TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETŐ HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL 4. oldal

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL 4. oldal 2. PROGRAMUNK ALAPELVEI 6. oldal 2.1 Gyermekképünk 2.2 Óvodaképünk 2.3 Programunk rendszerábrája 3. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK, A TEVÉKENYSÉG KERETE 3.1 Egészséges életmód alakítása 3.2 Érzelmi nevelés és szocializáció 3.3 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés 9. oldal 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 17. oldal 4.1 Személyi feltételek 4.2 Tárgyi feltételek 4.3 Az óvodai élet megszervezése 4.4 Az óvoda kapcsolatai 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 24. oldal 5.1 Helyi nevelési programunk célkitűzéseit, feladatait az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program tartalmának megfelelően megvalósító csoportokban A nevelés kerete Hagyományőrzés, népszokások Javaslat a csoportok heti rendjének elkészítéséhez Napirend A csoportok tevékenységei, az óvodapedagógus feladatai Játék Játéktevékenységben megvalósuló tanulás Vers, mese Ének- zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Játékos angol nyelv a Tükrös szív csoportban 2

3 5.2 Helyi nevelési programunk célkitűzéseit, feladatait a Waldorf pedagógiai program tartalmának megfelelően megvalósító csoportokban A nevelés kerete A Waldorf pedagógia emberképe A kisgyermek, mint a világra nyitott érzékszerv Burok, érzelmi biztonság, áttekinthető világ Ritmusok A csoportok tevékenységei, az óvodapedagógus feladatai Az óvodáskor sajátos képességei: Utánzás játék fantázia Szabad játék Háztartási, kerti munkák, kézművesség Mese-bábozás-babázás Zene-ének-vers Ritmikus játék-játszó Mozgás Képalkotás, formázás Iskolamunka-az óvodáskor vége Sajátos feladatok 5.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének feladatai 6. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 71. oldal 7. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 73.oldal 3

4 AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: Benedek Elek Óvoda Székhelye: 9024 Győr, Cuha u. 32. Telefon/fax: Az óvoda fenntartója: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városháztér 1. Az óvoda alapító okiratának száma: 281/2009. (IX. 17.) Kgy.sz. Az óvoda befogadóképessége: 135 fő Az óvodai csoportok száma: 5 4

5 1. BEVEZETŐ HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL Óvodánk 1982-ben kezdte meg működését Győr egyik legnagyobb lakótelepén, Marcalvárosban. Öt csoportos, modern, tornaszobával, sószobával felszerelt, minden igényt kielégítő gyermekintézmény. Az épületet mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt tágas udvar, zöldövezet veszi körül. Óvodánk megnyitásától fogva igyekeztünk hagyományt, tradíciót teremteni a lakótelep életében. Kiemelt feladatunknak tartottuk a hagyományőrzést, a környezetkultúra alakítását, óvodásaink lakóhelyhez fűződő pozitív érzelmeinek megalapozását. Hagyományrendszerünk jeles eseményei a szülőkkel közös ünnepek, rendezvények. Hagyománymegtartó, folyamatos kapcsolatra törekszünk a városrész intézményeivel. Fontos feladatunknak tartjuk a társadalmi elvárásokhoz, a környezetünk igényeihez való alkalmazkodást. Pedagógiai munkánkban alapvető a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosítására való törekvés. Alapvetésként fogadjuk el, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet tölt be. Helyi nevelési programunk a 137/1996 (VIII.28.) Kormányrendelet mellékleteként kiadott az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült. Az Alapprogramot módosító 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet alapján végeztük el a program felülvizsgálatát és módosítását. Ezen program óvodánk helyi nevelési programjának módosításokkal egybeszerkesztett változata.(a módosítások dőlt betűs írással kerültek a programba.) Óvodánk öt vegyes életkor szerint szervezett csoportjában a nevelés közös cél és alapvető feladatok alapján történik. Céljaink megvalósítását azonban két különböző pedagógiai program tartalmának megfelelően végezzük. Három csoportunkban a nevelőmunka hagyományosan Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható programjának adaptációja alapján történik. Azért választottuk ezt a programot, mert rendszere jól illeszthető nevelési elveinkhez, hagyományainkhoz. A program cél-feladat-tevékenység rendszerét megtartva belső tartalmát igazítottuk egyéni sajátosságainkhoz. 5

6 Rendkívül fontosnak véljük, hogy az óvoda komplex élmények biztosításával alapozza meg a gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakulását. Alapvető feladatunk megláttatni a szépet a környezetben, természetben, a művészetben. A néphagyomány, a művészetek felbecsülhetetlen személyiségfejlesztő erővel bírnak. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, melyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. A gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a művészeti élmények nyújtására épít. Mindezt jól szervezett tevékenységrendszerrel, pedagógiai hatásokkal, a mindennapi óvodai élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Óvodánk hosszú évek óta látja el csoportjaiban asztmás és allergiás betegségben szenvedő gyermekek integrált nevelését. Az ő esetükben nevelőmunkánk speciális feladatokkal egészül ki. Meghatározó a preventív szemlélet, allergénszegény környezet, megfelelő diéta biztosítása. Célunk a betegségtudat kialakulásának megelőzése, az egyenlő hozzáférés biztosítása. Tükrös szív csoportunkban a korábbi tevékenységrendszer teljes körű megtartása mellett tervezzük az angol nyelvvel való játékos ismerkedés bevezetését. A korai nyelvi tapasztalatok segítik az idegen nyelvi környezet természetes elfogadását, az adott nyelv hangjainak korai megtapasztalása segíti a tiszta ejtés, a hangzásvilág elsajátítását. Óvodánk két csoportjában a nevelési célok, feladatok megvalósítása a Waldorf Óvodapedagógiai Program adaptációja szerint valósul meg. A csoportokban az óvodapedagógusok a gyermekek személyiségének megfigyelése által kialakított, egyénre szabott szabad nevelést valósítanak meg a Waldorf pedagógia eszközeivel. Waldorf pedagógiai program adaptációjának megfelelően tevékenykedő csoportjaink szülői kezdeményezésre, a módszer iránti érdeklődés, a viszonylag nagyszámban jelentkező szülői igény kielégítésére szerveződtek. 6

7 2. PROGRAMUNK ALAPELVEI Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvoda megteremtése, ahol a felnőttek a tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. (Szuhányi Mária) Olyan óvoda megteremtésére törekszünk, ahol a gyermekek kiegyensúlyozottak, nyugodtak, élmény gazdagok, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. 2.1 Gyermekképünk A gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és szellemi szükségletei vannak. Személyiségének szabad kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, a zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Óvodánk ennek megfelelően gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki szükségletek kielégítésére, a személyiség szabad kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. 2.2 Óvodaképünk Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Célunk, a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Közvetett módon az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének elősegítése, a gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Az óvoda tárgyi környezetének és pedagógiai 7

8 tevékenységrendszerének oly módon történő alakítása, hogy segítse a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Alapelvünk a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Céljaink, alapelveink megvalósítása érdekében: érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére törekszünk, pedagógiai intézkedéseinket a gyermekek személyiségéhez, szükségleteihez igazítjuk, gondoskodunk a testi, szociális-és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységet biztosítunk, megőrizve a szabad játék elsődlegességét, tevékenységeken keresztül biztosítjuk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítését, biztosítjuk az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi környezetet, olyan pedagógiai környezet, multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk, melyben a befogadó attitűd természetes. 8

9 2.3 Programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladatai A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok Anyanyelvi, - értelmi nevelés és fejlesztés A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék Játéktevékenységben megvalósuló tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 9

10 3. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK, A NEVELÉS KERETE Alapfeladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 3.1 Egészséges életmód alakítása Óvodás korban az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése különös fontossággal bír. Feladataink: a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, szülő-óvodapedagógus-speciális szakember együttműködésével, speciális feladatok ellátása az asztmás, allergiás gyermekek neveléséhez kapcsolódóan A gyermekek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a testközelség megléte. Ennek kialakulásához, kialakításához elegendő idő, a gyermek, a család, a család nevelési szokásainak megismerése, az óvodapedagógus elfogadó attitűdje elengedhetetlen. Óvodánk nyitott, biztosítjuk a lehetőségét, hogy a szülők, gyermekek együtt töltsék az első napokat az óvodában. Kölcsönösen megismerjék egymást az óvodapedagógusokkal, dajkával, ismerkedjenek az óvoda szokásrendszerével, nevelési attitűdjével. Óvodánk nevelőtestületi szinten kidolgozott egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik. Arra törekszünk, hogy a gyermekek a jól megalapozott, kidolgozott szokásrendszer segítségével egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. 10

11 Asztmás, allergiás gyermekek esetében segítjük a tüneti szerek egyre önállóbb használatát, azon táplálkozási, életmódi szabályok, szokások megismerését, betartását, mely az ő esetükben az egészségmegőrzést, a tünetmentesség fenntartását elősegíti. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Csoportjaink minden nap tartózkodnak friss levegőn. Kivételt csak az olyan szélsőséges időjárási viszonyok miatt teszünk, mint viharos szél, eső, mínusz öt foknál alacsonyabb hőmérséklet. A szabad levegőn végzett mozgásos tevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző-és keringésrendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez, erősíti az immunrendszert, alapeleme a testi képességek, a mozgáskészség fejlődésének. Az óvoda udvarán a víz edző hatását zuhanyzókkal biztosítjuk. A gyermekeket védjük a napsugárzás káros hatásaitól. Déli órákban nem tartózkodunk a napon, szükség esetén fényvédő krémeket, kalapokat használunk. A folyamatos vízhez jutás lehetőségét ivó kutakkal biztosítjuk. Alapvető feladatunk az egészséges életmód szokásainak megalapozása. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, az optimális terhelés és pihenéshez kapcsolódó szokások nem csak a testi, a lelki egészség megőrzését is elősegítik. Óvodánkban egészséges, biztonságos, a fejlődést segítő környezet kialakítására törekszünk. Tágas udvarunk optimális feltételeket biztosít a szabad mozgáshoz. A felszerelt játszóeszközök, mászókák, mozgásfejlesztő szerek szabványnak megfelelőek, a szükséges helyeken korszerű ütéscsillapítók segítik a baleset megelőzést. A csoportszobák, öltözők, mosdók egységet alkotnak, így az egyes csoportok nem zavarják egymás tevékenységét. A belső teret a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével, ízlésesen alakítottuk ki. A csoportszobában elkülönített tereket alakítottunk ki az egyes tevékenységekhez. Ügyelünk arra, hogy a berendezési, felszerelési tárgyaink lehetőleg természetes anyagokból készültek, könnyen tisztíthatók, portalaníthatók legyenek, ne tartalmazzanak allergizáló anyagokat. Folyamatosan biztosítjuk a levegő cserélődését. Szükség szerint - alvásidőben, az asztmás, allergiás tünetek fokozódásának időszakában, pollenszezonban levegőtisztító berendezést működtetünk az ezzel felszerelt csoportszobákban. A csoportszobákban állandóan tartunk benn friss vizet, hogy a gyermekek folyadékszükségletüket bármikor kielégíthessék. Öltözőink tágasak, világosak, minden gyermeknek van jellel ellátott öltözőszekrénye. A mosdókban megfelelő méretű eszközök segítik a gyermekek szükségleteinek kielégítését. Külön jellel ellátott fogason vannak a törölközők, fésűk. Az óvoda teljes területén korszerű világítótestek kerültek felszerelésre. Törekszünk arra, hogy nevelési gyakorlatunkban olyan szokásokat alakítsunk ki a gyermekekben, melyek segítik a környezet védelmét, óvását. Az óvodába lépés pillanatától segítjük őket abban, hogy az energiák és a különböző anyagok felhasználásában a takarékosságra törekedjenek, ügyeljenek környezetük higiéniájára, feleslegesen önmagukat, 11

12 társaikat és környezetüket ne terheljék. Tevékenyen vegyenek részt közvetlen környezetük alakításában. Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás. Óvodánkban mentálhigiénés szemléletű, preventív nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében mindenkor megfelelő szakember bevonásával történik a nevelés, fejlesztés. Külön figyelmet fordítunk a csoportjainkba járó asztmás és nagyobb számban allergiás gyermekek ellátására. Az óvodapedagógusok ismerik a tünetek kialakulásának jeleit. Napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, pontos információkkal rendelkeznek az egyes gyermekek tüneti kezelésére vonatkozóan. Szükség esetén gondoskodnak arról, hogy a gyermekek használják a tünetek kialakulását megelőző szereiket. Pontos információkkal rendelkeznek arról, hogy melyik gyermek, mely anyagokra, milyen élelmiszerekre érzékeny. Törekednek az allergénszegény környezet kialakítására, ügyelnek a megfelelő diéta betartására. (Óvodánkban tej, és tojásmentes étrendet tudunk biztosítani.) Csoportjaink életét úgy szervezzük, hogy az asztmás, allergiás gyermekek minden tevékenységben részt vehessenek, mindennapjaik a legkevésbé ne térjenek el egészséges társaikétól. Alapvető feladatunknak tekintjük a betegségtudat kialakulásának megelőzését. 12

13 3.2 Érzelmi nevelés és szocializáció Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága az érzelmek dominanciája. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Feladataink: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze, a gyermekek én-tudatának, önkifejező készsége fejlődésének segítése, önérvényesítő törekvéseinek támogatása, szociális érzékenység fejlesztése a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés, közös élményeket biztosító tevékenységek szervezése, melyek segítik az erkölcsi tulajdonságok fejlődését, a közösségi szokás-és normarendszer megalapozását, a gyermekek megismertetése szűkebb és tágabb környezetükkel, pozitív érzelmi viszony kialakítása, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja, az óvodapedagógusok, az óvoda más dolgozóinak modellértékű kommunikációja, bánásmódja, viselkedése, sajátos törődés - szükség szerint megfelelő szakemberek bevonásával - a nehezen szocializálódó, fejlődési lemaradással küzdő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt illetve a kiemelkedő képességű gyermekekkel. A bátorító nevelés pszichológiáját alapul véve a felnőtt-gyermek kapcsolatban az alábbi elveket alkalmazzuk: A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A bábok ehhez kiváló lehetőséget biztosítanak) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 13

14 A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek kommunikációban világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és saját érzéselfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőtt példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képesek legyenek a változtatásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. 14

15 3.3 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés Az anyanyelvi nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Feladataink: a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, beszélő környezettel, a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése, általános és relációs szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása, nyelvi készség (kontextusos és elbeszélő beszéd) fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, együttműködés a családdal és a logopédussal a prevenció és a korrekció területein, a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az értelmi nevelés folyamatában a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, élményeire, tapasztalataira, meglévő ismereteire építve biztosítunk olyan változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti, társadalmi környezetről. Az életkoruknak megfelelő, változatos tevékenységek támogatják a kognitív kompetenciáik fejlődését. Feladataink: a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az ismeretek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 15

16 4. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1 Személyi feltételek Óvodánkban 11 óvodapedagógus, 5 dajka, 1 gazdasági ügyintéző és 1, fél állásban alkalmazott karbantartó látja el a feladatokat. Munkatársi közösségünk elkötelezett, hosszú évek tapasztalatával rendelkező, jól együttműködő kollektíva. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, aki munkaidő beosztásának megfelelően, a nevelés egész időtartamában jelen van. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermek számára. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek, sokan közülük több évtizedes nevelői gyakorlattal rendelkeznek Munkájukat az új iránti fogékonyság, innovatív törekvések jellemzik. Felkészültek arra, hogy ellássanak speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat, munkájukat más szakemberekkel összehangolják. Képesek arra, hogy megvalósítsák a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésének célkitűzéseit. A nevelés eredményessége érdekében tevékenységüket összehangolják az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával. A nevelést segítő dajkák tevékenyen részt vesznek a csoportok napi életében. A dajka éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével hatást gyakorol a környezetére. Elengedhetetlen, hogy a dajka-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Az óvoda dolgozói Jelenleg A program megkívánta módosítás Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 11 fő - Szakközépiskolai végzettségű óvodapedagógus - fő - Közoktatási vezető végzettséggel és pedagógus 3 fő - szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus Gyógypedagógus-tanulásban akadályozottak 1 fő - pedagógiája szakos tanári oklevéllel rendelkező óvodapedagógus Egészségfejlesztő mentálhigiénikus végzettségű 1 fő - óvodapedagógus Waldorf óvodapedagógusi képesítéssel is 2 fő - rendelkező óvodapedagógus Óvodáskori magyar-angol kétnyelvűségre felkészítő 1 fő - pedagógus Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka 4 fő - Szakképesítés nélküli dajka 1 fő - Gazdasági ügyintéző 1 fő - Karbantartó 0, 5 fő - Szakmai felkészültségünk színvonalának megtartása, a korszerű pedagógiai törekvések megismerése, munkánkba való beépítése érdekében szükségesnek tartjuk a továbbképzésben való részvételt, illetve a folyamatos önképzést. 16

