M E G H Í V Ó november 24-én (csütörtök) 16 órakor

Átírás

1 Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete november 24-én (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciójáról Előadó: Fazekas László polgármester 3./ Előterjesztés a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 4./ Előterjesztés a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról Előadó: Fazekas László polgármester 5./ Előterjesztés Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról Előadó: Fazekas László polgármester 7./ Előterjesztés a Viziközmű Üzemeltető Intézmény évi víz- és csatornadíj javaslata vonatkozásában Előadó: Boros Ottó intézményvezető 8./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsődében folyó szakmai munkáról Előadó: Diós Éva intézményvezető 9./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsőde Alapító Okirata, valamint Szakmai programja, a Szociális Segítőház Alapító Okirata, valamint az intézmény fenntartására létrejött Társulási megállapodás módosítása tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző

2 10./ Előterjesztés a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 11./ Előterjesztés a Jövő Nemzedékéért és a Teljesebb Életért önkormányzati alapítvány tevékenységéről Előadó: Fazekas László polgármester, valamint az alapítványok kuratóriumi elnökei 12./ Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13./ Előterjesztés az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 14/ Előterjesztés a évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15./ Előterjesztés a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről Előadó: Fazekas László polgármester 16./ Előterjesztés a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzésének támogatásáról Előadó: Fazekas László polgármester 17./ Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről Előadó: Fazekas László polgármester 18./ Egyebek Zárt ülés: - Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra beérkezett kérelmek elbírálásáról Előadó: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke Albertirsa, november 17. Fazekas László polgármester

3 ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-ei ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 1. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: november 16.

4 SZÖVEGES TÁJÉKOZTATÓ Albertirsa Város Önkormányzatának háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 79. -a alapján, figyelembe véve ezen jogszabályban, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben meghatározottakat, a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedévi helyzetéről, a következő esztendő költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza az eredeti, és a módosított előirányzatokat, valamint a szeptember 30-ig realizálódott teljesítéseket. Tájékoztatómat, az alábbiakban teszem meg. I. BEVÉTELEK 1. Saját bevételek Mint a 2. számú táblázatból nyomon követhető, az alaptevékenység bevételeinél az előirányzatok teljesülése változó. Egyes tételek elmaradnak a remélttől, mások pedig meghaladják azt. A legnagyobb mértékű bevétel elmaradás összegszerűen a tábornál mutatkozik, itt 65,41 %-os a teljesítés. A e Ft bevétel csökkenést, a tervhez képest alacsonyabb kihasználtság eredményezte. Az étkezési térítési díjak, az újság, képeslapok, könyvek eladásából származó bevételek összességében a terv szerint teljesültek. A kötbér, bírság, egyéb kártérítésből származó bevételeink 418,57 %-on, jóval a tervezett felett realizálódtak. A túllépés, a megnövekedett közigazgatási bírságok behajtásából ered. A mástól átvett, beszedett bírság bevétel 64,40 %-on, az igazgatási, szolgáltatási díj bevételeink 82,50 %-on realizálódtak. A közüzemi díjak megtérülése a forgalomból adódóan kiadási és bevételi oldalon egyaránt alacsonyabb a vártnál. A lakbér bevétel 102,11%os, a szemétszállítási díj 111,25-os teljesülésének oka, hogy mindkét esetben fizetési felszólítások kerültek kiküldésre, ami jelentős összegű hátralék beszedését eredményezte. A piac bérleti jog beszedése december hónapban történik. Kamatbevételeink szeptember 30-án meghaladta az éves tervet, 148,33 %-on teljesültek. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése továbbra is folyamatos. Adó bevételeink az időarányosnál magasabban teljesültek: az iparűzési adó 99,11%, a kommunális adó 105,75%, a gépjárműadó pedig 100,26%. A hátralékok beszedésére évben nagy hangsúlyt fordítottunk, illetőleg a kommunális adó felhívásra, visszamenőleg 167 adózó adta be bevallását, e Ft összegben.

5 Az SZJA helyben maradó, és a jövedelem differenciálás mérséklésére juttatott rész teljesítése, valamint a költségvetési támogatások 75,70 %-on, a 292/2009.(XII.19.) Korm. rend. előírásai szerint teljesültek. A központosított előirányzatok a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat bevételeit, valamint a feladatoktól függő, központosított juttatásokat tartalmazzák. Működési célú pénzeszköz átvételeink kötöttek, a gyermektartás díj megelőlegezések előre nem tervezhetőek, mert a mutatkozó igények mértékéről, a költségvetés készítésekor nem tudunk. A családsegítőhöz átvett pénzek bevétele a társönkormányzatoktól, 42,55 %-on teljesült. Az elmaradás oka, hogy Dánszentmiklós évben egyetlen számlát sem fizetett ki. Mikebudától, a körjegyzőségre átvett pénzeszköz 71,62 %-on realizálódott. A Munkaerőpiaci Alaptól, a megváltozott munkaképességű és közhasznú dolgozók után járó támogatási összeget, június és július hónapban kaptuk meg. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatási támogatás bevételek elmaradtak a tervezettől. Ennek oka, hogy február 28-ig, illetve kifutó rendszerben terveztük a foglalkoztatást, de január 31-én minden dolgozóval, közös megegyezéssel felbontottuk a munkaszerződést, mivel február 01-től új, pályázati formában nyílt lehetőség a közfoglalkoztatásra. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulástól átvett pénzeszköz az első félévben időarányosan teljesült. Pályázati bevételeinknél a Thököly és a Boglárka utca útburkolási munkálatainak, a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (ÁROP) pénzügyi elszámolása megtörtént, és elfogadásra került. Mindkét esetben a támogatási összeg átutalásra került, ám az ÁROP már az utolsó negyedévben történt. A Bölcsőde felújítás pénzügyi zárása még folyamatban van. Felhalmozási célú pénzeszköz átvételeink, a Balatonszárszói Ifjúsági Táborhoz kapcsolódóan a háromnegyedévben 60,38 %-on teljesültek. A függő, átfutó bevételek segélyeket, támogatásokat, kétszeres befizetéseket tartalmaznak. 2. Intézményi bevételek Intézményeink bevételei 78,58 % -on, az időarányosnál magasabban teljesültek. Az intézményi bevételek vizsgálatakor - ha nem vesszük figyelembe az előző évi pénzmaradvány felosztását - jól látható, hogy intézményeink törekedtek bevételeik teljesítésére, illetve növelésére. A Bölcsőde esetében új bevételi forrást jelent a sószoba használata. A Könyvtár bevételei az internet használatból, és pártolói díjakból adódnak. A Művelődési Ház, és a Tessedik Sámuel Általános Iskola bevételeinek jelentős része a terembérletből származik. A Vízmű bevételei 73,67 %-ra teljesültek. Összességében, önkormányzati szinten, a háromnegyedévi bevétel e Ft,

6 ami 80,95 %-os teljesülést jelent. II. KIADÁSOK 1. Működési kiadások A zöldterület kezelése soron / virágosítás, önkormányzati területek gyommentesítése, ároktisztítás, permetezés, földutak útszéli nyesése, nyesedék aprítása / háromnegyedévben a kiadás 52,36%, mivel a munkálatok jelentős része az őszi hónapokra tevődik. Az üdültetés szakfeladaton a teljesülés 59,74%, egyrészt az alacsony kihasználtságból adódóan, másrészt a közüzemi elszámolások október-november hónapban történnek. Az étkeztetési kiadások összességében időarányosan teljesültek. A helyi közutak, alagutak üzemeltetése szakfeladat tartalmazza a kátyúzások, földút rendbetételek költségeit. A teljesítés 45,10 %. Az elmaradás oka, hogy az utolsó negyedévben kerülnek megvételre a síkosság mentesítéshez szükséges anyagok, illetve a hótolásra tervezett összeg is ezen a soron jelenik meg. A város- és községgazdálkodás, műhely, közfoglalkoztatáson a teljesülés alacsonyabb az időarányosnál. Ennek oka, hogy kisebb a közfoglalkoztatott létszámunk, mint azt év elején terveztük. A közvilágítási feladatok, a fizikoterápiás szolgáltatás, a laboratóriumi szolgáltatás, a járóbetegek szakorvosi ellátása, a védőnői szolgálat szakfeladatokon a kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak. Az állategészségügyi tevékenység a gyepmesteri feladatvégzés költségét tartalmazza, ami meghaladta az időarányos tervet, 85,07 %-on teljesült. A segélyek többségénél az időarányosnál kisebb, illetve a tervnek megfelelő a teljesítés. Ám ezen a területen az év utolsó hetei mindig aránytalanul megnövelik a kiadásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetésére évente kétszer, augusztusban és novemberben kerül sor. Az adósságkezelési támogatás forgalma mindig a felmerülő igényektől függ, a teljesítés 90,15%. Ezen a soron szükség lesz előirányzat módosításra, mert már most látható, hogy a kiadás meghaladja az eredetileg tervezett összeget. A gyermek átmeneti segély szakfeladaton a kiadás 72,53 % teljesült. A köztemetés kiadásai szerencsés módon alacsonyak, ám sok éves tapasztalat, hogy ezzel a tétellel rendkívül óvatosan kell bánni. A temetési segélyek magas kiadás teljesülése miatt, szintén előirányzat módosítást kérek majd. Ez azonban más szociális kiadási előirányztok terhére teljesíthető lesz. A támogatás értékű pénzeszköz átadások 99,33 % -ra teljesültek, a kifizetéseket a szervezetekkel kötött megállapodásoknak megfelelően ütemeztük. A működési célú pénzeszköz átadás önkormányzati költségvetési szervnek szakfeladaton a teljesülés elmaradásának oka, hogy nem történt meg a támogatás átadása a Pest Megyei Önkormányzatnak, a Művészeti Iskola fenntartási feladataira. Ez a tétel az októberi költségvetés módosításkor a tartalék összegét megemelte. 2. Intézmények működési kiadásai Intézményeink gazdálkodása időarányos teljesítést mutat (68,51 %).

7 A Polgármesteri Hivatal egyéb folyó kiadásainál az alacsonyabb teljesülés oka, hogy az ÁFA befizetés a dologi kiadásoknál jelentkezik. A Tessedik Sámuel Általános Iskola háromnegyedévi működési kiadásai 73,70 %- ra teljesültek. A Művelődési Ház, a Bölcsőde, a Könyvtár, a Családsegítő, az Óvoda, és a Vízmű esetében a háromnegyedévi teljesítés megközelítőleg azonos, 70 % körüli. A kiadások 75% alatti teljesülése szigorú és fegyelmezett munka eredménye. Minden kiadás időben történő teljesítését, a költségvetésben megszabott feladatok kiegyensúlyozott, tervszerű ellátását folyamatosan biztosítottuk. 3. Beruházások, felújítások A beruházások és felújítások háromnegyedévi teljesítése e Ft, a módosított előirányzat 44,73 %-a (6. számú melléklet). Az alábbi beruházások valósultak meg: a Bölcsőde előtti járdaszakasz aszfaltozása elkészült, a tábor felújítási munkálatai, a Pesti út 29. szám előtti leállósáv építése, az Árok utcai csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése megvalósult, a szivattyúk felújítása, nyomáskapcsoló cseréje, a vízmű kutak termelőcsöveinek cseréje, valamint a Renault Master tehergépkocsi vásárlása megtörtént, a mobil zagyszivattyú beszerzésre került, a Vágóhíd utcai parkolók aszfaltozása elkészült, a Vágóhíd utcai csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésre került, a fülkés traktor vásárlása megtörtént, a főzőkonyha elektromos főelosztó cseréje elkészült, a Sportcentrum lelátón a térdfalra elhelyezésre került a védőkorlát, a Tündérkert Óvodában (Luther u.8.) a villanyhálózat felújítása megvalósult, a tanyagondnoki autó cseréje megtörtént, a Családsegítőnél a Dózsa Gy. utcai épülettel kapcsolatos munkálatok elkészültek (a számlák kifizetése az utolsó negyedévre húzódik át), a tornaterem üvegfalának, valamint 2 db párnázott ajtójának a cseréje elkészült, a Szennyvíztelep riasztórendszerének újraépítése megtörtént (a számla október hónapban került kifizetésre), a szalagkorlát kihelyezése a Pesti-Dánosi út sarokra elkészült, a főzőkonyha szennyvíz elvezetése, zsírfogó beépítése megtörtént, Előkészítő szakaszban, illetve folyamatban lévő beruházásaink, beszerzéseink: Intézmények érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálata során feltárt javítások (folyamatos) Informatikai stratégiai feladatok 2011-ben elvégzendő feladatai (folyamatos), Rekultivált szeméttelep utógondozása (folyamatos), Labdarúgó edzőpálya építése miután elhárult minden környezetvédelmi indíttatású akadály, a szükséges műszaki dokumentáció elkészült. Ennek alapján 2012-ben végre sor kerülhet a kivitelezésre, Olajfogó építése a Sportcentrum területére tervezett parkolóhoz (beépítése folyamatban van), Szaletli befejezése a Faluházban a kivitelezést a megfelelő szakember első negyedévére vállalta,

8 Víztorony statikai és tartószerkezeti felülvizsgálata ( árajánlatok megkérése megtörtént) 4. Hiteltörlesztés Az éves betervezett hiteltörlesztés összege e Ft. Ebből a háromnegyedévben e Ft-ot, 92,92 %-ot törlesztettünk (Viziközmű Társulat beruházási hitele, Suzuki SX4, Ford Tranzit, Renault Fluence és a Sportcentrum hitel). A kifizetések a szerződésben meghatározott időpontokban történnek. A kiadások teljesítése III. negyedévben e Ft, ami a módosított előirányzat 67,30 %-a. Tisztelt Képviselő-testületet! Úgy gondolom, az ismertetett adatok összességében kiegyensúlyozott, megnyugtató gazdasági helyzetet jeleznek, ami manapság különösen nagy érték. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a évi költségvetési törvény tervezetének paraméterei így is rendkívül takarékos, az eddigiekhez képest több vonatkozásban új szemléletet alkalmazó tervezést követelnek tőlünk. Mindezek alapján, tisztelettel kérem, a háromnegyedéves tájékoztató megtárgyalását és elfogadását. Albertirsa, november 16. Fazekas László polgármester

9 ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-ei ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 2. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Pénzügyi Bizottság - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Kulturális Bizottság - Népjóléti Bizottság - Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: november 16.

10 ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-ei ülésére Albertirsa Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! Az Államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 70 -a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - benyújtja a Képviselő-testületnek. A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el. A koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. Elsődleges célja a költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek, főbb célkitűzések meghatározása, azok nagyvonalú megfogalmazása mellett. Az irányelvek, szempontok kialakítása során kell és lehet áttekinteni a következő évre vonatkozó szakmai feladatokat és elképzeléseket. A koncepció előkészítésének időszakában kell számba venni a forráslehetőségeket, és rangsorolni a feladatokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges pénzeszközök nagyságát és ütemezését. Már a koncepció készítés során biztosítani kell, hogy az alapellátást nyújtó intézmények, és a kötelezően ellátandó feladatok zavartalan működtetéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak. A koncepcionális elvek kialakításához elsősorban a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/4365) állt rendelkezésre. A koncepcióban javasolt törekvések mellett, a évre szóló gazdasági program elsődleges célkitűzése a gazdálkodás biztonságának megtartása, a likviditás megőrzése, a beruházások ütemezett megvalósítása, a szociális, valamint a működési kiadások feltételeinek ésszerű és takarékos körvonalazása, az önkormányzati munka hatékonyságának növelése, és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalának biztosítása. Ennek értelmében kell megfogalmazni az önkormányzat évre szóló gazdasági programját, amelynek elsődleges célja, a költségvetési egyensúly megtartása.

11 I. A Kormányzat gazdaságpolitikája Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség. A évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan, alapvető prioritásként kell kezelni a következőket: az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott 2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető, a nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el, hogy az állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregségi nyugdíjhoz, az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza zárttá tétele irányába, a Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett, az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási kiskapukat. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét, a foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell indítani a Startmunka programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni szükséges a foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kell teremteni. E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései, a Kormányzat álláspontja szerint, az ország megújítását, az állami működés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, közösségi közlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák. Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer A évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemet tartalmaznak, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően: - a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció, - a központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek, - a költségvetési fejezetek a évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a kiadási előirányzataikat, - a Kormány szándékai szerint újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának további növelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és a szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra, - csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A

12 korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével, - a közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon, - megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) rendszerszintű átalakítása, - elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása.a Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű létszámleépítést foganatosít. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések A Kormány a évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdett érdemi átalakítását. A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. A kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósság csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozását segítő korábbi lépések mellett az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap bevételeinek növelésére tesz javaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, amely a kormányprogram kiemelt célja. A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16%-os adórendszer megteremtése felé. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá. A társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. A reprezentáció és az üzleti ajándék, mint adóalap növelő tétel, kikerül a társasági adó hatálya alól, és 2012-től a személyi jövedelemadó rendszerében kerül megadóztatásra. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik. A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum arányát képezi le (8%-os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi 20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. Az illetékekkel összefüggő szabályok 2012-től hatályba lépő módosítása eredményeként a gépjárművek visszterhes vagyonszerzését terhelő illetéket a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében kell megfizetni, a megyei önkormányzatok illeték bevételi részesedését pedig más központi forrás váltja fel. A cégautóadó köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik 2012-től, így ez a közteher is értékarányosabbá válik. A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új adónemként baleseti adó bevezetésére. Ezek a lépések az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének javítása érdekében szükségesek.

13 II. A évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó általános indokolása A helyi önkormányzatok beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén mintegy 1140,6 milliárd forintot biztosít, amely összeg a évi korrigált bázis irányszám 100,7%-a. A évi változások bemutatását megelőzően megemlítendő, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó, 2013-tól történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani. A közfoglalkoztatási rendszer és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel kerültek meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten az FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, volt BPJ) forrásai. A Kormányzat elképzelései szerint, így a szakmai és pénzügyi szabályozásban határozottabban megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás: az aktív korúak ellátásának támogatási összegei az egyéneket erőteljesebben motiválják a munkaerőpiacra való visszatérésben. Emellett évek óta visszatérő anomáliát kíván rendezni a javaslat azzal, hogy a szociális törvény módosításával összhangban a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elő kívánja segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak az erősítését. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára. E célt szolgálja az is, hogy az önkormányzati segélyezéshez hozzájáruló, ún. pénzbeli szociális juttatások előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de a Kormány szerint hatékonyabban fogja segíteni a valós gondokkal (magasabb segélyezetti létszámmal, ezáltal több kiadással) sújtott önkormányzatokat szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés. A tapasztalatok szerint számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja. A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

14 A tervezési és a beszámolási folyamatokat egyszerűsítendő 2012-től az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett a helyi önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik, a helyben maradó személyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában és mértékben fennmarad. A belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó továbbra is teljes egészében az önkormányzatot illeti meg, csakúgy, mint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után a települési önkormányzat által beszedett adó. A személyi juttatások számításához figyelembe vehető mutatók évi szinten maradtak: o a köztisztviselői illetményalap Ft, o a közalkalmazotti bértábla változatlan, o a közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja Ft, o a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja Ft/fő/hó. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA törvény) módosítása megszünteti az adójóváírás intézményét, és megváltoztatja az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszerét. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék. A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho (összesen 43 százalék) terheli. Jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások köre, előtérbe kerül a Széchenyi Pihenő Kártya. A kártyára utalt támogatás három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható a következők szerint: o szálláshely kártya számlájára utalható, szálláshely szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint támogatás, o vendéglátás kártya számlájára utalható, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint támogatás, o szabadidő kártya számlájára utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás. Kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás biztosítása, illetve az erről szóló számla 5000 forintig történő megtérítésének formájában biztosított juttatás. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a évhez képest nem változott, évben is Ft/fő/év január 1-jétől 25 százalékról 27 százalékra emelkedik a normál áfa kulcs.

15 A helyi adókról szóló évi C. törvény legfontosabb változása, hogy kiteljesíti a települési önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő jogát. A módosítás az önkormányzati adóztatási mozgástér bővítése keretében lehetővé teszi az önkormányzat számára az ún. települési adó megállapítását, melynek főbb szabályait a jelenlegi helyi adószabályozáshoz képest nem tartalmazza, azonban több garanciális feltételt fűz a túladóztatás elkerülése érdekében. A települési adó első ízben történő bevezetése esetén az adóalany fizetési kötelezettsége (több települési adó esetén is) maximum forint lehet. További javaslat bővíti a telekadóztatásban és az építményadóztatásban az önkormányzatok adóhatókörét, elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Eltörli az építmény és telekadó adómaximumát. A túladóztatás elkerülése érdekében azonban az adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékánál. Az adóztatási mozgástér íly módon történő bővítésének gyakorlati jelentőségét erősen csökkenti a valós gazdasági környezet, az emberek tényleges életszínvonala januárjától új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe. Az álláskeresési járadék eddigi maximális 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken, és az álláskeresési segély amely eddig további 90 napig biztosított ellátást megszűnik. A három szintű modell országosan megvalósuló elemei, a deklarált célok szerint, sok ember munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolók építését, belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását (8 órás foglalkoztatás). A helyi, térségi szinten megvalósuló programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezetek által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni (4 órás foglalkoztatás). A harmadik szinten megvalósuló közfoglalkoztatás koncepciójának kidolgozása folyamatban van. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezete A törvény tervezet - kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, - kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, - egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével, - nagyobb állami szerepvállalást ír elő, - új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le. Az intézményrendszer irányítása és fenntartása főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata. A 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat törvényben meghatározott feltételek alapján átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól, az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: - általános iskola, - középiskola, - alapfokú művészeti iskola, - kollégium, - többcélú intézmény, - gyógypedagógiai intézmény, - felnőttoktatás. A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérén, és annak járulékain felül jelentkező összes működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását. A települési önkormányzat vállalja

16 az átvett intézmény épülete állagának megóvását. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújt. A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biztosítja az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. Ha bebizonyosodik a feltételek romlása, a kormányhivatal szankcionálhat. a települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés többek között tartalmazza az intézményvezető megbízási, és a megbízás visszavonási fenntartói jogról való lemondást a kormányhivatal vagy az oktatásért felelős miniszter javára. A szerződés meghatározza a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra tulajdonviszonyait is. A szerződés érvényességi ideje öt év. A szerződés érvényességének ideje alatt az átvett intézmény épülete beleértve a székhelyen, és az összes telephelyen található épületet nem idegeníthető el, nem adható bérbe, nem terhelhető meg, az oktatásból nem vonható ki. Ha a szerződésben foglalt feltételek teljesítését nem veszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alól a szerződést kötő kormányhivatal felmentést adhat vagy engedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást. A tervezet szerint, elfogadása esetén, a törvény szeptember 1-jén, a települési önkormányzatokkal kötött köznevelési szerződés január 1-jén lép hatályba. III. Alapelvek, helyi sajátosságok Albertirsa Város Önkormányzatánál érvényesülnie kell a kiadási előirányzatok mérséklésének, a megtakarítást eredményező hatékony gazdálkodásnak. Tudomásul kell vennünk, hogy a pénzügyi világválság hatásai nem kerülhetik el az önkormányzatokat sem, ők is szerves részei az államháztartásnak. Az önkormányzat költségvetési bevételeinek nagyságát a működtetés területén, a szabályozórendszeren keresztül leosztott állami hozzájárulások és támogatások, az adóbevételek, valamint az önkormányzati sajátos működési bevételek határozzák meg. Ezen források képezik az alapját annak, hogy az önkormányzat a kötelező feladatokon felül milyen önként vállalt feladatokat, szolgáltatásokat nyújthat a lakosság különféle rétegeinek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy e bevételek volumene csökken ben fő követelmény, hogy a költségvetési keretszámokat a megváltozott pénzügyi lehetőségekhez kell igazítani, és olyan mértékű kötelezettségeket lehet felvállalni, amelyek alapján garantálható a biztonságos működtetés. Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzati gazdálkodással és tervezéssel kapcsolatos az ezzel összefüggő intézkedéseiből kirajzolódó - stratégiai álláspontja az, hogy a költségvetésnek az állami költségvetésben meghatározott fő céljai, valamint a térségi programok figyelembe vételével úgy kell biztosítania az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges feltételrendszert (és ennek összefüggésében a működési kiadások és bevételek egyensúlyát), hogy a működéshez fő szabályként felhalmozási bevétel ne kerüljön felhasználásra. Ezt a évi tervezés és gazdálkodási gyakorlat során sikerült teljesíteni, működési hitelt nem kellett felvennünk.

17 Általános szempontok Általános alapelvként kell érvényesíteni, hogy a évi kiadások szükséglete a reálisan számításba vett bevételi forrásokkal arányosan, és a lehető legszigorúbb takarékosság mellett kerüljön megtervezésre. Csak így oldható meg a működési kiadások biztonságos finanszírozása, feladataink lehetőségekhez mért legjobb ellátása. A jövő évi költségvetési tervezetben a évre tervezett feladatok számbavételén túl, a évi képviselő-testületi döntésekben, a évi költségvetés terhére vállalt kötelezettségek mellett, az egyéb, évről áthúzódó, már megkezdett feladatok, megkötött szerződések alapján várható kifizetések összegeinek szerepelniük kell. Tisztelt Képviselő-testület! A végleges költségvetés elkészítését megalapozó koncepció irányelveinek megfogalmazása nagy felelősséget ró az előkészítőkre, és a döntést hozó Testületre. Nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a bevételek tervezése, új bevételi források feltárása, és a jelenlegi bevételek díjtételeit szabályozó, valamint a kiadások nagyságrendjét meghatározó önkormányzati rendeletek felülvizsgálata, esetleges módosítása. Mindezeken túl, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a költségvetés végrehajtása során mindvégig takarékos, fegyelmezett, a jogszabályi előírásokat folyamatosan szem előtt tartó gazdálkodásra van szükség. Úgy vélem, hogy a költségvetési tervezési irányelvekben foglaltak végrehajtása a korábbi évekhez képest új, megváltozott szemléletet, magasabb szintű együttműködést igényel. Az itt következő határozati javaslat összeállításakor, az irányelvekben leírtakat maximálisan igyekeztem figyelembe venni. Albertirsa, november 10. Fazekas László polgármester

18 Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzata és az Intézményei a évre vonatkozó költségvetési javaslatukat az alábbi irányelvek alapján készíthetik el: 1., A költségvetési terv összeállításánál alapvető célkitűzés az önkormányzat működőképességének biztosítása, a pénzügyi egyensúly fenntartása. 2., A évre vonatkozó költségvetési rendelet összeállításakor a kötelező önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési kiadások az elsődlegesek. 3., A már vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségét biztosítani kell. 4., Általános béremelés nem tervezhető. A Ktv. és a Kjt. szerinti soros előrelépések ill. egyéb kötelező növekedések (az érvényes minimálbér és garantált bérminimum, stb.) fedezetét a költségvetésben biztosítani kell. Minden intézménynél, illetve gazdálkodó szervezetnél törekedni kell a takarékos gazdálkodásra. Különösen nagy gondot kell fordítani a legnagyobb összeget kitevő személyi jellegű kiadások jogszabályi előírásoknak megfelelő tervezésére, valamint a költségvetések szakmai és pénzügyi felülvizsgálatára. A költségvetés készítése során a személyi juttatások és a munkáltatói kötelezettségek megállapításánál az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormány rendelet ában rögzített tervezési elveket kell figyelembe venni. 5., Az egyéb személyi juttatások, pótlékok, költségtérítések mértéke a törvényekben rögzített kötelező szint felett, csak a helyi önkormányzat által már jóváhagyott, és az előző évi költségvetésekben szereplő mértékű lehet. 6., A tervezhető létszámkeret a december 31. napján érvényes engedélyezett létszámkeret. 7., A dologi kiadások összege a évi előirányzathoz viszonyítva nem növelhető.(az előző évi eredeti előirányzatot korrigálni kell a feladat ellátás megváltozásából adódó tételekkel.) 8., A felhalmozási kiadások nevesítve, a már kötelezettséggel terhelt, illetve a halaszthatatlan feladatok tervezhetőek a költségvetésben. 9., További felhalmozási előirányzatot a Képviselő-testület csak akkor tervezhet, ha a kötelező önkormányzati feladatok maradéktalan megvalósítása ezzel nem kerül veszélybe, és a költségvetés egyensúlya biztosítható, illetve ha a fejlesztés pályázat útján valósulhat meg, és a támogatás mértéke minimum az 50%-ot eléri. 10., A évi költségvetési források között kizárólag szerződésekkel, számításokkal, és egyéb dokumentumokkal alátámasztott, nagy biztonsággal teljesülő bevételeket lehet tervezni. 11, A normatív állami hozzájárulásokat a hatályos költségvetési törvény szabályai szerint, a vonatkozó Kormány-rendeletben meghatározott összegben kell tervezni. 12., Az adókintlévőségek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a szigorú végrehajtási tevékenységet.

19 13, Az intézményi kiadásokat racionálisan csökkenteni kell, és az intézmények törekedjenek saját bevételeik növelésére. Az intézmények a évi költségvetési törvény ismeretében készítsenek konkrét intézkedési tervet kiadásaik csökkentésére, valamint bevételeik növelésére. 14., Feladatváltozással kalkuláló intézmények esetében a pénzügyi iroda és az intézményvezetők egyeztessenek, tárjanak fel megtakarítási lehetőségeket. 15., A évi költségvetés egyensúlyának megteremtése, továbbá feladataink teljes körének legalább az eddigi színvonalon történő ellátása érdekében, egyéb döntések is szükségesek: a 70 éven felülieknek adott mentességek felülvizsgálata, jövedelemhatár meghatározása (kommunális adó, talajterhelési díj, szemétszállítási díj), a szakrendelések fizetőssé tétele, a kommunális adó díjtételének emelése, amivel elkerülhető új adónem bevezetése, a 2011/2012-es tanév szorgalmi időszakának befejeztével, haladéktalanul intézkedni kell, a Tessedik Sámuel Általános Iskola Táncsics úti telephelyének megszüntetéséről, a Győzelem úti épületbe történő átszervezéssel, a Polgármesteri Hivatalban Városüzemeltetési Iroda létrehozása (belső átszervezéssel, létszámnövekedés nélkül), a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet felülvizsgálata, pontosítása és szigorítása, a béren kívüli juttatások mértékének felülvizsgálata, egységesítése. 16., A költségvetési koncepcióban pályázati önerő kerüljön meghatározásra. 17., A évi költségvetésben szerepeltetni kell a fürdő üzemeltetését. 18., A évi költségvetés összeállításakor.eft összegű hiánynál magasabb összeg nem tervezhető/hiány nem tervezhető. A Képviselő-testület utasítja a Jegyzőt, hogy az Ámr. 36. (3) bekezdése szerint gondoskodjon az intézményi költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításáról. Határidő: folyamatos, legkésőbb január 31. Felelős: Fazekas László polgármester Kovács Zoltánné dr. jegyző

20 ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-ei ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 3. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: november 15.