A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM. bele. A szoros olvasás eredménye az igazság, a látás, de muszáj védekezni ellene, mert elviselhetetlen.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM. bele. A szoros olvasás eredménye az igazság, a látás, de muszáj védekezni ellene, mert elviselhetetlen."

Átírás

1 110 Figyelô bele. A szoros olvasás eredménye az igazság, a látás, de muszáj védekezni ellene, mert elviselhetetlen. A Filip-vers már önmaga hagyományainak megfelelôen is eredendôen epikus és mozaikszerû. A versszerkezet párhuzamosságokat hordoz, gyakori a történetmozzanatok mellérendelése, tele van nézôpontváltásokkal, olykor keveri a hangnemeket. Az egyes részek között sokszor nagy az asszociációs távolság, így a szerkezet a szakadozottság és a kihagyásosság érzetét kelti. Erôs képkivágásokkal, filmszerû lassításokkal, ráközelítésekkel, vagyis montázstechnikával dolgozik. A kötet gyengébben sikerült darabjai eklektikusak, széttartóak, mert a költôi szemlélet nem tudja eléggé immanenssé és koherenssé tenni ôket, így erôtlennek és kimódoltnak hatnak. Ekkor a vers veszít erejébôl, mert hiányzik a retorikai-stilisztikai feszesség és a poétikai feszültség (GYÓGYULÁS, A TÖR- MELÉK KÖZÜL). Néhány esetben a leleplezés, a kimondás vágya publicisztikai közhelyet eredményez, amit nem vett észre a korrektúrázó szoros önolvasás. Az összeesküvés valóságában / él az író, azt mondja, manapság / mindennek többlet súlya van, / aminek látszik, semmi nem az. (FÜGGÖNY ÁLTAL HOMÁLYOSAN.) Szóikonjai hangulatukban és a kötet neveinek allúziójában nem a képzuhatagosan burjánzó, hanem a szorongásos szürrealistákkal tart erôs rokonságot (Giacometti, Magritte). Jóllehet a szürrealista allúziók erôltetettnek, elkoptatottnak hatnak olykor (JEGYZET, JELENTÉS). A jól sikerült darabok azonban megtalálják a keskeny ösvényt a széttartó eklektikusság és az egybefésült különbözôség között. A versbeszéd, a hangnem távolságtartó, kimért, megfontolt. Filip Tamás hidegen racionalista, reálisan pesszimista, csalás nélkül néz szét, könnyedén. Nem tragikus, nem elégikus, nincs most már értékszembesítés, értékütköztetés, mint a korábbi kötetekben, mert nincs igazán értékpusztulás, hiszen a rejtett ikonok megjelenítésével nyilvánvalóvá és átláthatóvá vált a léthelyzet értéknélkülisége, Pilinszkyvel szólva, a Boldogságig lelassult pusztulás. Van cél, de nincs út: amit útnak nevezünk, az a tétovázás. (Kafka.) Nem, Filip Tamás szerint nincs cél, és nincs út, csak tétovázás van, félelem és reszketés, és irodalom, amibe kapaszkodhatunk, és talán Isten. Aki betakar, ha nagyon fázunk. A utolsó ciklusban néhány vers, a többitôl eltérôen, elégikus és idôszembesítô lesz, amely visszalopja az értéktételezés modalitását, így árnyalja a kötet egészének értékszerkezetét (EGY BARÁTSÁG MARGÓJÁRA, KIRÁNDULÁS A KERTBE). A kiemelt, utolsó költemény: PARLANDO BÚCSÚ- JA, vagyis a beszélô távozása, kiválóan sikerült, nagy metafizikai vers, Filip Tamás eddigi költészetének egyik legjobb szövege. Az élet elsötétülô sfumato, már / a kert lélegzik helyettem, a szôlôtôn / éjjel-nappal híznak a fürtök, a hordókban / érik a bor, s én itt hagyom ôket, valami / édesebb gyümölcsért, nemesebb italért. Összegzi legfontosabb motívumait, bemutatja verseinek mélyszerkezetét, mûködésmódját. Az öntükrözô, szorongó és rejtôzködô én szoros valóságolvasással csonka metaforaként poétizálja maga köré a világot. Az ábrázolás egyben mitizál is, mert kiemel, felnagyít egy hétköznapi és/vagy szokatlan, abszurd, szürrealista történetmozzanatot, majd asszociációs montázstechnikával részletezi a helyzetet. A kifejezés láthatóvá teszi az ikon elrejtettségét, érzékelteti a tények mögötti igazságot, de ezzel egyidejûleg a mindennapi apokalipszis, a szent elhagyatottság árnyékába is taszítja. Áldás legyen rajtad, lovag, ki meghallgattál, / és hagytad, hogy köpenyed árnya rám / vetôdjön, hogy megismétlôdhessen, amit / a betegekrôl s a szent apostolról írtak. Ez a szép, tragikumában is harmonikus idôszembesítô elégia, amely biblikus hangvételével (kegyes tanúim, igen, nem, palást, köpeny, pásztora nincs nyáj, urunk, ispotály-lakók, bíbor lovag) és Kosztolányi Dezsô ÔSZI REGGELI-jének evokációjával finoman érzékelteti az elmúlás elfogadását, az elkerülhetetlen pusztulás megértését és mindennek ellenére a létezés felülmúlhatatlan csodáját és kegyelmét. Simon Ferenc A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az elsô világháború Magyarországán Napvilág, oldal, 2500 Ft Ennyi tanár között maga volt csak olyan hülye, hogy tanársegéd maradt? kérdezte a világháborús vicc ôrmestere az egyik frissen bevonultatott rekrutától, miután gondosan végigtudakolta valamennyi újonc foglalkozását. A vicc

2 Figyelô 111 megnyugtató értelmiségi hallgatóságát megnyugtató fölénnyel ironizál a fafejû ôrmester figuráján, s ez némileg elrejti, hogy egy másik sztereotípiát is magában foglal: az (akármilyen) egyetemi státus fölényét a nyilvánvalóan középiskolai tanársággal szemben. Mély hagyományokkal rendelkezô, mégis ritkán tudatosított elôítéletrôl van szó, amelyet például már József Attila is megverselt, amikor hangsúlyozta, hogy nem középiskolás fokon fogja majd népét tanítani; vagy ha nem kegyeletsértô a Holmi hasábjain ilyen összefüggésben idézni Petri György, amikor korának három államvezetôjét így jellemezte: Egy vigéc, egy bugris, egy történelemtanár (középiskolai) (NEM MEGYÜNK ÖT- RÔL HATRA). Bihari Péter is középiskolai történelemtanár. Ha beszámítom személyes elfogultságomat, még akkor is nyugodtan állíthatom, hogy kitûnô tanár, élôszóban és tankönyvek szerzôjeként, akinek szakmai képzettsége hasonló ahhoz a tanárnemzedékéhez, amellyel könyvében foglalkozik. 1 Itt ismertetett mûve (továbbiakban: LÖVÉSZÁRKOK) a Közép-európai Egyetemen (CEU) megvédett disszertációjának átdolgozott, magyar nyelvû változata. 1 A századvég és a századelô magyar középiskoláiban oktató tanárok képzettségének és hozzáértésének színvonala állapítja meg az immár fél évszázada az Egyesült Államokban élô, de mûveltségének alaprétegét ezen intézmények egyikében szerzô John Lukacs a századfordulós Budapestrôl írt könyvében»felért a legnevesebb amerikai egyetemek mai tanszékvezetô tanárainak szakértelmével«. Romsics Ignác: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A XX. SZÁ- ZADBAN. Osiris, o. Persze kérdés, hogy Lukacs tapasztalata egy budapesti elitgimnáziumban mennyire általánosítható. A kettészakadt Magyarország, a törésvonalak vagy akár a lövészárkok metaforái groteszk módon annyira mai témát is sugallhatnak, hogy célszerû volt Bihari Péter könyvének alcímét a borítón is feltüntetni, nyilvánvalóvá téve, hogy történelmi munkáról van szó. (A borítón szereplô fénykép, A PESTI POLGÁR ISMER- KEDIK A LÖVÉSZÁROKKAL, ebbôl a szempontból is telitalálat. A képen az 1910-es évek városi öltözékét viselô nôk és férfiak ácsorognak egy lövészárokban, s a pillanat komolyságát mélyen átérzô pillantással tekintenek a fényképész lencséjébe.) Pedig a szerzô jó évtizeddel a rendszerváltás elôtt kezdett foglalkozni a gondolattal, hogy megírja az elsô világháború mentalitástörténetét (7.) vagy inkább társadalomtörténetét (12.). Ekkortájt szembesült elôször azzal is, hogy tôlünk nyugatra számos ilyen mû született, 2 ami jó összehasonlításokra is alkalmat nyújthat. Magyarországon ezt a korszakot, s különösen annak a klasszikus eseménytörténeten túli vonatkozásait hagyományosan elhanyagolja mind a történelemtudomány, mind pedig a történelmi közvélemény (s ez a helyzet az elmúlt negyedszázadban sem változott érdemben). A dualista, illetve a Horthy-korszakbeli magyar társadalom történetét többen is feldolgozták már, de a kettô közötti átmenet kérdésérôl sokszor még akkor sem írtak, ha a két korszak történetét egy kötetben fejtették ki (12.). A világháború négy és fél éve fontos hiányzó láncszemet képez a magyar társadalomtörténet folytonosságainak és megszakítottságainak leírásában. Bihari szerint vélhetôen az as évek traumái miatt (7.) alakult ki ez a sajátos vakfolt. A LÖVÉSZÁRKOK azonban arról tanúskodik, hogy a késôbbi korszakok megértése szempontjából is fontos (lenne) a világháború korszakának feldolgozása. A sokat emlegetett társadalmi törésvonal(ak) ugyanis nem hirtelen jelent(ek) meg 1918 és 1920 között, a forradalmak és a területvesztés hatására, hanem meglévô elôzményekbôl fokozatosan mélyültek el a világháború folyamán. Ha lehet egyáltalán valamiféle fordulópontot kimutatni, akkor azt nem 1919-ben találjuk meg, hanem valahol 1916 második felében, amikor a román csapatok betörtek Erdélybe, Tisza István helyzete megrendült, Ferenc József meghalt, és a közellátás tragikusra fordult (7.). Bihari mûve nem kívánja a világháborús hátország életének minden mozzanatát áttekinteni; a témaszûkítô választások 3 közül legjelentôsebb az a döntése, hogy a középosztályra koncentrál (s ebbôl következik az is, hogy re- 2 Ezek viszont, jegyzi meg Bihari, rendszerint a London Párizs Berlin háromszögben mozognak maximum Bécsig jutnak el (12 13.). 3...az olvasó nem az elsô világháború hátországának összefoglaló történetét kapja, hiszen nincs szó például a hadifoglyokról vagy az egészségügy alakulásáról, egészen kevés a háborús propagandáról vagy a nemzetiségi kérdés alakulásáról. (13.)

3 112 Figyelô gionális szempontból a fôváros messze felülreprezentált az ország más tájaihoz képest). A középosztály kiemelt kezelését több önmagában is fontos szempont indokolja: mindenekelôtt, hogy ôk voltak a háború fô vesztesei, illetve, hogy rajtuk futott keresztül a már emlegetett lövészárkok legfontosabbika, amelynek kiásásában tevékeny részt is vállaltak. Nagyobbrészt középosztálybeli értelmiségiek és politikusok tematizálták, értelmezték, valamint igen gyakran radikalizálták és egyszerûsítették ezeket a törésvonalakat: az egymásra torlódott politikai, szociális és etnikai ellentéteket mindinkább a zsidó - keresztény szembenállásra redukálták. Bár Bihari hangsúlyozottan nem whig történetírást mûvel, vagyis nem próbálja a történelmi eseményeket annyira a mai nézôpontból szemügyre venni, mintha minden korabeli tendencia elkerülhetetlenül a késôbbi (máig nyúló) állapotok elôállításán dolgozott volna, egy megjegyzés erejéig elárulja: meggyôzôdése szerint a megosztottság világháború nélkül is az összeütközésig élezôdött volna. Érdemes hosszabban is idézni: Nehéz elképzelni, hogy a világháború nélkül Magyarországon a dolgok békés vágányon maradtak volna. Visszatekintve: a»zsidókérdés«és az antiszemitizmus kiélezôdése éppoly elkerülhetetlennek tûnik, mint a történelmi Magyarország széthullása, csak a háború nélkül talán más módon, más körülmények között ment volna végbe. A küzdelemnek be kellett következnie, mert a modern, nyugatra tekintô Magyarország (»Pannónia«) és az elmaradott és a modernizációt elutasító Magyarország (»Hunnia«) közötti szakadék törésvonal túl mély volt, és a századelôn csak mélyült. Közhely, hogy a magyarországi antiszemitizmus a modernizáció és a liberalizmus krízisének jellegzetes tüneteként, kísérôjelenségeként fogható fel. A világháború rendkívüli mértékben felerôsítette a válságot, és a kétféle Magyarország közötti szakadékot is tovább mélyítette. Egy kváziliberális állam akarta rákényszeríteni új szabályait egy kelletlen társadalomra, nagyon tökéletlenül. Az egyszerre omnipotens és impotens állam legaktívabb ágenseiként a zsidók tûntek fel, bár nyilván nem olyan nyomasztó mértékben, ahogy a közvélemény érzékelte. (252.) A fenti idézet is elárulja: Bihari abba a történészi táborba tartozik, amely a dualista Magyarország társadalmával kapcsolatban félig üresnek látja a poharat, nem pedig félig telinek. Mint ismeretes lehet, két paradigma verseng egymással évtizedek óta: az egyik szerint az 1914 elôtti fél évszázad a Nyugatra való gyors felzárkózás és fejlôdés kora, aranykor volt, a másik szerint viszont a kort féloldalas és ellentmondásos modernizáció jellemezte, a felzárkózás mellett többé-kevésbé különút (a hasonló logikák mentén elemzett német történelem leírására született kifejezéssel: Sonderweg ). A két paradigma tárgyalása Biharinál aszimmetrikus, aminek az lehet a magyarázata, hogy a számára nyilvánvalóan inspirálóbb második megközelítést napjainkban háttérbe szorítottnak, kisebbséginek látja. Napjaink történettudományában a modernizációs és a»különút«-elméletek kevésbé divatosak, mint néhány évtizeddel ezelôtt voltak, amikor a gazdaság-, majd a társadalomtörténet primátusa összekapcsolta ôket. Ugyanakkor a kultúrtörténet és a mentalitástörténet elôretörése miatt még fontosabb a hosszú távú tendenciák vizsgálata. (21.) A recenzens ezen a ponton elbizonytalanodott: tényleg annyira domináns lenne az aranykor -paradigma a történelemtudományban? Nem lehetséges, hogy a két paradigma valójában két ideáltípus, s amelynek elemei különbözô összetételben, különbözô hangsúlyokkal, de keverednek a konkrét történelmi elemzésekben? Mindeddig az volt a benyomásom, hogy egyes extrém, de szakmailag súlytalan megközelítéseket kivéve a történettudományi elemzések általában nem próbálják letagadni sem a dualista korszak modernizációs eredményeit, sem azok hiányosságait, illetve sem a külsô erôk, sem a belsô feszültségek szerepét a történelmi Magyarország bukásában. Az arányok megadása, a hangsúlyok, a fô ok(ok) kijelölése természetesen lényeges különbségeket takarhat. A külsô erôk kifejezéssel jelölt Nagy Háború pedig olyan elementáris erôként jelentkezett, hatása oly evidensnek tûnhetett, amiért a történészek zöme talán öntudatlanul is felmentve érezte volna magát annak szemügyrevétele alól, hogy mégis milyen társadalmi mechanizmusok áttétén keresztül érvényesült ez a külsô katasztrófa. Pontosan ez utóbbi vizsgálatára tesz kísérletet a LÖVÉSZÁRKOK. Ma már külpolitikai téren nincs nagy keletje annak a felfogásnak, mely szerint kizárólag a központi hatalmak agresszívabb és/vagy felelôtlenebb viselkedése robbantotta ki a hábo-

4 Figyelô 113 rút, 4 belpolitikailag az antant nagyhatalmai még mindig bezzeg-országoknak számítanak. Anglia és Franciaország ugyanis a belpolitikai bázis kiszélesítésével válaszolt a kihívásra, s ez a bázis alapjában véve ki is tartott a háború végéig. (72.) Németországban és Ausztriában viszont a hadsereg kezdettôl nagy szerepet kapott, ami a háború folyamán egyre erôsödött, egyesek szinte már katonai uralomról beszéltek. (70.) A magyar politika egyik utat sem követte: egyrészt fennmaradt a parlamentarizmus, de a maga korábbi, korlátozott formájában (l. lejjebb), másrészt a katonák sem kaptak német kollégáikéhoz hasonló hatalmat. A parlamentarizmus korlátozottsága, mint azt más elemzésekbôl is jól ismerhetjük, abban állt, hogy a szûk választójognak és manipulált (nyílt) választási rendszernek köszönhetôen a parlamenti ellenzéknek nem volt reális esélye a rendszer megváltoztatására; amikor (korábbi) függetlenségi ellenzékiek hatalomra kerültek, ennek fejében éppen csak a programjuk és identitásuk lényegi elemérôl, a nemzeti szuverenitás kivívásáról kellett lemondaniuk. A világháború kirobbanása után a végletekig frusztrált parlamenti ellenzék ugyanakkor kivételes szerephez jutott a közvélemény befolyásolásában. Bihari, a jelenlegi viszonyokat is ismerve, érdemesnek tartja megjegyezni: ebben a korszakban feltehetôen volt még tekintélye mind a képviselôknek, mind a parlamentnek. S ami még fontosabb: a háborús cenzúra által fojtogatott sajtó lényegi változtatás nélkül közölhette és közölte is mindazt, amit a mentelmi jog védelme alatt álló képviselôk a parlamentben mondtak....a képviselôk követték, de egyúttal erôteljesen formálták is a közhangulatot. [...] A lényegi információkat nélkülözô, politikai szempontból»frusztrált«magyar országgyûlés érthetôen nem a kormány politikájának befolyásolásában vagy érdemi ellenôrzésében találta meg a funkcióját, hanem a közvélemény formálásában, 4 A véletlen ironikus játékaként éppen a mai napon olvastam egy internetes kommentárt, amely egy teljesen másról szóló publicisztika ürügyén egy pillanat alatt eljutott annak leszögezéséig, hogy az elsô világháború volt a világtörténelem elsô terror elleni háborúja is, trianont kaptuk érte jutalmul [sic] azoktól, akik most a második terror elleni háborút vívják velünk együtt... Csak reménykedni tudok, hogy az ismeretlen blogger nem történész(hallgató). a régi és új sérelmek hangoztatásában amiben amúgy is nagy gyakorlata volt. (76.) Az ilyen sérelmi politizálásban a megalapozott aggodalmak, jogos felháborodások és színtiszta paranoiák összefonódtak cinikus számításokkal, ami nem ritka jelenség a politikai életben (77.). A legjobb példa erre, hogy Tisza Istvánt ebben az idôszakban leghevesebben egy olyan eseményért támadták, amelyben minimális személyes felelôssége lehetett (nevezetesen az Erdély elleni román támadás miatt). A 67-es és 48-as irányzatok közötti különbségek késôbbi jelentéktelenné válása visszamenôleg is elfedi: Tiszát és pártját nem csak balról 5 támadták, idônként kifejezetten gyûlölködô hangon. E sorok írásakor, 2008 ôszén még friss hírnek számít, hogy egy országgyûlési képviselô akasztást ígért politikai ellenfeleinek, s pár órával késôbb már lemondani kényszerült a mandátumáról. A Katolikus Néppárt képviselôje, Rakovszky István politikai pályája azonban nem tört meg attól, hogy 1916-ban, a jegyzôkönyvek szerint, bekiabálta, hogy Tisza, az ország akkori miniszterelnöke Lámpavasra való! (78.) mivel ez csak egyike volt a számos hasonló korabeli parlamenti beszólásnak. 6 A könyv mondanivalója szempontjából azonban még fontosabb: az antiszemitizmus ekkor egyértelmûen kormányellenes kártyának számított. A kiegyezés örökségét vállaló Tisza-rezsim részben ideológiai okokból, részben érdekmegfontolásokból anti-antiszemita volt, s ezt az attitûdöt a fent meghatározott módon jobboldali ellenzéke filoszemitizmusként értelmezte; sôt, idônként, a késôbbi szélsôjobboldali terminus technicusszal, zsidóbérencségként. Tisza egész Munkapártjával együtt»wertheim-kasszában született«a LÖVÉSZÁRKOK ismét egy 1916-os parlamenti vitát idéz; az ekkor már szokásosnak számító mondat ismét a Katolikus Néppárt képviselôje, Huszár Károly (a Tanácsköztársaság bukása után miniszterelnök) szájából hangzott el (191.). Ebben a nézetrendszer- 5 Mármint: késôbbi politikai értelemben vett balról. A dualista parlamentben, ahol nem ült egyetlen szociáldemokrata vagy radikális képviselô sem, a függetlenségi ellenzéket nevezték baloldalnak. 6 Rakovszky késôbb a nemzetgyûlés elnöke lett; a királypuccsok idején letartóztatták, mert Károlyt támogatta, de szabadulása után ismét képviselôvé választották.

