Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 1.o. 1. tétel. Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 1.o. 1. tétel. Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata:"

Átírás

1 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 1.o. 1. tétel Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata: - Ivar- és tenyészérettség - Az ivarzás fogalma, elnevezései fajonként - Az ivarzás jelei - Az ivarzás időtartama, ismétlődése, ellés utáni első jelentkezésének időpontja - Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh) Ivarérettség: Az a fejlettségi kor, amikor a gazdasági állataink már termelnek érett ivarsejteket, de még nem alkalmasak párzásra Tenyészérettség: Az a fejlettségi kor, amikor a nőivarú állat megtermékenyítésre alkalmas, sem magzata, sem az anya szervezete nem károsodik a vemhesség során. Az a fejlettség, amikor a nőivarú állat a kifejlettkori testtömegének 75%-át elérte. Ivarzás fogalma: A nőivarú állat fogamzóképessége, az ovuláció során levált érett petesejt sikeresen megtermékenyíthető állapotban van. - Elnevezései: - kanca: sárlás - tehén: folyatás - koca: búgás - juh, kecske: berregés - nyúl: bagzás Ivarzás jelei: A nőivarú állat hajlandóságot mutat a párzásra: - klinikai tünetek: - a méh és a hüvely nyálkahártyája bővérű lesz, - péraajkak kipirulnak, megduzzadnak - pérarésből nyák folyik - viselkedésbeli tünetek: - gyakori vizelési inger - étvágya szeszélyes - ideges, keresi a hímet - szabadban társait ugrálja - jellegzetes hangot ad (nyerítés, bőgés, búgás) Az ivarzás időtartama, ismétlődése, ellés utáni első jelentkezésének időpontja - Két ivarzás között eltelt napok számát ivarzási ciklusnak nevezzük: - Folyamatosan ivarzó állatok ivarzási ciklusa: - kanca: 21 nap, ivarzás tartama: 6-10 nap - koca: 21nap, ivarzás tartama: 1-3 nap - tehén: 21 nap, ivarzás tartama: 1-2 nap - anyajuh: 17 nap, ivarzás tartama: 0,5-1,5 nap - Időszakosan ivarzó fajok esetében őszi és tavaszi szaporodási időszakot különböztetünk meg

2 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 2.o. Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh) - Állivarzás: Ivarzási tüneteket mutat az állat, de nincs peteleválás - Csendes ivarzás: Peteleváláskor az ivarzást nem mutatja az állat. (Anyajuhokra jellemző, kereső-kosok alkalmazása) - Ivarzási düh: Nimfománia. Hormontermelési zavar okozhatja. Gyakrabban és hosszabb ideig tart az ivarzás. Kancáknál előforduló jelenség. 2. tétel Mutassa be a gazdasági állatok elhelyezési módjait! Információtartalom vázlata: - Az elhelyezéssel szembeni követelmények - Zárt, kötött tartásmód - Zárt, kötetlen tartásmód (mélyalmos, pihenőbokszos, alom nélküli /rácspadló, ketreces) - Nyitott, kötetlen tartásmód - Épület nélküli kötetlen (szabad tartás) Az elhelyezéssel szembeni követelmények: Gazdasági állatainkat úgy kell tartani, hogy azok termelőképessége kibontakozhasson, az állat szervezete pedig egészséges, edzett és ellenálló maradjon, és a tartás, a benne levő munka olcsó legyen. Az istálló elhelyezése. Istállóépítésre magasabban fekvő száraz hely az alkalmas. A homlokzat délkelet vagy délnyugat felé nézzen, esetleg délre. Jó, ha széltől védett. Törekedni kell az építés során arra, hogy az állattenyésztés munkálatai egyszerűen és könnyen elvégezhetőek legyenek. Az istálló méretezése. A túl nagy istálló hideg és drága. A túl szűk sem a dolgozó, sem az állat számára nem előnyös. Állatonként a létszükséglet m3. Ablakok. Ezek elsősorban az istálló megvilágítására szolgálnak. Szellőzőberendezés. Szükséges egy istálló felépítéséhez az állat fajtájától függetlenül. Ajtók. A szárnyas ajtók jobban beváltak, mert a tolóajtók könnyen elromlanak és nem jól zárnak. De előnyük az, hogy nyitóteret nem igényelnek. A padozat iránt sokféle követelményt támasztunk. Olcsósága és tartóssága mellett legyen rossz hővezető. Ne legyen kemény, ne fogadja be a híg ürüléket, mert a bomló vizelet rontja a levegőt. Ne legyen túl síkos, mert az esés hamarabb bekövetkezhet az állatnál. A fertőtlenítés jól megoldható legyen. - A fa meleg, puha de a nedvszívó képessége jó. - Az agyag meleg, olcsó de hamar képződnek benne vájatok és befogadja a trágyalevet. - A legjobb a közönséges, jó minőségű téglából készült padozat, ami egy előkészítési folyamaton megy keresztül. - A betonpadozat tartós, tisztítható, viszont nagyon kemény és hideg. A trágyalécsatorna akkor jó, ha a trágyalé kivezetése gyors és teljes. A nyitott kivezetés kényelmesebb, nem nagyon mély, nem szorul be az állat lába, nem szolgál búvóhelyként a patkányoknak. A jászol legyen tartós, sima és tisztítható. Jobb, ha betonból készül, mert a fa nem időálló.

3 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 3.o. Az önetetőket főként a sertéseknél és baromfinál alkalmazzák. Az önitatók sokkal előnyösebbek, mert akkor és annyit iszik az állat, amennyit akar, és ez növeli a termelést. A takarmányrács praktikus, kevés helyet foglal el. Tartásmódok: - Termelés színvonala alapján: - Intenzív - Félintenzív - Extenzív - Elhelyezés alapján: - Zárt - Nyitott - Állatok mozgástere alapján: - Egyedi: kötött és kötetlen - Csoportos: kötetlen Zárt, kötött tartásmód: Az állatok istállóban, jászolhoz kötve vannak. Tartózkodási helyüket állásnak nevezzük, amely lehet: - rövid - félhosszú - hosszú állás Az épületben a trágya eltávolítására alkalmas trágyacsatorna és a takarmány kiosztására alkalmas takarmányút van kialakítva. Zárt, kötetlen tartásmód: Az állatok a zárt istállóban szabadon mozognak - Mélyalmos: Az istálló egész területét almozzuk és a szennyezett alomanyagot nem visszük ki az istállóból, csak tiszta, száraz alommal lefedjük. Így az alom napról- napra vastagszik (1 cm/nap) és a trágyaérlelés az istállóban történik. Juhoknál, szarvasmarhánál (4-6 hó), broylernél (7 hét) alkalmazzuk. - Pihenőbokszos: Az istállót etetőrészre és pihenőrészre osztjuk. A pihenő helyeket naponta almozzuk, míg az etetőrész általában rácspadlós kivitelű. Az utóbbi helyen almozást nem végzünk. - Alom nélküli tartásmód: Iparszerű állattartó telepeken alkalmazzuk, ahol a keletkezett bélsarat és vizeletet bő lemosó vízzel (rácspadlós) vagy trágyalehúzóval (ketreces) távolítjuk el. Nyitott, kötetlen tartásmód: Az állatok védelmére minimum egy oldalán nyitott istálló szolgál, amely kifutóhoz csatlakozik. Az állatok szabadon mozoghatnak az istállóban és a karámban egyaránt. Épület nélküli, kötetlen tartás: Legelőn tartás, amely a legeltetési időszakban legelőre alapozott tartásmódot jelenti. Magyarországon az időjárás szélsőségeitől fészerszerű nyári szállásokat szükséges biztosítani.

4 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 4.o. 3. tétel Ismertesse a gazdasági állatok ápolását, gondozását! Információtartalom vázlata: - Ápolás, gondozás célja, követelményei - Folyamatos (ismétlődő) ápolási munkák (bőr-, pataápolás, jártatás, megfigyelés) - Időszakos ápolási munkák (körömápolás, fürdetés, szarvtalanítás, csonkolás/kurtítás, ivartalanítás, mérlegelés, nyírás, porozás, oltás/gyógykezelés) Gazdasági állatainkat úgy kell tartani (ápolni, gondozni), hogy megőrizzük azok egészségét. Csak egészséges állat képes gazdaságosan termelni. Ápolási munkák: Az almozásnál használunk szalmát, pelyvát, tőzeget, fűrészport, homokot, de mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az alomanyag jó nedvszívó, kényelmes és meleg legyen. A helyes almozás az állat optimális hőérzetét, kényelmét és tisztántartását szolgálja. Az állat tisztán tartása. - Ápolni kell az állat bőrét, szőrét, patáját, körmét és néha fürdetni is kell. A tisztítás eszközei lehetnek egyszerűbbek (szalmacsutak, kaparók), modernebbek (elektromos kefélő). Érdemes nagyobb gazdasági állatok részére vakaródzó fát biztosítani a tartózkodási helyükön. Juhok szőrápolása nagyobb figyelmet érdemel, hiszen gyapját is értékesítjük. Konctalanítás és a gyapjú szellőztetése jártatással elengedhetetlen nyírás előtt. - Azoknak az állatoknak, amelyeknek szarvuk van, kicsi korban vagy eltávolítják (mechanikai vagy kémiai úton), vagy szarvidomítót használnak. Ha nagy a szarv idősebb korban és az visszafelé hajlik, azt levágják. - Az állatok nyírása többféle célt szolgálhat: - A tisztántartás megkönnyítése végett főként a marhákat nyírják. - A nyírás többféle bőrbetegség elleni gyógykezelést könnyít meg. - A hízó marhákat azért nyírják, hogy ez által a bennük termelődött fölösleges hőmennyiségtől könnyebben megszabaduljanak, így az anyagcseréjük élénkebb. - A lovakat az utóizzadás, illetve a nagy, téli szőr alatti izzadás elkerülése érdekében nyírják meg, hogy elejét vegyék a súlyos megfázásoknak. - A juhok bundájának nyírásáról a juhtenyésztők gondoskodnak terméknyerés céljából. Fürdetés: minden állat igényli. A juhot élősködők elleni védekezés céljából fürdetik. A baromfik előszeretettel vesznek porfürdőt. Porozás: Élősködők elleni védekezést szolgálja. Pata, körömápolás: Főleg istállózott állatoknál. Lovaknál patkolás, juhoknál legelőre hajtáskor (körmözés). A pata ápolására: patakaparó, patazsír, patalakk, pataolaj használható. Csonkítás, kurtítás: Egészségi okok miatt szükséges: - a malacok fogát visszacsípik, farkukat megkurtítják - baromfitartásban csőrkurtítást alkalmaznak Gyógykezelés, mérlegelés, jártatás: állatok megfigyelésével kapcsolatos gondozási munka. Cél: gazdasági károkat okozó megbetegedések megelőzése.

5 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 5.o. 4. tétel Ismertesse az állatokkal való bánásmód alapelveit, az állattartás általános állatvédelmi szabályait és az állatok szállítását! Információtartalom vázlata: - Az állatokkal való bánásmód alapelvei - Az állattartás általános állatvédelmi szabályai - Az állatok szállítása, különös tekintettel az állatvédelmi előírásokra Állatszerető bánásmód megköveteli, hogy az ember legyen türelmes, kíméletes és elővigyázatos az állattal. Úgy gondozza, takarmányozza és ápolja az állatot, hogy sem az állat és sem a maga egészségét ne veszélyeztesse! Az állatgondozásból eredő bántalom lehet: - Fizikai sérülés: törés, zúzódás stb. - Élettani hatás: mérgezés, fertőzés ( főleg zoonózisos betegségeknél) Az állatok szállítása: Az állatok vétele, eladása és üzemen belüli átcsoportosítása esetén történik szállítás. A szállítás történhet: - lábon hajtva - kézi eszközökkel (pl. kosár) - járművel Állatok szállítására vonatkozó állatvédelmi szabályok: - Csak fertőző betegségtől mentes állat szállítható - Szállítást állatorvosi vizsgálatnak kell megelőzni és az állatorvos engedélyezi a marhalevél kiadását. - Az állatot fel kell készíteni a szállításra: - stressztakarmány etetés - baromfiknál az utolsó etetés időpontja - tisztítás, fertőtlenítés stb. - Szállítás szabályai: - állatok rakodása - szállítás módja (kötve, kötetlen) - állatok száma, tömege - útvonal, pihenő - személyi feltételek - adminisztráció Mindezeket az Állategészségügyi szabályzat tartalmazza.

6 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 6.o. 5. tétel Jellemezze az állat környezetét! Információtartalom vázlata: - A környezet fogalma - A környezeti tényezők felosztása (élő és élettelen tényezők) - Az istálló mikroklímájának összetevői (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás, levegő összetétele és szennyezettsége, megvilágítás, zaj) - Az istálló szellőztetése A környezet fogalma Az állattal kapcsolatban lévő tényezők összessége. Hatása szerint: - Előnyös életfeltételeket nyújt: kielégíti igényeit - Káros tényezői betegséget, pusztulást okoznak Környezeti tényezők: 1. Élő környezeti tényezők: - ember - társállatok - különféle gazdasági, vadon élő hasznos és kártevő állatok - ízeltlábúak, puhatestűek - mikroorganizmusok - növények 2. Élettelen környezeti tényezők: - Tartási környezethez tartozó tényezők - Istálló mikroklímája - Klimatikus és edafikus (talajtani) tényezők - Takarmányozási környezethez tartozó tényezők: - Megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány - Itatóvíz - Szakszerű etetés és itatás Az istálló mikroklímájának összetevői (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás, levegő összetétele és szennyezettsége, megvilágítás, zaj) Levegő összetétele, szennyezettsége: Amíg a tiszta levegő 21% oxigént és 0,03% széndioxidot tartalmaz, addig a kilélegzett levegő 16% oxigént és 4% széndioxidot tartalmaz. Az istálló levegőjében levő széndioxid önmagában nem mérgező, de ezt már nem lehet elmondani az ammóniáról. Ha ez a gáz kerül rothadó anyagokból rossz szellőztetés folytán a levegőbe, s mennyisége eléri a 0,1-0,2 térfogat ezreléket, már specifikusan izgatja a szem és a légzőszervek nyálkahártyáját, ami további más káros folyamatokhoz vezet. Levegő páratartalma. A követelmény az, hogy a levegő ne legyen túl száraz, sem túl nedves. Ha száraz, az a nyálkahártyát izgatja, ha nedves, akkor a testfelület párolgását akadályozza. A 70%-os relatív páratartalom tekinthető optimálisnak. Sok az a vízmennyiség is, amely az állat lélegzése útján jut a a levegőbe.

7 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 7.o. Az istálló hőmérséklete. Az optimális hőmérséklet a legtöbb állat számára ºC, de ha a levegő száraz, ennél jóval hidegebb környezet sem ártalmas. Az optimális hőmérséklet függ az állat fajától és korától is. Légmozgás: Nyáron kellemesen hűt, de ősztől tavaszig növeli a hideg hűtő hatását és elősegíti a légzőszervi megbetegedések tömeges jelentkezését. Zárt térben minden évszakban kerüljük az egyirányú légáramlást a huzatot. Istálló megvilágítása: Törekedjünk a természetes megvilágításra: egészségesebb és olcsóbb. Mesterséges megvilágítás megfelelő erősségű és mindenütt egyenletes legyen. A fény serkenti az anyagcserét és kedvező hatása van a nemi folyamatokra. Sötétben tartott állatok hízékonyabbak, nyugodtabbak. Zaj: Hirtelen zaj ijesztő az állatokra, amely stresszt okozhat és betegséghez vezethet. Istállók szellőztetése: Követelményei: - elegendő friss levegőt biztosítson, - egyenletes elosztás, - ne okozzon huzathatást: télen max. 0,2-0,3m/s nyáron max. 1-1,5m/s napos korban max. 0,2-0,3m/s Fajtái: a. Természetes: -gravitációs: a belső és külső hőmérséklet különbség hatására. -szélszellőztetés: befolyásolja az uralkodó szélirány és szélerősség. b. Mesterséges -elszívásos (depressziós) szellőztetés -túlnyomásos szellőztetés -kiegyenlített szellőztetés 6. tétel Mutasson rá a környezetvédelem szükségességére, lehetséges módjaira! Információtartalom vázlata: - A környezetvédelem jelentősége - A trágyakezelés módszerei (almos és hígtrágya) - Hullák és hulladékok ártalmatlanná tétele - Kártevők elleni védekezés A környezetvédelem olyan törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amely feladata: - az emberi környezet megóvása, tervszerű alakításának elősegítése, - a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okainak felismerése, azok megelőzési, csökkentési, és megszüntetési lehetőségeinek meghatározása, - és ezeknek a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttatása.

8 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 8.o. Az állattenyésztésben többféle környezetkárosító anyag keletkezik. Ezek közül a legfontosabbak a következők: - Az állatok anyagcseretermékei vagyis a trágyáik: Tartásmódtól függően két féle trágyatípus keletkezik: 1. Almos istállótrágya, amely a növénytermesztés legfontosabb tápanyaga. Viszont helytelen kezelése környezetre káros lehet. Az almos istállótrágyát kétféleképpen lehet érlelni: - mélyalmos tartásmódban az istállóban az állatok kezelik - kötött és pihenőbokszos tartásban trágya- telepen vagy trágya szarvasban érleljük a kihordott trágyát. Ezekkel szemben a legfontosabb környezetvédelmi követelmény, hogy a csurgaléklevük sem a talajvízbe, sem élő vizekbe, kutakba ne juthasson. 2. Hígtrágya: Iparszerű állattartó telepeken keletkezik. Alomanyag helyett sok lemosó vizet tartalmaz és környezetkárosító hatása nemcsak a kezelése, hanem a kijuttatása során is nagy. - Kezelése és kijuttatása: a. Szétválasztás nélküli: Trágyaléaknában összegyűlt és homogenizált hígtrágyát szippantó kocsikkal a szántóföldön a felszín alá injektáljuk. b. Szétválasztásos trágyakezelés: Szilárd és a híg fázis szétválasztása után a szilárd fázist komposztáljuk és a tápanyag-gazdálkodásban használjuk fel, míg a híg fázist öntözéssel hasznosítjuk. - Hullák és hulladékok ártalmatlanná tétele: Az állati hulla veszélyes hulladéknak minősül és nyilvántartási kötelezettség alá esik. Állattartó telepeken keletkező hullák, hulladékok és melléktermékek környezetszennyező hatása nagy. Az állati hullák és állati eredetű hulladékok gyorsan bomló veszélyes anyagok, ezért ipari felhasználásukról vagy környezetkímélő ártalmatlanításukról gondoskodni szükséges. Állattartó telepeken keletkező hullák, hulladékok és melléktermékek nagyüzemekben gyűjtésük és takarmányipari célú feldolgozásuk jórészt megoldott. Telepi hullakamrákból, ill. a kisüzemek istállóiból az elszállítás a feldolgozó üzem járművén történhet, mely hermetikusan zárható, szag és csepegés mentes. A vágóhídi hulladékot zárt konténerekben szállítják el, mely a szakosított állattartó telepeken és a községi kényszervágó helyeken szervezett begyűjtésre is megfelelő. Kisebb állattartó telepen a hullák és hulladékok a trágyadomb mellett is eláshatók a talajban 1-2 m mélyen, klóros mésszel beszórva. - Kártevők elleni védekezés: Főleg iparban előállított vegyszerek használata miatt károsak. Méreghatásuk miatt a tárolásukra és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat be kell tartani. Állattartó telepen az istállókban és a takarmánytároló helyiségekben csak kiürített állapotban lehet alkalmazni.

9 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 9.o. 7. tétel Csoportosítsa és jellemezze a zöldtakarmányokat! Információtartalom vázlata: - Általános jellemzőik - Csoportosításuk - A gyep növényi összetétele, hasznosítási lehetőségek - Fűféle zöldtakarmányok (silókukorica, kukoricacsalamádé, rozs, zab, cirok) Általános jellemzésük: - legtermészetesebb takarmányok - olcsók - kiváló íz- és aromaanyag - víztartalmuk magas: 75-85% - karotinban gazdagok, C, E, K, B vitamintartalmuk magas - Ca-ban gazdag, P-ban szegény - Hashajtó hatásúak - Káros glikozidokat tartalmaz Csoportosításuk: 1. Legelőfű félék 2. Szántóföldi zödtakarmányok - Fűféle zöldtakarmányok - Pillangósvirágú zöldtakarmányok - Keverék zöldtakarmányok - Leveles zöldtakarmányok - Egyéb zöldtakarmányok A gyep növényi összetétele, hasznosítási lehetőségek: Pázsitfüvek: csenkeszek, perjék, csomós ebír, magyar rozsnok, réti ecsetpázsit, réti komócsin, taréjos búzafű, tarackos tippan stb. Pillangósok: lucernafélék, vörös-, fehér-, korcshere, bükkönyök, szarvaskerep Gyomok: takarmányértékkel rendelkezők (pongyola pitypang, tyúkhúr stb.) előfordulásuk káros: az állatok kültakaróját szennyezik, mérgezőek (mezei aszat, tövises iglice, cserjék stb.) Lehetnek Síkvidéki (édes és savanyú fűfélék), dombvidéki, hegyvidéki, havasi, lápi, sziki legelők A gyep hasznosítása Legeltetés: Szabad legeltetés (ősi forma, az állatállomány az adott terülten szabadon legel) nagy a tiprási veszteség

10 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 10.o. az állatok válogatnak a gyepterület hasznosulása alacsony Irányított legeltetés lábalóli legeltetés (felügyelet mellett legelnek az állatok) pányvás legeltetés szakaszos legeltetés (állandó kerítéssel elválasztott szakaszokra osztják a legelőt) lehet adagolt vagy sávosan adagolt (a legelő szakaszt is több adagban legeltetik) műveleti egységre alapozott szakaszos legeltetés (a szakaszokat nem stabil karámok, hanem mobil villanypásztorok határolják; a legelő gépekkel is művelhető) Kaszálás: Frissen etetés Szénakészítés Szenázskészítés Fűféle zöldtakarmányok (silókukorica, kukoricacsalamádé, rozs, zab, cirok) 1. Kukorica növény kukorica csalamádéként (másodvetésben; 15-22t/ha), illetve silókukoricaként (fővetésben; 25-35t/ha) vetik optimális silózási állapot 30-40%-os szárazanyag-tartalom, viaszérés zöldtakarmányként tejes érés stádiumban célszerű szecskázni, tehenek napi adagja 40-60kg egységnyi területről a legnagyobb zöldtömeg és energiatartalom a kukoricával érhető el jelentős erjeszthető szénhidráttartalma (5-15% cukor) miatt könnyen erjeszthető 2. Szudáni cirokfű szárazságtűrő, nyáron is biztos zöldtermést ad főleg kérődző takarmány, tehenek kg-ot képesek belőle elfogyasztani fehérjetartalma ( g/kg sz.a.) meghaladja a kukoricáét zsenge hajtásai durrint tartalmaznak, amiből az állat szervezetében ciánhidrogén szabadulhat fel blokkolja a szöveti légzést- akár elhullást is okozhat célszerű szoktatást követően, keverten, cm-nél magasságnál betakarítani 3. Cukorcirok szintén jó szárazságtűrő cukortartalma meghaladja a 25%-ot zölden tejes érés állapotában célszerű betakarítani silózni viaszérés stádiumában célszerű kukoricával együtt is vethető, silózható zsenge hajtásai úgyszintén tartalmazhatnak ciánglikozidot 4. Rozs kedveli a hűvös, csapadékos klímát április első felében már etethető kalászhányás állapotában célszerű kaszálni bükkönnyel, borsóval együtt is vethető bőséges N-műtrágyázás hatására feldúsulhat benne a nitrát- és nitrittartalom mérgezés 5. Zab

11 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 11.o. tavasszal és ősszel egyaránt vethető önmagában vagy bükkönnyel keverten elsősorban zöldtakarmányként etetik bugahányástól tejes érésig célszerű betakarítani gyorsan elvénül, nő a rosttartalma 8. tétel Jellemezze a felsorolt szántóföldi zöldtakarmányokat! Információtartalom vázlata: - Pillangósvirágú zöldtakamányok (lucerna, vöröshere, bíborhere) - Őszi és tavaszi zöldtakarmány-keverékek - Leveles zöldtakarmányok (repce, napraforgó) Pillangósvirágú zöldtakamányok (lucerna, vöröshere, bíborhere) 1. Lucernafélék Fehérjében, Ca-ban, Fe-ban, vitaminokban (karotin) gazdag, értékes takarmányok zsenge állapotban, illetve befülledten felfúvódást okozhatnak kékvirágú lucerna a legelterjedtebb, évelő (3-5 év) pillangós takarmánynövény évente 3-4-szer kaszálható, egységnyi területről a legnagyobb fehérjehozamot biztosító szálastakarmány zöldhozama t/ha táplálóanyag-tartalma és a táplálóanyagok emészthetősége lényegesen változik a vegetációs idő előrehaladtával egyes fajtákban szaponin és ösztrogén hatású anyagok is találhatók szarvasmarhákkal és lovakkal kg, zsenge lucernából sertésekkel 1-4 kg etethető egyéb lucernák: sárkerep, komlós, tarkavirágú lucerna 2. vöröshere kétéves növény kisebb a hozama, mint a lucernáé, de talajjal szemben kevésbé igényes táplálóanyag-tartalma hasonló a lucernáéhoz virágzásig célszerű kaszálni tehenekkel kg etethető belőle 3. somkóró csapadékszegény körülmények között, homokos talajokon is elfogadható termést ad (20-25t/ha) kumarint tartalmaz (dikumarol, K-vit. antagonista) 4. csillagfürt hazánkban a fehér és sárga virágú fajtákat termesztik gyenge minőségű talajokon is megterem alkaloidákat (lupinin, lupinidin, lupanin stb.) tartalmaz az édes változatból a tehenek kg-ot is elfogyasztanak

12 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 12.o. Őszi és tavaszi zöldtakarmány-keverékek Keverék zöldtakarmányok Agronómiai előny: nagyobb a termésbiztonság Takarmányozási előny: kedvezőbb táplálóanyag-tartalom, komplettáló hatás 1. Őszi keverékek kora tavasszal, április elejétől betakaríthatók keszthelyi keverék (őszi káposztarepce rozzsal) a repce virágzása előtt kell kaszálni (ízhiba) rozsos szöszösbükköny etetése a rozs kalászhányása előtt őszi búzás pannonbükköny ízletes, nagy hozamú, lassan vénül el Legány-féle keverék (pannon vagy szöszös bükköny, rozs, búza vagy árpa, bíborhere) ízletes, fehérjében gazdag kérődzőkkel, sertéssel, lóval egyaránt etethető 2. Tavaszi keverékek füveshere pillangósok (herefélék, lucerna, szarvaskerep, somkóró, bükköny) és fűféle zöldtakarmányok (angol perje, francia perje, komócsin, csenkesz félék stb.) keveréke kedvező energia-fehérje arány nem puffasztó zabos bükköny a legelterjedtebb tavaszi keverék június elején kaszálható (10-15t/ha) borsós kukoricacsalamádé jó talajt, bőséges csapadékot igényel akkor célszerű levágni, ha a kukorica még címerhányás előtt, a borsó virágzásban van tehenekkel kg etethető belőle borsós napraforgó-csalamádé gyengébb minőségű talajokon is megterem biztonságos termést ad (30t/ha) június elejétől etethető tehenekkel kg/nap napraforgós kukoricacsalamádé nagy tömegű, jó minőségű termést ad akkor kaszáljuk ha a napraforgó tányérok átmérője 2-3 cm szójás silókukorica augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica Leveles zöldtakarmányok (repce, napraforgó) Nagy tömeget adó, dús levélzetű, lédús takarmányok 1. Takarmánykáposzta jó a fagytűrő képessége, akár januárig kinyújtható az etetése zöldtakarmányként, de silózva is etethető

13 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 13.o. mustárolaj-tartalma limitáló tényező, tehenekkel 20-25kg-nál nem célszerű többet etetni 2. Réparepce, káposztarepce legeltethető vagy kaszálható nagy zöldtömeget ad virágzásig kevés a mustárolaj tartalma tehénnek max kg 3. Leveles cukorrépafej betakarításkor keletkező melléktermék (6-10t/ha) nyersfehérjéje döntően NPN anyag (betain, glutaminsav) minőségét a földszennyezés mértéke alapvetően meghatározza oxálsav-tartalma jelentős (5-10%) Ca-oxalát kedvező hatása van a tejtermelésre tehenekkel, marhákkal kg, lovakkal 5-10 kg, kocákkal 4-5 kg etetése javasolható 4. Napraforgó etetését akkor célszerű megkezdeni, ha az állomány harmada virágzik marhák kg-ot elfogyasztanak belőle takarmányborsóval, bükkönnyel együtt vethető 9. tétel Jellemezze gyökér-, gumós és egyéb lédús takarmányokat! Információtartalom vázlata: - Általános jellemzőik - Gyökértakarmányok (takarmányrépa, murokrépa, cukorrépa) - Gumós takarmányok (burgonya) - Húsos termések (takarmánytök) Általános jellemzésük: - Magas víztartalom: 70-95% - Magas szénhidrát és K tartalom - Kevés rost, Ca, P, fehérje és vitamin tartalom - Laktagógok - Etetés előtt mosni, aprítani vagy zúzni kell - Fagyosan, romlottan nem etethetők Gyökértakarmányok 1. Takarmányrépa Nagy tömeget adó, jó étrendi hatású Kedvező a tejtermelésre Tehén: kg, juh: 1-3 kg, túlzott etetés répa ízű tejet eredményez 2. Murokrépa Magas karotin-tartalma miatt főleg fiatal és nőivarú állatokkal etessük. 3. Cukorrépa Elsősorban ipari növény Magas cukortartalma miatt emésztési zavarokat okozhat (acidózis)

14 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 14.o. Tehén: kg, juh: 0,5-1 kg Gumós takarmányok 1. Burgonya Takarmányozásra apró, tárolásra alkalmatlan gumót használunk Keményítőben, C vitaminban és K-ban gazdag Szolanin tartalma mérgező, ami főzéssel eltávolítható Tehén: 6-10 kg, juh: 1-1,5 kg, sertés: 3-6 kg Húsos termések 1. Takarmánytök Magas víztartalom, kevés tápanyag Általában frissen etetjük, tárolni nem lehet 10. tétel Jellemezze az erjesztett takarmányokat! Információtartalom vázlata: - Általános jellemzőik - Erjesztett (silózott) takarmányok (silókukorica szilázs, lucerna- és fűszenázs) Azért, hogy kérődzőket, egész éven át el tudjuk látni szálastakarmányokkal, a zöldtakarmányokat tartósítani szükséges. A szálastakarmányokat vagy erjesztéssel (silózás), vagy szárítással (széna-készítés) tartósítják. A silózással tartósított takarmányokat a gyakorlatban többféleképpen nevezik. Az erjesztett-, a savanyított-, a silózott takarmány, illetve rövidebben szilázs, illetve szenázs megnevezéseket használják. Szilázs: az erjesztés során keletkezett tejsavval tartósított, egy menetben betakarított takarmány. Szenázs: az előzetes fonnyasztás után besilózott, legalább 4O % szárazanyag-tartalmú, erjesztéssel tartósított takarmány. Általában a közepesen erjeszthető fűfélékből és a nehezen erjeszthető pillangósokból készül. A legfontosabb erjesztett takarmányok Silókukorica-szilázs: hazánkban jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya. Erjedése akkor lesz megfelelő, ha a viaszérés stádiumában silózzuk. Az ebben a stádiumban silózott kukorica nettó energia-tartalma a legkedvezőbb. Egyedüli hátránya, hogy tág a fehérje: energia aránya. Ez csökkenthető a könnyen erjeszthető silókukoricához O,3-O,6 % karbamid keverésével. Ez a mennyiség ugyanis nem befolyásolja számottevően az egyébként jó lefolyású erjedési folyamatot, viszont nitrogénben dúsítja a szilázst. A jó minőségű, stabil kukoricaszilázs szárazanyag-tartalma 35-40%, ph-ja 3,8-4,3. A keletkező tej- és illózsírsavak mennyisége 2-3%, melynek eloszlása kedvező erjedés esetében: legalább 70% tejsav, kevesebb, mint 30% ecetsav. A vajsav csak nyomokban fordul elő (<1,5%), előfordulása nem kívánatos. Egy 600 kg-os élőtömegű, kifejlett szarvasmarha naponta kb. 1 kg szervessavat képes elviselni anyagforgalmi zavar nélkül, így 3%-os összsav-mennyiség esetében kg szilázs etethető naponta. A gyakorlatban a tejelő tehén napi adagjában, termeléstől függően kg közötti mennyiséget etetnek kukoricaszilázsból.

15 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 15.o. Szudánifü szilázs: a kukoricaszilázshoz hasonlóan használható fel a takarmányozásban, azzal a különbséggel, hogy nagyobb fehérjetartalma révén a napi adagban a fehérjeszükséglet biztosítására kevesebb fehérjedús takarmány is elegendő. A silózás céljára nem szabad elvénülni hagyni, akkor kell betakarítani, amikor a buga hasban van. Cukorcirok szilázs: nagy cukortartalmánál fogva az egyik legkönnyebben erjeszthető silótakarmányunk. Jó eredményt csak akkor kapunk, ha a silózását 28-3O % szárazanyagtartalom elérésekor, a viaszérés stádiumában kezdjük meg. Lucernaszilázs és -szenázs: lucernából jó minőségű erjesztett takarmányt egy-menetben (szilázs) csak különböző adalékanyagok (abrak, melasz, szerves és szervetlen savak, valamint biológiai tartósítószerek) hozzáadásával kapunk. Ezért hazánkban elsősorban szenázst készítünk a lucernából, amikor a lekaszált lucernát a táblán 38-4O % szárazanyag-tartalomig fonnyasztjuk,ezután történik a silóba való behordás. Ezzel a módszerrel javul a takarmány tömöríthetősége, így a tejsavas erjedéshez szükséges anaerob körülmények hamarabb elérhetők. A jó minőségű lucernaszenázs ph-ja a szárazanyag-tartalom függvényében változik: 4,5-5,0. Szárazanyag-tartalma az alkalmazott technológiától és adalékanyagtól függ: adalékanyag nélkül 40-45%, mikrobiológiai tartósítószer alkalmazásakor 30-40%. Fűszilázs és -szenázs: jó minőségű szilázst a lucernánál leírt módon készíthetünk. Szenázst könnyebben lehet készíteni fűből, mint lucernából. A betárolás kívánatos szárazanyagtartalma %. Jó minőségű szenázst lehet készíteni a monokulturában (magyar rozsnok, zöldpántlikafű, nádképű csenkesz, stb.) termesztett füvekből is. 11. tétel Csoportosítsa és jellemezze a szénákat! Információtartalom vázlata: - Általános jellemzőik - Réti szénák - Pillangósszénák Szénának nevezzük a zöldtakarmányok talajszint feletti részéből szárítással tartósított takarmányokat, melyek tartalmazzák a növény vegetatív (szár, levél) és generatív (virágzat) részeit egyaránt. A szénák táplálóanyag-tartalma függ a botanikai összetételtől, a kaszáláskori fejlettségi állapottól (fenológiai stádiumtól), a növedékek számától, az időjárástól és a szénaszárítás módjától. Az első kaszálásból készül az anyaszéna, a későbbi kaszálásokból pedig a sarjú-széna. A virágzás előtt kaszált, fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag és rostban szegény legelőfűből készült szénát borjú-, vagy csikószénának nevezzük. Minőségük szerint megkülönböztetünk jó, közepes és gyenge szénát. Botanikai összetételük szerint megkülönböztetünk fűféle, pillangós- és keverékszénákat. A fűfélék szénái Ide soroljuk a réti szénát és a szántóföldön termesztett fűféle növényekből készített szénákat. Réti széna: rétek és legelők fűterméséből készül. A változatos fűösszetétel adja kedvező biológiai értékét. A virágzás kezdetén kaszált, megázás nélkül betakarított, édes füveket tartalmazó szénát az állatok szívesen fogyasztják. A megfelelő időben betakarított, jó minőségű rétiszéna nyersrosttartalma nem haladja meg 30%-ot, karotintartalma pedig mg/kg sz.a. A pillangósok a fehérjetartalom emelése révén növelik a réti széna értékét,

16 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 16.o. mennyiségük a jó minőségű rétiszénában megközelítően 20%. Rontja a széna minőségét a mérgező-, vagy kellemetlen ízű gyomnövények és a savanyú füvek jelenléte. A jó minőségű szénában lo %-nál, a közepes minőségűben pedig 3O %-nál nem lehet több a savanyú füvek aránya. A gyenge minőségű réti szénában pillangós nincsen, a savanyú füvek aránya pedig meghaladja a 3O %-t. A termőhely fekvése és a talaj minősége szerint megkülönböztetünk: sziki-, hegyi és alpesi-, dombvidéki és völgyi-, lápi- és erdei szénát. Az állatok által legkedveltebb a fehérjében és ásványi anyagban gazdag, rostban szegény sziki széna. A dombvidéki szénák kedvező fűösszetételük miatt jó minőségűek. A lapályok és völgyek szénái sok savanyúfüvet tartalmaznak, táplálóanyag-tartalmuk csekély. A réti szénát a kérődzők, lovak és nyulak egyaránt szívesen fogyasztják. Szántóföldi fűfélék szénái gyengébb minőségűek, rostban gazdagabbak, viszont nyersfehérjében szegényebbek, mint a réti széna. Ide soroljuk a szudánicirokfű-, mohar- és kölesszénát. Pillangósok szénái Lucernaszéna: a legelterjedtebb, leízletesebb, fehérjében leggazdagabb pillangósszéna. A zöldbimbós állapotban kaszált, megázás nélkül betakarított dús levélzetű, vékony szárú és kellemes illatú lucernaszéna kedvelt takarmány, táplálóanyag-, ásványianyag- (Ca) és karotintartalma egyaránt nagy. A jó minőségű lucernaszéna karotintartlma 30-50mg/kg sz.a. Mivel az értékes táplálóanyagok több mint 70%-a a levélben található, a szár pedig elsősorban rostban gazdag, a lucernaszéna minőségét nagy mértékben befolyásolja a szár-levél arány. Ezért betakarítás és szárítás során elsődleges szempont a levélpergés mértékének csökkentése. A jó minőségű lucernaszéna nyersrosttartalma nem éri el a 25%-ot. Az esős időben készített széna barna színű. Ennek az a magyarázata, hogy a nagy nedvességtartalommal (> 20-22%) kazlazott, vagy bálázott széna túlzott mértékben megpenészedhet, bemelegedhet, aminek következtében fehérjetartalma denaturálódik, szénhidráttartalma karamellizálódik, emészthetősége pedig csökken. Vöröshere széna: vastagabb szárú, gyengébb levélzetű a lucernaszénánál, kevésbé ízletes, étrendi hatása is rosszabb. Elsősorban a kérődzők takarmánya, lovakkal etetve esetenként felfúvó hatású. Egyéb pillangós szénák: gyengébb minőségűek, mint a lucernaszéna. Ide soroljuk a biborhere-, baltacím-, somkoró- és édes csillagfürt szénát. 12.tétel Csoportosítsa és jellemezze a magvakat! Információtartalom vázlata: - Általános jellemzőik - Gabonamagvak (kukorica, búza, árpa, rozs, zab) - Hüvelyesmagvak (borsó, szója) - Olajosmagvak (napraforgó, repce) Gabonamagvak - Nyersfehérje-tartalmuk közepes, 10 % körüli, lizinben szegény.

17 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 17.o. - Nagy az energiatartalmuk, ennek fő forrása az endospermiumban raktározott keményítő Nyerszsírtartalmuk kicsi (2-4%), a legtöbb gabonamag nyersrostban is szegény (2-3 %). A nyersrost mennyisége az árpában sem haladja meg a 6 %-ot és csak a kölesben és a zabban éri el a 8-12 %-t. - Viszonylag sok foszfort és kevés kalciumot tartalmaznak. - A gabonamagvakban található a legtöbb B-vitamin (Bl2 kivételével) és E-vitamin, de C- és D-vitamin nincsen bennük. Kukorica: a hazai abrakbázisban a legjelentősebb szerepet tölti be. Hazánkban, a szélsőségesen száraz éveket leszámítva, a legtöbb szemtermést adja. Takarmányozásra kizárólag puhaszemű, lófogú és sárga színű szemeket termő kukoricát termesztünk. A gabonamagvak közül a kukorica energiatartalma a legnagyobb, ennek oka, hogy a legtöbb nyerszsír a kukoricában van (4-5 %). Nyerszsír-tartalmának mintegy felét a nagy biológiai értékű linolsav adja. Ugyanakkor legkisebb a fehérjekoncentrációja, ami legfeljebb az életfenntartó szükségletét fedezi gazdasági állatainknak. Fehérjéje lizinben szegény, de a kéntartalmú aminosavakból, ill. a triptofánból is keveset tartalmaz. Nyersrosttartalma, amely struktúra nélküli, mindössze 2-2,5 %. A szem sárga színét karotinoid festékek adják, amelynek egyrésze A-provitaminként is hasznosul. A kukorica részaránya az abrakkeverékben %-ot is elérheti. A nyúl kivételével valamennyi állatfaj szereti. A sok kukorica hatására azonban lágyabbá válik a tej zsírtartalma. A sertéshízlalás esetén 60 kg-os testtömeg felett ajánlatos csökkenteni a mennyiségét, mert lágyítja a zsírt. A sportlovak abrakjában is kisebb mennyiségben célszerű szerepeltetni, mert hizlal, továbbá izzadásra hajlamosít. A monokultúrás termesztés Fusarium gombák elszaporodását és az általuk termelt T-2 toxin szintjének megnövekedését idézte elő kukoricában. Emiatt gyakran fordul elő az ilyen kukoricával takarmányozott állatokban termeléskiesés. Árpa: takarmányozásra elsősorban az őszi árpát használják, mivel többet terem és nagyobb a fehérjetartalma is, mint a tavaszié, amit ipari célra használnak. A kukoricánál több fehérjét tartalmaz, ami lizinben is gazdagabb. Energiában viszont szegényebb, mint a kukorica. Rosttartalma nagyobb és kedvezőbb a struktúrája, ami hozzájárul kitűnő étrendi hatásához a sertés, nyúl és ló számára. Hántolással az árpa emészthetősége javítható. A hántolt (csupasz) árpa a fiatal malacok és csibék étrendjében előnyös. Zsírtartalma mérsékelt, zsírsavösszetétele következtében a szalonnát keményíti. Mérsékli az izomszövet elzsírosodását. Búza: termesztése jól gépesíthető, biztonságos, nagy hozamot ad. Nyersfehérjetartalma a gabonamagvak közül a legnagyobb (12-14%), de biológiai értéke nem jobb azokénál. A benne lévő sok keményítőnek köszönhetően energiaértéke nagy. Árpa és kukorica helyett szerepel az abrakkeverékekben. Ízletes takarmány. Darálva vagy zúzva etetik, de lisztfinomságúra sohasem őröljük mert könnyen csirizesedik. Baromfival szemesen is etethető. Rozs: takarmányozásra keveset használunk belőle, bár fehérjetartalma és a fehérjéjében a lizin aránya megközelítően akkora mint a búzában. Csak durvára darálva etetendő. A sertések számára kedvező, mert a szalonnát keményíti. Kesernyés íze és esetleges anyarozsfertőzöttsége miatt csak kis mennyiségeket etessünk belőle. Hevítő, élénkítő hatása van. A baromfi nem szívesen fogyasztja. A gyakorlatban a növendékállatokkal és a tenyészhímekkel etetik. Tritikálé: búza és rozs hibridje. Fehérjetartalma mindkettőjét felülmúlja. A rozshoz hasonlóan kedvező hatást gyakorol az ivari folyamatokra, ezért tenyészhímek takarmányadagjában ajánlott. Anyarozs-fertőzöttségre itt is vigyázni kell. Zab: kitűnő ízű és diétás hatású abraktakarmány. Fehérjetartalma és minősége hasonlít az árpáéhoz. A gabonamagvak közül a legtöbb (5%) és egyben biológiailag értékes zsír (sok telítetlen zsírsav) van benne. A kedvező hatású strukturális rostja mellett valószínűleg ennek köszönheti azt az előnyös "specifikus hatását", amelyet az apaállatok etetése során

18 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 18.o. tapasztalnak. Ajánlják emésztőszervi megbetegedések esetén is, ami nyálkatartalmával van összefüggésben. Nagy (10-11%) rosttartalma miatt emészthető energia-tartalma a többi gabonamagéhoz képest kicsi. A betakarítás után, takarmányozásra történő felhasználás előtt - mint általában a többi gabonamagot is - az utóérés befejeződésének érdekében, 1,5-2 hónapig pihentetni kell. Cirok: kukorica és az árpa egyrésze helyettesíthető vele. Nyersfehérjetartalma az árpáéval azonos, de energiában gazdagabb. Tannin-tartalma rontja a fehérje emészthetőségét. Az abrakkeverékekben a kukorica egy része helyettesíthető a cirokmaggal. Kalciumból még a többi gabonamaghoz képest is keveset tartalmaz. Az apró magot minden állatfajnak csak aprítva (darálva, őrölve) adjuk. Köles: magja apró, ezért csak darálva etethető. Nagy a rosttartalma, felhasználásával a kukorica egyrésze helyettesíthető. Jó az étrendi hatása, a zsírt és a vajat lágyítja. Hüvelyes magvak - A hüvelyes magvak fehérjetartalma két-háromszor nagyobb, mint a gabonamagvaké és esszenciális aminosavtartalma is eltér azokétól. Ugyanis lizinben gazdagok, de metioninban és cisztinben relatíve szegények. Ezért a gabonamagvak és a hüvelyesek előnyösen egészítik ki egymás aminosav garnitúráját. - A hüvelyesek energiatartalma megközelíti a gabonamagvakét. Kivételt képeznek azok a hüvelyes magvak, amelyekben a keményítő mellett jelentős zsírtartalom is szolgál a magnak energiatartalékul (szója, csillagfürt). - Különösen foszforban gazdagok, de kalciumtartalmuk is több mint a gabonamagvaké. - A hüvelyes magvakra jellemző, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben mind tartalmaz antinutritív anyagokat, legtöbbjük olyan sokat, hogy nem is etethetők e káros vegyületek inaktiválása (pl. hőkezelés) nélkül. Borsó: A hüvelyes magvak közül hazánkban a borsót termesztik a legnagyobb területen. Fehérjetartalma a hüvelyes magvak között a legkisebb, 23-27% nyersfehérjét tartalmaz, amely lizinben gazdag, de metioninból és triptofánból a lizinhez képest a szükségesnél kevesebb található benne. Kicsi a nyerszsírtartalma is, míg a rosttartalma közepes. Nagy előnye, hogy keserű, vagy mérgező alkaloidát nem tartalmaz, a szalonnát keményíti, de ugyanakkor nehezebben emészthető, dugító hatású. Aránya az abrakkeverékekben nem haladja meg a %-ot, de valamennyi állatfajjal etethető. Lóbab: % nyersfehérjét és 7-9 % nyersrostot tartalmaz. A lóbabban is vannak antinutritív anyagok, de ezek mennyisége olyan kevés, hogy az abrak l5 %-ában minden korú és hasznosítású állattal előkészítés nélkül etethető. Takarmányértéke leginkább a borsóéhoz hasonlít. Édes csillagfürt: sárgavirágú változata jobb takarmány, mint a fehérvirágú, de kevesebbet terem. Hazai jelentőségét az adja, hogy mészben szegény homoktalajon is termeszthető és a borsóénál majdnem kétszer nagyobb a fehérjetartalma, rosttartalma %. Az abrakkeverék 15 %-áig minden állattal jól etethető. Elsősorban az extrahált szójadara részbeni helyettesítésére jön számításba. Szójabab: a legértékesebb hüvelyes mag, jelentős (35-38 %) nyers-fehérjetartalma mellett nagy mennyiségű (18 % nyerszsír) kiváló biológiai értékű olajat is tartalmaz. Fehérjéjének a biológiai értéke a növényi fehérjék közül a legjobb. Lizinből viszonylag sokat tartalmaz, limitáló aminosava a metionin. A szalonnát és a vajat lágyítja. Nyersen etetve gátolja az emésztőcsatornában a tripszin hatását, ami viszont hátrányosan érinti a fehérje hasznosulását. A tripszinihibitor hatás nedves hőkezeléssel hatékonyan inaktíválható. Olajos magvak

19 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 19.o. Az olajos magvakat csak ritkán használjuk takarmányozásra, mert ezeket a növényeket az olajipar számára termesztik. Összetételükre a nagy olaj- és fehérjetartalom jellemző. Napraforgó: 15 % nyersfehérjét, 30 % nyerszsírt és 25 % nyersrostot tartalmaz. Lizinben relatíve szegény, metioninban viszont gazdag. A szemtermést közvetlenül nem nagyon etetjük. Repce: közvetlenül ritkán etetjük, aminek oka, hogy az olajtartalom közel felét a rosszízű erukasav teszi ki és a mustárolaj glikozidja toxikus is lehet. Még az u.n. dupla nullás (kis glikozid- és erukasav tartalmú) fajták, mint pl. a Kanola repce is tartalmaznak 1-2 % erukasavat, ami az olajnak halízt kölcsönöz. Lenmag: kitűnő az étrendi hatása, ugyanis a vízben duzzadó nyálkaanyagai a gyomor- és bélgyulladásban szenvedő állatok tüneteit enyhítik. Rostban szegény, fehérje- és zsírtartalma jelentős. Etetés előtt célszerű leforrázni, így a benne lévő ciántartalmú glikozida elveszti mérgező hatását. 13. tétel Csoportosítsa és jellemezze a melléktermékeket! Információtartalom vázlata: - Szántóföldi melléktermékek (szalmák, kukoricaszár, leveles répafej) - Malomipari melléktermékek (korpa, ocsú) - Olajipari melléktermékek (extrahált darák) - Szeszgyári melléktermékek (moslék, élesztő) - Konzervgyári melléktermékek Szántóföldi melléktermékek Szalmafélék Szalmán a magtermésétől megfosztott növény szárát és megmaradt leveleit értjük. Összetételükre általában a sok rost, valamint a kevés fehérje-, zsír-, oldható szénhidrát- és ásványi anyag tartalom jellemző, azaz nem koncentrált, terimés takarmányok. Az őszi vetésű növények szalmáinak takarmányértéke kisebb, mint a tavasziaké. Táplálóanyag-forrásként legjobban a juh hasznosítja, mert finom ajkaival kiválogatja a csaknem szénaértékű leveleket és a magtermés visszamaradó részeit. Szarvasmarhával átlagosan 5 kg, lovakkal 2-3 kg, juhokkal l kg szalma etethető naponta. l Fűfélék szalmái Legnagyobb mennyiségben a gabonaszalmák állnak rendelkezésre. Takarmányozásra a tavasziak szalmáit (zab-, tavaszi árpa-, köles-, tavaszi búzaszalma) használják, az ősziekkel inkább almoznak. Árpaszalma: leggyakrabban a tavaszit etetik. Az őszi árpa szúrós toklásza felsértheti a száj nyálkahártyáját. Búzaszalma: táplálóanyagainak emészthetősége a nagyobb rosttartalma miatt kisebb a többi gabonaszalmáénál. Zab-, köles-, rozs-, fű- és moharszalma: ezek közül legértékesebb a zabszalma és a kölesszalma. Puha szárúak és dús levélzeűek, ízletes szalmák. Táplálóértékük kérődzőkkel és lóval etetve megközelíti a közepes minőségű szénákét. A rozsszalmát csak elvétve használják

20 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 20.o. takarmányozásra. A fűszalma táplálóértéke meghaladja a gabonaszalmákét. A moharszalma szára kemény, főleg lóval etethető. Kukoricaszár: takarmányozási jelentősége a szalmák közül a legnagyobb. A szeptemberben és októberben betakarított kukoricaszárnak ugyanakkora a táplálóértéke, mint a közepes minőségű réti szénának. Az idő előrehaladtával azonban táplálóétéke romlik. Jól jellemzi ezt a mondás: az októberi szár szénaértékű, a novemberi szalmaértékű, a decemberi tűzrevaló". A kukoricaszár legolcsóbb hasznosítása a növendékekkel történő legeltetése. Eredményesen silózható leveles cukorrépafejjel és cukorgyári nyers répaszelettel. Takarmányértéke főként az un. pác (nedves répaszelet,szecskázott kukoricaszár, vagy takarmányrépával kiegészített szalma, törek, melasz és víz) etetése alkalmával használható ki. 2 Pillangósok szalmái Fehérjében és ásványi anyagokban gazdagabbak, mint a gabonaszalmák. Legjelentősebb közülük a borsószalma. Szára puha és dús a levélzete, viszonylag nagy a fehérjetartalma. Kérődzőkkel etethető, elsősorban juhokkal. Malomipari melléktermékek A gabona- és hüvelyes magvak feldolgozása során magtisztítási hulladékok, őrlési melléktermékek és hántolóipari hulladékok keletkeznek. - Magtisztítási hulladékok Ebbe a csoportba az ocsú, és a malomocsú tartozik, amelyek részben szorult és törött szemű gabonából, részben pedig idegen magvakból és gyommagvakból áll. Felhasználásuk csak próbaetetés és megfelelő szoktatás után lehetséges. - Őrlési melléktermékek Korpák a héjrész mellett változó mennyiségű aleuron- és endospermiumrészeket is tartalmaznak. A nyersfehérjetartalmuk %, nyersrosttartalmuk 8-14 % között változik. Az ásványi anyagok közül foszforban gazdagok, de magnézium és cink tartalmuk is jelentős. Ezenkívül jó B-vitamin források is. Búzakorpa: kedvező hatást gyakorol a tejtermelésre, ezért főleg tejelő teheneknek az abrakkeverékébe kerül, de kocáknak és kancáknak is kiváló takarmánya. Jól felhasználható 60 kg-nál nagyobb hízósertések tápjában az energiakoncentráció csökkentésére. Lovakkal 0,5 kgnál nagyobb adag etetése nem javasolt. Rozskorpa: kevésbé jó étrendi hatása miatt a búzakorpánál kevesebbet etetünk jobb emészthetősége ellenére. Árpa-, kukorica-, zabkorpa ritkán kerül forgalomba. Etetés előtt fontos táplálóanyagtartalmuk ellenőrzése. Takarmánylisztek a korpáknál több lisztes endospermiumot és kevesebb héj- és aleuronrészt tartalmaznak. Így fehérje és nyersrost-tartalmuk kisebb, de energiaértékük nagyobb, mint a korpáké. Búzatakarmányliszt: energiában gazdagabb és rostban szegényebb mint a búzakorpa, ugyanis 15 % nyersfehérjét és legalább 35 % nitrogénmentes kivonatot tartalmaz. Elsősorban hízóállatokkal etetik. Rozs-, árpa-, kukorica-, borsótakarmányliszt: búzatakarmánylisztnél elmondottak szerint használható fel takarmányozási célra. Csírák: olajban gazdagok, sok zsírban oldódó vitamint tartalmaznak. Elsősorban baromfi- és malactápban használják 1-3 %-ban. A kereskedelmi forgalomban csak búzacsíra kapható, amely nyersfehérjében, nyerszsírban és foszforban gazdag és nyersrostban szegény takarmány.

21 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 21.o. Növényolaj-ipari melléktermékek Ebbe a csoportba az extrahált darák tartoznak, amelyek igen értékes fehérjeforrások, jelentős a nyersrost, de csekély a nyerszsírtartalmuk, így zsírban oldódó vitaminokat gyakorlatilag nem tartalmaznak. Extrahált szójadara: a legértékesebb élelmiszeripari melléktermék, biológiai értéke megközelíti az állati eredetű fehérjéket. A szójában többféle antinutritív anyag (tripszinhibitor, soin, stb) található, amelyek azonban a nedves hőkezelés (tósztolás) hatására inaktiválódnak. Valamennyi állatfaj szívesen fogyasztja és kitűnően értékesíti. Mivel főként importból származik, ezért elsősorban abrakfogyasztó állatokkal etetjük. Extrahált napraforgódara: a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló étolajgyártási melléktermék. Antinutritív- és toxikus anyagokat nem tartalmaz. Nyersfehérjetartalma %, lizinben viszonylag szegény, metioninban gazdagabb, jó foszforforrás. Takarmányozási értékét az emészthetőséget rontó tűhegyes héjrészek nagyban befolyásolják. A hazai I. osztályú extrahált napraforgódara 12 %-nál több nyersrostot nem tartalmaz. Finomra darálvaa etetik. Extrahált repcedara: takarmányozási célú felhasználhatósága nagymértékben függ mustárolaj- és erukasav-tartalmától. Ezért a hagyományos repcéből készült extrahált darát csak a kérődzők takarmányában célszerű felhasználni az abrak 7-10 %-ig. Sertéssel és baromfifajokkal csak a dupla és a tripla nullás fajták etethetők az abrak néhány százalékában. Extrahált lenmagdara: igen jó minőségű melléktermék, azonban csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. Nyálkaanyaga következtében kitűnő diétás hatású takarmány elsősorban fiatal és emésztőszervi bántalmakban szenvedő állatok számára. Ebbe a csoportba tartozik még az importból származó extrahált gyapot- és extrahált pálmamagdara, amelyek hazánkban csak ritkán kerülnek etetésre. Szeszgyári melléktermékek - Sörgyári melléktermékek A sörgyártás alapanyaga a tavaszi árpa, amelynek a keményítőjét használjuk fel az alkoholos erjedéshez. Malátacsíra: a kicsírázott árpának (maláta) cérnavékonyságúvá száradt gyökere. Táplálóanyag-tartalma attól függ mikor szakították meg a csírázás folyamatát és milyen hőfokon szárították (pörkölték) a malátát. Nyersfehérjetartalma 25 %-ra tehető, aminek azonban egyharmada amid, lizinben, metioninban gazdag, nyersrosttartalma % között változik. Jó forrása a foszfornak, cinknek és kobaltnak, valamint a B-vitaminoknak. A fejőstehenekkel napi 3 kg-ig terjedő adagban etethető. Kisebb adagban a hizómarhák, juhok és hízósertés adagjában is szerepelhet. Sörtörköly: az édes cefre leszűrése után visszamaradó melléktermék, amely a cukorrá lebontott keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt is. Szárazanyag-tartalma 24 % körül van, amiben ugyanennyi nyersfehérje és nyersrost található. Laktagóg hatású, adagja a teheneknek kg/nap. A friss sörtörköly gyorsan romlik, penészedik, ezért szárítják, vagy erjesztéssel tartósítják. A szárított sörtörköly a kérődzők, a ló és a sertés abrakkeverékének értékes komponense. Sörélesztő: az érlelés során leülepedett és leszűrt élesztőtej besűrítése után kapott termék, aminek a szárazanyag-tartalma %. Mivel ez még igen romlékony, ezért 90 % szárazanyag tartalomra beszárítják, így kerül a kereskedelmi forgalomba, mint szárított sörélesztő. Igen értékes, fehérjében és lizinben gazdag takarmány. A B-vitaminokból is

22 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 22.o. (kivétel Bl2) sokat tartalmaz. Minden állatfajjal etethető, de gazdaságossági okok miatt csak a sertés és a baromfi abrakkeverékében használják fel 2-5 %-ban. - Szeszgyári melléktermékek A szeszipar a szénhidráttartalmú mezőgazdasági terményeket, vagy melléktermékeket használja fel szeszgyártásra. Szeszgyári moslékok: nem más mint lepárolt cefre. Mivel a koncentrált oldatban a cukor nem erjed maradéktalanul alkohollá, ezért a cefrét szükség szerint vízzel higítják. Ezért van az, hogy a friss szeszmoslék kevés, legfeljebb 6-8 % szárazanyagot tartalmaz. A szeszmoslékok közül a gabonaalapúak kedvezőbb étrendi hatásúak, mint más nyersanyagból (burgonya, cukorrépa, gyümölcs, stb.) származók. A friss moslékot elsősorban hízómarhákkal és tejelő tehenekkel etetjük, megfelelő szálastakarmány ellátás mellett. Mivel a híg moslék szállítása költséges, ezért állítják elő a sűrített szeszmoslékot A melaszalapú szeszgyártás során keletkező híg moslékot 70 % szárazanyagra besűrítve Vinasz néven forgalmazzák, amit elsősorban a kérődzők takarmányozásában hasznosítanak. A kukorica szeszipari feldolgozása során keletkezett híg moslék % szárazanyagtartalomra besűrítve sűrű kukoricamoslék néven kerül forgalomba. Szema (szeszgyári maradék): a sűrű kukoricamoslék, kukorica rostfrakció, "szűrőlepény" szárított keveréke. Nyersfehérjetartalma 20 % körüli, ami elsősorban a szarvasmarhák és sertések abrakkeverékében használható. Szeszélesztő: a cefre lepárlása után az élesztősejtek szeparálással történő leválasztással nyerhető. Takarmányozási értéke, felhasználhatósága megegyezik a sörélesztőnél leírtakkal. Konzervgyári melléktermékek A zöldség- és gyümölcsfélék konzervgyári feldolgozása során keletkeznek. Gyorsan kell felhasználni, mivel rövid ideig állnak nagy mennyiségben rendelkezésre. Nagy víztartalmuk miatt gyorsan romlanak. Paradicsomtörköly: héj és magrészeket tartalmazza. Aprók a magvai, ezért csak darálva etethető. Viszonylag nagy a nyersrosttartalma, ezért csak a kérődzőkkel hasznosítható. Almatörköly: héjból, magházból és bélrészekből áll. Cukortartalma miatt szívesen fogyasztják a kérődzők. Kifejlett szarvasmarhákkal 20 kg, juhokkal 2-3 kg-os mennyiségben etethető. 14. tétel Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! Információtartalom vázlata: - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek (nedves és szárított répaszelet, melasz) - Az állati eredetű melléktermékek általános jellemzői - Tejfeldolgozás melléktermékei (sovány tejpor, savó, savópor) - Halfeldolgozás melléktermékei (halliszt) - Egyéb állati eredetű takarmányok ( takarmányzsír, tojás)

23 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 23.o. Cukoripari melléktermékek A cukorrépa feldolgozás során keletkező melléktermékeket soroljuk ebbe a csoportba. Nedves répaszelet: a cukor kivonása után nyert melléktermék. Az egyszer préselt 6-7 %, a kétszer préselt pedig % szárazanyagot tartalmaz, aminek közel kétharmadát a nitrogénmentes kivonható anyag, főleg a szacharóz teszi ki, nyersfehérjetartalmuk csekély 1,7-2,0 %. Elsősorban tehenekkel (laktagóg hatás) és hízómarhákkal etetjük napi kg-os adagban. Szárított répaszelet: energiatartalma kb. 70 %-a a gabonamagvakénak. Szárazanyagban % nitrogénmentes kivonható anyag található, fehérjetartalma kevés (10 %), a % nyersrosttartalma könnyen emésztődik. Etetésének két módja ismert, egyik eredeti állapotban etetni (etetés előtt néhány órával előbb be kell áztatni), vagy darálva az abrakba keverve. Ennél az etetési módnál ügyelni kell arra, hogy a gyomorba kerülve térfogatának többszörösére duzzad. Jelentős töltő hatása miatt elhízástól óvott tenyészkocák abrakkeverékében is jó eredménnyel hasznosítható. Melasz: a gyártás során az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó sűrű, sötétbarna, szirupszerű folyadék. Szárazanyag-tartalma %, ebben % cukrot és 8-10 % nyersfehérjét tartalmaz, aminek nagy hányada amid. Ásványi anyagok közül K, Na, Zn és Co tartalma jelentős. Elsősorban a szarvasmarha takarmányozásában használjuk (1-2 kg/nap). Amid-anyagait a kérődzők jól értékesítik, cukortartalma pedig a bendőbaktériumok energiaforrása. Édes ízét a ló és a sertés is igen kedveli, cukortartalmát a legjobban hasznosítják. Állati eredetű takarmányok Állati eredetű élelmiszerek feldolgozásának melléktermékei. Nagy a fehérjetartalmuk és kedvező a biológiai értékük, ezért elsősorban a sertés és baromfifajok takarmányai. Tejfeldolgozási melléktermékek Teljes tej a szopós állatok számára kiváló takarmány megfelelő táplálóanyag-tartalma, íze és étrendi hatása miatt, idősebb állatoknak azonban drága takarmány. Fölözött tej: a tej zsírtartalmának szeparátorral történő kinyerése után keletkező, gyakorlatilag zsírmentes (maximum 0,3 % tejzsírt tartalmazó) termék., így zsírban oldódó vitaminokat sem tartalmaz. Igen értékes takarmány, nagy a fehérjekoncentrációja, kitűnő a fehérje minősége, jó íze, valamint gazdag hatóanyag- és ásványi-anyagtartalma miatt. Elsősorban az itatásos borjúnevelésben használhatjuk fel zsírkiegészítéssel. Sovány tejpor: a lefölözött tej beszárítása után nyerik. Drága, ezért csak tejpótló borjútápszerekbe, valamint a malacok prestarter tápjaiban célszerű belekevereni. Savó és savópor: a sajt és túró készítésekor visszamaradó melléktermék. Kevés a fehérje és zsírtartalma, de a tejnél több cisztin és lizin található benne. Táplálóanyagainak emészthetősége jó, B-vitamin tartalma kiváló. Borjakkal és sertésekkel etethető. A savóport a savó szárításával állítják elő. Felhasználható a sovány tejpor (kb. 25 %) helyettesítésére. Iró és írópor a vajgyártás melléktermékei. Fehérjetartalma megegyezik a fölözött tejével, de zsírtartalma több, emészthetősége kiváló. Az íróport az író szárításával állítják elő, ami minimum 30 % fehérjét tartalmaz. Húsipari melléktermékek A vágóhidakon, hús- és hulladékfeldolgozó üzemekben, valamint az állati eredetű termékeket feldolgozó konzerviparban keletkező melléktermékeket soroljuk ide. Vegyes állati fehérje liszt: vágóhídi melléktermékekből és elhullott állati tetemekből készül. A termék nyersfehérjetartalma az alapanyag minőségétől függően % között változik,

24 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 24.o. hasonlóan az aminosav- és ásványianyag-tartalma is. Zsírtartalma max. 15 % lehet. A sertés és baromfi takarmányában használjuk 3-5 %-os mennyiségben. A kérődzők szivacsos agysorvadásos betegsége (BSE = bovine spongiform encephalopathie), illetve a ragadós szájés körömfájás kórokozóinak terjedése, illetve annak megelőzése miatt az Európai Unióban - és hazánkban is - jelenleg a vegyes állati fehérje lisztek takarmányozási célu felhasználása nem engedélyezett. Baromfi vegyes állatifehérje liszt és baromfi állati fehérje liszt: a baromfi vágóhidak melléktermékeiből készülnek. A két termék között csak a felhasznált toll mennyiségében van különbség. U.i: amíg a baromfi vegyes állati fehérje liszt a tollat is tartalmazza, addig a másik termékben csak annyi toll van, amennyi a gyártás során elkerülhetetlen, ezért ennek a terméknek jobb az emészthetősége és kedvezőbb az aminosav garnitúrája is. Húspép: az állati fehérjelisztet főzés után nem szárítják, hanem kémiailag tartósítják. Tartósítószerként különböző szerves savak használatosak. Vér és vérliszt: A nyersvér állategészségügyi okokból csak főzve etethető. A vérliszt nyersvérből szárítással készül. Fehérjetartalma jelentős, lizinben és leucinban gazdag, azonban izoleucintartalma kicsi, ezért biológiai értéke a többi állati eredetű takarmánynál rosszabb. Emiatt a baromfi abrakkeverékébe 3 %, a sertésébe pedig 5 % keverhető. Toll liszt: a vágóhidakon keletkezett toll magas hőmérsékleten, főzéssel, vegyszeres, enzimes (fehérjebontó) kezeléssel történő feldolgozása után keletkezett állati eredetű takarmány. Sok fehérjét tartalmaz (70 %), de a benne lévő fehérje igen rosszul emészthető. Halfeldolgozási melléktermékek Fehérjében gazdag takarmányok, amelyek kedvező aminosav összetételük folytán elsősorban a növendék állatok számára fontosak. Halliszt: teljes (ún. szemét) halakból és halfeldolgozási melléktermékekből szárítással előállított takarmány. Minőségét számos tényező befolyásolja, de általánosságban megállapítható, hogy igen értékes takarmány. Nyersfehérjetartalma % között mozog, lizinben és metioninban gazdag, ásványianyag-tartalma jelentős. A jó minőségű halliszt 2-3 %-nál több konyhasót és 10 %-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. Mivel a végtermékben ízhibát okoz, a baromfi esetében hizlalás befejezése előtt 1-2 héttel már ne etessük. 15. tétel Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmánykiegészítőket! Információtartalom vázlata: - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok - Takarmánykiegészítők (fehérje, ásványi anyag, vitamin) A premixek olyan gyári készítmények, amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket, esetleg olyan gyógyszereket, amelyek a betegségek megelőzését, az ellenállóképesség fokozását szolgálják. A gyártók minden terméken feltüntetik, hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában %-ban). A kereskedelemben hozzáférhetők az ú.n. komplett-premixek is, amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben

25 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 25.o. szükséges ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, stb.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt, általában 2.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek, amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának, a kornak megfelelő fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket (pl. intenzív brojler indító koncentrátum, stb.). Ezek a koncentrátumok önmagukban nem etethetők, gazdasági abrakkal (kukorica, v. kukorica-búza, stb.) keverve teljes értékű takarmánykeverékek állíthatók elő belőlük. Ügyelni kell arra, hogy a zsákcimkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk, és hogy a keverés egyenletes legyen. A koncentrátum higítás házilag könnyen kivitelezhető és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát, mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetők. Tápok Gyárilag előállított, koncentrált takarmánykeverékek. Minden állatfajnak és hasznosítási típusnak megvan a megfelelő táp-típusa, kornak és termelés intenzitásának függvényében. Olyan teljes értékű takarmánykeverék, amely: %-ban gabona magvakat tartalmaz az állat energiaigényének kielégítésére ( kukorica, búza, árpa, rozs, tritikale, zab) %-ban koncentrátumot tartalmaz, amely - premixből (2-5%) és - fehérje- és olajos takarmányokból áll Takarmánykiegészítők Olyan szerves-, vagy szervetlen anyagok, készítmények tartoznak ebbe a csoportba, amelyekkel az állatok napi takarmányadagját kiegészítve azok hiányzó anyagait pótoljuk, növeljük az állatok termelését illetve ellenálló képességét. 1 Vitaminkiegészítők A legtöbb szükséges vitamin előállítására az állatok még előanyagaikból (provitamin) sem képesek, ezért a takarmánnyal való felvétele nélkülözhetetlen. A takarmányok természetes vitaminkészlete azonban a legtöbb esetben nem elegendő az állatok szükségletének a fedezésére, ezért mesterséges vitamin-kiegészítőket is alkalmazni kell. 2 Ásványianyag kiegészítők Idetartoznak a kalcium- és foszfor kiegészítők, valamint az állat nátrium és klór szükségletének kielégítésére szolgáló konyhasó, valamint a mikroelemeket tartalmazó premixek. 3 Aminosav kiegészítők A növényi eredetű fehérjék hasznosulását leggyakrabban azok elégtelen lizin és metionin tartalma limitálja. Az abrakfogyasztó állatok esetében az alábbi termékeket használjuk: - Biolizin: 20 % L-lizin-HCl-t tartalmaz - Biometin: 20 % DL-metionint tartalmaz A kérődzők számára az alábbi készítmények ismeretesek: - Metionin-hidroxi-analóg (HMB, Alimet): ez a vegyület nem metionin, (aminocsoportot nem tartalmaz) a májban alakul át metioninná (védett metionin). - Mepron (MHA-Ca): védett aminosav, ellenáll a bendőbeli lebontásnak, ezért alkalmas a kérődzők metionin ellátásának javítására. 4 Antioxidánsok A keveréktakarmányok elengedhetetlen alkotórészei, amelyek védik az oxidációra érzékeny alkotórészeket. Jellemző rájuk, hogy a korábban képződött peroxidokat nem képesek ugyan hatástalanítani, de a folyamatot fékezik. A takarmányiparban használatos antioxidánsok:

26 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 26.o. - BHT (butil-hidroxil-toluol), - EMQ (etoxi-metil-quinolin) és - BHA (butil-hidroxi-anizol) fenol típusúak. Mindhárom termékből a maximális adag 150 mg/kg takarmány. 5 Ízanyagok A takarmányfogyasztást meghatározó tényező közül nem hanyagolható el az íz- és szaghatás sem. Legjobban a fiatal sertés és szarvasmarha hálálja meg a takarmány ízesítését. Eredetük szerint beszélhetünk természetes (cukor, melasz, citromsav, stb.) és szintetikus (szacharin, etil-vanilin, stb.) ízesítő anyagokról. Az íz hibákat azonban (amely számos esetben a takarmányban az előkészítés vagy tárolás során bekövetkezett káros folyamatok eredménye) nem szabad semmilyen mesterséges beavatkozással elfedni. 6 Energianövelő készítmények Bizonyos esetekben előfordul, hogy a nagy termelőképességű állatok energiaigénye nem elégíthető ki önmagában csak a szokásos takarmányokkal, mert több szárazanyagot már nem képesek felvenni. Ilyenkor különböző energia-kiegészítőket alkalmazunk. Jellemző rájuk, hogy egységnyi térfogatban az átlagosnál több energiát tartalmaznak, pl. a zsírokban 2,5-ször több energia van, mint a gabona magvakban. Ilyen energianövelő készítmény lehet pl.: a zsírpor, amelynek 50 %-a pelyhesített kukorica, 50 %-a pedig állati (illetve napjainkban növényi) zsír. 7 Nem-fehérje-nitrogén (NPN) anyagok A bendőbeli fehérjeképződéshez a legolcsóbb N forrás a karbamid. A napjainkban etetett karbamidos takarmányok három fő csoportra sorolhatók: - Karbamidos koncentrátumok általában 5-20 % karbamidot, a bakteriális folyamatokhoz szükséges energiaigény kielégítését szolgáló szénhidrátforrásként pedig melaszt és ás-ványi anyag kiegészítést tartalmaznak. Etetés előtt abrakkal kell hígítani. - Karbamidos keveréktakarmányok iparilag gyártott koncentrátumok felhasználásával állítják elő az adott előírásnak megfelelően hígítva. - Karbamidos tömegtakarmányok közül legjelentősebb a karbamiddal kezelt silókukorica szilázs. A karbamidon túl egyéb NPN anyagok (ammónium-szulfát, -klorid, -foszfát) is felhasználhatók a kérődzők takarmányozásában. 8 Enzimkészítmények Az állatok szervezetében részben életkori sajátosságok, részben valamely táplálóanyag feltárására alkalmas enzim hiánya miatt számos emésztőszervi probléma, termelésbeli lemaradás, esetleg súlyos betegség léphet fel. A fenti okok miatt idézett problémák megoldására napjainkban egy lehetséges mód kínálkozik. Olyan enzimkészítményeket kell az állat számára a takarmánnyal adagolni, amelyek a szervezetben hatékonyan működni képesek és alkalmasak az adott egyébként nem emészthető táplálóanyag lebontására és felszívódásra alkalmassá tételére.

27 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 27.o. 16. tétel Ismertesse a legeltetési módokat! Információtartalom vázlata: - A legelő jelentősége - Legeltetési módok (szabad, pányvás, adagolt) - A legelő berendezései - Az állatok előkészítése legeltetésre - A legelő hasznosítása kaszálással Legelők Pázsitfűvel, pillangósokkal, kisebb mennyiségben savanyúfüvekkel és gyomnövényekkel tartósan benőtt területek. Szent György naptól Szent Mihály napig legeltetéssel (legelő) vagy kaszálással (rét, kaszáló) hasznosíthatók. - A legelő állat friss levegőn tartózkodik, miközben jelentős területet jár be. A táplálék megszerzésével együtt járó mozgás jó hatású az egészségre, acélossá teszi az izmokat. - A napfény kedvezően hat a csontok fejlődésére (D-vitamin képződése). - A változatos fűösszetétel fehérje, aminosav-, ásványianyag- és vitamintartalma megfelelő fejlődést és jó ivarszervi működést eredményez. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a tenyésztésre szánt növendékmarhák és - juhok leggazdaságosabban a legelőn nevelhetők fel. A legeltetéssel alakíthatók ki az egészséges, szilárd szervezet (jó konstitució), a rendszeres ivari működés és a hosszú élettartam. Nagy tejtermelésű tehenek táplálóanyag-szükséglete azonban legeltetéssel nem elégíthető ki, a mozgás következtében pedig nő az életfenntartó nettó energia szükséglet, ezért legeltetésük nem javasolt. A legelők osztályozása A legelőket több szempont szerint osztályozhatjuk: Állandó legelők Ismerünk: - természetes és A termőterület egy része - fekvése vagy talajadottsága folytán nem alkalmas szántóföldi növénytermelésre. - mesterséges gyepterületeket. Ezeket az állattenyésztő telepek közelében telepítik a természetszerűbb takarmányozás és az egészségesebb tartásmód céljából. Alkalmi legelők Alkalmi legelőknek azokat a területeket nevezzük, amelyeket nem legeltetés céljára vetettek be, de a főtermény betakarítása előtt (buja őszi vetések lecsíptetése, évelő-pillangósok őszi növedékének legeltetése), vagy után (gabona-, kukorica-, burgonya-, répatarló, magnak termesztett borsó-, lóbab-, csillagfürttarló ) legeltetéssel gazdaságosan lehet hasznosítani. Alkalmi legelőként szolgálhatnak az árokpartok, útszélek, vasúti töltések és a szérűskertek is. Téli legelők A téli legelőknek különösen a juhok takarmányozásában van jelentősége. Rozslegelő létesíthető nyári és késő őszi legeltetésre.

28 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 28.o. Állatok előkészítése legeltetésre A kizárólagos legeltetés akkor valósítható meg, ha a legelő fedezi az állatok összes táplálóanyag-szükségletét. A kiegészítő takarmányokat a teljes táplálóanyag-szükséglet kielégítése céljából adjuk. - A legelőre hajtás előtt fokozatosan szoktassuk az állatokat a szabad levegőhöz és a mozgáshoz. Az istállózott állatokat a legelőre hajtás előtti hetekben karámban jártassuk meg. Először naponta egy-két alkalommal és csak rövid ideig, majd pedig naponta több órán keresztül tartózkodjanak a szabadban. - Gondoskodni kell az állatok körmözéséről is, mert az istállóban tartott állatok körme hosszúra nő, ezért lesántulnak és nem tudnak legelni. - A legelőre hajtás előtt az állatokat parazita ellenes védőoltásban részesítjük. - A legeltetés első napjaiban csak egy-két órát legeltessünk, és gondoskodjunk elsősorban a szárazanyag pótlásáról. Fokozatos átmenettel szoktassuk az állatokat az egész napos legelőn tartózkodáshoz. - Az is nagyon fontos, hogy egy csoportban csak összeszokott állatokat legeltessünk. Tavasszal, a legelőre hajtás előtt a legelőt is elő kell készíteni. E célból gondoskodni kell a belvizek megszüntetéséről, a legeltetést akadályozó tárgyak eltüntetéséről és a vakondtúrások elegyengetéséről. A kutak vizét fertőtleníteni kell, a nyári szállásokat, karámokat és sózóvályúkat ki kell javítani. (Szikes, lecsapolt, lápos területeken mikroelemes nyalósót adagoljunk.) Legeltetési eljárások Annak alapján, hogy az állatok táplálóanyag-felvételét milyen módón szabályozzuk a legeltetés során, valamint, hogy beavatkozzunk-e a legelő termőképességének a fenntartása érdekében, a legeltetésnek az alábbi módjait különböztetjük meg. 1. Hagyományos legeltetés - Szabad legeltetés Az állatállomány az egész területet szabadon legeli. Ilyenkor válogatnak, csak a legízletesebb füveket legelik le, a többit letapossák, illetve a bélsarukkal beszennyezik. Ennél az eljárásnál a legelő növényzetének mindössze 4O-5O %-a hasznosul. Az ilyen gyepterület hamar kimerül, nem tud regenerálódni, elgyomosodik, állateltartó képessége csökken. - Irányított legeltetés Mindegyik módszer a szabad legeltetésnél kedvezőbb gyephasznosítást tesz lehetővé. Láb alóli legeltetés. A legelő állatok nem szóródhatnak szét az egész területen, hanem a legelő egy kisebb részén két pásztor irányításával haladnak előre. Váltott legeltetés. A legelőt több részre osztják és ezeket felváltva legeltetik. Pányvás legeltetés. Csak kisüzemben valósítható meg. Az állatokat egyedileg hosszú lánccal egy cölöphöz rögzítik, amely körül - mintegy adagolva - az állat a füvet legeli. Gondos munkával (néhány óránként áttelepítés) lehetővé teszi a gyep regenerálódását, de az állat kiszolgálása (ivóvíz) nagy figyelmet és sok kézi munkát igényel. 2. Korszerű legeltetés - Szakaszos legeltetés Ezzel az eljárással legalább 4-6 szakaszra osztják a legelőt. A legelőszakaszokat villanypásztorral, vagy állandó jellegű kerítésekkel határolhatjuk. A villanypásztor könnyebben áttelepíthető. A szakaszok nagyságának megállapításánál lényeges feltétel, hogy azok nagyüzemi módon muűvelhetők legyenek. Amikor egy szakaszt lelegeltek azonnal megkezdődnek annak ápolási munkálatai. A szakaszok felhajtó útról nyílnak. Egy időben egy szakaszt legeltetünk. A többi szakasz növényzete pihen, illetve újrasarjad. A helyi

29 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 29.o. körülményektől (fűhozam) függően egy-egy legelőszakaszt egy legeltetési idényben 3-5-ször legeltethetünk. - Sávosan adagolt legeltetés Ez a módszer az egyik legkorszerűbb legeltetési mód. Lényegében a legelőt az állatok számának megfelelő szélességű szakaszokra osztjuk, úgy hogy az egymás mellett legelő egyegy állatra l-l,5 m szélességű legelősáv jusson. A kijelölt szakaszokra - merőleges irányban mozgatható - kerekeken guruló villanypásztort telepítünk, amelyet a legelés ütemének megfelelően l-2 méterrel előbbre helyezünk. Ennél a legeltetési módnál a legkevesebb a tiprásból eredő veszteség, és az állatok a füvet válogatás nélkül legelik le. - Műveleti egységekre alapozott szakaszos legeltetés Ennél a legeltetési módnál csak a legelőnek van állandó kerítése, az egyes szakaszokat villanypásztorral alakítják ki a mindenkori állomány és fűhozam nagyságához igazodva. Az állatfajok legelővel szembeni igényei Szarvasmarha: a dús növényzetű legelőt kedvelik. A füvet nyelvük segitségével nyalábolva szakítják le, ezért legeltetésükre a 15-2O cm magas fű a legalkalmasabb. Juh: kevésbé igényes a legelő minőségével szemben. Finom ajkaival az egészen apró növényzetet is le tudja rágni, ezért a szikes, köves legelők gyér növényzetét is jó hasznosítja. A mély fekvésű, vizenyős legelőterületek legeltetését a parazitákkal (májmételykór, stb.) való fertőződés kockázata miatt kerülni kell. Ló: a legelő füvét harapja, ezért azokon az alacsonyabb füveket termő területeken is legeltethető, amelyeket a szarvasmarha a már említett okok miatt nem tud hasznosítani. Mélyen lerágja a füvet, ami károsan hat annak sarjadó-képességére. A szarvasmarhával ellentétben a keményebb szárú füveket kedveli. A lólegelő esetében fontos, hogy a talaj száraz és kemény szerkezetű legyen. Sertés: a többi állatfajjal szemben a nedves, mélyfekvésű legelőket kedveli, amelyeken rostban szegény, húsos szárú, gyökerű és levelű növényeket talál. Más állatfajok legelőjén nem szabad a sertéseket járatni, mert a legelőt a sertés feltúrja és tönkreteszi. Liba: jó elkülöníthető, silányabb legelőt is jól hasznosítja. Ezeken a területeken más állatfajt legeltetni nem célszerű. A liba trágyája több fűfajt kiéget. A libalegelőn a libapimpó válik uralkodóvá. 17. tétel Jellemezze a szénakészítést! Információtartalom vázlata: - A szénakészítés előnyei, szükségessége - Természetes szénakészítési eljárások (renden /rendfelszedővel, bálázóval/, állványon szárítás) - Mesterséges szénakészítési eljárások (hideglevegős vagy szellőztetéses, forrólevegős)

30 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 30.o. A szénakészítés A takarmány tartósítása vízelvonáson, szárításon alapszik, amihez a nap- és szélenergiát használjuk fel, illetve mesterséges szénaszárítást is alkalmazhatunk. A száradás ütemét befolyásolja a levegő hőmérséklete, relatív páratartalma, és a légmozgás. Szénakészítésre csak a vékony szárú fű- és pillangós zöldtakarmányok alkalmasak. A vastagabb szárú növények (pl. kukorica) a kazalban megpenészednek. A szénának szánt zöldtakarmányt akkor célszerű kaszálni, amikor a növény a legtöbb táplálóanyagot halmozta fel. Az optimális táplálóanyag-tartalom a növények zöldbimbós állapotában, illetve a virágzásuk kezdetén következik be. Később rosttartalmuk gyorsan nő, a növény elvénül, táplálóanyagai nehezebben emésztődnek. Eszerint a rétiszéna alapanyagát akkor kell kaszálni, amikor a vezérnövény java virágzásban van. A lucerna különböző rotációi (a kaszálások) esetében más és más az optimális betakarítási idő. - Az első kaszáláskor a lucernát akkor kell betakarítani, amikor alsó levelei sárgulnak és bimbózni kezd, - a második kaszáláskor zöldbimbós állapotban, - az utolsó kaszáláskor pedig teljes virágzás állapotában, amikor több táplálóanyag halmozódik fel a gyökérnyakban és így megerősödve tud áttelelni. Természetes szénaszárítási eljárások Szénaszárítás renden A szénaszáríás legrégibb módja. A zöldtakarmányt a szárítás idején jelentős veszteség éri. Minél hosszabb ideig hagyjuk a takarmányt a szántóföldön, illetve kaszálón, annál nagyobb kockázattal szárítható és annál nagyobb lesz a táplálóanyag-veszteség. Kedvező időjárás esetén is 4O % körüli táplálóanyag-veszteség következik be, esős időben pedig a veszteség elérheti a 6O-7O %-ot. Különösen jelentős a napsugárzás okozta karotinveszteség, valamint a pergési-, csapadékos időben pedig a kilúgzási- és rothadásból származó táplálóanyagveszteség. Szénakészítés hagyományos, kisüzemi módszerrel A táplálóanyag-veszteség csökkentése érdekében célunk az, hogy a széna minél gyorsabban száradjon. Ezért a zöldtakarmányt akkor kaszáljuk, amikor a harmat már felszáradt és a takarmány száraz. A kaszálás után azonnal fel kell lazítani a takarmányt villával vagy rendsodróval. Az újranedvesedés megakadályozása végett este a takarmányt gereblyével kisebb, cm-es halmokba, un. csirkékbe kell összehúzni. Hasonló hatást érünk el, ha rendsodróval hengerekbe sodorjuk a takarmányt. Amikor a széna eléggé száraz (25-35 % nedvességtartalmú), boglyákba, vagy petrencékbe gyűjtjük. Ezek l,5-2 m magas szénahalmok, melyekben a széna lassan l8-22 % víztartalomig szárad, és innen 2-3 nap múlva a kazalba hordható. Szénakészítés nagyüzemi módszerrel A tárcsás rotációs kasza után visszamaradt rendet (a minél gyorsabb száradás biztosítása érdekében), a rendrevágás után közvetlenül el kell teríteni (un. szőnyegrendet készítünk). Ebben az esetben a levágott anyag nedvességtartalma 80% körüli, melynek köszönhetően a lucerna még nem érzékeny a mechanikai igénybevételekre. Vannak olyan kivitelű kaszák is, melyek a növényt közvetlenül terített rendre rakják. Ebben az esetben természetesen a rendterítés műveletét elhagyjuk. A kaszálás során fontos szársértést alkalmazni. Erre a célra alkalmasak a hengeres (pillangósok esetében alkalmazott), illetve a lengőujjas kivitelű (fűfélék esetében alkalmazott) szársértők, melyeket a rotációs kaszákra szerelnek fel. A

31 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 31.o. szársértő elősegíti a szár gyorsabb száradását, ezáltal a száradás egyenletesebbé válik és kisebb lesz a levélpergés. A szénakészítésnek kedvező időjárási viszonyok esetében a 80% nedvességtartalommal elterített anyagot 40-45% nedvességtartalom eléréséig nem bolygatjuk, mert minden mozgatással a levélpergési veszteség nagyobb lesz. Nem megfelelő időjárási körülmények között (esős, párás, ködös idő), hogy elkerüljük az újranedvesedést, a terített renden lévő anyagot este célszerű összerakni, majd reggel újra elteríteni. Amikor a terített renden lévő lucerna nedvességtartalma eléri 40-45%-ot, az anyagot szűkített rendre rakjuk % nedvességtartalom mellett a levélpergés még kis mértékű. A szűkített renden a pillangós zöldtakarmányok levélzete a rend belsejében, a szárrészek pedig a rend felszínén helyezkednek el, ezzel is csökkentve a szár és a levél száradásának üteme közötti különbséget. A szűkített rend méreteinek, valamint rendfolyóméter-tömegének a rendfelszedő gép méretéhez kell igazodni. A szűkített rend forgatható, hogy minél hamarabb elérjük a 20-22%- os nedvességtartalmat, amellyel a széna már kazlazható, illetve bálázható. Kazal készítése szálasan A 20-22% nedvességtartalmú szénát a vezérlőujjas felszedő-berendezéssel ellátott rendfelszedő pótkocsi felszedi, esetleg felszeleteli, és a kazalnál felállított fogadóberendezéshez szállítja, ahonnan egy felhordó szalag juttatja a kazalra. A rendfelszedő pótkocsi által okozott mechanikai veszteség, különösen réti széna esetében kicsi. A szénát leginkább pajtákban vagy szabadon álló kazlakban tárolják. A pajtákban kisebb a táplálóanyag-veszteség, de jelentős az építési költség. A szénát 4-4,5 m alapszélességű, 6-6,5 m vállszélességű, ülepedés után 7-9 m magas és legfeljebb 20 m hosszú kazalba rakják. Nem ajánlatos a kazlat túlságosan szélesre méretezni, mert a széles kazalban a széna nem szellőzik kellőképpen. A kazal helyét mindig a szérűskert kiemeltebb részén jelöljük ki, hossztengelyével lehetőleg az uralkodó szél irányába. Ha több kazlat építünk, akkor azoknak egymástól való távolsága m legyen. A víz aláfutásának megakadályozására érdemes a kazlat körülárkolni. A kazal alá cm vastagon száraz szalmát kell teríteni, hogy a szénát védjük a talaj nedvességétől. A kész kazal tetejét legalább cm vastag szalmaréteggel fedjük be, hogy az felszívja a nedvességet. l-2 heti ülepedés után a kazal tetején mutatkozó hibákat javítsuk ki és a kazal tetejét kötelekkel l-l,5 m-ként rözítsük. Bálázás A renden száradt széna betakarítása bálázással is történhet. A kisbála-készítő gépekkel kg súlyú szögletes bálák nyerhetők. A bálázás, amennyiben nincs lehetőség utószárításra, 18-23% nedvességtartalmú szénából történik. Napjainkban a nagybála készítő gépek terjedtek el a nagyüzemekben, mivel a betakarítás teljesítménye jelentős mértékben növelhető ezzel a technológiával. A bálák tömege kg. A bálák lehetnek henger vagy szögletes formájúak. A szögletes nagybála könnyebben rakható kazalba, készítésekor kisebb a pergési veszteség, a szántóföldön megázva azonban könnyebben magába szívja a nedvességet. A gyakorlatban a hengeres bálák terjedtek el. Megkülönböztetünk göngyölve bálázó, állandó bálakamrás, valamint sodorva bálázó, változó bálakamrás (gumihevederes kialakítású) bálázógépeket. Az állandó bálakamrás gépek esetében a tömörítés a bálakamra belső kerülete mentén kezdődik és a bála közepe felé halad. A változó bálakamrás gépek esetében először a bála közepe készül el és a tömörítés a bála közepétől kifelé halad. Az állandó bálakamrás géppel laza közepű (a középső mag csillag keresztmetszetű), jól átszellőző, míg a változó bálakamrás géppel kemény, tömör közepű, alaktartó bála készíthető. A bálaképzés módja meghatározza, hogy milyen takarmány bálázható az adott géppel. Lucernaszéna bálázásakor állandó bálakamrás (göngyölva bálázó) géptípus javasolt (mely esetében kisebb levélpergési veszteséggel számolhatunk) míg réti széna és szalma esetében a változó bálakamrás (sodorva bálázó) géptípus is megfelel. Általában a fűből és fűkeverékből készített szénák kevésbé

32 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 32.o. igényesek a betakarító gépek munkaminőségével szemben, mint a pillangósok. Utószárításra elsősorban a belül laza szerkezetű, állandó bálakamrás géppel készített bála alkalmas, amely könnyebben átszellőzik. Bálázásra (utószárítás nélkül) a 20%-nál kisebb nedvességtartalmú széna kész. Kedvező időjárás esetében, megfelelő rendkezeléssel 2-3 nap alatt száraz széna készíthető. Állandó bálakamrás hengeres bálázók működési vázlata Változó bálakamrás hengeres bálázók működési vázlata Célszerű a bálák fedett szénatároló pajtákban való tárolása. Amennyiben erre nincs lehetőség a kazal elhelyezhető szabadtéren is, ekkor azonban gondoskodni kell fedéséről (szalmával), mivel a csapadékvíz beszivárgása penészedést, rothadást okozhat. A bálák csomagolhatók egyedileg, vagy csoportosan. Napjainkban azonban a fóliaárak és a bálacsomagolás egyéb költségei miatt a szénabálák csomagolása nem gazdaságos.

33 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 33.o. Szénaszárítás állványokon Csapadékdús vidékeken és a pillangós virágú növények esetében az állványokon való szénaszárítás Nyugat-Európában gyakori. Előnye, hogy az állványokon a levelek és a szárak egyenletesebben száradnak, elmaradnak a szénaforgatási munkálatok, így nagymértékben csökkenthető a mechanikai veszteség. Kifejezetten kisüzemi módszerek. Az állványos szénaszárítás módjai az alábbiak: Finn nyárs A szénát szárító nyárs kb. 2 m hosszú, 8-12 cm vastag, mindkét végén kihegyezett farúd. Az alsó végét kb. O,5 m mélyen a földbe ássák, a talaj feletti részének furatain 3 db 7O cm hosszú pálcát dugnak keresztül. Ezekre rakják - alulról kezdve - az egy napig fonnyasztott takarmányt. Svéd állvány Egymástól 3 m távolságra földbe ásott tartóelemekből áll, amelyekre több sorban horganyzott drótot feszítenek ki. Az alsó drótot olyan magasan kell kifeszíteni, hogy a felrakott takarmány ne érje a földet. Az állványra zöld és fonnyasztott takarmányt is tehetünk. Szénaszárító gúla 2-2,5 m hosszú, 8-1O cm vastag karókból összeállított háromlábú állvány. A gúlára nagytömegű, renden fonnyadt takarmány helyezhető, ezért kisebb a faanyag szükséglete, és a felrakása is könnyebb. Ha csúsztató talpat helyeznek a gúlák alá, akkor megrakva a tábla szélére vontathatók. Ezáltal a tábla a további munkák számára szabaddá tehető és a sarjadás is zavartalan. Kellően zárt, kerek boglyát raknak erre az állványra, hogy az eső lecsorogjon róla. Mesterséges szénaszárítási eljárások Ebbe a csoportba azokat a technológiákat soroljuk, amelyeknél a nap-energia mellett egyéb energiaforrásokat (elektromos energia, olaj, földgáz, stb.) is igénybe veszünk a zöldtakarmány szárításához. A kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek a mesterséges szénaszárítással csökkenthetők. A szellőztetéses szénaszárításnak több változata van. Megvalósítható kazalban, pajtában, toronyban, szekrényes vagy aknás szárítóban. A szárítást végezhetjük hideg előmelegített-,vagy meleg levegővel. Szellőztetéses szénaszárítás kazalban A szellőztetéses szénaszárítás előnye, hogy emészthető fehérjében és karotinban gazdagabb, nagyobb táplálóértékű széna készíthető, mint a renden szárított széna esetében, mivel a szántóföldön csak fonnyasztást végzünk. A szellőztetéses szénaszárítás lényeges kérdése, hogy milyen nedvességtartalomig fonnyasztjuk elő a zöldtakarmányt a szántóföldön. A betakarításkori nedvességtartalmat úgy kell meghatározni, hogy a zöldtakarmány víztartalmának nagyobb részét még a szántóföldön párologtassuk el. A betakarításra tehát olyan nedvességtartalom mellett kerüljön sor, 4O-5O %, amelynél még minimális a levélpergés. Napos időben ez a nedvességtartalom 0,5-2 napos fonnyasztással elérhető, így az időjárási kockázat jelentősen csökken. További előnye ennek a szárítási módszernek, hogy jóval kisebb kilúgzási, romlási, pergési, utóerjedési veszteség éri a takarmányt, csökken a bemelegedés és öngyulladás veszélye, mintha renden szárítottuk volna. Ezen kívül a takarmány hamar lekerül a tábláról, így a következő növedék egyenletesebben és gyorsabban nőhet. Magyarországon a Vámosi féle hideg levegős szellőztetéses széna-szárító rendszerek terjedtek el. A berendezés fő részei: központi légcsatorna, a bemenő nyílásnál nagy teljesítményű axiális ventillátor, valamint a központi légcsatornához csatlakozó oldalsó

34 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 34.o. légelosztó rendszer. E szárítóberendezések három- és egykürtősoros (dugósoros) rendszerben készülnek. A ventillátor a levegőt a központi légcsatornán az oldalsó légelosztó hézagain és a szellőzőkürtőkön át a kazalba nyomja. A kazalon áthaladó levegő szárítja a takarmányt. A kazal szálas és bálázott takarmányból is kialakítható Szellőztetéses (Vámosi-féle) kazal szárító (a- három dugósoros, hideg levegős kazal; b- egy dugósoros kazal) A szárításhoz használt ventillátor mobil, ezáltal újabb kazalhoz vontatható. A szellőztetéses szárítóberendezésre az első alkalommal 3-5 m magas előfonnyasztott zöldtakarmány-réteget lehet felrakni. A további rétegek vastagsága fokozatosan csökken a nehezebb szellőztetés miatt. Egy-egy kazalban tonna széna van. Amikor friss takarmányt rakunk a kazalra, a levegőztetést minél hamarabb meg kell kezdeni. A szárítás első napján éjszaka is üzemeltessük a ventillátort, ilyenkor még a nagy páratartalmú levegő is szárít. Ezt követően csak akkor érdemes üzemeltetni, ha a levegő páratartalma 85 % alatti, ugyanis a nagy páratartalmú levegőnek nincs szárító hatása. Amennyiben a kazal hőmérséklete 35 Co fölé emelkedik, a szellőztetést akkor is meg kell kezdeni, ha a levegő relatív páratartalma 85 %-nál nagyobb. A kazalban végzett szárítás előmelegített levegővel is történhet. Az előmelegített levegős, kazlas szénaszárítás a hideg levegős szellőztetéses szénaszárításhoz hasonló elven alapul. Az eltérés csak annyi, hogy a hideg levegő helyett a környezet levegőjénél 5-12 Co-kal magasabb hőmérsékletű előmelegített levegőt fúvatunk a kazalba. Ennek a rendszernek az az előnye, hogy a berendezést rossz időjárás esetén is tudjuk üzemeltetni, már 5O-55 % nedvességtartalmú zöldtakarmányt is biztonságosan lehet szárítani, továbbá a szárítási idő lerövidül, ami ugyancsak növeli a biztonságot. A levegő előmelegítése történhet olaj- vagy gázfűtésű termogenerátorral, esetleg melléktermék tüzelésű kazánok felhasználásával. Szénakészítés toronyban A szálas széna készítése, beszállítása, kazlazása, kitermelése és kiosztása sok munkával jár. Ez a folyamatlánc egyszerűsíthető szecskázott széna készítésével

35 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 35.o. A szársértő kaszával rendre vágott zöldtakarmányt forgatás nélkül (1-2 nap alatt) 35-50% nedvességtartalmúra fonnyasztjuk, majd felszedjük és a toronyhoz szállítjuk. A takarmányt járvaszecskázóval cm hosszúra aprítjuk és a toronyba fújatjuk. A tornyot rétegezve töltjük meg, egy-egy réteg szellőztetése 5-6 napig tart. Szénaszárítás szellőztetéses szárító-tároló pajtában Csökkenthetők a szellőztetéses szénaszárítás veszteségei, ha a szárítóberendezést pajta alatt helyezzük el. A teljes technológia gépesíthető, az időjárási kockázat minimálisra csökken, jó minőségű lucernaszéna készíthető. A szellőztetéses szárító-tároló pajtában készített lucernaszéna nyersfehérje-tartalma 20-24%, karotintartalma pedig mg/kg. A szársértővel felszerelt kaszával levágott zöldtakarmányt laza szőnyegrendre terítjük, így rendsodrás nélkül is megfonnyad. Fél-egy napi fonnyasztás után elérhető a 40-45%-os szárazanyag-tartalom. Szeletelőkéses rendfelszedő kocsikkal történik a betakarítás, amely a takarmányt 10 cm-es szeletekre vágja. A takarmányt a fogadóasztalról dobóventillátoros fúvóberendezés tárolja be a pajtába. Ha a szárítást oldalfal nélküli pajtában végezzük, akkor a szabadban álló Vámosi kazalhoz hasonlóan dugókkal légcsatornákat kell kialakítani a szénában. Oldalfallal ellátott pajtában erre nincsen szükség. A szárító-tároló pajta 4-6 kamrából áll. A betakarítás folyamatossága érdekében egyszerre 2-3 kamrát érdemes tölteni. Az eljárás terjedését a tetemes beruházási költség nehezíti. Meleg levegős kamrás szénaszárítás Előnyei és technológiája hasonló a szellőztetéses szárító-tároló pajtáéhoz, azonban ezekben nem tároljuk csak szárítjuk a takarmányt. A kamrákba a fenékrácsozaton át, órán keresztül 5O-7O C-os meleg levegőt fúvatunk. Ezután a szellőztetés céljából 2 órás hideg levegő befúvatása következik. Kiszáradás után a takarmányt ki kell szedni és a végleges tárolóhelyre kell átrakni. Forrólevegős gyorsszárítás A forrólevegős szénaszárító berendezésben alkalmazott Co-os levegő lehetővé teszi, hogy az eredeti nedvességtartalmú zöldtakarmány néhány perc alatt légszárazzá váljék. A magas szárítóközeg hőmérséklet ellenére az anyag hőmérséklete nem lépi túl a minőségkárosodást jelentő kritikus értéket, ami az intenzív nedvességleadással és a rövid idejű hatással magyarázható. Erre a célra hazánkban hengeres dobszárítókat használnak, amelyek fűtőanyaga gázolaj, földgáz, pakura. A szárítandó takarmányt a fogadógaratból felhordóberendezés szállítja a forgódobba, amelyben a takarmány 4-5 perc alatt légszárazzá szárad. A takarmány további útja attól függ, hogy milyen végterméket kívánunk előállítani. Ezzel a berendezéssel zöldlisztet, pelletet és pogácsát lehet előállítani. Az így készült zöldnövényliszt emészthető fehérje- és karotintartalma, nélkülözhetetlen aminosav-tartalma, biológiai értéke kedvezőbb bármely más módon tartósított zöldtakarmányénál.

36 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 36.o. 18. tétel Jellemezze az erjesztéses takarmánytartósítást (silózást)! Információtartalom vázlata: - A silózás előnyei - Az erjeszthetőséget befolyásoló tényezők - A silózás gyakorlati végrehajtása - Silótípusok A takarmányok erjesztéses tartósításának (silózás) előnyei Az erjesztéssel történő tartósítás előnye a szénaszárítással szemben, hogy - kisebb a táplálóanyag-, és a karotinveszteség, - az időjárási kockázat kisebb betakarításkor, - az erjedés során keletkező tejsav önálló táplálóhatással is rendelkezik, - az erjesztett takarmány tűzbiztos, valamint - olyan takarmányok is erjeszthetők, amelyekből széna nem készíthető (silókukorica). A takarmányok erjeszthetőségét befolyásoló tényezők 1. A takarmány szénhidrát- és fehérjetartalma A szénhidrátok, ezen belül is az erjeszthető szénhidrátok mennyisége határozza meg a takarmányok természetes erjedőképességét. A zöldtakarmányok erjeszthető szénhidráttartalma különböző. A fehérjetartalom rontja a növény erjeszthetőségét, mivel a fehérjék bontásakor keletkező NH 3 hatására a ph-csökkenés üteme mérséklődik. Ezen tulajdonságok alapján a növényeket három csoportba soroljuk: - Könnyen erjeszthető takarmányok: nagy mennyiségű tejsav a fehérjében szegény, szénhidrátban gazdag takarmányokból keletkezik, ilyen a silókukorica, cukorcirok, szudánifű, stb. Fonnyasztás és silózási segédanyag nélkül is stabil szilázs készíthető belőlük. - Közepesen erjeszthető takarmányok: a közepes fehérje- és szénhidráttartalmú legelőfüveink közepesen erjeszthetők. A legelő füvéből jó minőségű silózott takarmány csak két menetben készíthető (szenázs). A körülményektől függően silózási segédanyag hozzáadása is szükséges lehet. - Nehezen erjeszthető takarmányok: A fehérjében gazdag takarmányok rendszerint kevés erjeszthető szénhidrátot tartalmaznak, ezért nehezen savanyíthatók. Ilyen a lucerna és a vöröshere. Ezeket könnyen erjedő szénhidrátokkal kiegészítve (melasz), különböző szerves vagy szervetlen savakkal (hangyasav, propionsav, kénsav), illetve biológiai tartósítószerekkel kezelve, fonnyasztás után silózhatjuk sikerrel. 2. A takarmányok pufferkapacitása Az erjedés akkor fejeződik be, amikor a takarmány kémhatása eléri a 4,3 ph-t. A jó minőségű szilázs ph-ja 4,0-4,3. A 4,5-5 ph értékű szilázs rendszerint rossz minőségű, mert tejsavas erjedésen kívül vajsavas erjedésen ment keresztül. Jó minőségű szenázsok esetében a 4,5-5,0 ph tekinthető ideálisnak. A szárazanyagtartalom növekedésével azonban a stabil szilázs/szenázs eléréséhez szükséges kritikus ph-érték emelkedik, tehát kevésbé savas kémhatás is elégséges A szilázsban a ph csökkenést befolyásoló tényezők az alábbiak lehetnek: - elsősorban a fehérjék bomlásából származó NH 3, - egyes ásványi anyagok (Ca, Mg, K, Na) valamint

37 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 37.o. - a szerves savak. A ph-érték csökkenését lassító anyagok együttes mennyiségét a pufferkapacitással jellemezzük. Pufferkapacitás alatt azt a g-ban kifejezett tejsav-mennyiséget értjük, amely a silózandó takarmány 1 kg-nyi szárazanyagának ph-ját 4,0-ra csökkenti. A könnyen erjeszthető silókukorica pufferkapacitása: 38 g tejsav/kg sz.a., míg a nehezen erjeszthető lucernáé 74 g tejsav/kg sz.a. 3. A takarmány tömörítése A tejsavbaktériumok oxigénmentes (anaerob) környezetet igényelnek, melyet megfelelő tömörítéssel tudunk biztosítani.. Ezért nagyon fontos a takarmány mielőbbi (átlagosan 3-5 nap, maximum 7 nap) alapos tömörítése a silótérben. A tömörítést befolyásolja: - a silózandó takarmány szárazanyag- és nyersrosttartalma, - szecskamérete. Minél nagyobb a szárazanyag- és a nyersrosttartalom, valamint minél hosszabb a szecska -a rugalmas alakváltozás miatt- annál nehezebben tömöríthető a takarmány. Nagyobb szárazanyag-, és nyersrosttartalom mellett kisebb szecskamérettel érhetünk el jobb eredményt. 4. A takarmány szárazanyag-tartalma A silózandó takarmány szárazanyag-tartalma nemcsak a tömöríthetőséget befolyásolja, hanem hatással van a baktériumok szaporodására is. - A 15 %-nál kisebb víztartalmú takarmányban a baktériumok nem tudnak szaporodni, - a 7O %-nál nagyobb víztartalom pedig kedvez az ecetsavtermelő fajok elszaporodásának, ezért az ilyen takarmányokból készült szilázs kevésbé ízletes. Emellett nagy nedvességtartalom esetében (>70%) a tömörítés hatására csurgaléklé keletkezik, mellyel sok értékes táplálóanyag megy veszendőbe. A tömörítés és az erjedés szempontjából is kedvező szárazanyagtartalom: - füvek esetében %, - lucerna esetében %, - silókukorica esetében pedig 35-40%. 5. A szecskaméret és a szálhosszúság Az apró, egyenletes szecskaméret javítja a tömöríthetőséget, a mikrobák táplálóanyagokhoz való hozzáférését, csökkenti az erjedési veszteségeket. Korábban silókukorica-szilázs esetében a 2-3 cm-es szecskaméretet tekintettük ideálisnak a bendőműködés szempontjából. Napjainkban a korszerű silókukorica-betakarító gépek (zúzókosárral felszerelt magajáró szecskázók) elterjedésével a szecskahosszúság 4-20 mm között változik. Amennyiben a takarmányadag tartalmaz 2-3 kg szénát, ez a rövid szecska nem okoz zavart a bendőműködésben. 6. A hőmérséklet A tejsavbaktériumok a környezet hőmérséklet változására érzékenyek. Egyik csoporjuk l5-35 Co-on (hidegerjesztők), másik csoportjuk 4O-5O Co-on (melegerjesztők) szaporodik leggyorsabban. A tömörítés közvetlenül befolyásolja a hőmérséklet változását a szilázsban: nem elégséges tömörítés hatására levegős marad a takarmány, a sejtek légzése később áll le, tovább tart az önmelegedés szakasza, következésképpen a hőmérséklet emelkedik a szilázsban. A tömörítés akkor megfelelő, ha az előző napokban besilózott takarmány hőmérséklete nem emelkedik 30 C fölé.

38 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 38.o. A silózás gyakorlati végrehajtása Attól függően, hogy erjedés milyen hőmérsékleten zajlik le, az erjedésnek két alaptípusát: hideg- és melegerjesztést különböztetünk meg. l A hidegerjesztés gyakorlata A silóban kialakuló hőmérsékletet a tömörítés mértékével tudjuk szabályozni. A takarmány tömöríthetőségét a szárazanyag-, nyersrost-tartalom, illetve a szecskaméret határozza meg. Az ideális silóhőmérséklet: Co között van. Az erjesztés sikere szempontjából igen lényeges a szárazanyag-tartalom. Ezt befolyásolja a takarmányok betakarítási idejének helyes megválasztása és a füvek, valamint pillangósok estében a fonnyasztás mértéke is. A fontosabb szálastakarmányok silózásának optimális időpontja az alábbi: - silókukorica: viaszérés elején vagy viaszérésben, - szudánifű: buga hasban van, - cukorcirok: magvak viaszérésben, - fű: közvetlenül a virágzás előtt vagy a virágzás legelején, - lucerna és egyéb pillangós: bimbózásban, virágzás elején. Az apró egyenletes szecska nemcsak a tömöríthetőség szempontjából fontos, hanem azért is, mert a kisebb szecska nagyobb aktív felületet jelent a mikrobák számára. A kisebb szecskával készült szilázs esetében csökken az erjedési veszteség és javul a minőség. Ezért - a silókukoricát 1-2 cm-re, - a füvet és a lucernát pedig 2-3 cm-re szecskázzuk falközi silóban való tároláskor. A megfelelő tömörítés után a silót le kell zárni, ezzel biztosítjuk az anaerob feltételeket, és védjük az esőtől, valamint a széltől a takarmányt. A lezárás legjobban fóliával, továbbá a fóliának szalma-bálákkal, gumiabroncsokkal történő terhelésével oldható meg. A földdel való takarás a takarmány szennyeződését okozza. 2 A melegerjesztés Kezdetben, amíg a silózás során lejátszódó biológiai folyamatok törvényszerűségeit nem ismerték, a melegerjesztéses silózás (zsombolyázás) volt gyakorlatban. A módszernek az előfeltétele a takarmány laza összerakása, aminek az eredménye a növényi sejtek erőteljes légzésén keresztül a gyors felmelegedés. A melegerjesztés esetében feltétel, hogy 24 órán belül a takarmány hőmérséklete 5O Co fölé emelkedjen. Amint a növényanyag elérte az 5O Co-os hőmérsékletet tömörítéssel és gyors lezárással anaerob viszonyt kell kialakítani, ami kedvez a termofil (melegerjesztő) tejsavtermelő baktériumoknak. A termofil tejsavtermelő baktériumok hatására intenzív tejsavas erjedés játszódik le. Az intenzív légzés következtében azonban a szárazanyag-veszteség meghaladja a 2O %-ot is. További hátránya, hogy csökken a takarmány fehérjeértéke, mert a tartós hőhatás miatt a fehérje egy része denaturálódik, emészthetősége jelentős mértékben csökken. Silótípusok A silózás gyakorlata során többféle silótípus alakult ki. 1. Ideiglenes silók Ároksiló Az ároksiló 1,5-2,5 m mély, rézsűs falú, tetszőleges hosszúságú árok. Alkalmazásakor jelentős táplálóanyag-veszteséggel kell számolni, gondot okozhat a földszennyeződés, a csapadékvíz, valamint a csurgaléklé elvezetése. Aljára szalmát célszerű rétegezni, falát fóliával kell bélelni. Kazal- és halomsiló Rendszerint a talajon megépített korszerűtlen tárolók, melyek kis beruházási igényük miatt még ma is megtalálhatók a gyakorlatban. A kazalsiló keresztmetszete egyenlőszárú trapéz,

39 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 39.o. melynek méretei az alábbiak: szélessége a föld színén 8-1O m, amely felfelé fokozatosan kb. 5-6 m-re keskenyedik. Magassága kb. 3-3,5 m, hosszúsága pedig tetszőleges (30-50 m). Az ún. halomsiló gömbsüveg alakú, magassága 3-4 m. Alkalmazásukat korlátozza az a körülmény, hogy a rosszul tömöríthető peremrészeken jelentős a táplálóanyag veszteség. Szalmabálasiló A silók oldalfalát szalmabálából is össze lehet rakni, 1 m-re 3 db szalmabála jut, két sorban. Előnye, hogy bármilyen lapos területen felállítható, de legjobb, ha az istálló közelében, vagy egyenesen az istálló fala mentén helyezzük el. Hátránya, hogy a szalmabálákból összerakott oldalfalak áteresztik a levegőt és így nagy lesz a táplálóanyag-veszteség. A siló helyének kiválasztásánál ügyelni kell a talaj előkészítésére, fontos a víz elvezetése, hogy a siló alsó részében lévő takarmány ne rothadjon. A gyakorlatban előfordul, hogy kész szalmakazlak közé silóznak. Fóliahengerben történő silózás A szálas és szemes takarmányok, valamint a cukorrépaszelet erjesztéses tartósításának egy új technikai megoldása a nagy átmérőjű fóliahengerbe történő silózás. Többféle megoldás létezik: lehetőség van a betakarított ömlesztett kukorica-növényzúzalék, aprított lucerna stb. speciális présgép által a fóliatömlőbe történő tömörítésére; valamint hengeres- és kockabála csoportosan történő fóliahengerbe való betöltésére. A fóliahenger méretei: m hosszú (a hosszúság igény szerint csökkenthető); általában 2,5-2,7-3,0 méteres átmérő. A fólia általában három rétegből áll, a fólia anyaga a hossz- és keresztirányú nyúlást egyaránt lehetővé teszi. Alapanyagtól függően elérhető a 13-15t/h betárolási kapacitás. 2. Állandó silók Nagyobb mennyiségű silózott takarmányok állandó silókban készíthetők. Típusuk szerint lehetnek vízszintes, azaz horizontális (falközi) és függőleges tengelyű, azaz vertikális (toronysilók) silók. Falközi silók A legelterjedtebb silótípus. Falközi silóban tárolható gyakorlatilag valamennyi erjesztett takarmányunk (silókukorica-szilázs, fű- és pillangós szilázs, valamint szenázs, továbbá erjesztett szemes kukorica, melléktermék-szilázsok). A falközi silók közös jellemzője a szilárd, állandó oldalfal, amely készülhet betonból, fémből, vagy fából. Legelterjedtebb változata az áthajtós falközi siló. Méreteit az állatok napi szilázs-szükséglete, valamint a betakarításhoz rendelkezésre álló gépi kapacitás határozza meg. Az a kívánatos, hogy a siló megtöltése 3-5 nap alatt fejeződjön be, vagy a besilózott takarmány magassága naponta O,8 m-el növekedjen. A tömörítés nagy tömegű lánctalpas vagy kerekes traktorral végezhető. Az így tömörített takarmány térfogattömege általában kg/m 3. Az áthajtós falközi silót a takarmányt szállító járművek földdel szennyezik, ami növeli a vajsavbaktériumokkal való fertőzöttséget. Ez a hátrány kiküszöbölhető a háromoldalról zárt siló építésével. A szállítójárművek ugyanis ennek a silótípusnak az esetében a siló előtti betonozott területre billentik a zöldtakarmányt, ahonnan azt tolólappal ellátott tömörítő traktor juttatja a silótérbe.

40 Állattenyésztés I. Aranykalászos gazda Szóbeli 40.o. Műveletek végzése a silózás időszakában a három oldalról zárt és az áthajtó rendszerű silóban A siló lezárására a legmegfelelőbb a fóliatakarás (0,2 mm vastagságú fóliával), amit szalmabálákkal, gumiabroncsok ráhelyezésével védünk a szélfúvástól. Toronysilók Az ürítés módja szerint alsó- és felső ürítésű toronysilókat különböztetünk meg. A toronysilók a silókukorica-szilázs, szemes kukorica és legfeljebb 40-45%-ig fonnyasztott takarmányok biztonságos és kis veszteséggel történő tárolására alkalmasak, nagy beruházási költségű berendezések. - Az alsó ürítésű toronysilók fémből, elsősorban acél- vagy alumínium-lemezből készülnek. A szilázst a torony alján elhelyezett marószállítólánc termeli ki. Ez a szerkezet mobil, így egymás után több toronyból is kitermelhető a silózott takarmány. - A felső ürítésű toronysilók fémből vagy betonból készülnek. Térfogatuk nagyobb, mint az alsó ürítésűeké. Töltésük az alsó ürítésűekhez hasonlóan a torony oldalán található csövön keresztül, dobó ventillátorral történik. A szilázs kitermelését a takarmány tetején körbejáró csigás vagy maróláncos szerkezet végzi, ezek teljesítménye nagyobb, mint az alsó ürítésű berendezésűeké. 19. tétel Ismertesse a takarmányelőkészítési módokat! Információtartalom vázlata: - A takarmányelőkészítés célja - A tömegtakarmányok előkészítése (szecskázás, szeletelés, főzés, áztatás) - Abraktakarmányok előkészítése (darálás, pörkölés, pelyhesítés)

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh)

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh) 1. Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata: - Ivar- és tenyészérettség - Az ivarzás fogalma, elnevezései fajonként - Az ivarzás jelei - Az ivarzás időtartama, ismétlődése,

Részletesebben

Ökrök takarmányozása

Ökrök takarmányozása Ökrök takarmányozása Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Száraz, hűvös

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Tömegtakarmányok (terimés) Abraktakarmányok (koncetrált) Gyökér és gumós. Szálas. Gabonamagvak kukorica árpa búza zab rozs tritikálé köles

Tömegtakarmányok (terimés) Abraktakarmányok (koncetrált) Gyökér és gumós. Szálas. Gabonamagvak kukorica árpa búza zab rozs tritikálé köles Általános takarmányozástan gyakorlat Takarmányismeret 4. Takarmányok Abraktakarmányok (koncetrált) Tömegtakarmányok (terimés) Gabonamagvak kukorica árpa búza zab rozs tritikálé köles Olajos magvak napraforgó

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat Hízósertés takarmányozása A SERTÉS S HÍZLAL ZLALÁSA Vágási végt v gtömeg - húsminőség: Izomrostok mennyisége Hús s színe (myoglobin( myoglobin) Lédúss ssága (vízmegk

Részletesebben

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait!

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! 0-06 Állattenyésztés és -tartás 1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! Információtartalom vázlata: Mesterséges/itatásos borjúnevelés A borjak elhelyezése Növendéküsző-

Részletesebben

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmányozásban Budapest, 2013. július 8. A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek

Részletesebben

MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó

MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó Téléphone : 02.33.59.22.56 Télécopie: 02.33.90.11.44 50 800 VILLEDIEU LES POELES Email : dietalim@orange.fr A szarvasmarha takarmányozása Ne felejtsük el, hogy

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK Szarvasmarha- és juhtakarmányok Borjú starter koncentrátum 20% Termékszám: 923-000-00 Nettó súly: 20kg extrahált szójadara, lucernaliszt, MCP, takarmánymész, előkeverék

Részletesebben

Energetikai alapon (1986-tól):

Energetikai alapon (1986-tól): Általános takarmányozástan gyakorlat Energiaértékelés - kérődző A táplálóhatás/táplálóérték jellemzése Takarmányegység egységnyi takarmány ellenében termelődött állati termék az összehasonlítás alapja

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

(Adalékkal kezelt repcedara, szójadara kiváltására)

(Adalékkal kezelt repcedara, szójadara kiváltására) (Adalékkal kezelt repcedara, szójadara kiváltására) 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 82-84. telefon: 06 30 473 9989 email: kapcsolat@fhpagrohaz.hu www.fhpagrohaz.hu 1. A takarmány-alapanyag nevének értelmezése

Részletesebben

Kukoricaszilázs. Orosz- 2002, Józsefmajor

Kukoricaszilázs. Orosz- 2002, Józsefmajor Általános takarmányozástan gyakorlat Takarmányismeret 2. Tak. ismeret: erjesztéses tartósítás Alapfogalmak: silózás: tömörítés, anaerob körülmények, mikroorganizmusok, szerves savak, csökkenő kémhatás

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK A mai rohanó világban egyre gyakrabban érkezik el az a pillanat, amikor összefut a nyál a szánkban és a nagymamáink által elkészített,

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányozás hatása a húsminőségre elsősorban genetikailag determinált (nőivarú és idősebb állatok testszöveteibe

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:

Részletesebben

Takarmányok. 1.Gabonamagvak. Szálas takarmányok. Leveles zöldtakarmányok. Gyökér és gumós takarmányok. 2. Hüvelyes magvak. 3.

Takarmányok. 1.Gabonamagvak. Szálas takarmányok. Leveles zöldtakarmányok. Gyökér és gumós takarmányok. 2. Hüvelyes magvak. 3. Általános takarmányozástan gyakorlat Takarmányismeret 1. Takarmányok Abraktakarmányok (koncentrált) Tömegtakarmányok (terimés) 1.Gabonamagvak 2. Hüvelyes magvak Szálas takarmányok 1. Zöldtakarmányok 2.

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK -olcsók, könnyen beszerezhetők gyakoriak -100 kg évente -napi élelem egyötöde -arányuk általában nem kielégítő -nyersen, feldolgozva, tartósítva -gyökér, gumó, hagyma, szár, levél,

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

4-ből 2 sor. 2-ből 1 sor Vezérelt ujjak

4-ből 2 sor. 2-ből 1 sor Vezérelt ujjak Általános takarmányozástan gyakorlat Takarmányismeret 3. Szénafélék Magyarország szénakészítése (Bellus, 2000): 1,2 millió ha gyep 800 ezer ha egynyári és évelő szálas tömegtakarmány-szántóterület: 250-300

Részletesebben

Keveréktakarmány-gyártás

Keveréktakarmány-gyártás Keveréktakarmány-gyártás Összeállította: dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Minden szerzői jog fenntartva Keveréktakarmányok A keveréktakarmány (más néven táp vagy ipari abrakkeverék) olyan állati táplálék,

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK A mai rohanó világban egyre gyakrabban érkezik el az a pillanat, amikor összefut a nyál a szánkban és a nagymamáink által elkészített,

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIV: 2012. 03. 07. VIÉKFJLSZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TRJSZTÉSŰ! Vizsga részhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2204-06 Állattenyésztés és -tartás Vizsga részhez

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hruza Kálmán. A hobbi- és a laboratóriumi állatokkal etethető takarmányok csoportosítása, jellemzői. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Hruza Kálmán. A hobbi- és a laboratóriumi állatokkal etethető takarmányok csoportosítása, jellemzői. A követelménymodul megnevezése: Hruza Kálmán A hobbi- és a laboratóriumi állatokkal etethető takarmányok csoportosítása, jellemzői A követelménymodul megnevezése: Takarmányozás A követelménymodul száma: 1713-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur.

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur. Premixek lovaknak A termék tartalmazza mindazokat a vitaminokat, makró és mikroelemeket, melyekre a fokozott fizikai és szellemi igénybevételkor nagyobb mennyiségben van szüksége a szervezetnek és amelyeket

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK Baromfitakarmányok Central intenzív brojler indító 5% komplett premix kokcidiosztatikummal Kiegészítő takarmány Cikkszám: 412-115-01 Nettó súly: 25kg tak.mész, búzatak.liszt,

Részletesebben

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor 1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez Állatfaj, csoport (állatkategória) Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor A friss trágya N-tartalma [kg/év] Hígtrágya*

Részletesebben

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység VIDÉKFEJLESZTÉSI 2204-06/2 Kódszám: M ---- KlADVA: 2012.01. 18. MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTESŰI.,.,. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2204-06 Állattenyésztés és -tartás

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

TOP FEED & CARGO HUNGARY

TOP FEED & CARGO HUNGARY TOP FEED ZRT VETŐMAG KÍNÁLATA Szálastakarmány vetőmag keverékek: vetőmag norma Zöldhozam kg/ha to /ha Megnevezés Összetétel: Vetésidő Betakarítás Őszi árpa - Pannon bükköny 25/1 73 % Őszi árpa (110 27

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

Általános takarmányozástan gyakorlat Bevezetés Követelményrendszer Az előadások látogatása nem kötelező,de ajánlott A gyakorlatok látogatása: kötelező, max. 3 igazolt hiányzás Hiányzás esetén: igazolás

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Az átlagos aktivitású házőrző- és hobbikutyák rendszeres táplálására fejlesztettük ki. Élettanilag optimálisan beállított arányban tartalmazza az összes olyan tápanyagot, ásványi

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Szarvasmarha-hizlalás

Szarvasmarha-hizlalás Szarvasmarha-hizlalás hizlalás Dr. Kovács Alfréd egyetemi docens Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztés-tudományi tudományi Intézet 2007 Forrás: internet Történeti

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

Life. High Premium A csúcsminőségű termékcsoport

Life. High Premium A csúcsminőségű termékcsoport Life High Premium A csúcsminőségű termékcsoport Tengerimalacok Mi az állatok tápláléka a természetben? Nyulak Gyógynövények Patkányok Bogarak Törpe Hörcsögök Bogarak Csincsillák Hörcsögök Bogarak Egerek

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tej A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tejfogyasztás múltja Az ember 6500 éve fogyasztja más emlősök tejét Képesek vagyunk megemészteni: - a juh, a kecske - a bivaly, a ló kanca - a teve és

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Állandó minőség. Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment. keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK.

Állandó minőség. Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment. keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK. MeraDog_kekszek_RZ_MD-Salesfolder_Backwar#118F9 2010.12.05. 18:21 Page 2 Állandó minőség Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK. MeraDog_kekszek_RZ_MD-Salesfolder_Backwar#118F9

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 201 évi 179. szám 37095 c) A tanyák és gazdasági épületek felújítása során meg kell õrizni azok korábbi tömegi megjelenését, szerkezeti kialakítását és jellegét, törekedni kell

Részletesebben

Részletes takarmányozástan 3. gyakorlat Tenyésznövendék és tojótyúk takarmányozása A tenyésznövendékek takarmányozása Hajtatott nevelés hátrányai: Ivarérés felgyorsul Tojásrakás korán megindul Apró, keltetésre

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés

Részletesebben

Macskatápok. Adult Cat

Macskatápok. Adult Cat A szokásos előfordulás mellett minden termékben fehérjéhez kapcsolt formában is megtalálhatók a főbb ásványi anyagok ezzel biztosítva a teljes beépülést. Több termék tartalmazza a nélkülözhetetlen kondroitin-szulfátot

Részletesebben

Baby Top prestarter E 10

Baby Top prestarter E 10 Baby Top prestarter E 10 Késztakarmány szopós malacoknak, a fialást követö 3. naptól 42-45 napos korig. Növényi zsír, szója, tejpor, búza, kukorica, korpa, foszfor forrás, vitaminok, nyomelemek, takarmány

Részletesebben

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak

Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak ECOPET Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak ECOPET A Farmina bemutatja új irányvonalát, az Ecopetet. Hat speciális terméket kínálunk az ember legjobb barátjának, hiszen etetésükkel kapcsolatosan számos

Részletesebben

KITTEN 1-12 HÓNAP. Teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálék kiscicák, vemhes vagy szoptató macskák számára.

KITTEN 1-12 HÓNAP. Teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálék kiscicák, vemhes vagy szoptató macskák számára. www.farmina.hu A MATISSE termékcsalád a kiváló minőségű macskatápok teljes választékát kínálja mindenfajta macska számára, melyek: Étvágygerjesztőek, így a legigényesebb és legkényesebb ízlés kielégítésére

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél

Részletesebben

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 2. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Sertés tartástechnológiai megoldások

Sertés tartástechnológiai megoldások Sertés tartástechnológiai megoldások Fenyvesi László Varga Attila A takarmányozás műszaki megoldásai Fizikai állapot Dercés száraz Dercés nedvesített Nedves Pelletált Etetési megoldás Számítógépes üzemirányítás

Részletesebben

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE 1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014 2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és

Részletesebben

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.) Secale cereale rozs szára a 2 m-t is elérheti levelei 12-22 cm hosszúak. Fülecskéje igen kicsi, a nyelvecske rövid, lemetszett. Kalásza 5-20 cm hosszú a kalászkák száma elérheti a 40-et. Egy-egy kalászpadkán

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

ROZS (Secale cereale)

ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása / Kódszám: M --- KIV: 2012. 08. 08. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Közepes hígtrágya (2)

Közepes hígtrágya (2) [5. számú melléklet a 59/2008 (IV. 29) FVM rendelethez] 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Részletesebben

LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA

LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA A ló belső szervei Az emésztőcsőnek három részét különböztetjük meg: előbelet, középbelet, utóbelet. 1. Előbél A szájüreg bejáratát az ajkak szegélyezik, ezekkel szedi fel a táplálékot.

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA II. - A különböző legelési módok alkalmazásának

Részletesebben

Juh tartástechnológia

Juh tartástechnológia Juh tartástechnológia Az adott régió környezeti tényezői és piaci viszonyai alapján a következő szempontokat kell figyelembe venni : Az adott faj/fajta klímával, takarmányokkal, legeltetéssel, tartástechnológiával

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat

Részletes takarmányozástan gyakorlat Részletes takarmányozástan gyakorlat Baromfi emésztési sajátosságok A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA monogasztrikus együregű, összetett gyomor hámjellegű és mirigyes nyálkahártya) rövid emésztőcső < sertés), takarmány

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

Baby Gold malactápszer 99-3010

Baby Gold malactápszer 99-3010 Baby Gold malactápszer 99-3010 Szopós malacok részére, a megszületést követı naptól 8-9 kg-os élıtömeg eléréséig Hıkezelt tejtermék, növényi fehérje, szerves savak, növényizsír, vitaminok, ásványi anyagok,

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat Lótakarmányozás 1 A ló emésztés-élettani élettani sajátosságai Hossz (m) Volumen (l 1 ) Időtartam Nyelőcs cső 1,5-ig 10-12 12 mp Gyomor 18 1-5 óra Vékonyb konybél 16-24

Részletesebben