Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?!

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?!"

Átírás

1 Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?! 1994 óta a vadgazdálkodást terhelő mezőgazdasági vadkár (továbbiakban: vadkár) mértéke folyamatosan nő. Míg 1994-ben eft, addig 2002-ben már eft volt, ez nominál értéken 415,9 %-os növekedést jelent, ami mögött többnyire a vadlétszám (elsősorban a gímszarvas) növekedését, mint okot feltételezik. Valóban ez az elsődleges ok? Valóban csökken a vadkár a létszám csökkentésével? Nézzük meg, hogy van-e egyáltalán valamilyen kapcsolat a vadlétszám és a vadkár között! Vizsgálatainkat (amit az FVM Vadászati és Halászati Főosztály támogat) öt, a vadkárral legjelentősebben érintett megyékre -ez sorrendben: Somogy, Zala, Baranya, Veszprém, Vas-, valamint országosan összesített szinten készítettük el. A megyék közötti sorrendet a vizsgált időszak ( ) évenkénti értékeit alapul véve állapítottuk meg. Az öt megye a vadkár országosan összesített értékéből, évente átlagosan 78,5 %-al részesedik. Alapvetően két adatbázisból dolgoztunk. A vadgazdálkodással kapcsolatos adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattártól, az agráriumra vonatkozókat a Központi Statisztikai Hivataltól kértük (a gyors és segítőkész együttműködést ezúton is köszönjük). Az első ábrán a gímszarvas állomány és a mezőgazdasági vadkár alakulása látható, 1994-től 2002-ig. 1. ábra A gímszarvas létszáma és a mezőgazdasági vadkár alakulása országosan összesítve ( ) Év mg.-i kár szarvas Létszám (egyed)

2 Valóban mindkét változó esetében (létszám, vadkár) növekvő trend figyelhető meg (1. ábra). Azonban az, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással, van e valamilyen összefüggés közöttük, részletes elemzést igényel. A grafikonnal kapcsolatban egy dologra fontos odafigyelnünk, ez pedig a két metszéspont! Ami azt jelenti, hogy 1994 és 1995 között csökkenő létszám mellett nő, míg 1996 és 1997 között növekvő létszám mellett csökken a kár. Ez utóbbihoz szükséges megjegyezni, hogy ez az ugrásszerű létszámemelkedés (31,8%) nem valós, köztudottan a vadgazdálkodási egységek átrendeződéséből származtatható. De vajon mi lesz 2003-ban? Lesz következő metszéspont? A létszámot várhatóan csökkenteni fogják, hiszen jelenleg ez az uralkodó álláspont. Vajon csökkeni fog a vadkár is? Ha igen, akkor a létszámcsökkenéshez képest milyen arányban? A vizsgálat jelenlegi szakaszában regresszióanalízissel és korrelációanalízissel elemeztük az adatokat. A regresszióanalízissel azt tudhatjuk meg, hogy a vizsgált két változó (pl. létszám-vadkár) közül az egyik változásával a másik milyen irányban és mennyit változik. A korrelációszámítás, pedig arra a kérdésre felel, hogy a két változó között milyen irányú és milyen szorosságú kapcsolat van. A kapcsolat erősségét a Pearson-féle korrelációs együtthatóval (r) mérhetjük. Értéke -1 és +1 között változhat. Nulla érték esetén a két változó között nincs kapcsolat, míg -1 és +1 a teljes meghatározottságot jelenti. A korrelációs együttható négyzete (r 2 ) a determinációs együttható, melynek értéke minél jobban közelít az egyhez, annál szorosabb a kapcsolat a változók között. Tehát a következőkben vizsgált kapcsolatoknál, jól figyeljünk az r 2 értékeire, mert ez alapján dönthető el, hogy mely tényezővel áll legszorosabb viszonyban a vadkár! A teljesség igénye nélkül a statisztikában jártas olvasók számáramegjegyeznénk még azt, hogy mindegyik vizsgált esetben az eredmény szignifikáns. Minderre a kis statisztikai kitérőre azért van szükség, mert ezek ismerete nélkül nem érthető meg teljes mértékben a vizsgálatok eredménye.

3 A 2. ábrán három csoport körvonalazódik. Ezek: ; ; valamint a évek adatai. Nevezzük őket sorrendben 1-es, 2-es, 3-as csoportnak. Az 1-est a 2-sel összevetve jól látszik, hogy a jelentős létszámbeli különbség ellenére a vadkár értéke nagyon hasonló. Tehát egy lényegesen nagyobb szarvaslétszám is csak közel akkora mértékű vadkárt produkált (feltételeztük, hogy a vadkár fő okozója a szarvas), mint a ezer egyeddel kisebb állomány. Ebben az időszakban ( ) az állomány növekedése és a vadkár között, csak nagyon gyenge (r 2 =0,2234) összefüggés van. Amennyiben pedig a 2-est a 3-as csoporthoz viszonyítjuk, látható, hogy a kismértékű létszámnövekedés egy nagy vadkárérték emelkedéssel párosul. Az r 2 alapján a két változó között, az es intervallumban, egy közepes erős kapcsolat látható. 2. ábra A gímszarvas létszáma és a mezőgazdasági vadkár közötti összefüggés az öt megye összesített adatai alapján ( ) y = 38,278x R 2 = 0, Becsült létszám (egyed) mg.-i kár regressziós egyenes

4 Mi történik akkor, ha adott év vadkárának nagysága befolyásolja a vadgazdálkodót a következő évi létszámbecslésénél? Lehetséges ez? Igen, hiszen gondolkodhatunk így is: ha sok a vadkár, akkor biztos több a vad, ezért többet írunk a becsléskor. Amennyiben ez igaz, akkor az adatok ily módon történő összevetése alapján -elcsúsztatva egy évvel- ez kimutatható (3. ábra). Vagyis a kapcsolatnak szorosabbnak kell lennie, tehát az r 2 értéke nagyobb lesz a 2. ábrán láthatótól. (A 2. ábrán az r 2 =0,7074) 3. ábra A gímszarvas létszáma és a mezőgazdasági vadkár közötti kapcsolat, az évenkénti létszám az előző évi kárral párosítva az öt megye adatai alapján ( ) y = 37,813x R 2 = 0, Becsült létszám (egyed) mg.-i kár regressziós egyenes A 3. ábrán a 95-ös létszámot a 94-es vadkárral, a 96-ost a 95-el, tehát az adott év létszámát az előző évi vadkárral, és így tovább párosítottuk. Az összefüggés egyértelműen erősebb (r 2 =0,817) lett. Hogy is van ez? Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a tavaszi létszámbecsléseket befolyásolja az előző év vadkárának mértéke! Akkor most tulajdonképpen melyik függ melyiktől? A vadkár a létszámtól, avagy a létszám a vadkártól? Ezen nem árt elgondolkodni, amikor azt mondjuk sok a vadkár, sok a szarvas!

5 Nyilvánvaló, hogy nem egyedül a szarvas a károkozó vadfaj. A vaddisznó valószínűleg jelentősebb szerepet játszik a kár alakulásában. Jóllehet a szarvasnál észlelt csoportosulás itt is megfigyelhető, azonban nem olyan kifejezett. Továbbá a vaddisznó létszáma és a vadkár között kimondottan erős, pozitív kapcsolat van (az r 2 már 0,8127). A vizsgált öt megye adatai alapján (4. ábra), létszáma folyamatosan nőtt. Ugyanezt a szarvasról nem lehet elmondani. 4. ábra A vaddisznó létszáma és a mezőgazdasági vadkár közötti összefüggés az öt megye összesített adatai alapján ( ) y = 39,869x R 2 = 0, Becsült létszám (egyed) mg.-i kár regressziós egyenes 2001 A létszám-vadkár összevetésének eredményeképpen azt mondhatjuk, hogy a kár alakulását nagyobb mértékben határozhatja meg a vaddisznó-, mint a szarvasállomány nagysága! Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági területeken először a vaddisznó megtelepedésével kell számolnunk!

6 Most, hogy megnéztük milyen kapcsolat van a létszám és a vadkár között, lépjünk tovább. Vannak esetleg más tényezők is, amelyek szintén befolyásolhatják a kár alakulását? Ha van, akkor melyek lehetnek ezek? Az 5. és 6. ábrán a kár alakulását, a kukorica- és a napraforgó felvásárlási árának függvényében vizsgáltuk. Teljesen nyilvánvaló, hogy minél drágább az a termény, amelyet károsítanak, annál több lesz a kifizetendő vadkár. Ez alapján, pedig egyértelmű, hogy amennyiben növekedik a kár, az nem feltétlen a károsított terület nagyságának változásából adódik. Tehát nem biztos, hogy az effektív kár növekszik, csupán a pénzben kifejezett értéke lesz több. 5. ábra A mezőgazdasági vadkár és a kukorica felvásárlási átlagára közötti összefüggés az öt megye összesített adatai alapján ( ) y = 65,253x R 2 = 0, Felvásárlási átlagár (Ft/t) mg.-i kár regressziós egyenes

