Bevezetés. A vadkár jogi szabályozásának alapjai. A jogszabályi háttér. Vitás helyzetek A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei

Átírás

1 Bevezetés A vadkár jogi szabályozásának alapjai Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens SZIE VMI Az élőhelyek többsége ma már emberi hatás alatt áll Erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, egyéb természeti erőforrás használat, egyéb emberi használat A hatások meghatározzák az egyes helyeken előforduló állat- és növényfajokat, valamint azok együtteseit, társulásait is. Az általános hatás a természeti értékekre negatív. Az általános közvélekedés pedig az, hogy természeti értékek csak azok protekcionista védelmével, az emberi hatásoktól való elválasztással védhetők meg. A megalapozott ismereteken alapuló gazdálkodás, a különböző gazdálkodási célok összehangolása csak ritkán merül fel. A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei Természetvédelem védett területek zavarása, védett fajok lelövése Erdőgazdálkodás - túlszaporodott szarvas állomány erdőfelújításokra gyakorolt negatív hatása; Mezőgazdálkodás vaddisznó és szarvas kártétel elsősorban a kapás kultúrákban Vadfajok természetes állományainak megőrzése (vadásszon minél kevesebbet és kevesebb helyen) VS. Kártétel minimalizálása (vadásszon minél többet, minél több helyen) A jogszabályi háttér Vadászati törvény: tartamos gazdálkodás, nagy vadászterület, tervezés, ellenőrzés, szakmai munka vadkárért való helytállás Alaptörvény: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényés állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége A Vtvvadkár térítési szabályainak szakmai alapjai a vadászható fajok értékes természeti erőforrások, állományaikkal gazdálkodni kell; a gazdálkodási feladatokat az állam, mint a vad tulajdonosa szigorú feltételek mellett adja át a vadászatra jogosultnak; sikeres gazdálkodás esetén a gazdálkodás bevételt jelent a vadászatra jogosultnak; a vadászatra jogosulthoz kerülő bevétel az alapja a vad által okozott károk megtérítésének; a vad közös természeti erőforrásunk, amely fennmaradásához mindenkinek hozzá kell járulnia, ezért a mezőgazdasági és erdőgazdasági károk esetében is önrészt (természetes fenntartási értéket) (10%) határoz meg a károsult számára, Vitás helyzetek Együttműködésre alapul, de sokszor hiányzik az együttműködés Kárbecslés pontossága és megbízhatósága Kármegosztás eltérése a törvényi minimumtól 1

2 ig: Avadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, amezei nyúl és afácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint acsemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (atovábbiakban együtt: vadkár) után: az okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási értéket) meghaladó részét kell megtéríteni, azzal afeltétellel, hogy ha avadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és avaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében avadászatra jogosultat terheli. Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe amegújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték. Avadkár megtérítésére az köteles, aki akárt okozó vad vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetveőleg akinek vadászterületéről avad kiváltott. Ajogosult avadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni. A vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okotkell tekinteni A fentieken kívül a jogosult köteles megtéríteni a vadászterületen avadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdaságiterményekben termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig erdőben védetttermészetiértékekben vizekhalállományában Szőlőben gyümölcsösbenmásnakokozottkárt A jogosult feladatai jelenleg amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani. a jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel. a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni; a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni; a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni; fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni; 2

3 ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld haszná lójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik; ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni; a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni; a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni; a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni. A föld használójának feladatai jelenleg köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni; köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni; a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni; a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát; az általa szakszerű agrotechnológiávalművelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni; nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében; a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; 3

4 a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi; apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni. A föld használójának feladatai A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni. Eljárási szabályok Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc ( után 15) napon belül írásban lehet igényelni. Az okozott kár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző a bejelentést követően jelenleg 8, után pedig három napon belül rendeli ki. Mezőgazdasági vadkár bejelentésének határidejei őszi gabona október 1-augusztus 15. tavaszi gabona április 1-augusztus 1. kukorica április 15-november 30. burgonya április 15-október 15. napraforgó, szója április 15-szeptember 30. borsó -augusztus 30. szőlő, gyümölcsös egész évben A vadkár térítésének pénzügyi alapja A vel életbelépő 81/B. biztosítja a vadkár térítések pénzügyi alapját. A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre. A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja. Vadban okozott kár A vadban okozott károk, valamint a vadászterületen illegálisan gyűjtött hullatott agancsok esetében akárértéket avégrehajtási rendelet melléklete alapján kell meghatározni. 4

5 gímszarvas bika (trófea szerint) 5,00 kg-ig 600 5,01 10,00 kg-ig ,01 kg-tól 3750 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 1000 gímszarvas tehén, ünő 200 gímszarvas borjú 100 dámszarvas, szikaszarvas (bika trófea sterint) 3,00 kg-ig 400 3,01 kg-tól 850 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 600 tehén, ünő 150 dámszarvas, szikaszarvas borjú 100 őzbak (trófea szerint) 350 g-ig g-tól 600 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 350 suta 100 gida 50 muflon kos (trófea szerint) 70 cm-ig ,01 cm-től 600 juh, jerke 100 bárány 50 vaddisznó kan (trófea szerint) cm-ig ,01 cm-től 600 koca 50 kg-tól 250 süldő 100 malac (20 kg-ig) 50 mezei nyúl 20 üregi nyúl, fácán kakas, tőkés réce, szárcsa, erdei szalonka, örvösgalamb, balkáni gerle 10 fácán tyúk 20 fogoly 50 nyári lúd 20 vetési lúd 20 nagy lilik 20 egyéb vadászható állatfajok 5 hullott agancs (kg-ja) 5 5