17 4.2 Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, tágas, parkosított udvara optimális feltételeket biztosít az óvodai nevelési feladatok ellátásához. Az óvoda épületében csoportszobák, öltözők, mosdók, tornaszoba, só-szoba és egyéb helyiségek funkcionálnak. Helyiségeink tágasak, világosak, biztonságosak, jól szolgálják a gyermekek kényelmét, fejlődését, egészségének megőrzését. Bútoraink, berendezési tárgyaink megfelelnek a gyermekek testméretének. A csoportszobák, öltözők, egyéb helyiségek berendezése, eszközei tükrözik pedagógiai programunk sajátosságit, biztosítják a szabad játék, az azonos időben végezhető párhuzamos tevékenységek feltételeit. A gyermekek által használt eszközöket számukra hozzáférhető módon, biztonságukra ügyelve helyezzük el. Óvodánk tágas, parkosított udvarán a biztonsági előírásoknak megfelelő mozgásfejlesztő játékok, homokozók, zuhanyozó biztosítja gyermekek számára a szabad játék és a mozgás feltételeit. Törekszünk arra, hogy az óvoda dolgozói számára megfelelő munkakörnyezetet biztosítsunk (nevelői szoba, öltöző, felnőtt mosdó, stb.) és legyen egy elkülönített, nyugodt sarok a szülők fogadására. Az óvodai nevelés feladatait intézményünkben két különböző pedagógiai program tartalmának megfelelően valósítjuk meg. Ennek megfelelően az egyes csoportokban különböző program specifikus eszközökre van szükség. 17

18 4.3 Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a nevelést a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján, a gyermekek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezzük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai életben kiemelt szerepe van a gondozásnak, melyet az óvodapedagógus a dajkával együttműködve végez. Az óvodapedagógus a gondozási tevékenység közben is nevel, fejleszt. A gondozási tevékenység jó alkalom a kapcsolatépítésre, a gyermekek önállóságának megfigyelésére, fejlesztésére, az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozására. Az óvodás korú gyermek legfontosabb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a szabad játék. Az óvodás gyermekek a játék, a játékba integrált tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének, a készségek, képességek fejlesztésének keretét, formáját a kötetlen érdeklődésre alapozott tevékenységek nyújtják. Ezen tevékenységek során a gyermekek örömmel, önként, elsősorban utánzással, spontán tanulnak. Nevelőmunkánkat projekt rendszerben végezzük. Projektjeink általában két hét időtartamúak, a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerésére alapozódnak. A projekt dokumentuma az éves, negyedéves terv és a tevékenységi terv alapján készült projekt terv, amit az adott időszakban délelőttös óvónő készít el, óvónői párjával együttműködve vezet végig, majd értékel. A helyi nevelési céljaink célkitűzéseit, feladatait az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program tartalmának megfelelően megvalósító csoportokban az óvodapedagógus a projektről térképet készít, melyet elhelyez a csoportszoba projekt terében és a szülők tájékoztatása érdekében az öltözői információs táblán is. A projekt zárásakor készült tablók, térképek, alkotások is az öltözőben kerülnek elhelyezésre. Óvodánk nevelőtestületi szinten kidolgozott egyéni fejlesztési rendszert működtet. A beszoktatás tapasztalatai, majd a tevékenységekben megmutatkozó készségek, képességek alapján fejlesztési tervet készítünk, minden gyermek egyéni fejlődése, fejlesztése tapasztalatairól félévenként tájékoztatást nyújtunk, egyeztetjük a szülőkkel a további fejlesztési feladatokat. A játéktevékenységben megvalósuló tanulásnak, képességfejlesztésnek a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a heti és napirend adja a keretét. A csoportok napirendjének kialakításánál arra törekszünk, hogy igazodjon a gyermekek egyéni szükségleteihez, legyen tekintettel a helyi szokásokra, biztosítson harmonikus 18

19 arányokat az egyes tevékenységek között, tegye lehetővé a párhuzamosan végezhető tevékenységek tervezését, szervezését, őrizze meg a játék kitüntetett szerepét. 4.4 Az óvoda kapcsolatai Óvoda család Óvodánkban arra törekszünk, hogy a szülőkkel közösen, a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Keressük az együttműködés, együttnevelés lehetőségeit. Ahhoz, hogy hatékonyan fejleszthessük óvodásainkat, szükséges a családok értékrendjének, nevelési elveinek, szokásainak minél jobb megismerése. A szülőknek pedig ismerniük kell az óvoda nevelési céljait, elveit, gyakorlatát. Óvodánk részletesen kidolgozott információs rendszert működtet. Az öltözőkben elhelyezett információs táblák napi pontossággal adnak tájékoztatást nevelési célkitűzéseinkről, eredményeinkről, a kéthetes projektben feldolgozott ismeretekről, a fejlesztendő készségekről, képességekről, a tervezett tevékenységekről, eseményekről. Egyéni fejlesztési rendszerünk biztosítja, hogy a szülők rendszeres tájékoztatást kapjanak gyermekük fejlesztéséről, fejlődéséről. Az óvodapedagógusok a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel, egyéb problémával küzdő gyermekek, családok számára komplex intervenciós stratégiát dolgoznak ki, az egyéni szükségletek alapján. A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat. Az intervenciós tevékenység dokumentálása a gyermek egyéni fejlődési lapján (Gyermektükör) történik. A kapcsolattartás formái: Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele Szülői értekezlet: a nevelési év során a munkaterv alapján meghatározott időpontokban és témákban Egyéni kapcsolattartás, félévenkénti szülőtájékoztatás: a gyermekek egyéni fejlődéséről Szülőkkel együtt szervezett ünnepek, rendezvények, kirándulások Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel: az éves munkatervben rögzítettek alapján Óvoda iskola Az óvoda iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola ismerje meg céljainkat, azon törekvésünket, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük, fejlesztjük, hogy jól eligazodjanak a környezetükben, 6-7 éves korukra belépjenek a lassú átmenetnek abba az állapotába, melyben az óvodásból iskolássá érnek. 19

20 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1 Helyi nevelési programunk célkitűzéseit, feladatait az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program tartalmának megfelelően megvalósító csoportokban A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok alkotják az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulata, hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Így a modern világgal ötvözve tovább él népünk nemzeti gyökere, s a gyermekeinkkel megismertetjük annak szépségét, értékeit. Fontos számunkra a népszokások elmélyült, sokoldalú ismerete, ahhoz, hogy megítélhessük hagyományaink közül melyek azok, amik átmenthetők az óvodai élet keretei közé erőltetés, a hitelesség megsértése nélkül. Életkorukhoz igazodóan ismertetjük meg a gyermekeket a népi kismesterségek, a gyermekjátékok, a mondókák világával, az óvodában ünnepelhető jeles napok hagyományaival. Beépítjük a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött, és az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tartunk. Az óvodába lépés első pillanatától megteremtjük azt a miliőt, amelyben a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Óvodánkban ünnepelt jeles napok: Az ősz jeles napjai: A tél jeles napjai: A tavasz jeles napjai: A nyár jeles napjai: Mihály nap Szüret Advent Mikulás Luca Karácsony Farsang Húsvét Március 15. Május 1. Pünkösd Medárd nap Péter Pál napja Szent István nap 20