7 6. ábra A mezőgazdasági vadkár és a napraforgó felvásárlási átlagárának összefüggése az öt megye összesített adatai alapján ( ) y = 21,506x R 2 = 0, Felvásárlási átlagár (Ft/t) mg.-i kár regressziós egyenes A fenti két ábrán jól látható, hogy a feltételezésünk igaz. Közepesen erős a kapcsolat a felvásárlási ár és a vadkár között. Az, hogy ez mit jelent a vadgazdálkodó számára a gyakorlatban, bizonyára már sokan tudják. Ennek ellenére visszatérünk még rá az összefoglalásban. Előtte azonban vegyünk számításba még egy lehetséges tényezőt. Ez pedig az egyes növények vetésterülete 7. ábra A kukorica vetésterülete és a mezőgazdasági vadkár közötti összefügés Somogy-Zala-Baranya összesítése alapján ( ) y = 10,26x - 2E+06 R 2 = 0, Vetésterület (ha) mg.-i kár regressziós egyenes

8 Kiemelten első helyen áll a kukorica (7. ábra, itt sajnos csak Somogyról, Zaláról, és Baranyáról állt rendelkezésünkre adat, ami nem csökkenti az eredmény jelentőségét, hiszen ez a három legvadkárosabb megye). Ez egy kimondottan erős kapcsolat, tehát ahogy növekszik a kukorica vetésterülete, majdnem ugyanúgy növekszik a kár is. Ábrák nélkül is mindenki számára belátható, hogy nem mindegy, hogy egy vadászterület mezőgazdasági részei hogyan illeszkednek az erdőkhöz, nagy kiterjedésű bozótosokhoz, nádasokhoz. Továbbá ezeken a részeken milyen növényeket termesztenek. Korábbi vizsgálatok alapján azt találták, hogy nem meglepő módon- a legveszélyeztetettebb zóna az erdő 1 km-es körzete. Ebből következik, hogy a vad által kedvelt növények vetésterületének elhelyezkedése egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Gondolatmenetünket továbbfűzve vegyünk egy egyszerű példát: egy 100 ha-s kukoricatáblában, első évben keletkezik 10% kár. 4,5 t/ha átlagterméssel számolva, 10 ha termény értékét kell megtérítenünk a gazdának. Az átlagtermés szorozva a területtel és a felvásárlási árral (pl Ft/t) adja a pénzben kifejezett számot (az 5%-os kártűrést most mellőzzük). Ez most Ft. Két év múlva a mezőgazda más fajta kukoricát termeszt, esetleg ugyanolyat, csak jobb feltételekkel. Így javul az elérhető átlagtermés, mondjuk 5,3 t/ha lesz. A táblaméret marad 100 ha, az ár Ft/t, a kár továbbra is 10%. Számoljunk! 10 ha terményt kell kifizetnünk újra, viszont ez most Ft. Nőtt a vadkár? Igen, de miért? Hiszen a vadjaink ugyanannyit károsítottak. Akkor mi változott? Csupán nőtt a növény produkciója, vagyis az átlagtermés. Emiatt viszont 17,7%- al többet kell fizetnünk. Most vegyük számításba azt, hogy közben a kukorica felvásárlási ára sem maradt változatlan. Mivel az induló érték az 1994-es felvásárlási átlagár, ezért a két évvel későbbi esetben vegyük az 1996-os árat. Ez akkor Ft/t volt. Megint csak számoljunk! 100ha terület, 10%-os kár, 5,3 t/ha átlagtermés. Ebben az esetben Ft-ot kell fizetnünk. Megint feltesszük a kérdést, mi változott? 117,47%-al nőtt a 94-es vadkárunk! Miért? Nem a létszám miatt, hiszen azt állandónak vettük azzal, hogy a kárt 10%-ban rögzítettük. Ebből következően az effektív károsítás nem változott. Sokan tudják már (és tudták korábban is), hogy ennyire képes befolyásolni a felvásárlási (értékesítési) ár a mezőgazdasági vadkár mértékét.

9 Foglaljuk össze röviden, hogy milyen eredmények születtek: Tulajdonképpen melyek azok a tényezők, amelyek a mezőgazdasági vadkárt leginkább befolyásolják? A vizsgálat alapján, a legerősebb kapcsolattal kezdve: A veszélyeztetett termények vetésterületének nagysága; A három megye adataiból, a kukorica vetésterülete (r 2 = 0,8284). Annak a vadfajnak a létszáma, amely a kárt okozza; Az öt megye adataiból, a vaddisznó létszáma (r 2 = 0,8127). Azon növény ára, amiben a kár keletkezik (Ft/t); Az öt megye adataiból, a kukorica ára. (r 2 = 0,7373). A károsított növény produkciója (t/ha); A vetésterület elhelyezkedése; Mindezek ismeretében mi az a kezelési módszer, amivel eredményt érhetünk el? Ahhoz, hogy a tényezők között egyértelmű rangsort -a fentebb kialakított sorrend, az eddig talált kapcsolatok erősségét mutatja-, alakíthassunk ki, ezáltal célzott intézkedéseket tehessünk a probléma megoldására, az adatok további értékelése szükséges. Annyit azonban már most kijelenthetünk, hogy a vadkár alakulásáért felelős legfontosabb tényezők közül az elsők között, nem a gímszarvas létszáma áll! Tehát a kár csökkentésének leghatékonyabb módja valószínűleg nem a gímszarvas létszámának apasztása! Biztosak vagyunk benne, hogy a vadgazdálkodók többsége is már régóta tudja, hogy a kárért elsősorban a vaddisznó a felelős. Ebben az esetben talán indokolt, és célravezető a létszám csökkentésén keresztül megoldást keresnünk. A felvásárlási árakra a vadgazdálkodónak semmilyen befolyása nincs, tehát a problémát erről az oldalról egyelőre nem tudjuk kezelni. A vetésterületek nagyságát megint csak nem tudjuk tetszés szerint alakítani, legalábbis jelentősen nem. Talán a vetésterület elhelyezkedésének alakításán keresztül lehet némi eredményt elérni. Leghatékonyabban azonban a megfelelő élőhelyfejlesztéssel javíthatunk a helyzeten. Vegyük a fáradtságot, és tegyük meg!

10 Összességében elmondható, hogy a vadkár probléma egy bonyolult és összetett rendszer, amit kezelni kell. Ez nem is lehet kérdés. Viszont az, hogy ezt egyszerűen bűnbakot (vagy bűnbikát ) keresve, megpróbáljuk rávarrni a szarvasra, az nem fog eredményre vezetni. Ugyanakkor az állomány csökkentése, hosszabb távon a vadászati lehetőségeket is szűkíteni fogja. Ez pedig a bevételek csökkenéséhez vezet. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy mi a célunk. Megszüntetni a vadkárt (amit nem lehet addig, amíg egyetlen vad él a területen), vagy megkeresni azt az egyensúlyi pontot, ahol tartamos gazdálkodással, működtethető a rendszer. Szemethy László - Bleier Norbert Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztál ya 2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata 2012. július Készítette: Hollósné dr. Marosi Judit Dr. Császár

Részletesebben

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Domokos Tamás, Kulcsár László Copyright Echo Nonprofit Network, 1999 A

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA FÁBRI ISTVÁN FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás:

Részletesebben

Takács Sándor Csillag Sára Kiss Csaba

Takács Sándor Csillag Sára Kiss Csaba Takács Sándor Csillag Sára Kiss Csaba Szilas Roland Még egyszer a motivációról, avagy Hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat itt és most? A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében

Részletesebben

Martin Kíra: A könyv szerinti érték és az eredmény változók hatása a részvényárfolyamokra

Martin Kíra: A könyv szerinti érték és az eredmény változók hatása a részvényárfolyamokra Martin Kíra: egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem A könyv szerinti érték és az eredmény változók hatása a részvényárfolyamokra Az elmúlt években visszatérő téma a szakirodalomban a számviteli

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben)

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) 1 II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) BEVEZETÉS Az alcímben hivatkozott hosszabb tanulmány 1 megalapozta a tömegtársadalmak mechanikáját

Részletesebben

A nemteljesítési valószínűség és az optimális PTI-szint modellezése egy háztartási kérdőíves felmérés felhasználásával

A nemteljesítési valószínűség és az optimális PTI-szint modellezése egy háztartási kérdőíves felmérés felhasználásával Balás Tamás, Banai Ádám, Hosszú Zsuzsanna A nemteljesítési valószínűség és az optimális PTI-szint modellezése egy háztartási kérdőíves felmérés felhasználásával MNB-tanulmányok 117. 2015 Balás Tamás,

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Hálózati hatások * Ebben

Részletesebben

Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért?

Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért? Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért? A TŐZSDEI GRAFIKONOK ELEMZÉSE 1. Bevezetés A grafikonok elemzése még sosem volt ennyire népszerű. Ennek az az egyik oka, hogy manapság már olcsón lehet

Részletesebben

LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE*

LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE* A LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE* BARTUS TAMÁS A tanulmány azt vizsgálja, hogy logisztikus regressziós modellek értelmezésére jobban alkalmasak-e a marginális hatások (feltételes valószínűségek

Részletesebben

MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL

MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL Kiss Károly Bevezetés A tanulmány témája a fenntartható fogyasztás 1. A fenntartható

Részletesebben

Hatékonyabb lakások - Makrogazdasági hatások

Hatékonyabb lakások - Makrogazdasági hatások HATÉKONYABB LAKÁSOK - MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatáselemzése ÁKM segítségével 2011. november Hatékonyabb lakások - Makrogazdasági

Részletesebben

A HAZAI VÉGSŐ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOSENERGIA-ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-IG

A HAZAI VÉGSŐ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOSENERGIA-ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-IG A HAZAI VÉGSŐ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOSENERGIA-ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-IG Budapest 2009. november 1 Készült: a Magyar Energia Hivatal megrendelésére Készítette: Energiakutató Intézet

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

A működési kockázat és a hazai nagy összegű fizetési rendszer (VIBER)

A működési kockázat és a hazai nagy összegű fizetési rendszer (VIBER) 324 Hitelintézeti szemle Lublóy Ágnes Tanai Eszter A működési kockázat és a hazai nagy összegű fizetési rendszer (VIBER) A fizetési és elszámolási rendszereket kritikus infrastruktúrának tekinthetjük,

Részletesebben

VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET

VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET. 1 / 32 Vállalati válaszok a gazdasági válságra a magyar eset A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GVI (e-mail: agnes.czibik@gvi.hu) Makó Ágnes

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában A 2014-es országgyűlési választások eredményeinek mélyelemzése a baloldali ellenzék szemszögéből 2014. július Vezetői összefoglaló A 2014-es

Részletesebben

Mennyire fontos az olaj, avagy hatások és visszahatások az olaj és a tőkepiac között 1

Mennyire fontos az olaj, avagy hatások és visszahatások az olaj és a tőkepiac között 1 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 575 KOTÁN GERGELY LÁSZLÓ VALÉRIA SALI ANDRÁS Mennyire fontos az olaj, avagy hatások és visszahatások az olaj és a tőkepiac között 1 Tanulmányunkban a tőkepiaci és olajpiaci

Részletesebben

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest KTK/IE Műhelytanulmányok

Részletesebben

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (2000): Munkanélküliség a kilencvenes években in: Társadalmi

Részletesebben

A benzin és a gázolaj magyarországi árszintjének és árazásának empirikus elemzése

A benzin és a gázolaj magyarországi árszintjének és árazásának empirikus elemzése A benzin és a gázolaj magyarországi árszintjének és árazásának empirikus elemzése Sugár András, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa E-mail: andras.sugar@uni-corvinus.hu A szerző tanulmányában az üzemanyagok

Részletesebben

Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről

Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Készítette: Szemethy László, Biró Zsolt, Kelemen József Gödöllő 2004 I. Bevezetés Hazánk apróvad-gazdálkodásának

Részletesebben

A munka jövedelemből való részesedése Magyarországon*

A munka jövedelemből való részesedése Magyarországon* Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 2. szám, 2015. június, 5 25. o. A munka jövedelemből való részesedése Magyarországon* J. Michael Orszag Peter R. Orszag Jelen tanulmány a munka részesedését vizsgálja a nemzeti

Részletesebben

A választási rendszer reformja

A választási rendszer reformja Tordai Csaba A választási rendszer reformja Az országgyűlési képviselők választási rendszerének átalakítása tizenöt éve napirenden van. Több országgyűlési bizottság dolgozott ennek érdekében, 1 és alig

Részletesebben