes üzem Van-e felróhatóság valamelyik fél részéről? Mindenki viseli a maga kárát, vagy van felelős? Valóban egyszerűbb? veszélyes tevékenység folytatása az átlagosat meghaladó védekezés megteremtését követeli, ha pedig a kár bekövetkezett, az azt jelenti, hogy a védekezés nem volt megfelelő. Nem a vadászatot, vagy egyéb aktív vadgazdálkodási tevékenységet tekint veszélyes üzemnek, hanem a vad létezését, mozgását, megjelenését, táplálkozását. A Zala Megyei Bíróságon folyó 2.Pf /2007. Sz ügyben például a balesettel érintett útszakaszon a vadak előfordulási gyakorisága, mint veszélyforrás volt a kérdés: az egyébként is sokszor kérdőjeles szakértői vélemények mellett itt emlékezet kieséses tanú kihallgatása is szerepelt az eljárásban A Legfelsőbb Bíróság Pfv. VI /2008. sz. ítéletében például a vad normálistól eltérő viselkedését próbálja a vadászatra jogosult tevékenységi rendellenességeként értékelni: a közúti baleset belterületen történt, és a vaddisznó különleges módon való megjelenését valamint élettérelhagyását említi - A Vtv. és Ptk. együttes értelmezése jelentősen kibővíti a vadkár törvényi meghatározását [Vtv. 75 (1) bek.], a kártérítési felelőséget, és eltekint attól a Vtv.-bőlkövetkező elvtől is, hogy a természeti értékek fenntartása közös, társadalmi felelősségünk Kártelepítés: csak a vadgazdálkodó lehet a felelős és csak neki kell hozzájárulnia a vad jelenlétéhez. A vadkárt a lehető legtágabban értelmezi. Ennek a megközelítésnek legjobban Kőhalmy Tamás vadkár definíciója felel meg: céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott emberi javakban a vad által okozott mennyiségi hiány, vagy minőségi értékromlás. A mezőgazdasági és erdei vadkárokon túl, bárhol (vadászterületen kívül is) bekövetkező, vadászható vadfaj által okozott, a fenti meghatározásba beleillő kárért a vadászatra jogosult teljes körű felelősséggel tartozik. A szabályokból adódóan nemcsak azon fajok után kell helyt állni a károkért, amik bevételeket jelentenek, hanem minden vadászható faj esetében. A károsultnak ezekben az esetkben önrésze sincs. Azaz nem érvényesül sem a természeti értékek fenntartásának közös elve, sem az, hogy az fizessen, akinek esetleg bevétele van. 2

3 A kártérítési felelősséget kiterjeszti olyan helyekre, területekre, ahol a vadászatra jogosult semmilyen tevékenységet nem végezhet (például autópályák kerítés mögötti területei), vagy nem is része a vadászterületének (lakott területek). Olyan meghatározást használ (kiváltó vad), aminek ellenőrzése a legtöbb esetben lehetetlen. Nem határozza meg, hogy mit tekint elháríthatatlan oknak és azt sem, hogy mit tekint ellenőrzési körön belüli, vagy kívüli tevékenységnek. A PTK valójában úgy tekinti, hogy a vadászatra jogosult teljes uralommal rendelkezik a rábízott vadfajok teljes viselkedése felett. Azaz a vadászatra jogosult meg tudja határozni, hogy az egyes fajok egyedei mikor, hol, mit csinálnak. Ki is a vad tulajdonosa és mikor kerül a vadászatra jogosult tulajdonában? Németországban tudják, hogy: csak az elejtéssel válik a vad birtokosává, nem tartozik felelősséggel a vadászterületén csatangoló gazdátlan szarvasok, vaddisznók és őzek viselt dolgaiért A vadászható fajok jelenlétét úgy tekinti, mintha azok csak azért élnének az ország egyes területein, mert vannak vadászatra jogosultak, akik ráadásul e fajok egyes egyedeinek mozgását, élettevékenységét teljes körűen felügyelni tudják és ezért ugyanolyan teljes körben felelősséggel is tartoznak értük. Annak elfogadása, hogy a vadon élő állatfaj, ha hazánkban jogilag nem is, de a napi gyakorlatban valójában uratlan jószág (res nulius), nemcsak a szakmai biológiai, vadbiológiai tények elfogadását jelenti, hanem az egyetlen jogszerű kimentési lehetőséget is. ellenőrzési körön kívüli az a körülmény, amelyre a kárért felelős személy nem képes hatást gyakorolni, amelyet nem tud befolyásolni. VTv preambulum Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni Kártevők, károkozók a városban kártevők (pl.: patkány, egér); védett fajok (pl.: fakopáncs, denevérek; évi LIII. törvény); vadászható fajok (pl.: vaddisznó, nyest; évi LV. törvény). A jogi besorolás egyben a gazdálkodás (kezelés) és a kártérítési kötelezettség lehetőségeit is meghatározza. Kártevők, károkozók a városban A kártevő fajok ellen gyakorlatilag bárki, bármilyen módon felléphet, az okozott károkért nem lehet kártérítést kérni. A védett fajok okozta kártétel esetén a tulajdonos szinte tehetetlen. Csak a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye esetén lehet a védett faj kárt okozó egyedét megzavarni, befogni, esetleg elpusztítani. A védekezés tehát erősen korlátozott, ráadásul az okozott károkért, csak akkor van elvi kártérítési kötelezettsége a természetvédelmi hatóságnak, ha már az érintett megkereste a hivatalt beavatkozást kérve, de a hivatal ezt nem teljesítette (1996. évi LIII. törvény 74. (4)), és ezt nem tudta megfelelően indokolni. A vadászható fajok esetében a jelenlegi általánosnak tekinthető jogértelmezés szerint a lakott területen kívüli vadászatra jogosultnak van kártérítési kötelezettsége. A lakott területen ugyanakkor a vadászatra jogosult semmi tevékenységet nem végezhet, onnan bevétele nem származhat, az ottani körülményeket például a vadat vonzó élőhelyi feltételeket - nem befolyásolhatja. 3

4 Vadászatra jogosult vs. Lakott terület A lakott terület nem része a vadászterületnek: Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található település közigazgatási belterületét. Mivel a belterület nem része a vadászterületnek, ebből adódóan azon semmilyen vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A lakott területen vadászat és vadbefogás nem folytatható: a Vtv.56. (1) bek. szerint Vadászat a vadnak az en törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. Következésképpen nemcsak a bármilyen eszközzel történő vadászat, hanem a vad élve befogása is tiltott tevékenység a lakott területeken, mert a befogás a törvény meghatározása szerint vadászati tevékenység, amely lakott területen nem végezhető. Vadászfegyver vs. Lakott terület A vadászfegyvert tűzkész állapotba hozni lakott területen tilos 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38. (1) bek. a) pontja: szerint lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön az (1a) (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel, illetve jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú rövid lőfegyverét üres tárral, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben szállíthatja, amelynek során köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a lőfegyverhez, lőszerhez illetéktelen személy ne férhessen hozzá; A kivétel lehetőségét ugyanezen rendelet 36. -a határozza meg. Lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz-és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges. A lakott területi vad elejtését bárki kezdeményezheti, és akapitányság engedélyével bárki el is ejtheti. Sem az állami vadászvizsga tananyaga, sem a közép-vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzések tananyagai nem tartalmaznak ismereteket arról, hogy hogyan, milyen biztonsági szabályok betartása mellett használhatja valaki vadászfegyverét lakott területen. Nem, hogy elejteni, még zavarni sem szabad. Vadászati törvény 28. -a: 2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. (3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Hogy is van ez? A vadászatra jogosult nem kezeli, és a törvény szerint nem is kezelheti a belterületet. A vadászatra jogosult semmilyen vadászati, vadgazdálkodási beavatkozást nem tesz, és a jogszabályi háttér miatt nem is tehet a lakott területen. Mindezek miatt a vadászatra jogosult üzemi körén kívül esve semmit nem tehet, ha a lakott területen belül, belterületen vadászható vadfaj fordul elő alkalmilag, vagy folyamatosan. Vadászterület vs. Lakott terület Mind a vadászatra jogosult, mind a lehetséges károsult folyamatosan a területen tartózkodik, így az esetleges kártételt mindketten azonnal észlelhetik, arról egymást értesítik. A vadkár-elhárítási tevékenységben kölcsönös egymásra utaltság és együttműködési kötelezettség van. A vadkárt nemcsak a vadászatra jogosultnak kell viselni, mert őshonos fajaink egészséges állományainak fenntartása mindenkinek érdeke és kötelessége. A vadászatra jogosult azért felel az egyébként állami tulajdonban lévő vad által okozott kárért, mert annak jogszerű elejtése esetén neki abból haszna van. Semmilyen ráhatás teljes körű felelősség - vadirtás? etikai normák; állatvédelmi, állatjóléti szempontok betartása; + a Vadászati törvény preambuluma. VTv 28. -a szerint: (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását. A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. 4

5 Semmilyen ráhatás teljes körű felelősség - vadirtás? Vtv aszerint: A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani. Természetvédelmi törvény 11. -a szerint: (1) A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élő vadászható, halászható (horgászható) vad-és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. A vadászható és halászható vad-és halfajok vadászata, halászata és horgászata csak olyan mértékű lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti. A különböző tulajdonformák közötti különbségtétel tilalma: Az állatok kilövésére, irtására ugyanis egy tulajdonforma (magán tulajdon) védelme érdekében, kifejezetten hátrányosan különböztet meg egy másik (állami) tulajdonformát. Probléma Fotók: vadmalacok.blog.hu 5

6 Belterületi kárbejelentések Kárformák db % Bejutás a telekre/kertbe Kerítésrongálás, -áttörés, feltúrás 23 48,93617 Behatolás, betörés a területre 9 19,14894 Beköltöznek a telekre 3 6,38298 Károk a kerten/telken belül Túrás 21 44,68085 Taposás 1 2,12766 Gyep tönkretétele, pázsit feltúrása 4 8,51064 Virágágyás feldúlása 3 6,38298 Gumós növények pusztítása 1 2,12766 Hagymások elfogyasztása 3 6,38298 Veteményes, művelt terület, kerti növények tönkretétele 10 21,2766 Ágak tördelése 1 2,12766 Gyümölcsfogyasztás 1 2,12766 Károk berendezésekben Kerti tó rongálása 1 2,12766 Öntözőrendszer tönkretétele 1 2,12766 Kerti tárgyak rongálása 2 4,25532 Terasz szétzúzása 1 2,12766 Földkábelek veszélyeztetése 1 2,12766 Egyéb információk Mindent tönkretettek, hatalmas pusztítás 3 6,38298 Rendszeresen garázdálkodnak 1 2,12766 Túlszaporodás 2 4,25532 Csak jelzés, hogy láttak vaddisznót 1 2,12766 Elpusztult állat 1 2,12766 Székletszennyezés 1 2,12766 Általános konfliktusok Konfliktus kutyákkal 4 8,51064 Embert támadott meg 1 2,12766 Félelem, veszélyérzet, gyerekek féltése 17 36,17021 Gyalogos és járműforgalom veszélyeztetése 1 2,12766 Megjelenés sötétedéskor, éjjel 5 10,6383 Az embertől származó táplálék fontossága (tömegszázalék, n=34) 6

7 7

8 8