5 114 Figyelô ben Tisza liberál-merkantilista Munkapártja és a zsidó nagytôke egymás természetes szövetségeseinek számítottak....a Függetlenségi Párt Tisza-ellenes támadásai és a Néppárt zsidóellenes szövegei tökéletesen kiegészítették egymást... (207.) Tisza István Bihari remek metaforája szerint: egy politikai macsó (69.) személye sokban hozzájárult a helyzet élezôdéséhez. Egyrészt, mert kivívta a személyének is szóló egyhangú ellenzéki gyûlöletet, másrészt, mert a katonai diktatúra magyarországi kialakulásának hiánya is inkább köszönhetô neki, mint a magyar parlamentarizmus erejének. Tisza fél szívvel, habozva, hatékonytalanul építette ki a hadigazdálkodás intézményrendszerét, mintegy egyéniségét és évtizedek alatt kivívott hatalmi pozícióját vetve be a rendszer összetartása érdekében több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel es bukását követôen gyengébb utódai pedig éppen akkor voltak képtelenek ennek továbbfejlesztésére, amikor a háború kezdett totálissá válni. Tisza utódai 1917 nyarától 1918 ôszéig nem csak szubjektív okokból voltak gyengék. 7 A köztudatban nagyon kevéssé megôrzött tény, hogy Tisza miközben továbbra is a rendszer szimbólumának számított formailag ellenzékivé vált, az általa irányított (többségi) Munkapárttal együtt. Így nem a jelenlegi, 2008-as az elsô kisebbségi kormány Magyarország történetében. Az új, kisebbségi kormányok ellentétes erôk furcsa, komplex, hibrid koalíciójából jöttek létre az egyetlen összetartó erejük a Tiszával és a munkapárttal való szembenállás volt. Hatvanhetesek és negyvennyolcasok kerültek egy táborba, az antiszemita néppárt prominensei ültek együtt Vázsonyi Vilmossal aki nemcsak Magyarország, de az egész Osztrák Magyar Monarchia elsô zsidó vallású minisztere lett 1917-ben. A kortársak pontosan érzékelték az közöttire sokban emlékeztetô koalíció bizarr voltát... (79.) A nem túl hatékony kormányzati rendszer a hatalomváltás elôtt és után is éppen eléggé sértette gyakorlatilag valamennyi nagyobb társadalmi csoport érdekeit, kivéve talán a mitikussá emelt hadiszállítókat. Utóbbiak vagyonát azonban nem (csak) gátlástalanságuk 7 A legtöbb történelmi munka hangsúlyozza, hogy Esterházy Móric túl fiatal és tapasztalatlan volt, az ôt két hónap múlva felváltó Wekerle Sándor túl öreg és cinikus. (Mindkét állítás igaz.) (79.) gyarapította, hanem az a strukturális tényezô is, hogy nélkülük megbénult volna a magyar háborús gazdaság. Csak kettô vált be: fiaink hôsiessége és Weiss Manfréd teljesítôképessége. Hej, ha hadvezetôségünk, közigazgatásunk és diplomáciánk is ilyen tökéletesen tudott volna fejlôdni idézi Bihari Tisza István állítólagos, a háború vége felé tett kijelentését (156.). A zsidó nagytôke emblematikus figurája a világháború folyamán megtízszerezte munkásainak számát, s vagyona is rendkívüli mértékben nôtt de érdemes megjegyezni, hogy ezzel is csak a 10. helyre lépett elôre a virilisták (a legnagyobb adófizetôk) listáján, a korábbi 14. helyrôl (156.). Közben a már emlegetett, Bihari szerint rendkívül aktív Huszár Károly 1917-ben javasolta, hogy a csepeli Weiss Manfréd urat hívják be katonai szolgálatra, nyilván, hogy tegyen is már valamit a hadseregért (206.). (Ehhez képest apróság, hogy Weiss akkortájt töltötte be a 60. életévét.) Sarkítva úgy is lehet fogalmazni, hogy Magyarország a világháború során ötvözte a demokratikus és katonai irányítási forma hátrányait bármelyik elônyei nélkül. Meglehet azonban, mindez csak a recenzens sarkítása, akinek rossz érzéseit fokozhatja, hogy eddig a társadalom, az életmód és a mentalitás rovására túl sokat foglalkozott a politika szférájával, noha a LÖVÉSZÁRKOK az elôbbieknek szentel jelentôsebb terjedelmet. Jelen keretek között csak szemezgetésre van lehetôség: hallatlanul tanulságos például, amit Bihari a jegyrendszerrôl és az ellátási kérdésekrôl ír. Elôször is: miközben a mindennapi és a politikai diskurzust elárasztotta a tragikus helyzet tárgyalása, objektíve nézve a hazai közellátás színvonala sosem süllyedt Bécs vagy Berlin nyomorszintjére (101.). Ez persze csak relatív különbséget jelentett, leegyszerûsítve: jelentôs városi tömegek alultápláltságát, de nem éhínséget. Ugyanakkor, míg Bécsben vagy Berlinben a visszaemlékezések egyöntetû tanúskodása szerint ekkoriban a jómódúak is szûkölködtek, Magyarországon az ilyenfajta háborús szolidaritásnak nyoma sem volt akinek lehetôségei voltak, az élt velük, és jobban élt. Ezen a ponton kivételesen sajnálni lehet Bihari középosztályi fókuszát, bár valószínûleg külön kutatás tárgyát képezné, mennyire volt a parasztság (legalábbis annak birtokos része) nemcsak vesztese, de bizonyos mérték-

6 Figyelô 115 ben nyertese is a háborús agrárkonjunktúrának. A hadiszállítók és bankok extraprofitjai mellett sokkal kevesebbet beszéltek a földbirtokosok alaposan megnôtt jövedelmeirôl ( ) errôl Bihari is keveset beszél. Még a tökéletestôl távol álló magyar hadigazdálkodás is erôs érveket tud szállítani ahhoz a gondolatmenethez, amely szerint a kommunizmus a világháború gyermekének is tekinthetô. 65 bizottság végezte a begyûjtést és elosztást; 1918-ra egyedül a Haditermény Rt. 27 különbözô részlegre oszlott; mindez persze népes bürokráciát tartott fenn ( ). Érdekes részelemzéseket olvashatunk arról, hogyan, milyen intézményes megoldásokból állt össze ez az új rendszer: A Központi Liszthivatal munkatársai a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói közül kerültek ki (emiatt, a történészek bánatára, romlott a fôváros statisztikai szolgáltatásának színvonala), a helyi bizottságok tagjai az elemi iskolák tanítói, tanárai lettek.»a tantestületek tagjai egy-egy lisztbizottságot alkotnak, amelyeknek elnöke az iskola igazgatója, hivatali helyisége az iskola épülete«rendelkezett a Fôvárosi Közlöny. Egyegy tanítóra átlagosan 15 ellátandó ház jutott, és még ügyeletet is vállalniuk kellett. Mindezért szerény öszszegre, napi két koronára számíthattak re a fôvárosi önkormányzat közellátási részlegei 125 lisztbizottságban 226 fôállású munkatársat, továbbá 460 tanárt alkalmaztak. (98.) A pedagógusok máskor is gyakran elôbukkannak a LÖVÉSZÁRKOK oldalain, s nyilván nemcsak a szerzô személyes elfogultságai miatt, hanem mert egyrészt ôk kezdtek elsôként szervezkedni a középosztályon belül ( ); másrészt: a tanárok sorsán jól érzékeltethetô, hogy az életviszonyok rosszabbodása nem merült ki az ellátási problémákban. A tanárok több mint 30%-át már a háború elején behívták, ez az arány a háború végére már az 50%-ot is elérte, s csak részben pótolták ôket nôkkel ennek fogadtatására még visszatérek. Egy világháborús tanár számára a heti órás tanítási idô sem számított ritkának, olykor fôs osztályok elôtt, amelyek fegyelme, általános panasz szerint, erôsen meglazult s ehhez járultak még az említett iskolán kívüli elfoglaltságok (146.). Még mindig a szemezgetésnél maradva: az adatok szintjén is érdekesek például a kriminalitási mutatók (elôször visszaestek, majd ra extrém magas értéket értek el, 114.); az öngyilkosságok számának alakulása (a statisztikák szerint csökkent miközben a lapok riportjai alapján meredek emelkedést hihetnénk 114.); vagy Budapest lakosságának alakulása (a háború alatt is növekedett). Egy apró kötözködés erejéig: megint csak kár, hogy Bihari ezekben az adatokban is a fôvárosra koncentrál. Példának okáért: a születési ráták budapesti 40%-os csökkenése az utolsó békeévhez képest még mindig kevesebb, mint az országos szintû, csaknem 50%-os csökkenés (már 1916-ig), ami ezt követôen még tovább süllyedt. Ekkora s ilyen hirtelen születésszám-csökkenés példátlan a magyar történelemben; összehasonlításképpen: a második világháborúban a legalacsonyabb születési ráták 1945-ben voltak mintegy 6%-kal alacsonyabbak, mint 1938-ban (1944-ben pedig 3,5%-kal magasabb születési arányszámokat mértek, mint az utolsó békeévben). A beszédes számok igazolják, hogy Bihari nem veszi készpénznek a kortársak háborús pszichózis vagy az ideológiai elfogultságok által is befolyásolt megnyilvánulásait, ugyanakkor az ilyen kortárs megnyilatkozásokat is fontos forrásként kezeli. Érdekes egybevetésekre ad például alkalmat, amikor ismert közvéleményformálók nyilvános írásait szembesíti akkoriban nem publikált naplóikkal vagy leveleikkel, de a történelmileg névtelen szereplôk korabeli írásai magánjellegûek éppúgy, mint például a korabeli sajtócikkek legalább annyira informatívak a közhangulat alakulását illetôen. E közhangulat egyik legnyomasztóbb, utólag már nem eléggé érzékelt vonása a gyûlölködés eluralkodása volt a mindennapokon, a gyûlölet nem a háborús ellenséggel, hanem a honfitársakkal szemben. Igaz, ez nem kizárólag hazai jelenség volt: Bihari idéz egy es bajorországi hadijelentést, amely szerint amikor az emberek gyûlöletet emlegetnek, akkor nem az angolokra vagy a franciákra gondolnak, hanem azokra, akiknek több ennivaló jut, mint nekik ( ); vagy idézi a józan és mérsékelt liberális, John Maynard Keynes ugyanebben az évben anyjának írt levelét, amelyben civilizációjuk végét jósolja, s azzal fenyegetôzik, hogy derûsen beállok a bolsevikok közé (223.). A nôk térnyerése a munkavállalásban és a felsôoktatásban megint olyan kérdéskör, amelyet pusztán statisztikai adatok alapján nem lehet megérteni. Hinné valaki a számok alapján,

7 116 Figyelô hogy a korabeli férfitársadalom általában nem fogadta örömmel, hogy nôtársaik segítenek megoldani a foglalkoztatási gondokat... A nôellenes bornírtságban voltak ideológiailag motivált fokozatok is (ezek ismét a recenzens kifejezései, nem a szerzôéi). Lehangolóan ismerôs például az 1915 végi vita a nôk egyetemi tanulásáról, ahol a legtöbb megjelent profeszszor (ismert, nagy nevek is) a korlátok további lebontása mellett szólt, érvekkel és adatokkal míg a másik tábor füttyökkel és bekiabálásokkal érvelt. Végezetül a gyûlés tárgyának ellenzôi rázendítettek a Himnuszra, hogy elnyomják az elôadásokat (134.). Egyes dolgok mintha sosem változnának ebben az országban. Valószínûleg nemcsak számomra jelentett meglepetést Bihari leírása arról, milyen mértékben prosperált a háborús idôkben a budapesti tömegkultúra. Kiemelt figyelmet kapott a mozi, mivel ez új média volt, amely az alsóbb néprétegek körében is gyorsan elterjedt. A mozi erkölcsromboló hatását ugyan állandóan kritizálták konzervatív publicisták és politikusok, de a formális cenzúrája csak a húszas évek elején jelent meg. Mai szemmel meglepô, de még antant-országokból származó filmeket is bemutattak, még a háború vége felé is. A férôhelyek száma 1916-ban 30 ezer körül lehetett, ami Bihari becslése szerint akár napi százezres látogatói létszámot is jelenthetett, a még nem egészen egymilliós városban. A Budapesten forgatott filmek száma pedig az 1914-es 18-ról 1918-ra 102-re emelkedett. Az utolsó két háborús év filmtermése felülmúlta az azt megelôzô húsz év teljes teljesítményét ( ). A társadalom- és mentalitástörténeti elemzések amelyeknek csak csekély részére tudtam utalni nem mozaikszerû, életmódbeli képeskönyvet alkotnak (bár természetesen egy ilyen mûfajnak is lenne jogosultsága), hanem beleilleszkednek a Lövészárkok legfontosabb gondolatmenetének alátámasztásába. Nevezetesen: a háború fô vesztesének a középosztály tartotta magát, amelynek tagjai úgy érezték, hogy az állam elárulta ôket. Ugyanakkor a hadigazdálkodás következtében a nagytôke amelyben közhelyszerûen ismert módon felülreprezentált volt a zsidóság különleges, kváziállami funkciókhoz (és hatalmas profithoz) jutott. Ha egyszer tematizálódott a zsidókérdés, akkor az antiszemita diskurzusban szinte minden észlelt társadalmi jelenség alátámasztotta a diagnózist : például a magyarországi zsidóság politikai megosztottsága mutatta, hogy mindenütt ott vannak stb. S bár Bihari reflektál arra, hogy a néptömegek utólagos közvélemény-kutatása sokkal súlyosabb módszertani nehézségekbe ütközik, mint a középosztály kutatása, számos jel mutatta, hogy az antiszemitizmus nem korlátozódott a középosztályra, megjelent lejjebb is. Ironikus: miközben a szélsôjobb utólag a háború elvesztése miatt szokta vádolni a zsidókat, 8 addig egy júniusi cenzúrahivatali jelentés szerint az emberek a háborúpártiak fogalmába egybevonták azokat, akik szerintük a háború haszonélvezôi voltak: Két szóban fejezik ki az irántuk való gyûlöletet:»az urak«és»a zsidók«. (230.) Átmenetet keresünk a háborúról a békére. Leszámolás kell ide, nem átmenet fogalmazott a már többször idézett Huszár Károly, méghozzá a Magyar Kultúra október 20-i számában (232.). De a kiegyensúlyozottság kedvéért idézhetô Jászi Oszkár egy közismert, Károlyi Mihálynak szóló (bár el nem küldött) levele, 1916 végén, amely ugyancsak úgy fogalmazott, hogy készülni kell a békét követô végsô küzdelemre. (195.) És ez csak kettô volt azokból a Bihari által sorolt idézetekbôl és hivatkozásokból, amelyek szerzôi már a háború folyamán nagy, erôszakos összecsapást, forradalmat, leszámolást hirdettek vagy prognosztizáltak jobboldali radikális oldalról éppúgy, mint balról (csak éppen jobbról gyakrabban). S bizarr módon: a fenyegetéseket nem csak a zsidóságnak, de többé-kevésbé az egész rendszernek címezték, a már felbomlóban lévô, de hivatalosan még fennálló liberális dualista rezsimnek....ha ütni akartak Tiszán, hát ütötték a zsidót, s errôl Tisza bukása után már nem akartak lemondani (250.). Lehet, hogy félreértelmezem Bihari Péter könyvét, de nem lehetséges a források egy olyan 8 Pontosabban: Bihari precízen kimutatja, hogy a német szélsôjobb tôrdöfés-legendájának (a forradalmak hátba döfték a még nem legyôzött hadsereget) nincs magyarországi párhuzama, s az ok valószínûleg a hadsereg eltérô pozíciójában és presztízsében található. De ezzel analóg a magyar változat, amely szerint a forradalmaknak köszönhetjük Trianont, a forradalmakat pedig természetesen a zsidók csinálták.

8 Figyelô 117 olvasata is, hogy a rendszerellenesség igaz, csak egy történelmi pillanatra szélesebb közös alapot létesített az új jobboldali radikalizmus és a baloldali radikalizmus között, mint ahogy azt általában feltételezik? Az új jobboldalnak alig van alakja, aki 1918 novembere és 1919 nyara között valamikor ne tett volna minimum rokonszenvezô kijelentéseket az akkori rezsimekrôl, még a LÖVÉSZÁRKOK-ban kiemelten kezelt Prohászka Ottokárt vagy a kötetben alig emlegetett (mert ekkor még nem jelentôs) Bethlen Istvánt is beleértve. A hagyományos felfogás ezt általában nacionalista okokkal magyarázza, tehát, hogy az adott pillanatban létezô kormányzatokat támogatták, mivel csak ezek a kormányok léphettek fel a területvesztés ellen de nem állhatott fenn ezenkívül egy, igaz, logikátlan és inkoherens, de mégiscsak ható részleges ideológiai közösség is? Nem lehetséges, hogy a késôbb ellenforradalomnak nevezett jobboldali radikális mozgolódás már az ôszirózsás forradalommal párhuzamosan elkezdôdött, csak ezt a szereplôk akkor nem vették észre, utólag pedig teljesen átkonstruálták ilyen emlékeiket? Tisztességtelenül messzire kalandoztam, hiszen Bihari Péter könyve nem fogalmaz meg efféle párhuzamos forradalom -téziseket. Legfeljebb néhány, a témaválasztásán túlvezetô kérdést vet fel, mint például: lehet, hogy alulbecsülik az 1918-as forradalmat kísérô antiszemita tendenciák kiterjedtségét és intenzitását? (241.) Arra vonatkozó példákat viszont találhatunk a könyvében is, hogy idônként mennyire félreértik az emberek, mirôl szól az ôket rabul ejtô pillanat (feltételezve persze, hogy mi, utólagos megfigyelôk már értjük). Például egészen meghökkentôek azok az idézetek, amelyek azt bizonyítják: 1918 tavaszán sokan, méghozzá felelôs és tájékozott státusférfiak is, meggyôzôdéssel vallották, hogy a központi hatalmak már meg is nyerték a háborút. A monarchiának és Magyarországnak szét kellett volna hullania. Ezzel szemben félelmetesen erôsnek bizonyultunk. (Úgy van!) Ennek a világháborúnak brutális tényei magyar vonatkozásban rácáfolnak a nemzetiségi elvre. (Úgy van!) [...] A magyar faj szupremáciáját nemcsak fenn lehet tartani, hanem az mindinkább konszolidálódni is fog. [...] Talán remélhetjük, hogy évig külpolitikai katasztrófától tartani nem kell, [és] a magyarság számaránya ez idô alatt 70-75%- ra szökhetik fel (226.) ezt Klebelsberg Kunó államtitkár mondta a választójogi bizottság ülésén, 1918 márciusában. Ekkor, amikor a központi hatalmak csapatai állomásoztak francia földön, Kijevben, a Kaukázusban, szinte az egész Balkánon, és Olaszország északkeleti csücskébe is benyomultak, hihettek ilyesmiben a Német Császárságban is. (Bár az már szinte szürreális, hogy a Monarchia széthullásával egy idôben egy, az osztrák vezérkarhoz beosztott magyar tartalékos tiszt, foglalkozását tekintve képviselô, lesajnálta az osztrákokat, szegény ördögöket, akiknek végük van. S amikor az esetet megörökítô osztrák tábornok visszakérdezett, hogy mi lesz Magyarországgal, a válasz: Csak nem hiszed, hogy a végén Wilson az ezeréves magyar határokhoz is hozzá merne nyúlni? 228.) Ami a magyar példát kivételessé teszi: a háború végéhez kapcsolódó jól fejlett illuzionizmus egyszerre élt a mélymagyar pesszimizmussal és nemzethalál-víziókkal. S mint annyiszor a magyar történelem során, a két tendencia legrosszabb hatásai egymást erôsítették, s elérték, hogy a magyar politikai elit egyrészt jelentôs részt vállaljon a Monarchia (s vele együtt a történelmi Magyarország) felbomlasztásában, másrészt teljes meglepetésként, felkészületlenül érje az összeomlás bekövetkezte. Egyetlen szempontból bizonyult alaposan felkészültnek: hogy kire hárítsa mindezért a felelôsséget. Dupcsik Csaba SHERMAN ALEXIE ÉS AZ INDIÁN IRODALOM Sherman Alexie: Menekülés Fordította Holbok Zoltán Európa (Modern Könyvtár), oldal, 1900 Ft Sherman Alexie 1966-ban született indián író, költô. Filmet is rendezett 2002-ben. Indián, írtam, de talán nagyobb pontosságra is törekedhetünk ennél: Spokane és Coeur d Alene szpoken, kördalen, hogy bonyolítsuk egy kissé

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok 2012. január 2. 15:33 Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot.

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot. 343. Az EU-jövôkép készítés jelentôsége, funkciói 1. Kell-e minden vállalkozásnak EU-jövôképet készítenie? Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben