Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Átírás

1 Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falomb szerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználási lehetőségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei. Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészítő takarmányozás. A téli takarmányozás bizonyítható és nem bizonyítható hatásai (Putman és Staines 2004) Kitűzött cél Mérhető hatás Megjegyzés Testtömeg növelése Kifejlett bika Pozitív Kerti körülmények között Negatív Szabad területen Kifejlett tehén Pozitív Kerti körülmények között Pozitív, vagy semleges Szabad területen Bika borjú Negatív Szabad területen Ünő Pozitív Szabad területen Szaporodás ráta Negatív Negatív, vagy semleges Kerti körülmények között Agancssúly Pozitív A hatás függ az időtartamtól, a minőségtől, és az ásványi anyagok természetes hozzáférhetőségétől. Téli túlélés Egyéb környezeti hatások csökkentése Semleges, vagy pozitív Pozitív, vagy negatív Csak folyamatos, nagy mennyiségű és elég korán kezdett takarmányozás esetén van kimutatható hatás. Helytől, gazdálkodási módtól és állománysűrűségtől függően. 1

2 A célzott takarmányok és a célzott takarmányozás szerepe a vadtakarmányozásban Az eredményesség kétséges - Putman és Staines (2004) gyógyszeres kezelések végrehajtása egyes fajok, nemek, korosztályok külön takarmányozása trófeák célzott takarmányozása szabadterületi kiegészítő vadtakarmányozás! a vad alapvetően a természetes módon rendelkezésre álló táplálékokat fogyasztja sikeresen és hatékonyan csak kerti körülmények között lehet azt végrehajtani. A vadakarmányozás lehetséges negatív hatásai az állatok túlságosan függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól; a takarmány nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést; az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnő a betegségek és paraziták terjedésének veszélye; lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel; a takarmányozás nem elég költség-hatékony, esetleg ráfizetéses. 2

3 A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban Az őz táplálék összetétele különböző erdősültségű területeken (Mátrai 2000) Növénycsoport Erdei (64% erdő) Átmeneti (10% erdő) Mezei (1% erdő) Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag, gyümölcs Fajszám Diverzitás 1,25 0,90 0,85 A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban A gímszarvas táplálékösszetétele erdei területen (Mátrai és munkatársai 2002) Növények Átlag Előfordulási gyakoriság Fásszárúak Akác Egybibés galagonya 2 58 Fekete bodza Kökény 5 42 Nyugati ostorfa 4 50 Egyéb Kétszikűek Fekete peszterce Lucerna Egyéb 7 92 Egyszikűek Magvak

4 A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban falomb hasznosítás szárítással, savanyítással (Hell és munkatársai 1982, Köller és Bánkné 1989) A kiválasztott fajok lombjával frissen próbaetetés 1-3 cm vastagságú lombos gallyból (akác, hárs, tölgy, nyár) aprítékot savanyítás 50 literes mennyiségekben szénhidrátpótló (melasz, kukoricaszár, kukoricadara) adalékokkal A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban akáclomb magában; 98% akác lomb + 2% melasz; 50% akác lomb + 50 % kukoricaszár; 50% akác lomb + 48 % kukoricaszár + 2 % melasz; hárs lomb magában vagy + 2% melasz; 89 % hárs lomb + 11 % kukoricadara; tölgy lomb magában vagy + 2.7% melasz; 85% tölgy lomb + 15 % kukoricadara; nyárlomb magában. 4

5 A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban A különböző falomb szilázsok kedveltsége (**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1989) Szilázs Gím Dám Őz Muflon Disznó Akác * * ** ** * Akác+melasz ** 0 0 * * Akác+kukorica * Hárs * ** 0 ** 0 Hárs+melasz * ** 0 ** 0 Hárs+kukorica * ** 0 ** 0 Tölgy ** ** ** ** ** Tölgy+melasz ** ** ** ** ** Tölgy+kukorica ** ** ** ** ** Nyár * * * * * A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(szemethy és munkatársai 2000). A bodzának (36%), bálványfának (30%) a nyersfehérjetartalma lényegesen meghaladta a többi erdei faj, valamint a mezőgazdasági területeken fogyasztott növények nyersfehérje-tartalmát (kivéve a borsót, 36%). Az akác (24%) és az ostorfa (23%) nyersfehérje-tartalma megközelítette a lucernáét (24%). a bodza (5%) és a fenyő (7%) mintákban mért nyerszsír értéke mind a mezőgazdasági, mind a többi erdei faj értékét jelentősen meghaladta 5

6 A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(szemethy és munkatársai 2000). Az erdei és a mezőgazdasági növénykeverék (azaz az adott területen a szarvasok által válogatott növények keverékének) kémiai összetétele jelentősen eltért egymástól (p<0.05). Az erdei keverék nyersfehérje-tartalma (18%) 15%-kal, nyerszsír-tartalma (4,3%) pedig 63%-kal volt több Az erdei növényekből álló minta 12%-kal kevesebb nyersrostot (19%) A nitrogénmentes kivonható anyagok, mint energiahordozók tekintetében a két keverék hasonló volt. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban A vadgazdálkodásban az élelmiszeripari melléktermékeknek kisebb a jelentősége Az értékesebb melléktermékeket az állattenyésztési ágazatok veszik fel. Az értéktelenebb általában nagy víztartalmú, és/vagy alacsony tápanyagtartalmú - melléktermékek szállítása csak néhány 10 kilométeren belül rentábilis ezek a melléktermékek csak keletkezésük közelében tudnak hasznosulni 6

7 Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban olajipari termékek extrahált szójadara extrahált napraforgódara malomipari melléktermékek Korpák Takarmánylisztek Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban cukoripari melléktermékek nedves répaszelet szárított répaszelet Melasz sörgyári és szeszgyári melléktermékek Sörtörköly szeszgyári moslék konzervgyári melléktermékek Almatörköly paradicsomtörköly. 7

8 Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban Almatörköly (EWC 02070) Víztartalma nagy szállítása csak rövid távolságokon belül gazdaságos hamar romlik tartósítható és így felhasználási ideje jelentősen növelhető A falomb aprítékok tartósításához hasonlóan savanyítás hordóban, zsákban és gödörsilóban félév után felbontás, minősítés érzékszervi, laboratóriumi, mikrobiológiai, toxikológiai vizsgálatokkal táplálék preferencia vizsgálatok 5-5 gím, dám, szika, őz, muflon, és vaddisznó bevonásával (Köller és Bánkné 1994) Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban 90% almatörköly + 10% kukoricaszár; 90% almatörköly + 10% kukoricadara; 99.8 % almatörköly + 0.2% monosil (tartosító); 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 10% kukoricadara; 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 5% kukoricaszár + 5% kukoricadara; 50% almatörköly % nedves répaszelet + 0.2% monosil; 50% almatörköly + 50% rozsszalma; 100% almatörköly. 8

9 Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban Almatörköly szilázsok kedveltségi vizsgálata (**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1994) Szilázs Gím Dám Őz Muflon Vaddisznó Almatörköly magában ** ** * ** 0 Almatörköly+dara ** ** * ** * Almatörköly+szár+szelet ** ** * * 0 Almatörköly+dara+szelet ** ** ** * ** Almatörköly+szár+dara+répa ** ** ** ** 0 Almatörköly+répa+monosil ** ** ** * 0 Almatörköly+monosil ** ** * * * Ásványianyag-utánpótlás Ca-ban gazdag takarmányok az állati eredetűek a zöldtakarmányok és a szénák, a szója, a borsó, a bab, a bükköny és a szárított répaszelet Ca-ban szegények olajos magvak szalmák, pelyvák Mg-ban gazdag a baltacím, a borsó, a repcemag, a búzakorpa, a rozskorpa és a rizsliszt, 9

10 Ásványianyag-utánpótlás Mg-ban szegények gyökerek és a gumók zab és a kukorica P-ban gazdag állati eredetű takarmányok a malomipari melléktermékek a gabonaszemek, a hüvelyes és olajos magvak olajpogácsák, valamint a malátacsíra P-ban szegények a szalma és pelyva a gyökerek és a gumók. Nyalósó Ásványianyag-utánpótlás hagyományosan Na(kb. 40%) és Cl (kb. 60%) összetételű kősó kapható kenhető paszta formában mikroelem (Cu, Se, Fe, Zn, I, Co) kiegészítéssel Gyógyszeres kiegészítéssel (amerikai májmétely ellen a nyalósóban kijuttatott Albendazol, majd Vermatin) 10

11 Vízutánpótlás Vízre minden időszakban, minden vadnak szüksége van A szarvas 10-15, az őz 6-8, a dám 8-10, a muflon 2-3, a vaddisznó 5-7, a nyúl és a fácán liter vizet igényel naponta. A mesterséges vízutánpótlásnak különösen a zárttéri tartásnál és a vízben szegény területeken van nagy jelentősége Vízfelvételi lehetőségek: a vegetációs víz; az anyagcserevíz; felvehető természetes vagy itatott víz. Vízutánpótlás Természetes vízfelvételi lehetőségek biztosítása és karbantartása források védelme, kiépítése kisebb visszaduzzasztások kialakítása vízpartok kellő takarással való ellátása A mesterséges vízutánpótlási lehetőségek állandó víznyerő helyek szélkutak, kisebb tavak, dagonyák, esetleg csatornák-kialakítása itatók vagy itatást szolgáló tartálykocsik használata időszakos vízgyűjtési lehetőségek. 11

12 apróvad hagyományos széna rács szálas szemes etető résszel kiegészítve hagyományos széna rács nagyvad padláson takarmány tárolóval etetőtálcával kiegészítve etetés szemes apróvad nagyvad földre szórva, fedetten önetető, vagy automata etető szóró földön szóró betonalapon lábakon álló tálcán fedetten, vagy fedés nélkül önetető, vagy automata etető táp, granulált tálcán, vagy vályúban mindig fedetten ásványi anyag nyalósó blokk nyalósó paszta fa, vagy beton tartó fára kenve önitatók, automata itatók Kutak feltölthető itatók itatás elfolyó víz összegyűjtése természetes víz visszafogása források kiépítése, védelme Dagonyák Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok (zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994)) Javaslatok az őz takarmányozására (őz/nap) 1.5 kg takarmányrépa vagy 1 kg burgonya vagy 1 kg cukorrépa vagy 1.5 kg silózott takarmány kg zab, kukorica (csövesen!!) vagy tölgymakk. Javaslatok a szarvas téli takarmányozására (szarvas/nap) 5 kg takarmányrépa és 0.6 kg vadtakarmány keverék 6 kg takarmányrépa és 0.5 kg kukorica vagy 0.6 kg zab vagy 0.8 kg tölgymakk vagy 0.9 kg vadgesztenye széna etetőből ad libitum. 12

13 Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok (zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994)) Javaslatok a dám téli takarmányozására (szarvas/nap) 3 kg takarmányrépa és 0.4 kg abrakkeverék kg silótakarmány és 0.2 kg szójadara 4 kg takarmányrépa és 0.6 kg makk vagy 0.7 kg vadgesztenye vagy 0.5 kg zab vagy 0.4 kg kukorica. széna ad libitum. Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok (zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994)) Javaslatok a muflon téli takarmányozására (muflon/nap) 2 kg takarmányrépa és 0.25 kg takarmánykeverék 2 kg silótakarmány és 0.1 kg szójadara 3.0 kg takarmányrépa és 0.2 kg tölgymakk vagy 0.3 kg vadgesztenye vagy 0.15 kg zab vagy 0.15 kg kukorica széna ad libitum. 13

14 Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok (zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994)) Javaslatok a vaddisznó téli takarmányozására (disznó/nap) 2 kg takarmányrépa és 0.5 kg árpa 1.5 kg cukorrépa és 0.6 kg tölgymakk 2.5 kg takarmányrépa és 0.5 kg búza 1.5 kg silótakarmány és 0.5 kg abrak keverékű. Vaddisznók zárttéri takarmányozásának problémái (Újváry, D. és Szemethy, L. 2009) 14

15 Állattenyésztés a vadgazdálkodásban Csoportnagyság és sűrűség maximális gazdasági haszon Intenzíven tartott vaddisznók, kompetitív helyzetek Agresszió, szociális stressz megjelenése (ARAVE & ALBRIGHT 1976, McGLONE 1985, HUGHES et al. 1997) Célkitűzés Három etetési módszer hatásának vizsgálata a viselkedésre, illetve a táplálkozással eltöltött időtartamra 15

16 1. Soros etetés Hosszú kukoricacsík 2. Kupacos etetés 15 db kupac kukorica 16

17 3. Szórt etetés Kukorica egyenletes kiszórása az etetőhelyen Az etetési módszer hatása a viselkedés re csoportszi nten 17

18 Az etetési módszer hatása az időbeosz tásra csoportszi nten Táplálkozással töltött idő a rangsor függvényében 18

19 Következtetések különbség a 3 módszer között a táplálkozással töltött idő magasabb volt a szétszórt etetés alkalmával legtöbb agresszív és szubmisszív megnyilvánulás a soros etetés alkalmával rangsorban elfoglalt pozíció jelentősége intenzív állattenyésztés A kiegészítő takarmányozás szerepe a vadgazdálkodásban (Sonkoly, K. és munkatársai 2009) 19

20 Rendelkezésre álló adatok Országos Vadgazdálkodási Adattár Tavaszi állománybecslési adatok Vadgazdálkodási jelentések Hasznosított állománynagyságra vonatkozó adatai Felhasznált takarmánymennyiségek (szálas, szemes, lédús, táp) Felhasznált takarmányok országos adatok 20

21 VGE-ek, ahol Nincs szálas tak. felh. Nincs szemes tak. felh. Nincs lédús tak. felh. Nincs táp tak. felh. Országos 11,61 ± 3,05 % 1,87 ± 0,63 % 23,97 ± 2,54 % 63,86 ± 2,86 % Szolnok 5,19 ± 5,49 % 1,26 ± 1,63 % 36,34 ± 6,45 % 25,10 ± 8,31 % Zala 23,15 ± 8,14 % 2,04 ± 2,50 % 13,41 ± 6,99 % 77,66 ± 4,76 % Felhasznált takarmányok Szolnok és Zala megyében 21

22 22

23 Következtetések A vadgazdálkodási egységek döntő többsége rendszeresen takarmányoz Ennek a tevékenységnek a költségvonzata jelentős anyagi megterhelést jelent a vadgazdálkodónak ALTERNATÍV TAKARMÁNYOK HASZNÁLATA NAGYVADFAJOK KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Galló & Szemethy & Szemethy & Orosz Gödöllő

24 Alternatív vadtakarmányok Befőzésnél nem paradicsomlevet, hanem törkölyt készítünk!!! Paradicsomtörköly Alapanyag: Paradicsomtörköly Adalékanyag: Kukoricadara 20%-ban (kezdetben szemes búza), esetleg kukoricaszilázs 10%-ban Technológia: Keverés kukoricadarával Mintavétel (alapanyag) Tömörítés vödörben kukoricadarával keverve vagy Bálázás (Göweil Master LT) Bontás Mintavétel (erjesztett anyag) 24

25 K1 kontroll K2 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás K3 légszáraz szemes búzával történő keverés, 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás K4 légszáraz szemes búzával történő keverés, adalékanyag, majd 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás Kezelések K1 kontroll K2 kukoricadarával keverés K3 kukoricadarával és sóval keverés K4 kukoricadarával és silózási adalékanyaggal keverés Eredmények: nyersfehérje (2008) 205 A PT-szilázs nyersfehérje-tartalma kezelésenként (2008, n=5) ,1 199,2 Mind a négy kezelés eléri a gyenge minőségű lucernaszilázs nyfehérjeértékét (168 g/kg sza) nyersfehérje, g/kg sza ,7 169, Kezelés 1 Kezelés 2 Kezelés 3 Kezelés 4 25

26 Eredmények: nyersrost (2008) 500 A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2008, n=5) ,9 412, Kukoricaszilázs nyersrost-tartalma 216,6 229,9 nyersrost, g/kg sza Kezelés 1 Kezelés 2 Kezelés 3 Kezelés 4 Eredmények: nyersrost (2009) 450 A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2009, n=3) , Kukoricaszilázs nyersrost-tartalma 209, ,4 nyersrost, g/kg sza Kezelés 1 Kezelés 2 Kezelés 3 Kezelés 4 26

27 Következtetések Állategészségügyi kockázatot nem jelentő takarmányok. Silózási technológia megválasztása Időjárási viszonyok változása Paradicsomtörköly A jövő útja EGYES FALOMBSZILÁZSOK TÁPLÁLÓANYAG-TARTALMÁNAK ÉS ERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA Készítette: Szemethy Dániel Belső konzulens: Dr. Orosz Szilvia Gödöllő

28 Munkám célja Célkitűzés a vadon élő kérődzők által fogyasztott egyes fásszárú fák és cserjék (bodza, szeder, akác, galagonya) leveles hajtásainak erjesztéssel történő tartósítása-, valamint a silózott takarmányok táplálóanyag-tartalmának és az erjedés minőségének megállapítása volt. Módszerek Alapanyag: bodza, akác, szeder, galagonya fonnyasztott hajtásai 20% roppantott kukoricával keverve. A silózás végrehajtása: 1-3 óra fonnyasztás, szecskázás, majd 20% kukoricával keverés, tömörítés vödrökbe ill. modellsilókba (n=5), 200 kg sza./m 3 tömörséggel, 70. napon bontás. 28

29 Módszerek Mintavétel: Friss-, fonnyasztott-, 20% kukoricával kevert alapanyag, Elkészült szilázsok (n=5). Vizsgált tényezők: Az alapanyagok esetében: a szárazanyag-, a nyersfehérje-, a nyersrost-, az NDF- és a keményítőtartalom, Az elkészült szilázsokban mértük: a szárazanyag-, a nyersfehérje-, a keményítő-, a nyersrost- és az NDF-tartalmat, a kémhatást (ph), a tejsav-, az ecetsav-, a vajsav-, a propionsav- és az etil-alkohol tartalmat. Értékelés és következtetések: táplálóanyag-tartalom Nyersfehérje-tartalom: a lombszilázsok fehérjetartalma ( g/kg sza.), nem érte el a lucernaszilázs nyersfehérje-tartalmát, de meghaladta a kukoricaszilázsét. Nyersrost-tartalom: a szeder+20% kuk. keverék: 203 g/kg sza. bodza, galagonya, akác keverék szilázsok: g/kg sza. (emészthetőség) A NYF/NYR arány: a bodza-, akác- és galagonya szilázsok esetében elérte vagy meghaladta az ajánlott 1-1,5 értéket a szeder nem érte el az ajánlott 1-1,5 értéket (sok nyersrost, kevés nyersfehérje) A NYF/NDF arány ennek ellentmondó: Az NDF meghatározása pontosabb, jobban jellemzi a táplálóanyagok feltárhatóságát, továbbiakban ennek használatát javaslom. 29

30 Értékelés és következtetések: erjedés állategészségi kockázatot nem jelentő tömegtakarmány készíthető valamennyi alapanyagokból, megfelelő silózási technológiát alkalmazva, DE mind a négy esetben kis intenzitású volt az erjedés, bodza- és szederszilázsok savi összetétele megfelelt a jó minőségű szilázs követelményeinek, az akác és a galagonya erjedési eredményei kevésbé voltak kedvezőek (savi összetétel) A továbbiakban javaslom a szárazanyag-tartalom 30-40% közötti tartományba történő beállítását. Értékelés és következtetések A gyakorlati tapasztalatok (alapanyag-előállítás, tömöríthetőség), az NYF/NDF arány (táplálóértékre és emészthetőségre utaló paraméter), valamint az erjedési jellemzők alapján összességében : A bodza és az akác bizonyult a legkedvezőbbnek! További vizsgálatok: nagyobb mennyiségben történő silózás, etetési kísérlet, részletes mikrobiológiai és stabilitási vizsgálatok. 30