VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam

Átírás

1 Rajz 1-4. osztály

2 2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma: 220 Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Vizuális kultúra 1,5 55 1,5 55 1, Célok és feladatok A vizuális kultúra célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. (NAT 3) Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a

3 3 látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező- expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi- informatívtudományos képi közlésekkel kapcsolatos ismeretanyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők. KULCSKOMPETENCIÁK: A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírásara való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés nyelvére, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik, ami bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett hozzájárul a matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg.

4 4 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet megismertetése pedig- sok más mellett- a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységeit, a tanulók személyiségének fejlődését. A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait az alábbi területeken határozza meg: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre Énkép, önismeret A tanulók egészséges személyiségfejlődése érdekében törekednünk kell a megismerést motiváló tanulási környezet kialakítására. Fokoznunk kell a szűkebb és tágabb környezet iránti érzékenységet, ki kell alakítanunk az alapvető erkölcsi és etikai normák iránti fogékonyságot. El kell érnünk, hogy a tanulók önmaguk is aktív részeseivé váljanak e normáknak. Gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, biztonságuk, sorsuk alakításában. Törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit. El kell érnünk, hogy belső igényükké váljon az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei iránti érdeklődésük. Megbecsülésük mellett jussanak el az azonosulásig. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Törekednünk kell arra, hogy a magyarságtudat mellett váljanak európai polgárokká. El kell érnünk, hogy felnőtté válva találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. Ennek érdekében fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ugyanakkor erősítenünk kell európai identitásukat, nyitottabbá kell tennünk őket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ennek érdekében az egyetemes civilizáció megismerése mellett el kell érnünk, hogy részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

5 5 Környezeti nevelés Tanulóinak képessé kell tenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés. Információs és kommunikációs kultúra Törekednünk kell arra, hogy tanulóinkban fejlődjenek a megismerési képességek, s egyre önállóbban legyenek képesek az információk megtalálására, megértésére és felhasználására. Képessé kell tenni gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükben kulturált információcserére. Ennek érdekében tudatosan és igényesen használják anyanyelvüket, valamint legyenek képesek idegen nyelvű információcserére is. Fejlesztenünk kell a valós és virtuális csatornákon keresztül érkezett jelek befogadási, értelmezési és megválaszolási képességét. Tanulás Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a sajátos, legcélravezetőbb tanulási módokat és stratégiákat. Fejlesztenünk kell a gondolkodási, elsősorban a rendszerezési problémamegoldó képességét. Meg kell ismertetnünk a tanulás módszereit és technikáit. Közvetlen tanulói segédleteik mellett legyenek képesek más információs adatbázis használatára. Törekednünk kell olvasóvá nevelni. Mind a hagyományos, mind az elektronikus könyvtárak megismertetésével el kell érnünk, hogy információik megszerzéséhez használják is ezeket. A szerzett ismeretek birtokában olyan tudást kell kialakítanunk, amely segíti a tanulót eligazodni az új helyzetekben, s kialakul kreatív képessége. Testi és lelki egészség Pozitív magatartások és szokások kialakításával el kell érnünk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A prevenció mellett az egészséges örömteli állapot megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is képessé kell tennünk. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Képessé kell tennünk tanulóinkat saját képességeinek felmérésére, egyéni adottságainak felismerésére. Ki kell alakítani a felelősségtudatot a munka iránt. El kell érni, hogy képességeiknek megfelelően válasszanak pályát, és életpályájuk során legyenek képesek pályamódosításra. Ennek érdekében alakítsuk ki bennük a rugalmasság és az együttműködés képességét. A vizuális kultúra tevékenységi területei: Megismerő-, befogadóképesség Kreativitás Önismeret, önértékelés, önszabályozás Megismerő-, befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége

6 6 Ismeretszerzési, tanulási képességek, térbeli tájékozódás Kommunikációs képességek Kreativitás Alkotóképesség Problémamegoldó képesség Megismerő-, befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A kéz intelligenciájának működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés gyakorló terepeit. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban. Kreativitás, Alkotóképességek A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik. Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

7 7 A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike eredeti céljától függetlenül is személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg. Legyen képes önmaga megismerésére, önértékelésre, önszabályozásra, mely hozzásegíti a világ értékeinek reális látására. Értékelés Első évfolyamon célszerű diagnosztizáló felmérést végezni. Ezáltal felismerhetők a kiemelt adottságokkal rendelkező tehetségesek, kreatív típusú és a színtévesztő gyerekek. Formatív értékelés rendszerességgel történik. A tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és írásban, szöveggel. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével írásban történik évfolyamon formatív értékelés a befejezett feladat vagy feladatsor után, szóban és érdemjeggyel egyénenként, csoportmunka esetén szóban. Osztályzat tanév végén a továbbhaladás feltételeinek figyelembevételével. Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát pontozással, vagy osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a tanulói, tanári segédleteket a Pedagógiai programban rögzítettek alapján lehet kiválasztani a tankönyv (-ek) kiválasztásának alapja az, hogy a helyi tanterv követelményeinek megfelelő ismeretanyagot tartalmazza(-ák) csak lektorált kiadványt használjanak feleljenek meg az életkori sajátosságoknak nyelvezetük világos, érthető legyen tartalmazzon a tananyag elmélyítésére szolgáló kérdéseket, feladatokat legyen tartós árban elfogadható teljes felmenő rendszerű Tanári segédkönyvek csak lektoráltak lehetnek( MKM tankönyvlistán szereplők)

8 8 tartalmazzák a helyi tanterv követelményeinek megfelelő, minimum követelményeknek megfelelő és differenciálásra szolgáló információs anyagot iskolai könyvtárban kellő példányszámban hozzáférhetők legyenek árban elfogadhatóak Tankönyvlista Ábrázolás és művészet az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Tanulói és tanári nyomtatott segédletek A képzőművészet iskolája. I.Képzőműv.Alap.Kiadó,1979. A képzőművészet iskolája. II. Képzőműv. Alap.Kiadó, A televízió és a film felhasználásának módszertani kérdései. OPI Apostol Éva: Maskarák. Reflektor Kiadó, Artner Tivadar: Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, Aver Kálmán: Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat, Bp Csillag Julianna-Baricz Katalin: Első nagyításaim. Műszaki Kiadó, Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet Életrajzi lexikon. Kossuth Kiadó, Esztétikai kislexikon. Kossuth Kiadó, Ezer év mesterművei. Corvina, Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvető, Fehér Imre - dr. Horváth Árpád : Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp Fizikai kislexikon, Műszaki Kiadó, Bp Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, Henry Moore: A szobrászatról. Helikon Kiadó, Herendi Miklós: Művészettörténet I-II. Hímzés mintalapok Horváth Lászlóné: A művészet születése. Holnap Kiadó, Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V - XVIII. sz. Horváth Lászlóné: Őskor és ókor művészete Karla Bilang: Felfedezők és művészek. Művészetről gyerekeknek. Corvina Képelemzés. Park Kiadó, Kovács Károly: Népművészet Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua Kiadó Budapest, Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. Magyar néprajz Mezei Éva: Játsszunk színházat!

9 9 Mihály Ottó - Trencsényi László: Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, Művészettörténeti ABC. Akadémiai Kiadó, Nagy Pál: Barangolás a képzőművészetben. Kriterion. Bukarest, Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir. Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó, Pázmány Ágnes - Permay Éva : Látás és ábrázolás I-III. Péter András: A trecentó festészete. Corvina, Reisinger János: A Biblia a társművészetekben Reisinger János: Bibliográfia és antológia. Kecskemét, Szabóné Balázs Edit: Írástörténet. Tankönyvkiadó, Bp Szemtanú művészet. Park Kiadó, Színészlexikon Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági Kiadó, Telepy Katalin: Benczúr. Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, Valter Konrád: Távolbalátás. Gondolat, Bp Varga Péter: Hajtogatás. Móra Kiadó, Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Központ. Bp, Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, Taneszközök kiválasztásának szempontjai: a taneszközök szolgálják az oktató-nevelő munka hatékonyságát igazodjanak a NAT követelményeihez illetve a kerettanterv tananyagához igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez a taneszköz listán kötelezően szerepeljenek a Pedagógiai programban elfogadottak alapján szerepelnek a költségvetési tervben elfogadható áruk legyen Taneszköz lista a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak (síkon, térben) megértésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő, a gyermekek élmény és érzelemvilágához közel álló művészeti alkotások bemutatására alkalmas eszköz köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére, alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz a tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó, szemléltetésre alkalmas munkaeszköz egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas eszköz.

