AUTHORS* Egy európai hálózat a méhnyakrák felügyeletének és kontrolljának vonatkozásában az új tagállamokban - AURORA D3 - HELYI KÖRNYEZETEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AUTHORS* Egy európai hálózat a méhnyakrák felügyeletének és kontrolljának vonatkozásában az új tagállamokban - AURORA D3 - HELYI KÖRNYEZETEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 AUTHORS* Egy európai hálózat a méhnyakrák felügyeletének és kontrolljának vonatkozásában az új tagállamokban - AURORA Maura Ilardi Scientific Coordinator (ONDA, Italy) Evelina Shikova WP Leader (IEMPAM-BAS, Bulgaria) * In collaboration with the AURORA Consortium D3 - HELYI KÖRNYEZETEK ELEMZÉSE

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 Háttér... 5 Módszertan... 7 Főbb megállapítások... 9 Főbb tanulságok BEVEZETÉS A projekt és a tanulmány háttere A projekt háttere A tanulmány háttere A méhnyakrák és a HPV definíciója Méhnyakrák HPV Méhnyakrák megelőzése és kezelése A MÉHNYAKRÁK EPIDEMIOLÓGIÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE AZ AURORA PARTNERORSZÁGAIBAN A méhnyakrák epidemiológiája Európában történelem és tendenciák Aktuális helyzet az AURORA partnerországokban Bulgária Ciprus Csehország Görögország Magyarország Olaszország Lettország Lengyelország Románia

3 Szlovákia Szlovénia NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE AZ AURORA PARTNERORSZÁGOKBAN Bulgária Ciprus Csehország Görögország Magyarország Olaszország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia A MÉHNYAKRÁK SZŰRÉS ÁTTEKINTÉSE AZ AURORA PARTNERORSZÁGOKBAN Bulgária Ciprus Csehország Görögország Magyarország Olaszország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia HPV VÉDŐOLTÁS RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE AZ AURORA PARTNERORSZÁGOKBAN Bulgária

4 5.2. Ciprus Csehország Görögország Magyarország Olaszország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia AZ AURORA CÉLCSOPORTJA Bulgária Ciprus Csehország Görögország Magyarország Olaszország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia MELLÉKLETEK melléklet Kérdőív melléklet Táblázatok

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Háttér Az elkövetkező években az európai demográfiai trendeknek megfelelően a rákos megbetegedések terhe várhatóan növekedni fog. Egyrészt a diagnosztikai és terápiás eszköztár területén folyó kutatás és fejlődés, másrészt a lakosság növekvő egészségigénye exponenciálisan fogja növelni a Nemzeti Egészségügyi Rendszerek kiadásait. Ezért a prevenciós tevékenységek egyre inkább fontosabbá válnak. A gazdasági és társadalmi terhek minimalizálása céljából populációs-alapú megközelítésre van szükség, mely biztosítja, hogy a prevenció elérhesse a populáció kevésbé szerencsés hányadát is, akiknek a prevencióra leginkább szükségük lehet. A rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzési lehetőségei között a méhnyakrák szűrése (MRSZ) történelmileg az egyik legköltséghatékonyabb (Miller, 1993.), mivel rákmegelőző állapotokat is képes detektálni, illetve a teszt könnyen elvégezhető. A MRSZ az 1960-as évek elején indult, és a MR incidenciája az 1970-es évektől csökkent, az elmúlt évtizedekben pedig Európában szignifikánsan csökkent a méhnyakrák incidenciája és halálozási aránya. Ezek az eredmények különösen azokban az országokban voltak észrevehetőek, melyek populáció-alapú, minden szintre kiterjedő minőségbiztosítással rendelkező szűrőprogramokat implementáltak a személyes meghívás nagy arányú elfogadásával jellemezhetően (mint pl. Finnország, Egyesült Királyság); az invazív MR esetek vagy az okozta halálok 60, de akár 80%-ban megelőzhetőek (IARC, 2005). Sajnálatos módon a MR incidenciáját és mortalitását illetően, az európai országok körében óriási különbségek figyelhetőek meg új esetet és halálesetet jelentenek évente Európa 27 országában a méhnyakráknak köszönhetően (Arbyn és mtsai., 2007.). A méhnyakrák okozta teher az új EU tagállamokban különösen magas, körülbelül 10-szerese az EU-ban máshol megfigyelt legalacsonyabb mortalitásnak. Az Európai Tanács rákszűrésre vonatkozó ajánlásának implementációjáról szóló jelentése szerint a betegségteher a méhnyakrákot illetően különösen egyenlőtlen eloszlást mutat: az esetek és halálesetek aránya meglehetősen magas az EU-hoz ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok közül egyet kivéve. Málta kivételével, az újonnan csatlakozott 11 tagállam mindegyike magasabb incidenciával és halálozási aránnyal rendelkezik, mint az Európai Unió a 2004-es és 2007-es terjeszkedése előtt tartozó 15 ország. A 2004-re becsült, világ-életkorra standardizált incidencia ráta 9.5 ( nőre) a 15 régebbi tagországra vonatkozóan, melyek Nyugat-és Dél-Európában helyezkednek el, azonban nagyjából 17 volt az EUhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamaiban, melyek túlnyomórészt Közép-és Kelet-Európában találhatóak. Továbbá, a 2007-ben az EU-hoz csatlakozott, két legújabb tagországban, Bulgáriában 5

6 és Romániában az arányok még magasabbak (világ-életkorra standardizált incidencia ráta 20 és 22, főre rendre). A legmagasabb évi világ-standardizált mortalitás rátákat jelenleg Romániában és Litvániában jelentették (13.7 and 10.0/ rendre) és a legalacsonyabb rátákat pedig Finnországban (1.1/ ). A kelet-európai országokban (Cseh Köztársaság, Lengyelország) a becsült túlélés valamivel alacsonyabb Európa más területeinek az átlagához viszonyítva (Verdecchia és mtsai., 2007.). A MR földrajzi különbségei főleg a citológia-alapú szűrőprogramoknak köszönhetőek. Nyilvánvalóan a mortalitást a szűrés jelenléte inkább befolyásolja, mint az incidencia, megnövelve a rákmegelőző állapotok vagy a betegég korai stádiumának felismerését tünetmentes nőkben. Szervezett méhnyakrákszűrő programok implementációját javasolta az Európai Unió Tanácsa (2003.). A nemzeti hatóságoknak és a politikai döntéshozóknak tisztában kell lenniük saját országukra vonatkozóan a méhnyakrák betegségével, figyelembe véve az esetek számát, halálozási rátákat és azt a tényt, hogy a méhnyakrák elsősorban a fiatal nőket érinti (az esetek nagy része 35 és 50 éves kor között fordul elő), azaz a termékeny életkorban levő nőket, akik dolgoznak vagy családukat látják el. Továbbá tudniuk kell azt is, ahogyan azt más európai országok tapasztalata is alátámasztja, hogy amennyiben optimális MRSZ politikát vezetnek be országukban, megfelelő pénzügyi háttérel és támogatással, akkor a méhnyakrákos esetek és az okozta halálesetek számai nagymértékben csökkenhetnek. Az optimális program egy, a folyamat minden lépésére kiterjedő minőség biztosítással rendelkező szűrőprogram: a célpopuláció azonosítása és meghívása, a teszt kivitelezése, együttműködés, behívási/visszahívási rendszer, második szintű diagnózis és detektált eltérések terápiája, adatregisztráció, kommunikáció és képzés. Mostanáig sok európai ország fejlesztett ki populáció-alapú méhnyakrák szűrőprogramokat, bár ezek nagymértékben különböznek szervezeti jellemzőikben, implementációs stádiumukban, lefedettségben és minőségbiztosításban (von Karsa és mtsai., 2008., Antilla és mtsai., 2009.). 6

7 Módszertan Az AURORA projekt célja egy olyan általános és megvalósítható stratégia kidolgozása, amely elősegíti a méhnyakrák szűrést az új EU tagállamok fogamzóképes korban lévő (30-69) női lakosai körében, valamint biztosítja a nehezen elérhető csoportok lefedettségét és támogatja az új EU tagállamokat a bizonyítékokon alapuló méhnyakrák szűrési módszerek kivitelezésében, ezen kívül elősegíti a méhnyakrák megelőzésére szolgáló jó gyakorlatok kifejlesztésére és implemetációjára vonatkozó információ és szaktudás európai szinten történő megosztását. A helyi viszonyok elemzése az AURORA projektben szereplő összes országban megtörtént azzal a céllal, hogy információt gyűjtsenek a méhnyakrák epidemiológiáját, szűrési és vakcinációs programokat és nehezen elérhető populációs csoportokat illetően; mely csoportokat a helyi viszonyoknak megfelelően azonosítottak és az elemzés részeként felmérték sajátos igényeiket. Ezt a kutatási tevékenységet az AURORA projekt alapvető lépéseként minősítették, mivel elmélyítette a partnerek tudását a helyi viszonyokról és lehetővé tette azon általános keretrendszer megértését, melyben a tevékenységek folyni fognak. Az AURORA partnerek által használt közös módszertani eszköz saját országaikra vonatkozó adatok és információk összegyűjtésére, riportjára és elemzésére egy kérdőív volt (1-es melléklet), mely 7 szekcióból áll: 1 rész: Epidemiológiai adatok 2 rész: Nemzeti Egészségügyi Rendszer 3 rész: Méhnyakrák-szűrés 4 rész: Szervezett méhnyakrák szűrőprogram 5 rész: Népesség alapú szervezett méhnyakrák szűrőprogram 6 rész: Nehezen elérhető csoportok 7 rész: Védőoltás Mindegyik szekciót az AURORA projekt céljaira és várható eredményeire vonatkozó relevanciájának megfelelően azonosították. Továbbá, nyitott mezőket is szerkesztettek a kérdőívbe, olyan információk rögzítésének céljából, melyet egyébként a kérdőív nehezen adna vissza, azzal a 7

8 szándékkal, hogy az AURORA partnerek saját környezetére vonatkozó tudásának kiaknázásának lehetőségét nehogy elszalasszák. Részletesebben: Nemzeti Egészségügyi Rendszer szervezete/struktúrája: véleményünk szerint a nemzeti egészségügyi rendszer alapos megértése, illetve működésének megismerése alapvető a szűrőrendszer integrálásának céljából. Nehezen elérhető csoport (NECS): definíció szerint: a közösség azon szegmensei, akiket nehéz bevonni a közös részvételbe. A kifejezés használható kisebbségi csoportokra, mint például etnikai csoportokra, néha rejtett populációkra, mint az illegális immigránsok, néha az ellátás nélküli csoportokra (ezen csoportok számára nincs ellátás), az ellátásra rezisztensekre (olyan személyek, akik az igénybe vehető ellátásokat elmulasztják igénybe venni). Számos faktor játszhat szerepet: demográfiai, kultúrális, magatartásformákhoz és attitűdhöz kapcsolódó, struktúrális. A partnerek közötti megbeszélés során azt állapították meg, hogy a kifejezés nem homogén, mivel bizonyos csoportok lehetnek nehezen elérhetőek egyes viszonyok vagy elhelyezkedés szerint, máshol viszont nem. Továbbá, ez a kifejezée előítélethez vezethet a nehezen elérhetőeket illetően, arra utalva, hogy a NECS-ok alacsony társadalmi-gazdasági pozícióval rendelkeznek. A módszertant minden AURORA partner validálta és adaptálta a részt vevő országok rendelkezésre álló információinak megfelelően. Ez a folyamat lehetővé tette, hogy az adatokat szervezett, homogén és összehasonlítható módon gyűjtsék össze. A partnereket arra kérték, hogy speciális táblázatban jelentsék a kutatás történetét; néhány nemzetközi forrást is javasoltak, azonban a partnerek felelősségük teljes tudatában választahatták meg tudományos forrásaikat (tudományos folyóiratok, nyers szakirodalom, nemzeti jelentések stb.), azok reprezentativitását, megbizhatóságát és minőségét. 8

9 Főbb megállapítások Az AURORA partnerek között a méhnyakrák epidemiológiáját illetően nagy eltérések igazolódtak. Mindegyik partner azt a publikált adatot választotta, melyet leginkább megbízhatónak vélt saját környezetére vonatkozóan, ezért az adatok nem homogének (különböző országokra vonatkozóan különböző évek; a méhnyakrák incidenciáját és mortalitását tekintve bizonyos partnerek nyers rátákat, mások életkorra standardizált rátákat alkalmaznak) és nehezen összevethetőek. Akárhogyanis, a jól ismert nyugat-kelet kontraszt igazolódott: mindegyik AURORA országban, kivéve Ciprust, Görögországot és Olaszországot, a MR incidencia rátája magasabb mint az EU15- ben. Ciprusban és Görögországban jelentették a legalacsonyabb incdencia és halálozási arányokat, de Ciprusban nincsenek speciális epidemiológiai adatok a méhnyakrákot illetően (közelebbről meg nem nevezett méhrák) és Görögországban pedig magas arányú nem jelentett morbiditási adatokat becsülnek. Másfelől a legmagasabb incidencia rátákat Romániában, azt követően Bulgáriában és Lettországban jelentették; a legmagasabb halálozási arányokat Romániában, Bulgáriában, Lengyelországaban jelentették- körülbelül kétszer (Bulgária és Lengyelország) és négyszer (Románia) magasabbat az EU15-ös átlagnál. A Nemzeti Egészségügyi rendszerekről gyűjtött információ újból rámutat a különböző forgatókönyvek heterogenitására. A politikai és adminisztratív körülmények, kultúrális szempontok és magatartásmódok, egészségügyi rendszerek diverzitása jellemző. A méhnyakrákszűrés nagymértékben különbözik az EU országaiban: két országban hiányzik és még egyben pedig nem került aktiválásra. A többi az országban vagy populáció-alapú, vagy opportunista, nemzeti vagy regionális szintű, eltérő lefedettségi és adherencia eredményekkel. Az AURORA helyi viszonyok elemzése alapján azzal is érvelnek, hogy nagyon a fontos helyi alapokon történő adatgyűjtés, és a rendelkezésre álló adatok adott területen dolgozó szakértőkkel való ellenőrzése. Mint például Romániában, ahol a MRSZ törvényi szabályozása és programja már publikálásra és kihírdetésre került, de nem implementálják: gyakorlatilag a citológiai szűrőprogram még nem funkcionális és megszakításokkal működik költségvetési megszorításoknak köszönhetően. Bulgáriában az előző ( ) létező populáció-alapú méhnyakrák szűrést az 1990-es években felváltotta az opportunista model, az egészségügyi rendszer lassú átalakulásának köszönhetően. 9

10 Az európai országokra a szűrési intervallumot és céléletkort tekintve eltérések jellemzőek. Akárhogyanis, a legtöbb ország a 3 éves intervallumot választotta; az életkort tekintve nagy variabilitás jellemző a Cseh Köztársaság extrém esetével együtt. A különböző országokban különböző egészségügyi szakemberek vehetnek részt a MRSZ folyamatában, p.l. orvosok (nőgyógyászok, háziorvosok), nővérek vagy szakképzett egészségügyi dolgozók (szülésznők) és laboratóriumi technikusok, citopatológusok, de akár epidemiológusok, statisztikusok, informatikusok, adminisztratív és kommunikációs felelősök és népegészségügyi szakemberek. A MRSZ kivitelezésének a helye is eltérő. Az Európai Tanács rákszűrésre vonatkozó ajánlásának implementációjáról szóló jelentése szerint a 22 válaszoló tagállamból 18 (82%) azt jelentette, hogy a szűrés egyenlő elérésének érdekében intézkedések történtek, figyelembe véve azt a lehetséges igényt, hogy bizonyos társadalmigazdasági csoportokat szükséges megcélozni. A partnerek által készített AURORA helyi viszonyok elemzéséről készült jelentésben is a leírt helyzet eléggé eltérő; mindegyik ország definiált egy vagy több NECS-ot országukra vonatkozóan. Legtöbbjük esetében igen kevés intézkedés kapott olyan végső formát, hogy a MRSZ-hez való adherenciájukat növelje és csupán kevés adatot gyűjtöttek össze. A résztvevők és Tanácsadó Testület közötti hosszas megbeszélés után, arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol a méhnyakrákszűrést még nem alkalmazzák, struktúrális okok miatt az általános populáció reprezentálja a nehezen elérhető csoportot. Az AURORA projektet fontos lehetőségnek értékelték olyan országok számára, ahol a MRSZ-t még nem implementálják, a helyi helyzet javítása céljából. Nagyon érdekes, hogy néhány országban, bizonyos korcsoportokat nehéz az általános részvételbe bevonni (Szlovéniában az idősebb nőket, Szlovákiában a éves nőket), más országokban bizonyos régiókban élő nőket választottak (Cseh Köztársaság: az Ustecky régióban élő nők vagy Szlovéniában Koper, Maribor és Murska Sobota régiói). A vidéki polpulációt tekintették NECS-nak Magyarországon és Romániában, de paradox módon Lengyelországban a szűrésekből rendelkezésre álló adatok szerint a nagyvárosokban élő, alacsonyabb iskolázottságú nők ritkábban járnak szűrésre, mint a vidékiek és Szlovákiában a városi nők rosszabb eredményekkel rendelkeznek, mint a vidékiek. Speciális figyelem illeti a roma populációt a MRSZ-t illetően, számszerűen ez szignifikáns számos AURORA országban. Görögországban és Romániában azt jelentették, hogy a romáknak nincsenek alapvető személyazonosító dokumentumaik (rendőrségi azonosító, egészségügyi könyv, születési anyakönyvi kivonat, adópapírok, stb.) és ugyanakkor nem rendelkeznek alapvető egészségügyi ismeretekkel. Csak néhányuk részesül egészségügyi és szociális ellátásban és rendelkezik társadalombiztosítással. A migráció szokása a rendszeres utánkövetést és az egészségügyi létesítmények iránti lojalitást csaknem teljesen lehetetlenné teszi. 10

11 Szervezett vakcinációs kampányt fejlesztettek ki az AURORA konzorcium 4 országában: Görögországban, Olaszországban, Lettországban és Szlovéniában. Romániában egy nemzeti, iskola-alapú HPV oltási programot kezdődött el 2008-ban, megcélozva ezzel a 11 éves lányokat, de a túl alacsony részvételnek köszönhetően leállították ( 3%). Megfelelő egészségügyi edukáció hiánya a fő oka ennek az eredménynek, mely a nyilvánosságot a program kivitelezéséről pontos információval látta volna el. 11

12 Főbb tanulságok Az adatgyűjtés fontossága Megbízható és naprakész adatok a MRSZ-nek az első és alapvető lépését jelentik (az egész folyamat tervezése, implementációja és értékelése). Az incidenciára és mortalitásra vonatkozó epidemiológiai adatok nagyon fontosak a probléma dimenziójának és érdekképviseletnek és lobbizó tevékenységeknek a definiálása céljából. Az AURORA partnerek által készített helyi viszonyok elemzése alapján nem lehetséges megbízható következtetéseket levonni Görögországban rákincidenciát és prevalenciát illetően (beleértve a méhnyakrákot is), mivel a Hellén Betegségmegelőzési és Kontrollálási Centrum 60%-kal is kevessebbet jelent a rosszindulatú daganatok morbiditási adait illetően (mivel ez evidens a Rákregiszter által rögzített és a Hellén Statisztikai Hatóságok által jelentett adatok összehasonlítása révén). A rákos megbetegedések regisztrálása és a szűrési adatok rákregiszterrel való kapcsolata alapvető a szűrőprogramok hatásának és az intervallum-rákok potenciális incidenciájának elemzéséhez; teljes, nemzeti-alapú rákregiszterek még mindig nem léteznek minden országban (Olaszországban például). Sajnos a MR adatok még mindig hiányosak; néhány országban, a halotti anyakönyvek pontosságában rejlő problémáknak köszönhetően, sok halálesetet méhrák, közelebbről meg nem nevezett (BNO-9179) néven jelentenek. Amikor a méh közelebbről meg nem nevezett aránya nagy, akkor a kiigazítások nehézkesek és félrevezetőek lehetnek. A betegség specialistáknak kapcsolatba kell lépniük és informálni nemzeti epidemiológiai és statisztikai intézetüket és kollégáikat a problémával kapcsolatban, a méhtest és méhnyakrák betegségek közötti órási eltérésről, és a pontos adatok fontosságáról. Egy másik szempont, amit definiálni kell, a mikroinvazív rákok (FIGO stádium Ia) klasszifikációja. Tudvalevően, az elvégzett opportunista szűrésekről nehéz adatokat gyűjteni. Az opportunista szűrésekkel a fő probléma a minőségbiztosítás szintje, mely potenciális rizikó a nők egészségére nézve. Továbbá, az opportunista szűrés pénzkidobás potenciális forrását jelenti, mivel a célpopuláció egy része túlzott mértékben veheti igénybe, az egészségügyi erőforrások felemésztését eredményezheti, azon nők számára hasznos, akik többet profitálnának a szűrésen való részvételből. Egy szűrőprogram kivitelezése előtt az opportunista szűrés alapinformációiról leltárt kell készíteni. 12

13 Elismert, hogy nagyon nehéz adatokat nyerni az opportunista tevékenységekből, de nagyon fontos, mivel az opportunista tevékenység széles körben elterjedt számos európai országban. Ha létezik, akkor az opportunista szűrésnek garantálnia kell a minőségbiztosítás folyamatát és rendelkezésre bocsátani a páciens regisztrációt, mintagyűjtést és eredményeket (Schaffer és mtsai., 2000.). Egy, a célpopulációban szereplő, összes nő naprakész listáját tartalmazó, adminisztratív adatbázis szükséges. Az adatoknak tartalmaznia kell a neveket, születési időpontot, releváns egészségügyi vagy társadalombiztosítási számokat, szokásos orvost (adott esetben) és a kapcsolattartási címet. Ezen listák forrása fontos a populáció-alapú szűrőprogramok sikere szempontjából; a megfelelő regiszterek tartalmazhatják a lakosságis, választási, társadalombiztosítási, egészségügyi szolgáltatások regiszterét vagy más szűrőprogramok listáit. A lakossági regiszterek általánosságban nyújthanak ilyen adatokat, de rendszeresen frissíteni kell azokat a populáció migrációja, halálesetek és változások miatt. A célpopuláció listájának kiválasztása alapvető bizonyos NECS-k miatt (mint például bevándorlók, roma populáció stb.) Megbízható folyamatindikátorok azonosítása és a szűrési tevékenységek monitorozása korai visszajelzéssel szolgál a lefedettség és adherencia terén megjelenő problémákat és minden szükséges változtatásokat illetően. Mint például az AURORA Projekt helyi viszonyainak elemzéséből következően néhány populációs csoport releváns problémákkal rendelkezik az adherenciát illetően (idősebb nők Szlovéniában, éves nők Szlovákiában, vidéki vagy városi területeken vagy bizonyos országrészekben élő nők). Ezekrel az adatokra alapozva jött létre az a döntés, hogy ezeket a csoportokat NECS-ként tartsák számon az adott környezetben, és ezért minden erőfeszítést a szűrőprogram adherenciájának növelésére összpontosítsanak. A méhnyakrákszűrő adatbázisnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy információt gyűjtsön az opportunista vagy szervezett HPV vakcinációról, hogy az elkövetkező évek során ezen primer prevenciós eszköz hatását a betegség epidemiológiájára nézve értékeljék és elemezzék a lehetséges javításokat a MRSZ folyamatában. Minden, az adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységnek összhangban kell lennie az EU október 24-i 95/46/EK Európai Parlament és Tanács Adatvédelmi Irányelvével és a tagállamok adatvédelmi jogszabályaival. A személyes adatok biztonságos feldolgozása és anonimizálát garantálni kell; az aggregált adatok az egészségügyi szolgáltatók számára lehetővé teszik a közösségi előnyök elemzését és a negatív hatások és szükségtelen kiadások minimalizálását. 13

14 A lakosság és politikai döntéshozók tudatosságának növelése érdekében javasolt a betegség epidemiológiájáról és szűrési tevékenységekről rendszeres statisztikai jelentéseket készíteni, megmutatva ezzel a program hatékonyságát és költséghatékonyságát. A kommunikáció fontossága Egy szűrőprogram sikerességéhez szükséges az egészségügyi rendszerekért felelős hatóságokkal, egészségügyi szakemberekkel és nőkkel való megfelelő kommunikáció, hogy magas populációs elfogadottságot és adherenciát érjenek el. A MRSZ kommunikációs startégiájának bizonyítékokon alapuló, nőközpontú információt kell kifejlesztenie. Az információt hatékonyan kell célba juttani, hogy lehetővé tegye a nők számára a megfelelő tájékoztatáson alapuló döntéshozatalt a szűrési folyamat minden egyes lépésében való résztvételt illetően és figyelembe kell venni az egyes csoportok igényeit. A méhnyakrák megelőzéséről történő kommunikáció nem egyszerű: a ráktól való félelem, a víros és rák ok-okozati öszefüggése, a szexuális átvitel és a fertőzés természetes hosszú lefolyása csak néhány azon fő témák közül, melyeket tisztázni kell. A koordináció fontossága Minden országban a MRSZ programok számos szakembert foglalnak magukban és sok országban a koordináció hiánya egyértelmű. Javasolt, hogy egy, mindenre kiterjedő, szervezett programot egy jogi és költségvetési felelősséggel rendelkező független adminisztratív testület koordinálja. Továbbá egy olyan bizottságot kell létrehozni, melyben minden szakember reprezentált, hogy az európai javaslatok keretrendszerét a helyi viszonyoknak megfelelő irányelvek is szükségletek szerint lehessen adaptálni, és, hogy a MRSZ tevékenységeit a minőségbiztosítás jegyében lehessen monitorozni. A tudás egy közös platformja és a megfelelő szintű minőségbiztosítás koordinált oktatás és képzés révén érhető el. A nehezen elérhető csoportok bevonásának fontossága A NECS-ok prevenciós programokban való részvétele szükséges mind etikai (egyenlő elérés garantálása minden állampolgár számára), mind egészségügyi gazdasági okokból; a döntéshozóknak tudatában kell lenniük, hogy a NECS-ok nőtagjai, a szűréssel való alacsony együttműködés általában azokra jellemző, akik a méhnyakrákot illetően magasabb kockázatnak vannak kitéve (incidencia ás mortalitás). Ezek a nők a betegség egy előrehaladottab stádiumában 14

15 fogják valószínűleg elérni az egészségügyi rendszert, nagyobb emberi és költségbeli terhekkel. Minden országra releváns NECS-ok egyénítése után, azon akadályokat kell mélységeiben elemezni, melyek csökkentik a csoport populáció adherenciáját. Ez az alapvető feltétele az akadályok eltávolításának. A személyes meghívások az elérés különbségeiben csökkenést mutattak (IARC, 2005.). A populáció-alapú szűrőprogramok nélküli országokban magasabbak a társadalmi-gazdasági státusz szerinti egyenlőtlenségek a rákszűrés kihasználásában (Palencia és mtsai., 2010.). Az elérést hatékonyan lehetne javítani a készpénz fizetések eliminálásával és területi akadályok eltávolításával (Spadea és mtsai., 2010.) Számos tanulmány (Atri és mtsai., 1997., Earp és mtsai., 2002., Michielutte és mtsai., 2005.) azt mutatja, hogy a személyre szabott tanácsadással rendelkező vagy képzett laikus, ugyanazon kultúrális vagy nyelvi hátérrel rendelkező egészségügyi tanácsadókat tartalmazó, intenzív intervenciók hatékonyabbak olyan nőkre nézve, akik számos hátrányos indikátorral vagy inkább alacsony, mint magas bevétellel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a nehezen elérhető csoportok elérhetőek, csak szorosan kell ezen intervenciók költséghatékonyságát és hosszú távú fenntarthatóságát monitorozni. Az európai szintű szinergia fontossága A méhnyakrák problémájának rideg, magasabb dimenziója az EU keleti részén speciális figyelmet igényel. Erős politikai intervenció szükséges azokban az országokban, ahol a méhnyakrászűrő programok nem léteznek vagy nem kerültek kivitelezésre; ezen országok egyértelműen a legmagasabb betegség-hatással rendelkező országok. Sürgős aktiváció szükséges: a tapasztalat azt mutatja, hogy a MRSZ előkészítése, elvégzése és implementáció több évet igényel és a és jó minőségbiztosítási szint hosszú időtartamú és javítási tevékenységek eredménye. Remélhetőleg a Tagállamok közötti kollaboráció és kooperáció a MRSZ korábbi kivitelezésének tapasztalaira vonatkozó erősségek és gyengeségek információcseréjét eredményezi, mely miatt elkerülhetőek az erőfeszítések közötti átfedések és a tevékenységek költséghatékonyságát növelik majd. 15

16 Az EU országok közötti szinergia a várhatóan a MRSZ és ezáltal ez epidemiológiai mérőszámok javulását eredményezi. A méhnyakrákszűrés végső célja valójában a méhnyakrák incidenciájának és mortalitásának csökkentése a nőkre vonatkozó legalacsonyabb terhek és legkevesebb mellékhatás (emberi költségek) és a legalacsonyabb gazdasági kiadások mellett. 16

17 IRODALOMJEGYZÉK Anttila A, Ronco G Working Group on the Registration and Monitoring of Cervical Cancer Screening Programmes in the European Union; within the European Network for Information on Cancer (EUNICE). Description of the national situation of cervical cancer screening in the member states of the European Union. Eur J Cancer Oct;45(15): Epub 2009 Sep 8. Arbyn M, Raifu AO, Autier P, Ferlay J. Burden of cervical cancer in Europe: estimates for ; Ann. Oncol. 18: Atri J, Falshaw M, Gregg R, Robson J, Omar RZ, Dixon S. Improving uptake of breast screening in multiethnic populations: a randomised controlled trial using practice reception staff to contact nonattenders. BMJ Nov 22;315(7119): Earp JA, Eng E, O'Malley MS, Altpeter M, Rauscher G, Mayne L, Mathews HF, Lynch KS, Qaqish B. Increasing use of mammography among older, rural African American women: results from a community trial. Am J Public Health Apr;92(4): International Agency for Research on Cancer Cervix Cancer Screening. IARC Handbooks of Cancer Prevention, Vol. 10. IARCPress, Lyon Michielutte R, Sharp PC, Foley KL, Cunningham LE, Spangler JG, Paskett ED, Case LD. Intervention to increase screening mammography among women 65 and older. Health Educ Res Apr;20(2): Epub 2004 Jul 14. Miller AB. Cervical cancer screening programmes: Managerial guidelines. World Health Organization, Geneva Palència L, Espelt A, Rodríguez-Sanz M, Puigpinós R, Pons-Vigués M, Pasarín MI, Spadea T, Kunst AE, Borrell C. Socio-economic inequalities in breast and cervical cancer screening practices in Europe: influence of the type of screening program. Int J Epidemiol Jun;39(3): Epub 2010 Feb 22. Schaffer P, Sancho-Garnier H, Fender M, Dellenbach P, Carbillet JP, Monnet E, Gauthier GP, Garnier A. Cervical cancer screening in France. Eur J Cancer 2000; Spadea T, Zengarini N, Kunst A, Zanetti R, Rosso S, Costa G. Cancer risk in relationship to different indicators of adult socioeconomic position in Turin, Italy. Cancer Causes Control Jul;21(7): Epub 2010 Mar 27. Verdecchia A, Francisci S, Brenner H, Gatta G, Micheli A, Mangone L, Kunkler I, and the EUROCARE-4 Working Group. Recent cancer survival in Europe: a period analysis of EUROCARE-4 data. Lancet Oncology; published on-line August 21, 2007 (DOI: /S (07) ) von Karsa L, Anttila A, Ronco G et al. Cancer screening in the European Union. Report on the implementation of the Council Recommendation on cancer screening First Report. European Comission, (date last accessed 16 December 2008). 17

18 1. BEVEZETÉS 1.1 A projekt és a tanulmány háttere A projekt háttere Az AURORA projekt célja egy olyan általános és megvalósítható stratégia kidolgozása, amely elősegíti a méhnyakrák szűrést az új EU tagállamok fogamzóképes korban lévő (30-69) női lakosai körében, valamint biztosítja a nehezen elérhető csoportok lefedettségét és támogatja az új EU tagállamokat a bizonyítékokon alapuló méhnyakrák szűrési módszerek kivitelezésében, ezen kívül elősegíti a méhnyakrák megelőzésére szolgáló jó gyakorlatok kifejlesztésére és implemetációjára vonatkozó információ és szaktudás európai szinten történő megosztását. Az AURORA keretein belül szerzett szaktudás elérhető lesz az Európai Unió tagállamaiban, különös tekintettel az EU 12 tagországára vonatkozóan: Lettország, Bulgária, Románia, Csehország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Lengyelország. Az AURORA a Call for Proposal Public Health Programme részeként került kialakításra, célja a jó gyakorlatok megosztása a méhnyakrák szűrés eredményesebbé tétele érdekében az új EUs tagállamokban, különös tekintettel a nehezen elérhető csoportokra. Továbbá, az 1350/2007/EC számú határozat értelmében létrejött egy második közösségi program az egészségügy területén ( ), melynek során az AURORA segíti a közösségi kezdeményezések koordinációját és az azok közötti együttműködést, a fontosabb betegségekre vonatkozó, beleértve a rákos megbetegedéseket, összehasonlítható adatok összegyűjtésével. Az AURORA 6 fő feladatrészre oszlik. Először a projekt partnerek elemzik a helyi viszonyokat, tanulmányozva a szakirodalmat a résztvevő országokban a méhnyakrák epidemiológiájára és szűrési programokra vonatkozóan, illetve prezentálják a projekt célcsoportjának szükségleteit. A helyi viszonyok analízise a jó gyakorlatok és méhnyakrák elleni harc stratégiáinak azonosítása és elemzése, illetve a projekt célcsoportjai körében a méhnyakrák szűrési programok népszerűsítése céljából lesz hasznos. Ezt követően, összhangban a december 2-ai COUNCIL RECOMMENDATION-nel, mely szerint az a személyzet megfelelő képzése a magas színvonalú szűrés előfeltétele, és az European guidelines for quality assurance in cervical cancer screening második kiadásával, mely szerint az érdekképviseleti csoportok szerepe a szűrést tekintve egyre inkább nélkülözhetetlen, az AURORA egészségügyi szakemberek és érdekképviseleti vezetők részére is szervez továbbképző tanfolyamot. Mindkét kurzus európai szinten kerül megszervezésre, de speciális modulokat alakítanak ki a partnerek helyi igényeire és sajátos méhnyakrák szűrési helyzetére vonatkozóan. Ezen túlmenően az AURORA konzorcium kísérleti módszertant kivitelező centrumok hálózatát hozza létre, melyek 18

19 már végeznek méhnyakrák szűrést és a későbbiekben pedig tesztelik az AURORA módszertant, bevonva a projekt során képzett egészségügyi szakembereket. Végül a résztvevő országokban alkalmazott megelőző és továbbképző tevékenységek feltérképezésnek és elemzésnek köszönhetően egy e-learning környezetet fejlesztenek ki. Ez a résztvevő országok összes olyan felhasználója számára elérhető lesz, akik érdeklődnek a projekt nyújtotta továbbképzési lehetőségek iránt. Céljainak és tevékenységi körének megfelelően az AURORA várt eredményeinek helyi szinten történő elemzése lehetővé teszi hatékonyabb továbbképzések és megelőző programok megszervezését, illetve jó gyakorlatok azonosítását a résztvevő országokban, növelve ezzel a méhnyakrák szűrő tesztek számát. Ez pedig a jó gyakorlatok egymás közötti megosztásának, a projekt eredményeinek a nem részt vevő országok felé történő továbbításának, egészségügyi szakemberek és érdekképviseleti vezetők képzésének, a kísérleti módszertan bevezetésének köszönhető szűréseken résztevők számának növekedésének, illetve az e-learning környezetnek köszönhető, mely utóbbi az AURORA partnerek tudását közvetíti a résztvevő országok egészségügyi szakembereinek számára A tanulmány háttere Az AURORA helyi viszonyok elemzése minden, a projektben szereplő országban megtörtént (legtöbbjük kelet-európai) a rendelkezésre álló szakirodalom és alapvető írások tanulmányozásának céljából a méhnyakrák epidemiológiáját, szűrési és vakcinációs programokat és nehezen elérhető csoportokat illetően. Ezeket a csoportokat mindegyik környezetnek megfelelően azonosították és speciális igényeiket felmérték a jelenlegi elemzés részeként. Ez a kutatási tevékenység alapvető lépése az AURORA projektnek, mivel elmélyítette a partnerek tudását a helyi helyzetet illetően, és lehetővé tette azon általános keretrendszerek megértését, melyeken belül a tevékenységek zajlanak. A projekt Tudományos Koordinátora és Munkacsomag (MCS) vezetője kulcsszerepet játszott jelen analízis realizációjában: definiálták az alkalmazandó módszertant és támogatták a partnereket a vizsgálódás során. Ahogyan az EU projektben az előre látható, minden AURORA partner validálta a módszertant és adoptálta a rendelkezésre álló információt a részt vevő országokban. Ez a procedúra lehetővé tette a szervezett, homogén és összehasonlítható módón történő adatgyűjtést. Minden adatok struktúrált szakirodalomkutatással gyűjtöttek össze, olyan források alapján, melyek tudományos koherenciát garantálnak: tudományos folyóiratok, nyers szakirodalom, nemzetközi riportok, stb. Csak a 2000-től publikált anyagokat vették bele az analízisbe, hogy a helyi viszonyok naprakész ismertetőjét készítsék el. Jelen publikációba minden ország referencia listája belekerült, 19

20 közös módszertan alapján készülve, minden forrást, mint a legtöbb jellemzőt, a projekt partnerek konzultáltak meg és választottak ki. A helyi adatok minősége a projekt partnerek felelőssége alá tartozott, melyeket releváns és megbízható információra vonatkozónak nyilvánítottak az adott országban. A referencia lista mellett, a kutatási riport története, speciális táblázatban van jelen, a következő információt tartalmazza: kiválasztott fő források, idézett elemek száma, kizárt elemek száma és kizárás oka. Az AURORA Tudományos Koordinátora és Munkacsomag (MCS) vezetője által javasolt közös források, nemzetközi szinten való megbízhatóságuk alapján, a következőek voltak: PubMed Google Scholar WHO Europe International Agency for Research on Cancer (IARC) European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) European Cervical Cancer Association (ECCA) European Network for Indicators on Cancer (EUNICE), European Network of Cancer Registries (ENCR), International Federation of Gynaecology and Obstetrics (FIGO) Végülis, ki kell emelni, hogy a helyi viszonyok elemzését mindenegyes partner a következő lépéseket tartalmazó kutatási terv alapján készítette: Nehezen elérhető csoportok definiálása a speciális viszonyoknak megfelelően A leíró jellegű méhnyak daganat kifejezésének definíciója Az adatok lekérdezése a prevalenciát, incidenciát, mortalitást, primer prevenciót, másodlagos prevenciót illetően az adott Tagállamban Az adatok lekérdezése a minden Tagállamban azonosított nehezen elérhető csoportokat illetően Az AURORA partnerek által használt közös módszertan az adatok és adott országban fellelhető információ összegyűjtésére, riportjára és elemzésére egy 7 szekcióból álló kérdőív (1. melléklet) 1 rész: Epidemiológiai adatok 2 rész: Nemzeti Egészségügyi Rendszer 3 rész: Méhnyakrák-szűrés 4 rész: Szervezett méhnyakrák szűrőprogram 20

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció bevezetése 2014-ben

A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció bevezetése 2014-ben Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció bevezetése 2014-ben Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2014. június 25. 1 A humán papillomavírus Fehérjeburokból

Részletesebben

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Dr. Margitai Barnabás, MBA, M.Sc Budapest, 2010. március 11. EMKI- OTH-ANTSZ http://www.asz.hu/asz/jeltar.nsf/0/b9812bdbd9921ec5c125744e0054b627/$file/0805j000.pdf

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg!

Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg! Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg! Dr. Ács Nándor Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Az előadás a GlaxoSmithKline Kft. felkérésére készült A méhnyakrák gyakori betegség Világszerte:

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK DR. KOVÁCS ATTILA HELYETTES ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS

A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK DR. KOVÁCS ATTILA HELYETTES ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK DR. KOVÁCS ATTILA HELYETTES ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS NYITÓRENDEZVÉNY BUDAPEST, 2014.10.15. A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A betegségek

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata Frissített útmutató Page 2 Ebben a betegtájékoztatóban a méhnyakszűrés eredményét magyarázzuk el, amely vizsgálat célja a méhnyak (a méh alsó része) sejtjeiben

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS

VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS KEDVES VÉDŐNŐ! Köszönjük, hogy munkájával részt vesz a méhnyakrák okozta halálozás elleni küzdelemben. I. KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A azonosító számú, Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szervezett lakossági szűrés Magyarországon Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 60.000 új rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Idegrendszeri

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Védőnői méhnyakszűrő program onkológiai,nőgyógyászati ismeretek kenetvételéhez

Védőnői méhnyakszűrő program onkológiai,nőgyógyászati ismeretek kenetvételéhez TÁMOP-6.1.3.A-13/1-2013-0001 Védőnői méhnyakszűrő program onkológiai,nőgyógyászati ismeretek kenetvételéhez Dr. Pap Károly Téma Méhnyakszűrés helyzete Magyarországon nemzetközi összehasonlításban méhnyakrák

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése MALDI-TOF MS módszerrel Pappné Ábrók Marianna, Arcson Ágnes, Urbán Edit, Deák Judit Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Mikrobiológiai

Részletesebben

Országos HPVInfo Prevenciós Program

Országos HPVInfo Prevenciós Program 1 Országos HPVInfo Prevenciós Program A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság prevenciós aktivitása a tizenéves korosztály körében 2006-2014 2 A jégszobor olyan alkotás, amelyet a jégszobrász

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország. Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest

Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország. Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest Emlőrák statisztika Oroszország* Minden évben 52.000 újonnan diagnosztizált

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért

SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért Simonfalvi Ildikó SEEMIG projektvezető-helyettes Kontakt Pont záró

Részletesebben

42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán

42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán 42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán MaMMa Zrt., Országos Mammográfiás Szűrési Szakértői Munkabizottság Bevezetés 250 nő vizsgálatából 1 emlőrák kiszűrése

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MINDEN ANYUKA MEGGYÓGYUL!

MINDEN ANYUKA MEGGYÓGYUL! MINDEN ANYUKA MEGGYÓGYUL! TÓTH ICÓ, MÁLYVAVIRÁG ALAPÍTVÁNY DISSZEMINÁCIÓS WORKSHOP BUDAPEST, MÁLYVAVIRÁG ALAPÍTVÁNY A MÉHNYAKRÁKOS NŐK GYÓGYULÁSÁÉRT ÉS A MEGELŐZÉSÉRT 2013: Minden anyuka meggyógyul! c.

Részletesebben

Mit tennék meg azért, hogy a lányomat megvédjem a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet

Mit tennék meg azért, hogy a lányomat megvédjem a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet Mit tennék meg azért, hogy a lányomat megvédjem a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Ismerje meg az összefüggést: HPV és méhnyakrák. A HPV-nek több mint 100 típusa van, de ezek közül

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2014. március 6-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2014. március 6-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu 24. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2014. március 6-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet

Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Ismerd meg az összefüggést: HPV és méhnyakrák. A HPV-nek több mint 100 típusa van, de ezek közül

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

AMS Hereimplantátum Használati útmutató

AMS Hereimplantátum Használati útmutató AMS Hereimplantátum Használati útmutató Magyar Leírás Az AMS hereimplantátum szilikon elasztomerből készült, a férfi herezacskóban levő here alakját utánzó formában. Az implantátum steril állapotban kerül

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS, ALKALMAZÁSI MÓD, KÉRELMEZŐ ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. február 28-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Az onkológia alapjai Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Statisztika Megbetegedés halálozás Világ: 15 20 M 7-8 M Mo.: 70.000 36.000 Azaz hazánkban minden negyedik állampolgár daganatos

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Az egészségügyi adatok kódolási hibáiról

Az egészségügyi adatok kódolási hibáiról Az egészségügyi adatok kódolási hibáiról Gaudi István VI. Egészséginformációs Fórum Lánc Szövetség Betegszervezetek ernyőszervezete 25 betegszervezet Civil vélemény a döntéselőkészítésben Pályázatokból

Részletesebben

2. SZ. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ PIR 2

2. SZ. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ PIR 2 Az Országos Onkológiai Intézet Norvég Finanszírozási mechanizmus keretében elnyert Kutatás Fejlesztési Pályázata Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon

Részletesebben

Mindentudó 2006/2. A rákszûrésrôl. Schering Holdfény Club A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa

Mindentudó 2006/2. A rákszûrésrôl. Schering Holdfény Club A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa Mindentudó A rákszûrésrôl Schering Holdfény Club A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa 2006/2 A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa A Mindentudó füzet megírásáért köszönetünket fejezzük

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből Iványi Béla SZTE Pathologia Hólyagrák 7. leggyakoribb carcinoma Férfi : nő arány 3.5 : 1 Csúcsa: 60-80 év között Oka: jórészt ismeretlen Rizikótényezők:

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Beutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.

Beutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó. Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben