EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

Átírás

1 EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat

2 TARTALOM: 3. ELŐADÁS Nemzetközi szervezetek ENSZ ENSZ alintézményei Európai Unió Az EU intézmény- és jogforrási rendszere 2

3 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 3

4 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Nemzetközi szervezetek ismérvei: A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre min. 2 állam között (bilaterális, multilaterális) állandó struktúrával (azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek) és alapító okiratuk okán nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva De: lehetnek szervezeten belül intézmények is (EU Tanácsa) És bizonyos intézmények eltérhetnek az ált. szervezeti sémáktól (pl. bíróság) 4

5 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A nemzetközi szervezeteket államok hozzák létre államok közötti szerződéssel, alapító okirattal jönnek létre állandó struktúrával, szervekkel, intézményekkel rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek Államok = eredeti jogalanyiság Nemzetközi szervezetek = származékos jogalanyiság 5

6 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Osztályozásuk: - Univerzális vagy zárt szervezetek (melyek tagsága, feladataik, felelőssége az egész világra kiterjed) - Kormányközi vagy szupranacionális szervezetek Kormányközi megállapodások útján jönnek létre. A határozathozatal az egyes tagállamok képviselőinek kezében van. Szakértői bizottságok / vagy a parlamenti közgyűlés jellegű szervek csak ajánlásokat hoznak, amelyek nem kötelezők a tagállamokra. 6

7 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Pl.: Univerzális szervezetek: A tagfelvételt szigorú ismérvék alapján szabályozzák Regionális szervezetek - földrajzi elhelyezkedés alapján (Arab Liga) Partikuláris - NATO, EU Speciális zárt szervezet - OPEC 7

8 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Szupranacionális szervezetek: A szervezet vagy az egyes szervei fel vannak ruházva a tagállamokra kötelező határozatok meghozatalának jogával. Pl: Európai Unió Tanácsa A kormányközi szervezeteken belül erősödnek a szupranacionális elemek. Pl.: az ENSZ Nemzetközi Bíróságának ítéletei 8

9 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TIPIZÁLÁSA Forrás: 9

10 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az ENSZ óta működik Szinte az összes állam tagja Célja: a béke és a biztonság megőrzése, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek egyenjogúságának biztosítása és együttműködésének elősegítése. Határozatai ugyan nem kötelezőek, de ajánlásai nagy hatással bírnak. A Biztonsági Tanács az ENSZ döntéshozó szerve. A békét és a biztonságot veszélyeztető ügyekben hoz határozatot. Ha a békés megoldás nem vezet eredményre, fegyveres erőket is bevethet. Az ENSZ székház New York-ban 10

11 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) az egyetlen igazán nemzetek feletti világszervezet Csupán Svájc, a Vatikán, Tajvan, Nyugat- Szahara, valamint az óceániai Kiribati, Nauru, Tonga és Tuvalu nem tagja 11

12 12

13 Az ENSZ békefenntartó erői a világ számos térségében vannak jelen. A legtöbb helyen a kéksisakosok próbálják fegyveres eszközökkel fenntartani és ellenőrizni a fegyverszünetet. Máshol civilek teljesítenek szolgálatot (az ábrán sapkával jelölve) 13

14 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ szakosított szervei az ENSZ-szel szerződéses viszonyban állnak, az többnyire ellenőrző vagy beszámoltató tevékenységet gyakorol felettük önálló nemzetközi jogalanyok nemzetközi szerződésben foglalt alapszabályzatuk van meghatározott speciális tevékenységet folytatnak (táblázat) 14

15 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK I. IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) ben alakult - Hazánk alapító tag volt - Céljai: - segíteni az atomenergia békés felhasználását, - sugárvédelmi előírások, radioaktív anyagok szállítási szabályzatának kidolgozását; - kutatási eredmények közkinccsé tétele; - megoldani a műszaki információk cseréjét és gyakorlati megvalósításukat; - nukleáris balesetek esetén rendkívüli segítség nyújtása a tagállamoknak; 15

16 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK II. ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 1865-ben alakult Párizsban, Ez a legrégebbi nemzetközi szervezet a világon Régi neve: Nemzetközi Távíró Egyesület volt Feladata: - rádió, telefon összeköttetésekkel kapcsolatos együttműködés, a frekvenciasávok elosztása berlini Nemzetközi Rádió-távközlési Egyezmény - segélykérés általános Morse-kódjának elfogadása 16

17 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK III. ICAO (Nemzetközi Légi Közlekedési Szervezet) ben alakult, Chicagoban (kp. Montreálban van) tagország - A légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a szerződő államok között. 4-betűs ICAO-repülőtérkódok (például LHBP Ferihegy, Bp) 3-betűs légitársaságkódok (például MAH Malév) 1987 óta 17

18 18

19 Az Európai Unió ismérvei 19

20 A kezdetek 1923 Richard Coudenhove-Kalergi gróf felvázolta egy egyesült európai állam képét Páneuropa c. munkájában. Cél: a keresztény Európa egysége Nagy hatás később: pl. Churchill zürichi beszéde 20

21 Schuman-nyilatkozat május 9. Robert Schuman francia külügyminiszter azt javasolta, hogy az alapító tagállamok ( Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) szén- és acéltermelésüket rendeljék egy közös főhatóság, az Európai Szén- és Acélközösség alá. A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk. 21

22 Az európai integrációt négy szerződés hozta létre: 1) Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, ) létrehozó szerződés 2) Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 3) Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés, amelyet az Euratom-szerződéssel együtt Rómában írtak alá (1957) együtt: római szerződések. 4) A maastrichti szerződés november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Gazdasági Közösség nevét Európai Közösségre (EK) változtatta és új kormányközi szerkezetet vezetett be: 22

23 23

24 az Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés e három terület együtt alkotja az EU három pillérét 24

25 Alap: A négy alapszabadság - áruk - személyek szabad - szolgáltatások - tőke áramlása 25

26 Európai Unió kereskedelmi nagyhatalom Folyamatos fejlesztés, bővítés - közlekedés - szállítás - energiaipar - kutatás terén végrehajtott beruházások révén igyekszik fenntartani a gazdasági növekedést 26

27 Európa 2020 stratégia célkitűzései: Foglalkoztatás: évesek 74%-a legyen alkalmazásban K+F: EU GDP-jének 3%-át fordítsák kutatásra Oktatás: évesek 40%-a rendelkezzen diplomával Energia/éghajlatváltozás: es szinthez mérve 20%-kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás - Energia 20%-ka megújuló energiaforrásból származzon, 20%-os energiahatékonyság 27

28 Az Unió intézményei: Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Közösség Bizottsága Az Európai Parlament Az Európai Bíróság 28

29 Az EU intézményrendszere 29

30 Az EU jogalkotási lépcsőfokai 30

31 Európai Tanács Tagjai: a tagállamok állam- ill. kormányfői, saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Főbb feladata: A tagállamok és az EU vezetői itt határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat; nincs jogalkotási jogköre. félévente 2x ülésezik. 31

32 Európai Unió Tanácsa Tagjai: nincsenek állandó tagok, az egyes ülésekre a tagállamok illetékes miniszterei mennek el. Főbb feladatai: uniós jogszabályok elfogadása a Parlamenttel; az EU tagállamai gazdaságpolitikájának összehangolása; EU költségvetésének elfogadása; EU-n belüli és kívüli megállapodások aláírása; az EU kül- és védelmi politikájának elfogadása; 32

33 Európai Közösség Bizottsága az EU érdekeinek képviselője, végrehajtó szerve Tagjai: a részes államok kormányai határozzák meg 1 fő/ország; 28 biztos saját szakpolitikai területtel Főbb tevékenységei: jogszabályokat javasolt az EP-nek és ET-nek; részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében; EU képviselete az EU-n kívül (kereskedelmi megállapodások) - Andor László foglalkoztatásért, szoc. ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos 33

34 34

35 Európai Parlament Főbb feladatai: az európai állampolgárok képviselete (5 év) a közvetlenül megválasztott képviselők által; pártonként tömörülnek; önállóan nem, de a miniszterek tanácsával együtt hozhat jogszabályokat; ellenőrzi az EB-t, felügyeli az EU költségvetését Tagjai: Mo-nak 765/22 fő, Németo. 99 fő, Luxemburg 6 fő 35

36 Európai Bíróság Főbb feladatai: az uniós jog értelmezése az uniós intézmények és a kormányok jogvitáit is rendezi. Tagok: tagországonként 1 fő bíró, akik munkájukat nyilvánosan, párt- és nemzet-függetlenül végzik; Főbb ügykörök: előzetes döntéshozatali eljárás, kötelezettségszegési eljárás; magánszemélyek keresetei; megsemmisítés iránti keresetek, cselekvény elmulasztása iránti keresetek. 36

37 Az EU feladatai 32 témakör köré csoportosulnak példák: Energia Környezet Közlekedés Foglalkoztatás és szociálpolitika Versenypolitika Fejlesztés Audiovizuális és média ügyek Oktatás, képzés, sport Innováció, kutatás Mezőgazdaság Adóügyek Védelempolitika Fogyasztói ügyek Emberi jogok Belső piac 37

38 Az Európai Unió jogforrási rendszere: 1) Elsődleges jogforrások: alapító szerződések + ezek módosításai és kapcsolódó szerződések 2) Másodlagos jogforrások: Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás Vélemény 38

39 Továbbá: 3.) A közösségi jog általános elvei az Európai Bíróság a Közösség jog forrásaiként ismeri el a tagállami jogrendszerek közös hagyományát alkotó általános jogelveket, úgymint: audi alteram partemi (hallgattassék meg a másik fél is), a hatékony jogi felülvizsgálat elve, a diszkrimináció tilalma, a jóhiszeműség elve, a jogbiztonság elve és az arányosság elve. 4.) A Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei 39

40 Fő cél: JOGHARMONIZÁCIÓ Uniós jog elsőbbsége: A közvetlen hatály elvét az Európai Bíróság a Van Gend en Loos ügyben mondta ki: A Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét hozta létre, amelynek javára az államok, körülhatárolt területeken ugyan, de korlátozták szuverén jogaikat, alanyai nem csupán a tagállamok, hanem azok állampolgárai is. Ezért a közösségi jog, függetlenül a tagállamok jogszabályaitól, nemcsak kötelezettségeket ruház az egyénekre, hanem jogokat is, melyek jogi örökségük része." 40

41 I. Az uniós rendelet (Regulation) Hatálya egyetemleges A rendelet általános hatállyal bíró, minden elemében kötelező jogi aktus. Rendeletet vagy a Bizottság, vagy a Tanács és a Parlament közösen bocsáthat ki. A rendelet közvetlenül alkalmazandó jogszabály, a nemzeti hatóságok közbenjárása nélkül valamennyi tagállamban azonnal jogerőre emelkedik. A nemzeti törvényekkel egyenértékű jogszabályként kezelendő. 41

42 Pl.: A TANÁCS 216/2013/EU RENDELETE (2013. március 7.) - az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE (2009. február 26.) - a közösségi védjegyről 42

43 II. Az uniós irányelv (Directive) Az európai irányelv olyan célkitűzéseket tartalmaz, melyeket a tagállamoknak el kell érniük A megvalósítás módjának kiválasztása a tagállamokra bízva Az irányelv címzettje lehet egy vagy több tagállam, vagy akár az Unió összes tagországa Az irányelvek határidőt írnak elő a bennük foglalt célkitűzések nemzeti jogba való átültetésére. 43

44 Pl.: A Tanács 89/391/EK irányelve (1989.június 12.) A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről (keretirányelv) Az Európai Parlament és Tanács 2013/48/EK irányelve a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről 44

45 III. Az uniós határozat (Resolution) A határozat olyan jogi aktus, amely révén az uniós intézmények konkrét ügyekről hoznak döntéseket Határozatot a Tanács (esetenként az Európai Parlamenttel közösen) és a Bizottság fogadhat el. A határozat révén az intézmények cselekvésre vagy cselekvéstől való elállásra kötelezhetik a tagállamokat, az uniós polgárokat és vállalkozásokat; a határozat címzettjét jogokkal ruházhatják fel, vagy kötelezettségeket róhatnak rá. A határozat: egyedi jelleggel bír (ez különbözteti meg a rendelettől): a határozat minden címzettjét különkülön meg kell jelölni. minden elemében kötelező erejű 45

46 Pl: A Bizottság 2011/278/EU határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 a. cikke értelmében történő meghatározásáról A Bizottság 2007/784/EK határozata (2007. július 18.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: COMP/M.4504) Vodafone ügy 46

47 IV. Az uniós ajánlás (Recommendation) Nem kötelező erejű jogi aktus azonban a nemzeti bíróságoknak, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, figyelembe kell venniük. Az ajánlás általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. 47

48 A Tanács 2013/367 ajánlása Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország os időszakra vonatkozó konvergencia programjának tanácsi véleményezéséről 48

49 V. Az uniós vélemény (Opinion) Nem kötelező közösségi jogforrás amely egy álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. 49

50 A Régiók Bizottságának 2013/C 356/04 véleménye Az EU évi költségvetésének tervezete Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012/C 351/15 véleménye A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A gyermekbarát internet európai stratégiája 50

51 FELHASZNÁLT IRODALOM: Introduction to European Union law (1999, Co-Nex Könyvkiadó Kft.) Eltero_kulturak_kulonbozo_erdekek Eurlex honlapja Europa.eu honlapja 51

52 Köszönöm a figyelmet! 52