10 10 1. ÉVFOLYAM 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok A közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása. A vizuális kifejezőképesség Az önismeret A vizuális kifejezőképesség A motiváció A közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tananyag Az átélt események, emlékek, érzelmek (pozitív és negatív), hangulatok kifejezése térben és síkon. Főszínek, mellékszínek. Korábbi megfigyelések megjelenítése. Képelemek rendezése: közel, távol, kisebb, nagyobb. Az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolata. Felületek. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Rajzolás különféle anyagok használatával. (Pl. Itt nyaraltunk, Szépet álmodtam, Fürdőszobánkban este, Nagymama mesél, Születésnapomon, Édesanyám velem, ) Évszakok, hangulatok. Beszélgetés a színekről. Családi (otthoni), óvodai, iskolai témák. Állatfigurák, emberek. Természeti ritmusok: nappalok, éjszakák, évszakok ÖKO: Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet védelme. Festés ujjal, ronggyal, szivaccsal, ecsetekkel. Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Új technikák kipróbálása. Továbbhaladás feltételei Megfelelő ceruzafogás. Képes legyen a színek felismerésére, tudatos használatára. Egyszerű sordíszek folytatására képes legyen. A manuális készség A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének Illusztrációk készítése. Szubjektív tér- és színhasználat. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai Elképzelt események, versek, mesék képi kifejezései. Képzettársítások kiegészítésekkel. Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Koncentráció: magyar, ének-zene. Utalások kompozíciós megoldásokra, téma, háttér, kiemelés mérettel, Tudjon a látott műalkotásokról néhány szavas véleményt alkotni

11 11 kialakítása. Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenységekben. Ismeretszerzés. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. minőségük jellemzése. Beszélgetés műalkotásokról. Kompozíció. Képegyensúly. színnel. Részletek kiegészítése különféle anyagokkal, technikákkal. A részletek. Az egész. A látható és az elképzelhető. Tetszik, nem tetszik. megadott szempontok szerint, segítséggel. A tanulási képesség A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A kooperáció A kommunikáció A beleélőképesség, a fantázia Közös verbális értékelés egymás alkotásainak megbeszélésével. Testmozgások, gesztusok. Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva. Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal. Koncentráció: dráma. Néhány szavas,vagy rövid momdatos véleményt tudjon mondani társai és saját munkájáról megadott szempont szerint. 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A logikus gondolkodás A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése A tanulási képesség A koncentráció A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése Tananyag Tárgyaink, helyük. Felismerésük, formájuk, funkciójuk. Hétköznapi és művészi tárgyak. Papír, textil, agyag. ÖKO : Miből készül? Természetes anyagból készült használati tárgyak a műanyaggal szemben. ( a papírgyűjtés fontossága) Tárgyak térbeli viszonyai. Elemi térviszonyok megfigyeleése:lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportosítások: konyhai eszköz, játék, öltözék, taneszöz stb. Játékok készítése tanítói bemutással, mintakövetéssel: papírból, textilből, agyagból. Tárgyak rendezgetésével kialakított térbeli kompozíciók. Épületek téri viszonyainak, tulajdonságainak vizsgálata, rajzos megjelenítése. Továbbhaladás feltételei Önálló csoportosítási szempontok kitalálására legyen képes. Ismerje az irányokat (fent, lent, jobbra, balra stb.)

12 12 Ismeretszerzés. A kreativitás A kooperáció A motiváció A tanulási képesség Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A fantázia Ismeretszerzés. Ismeretszerzés. A tanulási képesség A tanulási képesség Jeles napok tárgyai. A díszítés szerepe. Terem berendezése. A környezet szépítése. ÖKO: Gazdaságos térkihasználás, a természetes fény előnye a villanyal ellentétben (energia takarékosság) Anyagok alakíthatósága. Ismerkedés a népi kézművességgel. ÖKO: Régi tárgyak természetes anyagokból.( Mit lehet használni a régiek tapasztalataiból? ) Anyagok átlényegítése Bábkészítés. Használati tárgyak. Lépték. Tárgydíszítés. Egyforma nem egyforma. Origami. Díszlet, textilminta, mintaterv készítése. Közös környezetalakítás, a gyerekek munkáinak elhelyezése. Közös kompozíció elkészítése. Önállóan alkotott tárgyak redezése csoportmunkában. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Anyagalakítás képlékeny anyagokkal, edénykészítés szétnyomkodással, egyszerű kézi szerszámokkal. A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása. Bábtípusok használata, síkbáb, ujjbáb, tárgybáb készítése. Díszletek. Bábjátékok közösen. Síkbábok. Elöl-hátul nézet kialakításával, körbejárható, soknézetű tárgyak készítése. Használati tárgyak készítése játékoknak, a játékhoz. Díszített tárgyak nézegetése. Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva. Egyszerű tárgyak (pl. papírdoboz, füzetborító) azonosítást is segítő díszítése. Munkafolyamatok tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása. Képes legyen csoport munkában dolgozni. Egy-egy munkafázist önállóan legyen képes megoldani.. A sík és a térbeliség közötti különbség felismerésére képes legyen. Képes egyszerűbb hajtogatási technikák elsajátítására.

13 13 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok Belső képzetek gazdagítása. A kreativitás Tananyag Vizuális ritmusok. Forma és színismétlés. A hang-kép kapcsolatának megjelenítése. Modell utáni ábrázolás erős érzelmi kötődés alapján. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerű, színes formák kivágása, elhelyezése, rögzítése síkon. Tárgyak rendezgetésével, visszatérő forma- és színritmusok. Tapsolás, kopogás ritmusának vizuális megjelenítése. Koncentráció: ének-zene. Személyes tárgyak (pl. játékaim, a szobám) megfigyelés alapján történő megjelenítése. A megfigyelt tárgyak megszemélyesítése rajzban, festményben. Továbbhaladás feltételei Képes legyen egyszerű sordíszek folytatására és kitalálására. A motiváció A kooperáció A kifejezőképesség A tanulási képesség Ismeretszerzés. A térbeli tájékozódás Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Testnyelv. Irodalmi téma meseélmény megörökítése síkban és térben. Jelek, jelzések. Formák, vonalak, arányok, méretek. Térbeli tájékozódás. Közvetlen környezetünk ismerete. ÖKO : Közvetlen környezetünk óvása. Gesztusok, pantomim szituációs játékokkal, fotók nézegetésével. ÖKO: Természet fotók nézegetése, beszélgetés az erdő és állatai védelméről. Az emberi gesztusok értelmezése. Koncentráció: dráma. Piktogramok: tankönyvi jelzések, utasítások képi megjelenései. Óvodai jelek, iskolai jelek. Táblák iskolába menet útközben. Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. Beszélgetés rajzos megjelenítéssel: Emlékezetes objektumok az iskola környékén, az utcán iskolába menet. Az én padom az osztályban. Hová vezet a folyosó? Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Ismerje fel a mindennapi életben utcán, tankönyvben, közvetlen környezetében gyakran előforduló jeleket, jelzéseket, képes utasításokat. Továbbhaladás feltételei: 2. évfolyam végén Az első és a második évfolyam egy fejlődési szakasz.

14 14 1. Kifejezés, alkotás Témakör 2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 heti óraszám: 1,5 Témakör feldolgozására javasolt óraszám 2. Tárgy- és környezetkultúra Vizuális kommunikáció 5 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS 33 Fejlesztési feladatok Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Belső képzetek gazdagítása. A kreativitás Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása. A vizuális kifejezőképesség Az önismeret A közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Tananyag Nyomhagyások Nyomatok készítése. Síkbeli ábrázolás elemei: pont, vonal folt, szín. Képzettársításon alapuló rajzi játékok. Képzettársításon alapuló rajzi játékok. Személyes tartalmakat felvonultató kifejező alkotások készítése. Képegyensúly. Kompozíció. Színkeverés, színárnyalatok. Színhangulat. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Terülődíszek készítése papírdúccal, krumplinyomdával. Nyomtatás talált tárgyakkal, természeti formákkal. A tárgykultúrában is használható nyomódúcok mintáinak tervezése. Adott papírfoltok kiegészítése lényekké papírapplikáció. Festékes tenyérnyomok kiegészítése képpé, figurákká. Utóbbiak kivágása és felhasználása csoportmunkához, új, közös alkotáshoz. Mozgás: végtagok mozgathatósága jancsiszeggel. Különféle festészeti technikák megismertetése. A képek témája szorosan kapcsolódik a gyerekek mindennapi élményeihez, emlékeikhez (pl.: Nyaraltunk!, Nagyiéknál, A Balatonnál, A tengerparton). Képes úti beszámolók készítése családi fényképek, magazinokból kivágott fotók és térképrészletek, önálló alkotások, gyűjtött tárgyak felhasználásával (kollázs, montázs, plakát jelleggel, nagy méretben is). Továbbhaladás feltételei Képes legyen sordíszek, sorminták létrehozására különböző technikákkal. Tudjon közösen, csoport munkában dolgozni. Tudjon megkülönböztetni 2-3 festészeti technikát.

15 15 A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenységekben. Az ismeretszerzés A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Műalkotások közös felfedezés, beszélgetések kapcsán. Árnyaltabb vizuális minőségek mejelenítése: színárnyalatok, vonalvastagságok, vonal, folt és színritmusok. Árnyaltabb vizuális minőségek: többféle színárnyalat, szabályos, szabálytalan formák. Műalkotások csoportosítása témák szerint: tájkép, csendélet, arckép. A természeti látványok kincsestára otthonról hozott fényképek és műalkotások nézegetésével, egymás elé tárásával, személyes élménybeszámolókkal. A látott művek által inspirált képek festése. Személyes élmények, tapasztalatok rövid megfogalmazására legyen képes. A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális, esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotótevékenységekben. Ismeretszerzés. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A fantázia A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. Plasztikai alapfogalmak, szobor és dombormű közötti különbségek. Modellről készített plasztikai művek összevetése. Élőlények tárgyak adfott szempontok szerint vizsgálata: anyag, forma, szín. Többfigurás kompozíciók. Gesztusok,mozdulatok, mimika olvasása. Illusztrációk készítése Tudatosodószubjektív színhasználat és térábrázolás.. Műalkotások nézegetése képeken (vagy ha van ilyen, a környező épületek szobrászati díszeinek megtekintése). Egy tömbből mintázott, többfigurás körplasztika készítése agyagból (Anyóka mesét mond kis unokáinak, Medvemama kicsinyével). Szerepjáték, drámajáték. Dombormű készítése. (Pl. Édesanyámmal, Édesapám és én, A kiscicánk, Akváriumunk lakói.) Koncentráció: dráma. Karakteres mesehősök megjelenítése. A mi utcánk közvetlen lakóhelyünk sajátosságai, szépségei. Kompozíciók síkban. Nagyméretű, csoportos művé összeállított egyedi munkák (pl. Környékünkön). Koncentráció: magyar. A szobor, épület, festmény közötti különbség felismerésére legyen képes..

16 16 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A kooperáció A térbeli tájékozódás A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. Az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás Az ismeretszerzés A tanulási képesség Vizuális taktilis jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. Tananyag Makettek, térbeli konstrukciók. Környezetalakító tevékenység. Különféle tárgyak formája, funkciója, eredete, kora. ÖKO: : A régi mesterek tapasztalatinak felhasználása. Környezetbarát termékek, anyagok régen és ma. A gyakorlati tevékenységekben használt technikák műveleti sorrendje. Anyagismeret: festékek viszonylatában: híg, sűrű. Az agyag halmazállapotai: képlékeny (gyúrható); bőrkemény (vájható), díszíthető (festhető, karcolható); csontszáraz (csiszolható, égethető). Formálás: funkcionálisan és díszítve. Használat és jelentés.figurális edények. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Terepasztal készítése csoportban játszható játékokhoz, környezetünk tereptárgyait idéző plasztikus elemekkel (Versenypálya, Akadálypálya az iskolaudvaron, Kedvenc játszóterünk). Régi tárgyak otthon, régi konyhai eszközök keresése, gyűjtése, bemutatása az iskolában.,,ahány ház, annyi szokás : ünnepi készülődés otthoni minták alapján, a társak közötti különbözőségek, érdekes, eltérő szokások megismerése az iskolában. Edények készítése agyagból: felrakással, üregesítéssel gyűrűs mintázófával. Edénykészítés agyaglapokból: dobozedény. Formára (gipsz félgömbre) tapasztott agyagedény készítése. Edénykészítés agyagból cserép présformába (virágcserépbe) préselve. Agyaghurkákból felrakással figurális edény készítése. Díszítés: pecsételés természeti formákkal, és saját készítésű agyagvagy gipszpecsételőkkel. Használati és dísztárgy különbözősége (anyag, forma, funkció). Díszítés formaredukcióval: motívumok megfigyeltetése a népművészet példáin. Továbbhaladás feltételei Ismerje az ünnepeket és a hozzájuk kapcsolódó szokásokot.. Ismerjen néhány a magyar népművészetre jellemző tárgyat, díszítést, népszokást.

17 17 Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Ismeretszerzés. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A tanulási képesség Vizuális ritmusok a tárgydíszítmények köréből. Viseletek, textil. Hétköznapi, ünnepi öltözet. Tárgyak üzenetének megfejtése. Motívumok tervezése természeti formákból kiindulva. Lehetőségek: formával, pozitív-negatív foltokkal, mérettel, színnel, az ismétlődő elemek számával. Síkbábok, ujjbábok, hengerbábok készítése. Kesztyűs bábok készítése textiltesttel, varrott vagy agyagból mintázott fejjel. Terménybábok készítése természetes formákkal. ÖKO::Természetes anyagok, termények használata. Kötözéses batiktechnika konyhai törlőkendőnek, rongybaba alapanyagának. Nemezelés: labda, gyűrű (az alapdarabok számtól és mérettől függően közös, csoportban játszható népi játékok tárgyaiként is értelmet kaphatnak). 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok A megfigyelőképesség Az ábraolvasó képesség A rajzi kifejezőkészség A kooperáció Tananyag A megfigyelés utáni ábrázolások gyakorlati szerepének tudatosítása. A síkbeli ábrázolás elemei: a vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Testbeszéd és mimika. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerű, vonalas magyarázó rajzok, szerelési útmutatók nézegetése, megbeszélése. Egyszerű vonalas magyarázó rajzok készítése (pl. Mit kell becsomagolni a kirándulásra?). Grimaszok és szerepek: egyszerű maszkok (pl. papírzacskók kifestésével) készítése adott mese dramatizálásához. Koncentráció: dráma. Továbbhaladás feltételei A vonalfajták ismerete. Egyszerű magyaraázó rajzok megértésére legyen képes..

18 18 A logikus gondolkodás A kooperáció A vizuális kommunikációs képesség Piktogramok csoportosítása. Szimmetrikus elrendezés. Különféle típusú piktogramok gyűjtése, halmazokba rendezése. Saját piktogramjaink. Az osztály igényeinek felmérése. Projektfeladat. Egyszerű jelek tervezése, elkészítése és közös elhelyezése az osztályon belüli eszközök, anyagok rendszerezésének megkönnyítésére csoportmunkában. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI a) Képes korának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni, különböző technikákkal. b)képes a színek felismerésére, megnevezésére, színek keverésére, színhangulat megörökítésére. c) Képes az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja. d) A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejező alkotások létrehozására. e) Alkotótevékenysége és látványok, műalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére. f) Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel. g) Képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére. 3. ÉVFOLYAM Témakör Éves óraszám: 55 heti óraszám: 1,5 Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Kifejezés, alkotás Tárgy- és környezetkultúra Vizuális kommunikáció KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés Tananyag A képmező. Kompozíció különféle formátumokban. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Személyes indíttatású témákról készített képek síkon. Továbbhaladás feltételei Képes legyen munkájához felmérni a rajzlap nagyságát, formátumát.

19 19 Fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A vizuális művészeti szókincs gazdagítása. A vizuális kifejezőképesség A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés A művészettel való élményszerű találkozás. A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs Műalkotástechnikák: kő-, agyag-, bronzszobor, olajfestmény, akvarell. Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének képi eszközei. Képzőművészeti élmény, műalkotás újraértelmezése nem a másolás szándékával. A jellemző nézet és forma. Az elhelyezés indoklása (pl. álló, fekvő téglalapon). A képmező formájának, állásának lehetséges módozatai, jellegzetességei, adott választás megfigyelése műalkotásokon, családi eseményekről készült fényképeken. Lehetőség szerint eredeti tárgyakon bemutatva. Ismeretek gazdagítása, a megismert műalkotások technikájának azonosítása. Történetmesélés képekben. Illusztrációk, sorozatok, közös képeskönyvek készítése lapokból láncmesékhez. Időrend, fontossági sorrend, kiemelési választások képi eszközökkel. Beszélgetés képregényekről. Koncentráció: magyar. Egyetlen képbe sűrített történet a művészettörténet példái, középkori bestiáriumokból állatok életével példálózó ábrázolások, alkalmas fotók megtekintésével, beszélgetéssel. Személyes választás alapján, a művek részleteiből kibontakozó érzelmi hatásra építve önálló képek, szobrok alkotása (a főfigura gyerekkorból, a mellékszereplők mindennapjai elképzeléséből fakadó belső képek alapján). Kísérletek a képpel való azonosulás élményének felismertetésére. Elöl- és oldalnézet megfigyeléssel, témába A műalkotásokkal kapcsolatos vélemény önálló elmondására legyen képes. Az elöl- és oldalnézet megkülönböztetésére

20 20 gazdagítása. Ismeretszerzés. A vizuális memória Amegfigyelőképesség A rajzi kifejezőkészség Közvetelen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Formaredukció, egyszerűsítés foltra, a felület betöltésének eszközei. A folt határai: körülhatároló és jelölővonalak. Megfigyelés, modell alapján történő ábrázolás. Mozgás. ÖKO: A mozgás fontossága, az egészséges életmód. ágyazott képi kifejező feladatokkal. Pl. Eltévedt sünit találtunk az iskolaudvaron. (Kíváncsian figyelő gyereksereg hátulról.) Vízi madarak megfigyelése a tópartról. Az állatkerti látogatás mozzanatainak felelevenítése. Virágtanulmányok (egyszerű, karakteres formák, pl. tulipánok). Feladatsorok a vizuális kommunikáció tanulságainak beépítésével. Kétfázisú mozdulatvariációk ceruzán felpöndörített lapon megelevenedő animáción (súlyemelő, ugrálókötelező, vadászó macska stb.). legyen képes. 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. A konstruálóképesség Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs bővítése. Tapasztalás útján szerzett ismeretek. A vizuális technikákkal kapcsolatos szókincs bővítése. A vizuális memória Tananyag Tárgytervezés, tárgykészítés. Tárgyak funkciója. Alak, szín, minta, anyag. Csomagolóanyagok, papírfajták. A papírmegmunkálás lehetőségei: nyomatok, kollázsok, papírmetszetek. Lakásbelsők. Tárgyalkotó folyamat az ötlettől az elkészítésig, Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerű tárgyalkotó folyamat: terv, elkészítés, használat (eredmény). Agyagedény készítése. Lapokból szabásminták, anyagszükséglet. Díszítés nyomhagyással. Figurális agyagedény (régi fazekasedények összehasonlítása a maiakkal). Csomagolóanyagok készítése a tárgyak elajándékozásához. Lakásbelsők régen és ma, személyes élmények, idős emberek, különleges, érdekes Továbbhaladás feltételei

21 21 A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás képességének A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés más népek korok kultúrájával, hagyományaival. kipróbálásig. Méret-anyag közötti összefüggés felismerése. Színek szerepe az emberi környezetben. A tárgyak anyaga. Természetes és műanyagok. ÖKO:: A természetes anyagok használatának előnybe helyezése a műanyaggal szemben. otthonok, épületek. Játékszerek régen és ma (néprajzi gyűjtemények, szabadtéri múzeumok berendezési tárgyai). Különböző kultúrák játékszerei. Természetes anyagokból készíthető játékok. Anyaggyűjtés, anyagismeret, anyagszükséglet és - megmunkálás játékkészítés. 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A kooperáció A vizuális kifejezéssel kapcsolatos szókincs gyarapítása. Tananyag Növények környezetünkben. ÖKO : A növények szerepe az ember életében. Formaredukció, foltredukció emblémák készítéséhez Egyszerű természeti vagy mesterséges forma ábrázolása elől és oldalnézetből. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Virágóra rajzolása, készítése. ÖKO: : Virágos növények ültetése közösen cserépbe vagy szabad földbe az iskolaudvaron. A rendezés: a növények egymás mellé ültetésének rendjét a virágok kinyílási sorrendje adja meg. Virágtanulmányaikat alapul véve foltredukcióval emblémák készítése. Továbbhaladás feltételei A vizuális memória A térbeli tájékozódás A vizuális kifejezőképesség. Útvonalrajz. Kép és szöveg együttes alkalmazása. Virágmotívumok felhasználásával meghívókártyák tervezése családtagoknak az osztályban rendezett eseményekre, útvonaltérképek beépítésével az iskolát ritkán látogató meghívottak tájékozódásának megkönnyítésére, ábrákkal értelmezve a sarkalatos pontokat.

22 22 A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI: a) Képes legyen egyre tudatosabban használni alkotó munkáiban a vizuális nyelvet, képi és plasztikai kifejezőeszközőket. b) Alapfokú színismerete legyen. c) Képes legyen műalkotásokkal kapcsolatos élményeit megfogalmazni. d) Képes legyen vizuális jelek, ábrák, magyárázó rajzok megértésére. e) Egyszerű tárgyak tervezését, készítését meg tudja oldani. Forma és rendeltetés viszonyának felismerésére képes legyen. f) Ismerje lakóhelye néhány nevezetességét. Témakör 4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 heti óraszám: 1 Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Kifejezés, alkotás Tárgy- és környezetkultúra Vizuális kommunikáció 5 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A kifejezőképesség A vizuális kifejezés eszközeinek tudatosítása. Vizuális kifejezőképesség Tananyag Ellentétek: színkontraszt, vonalkontraszt. Kiemelések: Forma- és színminőségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonal- és foltminőségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hidegmeleg színek. Csendéletek. A képi komponálás. Szimmetria, egyensúly és feszültségkeltés. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Összetett vizuális minőségek tárházának bővítése, használata kifejező jellegű alkotásokon. Egy ismert történet fordulópontjának megjelenítése, kiemelve a legfontosabb szereplőket forma- és színminőségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonalés foltminőségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hideg-meleg színek. Koncentráció: magyar. A kifejező szándéka szerint választott vizuális elemek, eszközök, technikák. Színismeretek összefoglaló áttekintése: hideg-meleg vagy hőfokkontraszt, sötét-világos vagy fény-árnyék kontraszt, minőségi kontraszt (tiszta szín fehérrel való törésével), mennyiségi kontraszt Továbbhaladás feltételei Ismerje a színkontraszt és vonalkontraszt fogalmát. Színek: hideg, meleg, sötét, világos megkülönböztetésére legyen képes. Ismerje az alap- és főszíneket.

23 23 Ismeretszerzés. A fantázia A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Művészeti technikák. Vizuális minőségek ismerete, használata. Szépirodalmi illusztrációk készítése montázzsal. (a színek képen belüli szerepeltetésében), kiegészítő vagy komplementer színkontraszt (vörös-zöld, kéknarancs, sárga-ibolya). A hattagú és a tizenkét tagú színkör. A technikák bemutatása lehetőség szerint valódi tárgyakon: falfestmény, fafaragás, zománc. Formaátírás, színváltozatok, képi megszemélyesítés montázzsal (különleges lények, különleges külsők). Koncentráció: magyar. A vizualitás nyelvének használatára legyen képes. A fantázia A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A művészettel való élményszerű találkozás, a látvány élvezetének kialakítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás A belső képzetek gazdagítása. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Képzettársítások. Egyedi rajz, sokszorosítógrafika. Műalkotások elemzése, tetszésnyilvánítás indoklása. Vizuális szimbólumok. Tárgyak jellemző nézetei a térbeliség megfigyelésével. Nézőpont takarás, lejjebb-feljebb. Térbeli helyzet. Lépték. Bevezetés a grafika műfajaiba. Művészi példák nonfiguratív részleteinek továbbrajzolása. Tárgybábok tervezése használati tárgyak leképezéseinek felhasználásával. Természeti látványok, hétköznapi képek és természetet ábrázoló műalkotások. Alapvető vizuális szimbólumok. Különleges lények, melyek több lény tulajdonságait egyesítik: griff, sellő, szfinx, kentaur. Világos alapon körbeforgatott állatszobrok megfigyelése, árnyékuk változása. Óriás leszek, Vonallá soványodom árnyékkísérletek a napfényes iskolaudvaron, sportpályán. (A bábkészítéssel összefüggésben.) Műalkotásokról néhány mondatos vélemény előadására legyen képes.

24 24 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A konstruálóképesség A kreativitás Ismeretszerzés. A fantázia A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés más nemzetek és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. Az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A vizuális kifejezés szókincsének gyarapítása. Tananyag Bábkészítés. Ékszerkészítés. Fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés. ÖKO:Természetes anyagok használata az ékszer készítéshez. Egyéni igények, stílus és hagyomány. Testek és sík formák összeépítése, újak alakítása. Az építészet kifejezőeszközei: méret, tömeg, tagoltság, anyag, környezet. ÖKO::A természet és az építészet viszonya. Természetbarát, anyagok felhasználása az építkezéseknél. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Óriásbábok készítése papírból, egész alakos emberi figurák, túldimenzionált méretű, parányi lények (pl.: rovarok). Mi mindenből készülhet ékszer? anyaglehetőségek az igazgyöngytől az elefántfűig. Jeltárgyak: karikagyűrű, párta, széki kalap stb. Varázserejű, sokfunkciós tárgyak készítése különleges küldetésekhez: mindent látó nagyító, távolbalátó sisak rostéllyal, útjelzők, iránytűk. Különböző kultúrák gyöngyfűzési, gyöngyszövési jellegzetességei. Lehetőségek: színnel, formával, számossággal operáló vizuális ritmusok kialakítása a kétágú gyöngyfűzesek egyéni útjain. Testékszerek, testfestések, divatjelenségek és ezek eredete. Természetes és organikus formák, valamint épületek megfigyelésével jellegzetes népi építészeti példák, épülettípusok. Agyagvár részeinek elkészítése páros, ill. csoportmunkában, a részek középkori várossá illesztése, terepviszonyok, tereptárgyak elhelyezése (lehetőleg külső térben). Rajzos épülettervek az agyagvárhoz. Továbbhaladás feltételei