Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország"

Norbert Bakos
5 évvel ezelőtt
Látták:

Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország Végzettség, iskolák, szakmai tapasztalat: 1987-199 okleveles agrármérnök (Lipcsei Egyetem, Állattenyésztő szak, Tejtermelés szakirány).

1 Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország Végzettség, iskolák, szakmai tapasztalat: okleveles agrármérnök (Lipcsei Egyetem, Állattenyésztő szak, Tejtermelés szakirány). MSc dolgozat: mikotoxinok előfordulása a szilázsokban és egyéb, kérődzőkkel etetett takarmányokban. 199 posztgraduális képzés, Iowa Állam, USA junior kutató, Gyepgazdálkodási és Tömegtakarmányozási Kutatóintézet, Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézet, Braunschweig-Völkenrode, Németország doktori fokozat (Takarmányozás, Hohenheim Egyetem, Németország). Doktori dolgozat: A Penicillium roqueforti szaporodásának és a mikotoxintermelésnek a gátlása technológiai eszközökkel szilázsokban posztdoktori kutatói státusz (Gyógyszerészeti és Toxikológiai Intézet, Állatorvostudományi Kar, Utrecht, Hollandia). Téma: aflatoxin B1 metabolizmus és a bendő mikroflórája senior kutató, Braunschweig-Völkenrode, Németország. Téma: a szilázs mikrobiológiája, silózási adalékanyagok, az adalékanyagok hatás a tejelő tehén termelésére. Korábbi és aktuális munkahelyek: 1999-: WOLFGANG RÖTHEL GmbH, -3: ALLTECH Deutschland GmbH, Bad Segeberg -1: ADDCON EUROPE GmbH, Bitterfeld-Wolfen 1-től független nemzetközi szaktanácsadó (International Silage Consultancy - ISC)

2 Korai betakarítású gabonaszilázsok Dr. Horst Auerbach Nemzetközi Silózási Szaktanácsadó Wettin-Löbejün, Germany

3 Miért használunk rozsot silózásra? Európa számos régiójában fontos átmeneti őszi takarmánynövény, melyet silóznak Védi a talajt az eróziótól, különösen a könnyű talajokat Korai betakarítású növény (április vége), lehetővé téve a másodvetést = növény egy hektáron egy évben, ami növeli a termelékenységet A hozam függ a fenofázistól, a talajállapottól, a csapadéktól, a tápanyagellátottságtól, a hibridtől (leveles vagy szemes típus): kalászolás előtt: - 5 t sza./ha kalászolás után: 5 - t sza./ha viaszérésben, a teljes növény: 7-8 t sza./ha N-utánpótlás: min. 8 kg N/ha, max. 1 kg N/ha A szárazanyag a betakarításkor (fonnyasztás után) 5 - %, a fenofázistól és az időjárástól függően A fenológiai fázis attól függ, hogy milyen termelésű állattal akarjuk etetni

4 Korai betakarítású rozsszilázs eredmények Németországból (LKS mbh, Lichtenwalde) Paraméter n Átlag SD Minimum Maximum Szárazanyag (g/kg) Nyershamu (g/kg sza.) Nyersfehérje (g/kg sza.) Nyersrost (g/kg sza.) ADL (g/kg sza.) NFC (g/kg sza.) Cukor (g/kg sza.) Metab. energia (MJ/kg sza.) Nettó energia- lakt. (MJ NEL/kg sza.) ph Ammónia-N (% összn) Tejsav (g/kg sza.) Ecetsav (g/kg sza.) Vajsav (g/kg sza.)

5 Zöld rozs fontos szilázsalapanyag Jóval kalászolás előtt Kikalászolás előtt közvetlenül Kikalászoláskor Kalászolás után Teljes rozsnövény (viaszérésben)

6 Zöld rozs fontos szilázsalapanyag Jóval kalászolás előtt A betakarításkori fenofázis meghatározza a táplálóértéket Kikalászolás előtt közvetlenül Kikalászoláskor Kalászolás után Teljes rozsnövény (viaszérésben)

7 A betakarításkori érési állapot hatása a táplálóértékre 5 38,3 trial 1 trial trial 3 trial 35 3,1 3, 3 5 7,3 7,8 5,5, 3,5,1, 17,3 1, 15 13,5 5, 7,5, 5, 9,99,5,1,8 5,3,5,7 DM Sza. (%) Nyershamu Crude ash Crude Nyersfehérje protein Crude Nyersrost fibre Sugar Cukor Energia Energy

8 A betakarításkori érési állapot hatása a táplálóértékre ,3 7,3 7,8 5,5 trial 1 trial trial 3 trial Az erjedőképesség mindig jó DE 3,5, 3,1 3,,1, ,3 1, Előfordul vajsavas erjedés, és 13,5, nagy 9,9a 9,5,1 kockázata a 7,5,,8 5, 5,3,5,7 melegedésnek silóbontás után Sza. (%) Nyershamu Nyersfehérje Nyersrost Cukor Energia DM (%) Crude ash Crude protein Crude fibre Sugar Energy

9 A betakarításkori érési állapot hatása a táplálóértékre 5 38,3 trial 1 trial trial 3 trial ,3 7,8 5,5 3,1 3,, 3,5,,1 17,3 1, 15 5, 7,5, 5, 13,5 9,5 9,9,1,8 5,3,5,7 Sza. (%) Nyershamu Nyersfehérje Nyersrost Cukor Energia DM (%) Crude ash Crude protein Crude fibre Sugar Energy (%% of sza. DM) (% of % sza. DM) (% % sza. of DM) (%% of sza. DM) (MJ NEl/kg NEL/ kg sza. DM)

10 A tárolás körülményeinek hatása a szárazanyag-veszteségre SZA-veszteség az erjedés során (%) ,8 7,,8,9 3 laborsilók 1 trial 1 trial trial 3 trial 1. kísérlet. kísérlet 3. kísérlet. kísérlet

11 Erjedési profil ,7 1, trial 1 trial trial 3 trial 1 13,8 1 11,9,9 8 7,8 7,8,5,11,8,,, 1, 1,7, 1,,,7,9,15 ph NH3-N Lactate Acetate Butyrate Ethanol (% of total N) (% of DM) (% of DM) (% of DM) (% of DM) ph Ammónia-N Tejsav Ecetsav Vajsav Etanol (% összn) % sza. % sza. % sza. % sza.

12 Maradvány-cukor a rozsszilázsban Cukortartalom (% sza.) 3,8,, 1,5 1 laborsilók trial 1 trial trial 3 trial 1. kísérlet. kísérlet 3. kísérlet. kísérlet

13 Élesztők a rozsszilázsban Élesztőszám (TE/g) 7,,,1 5,, 3, 3, 3,,, 1,, trial 1 trial trial 3 trial 1. kísérlet. kísérlet 3. kísérlet. kísérlet

14 A rozsszilázs aerob stabilitása Aerob stabilitás (nap) 1,7 8,9,7 1, trial 1 trial trial 3 trial 1. kísérlet. kísérlet 3. kísérlet. kísérlet

15 Aerob stabilitás (napok) Az élesztőszám és az aerob stabilitás közötti összefüggés rozsszilázsban y = -1,73x + 9,17 R² =.85, P< (Forrás: Auerbach et al., 13) Élesztőszám (TE/g)

16 Élesztőszám (log TE/g) Az ecetsav, az élesztőszám és az aerob stabilitás közötti összefüggés rozsszilázsban y = -.8ln(x) R² =.8, P<.1 y =.9ln(x) +.7 R² =.88, P< Ecetsav (% sza.) 8 Aerob stabilitás (nap) (Forrás: Auerbach et al., 13)

17 A cukortartalom, az élesztőszám és az aerob stabilitás közötti összefüggés rozsszilázsban Élesztőszám (log TE/g) y =.33x +.9 R² =.87, P<.1 y = -.ln(x) +8. R² =.7, P< Vízoldékony szénhidrátok (% sza.) 8 Aerob stabilitás (nap) (Reference: Auerbach et al., 13)

18 Adalékanyagok hatása a rozsszilázs erjedésére 18 17, kezeletlen untreated LABhomo ,7 LABhetero LABhomo+hetero 1 11,,9 11,1 8 7,9 8,,7 3,91, 3,9 3,5,, 1,,5,9,,15,,,,, ph NH3-N Lactate Aetate Butyrate Ethanol Propylene (% összn) % sza. % sza. % sza. % sza. % sza. glycol (% of total N) (% of DM) (% of DM) (% of DM) (% of DM) (% of DM) ph Ammónia-N Tejsav Ecetsav Vajsav Etanol Prop. glikol (Forrás: Auerbach et al., 13)

19 Az adalékanyag hatása a cukortartalomra rozsszilázsban , untreated kezeletlen LABhomo LABhetero LABhomo+hetero 8, 8, 1,1 Vízoldékony szénhidrátok (% sza.) Water-soluble arbohydrates (% of DM) (Forrás: Auerbach et al., 13)

20 Adalékanyagok hatása az élesztőszámra és az aerob stabilitásra untreated kezeletlen LABhomo LABhetero LABhomo+hetero 5,,9 3,3 9, 5,8 3 1,, Élesztőszám (log TE/g) Yeast count (log cfu/g), Aerob stabilitás (nap) Aerobic stability (days) (Forrás: Auerbach et al., 13)

21 Adalékanyagok hatása a gombaszámra és az aerob stabilitásra 1 8 untreated kezeletlen LABhomo LABhomo+hetero chemical kémiai 1 1 chemical kémiai,, 5, 3, 3,5, 3,,5,7,7,,,,, Yeast Élesztőszám count (log cfu/g) TE/g) Penészszám Moulds (log (log cfu/g) TE/g) Aerobic Aerob stability stabilitás (days) (nap) (Forrás: Auerbach et al., 18)

22 A gombaszám és az aerob stabilitás közötti összefüggés rozsszilázsban Aerob stabilitás (óra) 3 5 y = 51,15x -1,35 R² =.99, P< Élesztő + penész (log TE/g) (Forrás: Auerbach et al., 18)

23 Adalékanyagok hatása a mikotoxintermelésre levegőztetés során Roquefortin C (mg kg / sza.) 8 85, before Levegőztetés aeration előtt (A) (A) after Levegőztetés aeration után (B) (B) A Roquefortin C-t a legfontosabb szilázspenészgombák termelik mérsékelt égövön: Penicillium roqueforti,,, Control (a) LAB (b) CHEM (b) (Forrás: Auerbach et al., 18)

Hasonló dokumentumok

Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország

Dr. Horst Auerbach Silózási szaktanácsadó, Németország Végzettség, iskolák, szakmai tapasztalat: 1987-1992 okleveles agrármérnök (Lipcsei Egyetem, Állattenyésztő szak, Tejtermelés szakirány). MSc dolgozat: