Városi vadgazdálkodás

Átírás

1 Városi vadgazdálkodási terv készítése Városi vadgazdálkodás VII. előadás: városi vadgazdálkodás a gyakorlatban Alapállapot leírása Probléma meghatározás Célkitűzések Módszerek meghatározása Feladat lista összeállítása Feladatok végrehajtása Eredmények ellenőrzése, monitoring További munka meghatározása a monitoring alapján Alapállapot leírása Alapállapot leírása Előforduló fajok listájának összeállítása Rendszertani és mesterséges csoportosítás Veszélyeztetett fajok Veszélyes fajok A város, mint élőhely értékelése Az élőhelyi foltok feltérképezése Az egyes foltok értékelése Az élőhelyek közötti kapcsolatok feltárása Ausztrália vörös róka városi élőhelyeken A behurcolt (európai) vörös róka széles körben elterjedt Ausztrália déli felében minden élőhelyen előfordul A természetes élőhelyeken a róka sűrűségét 0,2-7 pld/ km² városi élőhelyeken12 egyed/ km²-t. Alapállapot leírása Alapállapot leírása Japán, Chiba városa ( lakos) 165 veszélyeztetett faj (99 növény és 66 állat) előfordulását igazolták 50 szakember járta be a várost 1553 növényfajt, 2838 állatfajt azonosítottak Előfordulási térképeket 1:1 km-es négyzethálón A zöld területek kezelési módjai alapján négy csoport: városi kezelt területek, parkövezet, mezőgazdasági és városi élőhelyek határa mezőgazdasági területek. 1

2 Probléma meghatározás Probléma meghatározás Milyen bejelentések érkeztek? Mely fajok okoznak problémát? Hol jelentkeznek a gondok? Előfordulnak védendő fajok? Hiányzó fajok? Ausztrália A rókákat fő kártevő fajnak tekintik, melyek veszélyeztetik egy sor őshonos faj hosszú távú túlélését Japán legkevesebb veszélyeztetett faj a városi kezelt területeken, a legtöbb a város közeli, mezőgazdasági területeken Célkitűzések Célkitűzések Állománycsökkentés Élőhelyet módosítás Kizárás Vonzó források megszüntetés Élőhelyek javítása Állománynövelés Betelepítés Ausztrália A róka állomány csökkentése Japán élőhely kezelés a diverzitás megőrzése és növelése érdekében élőhelyek megőrzésére, élőhely hálózatok kialakítása, a belvárosi kezelt területek és a külvárosi agrárzóna zöldfolyosókkal való összekötése Módszerek meghatározása Feladat lista összeállítása Ausztrália Mérgezés, vadászat, csapdázás, fogamzásgátlás Japán Az élőhely kezelés általános megoldásai Meglévő természetes élőhelyek fenntartása, megőrzése: modern agrár infrastruktúra és egyéb módszerek káros hatását a lehetőségek szerint lecsökkentik a hagyományos módszerekkel gazdálkodó családok támogatása A városokon belül lévő zöldparkok kezelésénél a diverzitás növelésére célszerű törekedni. 2

3 Feladat lista összeállítása Feladat lista összeállítása A leromlott természetes élőhelyek feljavítása: először fel kell mérni a leromlás mértékét a part menti területek feljavításánál, átalakításánál szükséges kialakítani a természetes élőhelyhez hasonló mocsaras, árteres területeket A betont, aszfaltot, műanyagot fával és földdel kell lecserélni. Élőhely hálózat kialakítása: Mag terület: (Itt) nagyobb kiterjedésű, védett yatsu-völgyek (100, vagy több ha) és az azokat körülvevő erdők és part menti élőhelyek. Ezek a területek a lehető legközelebb kell legyenek az eredeti (őshonos) élőhelyekhez. Zöldfolyosók: olyan védett élőhely sávok, melyek összekötik a magterületeket, így biztosítva az állatok számára az élőhely foltok közötti mozgást. Természetesen zöldfolyosóval kell összekötni minden jellegű élőhely foltot. urban reserves : Olyan megőrzött, vagy feljavított természetes élőhely foltok, melyek a város belsejében vannak és lehetővé teszi a városlakók számára a természettel való találkozást.. Feladatok végrehajtása A kitűzött céloknak megfelelően A választott módszerekkel A feladatlista tér és időbeli meghatározottsága alapján Eredmények ellenőrzése, monitoring További munka meghatározása a monitoring alapján A kitűzött célt elértük A munka folyamatosságának fenntartása A munka intenzitásának, céljainak, módszereinek változtatása A munka befejezése A kitűzött célt nem értük el A munka folytatása mert a monitoring eredménye alapján jó úton járunk A célkitűzések megváltoztatása A választott módszerek megváltoztatása A végrehajtandó feladatok megváltoztatása A feladatok végrehatási minőségének megváltoztatása New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 Kétezer, New York két repülőtere környékén élő kanadai ludat gyűjtenek be a vadügyi hatóságok, hogy a repülőgépekre veszélyes madarakat megsemmisítsék írta a hétfői USA Today. New York városa azután rendelte el a térség parkjaiban, közterein élő madarak elpusztítását, hogy január közepén átvonuló kanadai ludak okoztak egy repülőgép-szerencsétlenséget. A madarakkal történt összeütközés után leálltak a US Airways gépének hajtóművei, de a kapitánynak sikerült úgy landolni a Hudson folyón, hogy a fedélzeten utazó mind a 155 ember túlélte a manővert. 3

4 New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 A madarak tollhullató időszakban vannak, ilyenkor elveszítik szárnytollaikat és nem képesek repülni, a földhöz ragadt állatok így könnyűszerrel begyűjthetők. Eddig 800 madarat távolítottak el mintegy 15 területről. Az állatokat nem közölt helyekre szállítják, ahol széndioxid gázzal hajtják végre az eutanáziát, a fájdalommentes halált -közölte az amerikai vadügyi hatóság. a helyi lakosság nem néz jó szemmel az ott élő ludakra, amelyek gyakran az elővárosok és a golfpályák gondosan nyírt gyepjeit szemelik ki étkezéshez, fészekrakáshoz és ürítéshez. New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 Egy kanadai lúd naponta fél kiló ürüléket pottyant. A madarakat lelövő dühös helybélieknek komoly bírságokat kell fizetniük, a ludak ugyanis védett madarak. a szövetségi vadügyi hatóság évente több ezer ludat gyűjt be golfpályákról, parkokból és más helyekről a tulajdonosok kérésére. Tavaly több mint 14 ezer ludat öltek meg 43 szövetségi államban. Probléma Fotók: vadmalacok.blog.hu Fotók: Kovács Ferenc, Rácz Károly A vizsgálatok feltételezései A vaddisznók nem váltó, hanem állandó vadként vannak jelent Budapest, elsősorban Buda belterületén. A belterületen olyan búvóhelyek és táplálék források találhatók, amelyek teljes mértékben kielégítik a faj igényeit. A jó minőségű élőhely miatt a vaddisznó a belterületen kis mozgáskörzetet használ. A vizsgálatok legfontosabb kérdései Mekkora a távolság belterületi káresemények bejelentett helyszínei és a legközelebbi belterületi illetve külterületi erdőrészletek között? Van-e matematikailag igazolható szignifikáns különbség a legközelebbi bel- és külterületi erdőfoltok távolsága között? Mi jellemző a vaddisznó táplálkozására belterületen? Mi jellemző a vaddisznó területhasználatára belterületen? 4

5 A vizsgálatok módszerei A Budapesti Erdészethez beérkezett kárbejelentések értékelése 35 darab Budapesten, vagy közvetlenül a belterület határa mellett terítékre került vaddisznó gyomrának táplálékbiológiai elemzése. GPS-GSM rádiótelemetria szeptember 19-től. A vaddisznó jelenléte különböző belterületi élőhelytípusokban Élőhely-típus db % képek (db) ER Erdei élőhely 10 35, BER K T Lakott területre beilleszkedett erdő Elhagyott, de kerített magánkert, vagy köztulajdonú terület Elhanyagolt, bozótos telek 3 10, , , KÖZ Közterület 2 7, GK Gondozott kert) 1 3, KBER Körülkerített több hektáros erdő 1 3, Összesen Belterületi kárbejelentések A káresetekhez legközelebb eső bel- és külterületi erdőfoltok távolsága Első próba Második próba Külső távolság Belső távolság (m) Belső Külső (m) távolság (m) távolság (m) Átlag Szórás (SD) 173,29 481,58 145,38 475,86 Adatok száma (N) Az átlagtól való átlagos eltérés (SEM) A 95%-os megbízhatósági intervallum alsó határa A 95%-os megbízhatósági intervallum felső határa Minimum Kárformák db % Bejutás a telekre/kertbe Kerítésrongálás, -áttörés, feltúrás 23 48,93617 Behatolás, betörés a területre 9 19,14894 Beköltöznek a telekre 3 6,38298 Károk a kerten/telken belül Túrás 21 44,68085 Taposás 1 2,12766 Gyep tönkretétele, pázsit feltúrása 4 8,51064 Virágágyás feldúlása 3 6,38298 Gumós növények pusztítása 1 2,12766 Hagymások elfogyasztása 3 6,38298 Veteményes, művelt terület, kerti növények tönkretétele 10 21,2766 Ágak tördelése 1 2,12766 Gyümölcsfogyasztás 1 2,12766 Károk berendezésekben Kerti tó rongálása 1 2,12766 Öntözőrendszer tönkretétele 1 2,12766 Kerti tárgyak rongálása 2 4,25532 Terasz szétzúzása 1 2,12766 Földkábelek veszélyeztetése 1 2,12766 Egyéb információk Mindent tönkretettek, hatalmas pusztítás 3 6,38298 Rendszeresen garázdálkodnak 1 2,12766 Túlszaporodás 2 4,25532 Csak jelzés, hogy láttak vaddisznót 1 2,12766 Elpusztult állat 1 2,12766 Székletszennyezés 1 2,12766 Általános konfliktusok Konfliktus kutyákkal 4 8,51064 Embert támadott meg 1 2,12766 Félelem, veszélyérzet, gyerekek féltése 17 36,17021 Gyalogos és járműforgalom veszélyeztetése 1 2,12766 Megjelenés sötétedéskor, éjjel 5 10,6383 A táplálékalkotók tömegszázalékos aránya (a nettó gyomortartalom teljes tömegéhez viszonyítva) (n=34) 5

6 A táplálékalkotók gyakorisága (a megvizsgált gyomrok hány százalékában fordultak elő) (n=34) A táplálékalkotók relatív (egymáshoz viszonyított) gyakorisága (a vizsgált gyomrok, és a gyomrokban talált táplékkategóriák arányában) (n=91) Az embertől származó táplálék fontossága (tömegszázalék, n=34) A vaddisznó elsődleges fontosságú táplálékalkotói városi környezetben tömegszázalék gyakoriság relatív gyakoriság 10%-os fontosságú 5%-os fontosságú 1. pázsit 2. makk makk makk makk 3. makk kukorica kukorica kukorica kukorica 6

7 A konvex poligonnal becsült mozgáskörzet nagyság 737,35 hektár. A teljes vizsgálati időszak alatt (2014. szeptember január 15.) bejárt terület széls ő pontjainak távolsága 5505 méter volt Észak - Dél irányban, míg 1981 méter Kelet Nyugat irányban. 92,34 ha (60%), 196,42 ha (90%). A jelölés utáni első hónapban (szeptember 25. és október 31. között) használta a legkisebb területet: 25,72ha (60%-os); 114,37ha (90%-os). Novemberben (november 1. és 30. között): 122,90ha (60%-os), 305,66ha (90%-os) December 1. és január 15. között) visszatért a korábbi magterületekre. A mozgáskörzetek ekkor 47,67ha (60%), és 148,67ha (90%) voltak. 7

8 Naponta átlagosan 431 métert tett meg, de volt olyan 24 óra ( és között), amikor gyakorlatilag egyhelyben volt: a 19 méteres távolság a rendszer mérési hibájából is eredhet. A legnagyobb távolságot a búgás elején, a Budaörsre irányuló út folyamán tette meg. Ekkor, november 03. és 04. között majdnem három kilométeres elmozdulást (2707 méter) mértünk. Külterület belterület? Külterület belterület? 8

9 Fotók: Kovács Ferenc Következtetések A vaddisznóra utaló közvetett jelek leggyakrabban belterületi erdőfoltokban és elhagyott, de bekerített telkeken fordulnak elő. A belterületi kárhelyszínek közelében mindig közelebb található meg egy belterületi, mint egy külterületi erdőterület. A vaddisznó elsődlegesen növényi táplálékot fogyaszt, amiben jelentős szerepe van az embertől közvetlenül származó táplálékforrásoknak. Ajelölt vaddisznó nem mozog/vált a lakott területen kívüli és belüli területek között, minden mérési pontja utcákkal határolt területekre esett. A jelölt egyed viszonylag kis területeket használ; A jelölt egyed előfordulása kötődik a nem használt telkekhez és belterületi erdőfoltokhoz. A vizsgálatok feltételezései voltak A vaddisznók nem váltó, hanem állandó vadként vannak jelent Budapest, elsősorban Buda belterületén. Ezt igazolják a közvetett jelek vizsgálatai és rádiós jelölés eredményei is. A belterületen olyan búvóhelyek és táplálék források találhatók, amelyek teljes mértékben kielégítik a faj igényeit. Ezt igazolják a táplálkozásbiológiai vizsgálatok eredményei. A jó minőségű élőhely miatt a vaddisznó a belterületen kis mozgáskörzetet használ. Ezt igazolják a rádiós jelölés eredményei. 9