Vizuális nevelés tantárgypedagógia

Átírás

1 A vizuális nevelés szabályozása a Nat-ban, vizuális kultúra kerettanterv és egy iskolai tantárgyi tanterv Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa animációk nélküli változat

2 a tantervi ismeretek alapjai (2016., EKFCK): 1. Nat 2012 (Magyar Közlöny 66. szám, jún pdf) Vizuális kultúra műveltségterület: 2. Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kötelező tantárgyak / vizuális kultúra (letölthető - WORD) 3. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) vizuális kultúra tantárgyi tanterve

3 NAT közös követelmények és műveltségterületek KERETTANTERV tantárgyak 1-2. és 3-4. évfolyamra ISKOLAI TANTÁRGYI TANTERV tantárgyak évfolyamonként a tanítás tantervi szabályozása

4 A vizuális nevelés a TANTERVI h i e r a r c h i á b a n 1. Nat kiemelt fejlesztési feladatok közös követelmények vizuális nevelési vonatkozásai, vizuális kultúra műveltségi terület általános fejlesztési és részletes követelményei 2. KERETTANTERVEK vizuális kultúra tantárgy 3. ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM + HELYI TANTERV a vizuális kultúra tanítására célzott tantárgy és más tantárgyak vizuális nevelési vonatkozásai (kerettanterv átvehető helyi tantervnek)

5 Nat 2012

6 A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A Kormány a nemzeti köznevelésrõl szóló évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya fenntartóra tekintet nélkül kiterjed a) a nemzeti köznevelésrõl szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésrõl szóló törvény) 7. (1) bekezdés b) e) és g) pontjában foglalt iskolákra (a továbbiakban: iskola), b) a tanulókra, c) a pedagógusokra, d) a szülõkre, valamint a tanuló törvényes képviseletét ellátó más személyekre (a továbbiakban: szülõk). (2) Az e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) rendelkezései a nevelõ-oktató munkának a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 5. (1) bekezdés b) c) pontja szerinti szakaszaira vonatkozóan határozzák meg az érvényes értékeket, mûveltségképet, tudásés tanulásértelmezést. (3) A Nat a kerettantervek az iskolák helyi tantervének elkészítéséhez a szakmai tartalom kereteit kijelölve, biztosítva a) az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, b) a közvetítendõ mûveltség fõ területeit és tartalmait, c) a nevelõ-oktató munka nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 5. (1) bekezdés b) c) pontjában foglalt szakaszainak, valamint a sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztési feladatait határozza meg, megteremtve ezáltal a köznevelés tartalmi egységét. 2. A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.

7 4. A Nat a) a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit, b) az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és más nevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket, c) a kulcskompetenciákat, d) az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban a egyes műveltségi területek százalékos arányát, e) a műveltségi területek tartalmát határozza meg.

8 I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI I.1.1. Fejlesztési területek nevelési célok - Erkölcsi nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása I.1.2. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek --- II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOMPETENCIÁK (anyanyelvi, idegen nyelvi, stb)

9 II.2. MŰVELTSÉGI TERÜLET II.2.1. A Nat műveltségi területeinek felépítése II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira II.3. A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ANYAGAI II.3.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM II.3.7. MŰVÉSZETEK ALAPELVEK, CÉLOK ÉNEK-ZENE DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

10 VIZUÁLIS KULTÚRA ALAPELVEK, CÉLOK A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Megismerő és befogadóképesség 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása 1.2. Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás 1.3. Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1. Alkotóképesség 2.2. Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

11 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása 1 4. évfolyam 5 8. évfolyam 5 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványképek megfigyelése, leírása, Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztését szolgálva. Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása. M alkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és megjelenítése az ábrázolás során. 1.2.???

12 NAT 2012 Magyar Közlöny 2012/66. sz. Tanulmányozza az 1-4. évfolyamos leírás egyes fejezeteit! VIZSGÁLJA MEG A JELLEGZETESSÉGEKET! TEGYEN SZAKMAI ÉSZREVÉTELEKET!

13 NAT 2012 Magyar Közlöny 2012/66. sz. A fejlesztési feladatok után: KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1 4. évfolyam (minden műveltségi területen van ilyen egység) szerkezete a vizuális kultúra területén: 1. Vizuális nyelv és technikák 2. Kifejezés, képzőművészet alkotótevékenység befogadó tevékenység 3. Vizuális kommunikáció alkotótevékenység befogadó tevékenység 4. Tárgy- és környezetkultúra alkotótevékenység befogadó tevékenység ez a szerkezet kis eltéréssel megegyezik az 1997-es, első NAT/vizuális kultúra szakszerkezettel IDŐTÁLLÓ SZAKMAI STRUKTÚRA

14 VIZUÁLIS KULTÚRA KERETTANTERV

15 1 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Órakeret 24 óra Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, fordítása. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és - ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret, mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás, makettezés) érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékos használatával. Magyar nyelv és irodalom: Figyelem a beszélgetőtársra. Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével. Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés. Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint. Környezetismeret: Anyagok tulajdonságai, halmazállapotváltozás. Kísérletek oldatokkal, fénnyel, hővel. Erkölcstan: én magam, szűkebb környezetem. Kulcsfogalmak/ fogalmak Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése. Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.

16 ÁLLAPÍTSA MEG A VIZUÁLIS KULTÚRA KERETTANTERV SZAKMAI SZERKEZETÉT Az első fejezet és annak első alfejezetének címe: Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események És a többi szerkezeti egység? Különbözik-e a szerkezet 1-2. és 3-4. évfolyam között?

17 VIZUÁLIS KULTÚRA Helyi/iskolai tantárgyi tanterv

18 egy VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI (ISKOLAI) TANTÁRGYI TANTERV II. Rákóczi F. Általános Iskola, vizuális kultúra tantárgy szakmai szerkezet, fő fejezetek: 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYZETEKULTÚRA 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ a dokumentum tanulmányozásával állapítsa meg és magyarázza; vesse egybe a kerettantervvel

19 VIZSGÁLJA AZ ISKOLAI SZINTŰ (HELYI) VIZUÁLIS KULTÚRA TANTERVET! (Rákóczi) Melyik témakörbe tartozik/tartozhat?

20 ? Város. 3. oszt. Rajz elképzelés alapján Bukta Imre szobra a Vajda Stúdió kiállításán. Műcsarnok, 2002 Versillusztráció. 4. o.

21 ?

22 ?

23 Elemezze (és kritizálja) szakmai szempontok szerint az alábbi tantervi idézetet! (Rákóczi Tterv, 3. évf.) Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek SOK ERŐT KÍVÁNOK AZ ELEMZÉSHEZ! Ismeretek/fejlesztési követelmények: Irodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben (pl. grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva). Tananyag, témák: Regényes várak és lakói (különböző vártípusok, váralaprajzok, vártervek). A látvány átírása, pl. cifra palota. Színkeverés: szivárványpalota festése. Játszótéri játékok elemzése és tervezése. Kedvenc játék rajza. Meseillusztráció: Hárs László: A rongybaba története. Illusztráció: Lázár Ervin: A négyszögletű kertek erdő. Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett).tananyag, témák: fák a természetben és a művészetben (különös fák). Természeti formák látvány utáni ábrázolása (befoglaló forma, arányok, színek, takarás, előtér-háttér). A látott forma egyszerűsítése: papírkivágás, kollázs. Mesebeli fák. Jelképes fák a művészetben. Az év fája a hónapokat jelképező ágakkal.