Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/"

Mihály Magyar
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/ OM Téli vadetetés NTP-KKI-B emberi erõforrás Támogatáskezelõ Emberi Erõforrások Minisztériuma

2 A hóborította erdõkben, letarolt mezõkön a vadak egyre kevesebb táplálékot találnak: a hivatásos vadászok, vadgazdálkodók, hetente több mázsa takarmányt visznek az õzek, szarvasok, vaddisznók etetõihez. A szórókhoz, általában az állatok kedvére való élelmet juttatják el. Kedvenc eledelek egyike. A téli vadetetés célja, hogy segítsük a vadon élõ állatainkat az áttelelésben, abban hogy minél jobb kondícióban vészeljék át a vadak a téli idõszakot. Õszi betakarítás után kevés az olyan növény, amely megfelelõ táplálékot biztosít. Kell a kiegészítõ vadtakarmány. Õz etetõ várja a vendégeket. Megérkeztek az éhes állatok. A vadetetésnek összetettebb a célja a puszta átteleltetés segítségénél. Nagyon fontos ilyenkor is, hogy az erdõben tartsák a vadállományt, lehetõleg távolabb a csemetésektõl, a mezõgazdasági vadkár mérséklése érdekében. E szempontok figyelembevételével jelölik ki az etetõhelyeket. Másrészt a vad helyben tartása a közelgõ hajtóvadászatok eredményessége szempontjából sem elhanyagolható jelentõségû. Ilyenkor télen sûrûn etetnek, a takarmányt pótkocsis vontatókkal szállítják a vadászterületre. Az erdõ az enyhébb teleken terített asztal a vadak számára, de a hidegebb, zordabb idõben is találnak némi táplálékot: kikaparják a hó alól a repcét, meglegelik a vetést.

3 Vadetetetés Szóró etetés korszerû géppel. Szóró etetés traktorral. A vadak etetése az õszi betakarítás után, már októberben elkezdõdik, ugyanis fontos, hogy jó "kondícióban menjenek bele a télbe". A szeptemberi szarvasbõgés idején a bikák heteken keresztül nem esznek, így 25-30, de akár 40 kilót is leadnak, amit pótolni kell. Az öregebb példányok január végén, február elején, a fiatalabb korosztály márciusban hullajtja el az agancsát, a megfelelõ - tíz kiló, vagy afölötti - agancsnövesztéshez pedig nagy mennyiségû tápanyag kell. Régebben a betakarítás után a kukoricatarló heteken, hónapokon keresztül ellátta a vadakat, de a korszerû mezõgazdasági mûvelésnek köszönhetõen ma már azonnal mindent alászántanak. Az üres tarlókon a vaddisznó fel-feltúrja a földet, és talál is némi táplálékot, de a szarvasok, õzek már nem. A szarvasnak szánt szemes-szálastakarmányt, lucernát, szénát az erdõ eldugott, bozótos részein található vályúkba ömlesztik, a vaddisznóknak a földre szórják a takarmányt. Az õzek fedett etetõit olyan sûrûségûre lécezik, hogy a vaddisznó ne férhessen hozzá, ne dézsmálhassa meg a táplálékukat. A vaddisznó ugyanis mindenevõ, mindent felfedez, mindenbe belekóstol, ez alól talán csak a számukra elhelyezett, "fatálcára" tett élelem kivétel. Ilyen etetõvel már próbálkoztak, de kiderült, hogy szívesebben veszik fel a földre szórt takarmányt. Õzek alkonyatban.

4 Az õz az egyik legfinnyásabb, legválogatósabb vad, de meghálálja - jobb minõségû, nagyobb agancsot növeszt - ha a különbözõ magokhoz kisebb mennyiségû agancsnövesztõ tápot is kevernek. Az Alföldön nem ritka a grammos agancs, Zalában inkább a grammos jellemzõ, de ahol táppal etették õket, elõfordult már 500 gramm feletti. Békés összhang. A vadetetésre évvel ezelõtt még elég volt a mostani takarmány töredéke is: a nagyvadállomány alig egytizede volt a mostaninak, inkább az apróbb vadak, fácánok, nyulak voltak többségben. A 90-es évekre tehetõ a felfutás, egy vadászati idény alatt több száz nagyvadat lõnek ki. Vadak szokásai Vonulási út. Vadcsapás. A vadak évek óta ugyanazokat a vonulási utakat, kitaposott ösvényeket használják. A szarvasokat egy öregebb vezértehén vezeti a búvó- és a táplálkozó helyre. Itt "õrt" állítanak, amelyik figyel, és ha veszélyt érez, figyelmezteti a többieket. Ebben az idõszakban már a bikák is beállnak a tehenek, borjak csapatába. Az õzek is csoportosan járnak, szürkületkor, nehéz látási viszonyok között is mozognak: ha elindul a suta, számítani kell rá, hogy egy-két gida szökell utána, a bak pedig követi õket.

5 Vadetetõk Kézi megközelítés. Gépi megközelítés. A vadetetõket terepjáróval, traktorral lehet megközelíteni a nagy távolságok miatt. Jég és vízátfolyásokkor elõfordul, hogy csak kézi erõvel, azaz vállon kell a vadetetõhöz vinni a takarmányt. A vadásztársaságok, vadgazdálkodók saját maguk által készítik az etetõket, hogy az állatok biztonságban érezhessék magukat, a búvóhelynek is alkalmas etetõknél. Az etetõket sokéves tapasztalat alapján a vadak elõfordulása, csapásai ismeretében helyezik el, és folyamatosan töltik fel háromnaponta, hetente, az állománysûrûségtõl függõen. A belvíz miatt nagy területekre nem sikerül a vadászoknak sem bejutni az etetõkhöz. Ilyenkor a közeli vadcsapások mentén szóró etetést alkalmaznak. Félresöprik a havat, a földre hintik a szénát, és rászórják a kukoricát. Szénára szórják a kukoricát Nyúl és fácánetetõ Lényeges, hogy az etetés sok helyen történjen, hiszen az állatok kevesebb energia felhasználásával szerezhetnek élelmet, mint amennyihez az ott fogyasztott táplálékból jutnak. Nemcsak a területen élõ õzek keresik fel az etetõhelyeket, hanem az ezer nyúl és másfél ezernyi fácán is, és akkor az etetõket szintén látogató apró madarakról még nem is esett szó.

6 Önetetõ Önetetõ télen fára függesztve. Állványozott vadetetõ. A magyar vadásztársaságok, vadgazdálkodók is haladnak a korral modern önetetõket találtak fel,a vadon élõ állatok eleséggel történõ ellátására. Lehetõséget teremtve, hogy a nehezen megközelíthetõ helyeken is nagy hatékonysággal és kis takarmányveszteséggel lehessen megbízhatóan etetni. Takarmányozás Szálas takarmányozás. Zsákolás. A vadak etetésére évente több tonna takarmányt vásárolnak a vadásztársaságok, a zöldtakarmányt a vadföldek biztosítják. Zömében szemes takarmány, elsõsorban kukorica kerül ki a területekre, ezt idényszerûen árpával, búzával egészítik ki. Ezenkívül, lédús takarmányokkal is etetnek, hulló almát és alkalomszerûen silót is vásárolnak e célra, a siló az õzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálas takarmányozásról is gondoskodni kell. A bebálázott szénát a vadásztársaságok saját vadföldjeiken gyûjtik be. Szénából csak nagyon jó minõségût szabad adni a vadnak. A széna a táplálkozás mellett másra is jó. A vaddisznó, majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja. A nagyvad táplálkozásában a megfelelõ ásványi anyagokat is pótolni kell, erre a célra több mázsa kõsót helyeznek ki a megfelelõ területekre.

7 Lábon álló takarmány Téli búvóhely lesz. A táplálék mellett a búvóhely is fontos a vadaknak, madaraknak s az úgynevezett vadföldek mindkét követelménynek eleget tesznek egyszerre. A vadföldek olyan területek, ahol a takarmánynövényeket például cirok, napraforgó nem takarítják be, lábon hagyják, így az állatok fokozatosan fogyasztják el a tél folyamán a termést miközben ki sem kell mozdulniuk a sûrûbõl. Vadkár Legnagyobb gond a vaddisznó. A legnagyobb gondot azonban a vaddisznók jelentik: gyenge tél után soha nem látott mértékben szaporodnak. A koca az enyhébb idõ miatt gyakran kétszer is ellik, az átlagos 3-5 helyett 7-8- kismalaca is van egy évben. Az állományt februárban, még ellés elõtt becsülik meg. A vaddisznó kezelhetetlen, óriási károkat okoz, sok millió forint lehet a vadkár. A búza-, árpa-, repce-, napraforgóföldeken okozott kisebb vadkárok mellett a legnagyobb pusztítás a kukoricásban van, ennek a háromnegyedét a vaddisznók számlájára írják. Gyakran futballpályányi területeket tarolnak le, hogy a kismalacok is tudjanak enni,

8 letörik a kukorica szárát, beleharapnak a szemekbe és otthagyják. Tavasszal lehet majd számítani a másodlagos kárra is, amikor az alászántás után kicsírázik a kukorica. A disznót a búza nem nagyon érdekli, de vetésforgóváltás után a búzaföld közepén is megtalálja a zöldellõ kukoricát, letarolja a vetést, krátereket túr a földbe, hogy a kedvenc csemegéjéhez juthasson. Megoldás a problémára. Meg kell találni azt az összhangot, amikor még elviselhetõ a vadkár, mert a termelõkkel sem lehet a végtelenségig elfogadtatni, hogy több száz szarvas, vaddisznó él a területükön. Az egyetlen védekezés a létszám csökkentése, a vadászatok megrendezése, ami akkor ideális, ha igazi tél van. A hidegebb idõszakban ugyan többe kerül a vadak etetése, de a vadászatnak, vaddisznóhajtásnak hó nélkül nincs savaborsa a vadászok szerint. Forrás: Vadetetes-telidoben Madarász Imre Egyesített óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Gulyás Ferencné intézményvezetõ Projekt vezetõ: Andrási Tiborné A kiadványt összeállította: Mándi Katalin Telefon: 59/ Mobil: 06/ madaraszimreovi@gmail.com

Hasonló dokumentumok

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási