Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter./2006. (..) ICSSZEM. r e n d e l e t e

Átírás

1 Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter./2006. (..) ICSSZEM r e n d e l e t e Tervezet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 97. -ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. E rendelet alkalmazásában a) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátáson az Szt a szerinti személyes gondoskodást (a továbbiakban: személyes gondoskodás), b) alapszolgáltatáson, illetve szakosított ellátásokon az Szt ának (1), illetve (2) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodási formákat, c) intézményi ellátáson az Szt a (1) bekezdésének j) pontja és (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodási formákat, d) szociális szolgáltatón, illetve szociális intézményen az Szt. 4. -a (1) bekezdésének g), illetve h) pontjában meghatározottakat, e) személyes gondoskodást nyújtó intézményen, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, a szociális intézményt, a szociális szolgáltatót ideértve a személyes gondoskodást is nyújtó bármely egyéb intézményt, f) személyes gondoskodást végző személyen a személyes gondoskodást nyújtó intézmény által bármely jogviszony keretében, az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek körében foglalkoztatott személyt, g) téli időszak alatt a hajléktalan személyek ellátására vonatkozó szabályok esetében a tárgyév november 1-jétől a tárgyévet követő év április 30-áig terjedő időszakot

2 2 kell érteni. 2. Az R. 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a szociális szolgáltatónak az 1. számú melléklet I.1., II.3., valamint a III. pontjában meghatározott szabályzatokkal, b) a szociális intézménynek az 1. számú mellékletben meghatározott valamennyi szabályzattal kell rendelkeznie. 3. (1) Az R. 5/A. -a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szociális intézmény szakmai programjának - az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai program kivételével - tartalmaznia kell] h) az intézményre vonatkozó szakmai információkat, így különösen a személyes gondoskodást végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban. (2) Az R. 5/A. -ának (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: [A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges] a) az Szt. 94/B. -ának (1) bekezdése, illetve 94/D. -ának (1) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, d) a szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak tervezetét. 4. Az R. a következő 5/B. -sal egészül ki:

3 3 5/B. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a) az intézmény szervezeti felépítésének leírását, b) a szervezeti ábrát, c) több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát, d) a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét, e) a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét, f) az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket. 5. Az R. 6. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(12) bekezdés jelölése (9)-(13) bekezdésre változik: (8) A (6)-(7) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatók arra a személyes gondoskodást nyújtó személyre, aki középfokú végzettséggel rendelkezik, és vezetői megbízását a szakvizsga-kötelezettség előírását megelőzően kapta. 6. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A módszertani feladatok ellátásában az intézmény dolgozóin kívül külső szakemberek is közreműködhetnek. 7. (1) Az R a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki: [A megyei módszertani intézmény alapfeladatai] i) módszertani segítséget nyújt a szakreferensen keresztül, a regionális módszertani intézménnyel együttműködve az önkormányzat személyes gondoskodás körébe tartozó feladatainak megszervezéséhez, n) segítséget nyújt az intézményeknek az ellátotti jogok biztosításában, ennek érdekében együttműködik az ellátottjogi képviselőkkel.

4 4 (2) Az R a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A megyei módszertani intézmény évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatainak ellátásáról szakmai beszámolót készít a fenntartó és a minisztérium részére. 8. Az R a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul: (2) Az országos vagy regionális módszertani feladatok ellátására pályáztatás útján az Szt. 88/A. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységet legalább öt éve végző szervezet jelölhető ki. A szociális szolgáltatást nyújtó szervezeti háttér akkor tekinthető biztosítottnak, ha a szervezet az (1) bekezdés szerinti intézmény szakmai munkájának szervezésében közreműködik és szakmai programjának kidolgozásában részt vesz. 9. Az R ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [Országos, illetve regionális hatáskörrel különösen az alábbi feladatok ellátásával összefüggésben jelölhető ki módszertani intézmény] h) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 10. (1) Az R a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az országos és regionális módszertani intézmény az ágazat irányításához kapcsolódóan (2) Az R a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet feladata az (1)-(2) bekezdésben foglaltak mellett

5 5 a) adatbázisok, szakmai hálózat és szakértői kör kialakítása, regionális szociálpolitikai helyzetelemzések, fejlesztési elképzelések kidolgozása, b) a regionális fejlesztési ügynökségekkel szorosan együttműködve a regionális szociálpolitikai stratégiák és fejlesztési irányok meghatározása, szakmai egyeztetése, a tervezés társadalmasítása, c) előkészíteni és koordinálni a szolgáltatási protokollok, a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének leírását, azok bevezetését. 11. Az R a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) A társulás keretében, vagy ellátási szerződés útján megszervezett alapszolgáltatások esetében tájékoztatni kell a lakosságot a szolgáltatásnak az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról. (5) Az alapszolgáltatások nyújtását a fenntartó nem szüneteltetheti, a folyamatos működésről távollét esetén a szolgáltatást végző személy 3. számú mellékletnek megfelelő helyettesítésével gondoskodik. (6) A normatív hozzájárulás igénybevételének ellenőrzése érdekében a normatív hozzájárulást igénylő fenntartó a működést engedélyező szerv és a normatív állami hozzájárulást folyósító szerv rendelkezésére bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat, egyben gondoskodik a normatív hozzájárulásból részesülő intézmények, szolgáltatók részéről szükséges adatok, iratok beszerzéséről. 12. Az R. II. Fejezetének 1. Címe a következő 19/A. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Szociális információs szolgáltatás 19/A. (1) A helyben nem elérhető ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a szociális információs szolgáltatás a) intézkedik az ellátást igénylő személy szükségleteinek megfelelő ellátási lehetőségek felkutatása iránt, szükség esetén e célból megkeresi a regionális, illetve országos módszertani intézményt,

6 6 b) tájékozódik az ellátás, szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, körülményeiről, c) segítséget nyújt az ellátás, szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentáció összeállításában, d) figyelemmel kíséri az intézményi jogviszony létrejöttének körülményeit. (2) A szociális információs szolgáltatás az ellátást, szolgáltatást igénybe vevő személyt tájékoztatja az ellátottjogi, a gyermekjogi, illetve a betegjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, a képviselők elérhetőségéről. (3) A szociális információs szolgáltatás feladatai teljesítése érdekében együttműködik a) a helyben, illetve a megyében működő intézményekkel és szolgáltatókkal, illetve a működésüket engedélyező szervekkel, b) a módszertani intézményekkel, c) a pénzbeli, illetve természetbeni ellátások megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekkel. (4) A szolgáltatást nyújtó személynek a megyei módszertani intézmény által az információs szolgáltatást nyújtók részére szervezett képzési programon kell részt vennie. A fenntartó biztosítja a szolgáltatást nyújtó személynek a szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt, a rendszeres esetmegbeszélést, a rendszeres szakmai továbbképzést és a szupervíziót. 13. (1) Az R ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az étkeztetési ügyintéző a) az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint részt vesz a szociális rászorultság megállapításában, b) előkészíti külön jogszabály szerint a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt, c) vezeti az igénybevételi naplót. (2) Az R a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az étkeztetéssel kapcsolatos igényeket a 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplóban kell dokumentálni. 14.

7 7 Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az étkeztetés keretében biztosított élelmiszer nyersanyagok energiaés tápanyagtartalmának alsó értékeit a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: Ér.) 2. számú melléklete tartalmazza. 15. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek az Ér. 2. számú mellékletének A táblázatában meghatározott értékek alapulvételével a éves korra meghatározott napi energia- és tápanyagszükségletének legalább negyven százalékát kell biztosítania. 16. lép: Az R a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés [A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen] c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné kialakításában és megtartásában, 17. (1) Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A házi segítségnyújtásban az egyszemélyes szolgálat kivételével társadalmi gondozó is alkalmazható, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a 25. (3) bekezdésének c) és d) pontja szerinti házi segítségnyújtási feladatot végezheti. 18. (1) Az R. a 28. -t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

8 8 (2) Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 28. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató szakmai központot. (2) Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséhez biztosítani kell a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, átjátszó berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel, b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges közlekedési eszközt. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén a segítséget kérő nevének, címének, és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével értesíti a készenlétben levő gondozót. 19. Az R. a következő 28/A. -sal egészül ki. 28/A. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni. 20. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 29. A családsegítés a helyi szükségletek szerint kialakított, a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával biztosított személyes szociális segítő és mentálhigiénés szolgáltatások összessége.

9 9 21. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A családsegítés az Szt ának (2) bekezdésében meghatározott jelzőrendszer működtetése körében a) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, b) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, c) fogadja a beérkezett jelzéseket, és haladéktalanul felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, d) a veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, e) a megtett intézkedésekről tájékoztatja a jelzést tevőt, f) folyamatosan figyelemmel kíséri a veszélyeztetett személy, illetve család életkörülményeit, szociális ellátások és személyes gondoskodási formák iránti szükségleteit. 22. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 31. (1) A családsegítés során együtt kell működni az Szt. 64. (4) bekezdésének e) pontja szerinti célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító szolgáltatókkal, intézményekkel. (2) A családsegítés társulás keretében történő ellátása esetén az egy főállású családsegítőre jutó települések száma a létszámelőírás együttes figyelembevétele mellett sem lehet több ötnél. (3) A családsegítés szolgáltatásait a 7. számú melléklet szerinti esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi. 32. (1) A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a

10 10 folyamatba bevonandó intézményeket, szolgáltatókat a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. (2) A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő tevékenységek útján valósul meg. Segítő tevékenységek különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A szociális esetmunkát végző személyt esetfelelősnek kell kijelölni. (3) Az esetfelelős figyelemmel kíséri, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó intézményekkel és szolgáltatókkal. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. 33. (1) A családsegítő szolgáltatás működtetéséhez olyan helyiséget kell kialakítani, ahol a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak a családgondozó, illetve a tanácsadó, és a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. (2) A munkatársak adminisztrációs és ügyintézési tevékenységéhez külön dolgozószobát, illetve a szolgáltatást igénybe vevők számára várakozóhelyiséget akkor kell kialakítani, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek egyébként nem biztosítottak. 34. A személyes gondoskodást végző személyek részére biztosítani kell a rendszeres esetmegbeszélést, továbbá a rendszeres szupervíziót. 23. lép: (1) Az R ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (1) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül

11 11 a) a közreműködés a szociális alapszolgáltatások biztosításában, így aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. (2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve a (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. (3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. 24. Az R. 39/J. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A közösségi ellátások szakmai programjának az 5/A. -ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltatókkal való együttműködés módját. 25.

12 12 (1) Az R ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Az intézményi alapgyógyszerkészlet gyógyszereit az ellátottaknak térítésmentesen kell biztosítani. (2) Az R a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az alapgyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból állítható össze: 26. Az R. Egészségügyi ellátás alcíme a következő 53/A. -sal egészül ki: 53/A. (1) A 8. számú melléklet 3.c) pontja szerinti ápolási-gondozási szükségletű személyeket ellátó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződést kötött ápolási részlegre ennek az alcímnek a szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egészségügyi ellátást ide értve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz ellátást is a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvénynek az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási részlegben ellátott személyre vonatkozóan nem kell gondozási tervet készíteni. 27. lép: Az R a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés Szocioterápiás foglalkozások szervezése 55. A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. 28. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 56. (1) A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelően kell megválasztani, az

13 13 egyéni fejlesztési tervben, valamint az egyéni rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatás, c) a képzési célú foglalkoztatás. (2) A munkaterápiában azok az ellátottak vesznek részt, akik az Szt. 99/B. -ának (3) bekezdése szerinti szakértői vélemény alapján nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. (3) A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 29. Az R ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiák is szervezhetőek. 30. lép: Az R a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés [Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik] e) amennyiben a 77. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására [szolgáló helyiségekkel.] 31. Az R. 79/A. -ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervei készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy

14 14 hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag] [részesül.] d) klubfoglalkozásban 32. Az R ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza] c) étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és az étkeztetés rendjét, 33. Az R a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A pszichiátriai betegek nappali intézményében a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatában szenvedő demens betegek külön gondozási egységben vagy csoportban láthatók el. 34. Az R a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: (5) Az utcai szociális munkás a (2) bekezdés szerinti feladatokat legalább munkanapokon, napi 6 órában végzi a működési engedélyében meghatározott ellátási területen. A téli időszakban az ellátási területén végzett munkát úgy kell megszervezni, hogy az utcai szociális gondozó 18 órától 22 óráig az általa ellátott területen tartózkodjon. (6) Ha a hajléktalan személyt érintő veszélyhelyzetet az utcai szociális munkás nem tudja elhárítani, intézkedik a segítséget igénylő állapotának és helyzetének megfelelő ellátás biztosítása érdekében, és a helyszínen megvárja az ellátást, illetve intézkedést nyújtó személy megérkezését. (7) Az utcai szociális végző szolgáltatók, intézmények tevékenységüket összehangolják az ellátási területükön működő más utcai szociális munkát végző

15 15 szolgáltatókkal, intézményekkel. Az együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. 35. Az R. a következő 104/B. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Diszpécserszolgálat 104/B. (1) Az utcákon, közterületeken élő hajléktalan emberek ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a szociális ágazatot irányító miniszter öt éves időtartamra regionális hatáskörű diszpécserszolgálatokat jelöl ki. (2) A diszpécserszolgálat a) fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került hajléktalan emberekre vonatkozó telefonhívásokat, b) a bejelentéseknek megfelelően értesíti az ellátási terület szerint érintett utcai szociális munkás szolgálatot, illetve szükség esetén más ellátást kezdeményez, c) napi kapcsolatot tart a közterületeken, nem lakás célú helyiségekben élő emberekkel foglalkozó, utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal, intézményekkel, orvosi ügyeletekkel és a célcsoport számára ellátást nyújtó egyéb szolgáltatókkal, d) gyűjti és rendszerezi a régióban működő, hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó intézmények férőhelyadatait, az igénybevétel módját, valamint egyéb, a hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó információkat, e) számítógépes adatbázisában nyilvántartja a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket, f) tevékenységéről és az észlelt problémákról rendszeresen tájékoztatja a regionális hatáskörű módszertani intézményt. (3) A diszpécserszolgálat a (2) bekezdés szerinti feladatokat a) a téli időszakban folyamatosan, napi 24 órában biztosítja, b) a téli időszakon kívül legalább munkaidőben biztosítja, és gondoskodik a munkaidőn kívüli telefonhívások fogadásáról. 36. Az R. 107/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

16 16 (1) A hajléktalanok átmeneti szállását, a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban időszakos férőhelyeket biztosíthat. 37. Az R. a következő 107/D. -sal egészül ki: 107/D. (1) A nappali melegedő az időszakos férőhelyeken az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek számára éjszakai pihenést, valamint krízishelyzetben éjszakai szállást biztosít. (2) A nappali melegedő az időszakos férőhelyek tekintetében éjjeli menedékhelynek minősül, az időszakos férőhelyek kialakítására és az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek nyújtott szolgáltatásokra a 107/C. -ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. 38. Az R. 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerinti módosul. 39. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. a) 5. -a (1) bekezdésének felvezető szövegében a szociális szövegrész, b) 5/A. -a (1) bekezdésének i) pontja, c) 14. -a (4) bekezdésének utolsó mondata, d) 25. -a (3) bekezdésének d) pontjában a (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása) szövegrész, e) 25/A. -a, f) 30. -a (2) bekezdésének felvezető mondatában az Szt. 65. (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében szövegrész, g) 30. -ának (4) bekezdése, h) 32. -át és 34. -át megelőző alcímek, i) ai és az azokat megelőző alcímek, j) 38. -a,

17 17 k) 39. -ának (4) bekezdése, l) 39/E. -a, m) 39/F. -át megelőző címben a pszichiátriai szövegrész, n) 39/J. -át megelőző 8. Cím Szenvedélybetegek közösségi ellátása szövegrész, o) 40. -ának (4) bekezdésében a szakosított szövegrész, p) 63. -ának (2) bekezdése, q) 81. -a (2) bekezdésének b) és c) pontja, r) 104/A. -ának (3) bekezdése, s) 5. számú melléklete. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az R. a) 5/A. -a (1) bekezdésének felvezető szövegében a szociális szövegrész helyébe a személyes gondoskodást nyújtó, b) 5/A. -a (1) bekezdésének g) pontjában a szociális szolgáltatást szövegrész helyébe a személyes gondoskodást szövegrész, c) 6. -ának (1) bekezdésében, 73. -a (2) bekezdésének b) pontjában, ának c) pontjában az alapellátást szövegrész helyébe az alapszolgáltatást szövegrész, d) 6. -ának (1) bekezdésében a szakosított szövegrész helyébe a intézményi szövegrész, e) 7. -a (1) bekezdésének c) pontjában, 7. -ának (4) bekezdésében, 8/A. -ában, 19. -ának (3) bekezdésében az alapellátásban szövegrész helyébe az alapszolgáltatásban szövegrész, f) 9. -ának (2) bekezdésében, a II. Fejezet címében, az alapellátások szövegrész helyébe az alapszolgáltatások szövegrész, g) 14. -ának (4) bekezdésében, a (1) bekezdésének c) pontjában, 104/A. -a (2) bekezdésének b) pontjában a gondozási szövegrész helyébe alapszolgáltatási szövegrész, h) 15. -a (1) bekezdésének h) pontjában a Szociális és Családügyi Minisztériumot szövegrész helyébe a szociális ágazat irányítását végző minisztériumot szövegrész, i) 17. -a (2) bekezdésének a) pontjában a c) és d) szövegrész helyébe a c), d), f) és k) szövegrész, j) 18. -a (1) bekezdésének e) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a ban a Szociális és Családügyi Minisztérium szövegrész helyébe a szociális ágazat irányítását végző minisztérium szövegrész, k) 19. -ának (1) bekezdésében az alapellátás szövegrész helyébe az alapszolgáltatás szövegrész, a szolgáltatást nyújtó személynek szövegrész helyébe a szolgáltatónak szövegrész, l) 22. -ának (1) bekezdésében, 26. -ának a) pontjában az alapellátási szövegrész helyébe az alapszolgáltatási szövegrész,

18 18 m) 40. -át megelőző fejezetcímben a SZAKOSÍTOTT szövegrész helyébe az INTÉZMÉNYI szövegrész, n) 40. -ának (1) bekezdésében a szakosított ellátást nyújtó szövegrész helyébe a szociális szövegrész, o) 62. -ának (5) bekezdésében a települési önkormányzatnál szövegrész helyébe a települési önkormányzat polgármesterénél szövegrész, p) 77. -ának (2) bekezdésében az 5. számú mellékletben szövegrész helyébe a 21. (3) bekezdésében szövegrész, q) 101/D. -a (2) bekezdésének c) pontjában a nappali vagy alapellátást nyújtó szolgáltatás szövegrész helyébe az alapszolgáltatás szövegrész lép.

19 19 Melléklet a /2005. (..) ICSSZEM rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklete I. részének 1-2, illetve 6-8 pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az I. rész a következő 2/A. ponttal egészül ki: I. Alapszolgáltatások 1. Étkeztetés - étkeztetési ügyintéző 1 fő 2. Házi segítségnyújtás a) házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint (7-9 fő ellátott) - szociális gondozó 1 fő b) 5 vagy több főállású szociális gondozó esetén - vezető gondozó 1 fő 2/A. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - az önálló és a társult modellek készenléti rendszerben történő folyamatos működtetéséhez minimum 2 fő szakképzett, szociális gondozó szükséges településenként 3. Családsegítés családgondozói körzetenként ( fő lakos, 5000 fő lakos felett 5000 főre vetítve) - családgondozó 6-7. Közösségi ellátás a) Önálló szolgáltatás esetén: Közösségi koordinátor Közösségi gondozó b) Integrált ellátás keretein belül: Közösségi koordinátor Közösségi gondozó 1 fő 1 fő 2 fő ½ fő, ill. 1 fő - 4 közösségi gondozó esetén 2 fő 8. Utcai szociális munka lakosonként minimum 2 fő utcai szociális gondozó, 1 fő utcai szolgálat koordinátor - 4 vagy annál kevesebb utcai szociális gondozót alkalmazó utcai szolgálat esetében a koordinátori feladat ellátásával megbízható a két utcai szociális gondozó egyike, - 4 fő felett külön személy látja el a koordinátori feladatokat 2. Az R. 2. számú melléklet II. része 1. pontjának A) és E) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 11. Nappali ellátást nyújtó intézmények A) Idősek klubja (30 férőhelyre vetítve) - szociális gondozó 2 fő - nappali ellátást vezető (= klubvezető) 1 fő - 6 napos vagy folyamatos nyitva tartás esetén szociális gondozó 1 fő - szociális, mentálhigiénés munkatárs heti 4 óra E) Nappali melegedő (50 férőhelyre vetítve) - intézményvezető 1 fő - szociális segítő 1 fő

20 20 3. Az R. 2. számú melléklet II. része 2. pontjának G) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: G) a) megyei módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény módszertani osztálya - osztályvezető 1 fő - módszertani munkatárs (főállásban) 1 fő - alapellátási szakreferens 1 fő b) országos, regionális módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény módszertani osztálya - módszertani munkatárs 1 fő