Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma

Átírás

1 Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai története V. A hatósági eljárásjog alkotmányos alapjai és az eljárási alapelvek. A hatósági eljárás fogalma - jogszabály felhatalmazása folytán, - hatóságként eljáró közigazgatási szervnek, és az eljárás más alanyainak aktív közreműködésével, - a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany, - ügyében megvalósuló, - jogilag szabályozott, olyan cselekvési rend, 1

2 A hatósági eljárás fogalma - mely egyedi közigazgatási ügy intézése során, - közigazgatási hatósági jogalkalmazás keretében, (...) - az érintett jogalanyra nézve, jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésre reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló, - egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, - illetőleg érvényesítése érdekében jön létre. I. Hatósági eljárások - jog vagy kötelezettség megállapítására (jogviszony létrehozására) irányuló eljárások - jogvitát elbíráló eljárások - felelősségre vonási (szankcionáló) eljárások - bírságolási eljárások - szabálysértési közigazgatási eljárások II. Normaalkotási eljárások (jogalkotóként jelenik meg a közigazgatási szerv) - jogszabály-alkotási eljárás - közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotására irányuló eljárás 2

3 III. Közigazgatási szervezeten (-rendszeren) belüli eljárások - az irányított szervek létrehozására, átszervezésére, vezetőjük kinevezésére irányuló eljárás - az egymással alá-, fölé- vagy mellérendeltségi viszonyban álló közigazgatási szervek között, a tevékenység ellátásával összefüggő eljárások - a közigazgatási szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekkel kapcsolatos eljárások IV. Intézményirányítás körébe tartozó eljárások V. Gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy közhasznú társaság VI. Tulajdonosi jogok gyakorlása VII. Szerveken belüli, ügyviteli eljárás VIII. Testületekben zajló, ügyrend szerinti eljárás IX. Közigazgatási per fogalma Célja az anyagi jog érvényesítése, feltétele a jogviszony létrejötte a közigazgatási szerv és a jogalany között. Eljárási szabályokat, belső eljárási szabályokat, ügyviteli és ügyrendi (testületi szerveknél) szabályokat foglal magában. Az eljárási szabályok képezik az alaki jog külső oldalát, mert nemcsak a közigazgatási szervek képezik az alanyát, hanem természetes személyek, szervezetek is. A belső eljárási szabályok a szervezeten belüli, illetve a szervek közötti szabályokat tartalmazzák. 3

4 forrásai I. Ákr., Kp. II. egyéb törvények rendeletek III. uniós joganyag IV. nemzetközi szerződések V. bírósági döntések Az új szabályozás kialakítását meghatározó alapvető szempontok Jogállamiság elve [Alaptörvény B) cikk] Törvény előtti egyenlőség [Alaptörvény XV. cikk] Megfelelő ügyintézéshez való jog [XXIV. cikk] Tisztességes eljáráshoz való jog [XXVIII. cikk] Jog a bírói úthoz Olyan hatósági eljárási törvényt kell megalkotni, amely részrehajlás nélkül, tisztességes módon, ésszerű határidőn belül, indokolt döntéseket hozva, közigazgatási perben való elbírálására alkalmas módon Hatósági ügyintézést biztosít. 4

5 Hagyományok, új társadalmi kihívások, nemzetközi elvárások Et. Áe. Ket. A magyar hatósági eljárásjogi hagyományok nem 1957-ben kezdődtek! A közigazgatási eljárás sajátosságai Magánérdek vs. közérdek? Eljárásjogi garanciák vs. hatékonyság A felülvizsgálat irányát kijelölő elemek Lehető legtöbb ügyben alkalmazandó legyen Fenntarthatatlan az ahány eljárás, annyi szabály Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia Pp. koncepció önálló közigazgatási perrendtartás Közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvény 5

6 A felülvizsgálat irányát kijelölő elemek Ket. gyakorlati érvényesülése (részletes statisztika) Az egyes jogintézmények vizsgálata A vizsgálatból levonható következtetések A Ket. nem volt képes betölteni a szerepét Mi volt a baj a Ket.-tel? Bonyolult hatályrendszer Belső koherenciája megbomlott Anyagi jogi és ügyviteli szabályok Ügyintézői kézikönyv Az Ákr. eszmei alapvetése Bevált eljárásjogi megoldások megőrzése Ténylegesen általános szabályok Az általánosság két megközelítése Alkotható általános eljárásjogi kódex? Az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét kizárja, ill. jelentősen szűkíti. 6

7 Alapelvek Az alapelvek szerepe és jelentősége Hogyan érdemes szabályozni? Miért így szabályozta a jogalkotó? Mennyiben jelent ez változást a Ket.-hez képest? Alapelvek Az Ákr.-ben nevesített alapelvek A jogszerűség elve A hivatalbóliság elve A hatékonyság elve Az ügyfélre vonatkozó alapelvek A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv Köszönöm a figyelmet! 7