EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI"

Átírás

1 EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat

2 TARTALOM: 1-2. ELŐADÁS Jog fogalma és alapvetései Nemzetközi jog kialakulása Jogi alapfogalmak, jogcsaládok Nemzetközi jog sajátosságai Nemzetközi szervezetek joga 2

3 M I A J O G? 3

4 JOG FOGALMA: Olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése államokhoz kötődik, ennél fogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülésüket a nemzetközi / állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. 4

5 JOGVISZONY FOGALMA Jogviszonyoknak nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz. Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes JOGÁGAKAT - alkotmányjog - büntetőjog - polgárjog - nemzetközi jog, stb. 5

6 JOGI NORMA TÁRSADALMI NORMA FOGALMA A norma általános jelentés szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt A társadalmi normák = emberi társadalom óta A normák több típusa Kezdetben meghatározó normatípus a szokás, az erkölcs és a vallási norma volt Ezt követően beszélhetünk a jog, mint magatartásszabályzó rendszer megjelenéséről Majd később újabb társadalmi normák alakultak ki: illem, divat, szakmai-technikai előírások, majd a politikai és szervezeti normák A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. Alapvető megkülönböztető jegyei, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja. 6

7 JOG RÉTEGZŐDÉSE: Különféle nézetek elterjedése Pokol Béla: - Jog = jogrendszer - Jogrendszer = a társadalom egyik alrendszere - A modern társadalmakban a jog értelmi rendszerének szerkezete négy rétegből áll: - a jog szövegrétege, - a jogdogmatikai rendszere - a bírói esetjogi réteg - az alapjogi réteg (az 1950-es évektől döntően az alkotmánybíróságok működésének következményeként) Ld. Bővebben Pokol Béla: A jog elmélete c. munkájában 7

8 JOGDOGMATIKA FOGALMA: A jogtudománynak az ága, amely a hatályos és a többség által elfogadott jogrend összefoglalására törekszik, vagyis a jogrendszer anyagát képező különböző jogszabályok rendszerezését és osztályozását végzi. Feladata a hatályos jog általánosan elismert értékeken alapuló, racionális érvekkel való magyarázata. Gyűjti, elemzi és értékeli az eddig felvetett jogi megoldásokat és ennek az elemző és rendszerező munkának eredményeként általános jogi elveket igyekszik megfogalmazni 8

9 PÉLDÁK ÁLTALÁNOS JOGELVEKRE: Joggal való visszaélés tilalma; Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat; Törvénysértéssel jog nem alapítható; Jogsértés esetén vissza kell állítani az eredeti állapotot; Károkozás esetén kártérítést kell fizetni; Adekvált kauzalitás elve; Res iudicata; Felek egyenlőségének elve; 9

10 NEMZETKÖZI JOG KIALAKULÁSA Alapvetés: ubi societas, ibi jus Nemzetközi jog: a nemzetközi közösség körében alkalmazandó jog 10

11 TÖRTÉNETI HÁTTÉR Korai társadalmak, törzsi szervezetek kialakulása: - területek elhatárolása és a kereskedelem rendezésének kérdésköre Ókor: - birodalmak, városállamok kialakulása - az első nemzetközi szerződések egyenrangú államok között jöttek létre: Umma és Lagas városállamai, Hettita Birodalom és Egyiptom között 11

12 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Ókori görögök, rómaiak: - egyenrangú ill. egyenlőtlen szerződések - jelentős előrelépés az alábbi területeken: * békeszerződések * hadijoggal kapcs. szerződések * fegyverkorlátozó szerződések * ius fetiale megjelenik a mindenki által elfogadott normák rendszere ius gentium néven egyfajta nemzetközi magánjogi normává alakul és az idegen állampolgárok jogállását határozza meg * mai konzulátus intézményének előfutára * szakrális helyek védelme 12

13 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Középkor: - IX-X. századtól megnő újra a szerepe a korai nemzetközi jognak - népvándorlások kora - egyház jelentős szerepe - császárság-egyház szembenállása - háborúk De: kereszténység = közös kulturális alap 13

14 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Az európai politikai helyzet stabilizálódásával felerősödik a normativitás jelensége a nemzetközi jogban: Lovagiasság szabályai Tilos harcolni - bizonyos időben bizonyos helyeken Az egyház megtiltja a magánháborúkat (csak a szankcióháborúkat és a szent háborúkat fogadja el) Megjelenik a követküldés intézménye, kialakulnak az első külügyminisztériumok. A pápa diplomáciai hatalmára alapulva elterjed a választott-bíráskodás alkalmazása. Általános szabály a pacta sunt servanda elve, ami alól csak a pápa adhat felmentést. Megjelenik az elismerés intézménye a korona adományozása az adott ország elismerését jelenti. 14

15 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Újkor: - az államközi kapcsolatokban elsődleges az abszolút monarchiák létét igazoló szuverenitás hangsúlyozása De: a háborúindítás elméleti igazolására is ez szolgált 15

16 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Háború ellenes vs. Háborút támogató tábor Desiderius (Rotterdami) Erasmus: teológus - holland humanista - Ágoston-rendi szerzetes, filozófus, teológus - bírálja az egyház mértéktelen hatalmát - a háborút brutálisnak, rossznak tartja - Saint Pierre Abbé, Comenius, Rousseau Erasmus - Ifj. Hans Holbein festménye,

17 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Immanuel Kant: Örök béke c. műve (1796) - mivel szerinte minden békekötést újabb háború követett a történelem folyamán, így - békeszövetséget (foedus pacificum) kell kötni az alábbi elvek betartásával: - állandó hadsereg felszámolása - be nem avatkozás egymás belügyeibe - tisztességtelen eszközöket tilos használniuk az államoknak egymás ellen 17

18 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Vízválasztó: 1648 vesztfáliai kongresszus (30 éves háború lezárásaként jelentős eredmény) - a modern európai államrendszer alapját jelenti Lényege: * először jelentik meg a szuverén államok egyenlőségének elve továbbá, hogy a * szerződő államok közötti vitákat közvetítés vagy döntőbíráskodás útján kell rendezni 18

19 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. A Napóleoni háborúk lezárásáig nem a békés viszonyok, hanem a háború volt jellemző Európa történelmére A történészek ebben az időszakban a nagyhatalmak részvételével több mint 70 nagyobb háborút feltételeznek A XIX. sz. elejét követően az ún. kongresszusok veszik át a meghatározó szerepet - diplomáciai kapcsolatok jelentős fejlődése, a mai szabályozás alapjai - nemzetközi folyókon való hajózás joga 19

20 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT párizsi nemzetközi békekonferencia - elnök: Victor Hugo solferinói csata borzalmai hatására: - Henri Dunant svájci férfi kezdeményezésére alakult meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (1863) vagy a Nemzetközi Távíró Egyesület (1865 ) 20

21 TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Ennek, az ún. konferencia-diplomácia hatásának köszönhetően az államok közötti általában kétoldalú kapcsolatokból olyan többoldalú együttműködés fejlődött ki, amelyből már nem csak a nagyhatalmak, hanem kisebb országok is kivehették részüket. 21

22 JOGI ALAPFOGALMAK TISZTÁZÁSA JOG JOGCSALÁDOK JOGRENDSZEREK NEMZETI JOG Ha 2 v. több állam ill. nemzetközi szervezetek is részesei NEMZETKÖZI jog 22

23 JOGCSALÁDOK - Kontinentális jogcsalád - Angolszász jogcsalád - Egyéb (pl. vallási) alapú jogcsaládok 23

24 KONTINENTÁLIS JOGCSALÁD JELLEMZŐI Alap: római jog Európa országai (kivéve UK) a jogot jogszabályok határozzák meg, melyek igen részletesen szabályoznak --- törvénykönyvek melyek tételesen tartalmazzák a magatartási szabályokat a bíróságok gyakorlatának kisebb jelentősége + a jogászképzésben meghatározó az elméleti alapok oktatása 24

25 ANGOLSZÁSZ JOGCSALÁD JELLEMZŐI Alap: precedensjog, azaz az esetjogból levont analógia Bírósági döntések súlyosabb volta a jogszabályokkal szemben Nem minden bírói döntés képez esetjogot Vannak jogszabályok, de ezek inkább alapelveket fektetnek le Erősen gyakorlat-orientált jogászképzés Esküdtszékek is részt vesznek az igazságszolgáltatásban 25

26 ANGOLSZÁSZ JOGCSALÁD JELLEMZŐI FOLYT. Az esküdtszék intézménye: Nagy esküdtszék (25 tag): arról dönt, hogy az ügy alkalmas-e arra, hogy a bíróság tárgyalja. Ma már csak az USA egyes államaiban működik. Kis esküdtszék: (12 tag): a bírósági eljárás egyik szereplője Franciaországban is létezik ez a jogintézmény; - egyes országokban az esküdtszék büntetőügyekben jár el (pl. Anglia, Franciaország, Brazília), más országokban polgári és büntetőügyekben is eljár (USA); - az esküdtszéki eljárásokban is van hivatásos bíró, ő ismeri a jogot és instruálja az esküdtszéket. Kivételt képez Franciaország, ahol a bíró és az esküdtszék együtt dönt a bűnösség és a büntetés kérdésében is. 26

27 EGYÉB (VALLÁSI) JOGCSALÁDOK: Iszlám, hindu, stb. Jog és vallás szoros összefonódása Tradíciók alapján ítélkeznek (iszlám vallásjog = Korán (szent könyv) + Szunna Speciális bíróságok létrejötte (pl. iszlámban az ún. Sharia bíróságok) Kiemelendő: nők eltérő helyzete 27

28 JOGRENDSZER FOGALMA A jogcsaládokon belül a jog jogrendszerekre tagolódik Tág értelemben: egy adott állam jogának (intézmények, jogszabályok, stb. ) rendszere Szűkebb értelemben: egy időben érvényes jogszabályok rendszere TEHÁT: annyi jogrendszer van, ahány állam 28

29 ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI: Többféle felfogás: Hegel és főleg német jogászok as években újjáéledt - nemzeti (szocialista) jogot illeti meg a primátus - nemzetközi jogot a belső jogra hivatkozással félre lehet tenni Heinrich Trippel: - nemzetközi jog és nemzeti jog külön jog Mert: más források, más alanyok, más tartalom a belső jogba a nemzetközi jog akkor alkalmazható, ha egy aktussal beiktatják (ratifikálják) Hans Kelsen: - nemzetközi jog primátusa - a nemzetközi jogi normába ütközés érvénytelenséggel jár - De! e megoldás nem jogi, hanem politikai, ideológiai megfontolásokon alapul - nincs szükség transzformálásra, automatikusan beépül a belső jogba 29

30 ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI ÁLLAMOK SAJÁT (BELSŐ) JOGA NEMZETKÖZI JOG Nincs két egyforma állam jogrendszerének tartalma oldaláról 30

31 ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI nemzeti jog oldaláról közelítve: alkotmányok szintjén sokféle megoldás van nemzetközi jog primátusát fogadják el (Francia, Belga, Spanyol, Görög, Holland) a nemzetközi jog szabályait automatikusan a belső jog részévé nyilvánítja de! nem zártak kimaradnak általános elvek, nemzetközi szervezetek határozatai a nemzetközi jog primátusát egy belső jogszabály mondja ki (USA) elfogadott nemzetközi szerződések a szövetségi törvények szintjén állnak DE! adott esetben az alkotmány hivatkozik a belső jog elsőbbségére dualista megoldás (brit, német, olasz) a nemzetközi kötelezettségeket transzformálni kell a nemzetközi jogba nem mondanak semmit a viszonyról ( skandináv államok) 31

32 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi jog létezését tagadók érvei nem rendelkezik a jogi jelleg kritériumaival jogi norma egy feltételből, rendelkező részből, és jog-következményből (pl. szankcióból) áll de itt nincs meg mind A jog kritériuma a hatalmi ágak elkülönülése - de itt az államok alkotják mindhárom ágat Itt nem létezik a hagyományos értelemben vett jogalkotás. A jogalkotást maguk az államok végzik szerződéskötés útján. Az igazságszolgáltatás megkérdőjelezhetősége Nemzetközi jogot támogatók érvei ugyan eltér a többi jogi normától, de rendelkezik a jogi jelleg valamennyi kritériumával. általános szerkezet hiányában is az államok elismerik a nemzetközi normák létezését. A nemzeti jogrendekben a hatalmi ágak csak funkcionálisan különülnek el A jogalkotás lényege a nemzeti jogban is a politikai kompromisszum A nemzeti bíróságok hatékonysága sem teljes körű 32

33 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Miben tér el a nemzetközi jog a nemzeti jogtól? 33

34 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Eltérések: - Speciális jogalanyok - Szabályozás tárgya - Speciális keletkezési mód - Kikényszerítésének és alkalmazásának módja - Cél és funkció 34

35 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Speciális JOGALANYOK: ÁLLAMOK (teljes, korlátlan jogalanyiság) NEMZETKÖZI SZERVEZETEK (származékos, korlátozott jogalanyiság) TERMÉSZETES SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYEK NÉPEK, EMBERISÉG 35

36 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Szabályozás TÁRGYA: - Szuverén egyenlőség - az egyenjogú, szabad államok közti viszonyokat szabályozza - Nincs alá-fölérendeltségi viszony - Jogalap = gyakorlat és a szokásjog (nem jogszabály) - Szubszidiaritás elve - Bármire vonatkozhat = jogágak jönnek létre, mint a belső jogban 36

37 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Speciális KELETKEZÉSI MÓD: nemzetközi jogszabály csak úgy jöhet létre, ha annak megalkotásában két vagy több állam vesz részt. Nemzetközi joggá egy szabályt sohasem a tartalma, hanem mindig a keletkezési módja teszi. A belső jogtól eltér a nemzetközi jogszabály megszűnése is: ehhez szintén a résztvevő államok akarat megegyezése szükséges, ugyanez érvényes a nemzetközi jogszabály módosítására is. 37

38 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Kikényszerítésének és alkalmazásának módja: A nemzetközi jogban a jogalanyoknak mindenkor a kompromisszumra kell törekedni Míg a nemzeti jogban a kikényszerítésére megfelelő erőhatalmi szervezet áll az állam rendelkezésére (bíróság, rendőrség, katonaság, stb.) A nemzetközi kapcsolatokban nem létezik olyan, államok felett álló központi hatalom, amely mindenkor biztosítaná a nemzetközi jog szabályainak betartását. A nemzetközi kapcsolatokban, mint a nemzetközi jogi szabályok betartását biztosító erő általános szabályként maga az állam lép fel: ÖNSEGÉLY Pl.: ha valamely állam a jogsértést elkövető állam magatartását hasonló magatartással viszonozza, így törekszik arra, hogy a jogsértő állam helyreállítsa a törvényes állapotot. 38

39 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Cél és funkció különbsége: Egy időben létező államok közötti kapcsolatok békés rendezése Korábban a fő cél: háborúk elkerülése Ma: új értéktartalom, amely a világ különböző részein nem érvényesül egyformán. egy sor olyan szabály jött létre, amelyiket két vagy több állam közös akarat megegyezéssel hozott létre, de maguk a szabályok államon belüli viszonyokat rendeznek. Pl. az állampolgárságra, a munkavégzésre, a hontalanokra vagy egyes cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására kötött szerződések. Ezeket formális értelemben vett nemzetközi jognak nevezik, szemben az ún. materiális nemzetközi joggal, amelynek tárgya valódi államközi kapcsolat pl. hadviselés szabályai, konzuli jog, diplomáciai jog 39

40 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI A nemzetközi jog szabályai minden esetben két vagy több állam akaratának találkozásából keletkeznek: a nemzetközi jognak megvannak a maga saját jogforrásai. NEMZETKÖZI JOG Nemzetközi magánjog Nemzetközi (köz)jog 40

41 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi magánjog: Azokat a belső jogba tartozó szabályokat foglalja magában, amelyek meghatározzák a számításba jöhető államok közül melyiknek a joga nyerjen alkalmazást természetes és jogi személyek között létrejövő olyan viszonyokra, amelyek tényállása valamilyen külföldi elemet tartalmaz. Belső jogi szabályok (polgári, családjogi) (pl. a jogviszony egyik alanya külföldi, a jogviszony tárgya külföldön lévő dolog) 41

42 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi jogi jogforrások: a) nemzetközi egyezmények - pl. New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegyzőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (1992-ENSZ) b) nemzetközi szokás (szokásjog) - pl. Anglia-Norvégia halászati ügy - 3 vs. 6 tmf c) "civilizált nemzetek" által elismert jogelvek - pl. erőszak tilalma, államok belügyeibe való beavatkozás tilalma, stb. d) egyoldalú nyilatkozatok e) megelőző bírói döntések, kiváló jogtudósok szakvéleményei, nemzetközi szervezetek ajánlásai - pl. Nemzetközi Jogi Intézet a világ legkiválóbb nemzetközi jogászait tömörítő, a nemzetközi jog tanulmányozásával és fejlesztésével foglalkozó tudós társaság 42

43 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi szerződés ismérvei: A Bécsi egyezmény 2 cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek: a nemzetközi jog alanyai között írásban jönnek létre* nemzetközi jellegű jogokat és kötelezettségeket fogalmaznak meg. 43

44 NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi szerződések tárgyaik szerint: Gazdasági, kulturális, kereskedelmi, kutatási, stb. Nemzetközi szerződések főbb fajtái: Egyezmény Alapokmány Kompromisszum Megállapodás Konkordátum Nyilatkozat Jegyzőkönyv Modus Vivendi Jegyzékváltás 44

45 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 45

46 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Nemzetközi szervezetek ismérvei: A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre min. 2 állam között (bilaterális, multilaterális) állandó struktúrával (azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek) és alapító okiratuk okán nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva De: lehetnek szervezeten belül intézmények is (EU Tanácsa) És bizonyos intézmények eltérhetnek az ált. szervezeti sémáktól (pl. bíróság) 46

47 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A nemzetközi szervezeteket államok hozzák létre államok közötti szerződéssel, alapító okirattal jönnek létre állandó struktúrával, szervekkel, intézményekkel rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek Államok = eredeti jogalanyiság Nk. Szervezetek = származékos jogalanyiság 47

48 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Osztályozásuk: - Univerzális vagy zárt szervezetek (melyek tagsága, feladataik, felelőssége az egész világra kiterjed) - Kormányközi vagy integrációs/szupranacionális szervezetek Kormányközi megállapodások útján jönnek létre. A határozathozatal az egyes tagállamok képviselőinek kezében van. Szakértői bizottságok / vagy a parlamenti közgyűlés jellegű szervek csak ajánlásokat hoznak, amelyek nem kötelezők a tagállamokra. 48

49 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Pl.: Univerzális zárt szervezetek: Nem törekszik univerzális tagságra, a tagfelvételt szigorú ismérvék alapján szabályozzák. Regionális szervezetek - földrajzi elhelyezkedés alapján (Arab Liga) Partikuláris - NATO, EU Speciális zárt szervezet - OPEC 49

50 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Szupranacionális szervezetek: A szervezet vagy az egyes szervei fel vannak ruházva a tagállamokra kötelező határozatok meghozatalának jogával. Pl: Európai Unió Tanácsa A kormányközi szervezeteken belül erősödnek a szupranacionális elemek. Pl.: az ENSZ Nk. Bíróságának ítéletei 50

51 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TIPIZÁLÁSA Forrás: 51

52 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az ENSZ óta Szinte az összes állam tagja Célja: a béke és a biztonság megőrzése, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek egyenjogúságának biztosítása és együttműködésének elősegítése. Határozatai ugyan nem kötelezőek, de ajánlásai nagy hatással bírnak. A Biztonsági Tanács az ENSZ döntéshozó szerve. A békét és a biztonságot veszélyeztető ügyekben hoz határozatot. Ha a békés megoldás nem vezet eredményre, fegyveres erőket is bevethet. Az ENSZ székház New York-ban 52

53 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ szakosított szervei az ENSZ-szel szerződéses viszonyban állnak, az többnyire ellenőrző vagy beszámoltató tevékenységet gyakorol felettük önálló nemzetközi jogalanyok nemzetközi szerződésben foglalt alapszabályzatuk van meghatározott speciális tevénységet folytatnak (táblázat) 53

54 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK I. IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) ben alakult - Hazánk alapító tag volt - Céljai: - segíteni az atomenergia békés felhasználását, - sugárvédelmi előírások, radioaktív anyagok szállítási szabályzatának kidolgozását; - kutatási eredmények közkinccsé tétele; - megoldani a műszaki információk cseréjét és gyakorlati megvalósításukat; - nukleáris balesetek esetén rendkívüli segítség nyújtása a tagállamoknak; 54

55 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK II. ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 1865-ben alakult Párizsban, Ez a legrégebbi nemzetközi szervezet a világon Régi neve: Nemzetközi Távíró Egyesület volt Feladata: - rádió, telefon összeköttetésekkel kapcsolatos együttműködés, a frekvenciasávok elosztása berlini Nemzetközi Rádió-távközlési Egyezmény - segélykérés általános Morse-kódjának elfogadása 55

56 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK III. ICAO (Nemzetközi Légi Közlekedési Szervezet) ben alakult, Chicagoban (kp. Montreálban van) tagország - A légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a szerződő államok között. 4-betűs ICAO-repülőtérkódok (például LHBP Ferihegy, Bp) 3-betűs légitársaságkódok (például MAH Malév) 1987 óta 56

57 FELHASZNÁLT IRODALOM: Blahó András Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények (Aula Kiadó, 2011) Pokol Béla: Jogelmélet (Századvég Kiadó, 2005.) Magyar ENSZ Társaság honlapja (http://www.menszt.hu) 57

58 Köszönöm a figyelmet! 58

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.02.17. TARTALOM: 3. ELŐADÁS Nemzetközi szervezetek ENSZ ENSZ alintézményei

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Jogi alapok. Az angolszász és a kontinentális jogrendszer

Jogi alapok. Az angolszász és a kontinentális jogrendszer 1. Nagy jogrendszerek Jogi alapok I. Az angolszász és a kontinentális jogrendszer a) Angolszász jogrendszer ( common law országai/ case-law / esetjog/ szokásjog) pl. Anglia, Wales, USA, Kanada, India,

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek 2015/2016. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek 1. Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatás fogalma és sajátosságai, rendeltetése, feladatai.

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

T/2918. számú. törvényjavaslat

T/2918. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2918. számú törvényjavaslat a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről Előadó: Dr. Kóka János

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR I. A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A támogatási jogviszony sajátos polgári jogi jogviszony. (támogatási szerződés/támogatói okirat) Sajátosságok

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Közszolgálati jog az önállósodás útján

Közszolgálati jog az önállósodás útján Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben