AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés"

Anna Katalin Horváth
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés

2 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások

10 If you open the window for fresh air, you have to expect some flies to blow in Deng Xiaoping

12 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze` Infokommunikációs Stratégiájáról

13 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze` Infokommunikációs Stratégiájáról elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a időszakra szóló Nemze` Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemze` fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányza` portálon való közzétételéről

gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014

25 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: adat, hír, ismeret Az ember az információt: létrehozza, rendszerezi, tárolja, (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározoe címzeeek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi meghatározoe személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, `tkosnak, a hozzáférésben korlátozoenak nyilváníthatja a más által létrehozoe információt megismeri, értékeli, feldolgozza, fogyasztja változatlan formában másokkal is megoszthatja

26 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: érték e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom biztosításával is elismeri az oltalom: nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vee továbbítóját ille` meg hanem az információ társadalom és gazdaság számára jelentee személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát

27 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben szakaszokra osztható az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz (információs forradalmak) lehet kötni beszéd írás könyvnyomtatás távközlés elektronikus információfeldolgozás Internet

28 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői: a társadalmi- gazdasági élet egészét átalakító változásokat hoztak a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkezteeek, közvetee formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatoeak

29 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Társadalmi normák: reális, kölcsönös elvárások az eltérést bünte`k/az igazodást jutalmazzák fajtái: erkölcsi szokás illemszabályok (e`kee) vallás szakmai technikai

30 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG magatartásszabályok összessége emberi kapcsolatokat szabályoz keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik az állami szervek révén kényszeríthető ki az adoe társadalmi rendszer védelmét szolgálja

31 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG tárgyi jog (tételes jog, pozikv jog) alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok) alaki és anyagi jog

32 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jog kialakulása: ősjog : alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg. szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzí`, új társadalmi viszonyok normakv szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót

33 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogi norma jellemzői: érvényesség hatály általánosság ismételtség (minden ismétlődő esetben) szankcionáltság hipote`kus szerkezet (jövőbeni szituáció) reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben

34 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLY: a jogalkotás során meghatározoe eljárás keretében meghatározoe formában és elnevezéssel létrejöe jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában

35 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői: meghatározoe jogi rendben jön létre jogi norma tudatos létrehozása előre történik a szabályozás általánosan megfogalmazoe jogi norma jön létre a társadalom széles körére vonatkozik a (poli`kai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!) stabil, de rugalmatlan

36 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relakv önállóság: a jog meghatározoe a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának `pikus eszközei: tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog) gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog) egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem) nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga

37 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata állam: szervezet, a poli`kai berendezkedés része jog: norma magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv poli`kai meghatározoeságát adoe társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszeríthe` ki

38 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS jogrendszer alkotóelemei országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat egymásra épülnek, kiegészí`k egymást hierarchikus rendben állnak többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó )

39 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis elméle`leg nem létezik

40 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK törvény, rendelet Közpon` (országos) jogszabályok Alaptörvény, (Átmene` rendelkezések) sarkalatos törvények rendes törvények törvényerejű rendeletek közpon` szervek rendeletei Helyi jogszabályok (önkormányza` rendeletek) NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK

41 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY általános széleskörűen tekin` át a társadalom állapotát alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével stabil, rugalmatlan a társadalmi nyilvánosság előe zajlik

42 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége a szabályozási szükségletet törvény határozza meg a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza kevésbé stabil kevésbé zajlik a nyilvánosság előe

43 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás államszervezeeől, poli`kai berendezkedéstől függően a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló szocialista rendszerben a jog adminisztrakv, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz a demokra`kus államszerevezetben funkcionális keeősség egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával akkvan közreműködik a gazdaság fejlesztésében

44 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA alapja: a tagországok átruházoe hatásköre irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása az alapító szerződésekben kijelölt keretek közöe

Hasonló dokumentumok

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált