Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Átírás

1 Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Legfontosabb növényevő nagyvadfajaink táplálkozása Dr Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1

2 Kérődzők morfofiziológiai csoportosítása (Hofmann, 1983) - Koncentrátum válogatók - Átmeneti táplálkozásúak - Legelő típusúak Erdő-mezőgazdaság élőhelyegyüttesek használata Gímszarvas területhasználata Segesden rádiótelemetria,

3 Május 1 Május 31 Június 16 Július 29 Július 16 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 31 Szeptember 16 Szeptember 30 Október 31 November 15 Táplálékalkotó aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HAJÓS ERDŐ 2000 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag NÖVÉNYEK NÖVÉNYCSOPORTOK ÉS NÖVÉNYFAJOK ARÁNYA %) Hajós, erdő Mintaszám (n) Fászárúak Akác (Robinia pseudoacacia) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Fekete bodza (Sambucus nigra) Kökény (Prunus spinosa) Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) Egyéb (8 faj) Kétszikűek Fekete peszterce (Ballota nigra) Lucerna-félék (Medicago spp) Egyéb (8 faj) Egyszikűek (8 faj) Magvak

4 Táplálékalkotó aránya Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Április Május Június Szeptember December Február Május Július 2003 Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag 2004 Fajok április május június szeptember december Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd Hajós Segesd n Egyszikűek Erdei Mezőgazdasági Kétszikűek Aranyvessző Fekete peszterce Füzike Ligetszépe Lucerna Egyéb kétszikű Fásszárúak Akác Bodza Fenyő Fűz Galagonya Gyertyán Kökény Nyár Ostorfa Som Szeder Tölgy Segesd, erdő 2003 Hajós korábbi adatokkal összevetve Varjútövis benge Egyéb kéreg Magvak

5 Május 31 Június 29 Július 16 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 31 Szeptember 16 Szeptember 30 Október 31 Táplálékalkotó aránya Fajok 2004 május n 8 Egyszikűek 5 Kétszikűek 5 Repce 2 Veronika 1 Egyéb kétszikű 2 Fásszárúak 90 Akác 4 Bodza 1 Csertölgy 2 Éger 2 Fűz 69 Galagonya 2 Segesd, mezőgazdaság 2004 Kocsányos tölgy 7 Kőris 1 Szeder 2 100% 90% HAJÓS MEZŐGAZDASÁG % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag 5

6 NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Akác (Robinia pseudoacacia) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Fagyal (Ligustrum vulgare) Fekete bodza (Sambucus nigra) Kecskefűz (Salix caprea) Kökény (Prunus spinosa) Kőrisfélék (Fraxinus spp) Lepényfa (Gleditsia triacanthos) Szederfélék (Rubus spp) Azonosítatlan fásszárúak Kétszikűek Egyszikűek Magvak Hajós, mezőgazdaság 2000 fásszárú fajok NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Kétszikűek Fehér mécsvirág (Melandrium album) Galaj-félék (Galium spp) Kender (Cannabis sativa) Lucerna-félék (Medicago spp) Libatop-félék (Chenopodium spp) Ökörfarkkóró-félék (Phleum spp) Parlagfű (Ambrosia elatior ) Pasztinák (Pastinaca sativa) Pitypang-félék (Taraxacum spp) Tisztesfű-félék (Stachys spp) Ürömfélék (Artemisia spp) Zörgőfű-félék (Crepis spp) Azonosítatlan kétszikűek Egyszikűek Magvak Hajós, mezőgazdaság lágyszárú kétszikű fajok 6

7 NÖVÉNYEK MINTAVÉTEL IDŐPONTJAI Fásszárúak Kétszikűek Egyszikűek Búza-félék (Triticum spp) Csomós ebír (Dactylis glomerata) Fehér tippan (Agrostis alba) Hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) Kukorica (Zea mays) Perje-félék (Poa spp) Réti csenkesz (Festuca pratensis) Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) Rozsfélék (Secale spp) Sásfélék (Carex spp) Szálkaperje-félék (Brachypodium spp) Tarackbúza (Agropyron repens) Azonosítatlan egyszikűek Magvak Búza-félék (Triticum spp) Kukorica (Zea mays) Lepényfa (Gleditsia triacanthos) Azonosítatlan magvak Hajós, mezőgazdaság 2000 egyszikű fajok A hajósi mezőgazdasági terület 7

8 Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu Nmka Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu Nmka Tápanyagok aránya a táplálékban (g/100 g szárazanyag) Táplálékalkotó aránya A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Június16 Június 29 Július 18 Július 31 Augusztus 15 Augusztus 30 Szeptember Szeptember Október Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége Erdő Mezőgazdaság

9 NÖVÉNY/ KEVERÉK TÁPLÁLÓ-ANYAG g/100 g sza ERDŐ MEZŐGAZDASÁG Celtis occidentalis Pinus spp Prunus spinosa Robinia pseudoacacia Sambucus nigra Agropyron repens Carex spp NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF 175 Festuca spp NYR 221 Medicago sativa Phragmites communis Salix caprea Triticum aestivum NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF NYR NYF Az élőhelyre jellemző táplálék keverék NYR NYZS H NMKA Táplálék fehérje/rost aránya (x1 tengely - pontozott), 15 1 Y = X+42E-05X 2 R = 08037, p< Magas tápértékű növények fogyasztása (%) (x2 tengely - vonalas) 05 Y = 80(1-e -( X) ) R = 08516, p<

10 Nyitvatermők: Abies alba Picea abies Picea excelsior Needles of Pinus silvestris Pinus mugo Pinus nigra Pinus silvestris Pinus sp Shoots of Pinus silvestris Unidentified conifers Hajtás és kéreg: Kéreg Pinus silvestris Fakéreg Fás hajtások Fásszárúak Rubus: Rubus idaeus Rubus fruticosus Rubus saxatilis Calluna & Vaccinium: Calluna vulgaris Vacc myrtillus Vacc sp Vacc vitis-idea Harasztok: Dryopteris spinulosa Pteridium aquilinum Azonosítatlan harasztok A gímszarvas táplálékában azonosított 145 növényfaj Lombhullatók levelei: Acer sp Aesculus hippocastanum Alnus glutinosa Arbutus unedo Berberis vulgaris Betula sp Betula verrucosa Carpinus betulus Cistus ladaniferus Cistus salvifolius Cornus sp Corylus avellana Cystisus scoparius Dorycnium subfruticosum Evonymus europaea Fagus silvatica Frangula alnus Fraxinus excelsior Halinium ocymoides Halinium umbellatum Malus silvestris Padus serotina Phillyrea angustifolia Populus sp Populus tremula Prunus serotina Quercus faginea Quercus pyrenaica Quercus robur Quercus rotundifolia Salix cinerea Salix sp Ulex sp Azonosítatlan cserjék Azonosítatlan fák Félcserjék levelei: Erica umbellata Erica arborea Juniperus communis Lavandula stoechas Sarothamnus sp Thymus sp Labiatae sp Viscum album Azonosítatlan félcserjék Füvek és sások: Avena barbata Avena sativa Calamagrostis arundinaceae Mnium sp Carex sp Cynodon dactylon Dactylis glomerata Deschampsia flexuosa Elymus caput-medusae Unidentified mosses Festuca sp Holcus lanatus Juncus sp Lolium peremne Luzula sp Milium effusum Azonosítatlan füvek és sások Magok és termések: Kultúrnövények magja (kukorica) Fák termései (tölgymakk, vadalma, vadkörte, bükkmakk) Azonosítatlan mag és termés Lágyszárú kétszikűek: Aegopodium podagraria Ajuga reptans Asarum europaeum Asphodelus microcarpus Asparagus sp Bartsia trixago Caltha palustris Cirsium oleraceum Cuscuta sp Galeobdolon luteum Hedysarum sp Helichrysum stoechas Hepatica nobilis Lupinus polypjyllus Medicago minima Mycelis muralis Ornithopus compressus Ornithopus sativus Oxalis acetosella Polygonum dumentorum Poterium magnolii Ranunculus sp Rumex bucefalophorus Rumex pulcher Scabiosa sp Stellaria holostea Trifolium angustifolium Trifolium repens Trifolium stellatum Trifolium striatum Compositae sp Liliaceae sp Umbelliferae sp Urtica dioica Zazintha sp Azonosítatlan lágysz kétsz Kultúr-kétszikűek: Brassica napus Pulp of Red Beet Solanum tuberosum Azonosítatlan kultúrkétszikűek Mohák, zuzmók, gombák: Aorchynchium zetterstedti Bryophyta Cladonia sp Dicranum undulatum Entodon schreberi Filicales Mnium sp Polytrichum commune Polytrichum sp Azonosítatlan gombák Azonosítatlan mohák Azonosítatlan zuzmók Egyéb: Avar (Tölgy, gyertyán, bükk) Füvek gyökerei Fák gyökerei Azonosítatlan Claudia Gebert és Helene Verheyden-Tixier 2001 Variations of diet composition of red deer (Cervus elaphus L) in Europe Mammal Review, 31(3): Átlagos friss bendőtartalom nedves tömegek az év során a két nemnél Fiatalok: 4317±1680 g, felnőttek: 8118±3515 g (N=786) Teheneknél a szoptatási időszakban nő meg a táplálékfogyasztás (I) Mikor bőgési időszak megkezdődik (II), akkor visszaesik (elválasztás) Bikáknál a bőgési időszak után nő meg a táplálékfelvétel (IV) de ekkor már rossz táplálék Agancsépítés idején (I) nem eszik többet Groot Bruinderink GWTA és Hazebroek, E 1995 Ingestion and diet composition of red deer (Cervus elaphus L) in the Netherlands from 1954 till 1992) Mammalia, 59(2):

11 Gímszarvas hypometabolizmus Alkalmazkodás a téli időszakhoz (hideg és kevés táplálék) Napi átlag és max testhőmérséklet kicsi változatosságot mutat a szezonok között Viszont a min hőmérséklet nagyot o C február-március 35 o C november, téli bunda kialakulása után Leghosszabb lehűlési periódusok 32 o C alá éjfél után kezdődnek ált (hajnali 1-2 óra) Akár 500 percig is eltart azaz lefedi a nap leghidegebb időszakát Minél tovább 32 o C alatt maradt a testhőmérséklet, annál alacsonyabb lesz a pulzus is Ugyanígy csökken a mozgási aktivitás is ezzel A leghosszabb ilyen időszakok dec közepétől áprilisig Az átlag hőmérséklet ilyenkor 28,7 o C, a pulzus 17%-kal csökken Nyáron is alkalmanként 32 o C alá csökken a hőmérséklete, de ritkábban és rövidebb időre Walter Arnold, Thomas Ruf, Susanne Reimoser, Frieda Tataruch, Kurt Onderscheka and Franz Schober 2004 Nocturnal hypometabolism as an overwintering strategy of red deer ( Cervus elaphus) Am J Physiol Regulatory Integrative Comp Physiol 286: , Alkalmazkodás a táplálékminőséghez Táplálék fehérjetartalma emésztett anyag metabolizálható E- tartalma hőtermelés Legalacsonyabb jan-ban (kevés fehérje és zsír, de sok rost a táplálékban) Legmagasabb júl-ban (sok protein és zsír, kevesebb rost) Nem azért eszik keveset télen, hogy kisebb legyen a hőtermelése, hanem fordítva Külső hatások csökkentik a hőtermelést: Külső hőmérséklet Táplálék elérhetőség és minőség Gyenge táplálék kevesebb E kevesebb hőtermelés lehűlés 11

12 Gímszarvas vízigénye Hajóson területváltás a mezőgazdaságra víz miatt? NEM! Mennyit kell innia a gímszarvasnak? Hogyan juthat vízhez (ivás, növényi táplálék, metabolikus)? Barrel, GK és Topp, DF 1989 Water intake of red deer stags consuming dryland pasture or indoors on concentrated feeds Proceedings of the New Zealand Society of Animal Production, 49:21-24 Vizsgálatok vízfogyasztásra Szilázzsal etetett gímszarvasok szárazanyag (3,1 vs 1,9 kg, majd 3,1 vs 1,4 kg) és teljes vízfelvétele (11,2 vs 5,6 liter, majd 10,1 vs 3,7 liter) is magasabb, mint a táppal etetetteké Viszont a vízivás mértéke alacsonyabb a szilázsfogyasztók esetén (2,9 vs 5,3 liter, majd 1,8 vs 3,5 liter) A teljes vízfelvétel a szárazanyag-felvételhez kötődött Száraz gyepen legelő gímszarvasok napi ivással itatóból felvett vízmennyisége 1,4-3,9 liter között Így a számolások alapján kevesebb vizet vesznek fel ivással egy kiszáradt legelőn, mint a növényzetből (4,2 liter)! 12

13 Mitől függ a vízfogyasztás? Kell-e látnunk inni a szarvast? Nincs egyértelmű kapcsolat a vízivás és a vízigény között! Nincs egyértelmű kapcsolat a megivott vízmennyiség és a teljes felvett vízmennyiség között! Van viszont összefüggés a felvett szárazanyag mennyiség és a teljes felvett vízmennyiség között! Gímszarvasok ásványi anyag igénye Sokféle ásványi anyagra van szükség De csak néhány esszenciális van Ezek kellenek normális növekedéshez, egészséghez, szaporodáshoz Ásványi anyag raktáraknak nem szabad kiürülniük a szervezetben Na-só és a foszfor a két fő limitált növényi előfordulású ásványi anyag a patásoknak Francisco Ceacero, Tomás Landete-Castillejos, Andrés J García, José A Estévez, Alberto Martinez, Antonio Calatayud, Enrique Gaspar-López, Laureano Gallego Free-choice mineral consumption in Iberian red deer (Cervus elaphus hispanicus) response to diet deficiencies Livestock Science

14 Ásványi anyag fogyasztás vizsgálata Vizsgálat: Az etetett táplálékban minden ásványi anyag a gímszarvas napi igényeinek megfelelő mértékben benne volt Kivéve a Nátrium és a Kobalt Ásványi anyagok toxikus szint alatt tisztán vagy NaCl-dal keverve felkínálva A bevitel alacsony volt (mindenhol a napi igény kevesebb, mint 10%-a) Kivéve a Na (44%) és a Co (36%) A NaCl-ot (Nátriumot) egyenlő mértékben fogyasztották a tehenek és borjaik (51 vs 49%) A Kobaltot viszont a borjak jóval nagyobb mértékben (90 vs 10%) Azaz ismerte az egyed a hiányait, ill felismerte mit kell ennek ellensúlyozásához megennie Őz táplálkozása télen - Erdei élőhely 14

15 Őz táplálkozása télen - Átmeneti élőhely Őz táplálkozása télen - Mezei élőhely 15

16 Betakarítás előtt: Erdőben főleg fásszárúak, Mg-ban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: Erdőben kiegyenlítettebb lesz, sokkal több gyümölcs Mg-ban lágyszárú csökken, kukoricatermés nő Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!! Erdőben főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) Mezőgazdaságban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék 16

17 Őz táplálkozása- Gyakorlati vonatkozások Tényleg válogatós, hogy kell ezt érteni? helybe kell vinni a jó minőségű, könnyen emészthető, tápanyagdús növényeket, főleg télen nem keresgélhet, mert nagy energiakiadás pár 100 m 2 -es mozaikszerűen elhelyezett vadföldek erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel pl akác, bodza, kőrisfélék 17

18 Ehet-e (eszik-e) füvet egy koncentrátum-válogató faj? (őz) Abbas et al 2013 A typical browser, the roe deer, may consume substantial quantities of grasses in open landscapes Eur J Wildl Res, 59: ehet, ha nincs más - ehet, ha fűfélék leveleinek minősége aktuálisan megfelelő - Nyílt területen és télen magasabb fűfogyasztás várható Nyílt területeken a hullatékok 96%-ban, erdőben 65%-ban volt fűféle; Nyílt területen átlagosan 31%, erdőben 5% a fűtartalom étrendben Minden időszakban nagyobb fű-biomassza nyílt területeken, mint az erdőben (ott végig alacsony) Minden időszakban jobb minőségű fű a nyílt területeken, mint az erdőben (több N kevesebb rost) Őz táplálkozása Európában 25 európai vizsgálat 10 táplálékcsoportba újrakategorizálva az eredményeik Szezonálisan is szétbontva az eredmények Csak a teljes fogyasztás %-ában is kifejezhető eredmények figyelembe véve Eredmények szerint a szezon nem magyarázza az étrendi változásokat A vizsgálati módszer viszont részben igen (gyomor- vagy hullatékanalízis) És fő magyarázó az, hogy milyen élőhelyen történt a vizsgálat! Szeder kiemelkedő jelentőségű faj Télen fenyőfélék is fontosak Mezőgazdasági területeken sok kultúrnövény fogyasztás Johnny Cornelis, Jim Casaer, Martin Hermy 1999 Impact of season, habitat and research techniques on diet composition of roe deer (Capreolus capreolus): a review J Zool, Lond, 248,

19 Őz szezonális táplálékválasztása Nincsenek nagy szezonális eltérések Gombák főleg ősszel; Kultúrfajok, nyitvatermők főleg télen Lágyszárúak főleg tavasszal és nyáron Kultúrfajokat főleg mezőgazdasági területen eszik az őz Fenyőerdőben fenyőféléket, törpecserjéket, fűféléket Lombhullató erdőben félcserjéket, lombhullató fásszárúakat Dámszarvas területhasználata Segesd

20 Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, 1994) Gödöllői dombvidék, október-november 12 gím, 20 dám, 20 muflon hullaték összetétele Növényfaj gím dám muflon akác, bodza 32 (26,1) 15 (20,2) 18 (20,8) fenyő 0 (0,3) 20 (29,9) 11 (14,8) tölgy 20 (28,9) 1 (3,7) 6 (9,6) kökény 8 (10,6) 1 (1,5) 10 (17,8) szeder 5 (7,0) 11 (21,9) 5 (8,5) Egyéb fás 5 (4,1) 6 (11,8) 8 (9,4) lucerna 18 (21,6) 13 (23,2) 21 (33,2) Egyéb kétszikű 8 (9,0) 18 (20,2) 11 (11,9) Egyszikűek 5 (6,5) 15 (21,9) 11 (16,6) Dámszarvas táplálkozása 43-46% (56% Nov, 30% Jan) a fűfogyasztás Lombhullatók levelei, erdei fenyő tűje, lágyszárú kétszikűek 10-20% E négy kategória 73% összesen Hajtásokat, kérget alig evett kis vadkár! Lombleveleket avarból veheti fel Etetett takarmány maximuma 21% Januárban, előtte <10% Borkowski J Obidzinski A 2003 The composition of the autumn and winter diets in two Polish populations of fallow deer Acta Theriologica 48(4):

21 Táplálékösszetétel gím-dám-őz Artur Obidziński, Piotr Kiełtyk, Jakub Borkowski,Leszek Bolibok, Karolina Remuszko 2013 Autumn-winter diet overlap of fallow, red, and roe deer in forest ecosystems, Southern Poland Cent Eur J Biol, 8(1): 8-17 Dámnál nagy egyedi változatosság; Főleg fűevő (30% kb); Faleveleket, lágyszárú kétszikűeket elkerüli; De szedret kedveli; Télen több fásszárú kompetíció más növényevőkkel? A muflon szezonális tápláléka ( 5 %), Gödöllői dombvidék, 1993 ÉVSZAK NÖVÉNYEK Fásszárúak összesen Tavasz Nyár Ősz Tél Fenyő Meggy-félék Tölgy Lepényfa Akác Juhar Fűz Szeder Egyéb fásszárú (fagyal, bodza) Kétszikűek összesen Lucerna Aranyvessző Libatop Peszterce Egyéb kétszikű Fűfélék összesen

22 Muflon táplálkozása Európában - tényleg fűfogyasztó? 33 vizsgálat áttekintése (+ 9 kizárva) Hullaték- és gyomortartalom elemzésekből Mediterrán és betelepített hibridizálódott muflon populációk Feltételezve, hogy döntően fűféléket fogyaszt emésztésmorfológiai jellemzői alapján Pascal MARCHAND, Claire REDJADJ, Mathieu GAREL, Jean-Marc CUGNASSE, Daniel MAILLARD, Anne LOISON (2013): Are mouflon Ovis gmelini musimon really grazers? A review of variation in diet composition Mammal Review, 43(4): A vizsgálati területek 22

23 Muflon által fogyasztott növények 23

24 Muflon által fogyasztott növények 42 vizsgálat alapján 661 taxon fogyasztva ( db) taxon azonosítva a táplálékban helyszínenként Fűfélék (35%), lágyszárú kétszikűek (24%), cserjék (16%) voltak a legfontosabbak mindösszesen 51-ből 28 esetben a fűfélék voltak a legnagyobb arányban, 13 esetben a lágyszárú kétszikűek, míg 6 esetben a cserjék R2 mutatja a magyarázó erőt Tavasz-nyár: szürke, Ősz-tél: sötét 24

25 Muflon táplálkozása Ténylegesen sok füvet fogyaszt, de: Ha nincs, akkor mást (Kerguelen-szigetek tundrája: 73% lágyszárú kétszikű fogyasztás!) Szezonálisan változó környezetben akkor fűevő ha van elég jó, ehető minőségben: Kontinentális erdőkben tavasszal és nyáron lehet főleg fűfogyasztó Mediterránumban nincs ilyen szezonális eltolódás Vizsgálati módszer is befolyásol: gyomorvizsgálatban kevesebb fű, mint hullatékvizsgálatban (rosszul emésztődnek a füvek) Nem obligát, hanem változó fűfogyasztó a muflon Azonos területen muflon, őz, kőszáli kecske tápláléka Palava bioszféra rezervátum Fásszárú-fogyasztás: őz>kecske>muflon Táplálékalkotók:kecske(56)>muflon(48)>őz(47) Változatosság:őz(3,08)>kecske(2,71)>muflon(2,36) Muflonnál főleg fűfélék vegetációs időszakban, míg fásszárúak télen Marta Heroldova (1996): Dietary overlap of three ungulate species in the Palava Biosphere Reserve Forest Ecology and Management, 88:

26 Vaddisznó táplálkozási háttere Emésztésmorfológiai sajátságok: mindenevő bélcsatornája a növényevőkénél rövidebb, a ragadozókénál hosszabb gyomra együregű, összetett vakbele fejlett benne bizonyos szintű baktériumos cellulózbontásos emésztés folyik Élőhely-igény: Eredetileg vizes, mocsaras élőhelyekhez kötődött Jelenleg erdő- és nagytáblás mezőgazdasági területeken Nappali pihenőhely sokszor kukorica és napraforgó táblában Sertésgyomor nyálkahártyája Fotók Lupták Pál 26

27 Vaddisznó tápláléka I Vaddisznó tápláléka II (Gazdag Ferenc, 2002 Adatok a vaddisznó táplálkozásáról Vadbiológia, 9: 66-72) Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek A táplálék összetétel diverzitása gyenge 2-3 faj adja %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl szamóca, de alma, körte, szilva is) Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) Makk csak a 04 és 10 havi mintákban (0-2 kg) 27

28 Vaddisznó tápláléka III (Schley, L és Roper, TJ 2003 Diet of wild boar sus scrofa in Western Europe, with particular reference to consumption of agricultural crops Mammal Rev, Volume 33, No 1, 43 56) 21 NY-európai vizsgálat alapján Mindenevő, de növényi >> állati 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! Legalább egy E-dús alkotó Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő) Vaddisznó tápláléklistája 28

29 Vaddisznó tápláléklistája Vaddisznó táplálkozása száraz mezőgazdasági területen 29

30 Vaddisznó táplálkozása száraz mezőgazdasági területen Juan Herrero, Alicia García-Serrano, Sergio Couto, Vicente M Ortuño,Ricardo García-González 2006: Diet of wild boar Sus scrofa L and crop damage in an intensive agroecosystem European J Wildl Res, 52: