A vidék szociálpolitikai problémái I. dr. Hornyák Zsófia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vidék szociálpolitikai problémái I. dr. Hornyák Zsófia"

Gusztáv Kiss
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A vidék szociálpolitikai problémái I. dr. Hornyák Zsófia

2 A vidék problémái Gazdasági gondok Szociális problémák Szociális egyenlőtlenségek falugondnoki szolgálat kiépítése

3 A falugondnoki szolgáltatás célja A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

4 A kistelepülési hátrányok csökkentése minél kisebb egy település, általában annál kedvezőtlenebb a demográfiai szerkezete (magasabb az idősek aránya), annál kevésbé iskolázott a lakosság, annál alacsonyabb a foglalkoztatottság az első gazdaságban, vagyis magasabb az inaktivitás mértéke és a fekete gazdaságból élők száma, annál kisebbek a családi jövedelmek. Az aprófalvas területek további jellemző problémái: a periférikus, gyakran határmenti elhelyezkedés, az infrastrukturális hiányok, amelyek megnehezítik a központokkal való kapcsolattartást (utak, közlekedési hálózatok hiánya)

5 A falugondnoki szolgálat kialakulása Kemény Bertalan ötlete alapján civil kezdeményezésre a 80-as évek végén, a 90-es évek elején kezdték el működésüket. 1. falugondnoki szolgálatok az akkori Népjóléti Minisztérium támogatásával Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jöttek létre.

6 A falugondnoki szolgáltatás A falugondnoki szolgáltatás olyan alapszolgáltatási forma, amelyet egy főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával működtetnek. A falugondnok többnyire rendelkezik egy - a szolgáltatás jellegéhez igazodó - gépjárművel, így csökkentve az aprófalvak és a külterületi lakott helyek szolgáltatás- és intézményhiányból eredő hátrányait.

7 1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

8 A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában. Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. Ugyanazon ellátási területen csak egy falugondnoki szolgálat, illetve egy tanyagondnoki szolgálat működtethető. Falu-, illetve tanyagondnoki munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontjában a munkáltató bejelentett a munkakör betöltéséhez szükséges falu- és tanyagondnoki alapképzésre, és azt a munkakör betöltője a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül elvégzi.

9 A falugondnok feladatköre 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet meghatározza a falugondnoki feladatokat. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül: a) a közreműködés aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás.

10 A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, c) az egyéb lakossági szolgáltatások. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

11 2006-ig a teljes hálózat fenntartásának finanszírozása a szociális ágazatot irányító minisztérium költségvetéséből történt tól regionális szintre kerültek az új szolgáltatások indításához nyújtható pénzeszközök. Ezentúl a megyei területfejlesztési és a regionális fejlesztési tanácsoknál kell pályáznia azoknak a kistelepülési önkormányzatoknak, amelyek jogosultak a falugondnoki szolgálat bevezetésére. A szolgálatok szakmai ellenőrzését illetve jogi szabályozását jelenleg a Emberi Erőforrások Minisztériuma végzi. A minisztérium háttérintézményeként működik a Szociálpolitikai- és Munkaügyi Intézet (jogelőd: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet), amely segítséget nyújt a stratégiai tervezésben, valamint jelentős szerepet vállal a falugondnoki rendszert érintő döntések előkészítésében, szakmai anyagok véleményezésében, előkészítésében is. A falugondnoki szolgáltatás rendszerének kialakításában, elterjedésében, s jelenlegi működtetésében jelentős szerepet tölt be a gondnokságokhoz kapcsolódó civil oldal.

12 A falugondnokságokhoz kapcsolódó civil oldal 1. Megyei falugondnoki egyesületek: a falugondnoki hálózatot megyénként szervezik, támogatják, s a közösségépítésen túl szakmai-fejlesztő feladatokat is ellátnak. Feladatai: - a falugondnokok érdekképviselete, - problémáik feltárása és közös megoldása, - kapcsolattartás, találkozók és közös programok szervezése, - bekapcsolódás az országos szintű információáramlásba, az irányító szervekkel való kapcsolat fenntartása, - a hálózat terjesztésének és fejlesztésének segítése.

13 A falugondnokságokhoz kapcsolódó civil oldal 2. Falugondnoki szolgálatok koordinátori hálózata: A megyei falugondnoki civil szervezetek tagjai általában falu, illetve tanyagondnokok. Így az egyesületek elnöke is egy, a tagok által választott falugondnok. Mivel az egyesületi tagok falugondnokok, akik a saját "területükön" dolgoznak, szükség van egy olyan munkatársra is, aki teljes munkaidőben foglalkozik a szervezet ügyeivel, koordinálja, szervezi, vezeti azt. Ezek a munkatársak az úgynevezett koordinátorok, akik kivétel nélkül felsőfokú diplomával rendelkeznek, s településfejlesztésben, közművelődésben, szociálpolitikában dolgoztak korábban. Szinte mindegyiküknek van civil elköteleződése és a kisfalvakhoz való kapcsolódása. A koordinátorok feladataikat a falugondnoki egyesületek alkalmazottjaiként végzik.

14 A falugondnokságokhoz kapcsolódó civil oldal 3. Magyar Tanya és Falugondnoki Szövetség: A szövetség kiemelten közhasznú szervezetként működik. Céljai: - a tanya- és falugondnoki szolgálatok tevékenységének megismertetése, együttműködésük, hálózattá szerveződésük elősegítése, közös szakmai feladatok, fejlesztési programok megvalósítása, - a falugondnoki szolgálatok érdekérvényesítő képességének erősítése, - a falugondnoki ellátás területén és a társterületeken szakmai érdekképviselet és érdekegyeztetés a szükséges nyilvánosság megteremtésével, a szakterület társadalmi presztízsének növelése. A Szövetség feladatai közé tartozik a falugondnokok képzése, kutatás, közvetítés a kormányzati döntéselőkészítő folyamatokban, forrás- és intézményfejlesztés, szakmai támogató programok szervezése. A Szövetség a falugondnoki rendszer civil oldalának hierarchiájának tetején helyezkedik el.

15 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 60. (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és