A fekvőbeteg-ellátás 10 éve egy lehetséges terápia elemei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fekvőbeteg-ellátás 10 éve egy lehetséges terápia elemei"

Átírás

1 Fejlesztési és Módszertani Intézet A fekvőbeteg-ellátás 10 éve egy lehetséges terápia elemei augusztus Tanulmány

2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A TANULMÁNY CÉLJA, JELLEGE, FELÉPÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÓ 8 I. FEJEZET 17 A FEKVİBETEG-ELLÁTÁS FİBB JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKE NÉHÁNY ALAPVETİ KÉRDÉS 18 A lakosság egészségi állapota 18 Az egészségügy sajátosságairól 21 Érték, ár és piac 21 Egészségpolitikai irányzatok Európában 24 Az egészségügyi (finanszírozási) rendszer alaptípusai 24 A FEKVİBETEG-ELLÁTÁS TÉNYEK, ADATOK MAKROSZINTEN 27 Az egészségügy néhány jellemzı makroszintő adata 28 A finanszírozás fıbb jellemzıi 36 A társadalombiztosítás irányításának változásai 36 A mőködés finanszírozása 38 A fejlesztések finanszírozása 42 A fekvıbeteg-ellátás kapacitása 44 MIKROSZINT A KÓRHÁZ-ÜZEM 47 A kórházak infrastrukturális mőködési feltételei 47 A kórház-üzem mőködése, gazdálkodása 51 Kórház méretek 51 Vezetés, vezetıi információk 52 Minıségügy 54 Humán erıforrás gazdálkodás, létszámproblémák 54 A bérezés feszültségei 57 Intézményi teljesítmény, hatékonyság 59 Az intézmények pénzügyi helyzete 63 1

4 RÖVID ÖSSZEGEZÉS NÉHÁNY TANULSÁGGAL 65 II. FEJEZET 69 AZ EURÓPAI UNIÓ SZABÁLYAI ÉS ELVÁRÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉN Az Európai Unió egészségügyi politikája 69 Az Európai Unió Közösségi Vívmányai (Acquis Communautaire) átvételének Nemzeti Programja 69 III. FEJEZET 73 A JOGI SZABÁLYOZÁS ALAKULÁSA Az egészségügyi ellátáshoz való jog 73 Az egészségügyi ellátáshoz való jog megjelenítése az Alkotmányban 75 Az egészségügyi ellátáshoz való jog törvényi megjelenítése 76 Az egészségügyi ellátás, mint önkormányzati feladat 78 A szakfeladatok vállalásának egyeztetése 79 Az egészségügyi ellátás formái 82 Az egészségügyi intézmények gazdálkodási formái 83 Az egészségügyi közintézmény 83 Közhasznú társasági formában mőködı egészségügyi intézmény 85 Egyéb egészségügyi szolgáltatók 86 Az egészségügyi ellátás finanszírozása 87 A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátás 87 Az egészségbiztosítási ellátás 93 A finanszírozás módjai 95 Az egészségügy magánosítása 99 A gyógyszertárak magánosítása 100 A háziorvosi ellátás 100 A szakellátás magánosítása 101 Az egészségügyi célvagyon 102 Az Intézményi törvény 102 IV. FEJEZET 113 HOGYAN TOVÁBB? KIHÍVÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A KÓRHÁZI SZEKTOR REFORMJA SZÁMÁRA A továbblépés megalapozása 113 Átfogó nemzeti egészségfejlesztési koncepció 117 Konszolidációs kényszer versus reform 119 Az alulfinanszírozottság kérdése 121 A kórházak tulajdonosai 123 2

5 Az irányított betegellátás 124 Paraszolvencia az egészségügyben 125 Kihívások a kórházi szektorral szemben 126 Adósságkönnyítés/-kezelés 127 Bérfelzárkóztatási program több lépcsıben 129 Fejlesztés és kapacitáspolitika újrafogalmazása regionális aspektusban 129 A magántıke szerepvállalásának növelése PPP (Public Private Partnership) programkeretei között 130 A finanszírozói oldal részbeni privatizációja 131 Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 131 A reformmal kapcsolatos jogalkotással szemben támasztott követelmények 132 Összefoglalás és ajánlások 136 MELLÉKLETEK A világbank véleménye a magyar egészségügy reformjáról az 1990-es években Folyó egészségügyi kiadások a szolgáltatás jellege és finanszírozók szerint JEGYZETEK, HIVATKOZÁSOK 161 A KIFEJEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE 171 FÜGGELÉK 175 3

6 Kutatásvezetı: Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár, a Fejlesztési és Módszertani Intézet fıigazgatója Szerzık: Dr. Báger Gusztáv Dr. Hegedős Ágnes a FEMI kutatója Dr. Kiss Daisy tiszteletbeli egyetemi tanár, a FEMI kutatója Dr. Lévai János az Állami Számvevıszék általános fıtitkárhelyettese

7 BEVEZETÉS A TANULMÁNY CÉLJA, JELLEGE, FELÉPÍTÉSE Az Állami Számvevıszék megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete, az INTOSAI (International Organization of Supreme Audit Institutions) standardjain alapuló szakmai-módszertani vonalvezetést követı ellenırzései tapasztalatainak szintetizálásával az egyes vizsgálati jelentéseken túlmenıen is áttekintı értékelésekkel járuljon hozzá tanácsadó szerepét betöltve az Országgyőlés, valamint a (pénzügyi) kormányzat munkájához. Ezt a felfogást, irányvonalat az ÁSZ ben elfogadott megújított stratégiája alapozza meg, amikor leszögezi Új elem az ÁSZ tevékenységében: lehetıségein belül úgy válogatja meg ellenırzési témáit, hogy a nemzetgazdaság egy-egy területérıl (pl. egészségügy, agrárium, környezetvédelem stb.) 3-4 év alatt készült jelentései felhasználásával önálló elemzés keretében adhasson képet az adott területen érvényesülı jellemzı folyamatokról, tipikus problémákról, változásokról, s azok okairól. Megfelelı ellenırzési módszerek és technikák alkalmazásával, esetenként a partner ellenırzı szervezetekkel és kutatóintézetekkel is együttmőködve, átfogó, értékelı véleményt formál a közpénzek és a közvagyon felhasználásáról. 1 Az egészségügy helyzetével rendszeresen foglalkozik az Állami Számvevıszék. E tevékenysége részben az éves költségvetési törvényjavaslat véleményezéséhez, s a zárszámadási törvényjavaslat ellenırzéséhez, részben az egészségügy egy-egy területét átvilágító (többnyire teljesítmény-ellenırzés típusú) tematikus ellenırzésekhez kapcsolódik. Az ezekrıl készült számvevıszéki jelentésekben számos olyan megállapítás, következtetés és ajánlás található, amelyek a hazai egészségügy, azon belül elsısorban a több ellenırzéssel is érintett fekvıbeteg-ellátás modernizációját segíthetik elı. Ez késztetett arra, hogy a stratégiai céloknak megfelelıen, élve az Állami Számvevıszék, valamint kutatási háttérintézménye, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet tanácsadó funkciójából adódó lehetıséggel, kísérletet tegyünk a tévedés lehetıségét is vállalva fıbb tapasztalataink összefoglalására, most, amikor ismételten elıtérbe került az egészségügy körében a reformértékő elırelépés kibontakoztatása. 5

8 Tanulmányunk nem valamiféle ellenırzési összefoglaló jelentés, vagy egyszerően több jelentés mondanivalójának összegezése, hanem jobbító szándékú kísérlet, amely alapvetıen az ellenırzések empirikus tapasztalatainak rendszerezésével, emellett a statisztikák, nemzetközi összehasonlítások és a hazai kutatások felhasználásával, esetünkben a GKI Gazdaságkutató Rt-vel együttmőködve igyekszik egy átfogó helyzetkép, valamint a kibontakozási irányokat segítı ajánlások bemutatására. A szerzık tisztában vannak azzal, hogy a fekvıbeteg-ellátás gondjai és azok megoldási módjai nem szakíthatók ki az egészségügy egészébıl. Egyetértenek azzal, hogy az egészségügy tágabb szemléletben egészségszektor -ként is értelmezhetı, amely magában foglalja a közegészségügytıl, a munkaegészségügyön, a katasztrófa-egészségügyi ellátáson, az orvostudományi képzésen és kutatáson át a gyógyszergyártásig és forgalmazásig stb. terjedı tevékenységeket, s mint ilyen közel negyedmillió foglalkoztatottal nemzetgazdaságunk, társadalmunk egyik legjelentısebb szereplıje. Tanulmányunk nem vállalkozhat ilyen széleskörő nemzetgazdasági megközelítésre. Ez korántsem jelenti azt, hogy a szerzık szerint a reform kibontakoztatását nem az egészségszektor teljességében, sıt a tágabb nemzetgazdasági és társadalmi összefüggésekben gondolkodva lehet és kell megalapozni. Mégis, részben szakmai, részben terjedelmi okokból is, kénytelenek vagyunk a tanulmányból kihagyni a szorosabban vett egészségügyi szakmai kérdések mellett a prevenciót, a rehabilitációt, a gyógyszer-problémákat, az orvosképzést-továbbképzést. Tanulmányunk kiindulásként vázlatos bepillantást engedve a lakosság egészségi állapotára és az egészségügyi szféra néhány sajátosságára áttekintést ad a fekvıbetegellátás, a kórházi mőködés néhány fıbb vonásáról (I. fejezet). Munkánknak ez az egyik tematikai pillére, a másik pedig az egészségügyre vonatkozó hatályos hazai jogrend és jogfejlıdés ismertetése, némi kitekintéssel az EU-összefüggésekre is (II. és III. fejezetek). A (köz)gazdasági, valamint a jogi helyzetleírást követıen igyekszünk választ adni a hogyan tovább? kérdésre (IV. fejezet). Lényegében az utóbbihoz kapcsolódik szorosabban az (un. vezetıi) összefoglaló, amely nem a tanulmány fıbb megállapításait, következtetéseit összegezi (ezeket a t. Olvasó a fejezetek végén megtalálja), hanem a reform kibontakoztatása szempontjából legfontosabb cselekvési lehetıségekre, irányokra hívja fel a figyelmet. 6

9 Az 1. sz. melléklet a fekvıbeteg-ellátás korszerősítésérıl alkotott világbanki szakvéleményeket mutatja be. A tanulmány tervezetét magasszintő grémium vitatta meg; résztvevıirıl a függelék tájékoztat. A szerzık számára megtiszteltetés, hogy a résztvevık javaslataikkal hozzájárultak a tanulmány jobbításához. Bízunk abban, hogy a számvevıszéki ellenırzési tapasztalatok újszerő feldolgozásával és interpretálásával, segítı szándékú véleményünk, ajánlásaink közreadásával hozzájárulhatunk az egészségügy megújításának, nemzetgazdasági és társadalmi jelentıségő reformjának kibontakoztatásához. 7

10 ÖSSZEFOGLALÓ 1. Jóllehet több szakmai, gazdálkodási, finanszírozási oldalról a rendszerváltás óta szinte minden kormány szorgalmazta az egészségügyi reformot, a szektor válságos helyzete nemhogy megszőnt volna, a nehézségek inkább fokozódtak. Ez kedvezıtlenül befolyásolja az életminıséget és a lakosság jövıre vonatkozó kilátásait. Ezért változatlanul fontos feladat az egészségügy, benne a fekvıbeteg-ellátás problémáinak megoldása: az egyenlıbb esélyek biztosítása, valamint a nagyobb hatékonyság elérése és folyamatos fenntartása. 2. Az egészségügyi reform stop and go jellegéért felelıs okok között mindenekelıtt a reformtervezetek átfogó jellegének és hosszú távú szemléletének a hiányát kell megemlíteni. E hiányosságok következményei és részben okai is annak a ténynek, hogy a reform nem tudott kilépni a mindenkori kormánypolitikai körbıl, mind ez ideig nem alakult ki egy választási ciklusokon átívelı, szakmai szempontokra építı átfogó reformkoncepció. 3. A fekvıbeteg-ellátásról az elmúlt években készült ÁSZ jelentések javaslatai és tapasztalatai kiegészítve a kutatások és statisztikai elemzések tanulságaival úgy véltük, hogy jó kiindulópont lehet egy független, kellı önmérsékletet mutató, átfogó tanulmány kidolgozásához. Jelen összefoglaló, kísérlet egy olyan reformvázlat elkészítésére, amely a szükséges, fıbb elıremutató követelmények áttekintésével kívánja segíteni a döntéshozók munkáját a korszerősítési folyamatban. 4. Eltekintve a bevezetıben felsorolt területektıl, kiemelten a fekvıbeteg-ellátás strukturális reformjával szemben támasztható, a rendszer belsı mőködésével kapcsolatos fıbb követelményeket az áttekintés megkönnyítése érdekében, az összefoglaló végén szöveges táblázat formájában is bemutatjuk. 5. A fekvıbeteg-ellátó rendszer mőködésében jelentkezı hibákat, feszültségeket rendszerbeli okokkal tudjuk csak magyarázni, hiszen a rendszer mőködésével szemben támasztható igény az, hogy a rendelkezésre álló forrást a lehetı legnagyobb társadalmi egészség- 8

11 nyereség elérését célozva optimálisan használja-e fel. Ebbıl a szempontból a külsı források nagysága rövid távon adottság. Ezért a forrásokkal is reálisan számoló - reformértékő strukturális változásokra van szükség. Ezeket pedig olyan átfogó fejlesztési stratégia kidolgozásával kell megalapozni, amely az egészségi állapot és a költségek szempontjából egyaránt elırelépést jelent és elfogadható alap a politikai konszenzus számára. Ehhez jó kiindulópontként szolgál az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja, ám eszközoldalának kimunkálatlansága miatt nem felel meg az egészségügyi reformkoncepció követelményeinek. 6. Fontos követelmény a kapacitások, kiemelten a regionális kapacitások tervezésének megvalósítása a szükségletekhez illeszkedıen, hiszen a kórházi ágyak területi eloszlása nem egyenletes. A feszültséget e téren az is fokozza, hogy a szakma a fölösleges kapacitást a tapasztalatok szerint leköti, s a tárgyi kapacitások túlzott mértéke a mőködés biztonságán mint követelményen keresztül a humánerıforrás iránti túlzott keresletet eredményez. A lehetı legegyenletesebb színvonalú ellátás elérésének célját szem elıtt tartva a regionális szempontot a jelenlegi egyetemi struktúrából kiindulva kell érvényesíteni, az egészségügyi ellátás regionális szervezésének ezek lehetnek a központjai. E követelmény kielégítése a következı három feladat megoldását teszi szükségessé: az invesztíciós források jobb allokálásához nélkülözhetetlen regionális szükségletek feltérképezése, hogy a fejlesztési szükségletet az igénybevevık oldaláról is nézzük, ne csak az ellátók oldaláról; az ellátórendszer regionális kapacitásainak folyamatban lévı felmérésének befejezése; az igények és a kapacitások jobb összehangolása, a párhuzamosságok lehetı legnagyobb mértékő kiiktatása. E követelmény megvalósításának jelentıségét jól illusztrálja az a tény, hogy Budapesten használják fel a fekvıbeteg-kassza majdnem egyharmadát, ami nyilvánvalóan nem az itteni lakosság egészségi állapotával, hanem a kiterjedt intézményrendszerrel (egyetemi központtal) függ össze. Az elvégzett elemzések alapján ugyanakkor nagy valószínőséggel állítható, hogy a regionális igényekben mutatkozó különbségek nem olyan nagyok, melyek a pénzfelhasználás területi decentralizációját reménytelen feladattá tennék. Ugyanakkor az önkormányzatokat is érintı változtatásokat, az 9

12 Országgyőlésben kétharmados többséget igénylı döntés miatt, politikai konszenzusnak kell megelıznie. 7. A reform további nagy követelménye a szakmai struktúra ésszerősítése. Az ellátás minıségét meghatározó gép-mőszer állomány (egészségügyi technológia) fejlesztése érdekében szükséges bevezetni az egészségügyi technológia-értékelés gyakorlatát. E célra független intézmény kialakítása látszik célszerőnek, tekintve, hogy a feladatra az OEP mint finanszírozó összeférhetetlen. A szakmai struktúra ésszerősítésének másik fontos feladatát az OEP intézmény-finanszírozó funkciójának mielıbbi megszüntetése és versenyhelyzetet teremtı szolgáltatás-vásárló funkciójának erısítése képezi. Az egészségbiztosító számára így lehetıvé válna, hogy csak szakmai szempontokat kövessen és nagyobb érdekeltsége legyen a költségek racionális kezelésében. 8. A reformfolyamat értelme az ellátás meghatározott színvonalának biztosítása és emelése. Ennek érdekében a következı négy feladat megoldására célszerő koncentrálni: a minıségbiztosítás rendszerének gyors kialakítása; a minıségbiztosítás olyan módszerének kidolgozása, amely a minisztérium elképzeléseivel összhangban az ISO-hoz hasonló rendszer alkalmazását tenné lehetıvé (az ISO 9001:2000 egészségügyi alkalmazásához a Minisztérium ajánlást tett közzé, valamint kidolgozott egy mutatószám-rendszert a szolgáltatók minısítésére); a minıségbiztosítás mielıbbi bevezetése, a tansító szervezetek központi minısítése; azoknak az un. finanszírozási protokolloknak a kialakítása, amelyek alkalmazásával az OEP finanszírozza az esetet. E feladattal kapcsolatban egyenrangúan fontos a protokollok érvényesülésének folyamatos és körültekintı ellenırzése, ehhez a szükséges feltételek megteremtése. E téren létrehoztak egy munkabizottságot, amely megfogalmaz(tat) szakmai protokollokat, igaz az országban ezzel többen is foglalkoznak, így félı, hogy párhuzamos tevékenység folyik. 9. A reform nyilvánvalóan akkor lehet eredményes, ha sikerül megteremteni az egészségügy, s benne a fekvıbeteg-ellátás finanszírozhatóságát. Jóllehet a rendszer egészére vonatkozóan nem lehet egyértelmő választ adni arra a kérdésre, hogy alulfinanszírozott-e a rendszer (és ha igen, milyen mértékben), e jelenség jónéhány régióban és vonatkozásban (pl. fejlesztések) minden bizonnyal tetten érhetı. Rövid- és középtávon a kórházprivatizáció, a magántıke nagyobb lakossági megtakarítással kiegészített szerepvállalása a Public Private Partnership keretei között minden bizonnyal segít 10

13 enyhíteni a forráshiányt, hosszú távon azonban a finanszírozhatóság problémáját nem oldja meg. Az intézményesített co-payment enyhít a forráshiányon, mégis szükség van a következı három cselekvési irány kibontakoztatására. A kórház felé irányuló megnövekedett betegáramlást elsısorban a háziorvosi ellátás szélesítésével, finanszírozásának átalakításával, az ellátásra vonatkozó kompetencia lista meghatározásával, valamint a járóbeteg-ellátásnak az egészségügy szervezeti rendszerébe történı újszerő illesztésével indokolt mérsékelni; ehhez megteremtve természetesen a definitív ellátás szakmai feltételeit és a mőszerezettség megfelelı színvonalát. Ezzel kapcsolatban megfontolandó és eldöntendı, hogy célszerő-e meghatározni az ellátásoknak kötelezıen az alapellátásban nyújtandó alapcsomagját. A kórházi emelt-szintő komfort-szolgáltatásokat térítési díjért indokolt nyújtani. Szükségesnek látszik a kötelezı egészségbiztosítás rendszerének szőkítése a járulékszint mérséklésén és az ebbıl finanszírozott szolgáltatások körének szőkítésén keresztül. Az utóbbira célszerően a sport és közlekedési balesetek, valamint a munkahelyi balesetek és egészségkárosodás eseteiben kerülhetne sor, amikor a kockázatokra külön, egyedi biztosításokat kellene kötni, illetve speciális járulékokat fizetni. Jelenleg azonban a járulékfizetık további terhelésén dolgozik a Kormány. 10. A reform fontos követelménye a pénzügyileg biztonságos mőködés feltételeinek kialakítása. Ennek jelentıségét jól érzékelteti, hogy a kórházak közel fele adósságot halmozott fel, s csak néhányan tudták rendezni adósságaikat; a korábban elindított konszolidációs ciklus jelenleg is folytatódik oly módon, hogy az intézmények adósságkönnyítésére, a bérfelzárkóztatásra, a fejlesztés- és kapacitáspolitika újrafogalmazására és a magántıke szerepvállalásának növelésére összpontosít. A pénzügyi feltételek kialakítása érdekében a következı öt lépést szükséges megtenni: tekintve, hogy az amortizáció finanszírozása jelenleg megoldatlan, azt az un. pénzügyi protokollba kell beépíteni s így javítani a kórházak finanszírozását, csökkenteni a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi kondícióiból adódó területi aránytalanságokat; mivel a fejlesztéseket nem lehet a teljesítmény elvő finanszírozási rendszerbe beépíteni, a mőszaki felszereltségben és az épületekben meglévı különbségek csökkentésének mérséklésére Központi Innovációs, valamint Regionális Kiegyenlítı Alapot szükséges létrehozni az adóbevételekbıl, s meg kell teremteni a pályázati feltételeket; 11

14 a progresszív ellátás többletköltségeit a teljesítmény elvő finanszírozásban oly módon szükséges érvényesíteni, hogy a magasabb színvonalú ellátást más finanszírozási protokoll alapján nyújtják, ami nagyobb pontértéket képvisel a HBCS rendszerben. Egyben korlátozni kellene a progresszív ellátás igénybevételét; meg kell vizsgálni a készenléti jellegő szolgáltatások esetében a fix költségek teljesítménytıl független finanszírozásának lehetıségét; a kórházakban rendszeresíteni kell a jelenleg nem létezı könyvvizsgálatot és a szakmai (orvosi) audit-ot. Mindehhez szükség van az azonos szemlélető, összehasonlítható számviteli politikák alkalmazására. Így a tulajdonosok - elsısorban a több kórházat fenntartó tulajdonosok jobb rálátással rendelkezhetnek kórházaik gazdasági helyzetére. Fontos feladat az adatszolgáltató rendszerek olyan fejlesztése is, melynek eredményeként nemcsak a központi irányítás, hanem a kórházak gazdálkodásának igényeit is jobban ki lehet elégíteni. Közelíteni szükséges az egészségügyi intézmények számvitelét a tulajdonosok tisztánlátása érdekében. Ezért ágazati számviteli politika kidolgozására van szükség; a kórházak felelısségbiztosítása jelenleg is törvényi kötelezettség, azonban nagyon kevés biztosító van jelen a piacon, és a kockázatvállalás korlátozott. Ugyanakkor a kórházperek száma, gyakorisága ugrásszerően növekszik. A felelısség kockázatának kezelését komplex, a kockázatokat tükrözı rendszerré kell alakítani, s ennek finanszírozását legalább részben célszerő beépíteni a szolgáltatók illetve szolgáltatások finanszírozásába. A szakmai keretek kidolgozása megkezdıdött a Minisztériumban. 11. A kórházak ma döntı többségben költségvetési intézményi formában mőködnek, a dolgozókat közalkalmazottként foglalkoztatják. Eladósodhatnak (kötelezettségeik nem fizetésével), de elıfordul, hogy akár gazdaságos, megtérülı fejlesztéseikhez, strukturális átalakulásukhoz hitelt nem tudnak felvenni. E téren a tulajdonos (zömmel önkormányzat) feszített pénzügyi lehetıségeitıl függenek. Ezért szükség van a kórházak gazdálkodási önállóságának további erısítésére: ennek részeként pénzügyileg támogatni kell a költségvetési intézményi formáról KHT-vá vagy gazdasági társasággá történı átalakulást. Ennek ugyanis komoly pénzügyi terhei vannak, ami visszatarthatja a tulajdonosokat az átalakulástól; a kórházak legfelsı vezetıi továbbra is orvosok, közgazdasági, menedzseri ismeretekkel csak negyvennyolc százalékuk rendelkezik. A kórházak vezetıinek jól mőködı gazdasági, illetve menedzsment képzése folyik. A vezetıi képzettséget rendelet írja elı a felsı szintő 12

15 vezetık számára. Ugyanakkor általános gyakorlat, hogy az orvos végzettségő igazgatók munkaidejük csak egy részét töltik vezetéssel, s emellett jelentıs idıben végeznek orvoslást. Ezt meg kellene tiltani a hatékony vezetés érdekében; a kontrolling bevezetése jelentısen javította a kórházak vezetıségének rálátását a pénzügyi és gazdálkodási folyamatokra. Lehetıvé teszi az osztályok gazdaságossági értékelését, megalapozza kórházon belül a strukturális változtatásokat. Ezért szükség van a kontrolling kiterjedt alkalmazásának ösztönzésére. 12. A fekvıbeteg-ellátás reformjával kapcsolatban jelentıs szerepe van a külsı követelményeknek is. Jóllehet az Európai Uniónak nincs kifejezetten közösségi egészségügyi politikája, mert az nemzeti hatáskörbe tartozik, igen erıteljes azonban odafigyelése az egészségügyre mint közfinanszírozású rendszerre és reformjára, valamint a rendszer teljesítményére mint a népesség egészségi állapotának egyik fontos meghatározójára. Vannak azonban olyan területek, ahol a jogharmonizációs feladatokon túlmenıen szerepet kapnak az integrációs feladatok is. Ilyen mindenekelıtt néhány speciális cselekvési program (pl. Európa a rák ellen, a szenvedélybetegségek leküzdése, Európa az AIDS ellen ), amelyekben a tagállamok közös erıfeszítéseket tesznek. 13. A hazai jogi szabályozásnak is szoros tartalmi kapcsolata van a fekvıbeteg-ellátás reformjával. E területnek az alkotmányos kötelezettségek mellett külön aktualitást ad, hogy több olyan törvény is született, melyeknek alkalmazása a fekvıbeteg-ellátás reformja számára mozgásteret bıvít, illetve fontos iránymutató segítséget ad. Az Alkotmánnyal kapcsolatban megállapítható, hogy belıle nem következik alanyi jog egy meghatározott szervezési módra és viszonylag nagyfokú szabadságot biztosít a jogalkotónak a reform szolgálatában. Alkotmányossági szempontból nem vizsgálható, hogy az átalakítás konstrukciója szakmailag megalapozott-e, mennyiben felel meg a célszerőségi, takarékossági követelményeknek, illetve, hogy a rendszer pazarló-e vagy túlfinanszírozott. A jogalkotó korlátja csupán annyi, hogy az egészségügyi ellátó rendszer finanszírozási technikája, az egészségügyi intézményi rendszer és az orvosi ellátás pénzügyi határainak meghatározása, a fedezetelosztás új rendszere feleljen meg az Alkotmány 70/E. -ában foglalt rendelkezéseknek és a jogszabályok biztosítsák a legmagasabb szintő egészséghez való jog intézményesülését. Megállapítható, hogy a jogalkotási folyamat igyekezett megfelelni az idıközönként meg-megújuló reformtörekvéseknek. A stratégia- és koncepcióhiány, illetve a reformok következetes végigvitelének elmaradása azonban odavezetett, hogy lényegében jogalkotási eszközökkel kísérlik meg megoldani az 13

16 egészségügy finanszírozási és gazdasági mőködési problémáit ahelyett, hogy a jogszabályokat csupán az eljárási keretek meghatározására és garanciák biztosítására használnák annak érdekében, hogy a beteg-orvos-intézmény kapcsolatban minden érdekelt jogai és kötelességei felismerhetık és kikényszeríthetık legyenek. * * * E követelményeknek és cselekvési iránynak megfelelı fejlesztési stratégia megvalósítása természetesen csak akkor lehet igazán hatékony, ha szervesen illeszkedik nemcsak az egészségszektor többi területein folyó modernizációs lépésekhez, hanem a kapcsolódó nagy elosztási rendszerek reformtörekvéseihez is. Ebben az összefüggésben a fekvıbeteg-ellátás reformja az átfogó társadalmi-gazdasági felzárkózási folyamat részét képezi. 14

17 A fekvıbeteg-ellátás reformjának követelményei és a megvalósulási állapot Követelmény 1. Az egészségügyi reformkoncepcióra vonatkozó politikai konszenzus Megvalósulási állapot Nincs 2. A kapacitások tervezése az szükségletekhez illeszkedıen 2.1.A szükségletek regionális feltérképezése 2.2.Az ellátórendszer regionális kapacitásainak felmérése 2.3.A kapacitások igényekhez igazítása; a regionalitás érvényesítése 2.1. A demográfiai és morbiditási adatokon alapuló települési szintő szükséglettervezés nem folyik Megtörtént a Minisztériumban A szükséglet tervezés e munkafázis alapvetı feltétele lenne. A politikai konszenzus hiányzik az önkormányzatokat érintı változtatásokhoz. 3. A szakmai struktúra ésszerősítése 3.1.Az egészségügyi technológia-értékelés bevezetése: csak hatékony technológiák finanszírozása, új technológiák befogadása csak költséghatékonyság esetén (a régi technológiával való verseny esetei), a szükséges független intézmény kialakítása 3.2.Az OEP szolgáltatás-vásárló funkciójának erısítése, az intézmény-finanszírozó funkció megszüntetése 3.1. Az egészség-gazdaságtani elemzésekhez a Minisztérium 2002-ben szakmai irányelvet adott ki. Elkészült a miniszteri rendelet tervezete az E-Alapból támogatott egészségügyi ellátások befogadásáról és támogatásának megváltoztatásáról (technológiai értékelés). 3.2.Jelenleg nincs az OEP-nek felhatalmazása az intézmények finanszírozási szerzıdéseinek felmondására. 4. Az ellátás színvonalának biztosítása és emelése 4.1.A minıségbiztosítás rendszerének kialakítása 4.2. A minıségbiztosítás módszerének kidolgozása 4.3. Központilag elismert tanusító szervezetek kiválasztása 4.4. A minıségbiztosítás bevezetése 4.5. Az un. finanszírozási protokollok kialakítása (azon szakmai protokollok kialakítása, amelyek alkalmazása az OEP finanszírozás feltétele), a protokollok betartásának ellenırzése 4.1.Az ÁNSZ jellemzıen ideiglenes mőködési engedélyeket ad Mind az ISO egészségügyi alkalmazására szolgáló ajánlás, mind a szolgáltatók minısítésére szolgáló kritériumrendszer elkészült a Minisztériumban Nem kezdıdött meg Nem kezdıdött meg Egy munkabizottság megkezdte a szakmai irányelvek megfogalmazását. 15

18 5. A finanszírozhatóság megteremtése 5.1.A kötelezı egészségbiztosítás rendszerének szőkítése: a járulékszint mérséklése az ebbıl finanszírozott szolgáltatások körének szőkítésével 5.2. A kórházi komfort-szolgáltatások térítési díjért nyújtása 5.3. A kórház felé történı betegáramlás korlátozása 5.4. Készenléti szolgálatok vegyes (fix és teljesítménytıl függı) finanszírozása 6. A pénzügyileg biztonságos mőködés feltételeinek kialakítása 6.1. Az amortizáció beépítése a teljesítmény elvő finanszírozásba 6.2. A mőszaki felszereltségben és az épületekben meglévı különbségek csökkentésének mérséklésére Regionális Kiegyenlítı Alap létrehozása 6.3. A progresszív ellátás többletköltségeinek érvényesítése a teljesítmény elvő finanszírozásban 6.4. A könyvvizsgálat elrendelése a kórházaknál 6.5. A kórházak felelısségbiztosítási rendszerének komplex kialakítása 7. A kórházak önálló gazdálkodásának erısítése 7.1. A gazdálkodási forma átalakításának támogatása, ösztönzése 7.2. A kórházvezetık vezetıi tevékenysége kizárólagosságának elıírása 7.3. A kórházvezetık végzettségével szembeni elıírások szigorítása 7.4. A kontrolling bevezetésének ösztönzése 7.5. Ágazati számviteli politika kidolgozása 5.1. Szakértıi munka folyik az egészségügyi elıtakarékosság kidolgozására, bevezetik az ápolásbiztosítási járulékot. A járulékterhelés nı Mikroszinten folyik, pl. egészségpénztárak finanszírozásában A háziorvosi rendszer nem látja el ezt a szerepet. A járó-betegszakellátás pedig csatorna a kórház felé Nem folyik ez irányú munka Nem folyik ez irányú munka Nem folyik ez irányú munka Nem folyik ez irányú munka Nem folyik ez irányú munka A Minisztériumban folyik szakértıi munka a felelısség kezelésének megoldására Az Intézményi törvény lehetıvé teszi, de támogatása nem merült fel Nincs Puhák és kikerülhetık a feltételek Nincs Nem folyik ez irányú munka. 16

19 I. FEJEZET A FEKVİBETEG-ELLÁTÁS ELLÁTÁS FİBB JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON ARORSZÁGON Szinte mindenkit érdeklı, érintı kérdés az egészségügy mőködése. Ez az ezredforduló egyik komoly kihívása. Az elmaradottabb országokban ma még alapvetı közegészségügyi teendık megoldása van napirenden. A fejlett országokban a figyelem középpontjában az áll, hogy az aktív munkavégzı lakosság (aránya) csökken, növekszik az egy keresıre jutó eltartottak száma és az eltartás költsége, s nınek az egészségügyi költségek is. Az orvostudomány és az orvostechnika folyamatosan fejlıdik és az átalakult korstruktúra körülményei között a szükséges mőködtetési és fejlesztési forrásokat, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlıségét a nemzetgazdasági teljesítmények oldaláról egyre nehezebb biztosítani. Ilyen körülmények között túlzás nélkül állítható az egészségügyi rendszer mőködtetése és fejlesztése mindenhol alapvetı társadalmi kérdésként, nem pedig ágazati, vagy szőkebb szakmai problémaként kezelhetı. Mindezt jól érzékelteti, hogy Az Európai Közösség legnagyobb paradoxonja az egészségügy terén az, hogy bár a lakosság korábban soha nem volt olyan egészséges mint most, mégis a tagállamokban az egészségügyi rendszer és ellátás javítására és ezzel az egészségügyi kiadások növelésére vonatkozó igény folyamatosan nı. 2 Bár az egészségügy mőködésének, fejlıdésének eredményei és gondjai már csak a fentebb vázoltakra tekintettel is komplex módon foghatók meg, a fekvıbeteg-ellátás oldaláról is megvilágíthatóak a hazai egészségügy jellemzıi, mert a kórházi ellátás és mőködés bizonyos fokig a rendszermérető kérdésekre is segít ráirányítani a figyelmet. Az egészségügy egészének, s ezen belül a fekvıbeteg-ellátásnak a helyzete (legalább) három szempontból közelíthetı meg. E szempontok: - az egészség értéke, ezzel összefüggésben a népesség egészségi állapotának alakulása; - az egészségügyi rendszer makroszintő jellemzıi; - a kórház-üzem mikrogazdasági aspektusai; 17

20 AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKE NÉHÁNY ALAPVETİ KÉRDÉS A lakosság egészségi állapota Az egészség fogalma történelmi idıhorizonton nézve változik, a különbözı társadalmi berendezkedések és kultúrák kapcsán is eltér, az uralkodó irányzatot tekintve a betegség kategória mindinkább kiterjed az átlagostól eltérı testi, sıt lelki állapotra. A tapasztalatok szerint olyan problémák is medikalizálódnak, amelyek évtizedekkel korábban nem is léteztek, vagy a közösségi lét más szféráiban oldották meg azokat 3. Az országok fejlettségét rendszerint a nemzetgazdaság teljesítményével, fejlettségével mérik. Ez azonban nem ad teljes képet arról, hogy milyenek az emberek életkörülményei. Utóbbinak teljesebb körülírására az élet-minıség különbözı jellemzıi szolgálhatnak. Az életminıség rendkívül összetett, ám tény, hogy elemeinek sorában kitüntetett helyen, általában elsıként említik a lakosság egészségi állapotát, a várható élettartamot, az egészségügyi-orvosi ellátást, s emellett az oktatást, a lakáskörülményeket, a munka világának jellemzıit, a társadalmi aktivitás, valamint a szabadságjogok stb. jegyeit 4. Az egészségügy a társadalom humán erıforrásának, humán vagyonának értékét védı és gyarapító ágazat. A társadalom fejlettségét a humán vagyon értéke is meghatározóan befolyásolja. Az egészségügyi ellátás gyakorlatilag sajátos és alapvetı transzfereleme a gazdasági fejlettség életminıségre való konvertálásának 5. Az egészség és az életminıség kölcsönös összefüggéseit érzékletesen juttatja kifejezésre az I. Egészségfejlesztési Konferencián, 1986-ban Ottawában elfogadott meghatározás, melynek értelmében Az egészség a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya 6. Aligha vitatható, hogy az életminıség és az egészségi állapot javítása, a szociális biztonság megerısítése mint a világon mindenhol nálunk is az egészségügyi, a szociális, valamint a foglalkoztatási és munkaügyi rendszerek összehangolt vezénylését, fejlesztését igényli. Éppen ezért bár tanulmányunknak a szociális ellátásnak az egészségügyi rendszerrel több vonatkozásban kölcsönhatásban álló mőködése nem tárgya indokoltnak tartjuk, már itt, elöljáróban jelezni: a szociális ellátórendszer olyan tipikus problémái, mint például a kiérlelt, teljes körő és hivatalosan elfogadott stratégia hiánya, az adatszolgáltatás és az 18

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9.

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. KTE Mérnöki Kamara MAÚT ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. Az államreform közlekedési szakterületet (különös tekintettel a közútra) érintı kérdései

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4.

A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4. A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4. A számvevıszékek eredményes függetlenségének alapvetı

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben